könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. január 30., péntek

Gerlóczy Márton: Létra - könyvajánló


A kortárs magyar írók közül egyik kedvencem Gerlóczy Márton. Hogy miért? A lázadó személyiségéért, a néha kegyetlen őszinteségéért, egyedi humoráért, eredetiségéért. Tetszik, hogy újra és újra meg tud újulni: soha nem tudom, milyen lesz a következő könyve, de azt biztosra vehetem, hogy más, mint az eddigiek. Ja, és a legfontosabb: tud írni!

Egy kritikában olvastam, hogy míg az Igazolt hiányzás az útkereséséről, a Létra annak megtalálásáról szól. Én azt remélem, hogy ez nem így van! Az általam ismert Gerlóczy-regények (Igazolt hiányzás, Váróterem, Szabadok Testvérisége, A csemegepultos naplója, Check-in) mind valamilyen szinten az útkeresésről szólnak. A Létra is. És szó sincs semmiféle megtalálásról -  ha így lenne, az mérhetetlenül kiábrándító lenne -, csak újabb és újabb zsákutcákról, melyek meglehetősen realisztikusan mutatják be a mai magyar társadalom problémáit. Két közös dolog van ezekben a regényekben: az író mindent megfigyelő-meglátó, mindent feltérképező és mindenen átlátó szeme, valamint a humor.

A Létrának nincsen komoly cselekménye, inkább csak kiinduló helyzetnek nevezném: egy, a 30-as években eredetileg kuplerájnak épült, majd garzonházzá átalakított lepukkant, nyomorúságos épület a helyszín, ahol 26 négyzetméteres, normális életre alkalmatlan, kriptaszerű üregekben élnek emberek. Ide költözik be főhősünk, aki szeretné az egyetlen szobáját kétfelé osztani egy, a plafonra szerelt függönnyel, hogy külön dolgozószobája és hálószobája legyen. Csakhogy nincs létrája, ezért elindul a házban, hogy szerezzen egyet…

És közben elmélkedik: megismerkedünk a megalázottakkal és megszomorítottakkal (vagy megnyomorítottakkal?): emberekkel, akiknek nincsenek lehetőségeik, akik nem kaptak az élettől esélyt, akik nyomorúságban, magányban és kilátástalanul élik szánalmas életüket. És a név nélküli fiatalember, akinek szemével látjuk őket - egy közülük…

Nagyjából ennyi a cselekmény, illetve a végén van egy nagyon ütős fordulat, amelyet nem árulok el; legyen miért elolvasni a könyvet. Történet helyett vannak elmélkedések az élet értelméről, és a már említett mindent látó szem megfigyelésein alapuló következtetések. Feltárul előttünk egy olyan világ, amit jobb lenne nem ismerni, de ez csak akkor lenne lehetséges, ha becsuknánk a szemünket és elfordítanánk a fejünket. De mivel ezt nem tesszük - hiszen akkor végig sem olvasnánk ezt a könyvet -, várjuk, hogy választ kapjunk Gerlóczy úrtól: van-e értelme az ilyen életnek? Egyértelmű válasz persze nem érkezik, helyette három alternatíva hangzik el az egyik legszokatlanabb szereplő, a csótány szájából, melyet a legtömörebben így foglalhatnánk össze: nem tudom, de nem is érdekel; talán, hiszen a remény hal meg utoljára; valamint nincs. Tessék választani! Én már választottam…

tmoni

2015. január 29., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 19.

A győri repülőtér

A rövid életű győri repülőteret a Likócstól délre lévő nagy, sík terepen alakították ki. 1938 előtt a Győrben zajló repülési eseményeket (reklámrepülések, bemutatók) a városhoz közeli réteken, legelőkön valósították meg. Az 1930-as években merült fel először annak igénye, hogy Győrben is létesüljön egy állandóan használható, végleges repülőtér. A helyszín tekintetében több ötlet is felmerült – az abdai rét, a budapesti út melletti terület, a kisbarát-nyúli dombok közötti rész – ám végül az egyre inkább katonai, mint polgári célokat is kiszolgáló „Iparcsatorna” és Hecsepuszta által határolt terület lett a győztes.

A terület kiválasztása után lázas építkezés kezdődött. A kifutópályán kívül itt épült a repülőgépgyár végszereldéje, hangárok, pilótaotthon, állomásépület is. A repülőtér fogadóépülete a korszak németországi Bauhaus építészetének hatását viselte magán köríves, saroktoronyszerű lépcsőházával.

A repülőtér fogadóépülete:


Az ünnepélyes repülőtér avatást 1939. június 4-én tartották egy látványos repülőnappal összekötve, nagy számú győri lakossal. A Győri Nemzeti Hírlap 1939. június 3. számában részletesen írt a lázas előkészületekről: a várható nagy érdeklődés miatt megszervezték a látogatók közlekedését, külön gondolván a gyalogosokra, kerékpárosokra és az autósokra. A nap eseményei között szerepelt modellverseny, sétarepülés és profi pilóták bemutatói.

A Győri Nemzeti Hírlap 1939. június 4-i számában így írt a programról:

Hatalmas tömeg a megnyitón:

A megnyitó napja fényesen sikerült, sokan voltak kíváncsiak a pilótákra, a sétarepülésre:

Győri Nemzeti Hírlap 1939. jún. 6.

A megnyitó sikere után két nappal már illusztris vendégek használták a repülőteret:


A Vagongyárban működő új üzem repülőgépek gyártására rendezkedett be, szoros egységet képezve a repülőtérrel. A cikkben megfogalmazták, hogy minél hamarabb szükség van a repülőtér kiszélesítésére és a környező útvonalak kiépítésére.

Az elkövetkező hónapokban és a II. világháború első éveiben is használatban volt a repülőtér. A Győri Aero Klub képezte itt a vitorlázó és motoros növendékeit, kipróbálhatták a sportrepülés több fajtáját. A Vagongyárban megjavított és az itt épített repülőgépeket is ezen a kifutópályán tesztelték. Az ilyen próbákhoz volt szükség arra, hogy utólag meghosszabbítsák a kifutópályát 1 km-el.
A háborús bombázások idején fő célponttá vált a repülőtér, és 1943. április 13-án az amerikai bombázók a Vagongyárral együtt szinte teljesen elpusztították.

A reptéri szerelde az 1944. április 13-i bombázás után:

A háborús romok eltakarítása után a repülést szerető helyi fiatalok, akik a MADISZ, az OMRE, az MRSZ illetve az MHSZ tagjaiként repültek, hatalmas munkával tették használhatóvá a kiszolgálóépületet és a kifutópályát. Később a MALÉV még működő belföldi légiforgalma használta rövid ideig a létesítményt, a MASZOVLET utasszállító gépei naponta szálltak le és fel a győri repülőtéren. A Növényvédő Szolgálat permetező repülőgépei számára is ez volt a kijelölt felszállóhely.

A repüléstechnika fejlődését azonban már nem tudta követni a repülőtér, az újabb gépek hosszabb fel- és leszállópályát igényeltek, a helyi adottságok miatt a bővítés kivitelezhetetlen volt. A pálya hosszabbítását észak felé a Duna miatt nem lehetett megvalósítani, dél felé pedig a vasútvonal volt az akadály. A háború után már a Vagongyár repülőgépüzeme sem épült újjá, ezt az üzletágat megszüntették, viszont a gyár bővüléséhez kellett a szabadon álló terület.

A felmerült akadályok következtében az egykor szép napokat látott győri „vagongyári” repülőtér 1958-ban megszűnt. Területén több új üzem létesült, melyek postacímükben – Reptéri út – őrzik az egykori repülőtér emlékét. A Győr környéki repülést pedig egy nagyobb területre, Pér mellé telepítették át, ahol korszerű fogadóépülettel együtt ma már nemzetközi utazásra is lehetőséget biztosít.

Lengyel Adrienn

Forrás:
Barla Ferenc: Győr és a repülés; MHSZ, Győr, 1989.
Perger Gyula: A pusztulás képei: Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól; Xántus János Múzeum, Győr, 2010.

2015. január 28., szerda

Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület


Győr iparvárossá válásának folyamatában Gyárvárosnak meghatározó szerepe volt. A legjelentősebb iparvállalatok ezen a területen alakultak, és itt épült fel az országos viszonylatban is kuriózumnak számító, egységes építészeti koncepció szerint tervezett munkástelep. Az itt lakók méltán büszkék a városrészükre, annak történeti értékeire; Gyárváros múltjának megőrzése és bemutatása fontos és széleskörű közösségi összefogást igénylő cél.

A Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület 2004 decemberében jött létre a kerületben lakók és az onnan elszármazottak alapításában. Folyamatosan bővülő taglétszámú társaságunk célja a gyárvárosi városrész egyetemes gazdasági, társadalmi, kulturális és sport érdekeit szolgálva a gyárvárosi polgárok összefogása oly módon, hogy városrészünkben az egyes társadalmi rétegek között a legteljesebb egyetértés alakulhasson ki. Támogatjuk a helyben működő közösségi házat, iskolákat, klubokat, civil szervezeteket, valamint saját daloskörünket. Tevékenységünkkel hozzájárulunk Gyárváros – az országosan is csaknem egyedülálló munkástelep – építészeti és ipari emlékeinek felkutatásához, megőrzéséhez. Kitűzött céljainkat a városrészben lakók és a helyi vállalkozások támogatásával sikerül elérnünk.

2006-ban emlékhelyet avattunk a városrész építőinek, 2007-ben a Gyárváros Győrben című könyvben örökítettük meg a területi védettség alatt álló – nemzetközileg is figyelemre méltó építészettörténeti jelentőségű – munkástelep történetét. Egyesületünk célul tűzte ki, hogy Fiala Géza, a városrész építész tervezője 1917-ben papírra vetett javaslatának figyelembe vételével a városrész egyetlen – mind a mai napig befejezetlen – köztere 90 év után elkészülhessen, és betölthesse eredeti funkcióját. A közösségi összefogás és az önkormányzati támogatás eredményeként 2008 decemberében befejeződött a Mátyás tér rekonstrukciójának első üteme, melynek keretében felavatásra került Mátyás király bronz szobra. További munkánk legfőbb célja, hogy a tér eddig kihasználatlan területeinek használatba vételével egy új közösségteremtő főtér kialakítására nyíljon lehetőség az általunk kezdeményezett közérdekű kötelezettségvállalás folytatásának köszönhetően.


A Gyárvárosiak Baráti Köre folyamatosan bővíti kapcsolatrendszerét. A helyi civil társszervezetekkel kialakított partneri viszony ápolása mellett nagy hangsúlyt fordítunk a regionális, valamint a határokon átnyúló partneri együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására is. Ennek keretében 2007 januárjában együttműködési megállapodást írtunk alá a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központtal, majd a Szlovákiai Magyarnóta Kedvelők Klubjával. Több éves kapcsolatunk során számos sikeres rendezvényt (Határmenti Dalostalálkozó, 2007;  „Dunán innen – Dunán túl” szakmai konferencia és gálaműsor, 2009, Bős) tudhatunk magunk mögött.

Tevékenységünk fontos pillérei a rendezvények. A nyilvánosság elé lépve lehetőségünk adódik a helyi emlékek megőrzésére, az itt élő művészek bemutatására, valamint a városrész lakói által kedvelt kulturális programokon egyesületünk bemutatkozására, népszerűsítésére.

Évenként rendszeresen megrendezésre kerülő programjaink:
- Gyárvárosi Farsang
- Megemlékezés a városrész II. világháborús áldozatairól
- Gyárvárosi Nyárköszöntő – családi sport és kulturális nap
- Az egyesület által a városrész és az Ipar-csatorna építőinek tiszteletére állított Gyárvárosi emlékhely (kopjafa) megkoszorúzása
- Gyárvárosi Családi Délután
- Gyárvárosi Karácsony – a városrészben működő Közösségi Ház és a lakókörzet iskoláinak szervezésében

A jövő tekintetében fontos célunk környezetünk védelme és a jó gyakorlat népszerűsítése, ezért városrészünk kertes házainak még szebbé és rendezettebbé tételének előmozdítására a Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület az „Év kertje” díj megalapítását határozta el.
Tudjuk, hogy a fejlődés fontos eleme a megújulási képesség, ezért törekszünk tagságunk bővítésére, aktivizálására. Céljaink, programjaink tervezésében új tagjainkra is támaszkodunk, így – a fiatalabb generáció bevonásával – őrizzük meg és építjük tovább azt a lakóközösséget, melyet egyesületünk a Gyárvárosban élők érdekében teremtett.


Jó úton járunk! Négy éves tevékenységünk elismeréseként Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. március 15-én a Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület számára a városszépítésben és a közösségi élet szervezésében végzett kimagasló munka elismeréseként – a civil szervezetek közül elsőként – Pro Urbe Győr díjat adományozott. A kitüntetés indoklása: „…a Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület tevékenysége példát mutat arra, hogy közösségi összefogással maradandó értékek teremthetők!”.

Gyárvárosiak Baráti Köre

2015. január 27., kedd

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 5.

Süttör

1. Mária leányiskola és óvoda 1920 körül

2. Süttöri látkép 1930-as évek

3. Római katolikus templom 1940-es évek

4. Községháza 1940-es évek

2015. január 26., hétfő

Programajánló a hétre

„Tegyél, hogy legyél!” – Könyvbemutató


A Győri Civil Szövetség TÁMOP-5.5.4-13/2-2013-0019-es ”RÓLAD SZÓL!!!” – Együttműködés a lakótelepi közösségekért című projekt keretében, január 27-én (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Központi Könyvtárának klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Cs. Németh Margit Tegyél, hogy legyél című kötete alapján beszél majd „zöld” praktikákról, gyógynövényekről, a népi gyógyászatról. Az ingyenes, gyakorlati bemutatóval egybekötött rendezvényen a szerzővel Harcsás Judit, a Győr Plusz Rádió műsorvezetője beszélget. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Csoma szobája. Irimiás Balázs előadása. Új időpont!


Január 29-én (csütörtökön) 17 órakor Központi Könyvtárunk klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Irimiás Balázs, a Csoma Szobája Alapítvány tisztségviselője tart előadást. A szervezet a Kőrösi Csoma Sándor személyéhez köthető eurázsiai kultúrák tárgyi és szellemi emlékeinek megőrzésén, illetve helyreállításán fáradozik.

Egy nyugat-tibeti, Zangla nevű faluban élt Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, amikor kalandos körülmények közt a tibeti-angol szótárán dolgozott. A Himalája mélyén álló egykori erőd majd 100 évig elfeledve állt, míg hat éve néhány fiatal magyar építész nekiállt, hogy felújítsa. Erről és az ottani állapotokról, az expedíció nehézségeiről, szépségéről mesél nekünk Irimiás Balázs, aki maga is ott járt Tibetben. A rendezvényre a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Mesekuckó: Csizmás Kandúr


Január 30-án (pénteken) 16.30-kor A Csizmás Kandúr című mesét tekinthetik meg a Csörgősipka Színház előadásában. A rendezvény látogatása belépődíjas, amelynek ára 300 Ft. A zsúfoltság elkerülése érdekében a jegyek elővételben, az előadás hetében vásárolhatók meg a Központi Könyvtár Galériájának előterében 14 és 18 óra között. Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubja (Győr, Herman O. u. 22., földszint) További információ: 96/516-675. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2015. január 23., péntek

A Füles Bástya

Egzotikus állatkert a belvárosban


Különleges történelmi helyszínen várja látogatóit a győri Xantus János Állatkert belvárosi bemutatóterme. A Nemzeti Színház mögötti Füles Bástya török kori végvármaradvány a XVI. századból, amely a látogatók elől hosszú évtizedekig elzárva állt. Több hónapig tartó felújítás után, 2011-ben végre megnyílhatott az a pályázati támogatásból megvalósított kiállítás, amely valóságos paradicsom az állatok iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek számára. A látogatók egy helyen csodálhatják meg városunk középkori emlékeit és a dél-amerikai őserdők élővilágát.


A kazamatákban kialakított terráriumok és akváriumok több, mint negyven egzotikus állatfaj otthonául szolgálnak, többek között selyemmajmot, csuklyásmajmot, kajmánt, ráját, kígyókat, iguánát, skorpiókat, teknősöket, piranhákat és más különleges halakat láthatunk. Az egyik fő látványosság a kb. 15-20 ezer tagból álló hangyakolónia, amelyek életét (és jópofa, szüntelen vonulását) a termeken átívelő csövekben figyelhetjük meg.


Fehér patkányt talán még sosem láttunk, nos a Füles Bástyában erre is lehetőségünk nyílik. A további különleges látni- és tapogatnivalók közé tartozik például a rájasimogatás, illetve kipróbálhatjuk a halmanikűrt is, ahol a doktorhalhoz szabadon be lehet nyúlni egy kis felhámtisztításra.


Az érdeklődőket, családokat, iskolai osztályokat képzett zoológusok várják, akik az erre a célra kialakított, multifunkcionális oktatóteremben érthetően, játékos módszerekkel, képi és hangi szemléltetéssel mutatják be a természet csodáit.
A Füles Bástya mindennap, délelőtt 10 és este 7 óra között látogatható.

Galambos Krisztina

2015. január 22., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 18.

Tóth János könyvkereskedése


A Zechmeister Andor-féle könyvkereskedést Tóth János vette meg 14 ezer koronáért, amely a Széchenyi tér 5-ös számú Apátúr házban, a későbbi Xántus János Múzeumban volt. Tóth János Lipcsében végzett, majd Budapesten is működő könyvkereskedő volt, szerény „tudós-könyvárus”, sok fiatalt nevelt e pálya szeretetére és megbecsülésére. (Zöld Ferenc: Kisalföldi könyvesházak. Győr 1981.)

1. Glück József felvétele 1920 körül

1930-ban a győri útikönyv szerint: „Az ország egyik legnagyobb könyv- és zenemű-kereskedése. Magyar, német, angol, olasz, francia vagy bármely nyelven megjelent műveket gyorsan szállít eredeti kiadói áron… Közvetlen világvárosi összeköttetés. Írószerek, papíráruk, divatlapok, újdonságok. Alapítási éve 1877.” (Valló István: Győr ismertetése. Győr, 1930.)

2. A könyvesbolt belseje az 1930-as években

Imre Béla szerint „ezen könyvesház is szinte otthona volt a győri könyvbarátoknak”. Tóth János boltja később, a második világháború után átköltözött a Kazinczy utcába. Itt működött az államosításig.

3. A könyvesbolt 1940 körül

4. A kereskedés helye az 1950-es évek elején

2015. január 21., szerda

Programajánló a hétre 2

Dr. Kovács Pál, az író és a kultúra mindenese – Előadás


A magyar kultúra napja alkalmából január 22-én (csütörtökön) 17 órakor a megyei könyvtár névadójára emlékeznek a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint). Baksa Péter nyugalmazott tanár, Dr. Kovács Pál életművének kutatója és felesége vetítéses előadást tart városunk művelődésének jeles személyiségéről.

Dr. Kovács Pál orvos, író, drámaíró, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az első magyarországi homeopata orvosok egyike volt. Irodalmi munkáival, elbeszéléseivel, novelláival és színpadi műveivel az 1830-as-1840-es évek polgárias szellemű magyar irodalmának jeles alakjai közé tartozott. Egy életen át tartó művelődésszervezői tevékenységével jelentős szerepet játszott Győr haladó szellemiségű és pezsgő kulturális életének kialakulásában. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan.

Szabadhegyi Találkozás Szarvas Józseffel



Január 24-én (szombaton) 18 órakor a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra tér 1.) folytatódik a népszerű beszélgetős rendezvénysorozat. Vendég: Szarvas József, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze. Az est házigazdája Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő. A rendezvényre a belépés díjtalan, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

2015. január 20., kedd

Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 8. rész


A Remény (1868-1876)

Sorozatunk eddigi darabjaiban főként – hosszabb-rövidebb ideig élő – győri újságokról esett szó; de – amint a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek említett példája is bizonyítja – az 1860-as évektől már jelentek meg Győrött folyóiratok is. Ez utóbbiak között több olyan is található, melyek nemcsak a kortársak számára lehettek érdekesek, de – ma már megállapíthatjuk – sajtótörténeti jelentőséggel is bírnak. Megítélésem szerint ezek közé sorolható a Remény című lap is; erről szeretnék most kissé részletesebben szólni.

A Remény című időszaki kiadvány első évfolyamának első száma 1868-ban, Őszutó havának 15. napján látott napvilágot. Mint láthatjuk, címéből nem sokat tudunk meg róla; alcíme viszont „mindent elmond”: „A győri főgymnasiumi Önképző-Kör szépirodalmi és tudományos lapja”. Vagyis a győri bencés főgimnázium diákjai szerkesztették a lapot, elsődlegesen azért, hogy a főgimnáziumi önképzőkörben folyó munkát, annak általuk megjelentetésre érdemesnek ítélt produktumait mások is megismerhessék. Ez a szándék már önmagában is figyelemre érdemes; „eredményét”, a nyomtatásban megjelent lapot forgatva pedig számos egyéb értéket is felfedezhetünk. Megismerhetjük belőle az önképzőkör életét, pontos képet kapunk annak munkájáról; de olvashatjuk azon versek százait, elbeszélések, vagy éppen tanulmányok, értekezések tucatjait, melyek az önképzőkör pályázatain díjazásra – és ezért nyomtatásban való megjelentetésre – érdemesnek bizonyultak.

A Remény című kiadvány utolsó ismert száma 1876. június 5-én jelent meg, 8. évfolyam 8. szám jelzéssel; azaz legalább nyolc tanév eseményei és önképzőköri eredményei követhetők benne végig – ez már önmagában is nagy érték a mai kutató számára! De sok minden mást is megtudhatunk a lapszámokból; az alábbiakban csupán néhány általam fontosnak ítélt szempontot emelhetek ki.

A kiadvány egyik nagy értéke, hogy nemcsak az önképzőkör tisztikarának összetételét közli rendszeresen, de a teljes tagnévsort is! A lap felelős szerkesztője minden évben az önképzőkör az évre megválasztott alelnöke volt; munkáját 4-5 tagú szerkesztő bizottság segítette. (Megjegyzem: az önképzőkör elnöki tisztét a gimnázium igazgatója töltötte be, elnök-helyettesként pedig egy gimnáziumi tanár felügyelte a munkát; így az alelnöki volt a diákok által betölthető legmagasabb tisztség.) Az induló évben Pamper Imre, majd a következő három tanévben Schemiz Károly, Nagy István, ill. Tóth Jenő viselte e tisztséget; az utóbbi munkáját segítő csapatban olvashatjuk pl. Angyal Ármin – Győr későbbi legendás zeneszerző-rendőrkapitánya – nevét is. De más, később híressé vált emberek nevével is találkozhatunk a szerkesztők között: az 1874/75. tanévben pl. Raffinger Kálmán főszerkesztő munkáját – két másik diáktársuk mellett – Balics Lajos és Wolf Gyula segítette; az előbbiből jeles egyháztörténész, az utóbbiból elismert könyvkereskedő lett néhány évtized múlva.

Érdemes megnéznünk azt is: milyen ma is ismert nevekkel találkozhatunk a szerzők között? A verssel jelentkezők között az első évfolyamban Kisfaludy Árpád nevét olvashatjuk: a saját verssel és fordítással egyaránt pályázó szerző később elismert egyházi író lett. A következő évfolyam Zechmeister Károly három fordítását, egy versét, valamint egy értekezését őrizte meg; ez utóbbit Győr város későbbi jeles polgármestere „A történetírás az ó-korban” címmel adta közzé. A negyedik évfolyamban a már említett Angyal Ármin mellett pl. Veninger Ernő nevével is találkozhatunk a „költők” sorában; róla később még szólunk, hiszen szerkesztőként is beírta nevét a helyi időszaki sajtó történetébe. A példákat még hosszan sorolhatnám, de talán az eddigiekből is látszik már: számos később valamely területen híressé vált szerző első publikációi a Remény című önképzőköri lapban jelentek meg – így életrajzuk sem írható meg pontosan ezen időszaki kiadvány számainak ismerete nélkül.

Nem csalódunk akkor sem, ha a megjelent értekezések tematikáját vizsgáljuk: izgalmasabbnál izgalmasabb témák foglalkoztatták az akkori diákokat, akik nem voltak restek az alaposabb kutatómunkára sem. Az első évfolyam számaiban pl. Ruschek Antal – később győri egyházmegyés pap, jeles egyházi író, a vidéki sajtó jó ismerője és támogatója – „A zene hatása az emberi kedélyre, mellékes tekintettel az összes érző művészetre” címmel értekezik négy folytatásban; de olvashatunk tanulmányt pl. a cigányság eredetéről, elterjedéséről, jelleméről és szokásairól Wirthl Lajos tollából; Kvassay Jenő a kávé és a dohány hasznos hatásáról ír; míg Schemiz Károly azt vizsgálja, milyen befolyással vannak az évszakok az emberekre. De említhetem pl. a negyedik évfolyam változatos tartalmát is: olvashatunk itt – többek között – az ősmagyarok műveltségi viszonyairól, Berzsenyi Dánielről, a petróleum legújabb alkalmazásairól, az égiháború nevezetesebb tüneményeiről, vagy éppen a sarki fényről. Ez utóbbi értekezést az a Mersich Máté írta, akit ma a gradišćei (várvidéki, burgenlandi) horvátok legnagyobb költőjeként tartanak számon, és aki még egy érdekes írást is jegyez, melynek címe: „Mekkora Győrött a leghosszabb nappal?” A következő évfolyamokban – sok más érdekes téma mellett – olvashatunk pl. a székelyek eredetéről, a holdról, a földrengésről vagy éppen a trubadúrokról – ez utóbbit a már említett Balics Lajostól.

Mivel az időszaki kiadvány egyik fő célja az önképzőkör életének bemutatása volt, közli természetesen az ezzel kapcsolatosan keletkezett dokumentumokat is. Így olvashatjuk az alelnökök tanévet megnyitó, ill. bezáró beszédeit; tanulmányozhatjuk az önképzőkör éves tevékenységéről készült – titkári, pénztári, vagy éppen könyvtárosi – kimutatásokat; de több esetben még a díjazott pályamunkákról készült bírálatokat is megőrizte e kiadvány: ezek egy része az egyes számok borítóin látott napvilágot.

Összegezve megállapíthatjuk: egy gazdag tartalmú, igényes kivitelezésű – végig nyomdai előállítással (előbb Sauervein Géza, majd 1873-tól Czéh Sándor győri műhelyében) készült –, a tanév során havonta megjelenő önképzőköri lap volt a Remény, melynek létét Győr város kortárs értelmisége is számon tartotta – amint már korábban említettem, dr. Kovács Pál is hivatkozott rá 1873-ban megjelent írásában –, és amely ma is érdemes arra, hogy fennmaradt nyolc évfolyamának gazdag tartalmát böngésszük, olvasgassuk.

Horváth József

2015. január 19., hétfő

Programajánló a hétre

Textilkosár házilag


Január 19-én (hétfőn) 17 órakor ismét kézműves estet tartunk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Központi Könyvtárának Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). Az érdeklődők Bokor Anita segítségével ez alkalommal egy praktikus tárgyat, textilkosarat készíthetnek. A foglalkozás vezetője az ARTESAN webshop társtulajdonosaként a jó minőségű, egyedi, természetes anyagokból készülő lakberendezési tárgyak tervezésével, készítésével és forgalmazásával foglalkozik. A belépés díjtalan.

Út a csillagok alatt – El Camino a világ oltárától a világ végéig


Filmklubunk következő összejövetelére január 20-án (kedden) 17 órakor kerül sor a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A Birinyi József rendezte színes, magyar dokumentumfilm két magyar zarándok útját, El Caminoját, a legvénebb kontinensen átívelő történetét mutatja be. A barátokat két kamerával kísérték el az alkotók a „világ oltáráról”, Fatimától egészen a „világ végéig”, a kontinentális Európa legnyugatibb pontjáig, a „Finis Terráig”, a Portugál El Camino nyomán. A film megtekintése 12 éven felülieknek ajánlott. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Belépő – Fotókiállítás


Január 20-án (kedden) 17 órakor a József Attila Művelődési Házban (Móra tér 1.) nyílik meg a Magyar Fotóművészek Világszövetsége kiállítása. Köszöntőt mond Vargáné Nemesi Emma, a művelődési ház vezetője és Dr. Patrus Sándor, a MFVSZ elnöke. A megnyitón közreműködnek: Baranyai Judit magánénekes és tanítványai. A tárlat február 6-ig tekinthető meg. A belépés díjtalan.

Aranykapu gyermekkoncert


Január 21-én (szerdán) 10-kor és 16.30-kor Központi Könyvtárunk Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Törekyné Nagy Zsuzsanna zenepedagógus ad műsort kisgyermekes családoknak. Az együtt töltött idő, az összebújások, nagy puszik, cirógatások, édes kacajok örökre emlékezetes pillanatokat adnak a babának és a szülőnek egyaránt – vallja Törekyné Nagy Zsuzsanna. Belépődíjas rendezvény. További információ a rendezvény Facebook oldalán.

2015. január 16., péntek

A XXI. század könyvtára

Library of Birmingham, Európa legnagyobb közkönyvtára


2013. Szeptember 3-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az Európa legnagyobb közkönyvtáraként beharangozott Library of Birmingham. Az új épület a város központjában található, és a birminghami vezetés reményei szerint a Repertory Theaterrel és a Symphony Hall-lal együtt a város új kulturális központját fogja képezni a belvárost újjáalakító húsz éves terv, a Big City Plan részeként.

A 189 millió fontos projektet teljes egészében a Mecanoo Architecten HQ bonyolította - a cég jelen van Hollandiában, Taiwanon és az Egyesült Királyságban. A tervezés 2008-2010 között zajlott, a megvalósítás pedig 2010-től 2013-ig. A projekt egy 35 ezer négyzetméteres felnőtt- és gyermekkönyvtárat, zenei könyvtárat, oktatási központot, közösségi egészségügyi központot, multimédiás teret, archívumokat, Shakespeare Emlékszobát, irodákat, kiállítótermeket, kávézót és lounge teret, valamint egy 300 fős nézőteret foglalt magába. És mindez szépen meg is valósult. A végeredmény egy a legjobb hagyományos gyakorlatot megőrző, de új ötleteket is hasznosító épület lett, mely kedves a szemnek, modern, tágas, és lehetővé teszi a könyvtár hagyományos és újraértelmezett szerepéhez kapcsolódó munkát.

A tervek szerint az új könyvtár évi három millió látogatót fog vonzani, a virtuális térben pedig még ennél is nagyobb forgalomra számítanak. A Library of Birmingham megnyílásával átalakulnak a város könyvtári szolgáltatásai, és az intézmény a tervek szerint jelentős kulturális helyszín lesz, otthont adva a város világhírű levéltári, fotográfiai és ritka könyveket felsorakoztató gyűjteményeinek, valamint milliónyi nyomtatott kötetnek. De mit jelent a könyvtári szolgáltatások átalakulása? Ezt legjobban az intézmény új jelmondata, a „Rewriting the Book” (szabad fordításban „A könyv újraértelmezése”) fejezi ki.

Honlapjuk szerint a cél egy a változásokra roppant érzékeny könyvtár létrehozása, melyre nagy szükség van rohanó világunkban. Ez azt jelenti, hogy az új létesítmény már nem a hagyományos értelemben vett könyvtár lesz, hanem kulturális központ és közösségi tér, ahol az emberek egy helyen megtalálnak mindent: információt, szórakozást, találkozóhelyet és tanulási lehetőséget. Ezt biztosítja a legkorszerűbb technológia, mely bárhonnan ingyenesen elérhetővé teszi a gyűjteményeket és szolgáltatásokat, valamint a kiállító terek, a stúdiószínház, a közösségi terek gyerekeknek és tiniknek, a szakértők segítsége a tanulásban, a kutatásban, a készségek fejlesztésében és a kreativitás kifejezésében. Egy igazi családbarát kultúraközvetítő fellegvárról van szó, ahol a partnerkapcsolatok, szakemberek és a hatalmas, rendelkezésre álló erőforrások révén mindenki megtalálhatja a helyét, ahol jól érezheti magát.

tmoni

Forrás: Megnyílik Európa legnagyobb közkönyvtára == Cultura.hu, 2013.08.30., http://www.libraryofbirmingham.com, http://www.mecanoo.nl
Fotó: Wikipedia

2015. január 15., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 17.

A radó-szigeti Kioszk


A Pallas lexikon szerint: a kioszk török eredetű szó, mellyel egy, rendszerint valamely halmon emelt, kicsiny, több oldalról nyitott pavilonszerű épületet neveznek, mely pihenésre vagy a tájkép élvezésére szolgál. Nálunk többnyire a 19. század végétől keletkeztek. Építészeti módjuk ötletszerű, festői. Nemcsak a kertek díszéül szolgáltak, hanem a városok nyilvános terein, sétahelyeken, kávézók, éttermek működtek bennük.

A Győri Közlöny 1861. február 2-i tudósítása szerint Rómer Flórist választották meg a Rába szigeti sétatér felügyelőjévé. Ekkor már több éve csinosították e területet, és bíztak abban, hogy a sétány északi oldalán megépül a kioszk, amely végül 1867 júniusában nyílt meg Vierzigmann Károly üzemeltetésével. (lásd Győri Közlöny 1867. június 9-i hirdetése)

1. Újsághír a Kioszk 1867. június 9-i megnyitásáról:

A győriek által kedvelt sétatér a nap minden szakaszában teli volt emberekkel, kik ülve, vagy járkálva élvezték a szabad levegőt. „A sétatéri élet 4 óra után kezdődik, midőn a kioszk körüli rész csak úgy hemzseg a sétálóktól. Az utakat és főutakat száz és száz gyermek foglalja el.” – írta 1889-ben a Győri Közlöny.

Az 1890-es évek végétől egyre sürgetőbbé vált egy új kioszk épület építése, 1896 márciusában a jelenlegi helyén építendő épület tervének részletes elkészítésére bízta meg a városi tanács Hets Antal mérnököt.

2. A régi Kioszk épülete az 1890-es években:

1917. november 11-én  nyitotta meg Keller Gábor a közönség számára a kávéház helyiségeit, amelyben csupa szemnek és jóízlésnek kellemes szín és forma uralkodik. A fő szempont a belső kiképzésnél, hogy ne nemzetközi kávéház benyomását keltse, hanem éppoly intim és klubszerűen otthonos legyen, mint amiképp a mai, az öreg Kioszk is, ami annyira kedvessé lett amiatt az úri közönség előtt”.

3. A Kioszk az 1920-as években:

4. A Kioszk az 1920-as években, a Rába felől:

A gazdasági világválság hatására azonban a kedvelt szórakozóhely tönkrement, 1935 márciusában kalapács alá került a kávéház berendezése, így 6 bőrdívány, 300 darab szék, 79 márványasztal, 6 facsillár, 5 billiárdasztal, 210 kertiszék, 180 vas asztal, 30 tükör.

A Győri Hírlap 1936. október 30-i tudósítása szerint bezárták a Kioszkot, „a nyári idegenforgalom központját, ahonnan angolok, németek, franciák, olaszok és belgák vetettek elismerő pillantást a romantikus püspökvárra és a békés Rábára.”

5. Győri látkép a Radó-szigettel az 1930-as évek elején:

6. Szórólap 1933-ból:

7. Szórólap 1933-ból (hátoldal):

8. 1934-es képeslap:

9. A Kioszk 1940 körül:

A megyei könyvtár 1956-1968-ig kapott otthont falai közt. A színház kamaraszínháza is működött benne. 1969-ben döntöttek a lebontásáról, majd a veszélyesnek ítélt épületet végül  felrobbantották. 1973 és 1977 között a helyére a Jereván szórakozóhely épült Horváth Andor építész tervei alapján, amely cukrászda, kávéház és étterem is volt egyben. Ma már Aranyszarvas fogadóként ismert az épület, melyben étterem is működik.

10. A Kioszk az 1960-as évek közepén:

11. A Kioszk a Ráth Mátyás tér felől 1963-ban:

12. 1965-ös felvétel Újváros felől:

13. A Jereván Kioszk makettje, 1973.:

14. A Jereván Kioszk 1977-ben:

15. Az Aranyszarvas épülete ma: