könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. október 30., péntek

Lengyel Alfréd Honismereti Verseny a 2015/2016-os tanévre – pályázati felhívás


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Középiskolája idén is meghirdeti a Lengyel Alfrédról elnevezett honismereti prezentációs pályázatát Győr város középiskolái számára, 2 fős csapatok részvételével. Jelentkezési határidő 2015. december 11. (péntek) – eddig az időpontig várják a jelentkező csapatok (jeligével), az iskola, a felkészítő tanár nevét, a választott téma megjelölését, valamint egy e-mail címet. A pályamunkák beérkezési határideje 2016. február 8. (hétfő), a döntő időpontja 2016. március 10. (csütörtök).

A döntőben a 10 legjobb pályázó vehet részt, ahol az eddigiektől eltérően Győr várostörténeti – művelődéstörténeti vetélkedőre kerül sor. A vetélkedő felkészülési irodalmát a döntőbe bejutó csapatok fogják megkapni. A jelentkezéseket a következő címre kell küldeni: Magdics Erika, Győri Krúdy Gyula Középiskola és Szakiskola, 9024 Győr, Örkény István utca 8-10., vagy magdicserika0@gmail.com. A részletes pályázati kiírás a választható témákkal és a további feltételekkel itt található.

2015. október 29., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 56.

A Cziráky-emlékmű – A102 éve felavatott obeliszk története


Győr városképének meghatározó pontján, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál kialakult földnyelven áll egy monumentális vasbeton emlékmű, melyet a Rábaszabályozó Társulat állított Gróf Cziráky Béla emlékére, aki 1896 és 1911 között volt a társulat regnáló elnöke.

Az 1800-as években a Rába, a Répce, az Ikva folyók és a Fertő-tó magas vízállásuk idején pusztító árvizeket okoztak. A négy megyén átvonuló folyók és ártereik a nagy távolság miatt nehezítették az összehangolt védekezést. Ezért vált szükségessé egy koordináló társulat létrehozása.

A Rábaszabályozó Társulat 1873. november 15-én Győrött alakult meg azzal a céllal, hogy egyrészt mentesítse a Rába környékét a Rába, Répce, Marcal, Lajta folyók és a Duna árvizeitől, másrészt hogy ezekről a területekről elvezesse a belvizeket. Elnöke Batthyány Géza, igazgatója Krisztinkovitch Ede lett. 1880. december 12-től Szentmártoni Radó Kálmán kormánybiztos, Vas megye főispánja került a társulat élére. (Ő az, akiről a győri Radó sétányt elnevezték.)

1883-ban minden korábbinál nagyobb árvíz pusztított, amely során 19 község, valamint Győrsziget és Újváros is víz alá került. Ezek után már nem lehetett tovább halogatni a szabályozást. Az 1885:15. tc. (I. Rába-törvény) meghatározta a Rába és mellékfolyóinak szabályozását, a győri körtöltés, a Marcal-torkolat és a Hanság csatorna megépítését. A szabályozási munka befejezése után a Rábaszabályozó Társulat visszanyerte önállóságát, és 1896. május 17-én a Földművelésügyi Minisztérium a kormánybiztost felmentette hivatalából, ezzel együtt május 26-án a véleményező bizottság is befejezte munkáját.

A véleményező bizottság utolsó üléséről a Győri Közlöny 1896. május 21-i számának 2. oldalán részletes beszámolót olvashatunk:


Ugyanezen lapszámban olvashatunk Szentmártoni Radó Kálmán leköszönéséről, Cziráky Béla gróf elnökké választásáról és a társulati választmány megalakulásáról is, valamint egy új miniszteri megbízott kinevezéséről.


Gróf Cziráky Béla 1852-ben született Lovasberényben. 1872-ben fogalmazó volt a minisztériumban, 1884-ben már Fejér megye főispánja, 1885-ben titkos tanácsos, 1896-ban főudvarnagy, 1900-ban pedig az aranygyapjas rend lovagja lett. Feltűnően fiatalon jutott befolyásos állásokhoz, bizalmi tisztségekhez. Ennek magyarázata, hogy jó iskolákat végzett, a bécsi Tereziánumba járt, és a Dénesfához kötődő család jó kapcsolatot ápolt a királyi családdal is. Cziráky Béla a Rábaszabályozási Társulatban a kormánybiztosság idejében az önkormányzat visszaállításának volt lelkes vezérharcosa az időközben szintén elhunyt dr. Borsody Gézával együtt. A kormánybiztosság megszűnésekor a társulat egyhangúlag választotta elnökévé, amelynek haláláig az élén maradt.

1895-ben elkészültek a társulat új alapszabályai, melyeket az 1896. július 27-i közgyűlés elfogadott. Gróf Cziráky Béla elnök mellett hivatalban maradt a korábbi két vezető, Szalacsy Lajos és Meiszner Ernő társulati mérnök. A választmány 22 tagból állt. 1898-ban a Hanság csatornán két duzzasztógát épült. Az 1904:39. tc. (III. Rába-törvény) elrendelte a további szabályozási munkákat: a Répce árapasztójának megépítését, a Keszeg-ér, Ikva, Kardos-ér szabályozását, a Rábca jobb parti töltésének megépítését, a Lajta-torkolat rendezését, a Hanság csatorna kiegészítését.

Gróf Cziráky Béla 1911. március 20-án éjjel, 59 éves korában, Bécsben halt meg. Haláláról a Rábaszabályozó Társulat a következő gyászjelentést tette közzé a Dunántúli Hírlap 1911. március 23-i számában:


Ugyanezen év októberében a Rábaszabályozó Társulat Gróf Cziráky Béla emlékére díszközgyűlést hívott össze Győr vármegye székházában, hogy méltóképpen megemlékezzenek a társulat néhai elnökéről; szorgalmazták, hogy emléket állítsanak számára. Az emlékülésen nagyszámú közönség vett részt: többek között Esterházy Miklós herceg, dr. Várady L. Árpád püspök, Goda Béla főispán, Wennes Jenő polgármester és több megyei, illetve városi elöljáró. Lippay Géza alelnök megnyitója után Németh János kapuvári prépost méltatta az elhunyt érdemeit. Ezután került szóba a választmány javaslata arról, miként őrizzék meg az elhunyt emlékét. Felkérték Révész Imre (1859-1945) budapesti képzőművészeti iskolai tanárt Cziráky arcképének megfestésére (a képen), melyet elkészülte után a választmány tanácskozótermében kívántak elhelyezni.


Arról is megállapodás született, hogy Gróf Cziráky Béla legnevezetesebb alkotását – a Répce árapasztó csatornát – Gróf Cziráky Béla csatornának nevezzék el. Végül döntöttek arról is, hogy a Rába és a Kis-Duna összefolyásánál, a dunai fürdőnél lévő nyúlványon egy hatalmas vasbetonból készülő emlékoszlopot állítanak, rajta az ő reliefképét is elhelyezik. Minderre összesen 40 000 koronát szavaztak meg.

Az emlékmű felállításának helyén 1912-ig gödrös, gazos, itt-ott egy-két fűzzel, nyárfával, bokrokkal benőtt terület volt. Ezt a posványos, gödrös terepet a város kölcsönből fedezett költséggel feltöltötte, majd az obeliszk felállítása után parkosította.


A 24 méter magas vasbeton obeliszk tervezésével Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnököt, műegyetemi tanárt, kivitelezésével Melocco Pétert a magyarországi vasbetonépítés úttörőit bízták meg. Azért döntöttek úgy, hogy az oszlopot vasbetonból készítik, mert a gróf lelkes pártolója – ezen a vidéken szinte úttörője – volt a vasbeton felhasználásának. Az obeliszk közepén elhelyezkedő másfél méteres átmérőjű bronz mellkép/dombormű és az alatta félkörben elhelyezkedő babérkoszorú elkészítésére pedig Horváth Adorján (1874-1943) győri szobrászt kérték fel.


A mellkép fölött nagyméretű vörös márványlapon a következő szöveg olvasható: „Gróf Cziráky Bélának, az 1896-tól 1911-ig volt örök érdemű elnökének emlékére építette a Rábaszabályozó Társulat1912-ben.” Noha a felirat arról tanúskodik, hogy az emlékművet 1912-ben állították, a valóságban csak 1913. október 4-én avatták fel. Az avatási ünnepségről mindkét napilap a címoldalon tudósított.

Az ünnepségre fellobogózták az egész várost. Az emlékoszlop körül külön díszsátrat állítottak a király képviselőjének, a Cziráky és a herceg Eszterházy családnak. Az ünneplő közönség egy részét a Dunagőzhajózási Társaság feldíszített személyszállító hajója vitte a félszigetre. A király küldöttét a társulat elnöke, Szalacsy Lajos királyi tanácsos üdvözölte. Az emlékmű leleplezésére 1913. október 4-én déli 12 órakor került sor, melyre nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze.

Dunántúli Hírlap, 1913. október 5.:

Az ünnepség díszközgyűléssel kezdődött, ahol az elnök megnyitóbeszéde után Németh János kapuvári prépost-plébános, a Rábaszabályozó Társulat alelnöke emlékbeszédet mondott, és leleplezték az obeliszken elhelyezett bronzreliefet, majd a koszorúzás következett. Ezek után átadták a város kezelésébe és fenntartásába az emlékművet, ugyanúgy a hozzá vezető új gyaloghidat is, amely átjárást létesített az előző társulati elnökről, Radó Kálmánról elnevezett sétatér és Cziráky parkja között.

1920-as évek, Glück József felvétele:

A díszközgyűlés bezárása után Pálffy Miklós herceg és a nagyközönség megtekintette az emlékművet. Ezután a király képviselőjének bemutatták a társulat mérnökeit, az emlék tervezőit és Horváth Adorján szobrászművészt, aki Szalacsy Lajos elnökkel együtt mutatta meg a hercegnek az emlékművet.

Az ünnepség délután fél kettőkor folytatódott a Royal szálló téli kertjében (egyes híradások szerint a dísztermében), ahol egy ünnepi díszebédet, egy „110 terítékű bankettet” tartottak.

A korabeli lapok tudósításai szerint méltóképpen emlékeztek meg Gróf Cziráky Béláról, aki haláláig a Rábaszabályozó Társulat elnökeként részt vett a befejező munkák előkészítésében.

Jeney Lajos felvétele, 1927:

Az obeliszk felállítása miatti feltöltéssel a földnyelv erősen felértékelődött. Miután az 1920-as években országos téma volt, hogy Győrnek, a vizek városának nincs uszodája, a helyi sajtóban egyre erőteljesebb hangon cikkeztek arról, hogy egy állandó fürdőre lenne szüksége a városnak. Ezek hatására, egy újabb feltöltés után a Cziráky téren, az emlékmű közvetlen közelében épült fel Hajós Alfréd tervei alapján a medencés uszoda.



A vasbeton emlékmű jól bírta az időjárás, és az árvizek viszontagságait.

Az emlékmű a 2013-as árvíz idején:

Az utóbbi időben az emlékmű fénye erősen megkopott. Évek óta mállik a vakolata, ezért korábban már körbekerítették, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket. A felújítás húszmillió forintba kerül, amelyből hét-hét millió forintot az önkormányzat és a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., három-három millió forintot pedig a Pannon Víz Zrt., valamint a Dömper Kft. biztosít.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Cziráky Béla gr. meghalt. In: Győri Hírlap, 1911. márc. 22. p. 2.
Cziráky Béla gróf emlékezete. In: Győri Hírlap, 55. évf. 236. sz. (1911. okt. 17.) p. 1.
A Cziráky emlék leleplezése. In: Győri Hírlap, 57. évf. 231. sz. (1913. okt. 5.) p. 5-6.
Egy győri szobrászról. In: Győri Hírlap, 290. sz. ,,1934. dec. 25. p. 20.
Grábics Frigyes: Parkokat képzeltek a Duna-partra. In: Kisalföld, 46. évf. 113. sz. (1991. máj. 16.) p. 8.
Gróf Cziráky Béla emléke. A Rábaszabályozó-Társulat díszgyűlése. In: Dunántúli Hírlap, 19. évf. 123. sz. (1911. okt. 17.) p. 1-2.
Gróf Cziráky Béla halála. In: Dunántúli Hírlap, 19. évf. 36. sz. (1911. márc. 23.) p. 3-4.
A Rábaszabályozó társulat tegnapi napon… In: Dunántúli Hírlap, 4. évf. 43. sz. (1896. máj. 21.) p. 6.
A Rábaszabályozó társulat érdekeltségének… In: Dunántúli Hírlap, 4. évf. 42. sz. (1896. máj. 17. sz.) p. 6-7.
A Rábaszabályozó társulat új elnöke. In: Győri Közlöny, 1896. márc. 5. p. 4.
Győr, a hidak városa - Az uszodai gyaloghíd. In: Epizódok Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár életéből I. köt. öszeáll: Molnár Imre, Győr, 1985. p. 217.

Az 5. kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.
A további képek, valamint képeslapok forrása a megyei könyvtár képgyűjteménye.

2015. október 28., szerda

A Szigeti Fiókkönyvtár betegség miatt zárva


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Szigeti Fiókkönyvtár október 28-án (szerda) és október 30-án (péntek) betegség miatt ZÁRVA tart! Nyitás előreláthatólag november 4-én (szerda) 10 órakor.
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

2015. október 27., kedd

Ünnepi nyitvatartás


Kedves Olvasóink! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közelgő ünnepnapok miatt módosul könyvtárunk nyitvatartásának rendje. A Mindenszenteket és a Halottak napját megelőző szombaton, azaz október 31-én ZÁRVA leszünk. Kérjük, hogy kölcsönzéseiket és látogatásaikat ennek ismeretében tervezzék. Online felületeinket természetesen ezeken a napokon is használhatják. Megértésüket köszönjük!

2015. október 26., hétfő

Programok a hétre

Csallóközi Színes Ceruzák – kiállítás


Október 26-án (hétfőn) 10 órakor nyílik meg a Gyárvárosi Közösségi Házában (Külső-Árpád u. 6-8.).) a Csallóközi Színes Ceruzák című nemzetközi gyermekrajz kiállítás. Köszöntőt mond Jana Svetlovská, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója, a kiállítást megnyitja Kalmár Ákos önkormányzati képviselő. A Dunaszerdahelyen megrendezett képzőművészeti verseny alkotásaiból összeállt tárlat november 9-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében.


A Friends Big Band koncertje


Jazzkedvelők, figyelem! Október 26-án (hétfőn) 19 órakor a József Attila Művelődési Házában (Móra park 1.) a győri Friends Big Band ad koncertet. Vendég: Abebe Dániel „Bebe”. A rendezvény regisztrációs jeggyel látogatható, amelyek elővételben igényelhetők a JAMH-ban.


Mesekuckó: Kukori és Kotkoda


Október 30-án (pénteken) 16.30-kor Mesekuckó lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár olvasótermében (Baross u. 4., II. emelet). Kukori és Kotkoda történetét a Hold Színház társulata adja elő. A Hold Színház 2002 tavaszán a Győri Nemzeti Színház művészeiből alakult azzal a céllal, hogy a fiatalokkal igényes előadások bemutatásán keresztül megismertessék a színházba járás kultúráját. Kukori és Kotkoda boldog házasságban élnek, azonban Kukori lustasága gyakran bosszantja Kotkodát, és okoz bonyodalmakat. Kukori folyamatosan azon töri a fejét, hogyan kerülhetné el a munkát. Ebben jó barátja, Kopasznyakú is segítségére van, aki rendszerint segít Kukorinak kibújni a munka alól. A két jóbarát azonban mindig pórul jár, és Kotkoda végül megleckézteti a lusta Kukorit… Regisztrációs jegyek október 26-tól, 300,-Ft-os áron vásárolhatók a Központi Könyvtárban (Herman O. u.22.).


Felismerések Klubja – Elengedéstől a boldogságig



A Marcalvárosi Fiókkönyvtárban (Lajta u. 27/a.) október 30-án (pénteken) 17 órakor a Felismerések Klubja tartja összejövetelét. Vendég: Bedi Margó reflexológus, aki Elengedéstől a boldogságig címmel tart előadást. A klubtagság nem feltétel, minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

2015. október 23., péntek

A Gyárvárosi Fiókkönyvtár szabadság miatt zárva


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Gyárvárosi Fiókkönyvtár október 27. (kedd) és október 30. (péntek) között szabadság miatt ZÁRVA tart! November 2-án, hétfő délután 13 órától a szokásos nyitvatartási rend szerint várjuk önöket!

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér többi részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

2015. október 22., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 55.

Séta Kiskúton

Kiskút története több évszázadot ölel fel, melynek során a mai városrész gyökeres változásokon ment keresztül, ahogyan azt végigkövettük előző írásunkban. A kiránduló győriek szórakoztatására a XIX. század közepén vendéglő épült. Közelében létesítették 1884-ben Győr első vízműtelepét, majd 1892-ben megkezdődött a terület parkosítása.

1915-ben az Iparcsatorna kialakításával megvalósult az áruszállítás a Mosoni-Duna és az Ágyúgyár között. Ezt követően a liget területét csaknem kétszeresére bővítették, és népparkot alakítottak ki.

Kiskút északi részén, a vízmű és az Iparcsatorna között 1948-ban kápolnát építettek egy legendás Szűz Mária-kép védelmére. Történetéről több kiadványban is olvashatunk.

Részletek a Gyárváros Győrben című könyvből:


Minden évben a ligetben tartották meg a győriek hagyományos majálisát.

Kisalföld, 1966. április 15.:

Az 1960-as években dinamikus fejlődésnek indult a terület, megkezdődött a liget beépítése. A Kiskútra kirándulók sok látnivalóban gyönyörködhettek, melyek mindegyike külön fejezetet érdemel várostörténeti sorozatunkban.

Kemping

1966-ban megnyitották az 1000 férőhelyes kempinget.

Kisalföld, 1966. június 2.:


1976. május 1-én a kempingben faházas motelt avattak, központi fogadóhelyiséggel.

A Trófeabíráló Bizottság épülete a kemping mellett: 

Vidámpark

1967. május 1-én adták át a Vidámparkot és a Vadasparkot, egyúttal a területet elnevezték Május 1. Kultúrparknak.

Kisalföld, 1966. június 29.:

Óriáskerékben:

Tavasztól őszig kertmozi is üzemelt a parkban:

Győri Vadaspark (Xántus János Állatkert)

Győrnek egykor volt egy nagyobb területű vadasparkja, amelyet a nagy állatkert-létesítési lázban 1959-ben nyitottak meg a Püspökerdőben. Itt igazán természetes, erdei környezetben nagy területen, sétálva lehetett találkozni a karámokba és ketrecekbe zárt hazai fauna illusztris képviselőivel.

Ám sajnos ezt a szép állatparkot öt évvel később elmosta a Duna. Helyette nyitották meg 1967-ben az egykori vidámpark mellett a jelenlegi állatkertet, a város szélén, a Kiskútligetben.



Kisalföld, 1969. április 12.:

Győri ETO-stadion

A Kiskúttól nyugatra található, akkor még Vagongyári területen (ma Városrét) elhelyezkedő régi ETO-pálya 1967-re korszerűtlenné vált, és az üzem bővítésének is útjában állt, ezért a vezetőség új stadion építésébe kezdett a liget nyugati szélén.

Kisalföld, 1967. május 31.:

1977. június 22-én átadták a Lang János (1934-1996) tervezte új Rába ETO Stadiont, melyet a június 27-ig megrendezett XVI. Nyári Úttörő Olimpiával avattak fel.

Magvassy Mihály Sportcsarnok

Győr városa 1970-ben jóváhagyta, hogy Kiskúton Városi Kiállítási és Sportcsarnok létesüljön, melyet végül 1976-ban avattak fel. 1990-ben Győr első tornatanítójáról, Magvassy Mihályról nevezték el.

Magvassy Mihály Sportcsarnok, 1974:


Műjégpálya

Az akkori vidámpark nyugati oldalán Horváth Andor Ybl-díjas építész terve alapján 1984. december 1-én nyílt meg a Műjégpálya.

Kisalföld, 1984. december 2.:

A kiskúti vízmű

A Mártírok útjáról jobbra, egy leágazás végén található a 19. század végén épített vízmű máig üzemelő telephelye. A régi idők emlékét őrzi a szolgálati lakás épülete.

Forrás: A Pannon-Víz Részvénytársaság jubileumi évkönyve:

Kiskúti erdő

A liget megmaradt erdős területéről így ír a Kisalföld 1997. november 11-i száma:

Győri Audi Aréna

A Győri Audi ETO női kézilabdacsapatára méltán büszke város a Magvassy-sportcsarnok szomszédságában építette meg az új sportcsarnokot, az Audi Arénát.

Kisalföld, 2013. december 21.:

Kiskút látnivalói napjainkban

Sétáljunk végig a mai Kiskúton! A városból Kiskút felé haladva, a Nagy Sándor József úton balra láthatjuk az ETO Park modern épületét.


Mögötte helyezkedik el a Győri ETO átépített új stadionja.


Az út másik oldalán a műjégpálya


…és a parkolója, háttérben a régi liget fáival, mely ma már az állatkerthez csatolt terület egészen a volt Elektromos pálya bejáratáig, tágasabb teret adva a nagy mozgásigényű állatok számára.


A körforgalomhoz érve zsiráf-reklám jelzi, hogy az állatkerthez értünk.



Átellenben a Komfort Centrum bútoráruház épülete.


A hajdanvolt kemping siralmas látványát a kerítésre szerelt reklámtáblák takarják el a kíváncsi tekintetek elől.


A Mártírok útja felé vezető út mellett szemünk elé tárul az újonnan épült Győri Audi Aréna impozáns sportkomplexuma.



Az Audi Aréna mögött látható a Magvassy Mihály Sportcsarnok.


A Magvassy Sportcsarnokkal szemben van a Projektiroda (a régi Trófeabíráló Bizottság székháza).


Az Aréna mellett, a Mártírok útjának északi vonalától jobbra két leágazáshoz érünk. Az első a vízműtelephez és a régi szolgálati lakás frissen felújított, üresen álló épületéhez vezet.



A másik leágazás a fákkal, bokrokkal körülvett kápolnához vezet. A környéken az egykori liget utolsó fáiban gyönyörködhetünk.


Sétánk az Iparcsatorna torkolatánál ér véget.



Mezeiné Bogdán Beatrix
Felhasznált irodalom:
Kisalföld  szövegben jelölt számai
Gyárváros Győrben: egy munkástelep története / [a kötet szerzői Forgács János et al.] ; [fotó Harsányi Attila, Andorka Zsolt, Orbán László] ; [... szerk. Orbánné Horváth Márta]. - [Győr]: Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület, 2007
Győr / közrem. Uzsoki András. – Bp.: Panoráma, [1968].
Győr parkjai - A Kiskút-liget története. In: Morajlás : a 708. sz. Rómer Flóris Cserkészcsapat lapja. 18. évf. 164. sz. 2014. április, p. 3.
A Pannon-Víz Részvénytársaság jubileumi évkönyve a 120. évfordulóra: 1884-2004 / [szerk. Tóth Gyula]. - [Győr]: Pannon-Víz Rt., [2004]

A képek forrása a megyei könyvtár képgyűjteménye, Som Andrea (Nürnberg), Kiss Géza (az esti Audi Aréna), illetve Mezei Imre saját felvételei.