könyv, film, zene, rendezvény egy helyen
2018. szeptember 28., péntek
2018. szeptember 27., csütörtök
Programelőzetes
Néhány hét és újra Könyvszalon! Íme egy kis ízelítő a megrendezésre kerülő programok, előadások és fellépők sorából:
2018. szeptember 26., szerda
Ugrás a tudásba!
Könyvtárhasználati vetélkedő
Játékos kedvű, fiatal irodalombarátok jelentkezését várjuk az Ugrás a tudásba! címmel meghirdetett könyvtárhasználati vetélkedőnkre! Olyan, 7.-8. osztályos diákokból álló, háromfős csapatok jelentkezését várjuk, amelyeknek tagjai úgy érzik, jártasak az irodalomban, nem tévednek el a könyvtári polcok között, boldogulnak a lexikonokkal és elég találékonyak ahhoz, hogy sikeresen oldjanak meg különböző rejtvényeket!
Jelentkezni a vetelkedo@gyorikonyvtar.hu e-mail címen lehet. A nevezési határidő szeptember 25.
A vetélkedő időpontja október 2. (kedd) 15 óra, helyszíne a Dr. Kovács Pál Könyvtár Központi Könyvtár olvasóterme (Győr, Herman O. u. 22, emelet).
2018. szeptember 25., kedd
Digitális képeslap-gyűjteményünkből 110.
A vagongyár 1910-ben...
...és ugyanaz a látkép, más (színes) technikával készítve:
A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.
2018. szeptember 24., hétfő
Programjaink a héten
Előadás
2018. szeptember 25-én (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross G. u. 4., II. emelet) Fehér Judit nyelvtanár, tréner, tankönyvszerző előadását hallhatják meg egy játékos nyelvtanulási módszerről.
A belépés díjtalan.
Filmklub
2018. szeptember 26-án (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) vetítés lesz. A Filmklubban Sam Garbarski 2017-ben készült Volt egyszer egy Németország című vígjátékát láthatják.
A vetítési idő 102 perc, megtekintése 12 éven felülieknek ajánlott. A belépés díjtalan.
Frankfurt, 1946. David Bermann és barátai túlélték a holokausztot. Egyvalamit akarnak mindennél jobban: maguk mögött hagyni Németországot, és Amerikába emigrálni. De hogyan szerzik meg az ehhez szükséges pénzt? Hamar megtalálják a megoldást: háziasszonyokat bűvölnek el házaló kereskedőként, és egyre közelebb kerülnek céljukhoz...
Előadás
2018. szeptember 27-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Fodor Józsa pszichodinamikus tánc- és mozgásterápiás csoportvezető, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta, tréner ismeretterjesztő előadását hallhatják. A belépés díjtalan.
Testünk őrzi emlékeinket, érzéseinket a szavaink előtti korból. Hogyan segíthet a tánc a lelki egészség megőrzésében?
„Hiszem, hogy a mozdulat gyógyít és tanít, ha nem csak a testünket, de a tudatunkat is használjuk közben. Nagyon régóta foglalkoztat a mozgás, a mozdulat testet és lelket gyógyító ereje. Csodálatosnak tartom, hogy testem minden egyes sejtje reagál érzelmeimre, gondolataimra, a körülöttem történő eseményekre, és minden, de minden emléket őriz, ami eddig történt velem.”
Sanzon est
2018. szeptember 28-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában (Győr, Baross G. u. 4., II. emelet) a francia kultúra kedvelői Szeder-Szabó Krisztina előadásában sanzonokat hallhatnak.
A rendezvény díjtalanul látogatható.
Mesekuckó
Szeptember 28-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman O. u. 22., földszint), a Mesekuckóban a Chip Színház gyermekelőadását láthatják. A Mesekuckó 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen válthatók szeptember 24-től.
A beszédes cím sokat elárul. Az apró történetekbe ágyazott illemtani kódex játékos, mesés formában a legelemibb viselkedési normákkal ismerteti meg a gyerekeket - mindezt vidáman és a kicsik számára is érthető módon prezentálva. Benőke bohóc, aki a gyerekek számára már ismert mesehős, hiszen minden CHIP színházas mese elején köszönti a kicsiket, már szorgosan tanulja szerepét, hogy szeptember végén, amikor még nyílnak a kerti virágok, szórakoztassa és mesésen nevelje kicsi rajongóit.
2018. szeptember 21., péntek
Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből
A győri waggon- és gépgyárrészvénytársaság
2018. szeptember 20., csütörtök
Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 18. rész
A Viczay-család hédervári éremgyűjteményének katalógusai
A 18. század második felében Magyarországon három olyan főúri
gyűjtemény jött létre, amelyek jelentőségüket tekintve „messze
túlmutattak szűkebb környezetükön”, és „már külföldi
viszonylatban is megállták a helyüket”. Brukenthal Sámuel
(1721-1803) Nagyszebenben, Esterházy Miklós (1714-1790)
Eszterházán, Viczay Mihály (1727-1781) pedig Héderváron
alakított ki nagyszabású gyűjteményt, amelyekben érmék,
régiségek, képek, stb. egyaránt helyet kaptak.
Magyarországon a 16. században indult meg az éremgyűjtés, amely
a 17. század folyamán fejlődött jelentősen. A 18. században
egyre nagyon érdeklődés mutatkozott a hazai gyűjtemények iránt,
sőt több kisebb éremkollekció is létrejött. A kimagasló
jelentőségű hédervári éremtárat az egyik legképzettebb és
legműveltebb magyarországi főúr, Viczay Mihály alapította
meg. A gyűjtemény kialakítása „az 1760-as években már
biztosan folyt”. Viczay állandó kapcsolatban állt a korszak
nagyszerű történészeivel, régészeivel, például Pray
Györggyel (1723-1801) baráti viszonyt ápolt.
Éremgyűjteményének gyarapítása céljából igénybe vette
Wagner Károly (1732-1790) jezsuita történész, Dobai
Székely Sámuel (1704-1779) katona és történelmi források
gyűjtője, Kaprinai István (1714-1785) jezsuita tanár és
történész, valamint Pray György segítségét is. Az osztrák
jezsuita és neves numizmatikus Joseph Hilarius Eckhel
(1737-1798) közreműködésével pedig műkincseket, érméket is
vásárolt gyűjteménye számára. Az érmék jelentették a
gyűjtemény törzsanyagát, ebben teljességre törekedtek. „Az
ókori Meditteráneumban és a Római Birodalomban készült
valamennyi veret egy-egy példányát igyekeztek megszerezni”,
például a neves itáliai régész és numizmatikus Felice
Caronni (1747-1815) 1792 és 1793 folyamán Afrikába és
Kis-Ázsiába utazott beszerző körútra. Hédervárott emellett
jelentős könyvtárt, iparművészeti, festmény- és
régiséggyűjteményt is kialakítottak.
1774-ben már rendelkezett katalógussal az éremgyűjtemény. Az
első rendezést és feldolgozást 1769-től Eckhel végezte, de id.
Viczay Mihály még ennél is bővebb és szakszerűbb változatot
szeretett volna. Apja 1781-ben bekövetkezett halála után a
gyűjteményt ifjabb Viczay Mihály (1757-1831) örökölte,
aki ekkor lemondott bécsi hivataláról, és visszatért Hédervárra.
Ifjabb Viczay tovább gyarapította az állományt tudós régészekkel
együttműködve, megbízottjai további beszerző körutakra
indultak.
Az új katalógus összeállítására Viczay végül Caronnit
kérte fel. Ennek a munkának lett a végeredménye a két kötetben
kiadott latin nyelvű mű, amely 1814-ben Bécsben jelent meg Musei
Hedervarii in Hungaria numos antiquos Graecos et Latinos descripsit
anecdotos vel parum cognitus etiam cupreis tabulis incidi curavit C.
Michael Wiczay opere duas in partes distributo címmel. Az
előszót maga Viczay Mihály írta, aki a megjelentetés költségeit
is állta, valamint a köteteket „ajándékként felajánlották
Európa neves numizmatikusainak”. Az első kötet az Európából,
Ázsiából és Afrikából származó arany, ezüst és réz
pénzekkel foglalkozik. A második kötet a római gyűjteményt
mutatja be, időrendben, a köztársaság korából és a császárság
időszakából egyaránt szerepeltek érmék a gyűjteményben.
Azonban például a kiadvány 43 táblája a 16 ezer érméből csak
1000 tétel ábrázolására volt elegendő. Caronni 1815-ben
elhunyt. Ifjabb Viczay Mihály újabb kötet megjelentetését
tervezte, mivel az évek folyamán tovább gyarapodott az
érmegyűjtemény.
A híres firenzei utazó, polihisztor, numizmata Domenico Sestini
(1750-1832) számos alkalommal járt Magyarországon, és eljutott
Hédervárra is 1816-ban, ahol a Viczay-ak éremgyűjteményének
teljes anyagát feldolgozta, javította az előző katalógus hibáit,
kiszűrte a hamisítványokat is, valamint a gyűjtemény nagyobb
részét katalógus formájában ki is adta. A Descrizione
delle medaglie Ispane appartenenti alla Lvsitania, alla Betica, e
alla Tarragonese che si conservano nel Museo Hedervariano című
könyvben a hédervári gyűjtemény két római provinciából,
Hispániából és Lusitania-ból származó darabjait katalogizálta.
A kötet 1818-ban Firenzében jelent meg, a kiadást szintén Viczay
Mihály finanszírozta. Ezt tekintik Sestini magyarországi
tudományos tevékenysége csúcspontjának. Gyaníthatóan Sestini a
teljes gyűjteményt feldolgozta, de nyomtatásban nem jelent meg a
teljes anyag, sajnos a kéziratos változat pedig valószínűleg
megsemmisült.
A Viczay-ak hédervári gyűjteménye a korban európai színvonalúnak
számított. A fiatalabb Viczay Mihály édesapjától
megörökölt érem- és gemmagyűjteményt Hédervárott
továbbfejlesztette, ugyanis a környéken talált római köveket,
szarkofágokat is összegyűjtötte, újonnan készíttetett görög
isteneket ábrázoló szobrokat, festményeket is. A gyűjtemény, a
megmentésére tett kísérlet ellenére, nem maradt egyben, az érmék
külföldre kerültek, valószínűleg Bécsbe, Párizsba. Így
különösen értékesek azok a kötetek, amelyekből képet
kaphatunk az egykori érmegyűjtemény egyes érmeiről. A gyűjtemény
többi darabja árveréseken kelt el, például a képtár
legjelentősebb festményeit a pannonhalmi főapát, Kovács Tamás
(1783-1841) vásárolta meg 1833-ban, és ezzel megalapozta a
főapátság képtárát.
Ősze Mária
Felhasznált irodalom:
Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei; Entz
Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig; Pető
Mária: A Wiczay és más magyarországi éremgyűjtemények a XVIII.
század végén és a XIX. század elején Domenico Sestini munkáiban
2018. szeptember 19., szerda
Rajzpályázat a XVIII. Győri Könyvszalon alkalmából
Az
idei rendezvényre készülve ismét rajzpályázatot
írunk
ki
az olvasni és rajzolni szerető gyermekek részére.
2018.
évben Mátyás király uralkodóvá választásának 560., valamint
születésének 575. évfordulójára emlékezünk - pályázati
felhívásunkat így a
Mátyás király Emlékév jegyében hirdetjük meg.
Ki
ne hallott volna Mátyás királyról, a mesék igazságos
királyáról?
Rajzpályázatunkban
arra kérünk, mutasd meg nekünk, Te hogyan látod Magyarország
legnépszerűbb királyaként emlegetett Mátyás királyt, szerinted
miért nevezik őt igazságos Mátyásnak?
Idén
nem mi választjuk a meséket. Olvass sokat, és válaszd ki Te
kedvenc Mátyás király mesédet. Kérjük, a mese címét írd meg
nekünk, hogy mi is utána tudjunk járni a történetnek. Fontos,
hogy rajzodból derüljön ki a mese tanulsága, az a történet,
hogyan osztott Mátyás király igazságot.
Ötletes,
szellemes alkotásaitokat nagy szeretettel várjuk az alábbiak
szerint:
Pályázati
feltételek:
Két
kategóriában lehet pályázatot benyújtani:
I.
óvodások,
II.
alsó
tagozatos általános iskolások.
A
pályázatra egyéni alkotásokat várunk.
A
gyerekmunkák készülhetnek bármilyen rajzi vagy festészeti
technikával:
színes és grafit ceruzával, filctollal, krétával, vízfestékkel,
temperával, ezen túl kollázs, montázs vagy vegyes technikával.
A
pályázatra A4 (21×30 cm) vagy A3
(30×42
cm) méretű alkotás nyújtható be. Az elkészített műveket
kérjük PASZPARTUZVA leadni.
A
pályázat beadási határideje és helye:
2018.
november 05. hétfő – Generációk Háza Művelődési Központ
A
rajzokat személyesen vagy postán a Generációk Házába kell
eljuttatni.
Cím:
Generációk Háza Művelődési Központ - 9021 Győr, Aradi
vértanúk útja 23.
Kérjük,
hogy minden pályázó adja meg jól olvashatóan, nagy betűkkel
írva:
-
a rajz előoldalán:
-
teljes nevét,
-
a mese címét,
-
a hátoldalán:
-
teljes nevét,
-
óvodája vagy iskolája nevét, életkorát, osztályát,
-
a felkészítő pedagógus nevét és elérhetőségét,
-
a szülő telefonszámát, ahol díjazás esetén értesíteni
tudjuk.
Díjazás:
A
beküldött rajzokat a két életkori kategóriában külön-külön
értékeljük. Az alkotások elbírálásánál a kivitelezés
mellett a legfontosabb szempont a megadott témánkhoz való
kapcsolódás.
Mindkét
kategóriában 5 alkotást tudunk díjazni,
a kiemelt 5-5 legjobb munka között sorrendet, vagy minőségi
különbséget nem állapítunk meg.
A
díjazottak a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér,
valamint a Generációk Háza Művelődési Központ közös
ajándékcsomagjaiban részesülnek.
A
díjátadásra 2018. november 18-án vasárnap 11 órakor a Győri
Nemzeti Színház Nagyszínpadán, a Magyar Népmese Színház:
Mátyás király születése napja című előadása előtt kerül
sor.
A
díjazott rajzokat kiállításon mutatjuk be
a XVIII. Győri Könyvszalon rendezvény ideje alatt a Győri Nemzeti
Színházban, a
Mesekuckóban.
A
beküldött rajzokat a Generációk Háza információjában adjuk
vissza a 2018. november 19-től kezdődően, az intézmény
nyitvatartási idejében.
További
információ kérhető Tóth Laura programszervezőnél: 96/518-032,
tothlaura@generaciokhaza.hu
Jó
munkát, sikeres rajzolást kívánunk a gyerekeknek, és mindenkit
szeretettel várunk a XVIII. Győri Könyvszalonban!
2018. szeptember 18., kedd
Digitális képeslap-gyűjteményünkből 109.
Vagongyár
1900-as évek
A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.
2018. szeptember 17., hétfő
Programjaink a héten
Bábelőadás
2018. szeptember 19-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) Markó-Valentyik Anna bábművész egyszemélyes előadását láthatják. A darab megtekintését 16 éven felülieknek ajánlják.
A belépés díjtalan.
Könyvbemutató
Szeptember 20-án (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Ötkarikás élmények címmel Jocha Károly író, sportújságíró élménybeszámoló előadása és könyvbemutatójára kerül sor.
A belépés díjtalan!
"Láthattam az ötvenes évek nagy magyar labdarúgó válogatottját - ez a tény alapvetően meghatározta a sport iránti érdeklődésemet. Később hatfokos szobában, télikabátban zongoráztam, majd a meleg tornatermet választottam és kosárlabdáztam. Igazolt atléta is voltam, az írás lehetőségét pedig egy olvasói levél megjelenése adta. Öt olimpián jártam, mindig hivatalos akkreditációval, de minden költséget magunkra vállalva. Eddigi hat könyvem is szigorúan az olimpiák magyar vonatkozásaihoz kötődik. Könyveim fotóinak többségét is magam készítettem az évek folyamán."
Mesejáték
Szeptember 21-én (pénteken) 10 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Közösségi Házában (Győr, Külső-Árpád u. 6-8.) A kőleves című mesét láthatják a Chip Színház előadásában. Színpadra átdolgozta: Károly Szabolcs. Előadják: Bank Zsuzsanna és Károly Szabolcs.
A belépés díjtalan.
2018. szeptember 14., péntek
2018. szeptember 13., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 126.
A
„Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés” és más
régi földmozgások
A Győrben észlelt több tucat kisebb-nagyobb földmozgásról számos feljegyzés maradt fenn. Mind közül a legnagyobb a 255 évvel ezelőtt, 1763. június 28-án bekövetkezett földrengés volt, mely „Győrt megtámadta, Budát fölzaklatta, Komáromot megsemmisítette”. (Saly Auguszt)
Réthly Antal 1952-ben megjelent adattárában a Kárpát-medence földrengéseit vette számba 455-től kezdődően. Katalógusának nagy értéke, hogy a források mellett az esetleírásokat is közölte. Többször említ kisebb nagyobb földmozgást a Dunántúlon, elsőnek egy nagy erejű rengést 455-ben (ezt mások 456-ra teszik), amely Szombathely (Savaria) városát sújtotta leginkább. Réthly katalógusában az első feljegyzés, amely Győr városát is említi, 1585. január 1-jéhez köthető: „Pozsonyból, Zágrábból és részéből rendkívül nagy földrengést jelentettek. … Ez időben Győrnél a földből tűz tört ki.”
Réthly Antal 1952-ben megjelent adattárában a Kárpát-medence földrengéseit vette számba 455-től kezdődően. Katalógusának nagy értéke, hogy a források mellett az esetleírásokat is közölte. Többször említ kisebb nagyobb földmozgást a Dunántúlon, elsőnek egy nagy erejű rengést 455-ben (ezt mások 456-ra teszik), amely Szombathely (Savaria) városát sújtotta leginkább. Réthly katalógusában az első feljegyzés, amely Győr városát is említi, 1585. január 1-jéhez köthető: „Pozsonyból, Zágrábból és részéből rendkívül nagy földrengést jelentettek. … Ez időben Győrnél a földből tűz tört ki.”
Istvánffy Miklós (1538-1615), az első földrengés-felsorolás szerzője 1622-ben kiadott művében feljegyezte az 1599-es földrengést. Ezzel kapcsolatban ugyan Győrt külön nem említi, de leírja, hogy Óvár mellett a föld nagy területen tüzet fogott, három láb mélységben égni látszott, és lángokat vetett ki magából, amelyek sok helyen meggyújtották az összehordott takarmányt.
Az 1599-es földrengés területe Réthly Antal katalógusából:
Mendelényi
István
az összegyűjtött feljegyzések alapján a következőt írja Győr
monográfiájában: „1743:
földrengés éreztetett Győrött”. Nála olvashatjuk, hogy
1748-ban
„újabb
földrengés ijeszté a győrieket.” Ezek erősségéről nem sokat
tudunk. 1754-ben
többször is mozgott a föld, melyet több forrás is említ. 1754.
október 21-én:
„délután 3 óra tájban Győr megrendült, és oly rezgés volt,
hogy az edényekkel megrakott szekér föld impulsusa folytán
megmozdult, és a lankás úton legurult. Ezen rezgés után 3 napon
belül 10 rezgés volt érezhető. ” „Visegrád felé a Vértes
alatt megnyílt a föld, és az úttól nem messze álló két domb
összeomlott és az országutat eltorlaszolta”.
Saly
August földrengésekről készült írása a komáromi bencés
gimnázium évkönyvében jelent meg, 1859-ben:
Elmondható,
hogy az 1700-as évek második felében a földmozgások gyakoriak
voltak, pár évente jelentkeztek. Elérhetett Győrbe az 1755-ös
szörnyű katasztrófa híre is, mely Lisszabon kétharmadát romba
döntötte. A rengés során bekövetkezett omlások, a keletkezett
tüzek és a szökőár következtében 60 ezer ember vesztette
életét.
Csóka
Gáspár
kutatásaiból tudjuk, hogy 1758-ban
említik a győri Városi Jegyzőkönyvek a földrengés
veszélyét,
illetve azt, hogy kisebb rengéseket észleltek. A november 23-i
ülésen jegyzőkönyvbe iktatták Zichy püspök rendelkezését,
mely szerint a város minden szószékéről ki kell hirdetni, hogy a
következő vasárnapon, 1758. november 28-án ájtatosságot
tartanak a székesegyházban a földrengés
elhárítására.
A
földindulás
Az
eddig felsoroltak azonban mind csak előjelei voltak az igazán
pusztító magyarországi földrengésnek, amely 1763.
június 28-án
következett be. A források és a károk alapján a szakemberek
megállapították, hogy a Komáromot romba döntő, 1763. évi
rengés epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól
északnyugatra helyezkedhetett el, de a föld mozgását még
Drezdában és Lipcsében is érezték. Ezt tekintik a legnagyobb
erősségű ismert magyarországi rengésnek. Az összeírt károk
alapján magnitúdóban kifejezve Komáromban 6,3-as erősségű
lehetett. A feljegyzések szerint ott valamennyi ház megrongálódott,
több száz összedőlt, 63-an meghaltak, és 100 felett
volt a sebesültek száma. Az akkor tartott vásárra érkező
győriek közül is többen eltűntek. A komáromiak hajókra
menekültek, ott húzták meg magukat. Élelmezésükre a győri
Zichy Ferenc püspök hajóval szállíttatott kenyeret.
Grossinger
János,
a komáromi Ó-vár lelkésze részletesen beszámolt
az ottani eseményekről és a károkról is. Őt a magyar
földrengéskutatás kiemelkedő alakjának tartják, 1783-ban
Győrben jelentette meg munkáját, mely a maga korában az egyik
legkorszerűbb földrengés-katalógusnak számított. (Grossinger
János jezsuita szerzetes, majd világi pap, 1764-1766-ban Győrben
humaniorákat
tanított.) Művének legfontosabb értéke az a huszonnégy
magyarországi földrengésre vonatkozó leírás, melyeket „régi
évkönyveket” átnézve sikerült összegyűjtenie.
Grossinger
János: Dissertatio de terrae motibus regni Hungariae (Értekezés a
magyarországi földrengésekről – Győr, 1783. címlap):
Győrben
az 1763-as földrengést valamivel enyhébbre, 5,6 erősségűre
becsülik. Szerencsére itt csak 3 ember halálát okozta, de a város
szinte valamennyi épületében keletkezett kisebb-nagyobb kár.
Az
1763-as földrengés kiterjedése, térkép Réthly Antal könyvéből:
Részlet
Mendelényi István: Győr szabad királyi város
monographiájából:
Az
eseményekre vonatkozó fontos források: a jezsuita kollégium
naplója, illetve a karmeliták egy részletesebb és egy tömörebb
lejegyzése. A karmeliták hosszabb elbeszélése a Liber
Fundationisban található, pár nappal a tragikus esemény után
íródhatott:
„1763.
június 27. Hatalmas vihar
Méltán
kell felkiáltanunk a Királyi Zsoltárossal: Az Úr jobbja erősnek
bizonyult, az Úr jobbja erősnek bizonyult. Megfenyített az Úr
minket, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak.
Mivelhogy június 27-én este tíz óra körül hatalmas vihar támadt
nagy szélförgeteggel, de sűrű és heves mennydörgés vagy
villámlás nélkül. Az egész eget beborították ennek a csapásnak
igen sűrű és fekete felhői. Ezek szélén egy szivárványhoz
hasonlító fehér kör volt látható, és körülbelül két órán
át tartott. Jóllehet ez a vihar iszonyú volt, mégsem annyira
borzasztó, félelmetes és rettenetes, mint a következő csapás
másnap reggel néhány perccel negyed hat előtt, ami fenyegetően
előre vetette, hogy az egész város, valamint a vár az összes
környékbeli helyekkel együtt e legnagyobb félelemre a végső
pusztulásra jutott.
Június
28. Morajló földrengés
Ugyanis
a már említett órában reggel akkora zaj és földalatti szélvihar
tört ki, hogy azt gondolhattad volna, hogy sebes vágtában sok
szekér megy át a kolostoron. Ezt olyan heves földlökés követte,
hogy a város összes épülete összeomlani látszott. A várban
bizony alig volt ház, amelyik kéményekben, falakban, tetőkben nem
károsult vagy sérült. A legnagyobb épületek, mint a jezsuita
atyák kollégiuma, a ferences atyák konventje, a reformátusoké és
mienk teljesen megrázkódtak, mint az okozott károk szemünk előtt
igazolják. A tornyunk a rengéstől kb. a felénél teljesen
elhasad, úgy hogy – ha hitelt lehet adni a bécsi kapunál őrt
álló katonának – a felső rész az alsóról felemelkedett és
elvált, ami az egész tornyon meglátszott. A torony keresztjét
gömbjével együtt az evangélium oldalra fordította, az összes
kéményt széthasította. A házrészben, vagyis különösen a
hálóteremben, és amiben a társalgó, a könyvtár, a levéltár,
a cipészműhely, a tisztelendő provinciális atya és a titkár
szobái vannak, az ívek középen végighasadtak. A kórus, a
templom, a félremenés helye és a Lorettói kápolna említésre
méltó károsodástól mentve maradtak, noha repedések maradtak a
rekreációs szoba, az ebédlő és könyvtár falán. A földrengés
hevességének kifejezésére legyen elég röviden annyit mondani,
hogy csodának kell tartanunk, hogy nem dőlt össze az egész
konvent. A jezsuita atyák kollégiuma ugyanekkora kárt szenvedett,
ha nem nagyobbat. A ferences atyák konventje jobban károsodott,
mert a legfelső szintet a földrengés után nem lakhatták.
Mellőzöm más házak és épületek kárainak felsorolását, mert
igen hosszadalmas lenne belemenni ezekbe a részletekbe. Személyekben
– három kivételével – kár nem esett. Ezek közül az egyiket,
egy asszonyt, aki a Vízikapu előtti téren fűveket árult, az
egyik házról leeső faldarab nyomott agyon, úgy hogy egy-két óra
múlva meghalt, előbb azonban valamelyik szerzetesünk ellátta
szentségekkel. Ez a földrengés – beleértve a földalatti
morajlást és vihart is – valamivel kevesebb, mint három percig
tartott. Ezt negyed óra múlva egy másik követte, rövidebb ideig,
de egyesek véleménye szerint hevesebb. Ez mégsem látszik
valószínűnek, mert a konvent épületeiben keletkezett károk már
ez előtt a második rengés előtt előtűntek. A győri lakosok,
leginkább a polgárok és nemesek nagyobb része is a birtokok
házaiba húzódtak vissza. Szerzeteseink – kivéve a Prokurátor
atyát és Burchard atyát, a laikusokat – részben a kertünkben,
részben a megriadt és lesújtott jótevőinknél töltötték ezt a
napot és a következő éjszakát. 29-én délre pedig mind
visszatértek és a konventben maradtak, kevés kivétellel, akik
néhány éjszakát a kertünkben töltöttek, nappal azonban
visszaértek.”
Egy
rövidebb leírás P. Antal könyvében olvasható:
Réthly
katalógusában közölt egy korabeli levelet is, melyben egy apa
számol be fiának a győri földindulásról. Ebben leírja, hogy
június 28-án öt óra után „iszonyú földzúgás és forrongás
alatt” közel négy percig tartott, majd ezt egy „fertályórával”
utána egy 5-6 percig tartó nagyobb és hatalmasabb földindulás
követte… „A falak a szemünk láttára hajladoztak, fent,
oldalain és minden felől harsogással repedeztek.” Továbbá
leírja az emberek ijedelmét, hogy kiszaladtak a házaikból, a nép
sátrakat és „deszkatárokat” bérelt, azokban tartózkodott,
valamint majorok házaiba húzták meg magukat. (A levél Bölöny
Sándor nagyváradi levéltárából való, Márki Sándor közlése
a Hon 1868. 238. számában.)
A
forrásokból kiderül,
hogy az utórezgések is nagy riadalmat okoztak. Ezek közül a
legnagyobb
1763. július 9-én
este 9 óra tájban volt, a rémületet tovább fokozta a rengést
követő felhőszakadás. A szomszéd Révfalu községben a föld
meghasadt, a Duna hullámai házmagasságnyira emelkedtek. A
megrettent lakosság a vásártéren és a Kálváriahegy mellékén
sátrakba húzódott. Augusztusban további kisebb utórezgéseket
éreztek, negyedikén, kilencedikén, tizenegyedikén, majd
harmincegyedikén éjjel háromnegyed egy körül ismét heves
földrengést észleltek.
A
földrengés okozta károk
A
földrengés emlékére készült győri fogadalmi kép részletén
jól láthatók a megdőlt tornyok:
A
leírásokból tehát megállapítható, hogy az anyagi kár jelentős
volt. „A város összes épülete összeomlani látszott. A várban
bizony alig volt ház, amelyik kéményekben, falakban, tetőkben nem
károsult vagy sérült.” Leginkább a magasabb építmények
sérültek, így a templomok is. A karmeliták
templomában
és rendházában
keletkezett sérülésekről a naplóban olvashatunk.
A
mai megyei levéltár épülete volt egykor a ferences
templom
és kolostor,
melyben az 1763-iki földrengés nagy kárt tett. Különösen a
„födélzet”, a két szentélyfal és a főoltár rongálódott
meg. Még ebben az évben kijavíttatták 1800 forintos költséggel,
Schram
Lukács
császári építész irányításával. A jezsuiták
templomának
tornya is meghajolt, kolostora is megrongálódott. A
Püspökvár is
„bedőlt”. Kaputornyára 1750 után emeltek újabb
szintet,
azonban az 1763-as földrengésben a torony annyira megsérült, hogy
a késő gótikus főpárkány magasságáig mindent vissza kellett
bontaniuk. Az újjáépítésre a bélyeges téglák tanúsága
szerint 1768-1770 táján került sor. Ekkor a törtvonalú
órapárkány fölött a tornyot egyszerű, íves vonalú barokk
sisakkal fedték be. A Káptalandombon a papnevelde
is összeomlott a földrengésben. Zichy
Ferenc
püspök 1764-1766-ban újjáépíttette az épületet, ehhez a
mosonszentmiklósi birtokán 40.000 téglát égettetett.
Révfaluban
meghasadt a föld, utcák dőltek romba, az 1754-ben elkészült
templomukat az 1763. évi földrengés egy kissé ugyan megrongálta,
de nagyobb kárt nem okozott benne. Szigetben számos ház összedőlt.
Szentmárton (Pannonhalma) is súlyos károkat szenvedett.
A
földrengést a falvak is megérezték, erről az alábbi, 1925-ös
cikk tanúskodik:
A
korabeli szemtanúk arról is beszámoltak, hogy a földrengés során
mérges gázok szabadultak fel, ennek tulajdonították, hogy állatok
betegedtek meg.
Saly
August feljegyzése:
1764-ben
Mária Terézia és József fia is meglátogatta a
várost, hogy a győrieket vigasztalja.
A
földrengések hatása a vallási életre
A
leírásokból látható, hogy az 1763-as földrengés iszonyatos
ijedelmet okozott, az emberek a „végső pusztulástól”
tartottak. Már 1758. november 28-án ájtatosságot tartottak a
székesegyházban, a földrengés elhárítására.
Az
1763. június 28-i nap után hamarosan, „Gróf Zichy Ferenc megyés
püspök július 2-án kelt körlevelében Isten haragjának
megengesztelése végett e hó 4-ére böjtöt és megkérlelő
ájtatosságot rendelt el három napra, melyet körmenettel fejeztek
be a legm. Oltáriszentséget körül hordozva.” – olvasható a
karmeliták feljegyzéseiben. A körmeneten az összes társulatok és
testvérületek kötelesek voltak megjelenni a székesegyháznál a
meghatározott órákban; ezt az egyetemes körmenet zárta be, amire
az emberek szinte megszámlálhatatlan tömege gyűlt össze, úgy,
hogy az elsők már elérték a püspökvárat, a körmenetet bezáró
asszonyok pedig még nem jöttek ki a templomból, pedig a falak
mellett vezetett a körmenet.
A
július 9-i utórezgést követő napra „elrendeltetett egy másik
körmenet, hasonló a már elmondotthoz, csak abban változtatva,
hogy az Oltáriszentség helyén Szent László király jeles
ereklyéjét vitték, valamint megparancsolták azt is, hogy minden
szentmisében mondjanak egy könyörgést a földrengés ellen, és
hogy vasárnaponként egy éven át minden templomban a kijelölt
órában mondjanak misét a kitett Oltáriszentség előtt és a
végén imádkozzák népnyelven a Jézus legszentebb Nevéről szóló
litániát a földrengés elleni könyörgésekkel.”
A
város polgársága a mai napig megtartotta fogadalmát, az évenkénti
körmenet részeként a Szent László herma körülhordozását.
„Ezen szomorú eset emlékéül és a jövő megóvás végett ez
Szent László napján egyházi szertartással Szent László király
koponyája ünnepélyes körmenettel hordoztatik a városban és ez
alkalommal a következő ének zengesztetik: Szent László
királyért, annak érdemiért, Jésus Christus hallgass meg!
Földindulástól ments meg!” – írja Mendelényi István
1879-ben. A későbbi körmenetekről újságcikkek, fényképek is
tanúskodnak.
Dunántúli
Hírlap, 1913. június 24.:
Három
nappal a július 9-i földrengés után a győri Streibig nyomdából
kikerült egy kiadvány, mely „A'
Nagy Győri öreg Templomban felállittatott igaz Hitnek, avagy
Keresztény Tudomány Szent Gyülekezetének költségével
nyomtattatott, minekutánna 1763dik Esztend. Szent Iván havának
28-dik napján reggel egy fertálykor hatra leg-először a'
rettenetes föld indulástúl az egész Váras nagyon meg rázattatott
volna.”
Arrabona,
43/1. Főapátsági Könyvtár Pannonhalma (Tanai Csaba Taca
felvétele):
A
Győri
Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
is több emléket őriz, például egy német nyelvű kéziratos
imádságot földrengés ellen, valamint metszeteket, szentképeket a
18. századból, melyek Szent Emődöt, a földrengések ellen óvó
szentet ábrázolják. Ez utóbbiakon megfigyelhető a Szentháromság
ábrázolása is.
Győr
város fogadalmi képe az 1763-as földrengés emlékére
Az
1763-as földrengés után a győriek fogadalmi képet ajánlottak
fel a mariazelli búcsújáró templomnak, mely ma is az ausztriai
templomban látható. A megkopott festményt 1885-ben a győri Zalka
János
püspök hazahozatta és Mandausz
Jánossal felújíttatta,
majd a búcsújárók vitték vissza Mariazellbe egy aranykeretbe
foglalt felirattal: Győrváros
fogadalmi képe az 1763-as földrengés emlékére.
Felül
a győri székesegyházban őrzött másolat, alatta a Mariazellben
található kép részlete:
Győri
Közlöny,
1885. május 10.:
A
kép felső részén a Szentháromság, egyik oldalon a Boldogságos
Szűz, másik oldalon Szoláni Szent Ferenc alakja látható. Ezek
alatt papírtekercs magyar nyelvű szöveggel: „Az 1763-iki június
28. Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés
emlékére.” A kép alján Győr városának korabeli képe, a
földrengésben elferdült tornyokkal. Ez alatt német szöveg
olvasható eredeti régies helyesírással, mely
Dr.
Récsey Viktor fordításában
magyarul így hangzik: „Ezt a képet emlékül és hálábul
készítették a Szentháromság, a Boldogságos Szűz és Szolánói
Szent Ferenc tiszteletére, hogy Isten 1793. június 28-ának
félelmetes földrengés alkalmával népét a Győr királyi
fővárosában Magyarországon kegyelmesen megőrizte, holott akkor a
valószínű elsüllyedés oly közel volt, hogy egy ház sem maradt
épségben. Fogadalomból.”
Récsey
Viktor a kép részletes leírását adja a Dunántúli Hírlap 1901,
szeptember 5-i számában:
Bedy
Vince
említi a győr-belvárosi plébánia zarándoklatát a stájerországi
Mariazellbe.
Ezt a zarándoklatot az 1763. évi győri földrengés után hálából
kezdeményezték a győri hívek. Az utat gyalogszerrel hét nap
alatt tették meg; néhány napi ájtatoskodás után ismét hét nap
alatt tértek vissza. Málhás kocsi kísérte a zarándokokat, hogy
a nyugvóhelyeken ruhát válthassanak, magukkal vitt élelmükkel
felüdíthessék magukat. Vezető pap és világi rendező is kísérte
őket.
Az
első világháború első éveiben még különvonaton tette meg
búcsújáró útját a zarándokcsapat, de mindig kisebb és kisebb
számra olvadt le. A háború okozta gazdasági leromlás teljesen
megszüntette e zarándoklatot.
(A belvárosi plébánia joghatósága alá tartozó Német Ispita
templomában fellelhető mariazelli zarándoklatok emlékeit Perger
Gyula ismertette az Arrabona 43/1-es számában.)
A
források feljegyezték, hogy Sziget, a Győr melletti község is
sokat szenvedett a földrengés során, itt is sok ház összedőlt.
Ma a templom északi oldalán látható a Szentháromság-szobor,
felirata: „E szobrot az 1763-iki földrengéstől való
megmenekülés emlékére emeltették a győrvárosi és győrszigeti
hívek.” „Áldassál Szentháromság, örökké egy valóság!”
A szobor eredetileg azon a halmocskán állt, ahol a városi és
szigeti hívek összegyűltek, a házakban ugyanis nem volt tanácsos
lakni. A hívek fogadalmat tettek az emlékmű felállítására, ha
a vész elmúlik. Később hálaadási körmenettel mentek minden
évben az emlékműhöz Szentháromság vasárnapján. A szobrot
1911-ben helyezték mai helyére, a késői barokk jegyeit őrzi, az
ülő helyzetben ábrázolt Atyaisten fején a német-osztrák
birodalmi koronát látjuk; térdénél ül a Fiúisten, akinek
lábainál a kiterjesztett szárnyú galamb a Szentlelket ábrázolja.
A négyszögű oszlop felső részén négy dombormű látható.
A
győrszigeti
szobor:
A
XIX. századi kataszteri térképen még eredeti helyén látható a
szobor:
Későbbi
földmozgások
A
nagy rengés után a föld továbbra sem volt
nyugodt,
Réthly katalógusában további kisebb rezgésekről találunk
feljegyzéseket, így 1765-ből,
majd 1768-ból
is. 1783.
április
22-én
Komárom
központtal újabb erős rengés volt, ott ugyan emberéletet most
nem követelt, de az épületek majd mindegyike megrongálódott.
Győrben is nagy riadalmat okozott.
Részlet
Réthly katalógusából:
Erős
utórezgések voltak Győrben még
1783.
május 31-én, július 1-jén is. Az
1810-es
nagy móri földrengés kapcsán nem említik városunkat, de
1851.
július 17-én és 1860.
április
13-án
Győrben újabb gyenge lökések voltak érezhetők, ahogy 1888.
augusztus
23-án is, melyről a Győri
Közlöny is beszámolt.
1914.
február
4-én
„Győrött
szerdán délután, kevéssel 1 után a vásártér részen, ahol a
városháza, a tábla, a városi bérházak állnak, néhány
másodpercig földrengést éreztek. A földrengést erős dübörgés
előzte meg, majd az épületek megrázódtak. Az egyik városi
bérházban oly erős lökést éreztek, hogy a lakók ijedten
futottak ki lakásaikból a folyosókra. Érezték Bácsán és
Kisbajcson is.”
Kis
Újság, 1927. október 9.:
Az
MTI beszámolt arról,
hogy „1990.
augusztus 22-én az MTA szeizmológiai obszervatóriumának jelzése
szerint, szerdán 13 óra 26 perckor gyenge földrengést észleltek
Magyarországon. A földrengés fészke Győr térségében volt. A
rengés intenzitása a 12 fokozatú Mercalli-skálán mérve 3-4
közötti volt, károk nem keletkeztek. Győr térségében utoljára
1970.
január 2-án mértek földrengést, amely csak műszerekkel volt
észlelhető.”
A
későbbi magyarországi földrengések epicentrumai távolabb estek
Győrtől, a legutolsó erősebbet, a 2011.
január 29-i oroszlányit azonban itt
is éreztük.
Népszabadság,
2011. január. 31.:
A
térkép forrása: GeoRisk
Földrengés Mérnöki Iroda:
Világviszonylatban
a Kárpát-medence szeizmikusan nyugodtnak mondható, bár a medence
külső részein erőteljesebb földmozgások mutatkoztak.
Városunkban szerencsére ritkán volt nagyobb földrengés, az
eddigi legnagyobb, az 1763-as rengés is már szinte feledésbe
merült, annak ellenére, hogy Győrben máig élő hagyomány
kötődik hozzá, a Szent László napi körmenet.
Antaliné
Hujter Szilvia
Felhasznált
irodalom:
Bedy
Vince: Győr
katolikus vallásos életének múltja. Győr. 1939.
Forrai
Kornélia - Hoós Mariann: A győri bencés templom barokk
falképeinek restaurálása. In: Műtárgyvédelem, 2006.
Földrengéstörténelem.
Földrengések a világon és Magyarországon. In: História, 2011.
3. sz.
Grossinger
János: Dissertatio de terrae motibus regni Hungariae. [Értekezés a
magyarországi földrengésekről]. Győr. (1783)
Győri
fogadalmi kép. Öreg-Mária-Czellben. In: Győri Közlöny, 1885.
május 10.
Hung-Reng.
Magyarország Földrengési Információs Rendszere.
http://www.foldrenges.hu/
László
Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata. In:
Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. Győr, 2000.
Kerny
Terézia: Győr város fogadalmi képe. In: Mariazell és
Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Vezető a Budapesti
Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának kiállításához. Bp.
2004.
Mendelényi
István: Győr
szabad királyi város' monographiája.
Hiteles
forrásokból és saját tapasztalataiból egybegyűjtve Mendelényi
előbb Mendel István Győr
városi volt polgármester által 1879-ik évben. Győr, 1879.
Orbánné
Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások.
Győr, 2006.
P[áter]
Antal: A győri Karmelita-rendház kétszázéves története.
1697-1897. Győr, 1897.
Perger
Gyula: "A'
föld indulás ellen..." : Az 1763. évi győri földrengés
vallási emlékei. In: Arrabona. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok
közleményei 43/1. Győr, 2005. p. 227-242.
Réthly
Antal: A
Kárpátmedencék földrengései, 455-1918. Budapest, 1952.
Saly
August: Földrengések Magyar hazánk határain, különösen
városunkban; történeti adatok és kéziratok nyomán ; A
Pannonhalmi Szent-Benedek-rendiek rév-komáromi algimnáziumának
tizedik programja az 1859/60. tanévben. Komárom 1860.
Szávay
Gyula:
Győr.
Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével.
Győr, 1896.
Récsey
Viktor: Győrváros fogadalmi képe „öreg” Mária-Zellben. In:
Dunántúli Hírlap, 1901. szeptember 5.
Szent
László király győri tisztelete; Csóka Gáspár OSB előadása a
Székesegyházban 1990. június 26-án; megjelent: Győregyházmegyei
Almanach 1995
Varga
Péter: Az 1763. évi komáromi földrengés. In: Természet Világa,
2014. 2. sz. p. 69-72.
Zsebedics
József: A győrszigeti plébánia Historia Domusa 1712-től 1951-ig.
Győr, 2004
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)