könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. április 30., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 32.

A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)


A Széchenyi tér keleti oldalát a győriek körében ma is „Lloyd”-ként emlegetett hatalmas épület zárja le. Méretei miatt sokan úgy gondolják, hogy nem igazán illik a barokk térre. Évszázadok alatt, folyamatos átépítésekkel alakult ki mai formája. Története során különféle célokra használták, de egységesen elmondható, hogy mindig is a győri társasági élet meghatározó helyszíne volt.

A középkori Győr főtere a mai Széchenyi tér helyén volt: a XIV. században piacot tartottak itt, ezen a területen gyűlhetett össze a város népe. A jelenlegi épület helyének egy részén állt a XV. század végén a székesegyház alapítványi vagyonához tartozó nagy vendégfogadó, melyet a káptalan kezelt. Már ekkor „nagy házként” emlegették. Az 1566-os nagy tűzvész valószínűleg elpusztította a vendégfogadót, melynek csak a pincéje maradt épségben.

A káptalan ezt bérbe adta, föléje újra boltokat épített. Az épületet azonban a katonaság elfoglalta, és egészen a török megszállásig, 1594-ig birtokolta is. A török kiűzése után, 1598-ban újra a káptalané lett. Bérlők használták, akikről a székeskáptalan számadáskönyveiből lehet tudni.

A XVII. században a vár őrségének laktanyájaként működött, akkori elnevezése szerint ez volt a fővárta. Az alábbi, XVIII. századi térképen is jól kivehető a mai épület helyén álló, de annál jóval kisebb alaprajzú építmény Capitales Vigilias felirattal, előtte a Mária-oszloppal.


A téren lévő házhelyet, amelyen a fővárta is állt – egy Győr városa által 1785-ben tartott nyilvános árverésen – Nigl József aranyműves vette meg 2781 rénes forintért.

Itt azután házat épített, amelyet 1786 októberében Tummelhauser Mihálynak adott el 6000 rénes forintért. 1788 májusában ismét gazdát cserélt az épület, Párdorf Péter tulajdonába került át, ugyancsak 6000 forintért. Az új tulajdonos kávéházi jogosítványt szerzett, és az épületet kávéházzal, valamint „táncvigalmi helyiségekkel” bővítette.

A Nigl-féle kávéház egy régi metszet részletén:

Örökösei 1813-ban eladták Jankó János megyei pénztárnoknak, aki a kávéházat és az épületet bérbe adta. 1826-ban Lénhard Ferencre szállt a tulajdonjog, aki költséges átalakításokba kezdett, többek között előcsarnokot is épített.

Az épület és a kávéházi jogosítvány 1838-ban Wakatzek Vincére szállt át. Itt működött a Vigadó, vagy az akkori nyelvújítás szava szerint a Vigarda.

Fruhmann Antal 1845-ös metszetén az 1826-os átépítés eredménye látható:

A reformkori Győr legfontosabb eseményei az épület termeihez kapcsolódtak. Ecker János naplójából tudjuk, hogy falai közt 1848-ban is többször zajlottak fontos gyűlések.

A reudout-nak is emlegette az akkori sajtó, báloknak, társas összejöveteleknek is rendszeresen adott helyet. (Redoute-nek nevezeték régebben Franciaországban az álarcos bálokat, valamint azok épületeit, ennek magyar fordítása a vigadó.)

Az 1850-es városrendezési terven is jól felismerhető az épület alaprajza:

A győri Kereskedelmi Gyülde Győr kereskedőinek, különösen a gabonakereskedőknek volt a testülete, mely 1856-ban alakult meg. Azért, hogy más kereskedőket is bevonhassanak az üzleti forgalomba, és élénkebbé tehessék az egyesületi életet, újabb helyiségekre volt szükségük.

„Hogy a Gyülde a kereskedelmi forgalomnak, üzletnek nélkülözhetetlen csarnokává, központjává válhassék, a nagytermen kívül, amely a szórakozás, időtöltés számára volna nyitva, szükségesek egyéb helyiségek, például olvasóterem, azután írószerekkel ellátott nagyobb és kisebb szobák, ahol a felek négyszemközt tárgyalhassanak” – olvashatjuk Bay Ferenc Győri Lloydról készült könyvében.

A Győri Közlöny az 1858. február 28-i cikkében számolt be arról, hogy a Gyülde részvénykibocsátással szándékozik házat vásárolni.


1861-ben tervbe vették a Széchenyi téren álló Wakaczek-féle kávéház megvásárlását. A ház vételéhez és felújításához mintegy 100.000 forintra lett volna szükség. Tervezték, hogy alakul egy társulat, amely kibocsát 800 vagy 1000 darab részvényt, így teremtik elő az alaptőkét. Továbbá megvalósulna az épület átalakítása is, miszerint: „Elölről pedig a homlokzatot a jelenleg csak egy emeletes és aránytalansága által igen visszataszító előugrás falára emelné. Ez által a város csinosodása a nagyszerű épületen kívül azzal is nyer, hogy a térnek jelenlegi szabálytalansága ez oldalon megszűnik, vagy legalábbis elfedetik”. Ezenkívül az Olvasó Társaság számára is egy minden tekintetben célnak és kényelemnek megfelelő, elkülönített helyiséget rendeznének be, és a társulattól bérleti díjat szedhetnének be.

Az épület tulajdonjogát a győri Kereskedelmi Gyülde 1862. április 24-én kapta meg, majd megnyitására 1862. április 27-én került sor. A redout-épület egész felső emeletét magába foglaló gyüldei helyiséget Farkas Miska zenekarának közreműködésével nyitották meg. A termek csinos és kényelmes berendezése megnyerte a közönség tetszését, így a Gyülde újonnan jelentkezett tagjainak száma rövidesen a kétszázat is meghaladta.

A közönség csalogatására 1862-ben a következő lapokat rendelték a május 10-i újsághír szerint:

1863 júniusában megnyílt az újonnan és díszesen fölszerelt kávéház, amely méltán vetekedett a többi győrivel. Tinagl József neve kezeskedett a szolid és jó üzletvezetésért.

1872-ben a Kereskedelmi Gyülde megújította alapszabályát, melyben elnevezését „Győri Lloyd”-ra változtatta.


A táncteremben tartották a bálokat, egy 1874-es farsangi bál programja a Győri Közlönyből:

A Győri közlöny 1877. április 2-án egy hangversenyre invitál:

Hamarosan felmerült egy újabb átalakítás igénye. A Győri Közlöny 1877. május 17-én már arról ír, hogy „egy olyan épület, amely sokoldalú nyilvános gyülekezés színtere akar lenni, hol egyszer vigalom, másszor hangverseny, majd politikai vagy társadalmi kérdések miatt népgyűlések, vagy közünnepélyek tartatnak, szükséges, hogy ha nem is monumentális, de legalábbis úgy legyen emelve, hogy a közönség méltóságához és igényeihez mindenben megfelelő legyen.”

1885-ben elkészültek a tervek az átalakításra, miszerint: „A földszinten a piacra néző homlokzaton 7 bolt lesz, a kávéház marad a helyén, mellette délre üzleti szoba és konyha, ettől délre mérlegszoba, ettől délre a lépcsőház lesz. Az első emeleten a nagyterem mellett kisebb terem is lenne és ruhatár, stb. A tervek szerint: külseje díszes, közepe kiugró öt oszloppal és a földszinten 3 ajtóval, emeleten 3-3 dupla ablakkal.” A kiépítéshez a város adott hozzá 43.75 négyszögöl telket.

Áprilisban a Haybach Károly és fia pozsonyi cég elkezdte az építkezést, pozsonyi téglákat hozattak, naponta 130 ember dolgozott a munkálatokon. Érdekesség még, hogy az impozáns nagytermet bizánci, a kistermet ó-német stílusban festették ki.

1885. október 11-i tudósítás a Győri Közlönyből:

A Lloyd épület megnyitására 1885. december 29-én került sor ünnepélyes keretek közt. Az épület látogatottságát szemlélteti az alábbi, 1891. április 23-i hír a Győri Közlönyből:


Az 1898-ban feladott képeslap a már felújított épülettel, neoreneszánsz homlokzattal:

Egy 1899-es képeslap fényképfelvétele ugyanezt az állapotot mutatja:

Piac a Győri Lloyd előtt egy 1907-es feladású képeslapon:

Fenti felvételről készült színezett képeslap:

Gombás István hirdetése az 1915-ös Győr sz. kir. város és Győrvármegye útmutatójából:

Közben kitört az első világháború. Az általános mozgósítást 1914. július 31-én rendelték el. Hatására talpon volt az egész város, „a Széchenyi téren eddig nem látott tömeg gyűrűdzött az ott muzsikáló katonabanda köré. … a Lloyd sörödéje és kávéháza teljes fénnyel ragyog. A katonazene a szövetséges hatalmak himnuszait játssza. A közönség kalaplevéve áll az asztalok mellett és szent áhítattal énekli a magyar, az osztrák, az olasz és német himnuszokat. ...” – tudósított a Győri Hírlap.

Az első világháború harmadik éve, az 1916-os év a háborús gondok következtében döntő jelentőségű volt a Lloyd testület életében, ugyanis a részvénytársaság az épületet és a berendezést eladta a Győri Első Takarékpénztárnak és Győrvárosi és Megyei Takarékpénztárnak. Hat év múlva, 1922-ben újjáalakult az egyesület, 1923-ban már újra 800 tagot számláltak.

Ez a kép az 1910-es években készülhetett:

1926-ban az újjáalakult Győri Lloyd az épület bérlőjével megállapodott, hogy az emeleti helyiségeket díjtalanul használhatja, majd 1935-ben végleg elköltözött az épületből.

Egy 1940-es képeslap:

A Győri Ipartestület közgyűlése 1940 februárjában határozta el, hogy megvásárolja a korábbi Lloyd székházat. A városé volt a telek és az épület értékének 20%-a. Az ipartestület eladta a Jókai u. – Árpád úti sarokházát, kölcsönt vett fel, hogy megvehesse a Lloydot. Végül 1940 augusztusában megkezdődhettek az átépítési munkálatok az ipartestületi székház megvalósítására. A szerkezeti megerősítésen kívül teljes belső átalakításra is szükség volt. Társalgó, kiállítás megtartására is alkalmas színházterem is készült színpaddal. Az avatóünnepségen képviseltette magát a város és a megye is.

A II. világháború idején az épület jelentős károkat szenvedett, az ipartestület mindent megtett a helyreállításáért. 1948-ra vehették végre újra birtokba, de néhány hónapig használhatták csupán. 1949-ben felszámolták az ipartestületeket, az MDP 1949 júliusától bérbe vette a házat. 1949 októberében államosították az épületet, átvette a Közületi Ingatlan Központ Győri Kirendeltsége. Ezzel új fejezet kezdődött a ház hasznosításában.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bay Ferenc: A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért, 1856-1936. Győr, 1942.
Hancz István: A Győri Ipartestület 110 éves története. Győr, 1997.
Lővei Pál – Nagy Judit: A győri Liszt Ferenc utca háztulajdonosai a 17. század végétől a kiegyezésig. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Bp. 2013. p. 308.
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Budapest, 1964.
Winkler Gábor: Győr, 1539-1939. Győr, 1998.

2015. április 28., kedd

Május első hétvégéjén ZÁRVA leszünk!


Kedves Olvasóink! Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy május 1-jén (pénteken) és május 2-án (szombaton) intézményünk minden részlege ZÁRVA tart! Kérjük, hogy a könyvtárlátogatást ennek ismeretében tervezzék! Megértésüket köszönjük, és kellemes időtöltést kívánunk a hosszú hétvégére!

2015. április 27., hétfő

Programajánló a hétre

Kettős könyvbemutató


Április 27-én (hétfőn) 17 órai kezdettel kettős könyvbemutatóra kerül sor Kisfaludy Károly Könyvtárunkban (Baross Gábor u. 4.). Szűcs Mihály: Nyúli útravaló és dr. Ábrahám Imre: Történet, nyelv kultúra című köteteiről a beszélgetést dr. Horváth József igazgatóhelyettes vezeti. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Felnőtt kézműves esték a klubban


Április 27-én (hétfőn) 17 órakor a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) ismét felnőtteket megszólító kézműves foglalkozásra kerül sor. Ez alkalommal Pozsgai Krisztával festett fa nyakláncot és kitűzőt készíthetnek. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Friends Big Band koncert


Április 27-én (hétfőn) 19 órakor kezdődik a József Attila Művelődési Házban (Győrszabadhegy, Móra F. tér 1.) a helybeli Friends Big Band koncertje. A csapat jazz, rock, funky, blues számokat ad elő big band stílusban. Zenekarvezető: Csorba János. A rendezvény regisztrációs jegy ellenében látogatható, amely elővételben 100 Ft-os áron váltható nyitva tartási időben a művelődési házban.

Peking és Sanghaj – vetítéses előadás


Április 29-én (szerdán) 17 órakor a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Lelóczky Jenő világlátott fényképész vetítéses előadását láthatják Kína két legnagyobb népességű, nagy hagyományokkal bíró városáról, Pekingről és Sanghajról. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Költők az anyanyelvről – irodalmi est


Április 30-án (csütörtökön) 17 órai kezdettel a Központi Könyvtár Klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Költők az anyanyelvről címmel a városszerte jól ismert nyugalmazott pedagógus-házaspár, Baksa Péter és Baksa Péterné Szalay Cecília verses előadóestjét hallgathatják meg az irodalom és a költészet iránt érdeklődők. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2015. április 24., péntek

KULTness – KÉPes játék


A Győri Szalon online kulturális magazin (szó szerinti KÉPességeket igénylő) fotós játékot hirdet két kategóriában.

I. Kategória: KONKRÉTAN
Mindazoknak, akik hajlandóak (és hajlamosak) KÉPbe helyezni önmagukat egy (kedvenc) könyvvel, filmmel, zenével, kiállítással. KÉPzeld el, hogy vagy TE és van az a szórakozási, kikapcsolódási forma, amely közben olvasol, nézel, hallgatsz, műértesz. S ha KÉPes vagy kompozíciót alkotni az imént említettekkel egy jópofa „te fotózod önmagadat/önmagatokat” (selfie) vagy „más fotóz téged/titeket” megoldás formájában, már csak kattintanod kell.
Tehát: örökítsd meg magad (vagy mások téged) fotómasinával, mobillal, tablettel vagy egyéb elektronikus készülékkel, miközben könyvet olvasol; koncertet hallgatsz; filmet, előadást nézel; vagy kiállítást értelmezel! (Ugye ne mondjuk azt, hogy művelődsz?)

II. Kategória: ELVONTAN
Mindazoknak, akik hajlandóak (és hajlamosak) KÉP(ek)ben megfogalmazni, hogy mit jelent számukra az érzelmi-intellektuális kikapcsolódás. Ragadd meg KÉP-ben, amit neked egy kulturális élmény nyújthat! Az általunk várt kompozíciók, beállítások akár nem machinált, akár digitális szerkesztéssel (montázs, egyéb számítógéppel kreált vizuális megjelenítés) létrehozott fotók lehetnek.
Tehát: jelenítsd meg egy (több) fényképen fotómasinával, mobillal, tablettel vagy egyéb elektronikus készülékkel, mit nyújt, mit indít meg, milyen asszociációkat kelt benned az olvasás, előadás vagy filmnézés, zenehallgatás, kiállítási produktumok befogadása!


Az ily módon elkészült SAJÁT fotókat hozzánk elküldve versenyre kelhetsz a sokrétűen összeválogatott nyereménycsomagokért (könyvek, koncertjegyek, múzeumbelépők, színházjegyek)! Az alkotások feletti ítéletet mi hozzuk, de a tulajdonképpeni döntés (és a klikkelés joga) a te kezedben van! A kreativitás, ötletesség, különleges és látványos gondolkodás előny, de nem kizáró ok; kiemelten értékeljük a gondolatiságot és a jól megfogható üzenetet.

Mit kell tenned? Kompozíció beállít, pillanat elkap, nyomógomb kattan, a megszületett fotót pedig a hagyományos formátumokban (jpg, jpeg, tiff, png) a neveddel együtt küldd el az info@gyoriszalon.hu e-mail címre! Beérkezési határidő: május 24. (vasárnap) éjfél!
A fotó(k) (fejenként max. 3 db) előszűrés után megjelennek a Győri Szalon Facebook-oldalán (minden esetben visszajelzünk!), majd a játék időtartama után általunk kiválasztásra kerülnek a nyertesek (a beküldött képek további felhasználási jogát fenntartjuk). A három legkreatívabb, legötletesebb, leglátványosabb kép beküldőjét mindkét kategóriában nyereménycsomaggal díjazzuk, valamint egy-egy különdíjat is kiosztunk a Győri Szalon Facebook-oldalán a legtöbb lájkot és megosztást elérőknek.

Szóval: ha elmúltál 14, ne tétovázz, keresd a konkrét alkalmat (I. Kategória), és/vagy alkoss elvonatkoztatott kompozíciót (II. Kategória), és lődd telibe! Ugye, hogy KÉPes vagy rá?!


Fő támogató: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér
Támogatók: Győri Balett, Győri Filharmonikus Zenekar, Győri Művészeti és Fesztiválközpont, Győri Nemzeti Színház, Import Impró Egyesület, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, SzínHely – Kultúrpince

2015. április 23., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 31.

A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára


A Győri Lemezárugyár a győri Vesuvius Rt. (Gyufagyár) helyén jött létre. 1918. szeptember 20-án vette meg a Magyar Zománc- és Fémárugyár ezt a területet, mivel fémdoboz gyárat akartak itt létrehozni. A vétel után azonban még sokáig üresen állt az üzem a kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzet miatt.

1924. december 30-án már a Magyar Fémdobozművek gyáraként tartották nyilván, tulajdonosa László Zoltán volt. A termékekre az ő monogramja került, amelynek német kiejtése után (EL-ZETT) nevezték el később az üzemet. A 30-as években fő profilja a sima és litografált dobozok, bádogkannák, plakátok, gyógyszeres dobozok gyártása lett. A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.

A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is. Az ostrom alatt az épületet több aknatalálat is érte. A németek aztán raktárnak használták, majd elvonulásuk után újra megindították a termelést 13 fővel. Mindez nagy nehézségekbe ütközött, mert a nyilasok elvitték a legértékesebb gépeket, anyagokat. A gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.

1947-ben az egyik lakatosmester játékautók tervezésébe kezdett, céljuk az volt, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. Egy évvel később már 67-re emelkedett a gyár dolgozóinak létszáma, ám megrendelésük kevés volt, a munkafeltételek pedig még mindig nagyon rossz feltételeket kínáltak. Mivel a hagyományos bádogtermékek iránt megcsappant a kereslet, ezért fokozottabban tértek át a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik) készítésére.

1954-től a gyár az ELZETT család tagja lett. Az 50-es években lassan induló piacok után 1957-ben a Lemezárugyár külföldre, elsősorban nyugatra exportált gyermekjátékokat. 1958-ban 220 ezer db. furulyát, 48 ezer db. úttörőperselyt, 320 ezer db. bazárautót, négy vagon játékdobozt készítettek exportra.

A sikeres évek az üzem külsején is változásokat eredményeztek: új raktár, új műhelyrészek épültek, fürdőhelyiséget is kaptak a dolgozók a Kálvária úti gyárban. Korszerű emeletes épület létesült, 12 méterrel nagyobb lett a forrasztóműhely.

FORTEPAN – Gyárépület a Kálvária utcában

A modernizálás mellett azonban a gyár Budapestre való átköltöztetése is felmerült az iparvezetés körében. A megyei vezetés azonban kiállt a gyár mellett, és így az a Fémlemezipari Művek telephelye lett.

Termelése tovább növekedett, 1963-ban már 40 millió forint értékű árut gyártottak. A termékek nagy részét a játékok tették ki: babakocsik, motorkerékpárok, autók, tűzhelyek. Üzembe helyeztek egy háromrekeszes gázkemencét, amellyel tovább lehetett javítani a játékok minőségén. Mindezeken túl gyártottak még fémcsomagoló eszközöket, fémkannákat a Tiszavidéki Vegyikombinátnak.

megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója

megyei könyvtár – Urbán Nándor fotója

Egymillió forintos beruházással javítottak a dolgozók szociális ellátottságán (öltözők építése), és százzal emelték a dolgozói létszámot. Az üzem szakmai színvonala is emelkedett, a vezetés képzett szakemberekből állt össze, és nagyobb figyelmet fordítottak a többi dolgozó képzésére is.

1965-ben már 200-an dolgoztak az üzemben. Korszerűsítették, átszervezték a gyár működését, szerszámládák gyártását kezdték el, mivel ekkor Magyarországom még egyetlen vállalat sem foglalkozott ezzel. Főleg exportra gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat.

megyei könyvtár – Szerszámosládák festése

Egy újítási tervet is kidolgoztak, amely alapján kézi anyagmozgatás nélkül tudták forrasztani a kannákat. A játékgyártást is korszerűsítették, a főleg bazári jellegű játékok gyártását megszüntették, és átálltak a mechanikus, elsősorban lendkerekes és rugós mechanikus játékok készítésére.

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Készülnek a csengős mozdonyok

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója

megyei könyvtár – Matusz Károly fotója: Mini sportjáték ellenőrzése




Az 1960-as évek végén már új terméküket, a holdrakétát gyártották, ezt szalagon szerelték össze. A vízszintes pozícióban gördülő jármű, ha akadálynak ütközött, megállt, majd függőleges helyzetbe küzdötte magát egy emelőszerkezet segítségével. Ezután kinyílt az űrkabin ajtaja, és látható lett a Szovjetunió hős kozmonautájának bádoglemezre festett, kicsinyített mása. Ezen a linken a legendás holdrakéta látható, amelyből a fehér az igazi.

1971-ben ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját a Lemezárugyár, amely ekkortól üzemegységi rangra emelkedett, az ELZETT FLIM Fémlemezárugyár győri üzemegysége lett. Terjeszkedni nem tudtak, telepük területe adott volt, a létszám már elérte az 529 főt, ez csúcslétszámnak számított. Kiterjesztették a szalagszerű gyártást, amelynek összehangolása nem volt egyszerű, mert a termékek nagyon széles skálán mozogtak, a játékoktól az exportra készülő szerszámosládákig. Több saját fejlesztésű gépet helyeztek üzembe, melyek leegyszerűsítették a munkát, a technológiát.

Az 1970-es évek közepén is olyan pozitív hírekről tudósít a sajtó, hogy sikeres éveket zárt a Lemezárugyár, minden évben tartják a betervezett termelési terveket. 1977-ben már hatszáz dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. Ezeknek is volt köszönhető, hogy a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves termelési érték. Ám sok hasonló üzemhez képest mégis alulmaradt a győri Lemezárugyár, nem rendelkezett értékes eszközparkkal. Ezért került napirendre a gyár esetleges megszüntetése is. Közben a magyarországi játékgyártás átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel járt, valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével. Az átszervezést több millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.

1980-ban a győri Fémlemezárugyár felkerült a fejlesztendő játékgyárak listájára, a megújulás útjára lépett. A korszerűsítésnek és több vállalkozó kedvű dolgozónak köszönhetően egyre több szép, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként gyártottak: íme egy 40-szer kisebb Rába kamion.

A meglévő játékok közül is többet továbbfejlesztettek, például a már megunt lendkerekes mentőautóból egy teljesen új termékcsaládot varázsoltak. Ekkor kezdték el gyártani a Ford Lotus versenyautókat is. Saját fejlesztésként adták ki a Piramis nevű logikai játékot, amely újrahasznosításnak is betudható volt, mert a régebben gyártott ceruzaautók alkatrészeiből állították össze. Az 1984-es karácsonyi szezonra készült el több éves fejlesztő munka eredményeként a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Mindkét termék gyorsan sikeres lett, ám az áruk szinte épp csak fedezte az előállítási költségeiket, nyereséget nem termeltek.

Szalagcímek az 1980-as évekből:


Szélesítették a kínálatot az export irányába is, volt olyan játék, amely soha nem került Magyarországon forgalomba, mint például a Volkswagen kisbusz.

Létezett a gyáron belül egy üzlet a dolgozók számára, ahol a forgalomba nem került játékokat is megvásárolhatták. A nyereség elmaradása azonban a játékgyártás végét is jelentette a győri gyár számára a 80-as évek végére, a feleslegessé vált játékok egy részét a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kapta.

Lengyel Adrienn

Forrás:
Három igazgatója van, de nyersanyaga nincs a Fémdoboz Műveknek .In.: Győri Munkás, 1947. szept. 18.
Anyaghitelt, több megrendelést, olcsóbb szenet kér a Fémdobozgyár. In.: Győrmegyei Hírlap, 1948. jún. 22.
A győri Lemezárugyárban. In.: Kisalföld, 1959. júl.26.
Játékgyárban. In.: Kisalföld, 1963. febr. 16.
Százezer számra készülnek az apró játékok Győrött. In.: Kisalföld, 1963. nov. 28.
Korszerűsödik a Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1964. szept. 3.
Játékgyárban igazi a munka. In.: Kisalföld, 1969. jún. 6.
Fejlesztés önerőből. In.: Kisalföld, 1971. júl. 10.
Kisalföld, 1976. dec.22.
Megújul a Lemezárugyár. In.: Kisalföld, 1977. máj.6.
Játékgyártás a megújulás útján. In.: Kisalföld, 1981. aug. 5.
Karácsony előtt a játékgyárban. In.: Kisalföld, 1984. dec. 18.
Rugós csibe, holdrakéta, flipper. In.: Győri Hét, 2007. jún. 7.
A nem jelölt képek a szerző saját felvételei.

2015. április 21., kedd

Zárva lesz a Szabadhegyi Fiókkönyvtár


Kedves Olvasóink! Idejében igyekszünk tájékoztatni Önöket arról, hogy Szabadhegyi Fiókkönyvtárunk (Győr, Móra park 1.) egy hónapon belül két alkalommal is ZÁRVA lesz. Április 27-én (hétfőn), április 30-án (csütörtökön) és május 14-én (csütörtökön) nem tudják igénybe venni e könyvtár szolgáltatásait. Kérjük, hogy a könyvtárlátogatást ennek ismeretében tervezzék! Sürgős esetben felkereshetik bármely más könyvtárunkat. A részlegeink nyitva tartásáról és elérhetőségéről szóló információk honlapunkon megtalálhatók.

2015. április 20., hétfő

Programajánló a hétre

Rába-ikonok – kötetbemutató


Április 20-án (hétfőn) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) tartja a Batsányi-Cserhát Művész Kör Kisalföldi Csoportja a 2015. évi Rábatáj-antológia bemutatóját. Közreműködnek a költők és a Márvány Dalkör. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Utóélet – Filmklub


Április 21-én (kedden) 17 órakor kezdődik a Filmklub összejövetele a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint). A filmrajongók ez alkalommal Zomborácz Virág Utóélet című filmjét nézhetik meg. A vetítés időtartama 95 perc, a rendezvényre a belépés díjtalan. A filmről: a mindentől szorongó Mózes (Kristóf Márton) képtelen megfelelni lelkész apja elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap, és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnik a nyomás, amely az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, amely – bár nem tud beszélni – innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő, valamint a lelkész asszisztense.

Az utazó kapucinus – kiállítás


Győrszentiváni Fiókkönyvtárunk (Ősi u. 1.) ebben az esztendőben is vállalta, hogy részese legyen a Molnár Vid Bertalan Emlékhétnek. Kollégánk idén felkutatta, mely országokban, városokban járt Győrszentiván jeles szülötte. A listát összeállította, s a vonatkozó anyagokból egy tárlónyit összegyűjtve és rendezve mini-kiállítást rakott össze. A tárlat április 21-én (kedden) 17 órakor nyílik, és április 30-ig, a könyvtár nyitva tartási idejében tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lanczendorfer Zsuzsanna lemezbemutatója


Április 23-án (csütörtökön) 18 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) kerül sor Lanczendorfer Zsuzsanna dalolós-beszélgetős lemezbemutatójára. A városszerte ismert néprajzkutató és énekes közelmúltban jelentette meg Dalmadarak című albumát, most az ezen szereplő énekekkel ismerkedhetnek meg. „A dal madárrá avat...” – Dalok kísérnek életemben, kedves, vigasztaló, örömhozó társaimmá szegődtek. A dalok mesterei oktattak, tanítottak a zene szépségére – vallja Lanczendorfer Zsuzsanna. A rendezvényre a belépés díjtalan.

2015. április 17., péntek

„Hegyalján innen, Sokorón túl…” – Népmesemondó verseny Ménfőcsanakon


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára, valamint a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ 2015. április 9-én immár 24. alkalommal rendezte meg a „Hegyalján innen, Sokorón túl…” népmesemondó versenyt. A hosszú múltra visszatekintő, 1992-től évente megrendezésre kerülő hagyomány célja népmesekincsünk felfedezése, rejtett értékeink bemutatása, őrzése és közvetítése.

Mindnyájan arra törekszünk, hogy a gyerekek szeressék a népmeséket, hiszen „a mese a lélek tápláléka” (Goethe), és műfaja ma is az érdeklődés középpontjában áll. A nagy mesemondások ideje szerencsére soha nem jár le: a mesékre mindig szükség volt, van és lesz, hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésének élményére. A mese rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából, annak segítségével gazdagodik fantáziája, szókincse.

Az elmúlt évek tökéletes bizonyítékai annak, hogy nem csökken az érdeklődés versenyünk iránt, melyet 2005-ig Szalai Béláné, majd Nagy Emilné könyvtárosok szerveztek. A zsűri tagjainak minden alkalommal neves szakértőket kértünk fel, akik munkájukkal hozzájárulnak a színvonal fenntartásához: idén a zsűri elnöke Budai Ilona népdalénekes, Magyar Örökség-díjas tanár volt, akinek a munkáját Kontra Józsefné tanár és Máté Zsófia könyvtáros segítették.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl” népmesemondó versenyen 2015-ben is Győr és Győr környéki települések kisdiákjai vettek részt lelkes pedagógusaik, szüleik vezetésével. A rendezvényt Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese nyitotta meg. Először a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatos énekkarát hallgattuk meg Macherné Bedőcs Rita vezetésével, majd néptáncot láthattunk a Marcal Néptáncegyüttes petőfis diákjaival. Az idei versenyre 28 tanuló jelentkezett (1-6. osztály), és mondta el a magyar népmesekincs legszebb történeteit. A hagyományoknak megfelelően idén is 3 kategóriát állítottunk fel: a kicsik (1-2. osztály) kezdtek, majd a tanulók korosztályonként (3-4. osztály és 5-6. osztály), névsor szerint kerültek sorra. A versenyen Benedek Elek, Timaffy László, Budai Ilona által gyűjtött népmesék hangzottak el, a zsűri tagjai pedig értékelték a kis mesemondókat, akik mindnyájan ajándékban részesültek. Természetesen a felkészítő pedagógusok munkáját is megköszönték, majd lehetőség nyílt arra is, hogy az érdeklődők megtekintsék a Bezerédj-kápolnát és a kastélyt.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl…” népmesemondó verseny végeredménye:

Helyezettek: 1-2. osztály
1. Madarász Kristóf (Koroncó, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 1. osztály)
2. Márk Olivér (Győr, Bartók Zeneművészeti Általános Iskola, 1. osztály)
3. Tóth Tamás (Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola, 1. osztály)
Különdíj: Farkas Leila (Gyömöre, Háry László Általános Iskola, 2. osztály)

Helyezettek: 3-4. osztály
1. Radics Marcell (Győr, Újvárosi Művelődési Ház, 4. osztály)
2. Zoltai Balázs (Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola, 3. osztály)
3. Puskás Zsuzsanna (Börcs, Zrínyi Ilona Általános Iskola Tagiskolája, 3. osztály)
Különdíj: Karsai Fanni (Lipót, Szigetközi Körzeti Általános Iskola, 4. osztály)

Helyezettek: 5-6. osztály
1. Károly Virág (Győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, 5. osztály)
2. Szemes Fébé Eszter (Győr, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 5. osztály)
3. Puskás Tamás (Abdai Zrínyi Ilona Általános Iskola, 5. osztály)
Különdíj: Pintér Gitta (Győr, Kodály Zoltán Általános Iskola, 5. osztály)

A verseny során sok szép népmesét hallhattunk tehetséges gyermekek előadásában, akik hatalmas élménnyel ajándékoztak meg bennünket. A jövőben is szeretnénk a hagyományoknak megfelelően megrendezni a vetélkedőt, s miután a majdnem negyedszázad alatt rengetegen vettek részt akár zsűritagként, akár versenyzőként a megmérettetésen, a 2016-ban esedékes 25. évforduló alkalmából szeretnénk meghívni a rendezvényre az említetteket (jelentkezni a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban lehet)!

Sulyok Attiláné

2015. április 16., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 30.

Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)


Az Elite Mozgó a két világháború között a város két állandó filmszínháza közül Győr legismertebb, legkedveltebb mozija volt. Egykori épülete a Karmelita templommal szemben, a Bécsi kapu tér északi oldalán a kazamaták és a Rába-hídfő közötti területen állt.

Glück József fényképe 1925 környékéről, már az Elite Mozival:

Győrött már a 20. század első éveiben is (pár évvel a film feltalálása után) a helyi kávéházak vendégcsalogatásul vetítettek rövidebb filmeket. Ez a fajta kulturális szolgáltatás beilleszkedett a vendéglátóhelyek eddigi tevékenységébe, hiszen koncerteket, bálokat, egyéb rendezvényeket korábban is tartottak. 1905 decemberében az Elite Kávéház (előzőleg Auer Kávéház) szintén megkapta a filmvetítési jogot, és működtethetett mozit a vendéglőben. Az új bérlő, Major Balázs igyekezett a lehetőséggel élni, és rendszeresen tartott filmvetítéseket az Erzsébet tér 1. szám alatti kávéházában.

Az Elite Kávéház az 1910-es évek elején, képeslap:

1912-ben a Bisinger sétányon megnyílt Győr első állandó filmszínháza, az Apolló, és ezzel egyidejűleg megszűnt a kávéházak filmvetítési joga. Major Balázsnak sikerült elérnie, hogy az új vállalkozást működtető konzorcium részese legyen, továbbá a megállapodásba belevették, ha második mozira lenne szükségük a megnövekedett igények miatt, akkor az Elite Kávéházat fogják használni a tulajdonos engedélyével.

Az 1920-as évek elejére a filmvetítés jó hasznot hozó üzletté vált, az Apolló Mozi 530 férőhelye kevésnek bizonyult, és a konzorciumi szerződés határideje is lejárt. 1920-ban a 8454. sz. kormányrendelet előírta, hogy az a helyiség, amely 1920. október 3-án már moziként üzemel, azt más célra nem szabad felhasználni. 1921 novemberében a lehetőséget megragadva, jó időben kért özvegy vitéz Popoviči Aurélné Németh Erzsébet (a volt városi főügyész lánya) moziüzemeltetési jogot Győr városától, amelyet mint hadiözvegy meg is kapott. Sikerült a kávéház tulajdonosa, özv. Kunczné Schäffer Ida engedélyét megszereznie az átépítéshez, így elkezdődhetett a kávéház kizárólag állandó filmszínházzá való átalakítása.

Özvegy Popovici Aurélné született Szentlőrinczi Németh Erzsébet, az Elite Mozi üzemeltetője:

Az Elite Kávéház mozivá átépítését Káldy Mihály kőművesmester, építési vállalkozó végezte. 350 szék és 15 páholy lett kialakítva 76 páholyüléssel, azaz 426 férőhelyes lett, amely iránt kezdettől nagy volt az érdeklődés.

Dunántúli Hírlap, 1922. március 22.

1922. április 3-án nyílt meg Győr új, második állandó mozija, az Elite Mozi.

Dunántúli Hírlap, 1922. április 2.

Dunántúli Hírlap, 1922. április 3. – az első vetített film az Elite Moziban:

Az első időben az Elite bevételei az Apollóénak 70-80%-át tették ki, de ez a helyzet hamarosan megváltozott. Egyre népszerűbb lett az Elite, ahol jobb volt a gépek állapota, több új filmet hoztak be, tisztább és élesebb volt a vetített kép, valamint heteken keresztül nem fordult elő a képek elszakadása vagy meggyulladása. Előnyös helyzetbe került az Elite Mozi azért is, mert forgalmas helyen, a városközpontban működött, és előzékenyebb volt a fogadtatás. A két mozi között megindult a versengés.

Az Elite Mozi oldala a Rába-híddal:

Közben a filmtechnika is fejlődött. Az 1920-as évek közepén megjelentek a fekete-fehér filmekben kisebb, színes részek is, mint 1925-ben a Halálvölgy vándora és 1927-ben A fekete kalóz című filmekben, de ez ekkor még persze nem volt általános.

Mozifilm reklámja az Elite Mozival, szemben a Rába-híd lábánál – Glück József fényképének részlete:

Az új adóbevételt hozó szolgáltatásból, a filmjátszásból a város vezetése minél több bevételre törekedett. Ekkor már jól látszott, hogy az Elite kisebb férőhelyen is több látogatót fogad, jó üzletpolitikájának köszönhetően sokkal több lett a bevétele. Az Apolló 530, az Elite 430 férőhelyes mozi, az Elite nézettsége 1924-ben mégis szinte a duplája volt a másikénak. 1925 szeptemberében az Apolló Mozival egyesítették az Elite Filmszínházat az Elite üzemeltetője, Popoviči Aurélné vezetése alatt. A közös vezetés után is látogatottabbnak bizonyult az Elite, de a nagy különbség eltűnt. 1926 augusztusában Győr városa megvette az Elite épületét, Popoviči Aurélné bérlőként maradt.

Az Elite Mozi – Glück József fényképe 1925 áprilisából:

1930 őszére a némafilmeket kiszorították a hangosfilmek, mert az új technika úgy elterjedt, hogy a filmpiac a némafilmekkel való ellátást már nem tudta biztosítani. Győr városa 40 ezer pengő forgótőkét biztosított a hangosfilmet lejátszó készülék beszerzéséhez mozijainak, így megkezdődött a hangosfilmek vetítése – először az Apollóban, majd két hét múlva az Elite Moziban.

Dunántúli Hírlap, 1930. október 24. – hangosfilm az Elite Moziban 1930. október 23-án:

A nagy újdonság erejét mutatja, hogy egy darabig mindkét mozi műsoránál hozzátették a jelzőt: Elite Hangosfilm Mozgószínház, Apolló Hangosfilm Mozgószínház. 1936-ban mint hirdetési lehetőséget mutatja be az Elite a város iparosainak a hanggal megjelenő filmreklámot.

Hangos filmreklám-bemutató, Győri Hírlap, 1936. május 19.:

1935 júliusában Győr városa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.

Újságcikk a mozik városi kézbe vételéről – Győri Hírlap, 1935. július 12.:

Győr saját filmszínházat is működtetett egy rövid ideig a Városi Kultúrházban Városi Filmszínház néven, de nem maradt tartós ez a triumvirátus. Az Elite és az Apolló mozi népszerű, szórakoztató játékfilmeket játszott, míg a Városi Filmszínház ismeretterjesztő filmeket.

Győri Hírlap, 1935. okt. 18.:

1936-ban az Elite és az Apolló kezdeményezésére a Győr városával kötött egyezség felbomlott, maradt a két állandó mozi a város lakóinak szórakoztatására. Az Elite-ben ismeretterjesztő előadást is tartottak a filmrögzítés kialakulásáról, illetve bemutatták a mozik vetítőgépeinek működését is.

Győri Hírlap, 1936. november 10. – Nemák Béla előadása az Elite-ben:

Mozireklám 1935-ből:

1942. szeptember 3-tól az Elite Mozi nevet váltott: a háború végéig Erzsébet Filmszínházként hívták. Szezonnyitó filmje a legendás Karády Katalin-film, a Valahol Oroszországban volt.

Győri Nemzeti Hírlap, 1942. szept. 3.:

A háború utolsó napjainak műsora – Győri Nemzeti Hírlap, 1945. március 25.:

A visszavonuló németek a város 16 hídjából 15-öt felrobbantottak, így az Erzsébet Mozi lábánál fekvő Rába-kettős híd is elpusztult 1945. március 28-án. Ideiglenesen két fahíd került a helyükre, de ezek nem voltak hosszú életűek, csak az új híd megépítéséig kerültek a folyó fölé. Az Erzsébet Mozi túlélte a háborút, és az élet újraindulásával továbbra is filmszínházként működött tovább.

Győri Szabad Szó, 1945. június 3.:

A politikai rendszer megváltozását jelzi, hogy 1945. szeptemberében a Dózsa Filmszínház feltehetően az Erzsébet Mozi, és az 1947-es címtárban egyértelműen Barátság Mozgófénykép Színház néven fut.

Győri Munkás, 1945. szeptember 19.:

1947-es győri címtár:

Kemény Ádám, az UVATERV építészének tervei alapján kezdték el az új Rába-hidat építeni. Mivel a vasbeton híd alsó élű, felsőpályás, ezért meg kellett emelni egy méterrel a hídfő és a Köztársaság tér (Bécsi kapu tér) folyóparti terepszintjét. A kettős híd keleti hídfőjének építésekor készült ez a fénykép, melyen jól látszik a már Köztársaság Mozi néven működő, de a régi Erzsébet feliratú mozi bejárata, és az épp játszott film reklámja: Trubadur.

A megyei könyvtár tulajdonában lévő fénykép:

A következő képen már szinte elkészült a híd, a Köztársaság Moziban az Elveszett melódiák című 1952-ben készült osztrák filmet vetítették.

A fénykép a Rómer Flóris Múzeum gyűjteményéből származik, Reichhardt Ferenc felvétele:

1953. november 8-án adták át ünnepélyesen a Rába-kettős hidat, és két hét múlva, november 21-én volt az utolsó előadás a Köztársaság Moziban.

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. nov. 21.:

Utána a napilapban csak a filmvetítés szünetelését írták, majd már a mozi nevét sem említették meg. Az Elite, azaz ekkor már Köztársaság Mozi csendben megszűnt, az épületet elbontották. 1954-ben a „hídfőben lévő pajtaszerű mozi bontása után a várfal felújítása is megtörtént”, írta Fátay Tamás építész a Győr. Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között című könyvében.

A várfal kibontásáról, ez Elite Mozi és a várfal előtti épületek elbontásáról, egy várbástya-söröző és múzeum kialakításáról 1935-ben már készült egy tervezet. Ebben szerepel: „A Sforzia bástya előtti tér ma az Elite-mozgó épületével van beépítve, az udvar végében a várfalak... A terv végső formájában akkor alakulhat majd ki, amikor már az Elite-mozgó épülete lebontásra kerülhet s a várfalaknak összefüggő rendszere a bástyasöröző kazamatáival egységbe kerülhet. A mai Elite-mozgó helyén nyerne kiképzést a Sforzia terrasz, amelyet csinos szökőkút díszítene. Erről a térről lépcsőfeljárat vezetne fel a bástyasöröző kazamatái felett lévő terraszra.”

Valló István: A győri vármúzeum és bástyasöröző terve – Győr, 1935. 3. ábra:

A régi ötlet nagyjából megvalósult, a Bécsi kapu tér tágasabb lett, kibővült. A kazamaták vendéglőként való hasznosítása is megtörtént. Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei alapján megépítették, 1971-ben átadták a ma már nem működő Vaskakas Tavernát.

Megkapó látvány a Rába folyó és a Sforza-bástya falai, kazamatái, bár a vélemények eltérőek, hogy a folyó felől zártan vagy nyitottan szebb-e a Bécsi kapu tér, de a tágasság az amúgy is zsúfolt belvárosban üdítőleg hat. A bástyaszeglet teresedésére Medgyessy Ferenc Szent István lovasszobrának kis léptékű másolata került 1958-ban. A mozi és a mellette lévő épület helyén, a vízpart és a régi várfalak közötti területen ma üres a tér, csak a lovasszobor látható, valamint a kőállványokra helyezett, a 19. század közepén Bécsben öntött ágyúk sora a Vaskakas Taverna mellett. Vajon lesz majd szökőkút is itt valamikor?



Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Hárs József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri tanulmányok 10. p. 97-128.
Hárs József: Küzdelem Győr szab. kir. város három mozijogáért, 1912-1930. Honismereti pályázat. 1989. 66 p.
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvételei.