könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2014. november 28., péntek

Réz András: Mozibubus – Könyvajánló


Réz András neve manapság olyan fogalom, amely biztosan véleményt vált ki az emberből. Szimpátiát vagy antipátiát, az ugyan lehet kérdéses, az viszont nem, hogy Magyarország legismertebb filmesztétájának mindig határozott véleménye van: akár az életről, akár a társadalomról, de a filmekről mindenképpen.

Új könyve, amelynek a játékos Mozibubus címet adta, pontosan azzal foglalkozik, amelyhez ő a legjobban ért. A filmekkel, a filmgyártás múltjával, jelenével, és esetleges jövőjével. A könyv fülszövegének írója ezzel a mondattal indít: „Előfordul, hogy az emberrel szembejön egy film, és nem tudja hova tenni.” Nos, ha tényleg így van, és szeretnénk ezt a konkrét filmet valahogy elhelyezni a filmművészet szövetében, a legkézenfekvőbb dolog, ha Réz Andráshoz fordulunk.

A Mozibubus a hétköznapok filmnéző, filmvéleményező emberéhez szól. Olyan nyelven beszél hozzánk, amely ugyan feltételezi a saját véleményt, de nem szükségszerűen a legmélyebb szakmai hozzáértést. Elkülönülő fejezetekben tárgyalja az egyes filmes vonulatokat, mint például a James Bond-sorozatot, vagy a tömegkultuszt kiváltó Tolkien-adaptációt, A Gyűrűk urát. Mikroszkóp alá vesz olyan témákat is, amelyek a film megszületése óta léteznek: a háborús filmek, a cirkuszos-bohócos filmek, vagy éppenséggel a történelmi filmek. Néhány fejezetben Réz András tovább megy, túllép a konkrét filmeken, hogy elmondja nekünk álláspontját a korhatár-besorolással, a film túlzott digitalizálódásával, vagy a tinifilmek üzleti nyereségével kapcsolatban.

Sokféle témát és nevezetes filmet érint, amely így vagy úgy, nekünk is kedvencünk, bennünket is foglalkoztat. Teszi ezt karakteres elbeszélői stílusában, amely sem kioktatni, sem csakis az ő véleményét elfogadtatni nem igyekszik. Bizonyos témákkal kapcsolatban felnyitja a szemünket, fogódzókat ad, a kulisszák mögé enged pillantani. Ezért tűnik a Mozibubus végtelenül olvasóbarát könyvnek, mely talán nem érint mindent, amiről hallani szeretnénk, de arra kiváló, hogy bizonyos témákat segítsen a helyükre rakni és a helyükön kezelni.

A Mozibubus Réz András üzenete saját filmes beállítódásáról. Arra bátorít, hogy merjünk mélyebbre látni, és merjünk ítélkezni a filmekről, amelyek bár többnyire fikciók, mégis a valóság szövetéből ruházkodnak. Szól ez a könyv tehát azokhoz, akik a filmet pusztán szórakozásnak, kikapcsolódásnak, vagy éppenséggel művészetnek, közlésnek tekintik. Csak azokhoz nem szól, akik egész egyszerűen nem szeretik a filmeket. Bár ki tudja? Talán éppen őket próbálja meggyőzni az ellenkezőjéről Réz András.
Szilvási Krisztián

2014. november 27., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 14.

A Baross Gábor híd

A Városház mellett a vasúti sínek felett átívelő vashidat, amely összekötötte Nádorvárost a Belvárossal, 1893-ban adták át a forgalomnak. A vasminiszterről, Győr díszpolgáráról, Baross Gáborról nevezték el.

A második világháborúban, 1945 márciusában a visszavonuló németek felrobbantották,  1947-48-ban épült újjá az ideiglenes, 1957-ben a végleges híd.

2014. májusától októberig zajlott le a 120 éves  Baross híd  legutóbbi felújítása.

1. A Baross híd lába, szemben a Royal szálló, 1900 körül

2. A Városház a Baross hídról

3. A Baross híd 1902-ben

4. 1905-ös látkép

5. A Baross híd 1911-ben

6. A Baross híd 1918-ban

7. A Baross híd 1944-ben

8. 1944-es látkép Nádorváros felé

9. A Baross híd 1945-ben

10. A Baross híd az ez évi felújítás alatt:




11. A felújított Baross híd



2014. november 26., szerda

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 4.

Csorna

1. Premontrei rendház és templom 1900 körül

2. Premontrei rendház és templom 1900 körül

3. Premontrei rendház és templom 1905 körül

4. Premontrei rendház és templom 1910 körül

5. A Sugár villa és a Takarékpénztár 1900 körül

6. Főhercegi bérlői lak 1900-as évek

2014. november 25., kedd

Programajánló a hétre

Kézimunka kiállítás


November 25-én 17 órakor nyílik Székely Erzsébet népi iparművész és a kézimunka klub kiállítása a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában. A tárlat megtekinthető december 19-ig. A kézimunka klub célja a Győr-Moson-Sopron megyében fellelhető népi paraszti kultúra megőrzése és átadása. Tagtoborzást félévente hirdetnek. A klub vezetője Székely Erzsébet, aki magas színvonalon és töretlen lelkesedéssel adja át tudását. A tagok rendszeresen részt vesznek az országos kiállításokon, és az intézményben is minden évben találkozhatnak alkotásaikkal az érdeklődők. A belépés díjtalan.

Janus harmadik arca - könyvbemutató


Orbán János Dénes legújabb könyvének bemutatójára Kisfaludy Károly Könyvtárunkban (Győr, Baross u. 4., Muzeális gyűjtemény) november 28-án (pénteken) 17 óra 30 perckor kerül sor. A költő, a ringyó és a király című kötet egyrészt Janus Pannonius apokrif költeményeit tartalmazza. Emellett Mátyás király korának történelmi és irodalomtörténeti titkairól, hátborzongató történetekről és pajzán históriákról is mesél a szerző. Az est házigazdája Szőcs Géza. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

Both Miklós vetítéses előadása


November 28-án, (pénteken) 18 órakor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának Klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Both Miklós vetítéses előadására kerül sor. Vendégünk mesél utazásairól, a gyűjtésről és a Zenekar című tehetségkutató műsorról. Both Miklós kétszeres Fonogram-díjas, Budai-díjas zeneszerző, előadóművész, a Folkside, valamint a Napra együttes énekese, gitárosa és zeneszerzője. A rendezvényről további információ az esemény hivatalos Facebook-oldalán érhető el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan.

10 éves a Talpasok Kara


József Attila Művelődési Házunkban (Győr-Szabadhegy, Móra Ferenc tér 1.) november 29-én (szombaton) 16 órakor a Talpasok Kara ad jubileumi koncertet. Köszöntőt mond: Dr. Kovács Béla, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat főjegyzője. Fellépők: Banai Vegyeskar (kórusvezető: Tóth Ferenc), „Akord” Lengyel Kamarakórus (kórusvezető: Csirszka Konrádné), „Rozmaring” Német Nemzetiségi Kórus (kórusvezető: Czibikné Németh Márta), Talpasok Kara (Kórusvezető: Tóth Ferenc). Tárogatón közreműködik: Dr. Szabó János. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan.

Zárva lesz a Bácsai és a Szigeti Fiókkönyvtár


Értesítjük olvasóinkat, hogy a Bácsai fiókkönyvtár november 24-én (hétfőn), november 27-én (csütörtökön) és december 1-én (hétfőn) szabadság miatt ZÁRVA TART. Nyitás december 4-én (csütörtökön).

Szintén szabadság miatt lesz zárva a Szigeti Fiókkönyvtár is november 26-án (szerdán) és november 28-án (pénteken). Nyitás december 3-án (szerdán).

Felhívjuk figyelmüket, hogy a zárva tartás alatt érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térbármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük

2014. november 21., péntek

Új zenék, hangoskönyvek és kották a Hangtárban


Sok újdonság érkezett a Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtárába (Győr, Baross Gábor u. 4., 3. emelet), jöjjenek el, és szemezgessenek bátran a legfrissebb dokumentumokból! Ezek listáit letölthetik honlapunkról.

Hangtárunk kottatára az elmúlt év folyamán sok új kölcsönözhető darabbal bővült, amelyek között megtalálhatóak partitúrák, zongorakivonatok, kóruskották. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő a kottaválasztékból itt. Megérkeztek a legújabb toplistás zenei CD-k és hangoskönyvek ezekről is készült tematikus ajánló. Sok szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat is!

2014. november 20., csütörtök

Tore Renberg: Szerettem másképp is – könyvkritika


A norvég Tore Renberg nagyrészt valószínűleg ismeretlen a magyar olvasóközönség számára, de szégyenkezés helyett annál inkább javasolt a megismerése. Az 1972-ben született író ugyanis - aki egyben zenével és irodalmi kritikákkal is foglalkozik - hazájában gyakorlatilag kultstátuszba került a 2003-ban írt Szerettem másképp is című regénnyel (valamint a 2011-es „előzménykönyvvel”, a Mégis van apámmal).

Jarle Klepp története nem hagyományos tiniéletet ábrázol, sokkal inkább annak mélyreásott, lélekbe szántó (élve)boncolását jeleníti meg, amint a 17 éves kamasz próbál eligazodni a felnőtté válás felé vezető érzelmi klímaváltozás viharai között. 1990 elején járunk. Jarle bizonyos tekintetben ugyan hagyományos kamasz: elvált szülők; lázadó alternatív zene; kiforrottnak tűnő politikai és társadalmi nézetek; szerető barátnő. Ám élete gyökeres fordulatot vesz, amikor új fiú érkezik az iskolába. Igen, fiút mondtam, nincsen tévedés. Jarle, a kamaszfiú ugyanis beleszeret az újonnan érkezett másik kamaszfiúba. Totálisan és kitörölhetetlenül.

A Szerettem másképp is címe ekkor válik értelmezhetővé az olvasó számára, és fokról fokra, érzésről érzésre követhetjük nyomon Jarle lelki stációit, ahogyan letagadni próbálja maga előtt, ahogyan titkolni erőlködik környezete előtt, vagy ahogyan teljesen átadja magát a plátói érzelmeknek. A tragédia előszelét Renberg természetesen többször előjelzi nekünk, Jarle és Yngve barátság-kapcsolatát végig belengi valamilyen elfojtott furcsaság. És itt kell leszögeznem, hogy az érzelmek és tettek sosem mennek át homoerotikus ábrázolásmódba sem a lelki, sem pedig a fizikai megnyilvánulások terén, ugyanis Tore Renberg regénye az első látszat ellenére nem erről szól! Hanem arról, hogy a szédülten változó '90-es évek kamaszlelke hogyan éli meg a felnőtté válás semmihez nem mérhetően erőszakos torzulásait. A történet nem végződik jól, avagy mégis. Minden nézőpont kérdése, de ha csak arra hallgatunk, amely egykor bennünk is végbe-játszódott, a szimpátiánk Jarle iránt a nosztalgia erejével sodor magával.

Tore Renberg könyve mindazoknak ajánlható, akik voltak késő tizenévesek, akikben a boldogságkeresés akkortájt plasztikusabb volt, mint bármely más anyag, s akik úgy érezték, a világ értük van, és igaz elkötelezettséggel formálható. Azaz nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy mindannyiunknak, akik átléptük már a bűvös húszat, harmincat, negyvenet, és így tovább.

Szilvási Krisztián

2014. november 19., szerda

Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 6. rész


A Szabad Polgár (1872-1875) és a Győri Figyelő (1873-1874)

Amint arra sorozatunk 4. részében már utaltam, az 1857 őszén indult Győri Közlöny másfél évtizeden keresztül vetélytárs nélkül maradt; csupán az 1870-es évek első felében indulnak újabb helyi újságok Győrött. Az alábbiakban ez utóbbiakról szeretnék röviden szólni.

A Győri Közlöny „egyeduralma” 1871 végéig tartott. Az újabb újság indítására irányuló kísérletek 1872 elején vezettek eredményre: 1872. február elsején kerülhetett utcára a Szabad Polgár című lap első száma, melynek felelős szerkesztője és egyben laptulajdonosa Kiss Sándor volt. A hetenként kétszer megjelenő újság indulásakor alcímében „Politikai, közgazdászati és kereskedelmi hetilap”-ként határozta meg magát; 1873 januárjától viszont már nyíltan hangsúlyozza ellenzékiségét: „A győrmegyei és városi ellenzék közlönye. Hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön megjelenő politikai, közgazdászati és kereskedelmi lap”. 1874 novemberében Czigány Gyula lesz a felelős szerkesztő és laptulajdonos; az újság alcíme és jellege viszont változatlan marad. 1875 áprilisában kikerül alcíméből az ellenzéki jelző; ez év őszén pedig meg is szűnik a lap: utolsó ismert száma 1875. október 14-én hagyta el Czéh Sándor győri nyomdáját, 4. évfolyam 82. szám jelzéssel. Fennállásának bő három és fél esztendeje alatt így összesen 386 lapszáma jelent meg; ezzel járult hozzá a korabeli győriek információval való ellátásához. Gazdag tartalma a mai kutató számára fontos történeti forrás.
Munkatársai közül a már említett felelős szerkesztők mellett a „lapfelügyelők” nevét őrizte meg a lapszámok impresszuma: az induláskor Krisztinkovich Ede, Nagy Endre és Torkos Móric viselték e tisztséget; 1872 karácsonyától már csak az utóbbi kettő nevét olvashatjuk a lapszámokon.

1873 elején egy újabb helyi újság megjelenésének örülhettek a győri olvasók: január 18-án útjára indult – hetenként kétszeri megjelenést ígérve – a Győri Figyelő, melynek alapító laptulajdonosa és felelős szerkesztője Persz Adolf volt. Indulásakor alcímében „Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny”-ként határozta meg jellegét; két héttel később azonban már kiegészült alcíme „A Győri Ismeretterjesztő Egylet hivatalos közlönye” mondattal. 1873. április 5-től tovább bővült az alcímben felsorolt támogatók köre: a Győri Ismeretterjesztő Egylet mellett a Győri Városi Bizottmányi Reform-Kör, valamint a Győri Ének- és Zene-Egylet is hivatalos közlönyének tekintette a lapot. 1873 októberétől a Győri Figyelő felelős szerkesztője Pisztóry Mór, kiadója és laptulajdonosa Ehler Antal lett; ekkortól már csak hetenként egyszer jelent meg a lap. 1874-ben a fentebb már említettek mellett újabb támogatója is akadt a lapnak: a Győri Kereskedő Ifjúsági Önképző Kör is hivatalos közlönyének tekinti azt – ahogy az ez évben megjelent lapszámokon olvashatjuk. A többször változó alcímek összevetéséből úgy tűnik, hogy a Győri Ismeretterjesztő Egylet vallotta leginkább magáénak az újságot, de más egyesületekkel együttműködve sem volt képes azt hosszabb időn keresztül fenntartani; így a Győri Figyelő 1874. december 30-án megjelent számában kénytelen volt megszűnését bejelenteni.

A Szabad Polgár, valamint a Győri Figyelő című újságokról nem csupán tartalmuk vagy szerkesztőik nevének említése miatt tartottam fontosnak szólni: 1872-ben először fordult elő a győri sajtó történetében, hogy kettő, a következő két esztendőben pedig az, hogy három újság jelent meg a városban egymás mellett! Először fordult elő, hogy a „hivatalos” lap mellett ellenzéki hangvételű is megjelent – ráadásul több éven keresztül; és arra sem volt korábban példa, hogy három-négy egyesület közös hivatalos közlönyeként jelent meg egy újság Győrött! Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a két újabb időszaki kiadvány a Magyaróvárról Győrbe költöző Czéh Sándor nyomdájában látott napvilágot – vagyis a Győri Közlönyt megjelentető (és 1866-ig Győr városában egyedül működő) Sauerwein nyomda mellett egy újabb officina is bekapcsolódott az időszaki sajtótermékek kiadásába. Úgy vélem, hogy ezek a tényezők már az időszaki sajtó terén bekövetkező jelentős változások kezdetét jelzik. Nem érdektelen talán idéznem dr. Kovács Pál véleményét, aki 1873-ban azt írja, hogy a városnak négy magyar és egy német lapja van egyidejűleg, és „ezzel legalább, úgy hiszem, nem sok vidéki város dicsekedhetik hazánkban”. (Negyedik magyar lapként a győri bencés főgimnázium Remény című, havonta megjelenő diáklapját említette; míg a német nyelvű a rövid életű, 1873-ban január 3. és május 16. között hetenként kétszer kiadott Raaber Llyod című kereskedelmi lap volt.) De kitűnik az is az elmondottakból, hogy a győri olvasóközönség ekkortájt még nem tudott hosszabb ideig párhuzamosan eltartani két-három újságot; így 1875 októberének közepétől ismét csak a Győri Közlöny szolgálhatott helyi hírekkel az olvasóknak.

Horváth József

2014. november 18., kedd

Felhívás a Lengyel Alfréd Honismereti Versenyre


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, a Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola és a Győri Krúdy Gyula Középiskola és Szakiskola idén is meghirdeti Honismereti Prezentációs Pályázatát Győr város középiskolásai számára.

Pályázni Győr helytörténetét feldolgozó, legfeljebb 15 diát tartalmazó prezentációval lehet. A döntőben a 10 legjobb pályázó vehet részt, itt az eddigiektől eltérően Győr várostörténeti -művelődéstörténeti vetélkedőre kerül sor. A minden részletet, így az ajánlott témaköröket is tartalmazó versenyfelhívás letölthető a megyei könyvtár honlapjáról.

Jelentkezési határidő: 2014. december 12. (péntek). A jelentkezéseket a következő címre lehet küldeni: Magdics Erika, Győri Krúdy Gyula Középiskola és Szakiskola, 9024 Győr, Örkény István utca 8-10. vagy magdicserika0@gmail.com. A versenyzők számára a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteménye szakmai támogatást nyújt.

2014. november 17., hétfő

Programajánló a hétre

Operettműsor Marcalvárosban


November 20-án (csütörtökön) 15 órakor hallgathatják meg az érdeklődők Baranyai Judit magánénekes operett műsorát a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Marcalvárosi Fiókkönyvtárában (Győr, Lajta u. 27./a). A belépés díjtalan, a szervezők mindenkit szeretettel várnak!

Hogyan szórakoztak a századelőn? Előadás


A hozzáértők szerint a közelmúlt politikatörténete helyett a helyismeret és a mikrotörténelem az, ami nagyobb tömegeket érdekel. Mi is ezt tapasztaljuk, hiszen a Győrrel kapcsolatos előadásokon mindig nagyszámú közönség gyűlik össze. Felhívjuk hát a lokálpatrióták figyelmét, hogy november 20-án (csütörtökön) délután 17 órakor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Orbánné Dr. Horváth Márta helytörténész tart előadást Hogyan szórakoztak a századelőn – mozik, színházak, kávéházak címmel. A programon a részvétel ingyenes.

A Musette Harmonika Együttes Szabadhegyen


November 21-én (pénteken) délután 17 órakor a József Attila Művelődési Házban (Móra F. tér 1.) a Szabadhegyi Harmonika Esték rendezvényeként a „Musette” Harmonika Együttes (Tamási Harmonika Egyesület) koncertjére kerül sor. A programon a házigazda az Akkordeon Harmonikazenekar lesz. A belépés díjtalan, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

2014. november 14., péntek

Amazónia


November 18-án, (kedden) 17 órakor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának Klubjában (Herman O. u. 22., földszint) újra Filmklubba látogathatnak az érdeklődők: ezúttal Thierry Ragobert 2013-as francia-brazil természetfilmjét vetítik.

Az Amazónia a Föld legnagyobb esőerdejének szívébe kalauzol bennünket. Egy csodálatos családi-, természet és egyben kalandfilm, az Amazonas esőerdejének szépségéről és sokszínűségéről, erről a kivételes tájról, mely a bolygón létező leggazdagabb ökoszisztémát hozta létre. A film főszereplője egy kapucinus majomkölyök, aki ketrecéből szabadulva, egy baleset nyomán kikerül a dzsungelbe. Sai – aki fogságban született és nevelkedett – miután lezuhan a repülő, amellyel szállították, egyedül találja magát a buja őserdőben. Ez a túlélés filmje. Minden filmbarátot szeretettel várunk, a belépés díjtalan!

2014. november 13., csütörtök

Fotók, videók és sajtóvisszhang a Könyvszalonról


Ha részt vett a XIV. Győri Könyvszalonon, és érdeklik az ott készült fotók, keresse fel a városi nagyrendezvény honlapját, és a Galéria menüpont alatt lapozgasson a több, mint ezer fénykép között! Ha nem volt ott idei könyvszemlénken, de érdekli, hogyan sikerültek a programok, és milyen volt a hangulat, akkor tegye ugyanezt! A weblapon megtekinthetők az eseményről készült videók is, valamint olvashatók a helyi, az országos és az elektronikus sajtóban megjelent cikkek is.

2014. november 12., szerda

Helytörténeti kalandozások 13.

A Kisfaludy szobor

Kisfaludy Károly halálának 50. évfordulóján merült fel az igény, hogy a Téten született, Győrhöz számtalan szállal kötődő költőnek, drámaírónak, irodalomszervezőnek Győrben szobrot állítsanak. 1885-ben szoboralapot hoztak létre. Sajnos 1888-ra, Kisfaludy születésének 100. évfordulójára sem gyűlt össze elegendő pénz egy komoly mű felállítására.

A színházzal szembeni sétatéren, fasoros sétautak találkozásánál állították fel a szobrot:

Végül 1892. október 2-án leplezték le a Mátrai Lajos által készített szobrot a Sétatéren (mai Radó sétányon). A gyönyörű környezet és a színház közelsége indokolta a helyszínt, hisz ő volt a magyar színjátszás megteremtője. A szobor itt azonban árterületre került, az 1899-es árvíz után szóba is került az áthelyezése.

1905 előtti képeslap:

1909-ben feladott képeslap:

A Sétatéri szórakozóhely közelében az 1900-as években:

1916-ban a KIOSZK, Győr kedvelt szórakozóhelyének átépítése miatt a szobrot lebontották, és a sétány úgynevezett gyermekjátszóterén helyezték el. Itt többször megrongálták, 1920-ban pedig négy napig víz alatt állt a magas vízállás miatt.

"Meg nem hajoltak még a fák se, lásd: / Szobrod körül zöld koszorúban állnak, / A bús vándornak hűs nyugtot kínálnak, / És légi hangon édes susogást." (Szávay Gyula)

1921. áprilisában került végül az Erzsébet térre, a mai Bécsi kapu térre, ahol azóta is áll. Ezt a helyet csupán ideiglenesnek szánták, az újonnan felépített színház közelében kívánták a későbbiekben elhelyezni.

Az 1920-as évek elején az Erzsébet téren:

A Kisfaludy szobor ma:


2014. november 11., kedd

Programajánló a hétre

Piros lámpás házak Győrben


Már megszokhattuk, hogy BANA JÓZSEF, a Győr Városi Levéltár igazgatója nem száraz témákat tár elénk előadásain. Töviről hegyire ismeri a város múltját, színes történeteket mesél, érdekes adalékokkal szolgál. November 13-án (csütörtökön) 17 órakor a győri bordélyházak kialakulásának történetét ismerteti a hallgatósággal. A rendezvénynek a Központi Könyvtár klubja (Győr, Herman O. u., 22., földszint) ad otthont. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk.


A mindenséget vágyom versbe venni


A Hangraforgó Klub novemberi összejövetelére november 14-én (pénteken) 17 órakor kerül sor. Az est folyamán a Nyugat költőinek megzenésített verseiből hallhatnak válogatást. Hogy kik ők? Nevek az első nemzedékből: Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Szép Ernő. A második nemzedékből: Szabó Lőrinc, József Attila. A harmadik nemzedékből: Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán. A rendezvényre a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) kerül sor. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2014. november 10., hétfő

A nagy háború és kora 1914-1918 onlline vetélkedő eredményhirdetése


Véget ért három hétig tartó online vetélkedőnk, amit az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából A Nagy Háború és kora: 1914 - 1918 címmel, október 13-án indítottunk el. Az elért pontszámokról és a helyes válaszokról a Kisalföldi Tudástár Online Vetélkedő oldalára való bejelentkezés után, az „Eredmények” menüpont alatt lehet tájékozódni.

A díjazottak névsora:
1. Strasszer György (142 pont)
2. Ráczkevi Istvánné (138 pont)
3. Tarsoly Dorottya (136 pont)
4. Sinkó Lászlóné (130 pont)
5. Kovács Zsoltné (128 pont)ú
6. Bognár Ildikó (126 pont)
7. Arbeiter Andrea (126 pont)
8. Szűts Tibor (120 pont)
9. Pintér Tamás (118 pont).

A legjobb megfejtéseket könyvutalványokkal jutalmaztuk, a nyertesek email-ben kaptak értesítést. A díjátadás 2014. november 6-án (csütörtök) 18 órakor, a Könyvszalon 0. napján, a Központi Könyvtárának klubjában (Hermann Ottó utca 22., földszint) történt meg.

2014. november 8., szombat

Mosolyka a Könyvszalonon


Hozleiter Fanny döntése


Lehet-e IGENként tekinteni az életre, amely rögtön a kezdetkor NEMet mond nekünk? S ha eltökélten a TALÁNt választjuk, felvértezvén a CSAKAZÉRTISsel, megkapjuk-e a BIZTOSANt? „Hozleiter Fanny vagyok, 20 éves, izomsorvadással születtem... Elhatároztam, hogy megcsinálom, megmutatom, nincs lehetetlen. Lábra állok, s az asztalon fogok táncolni ígéretemhez híven.”

Az akarat diadala az akadályok ellen nem tündérmese, csakis olyasféle mélyről fakadó elhatározással és belső erővel lehetséges, amely csupán keveseknek adatik meg. Ám van úgy, hogy a kevesek közül éppen olyat választ, akinél nem is lehetne jobb és kihasználhatóbb helye, hogy általa a lehető legtöbb lehessen. Hozleiter Fanny-nál másfél éves korában diagnosztizálták az izomsorvadást. Az orvosok nagyjából 18 évet jósoltak neki, ám édesanyja nem volt hajlandó belenyugodni a rettenetes diagnózisba: a kislányt úszni, tornázni, kezelésekre hordta.

Fanny közben ötévesen tolószékbe került, de akkor még játéknak tűnt számára a tologatás, gurulgatás. Tizenkét évesen azonban elveszítette édesanyját, s ekkor teljesen összeomlott. Nem járt a tornákra, kezelésekre. Idővel azonban mégis győzött az életigenlése, hiszen édesanyja is mindig erre tanította: munkát vállalt a gimi alatt, rengeteg barátot szerzett, akik segítették, szerették őt. Ott volt minden buliban, osztálykiránduláson. A ma 26 éves hölgynek – akárcsak a mosolya – vállalkozó kedve is töretlen. Előadásokat tart a kerekes székesek életről, saját blogját írja, és két hónappal ezelőtt a boldogság is rátalált – ma már örömteli feleség.

Mosolyka – kerekesszékkel a világ mostanában az egyik legnépszerűbb blog Magyarországon, amely 2012-ben Goldenblog díjat jelentett a számára. Hozleiter Fanny ugyanis nemcsak remek stílussal és humorérzékkel megáldott, de végtelenül őszinte is: bejegyzései a mosolyok mellett a nehézségekről, mélypontokról és az ezeken való felülkerekedésről beszélnek.

„Rengeteg dolog futott át az agyamon tegnap, miután eldöntöttem, hogy aznap egy újabb ’akadályt’ leküzdök, és tovább szélesítem a határaimat. Fejest ugrottam az őrültségbe? Lehet, de úgy éreztem, mennem kell. Ha mindet elfogadtam volna, amire elvileg nem vagyok képes, akkor a négy fal között ülnék...” Fanny határtalan eltökéltségét, életszeretetét és rendíthetetlen kitartását megható önéletrajzba öntötte; a Te döntesz! mindenki számára képes megtanítani, hogy az életben valóban minden csakis rajtunk múlik.

„Nagyon aktívan telnek a napjaim. Rengeteg barátom van, és hatalmas örömet szerez, hogy a gondolataimat papírra vetem. A Te döntesz! című könyvemnek köszönhetően rengeteg visszajelzést kaptam, hogy sokaknak segítettem, erőt adtam a nehéz helyzetekben. Mindenkinek azt üzenem, higgyenek nekem: az életben nincsenek lehetetlen dolgok! Hiszem, hogy egyszer valóra fog válni az álmom!”

„Mivel töltenék ki egy napot, ha nem lennék kerekesszékben? Sosem feküdnék le, nehogy véget érjen az a csodanap! Fogócskáznék, dögös magas sarkúkban sétálgatnék, fára másznék, és rengeteget táncolnék. Az összes számomra fontos ember nyakába beleugranék. Sétálgatnék a Duna-parton és a Városligetben, angyalkát rajzolnék a hóba vagy az avarba. És egyvalamit biztosan kipróbálnék nemcsak állva, de fejen állva is...”
„Sokáig kerestem a miértekre a választ. Vajon miért lettem beteg? Miért küzdjek tovább? Mára azonban már tudom. Azért, hogy megmutassam a világnak: nincs lehetetlen!”

Hozleiter Fanny könyvének bemutatójára a XIV. Győri Könyvszalon programjainak keretében 2014. november 8-án kerül sor a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Te döntesz! kötetének szerzőjével Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő beszélget.
Szilvási Krisztián

(Hozleiter Fanny életrajzának forrása: pozitivnap.hu)

Pillanatcsillag

Villáminterjú Hozleiter Fannyval


Miért fontos szerinted az olvasás, neked mit ad?

Nekem körülbelül azt adja, amit egy színdarab, amely magával ragad és kiemel a hétköznapokból, és feltölt. Én mindig úgy jövök el a színházból, hogy milyen jó volt, hogy egy másik világba kerülhettem. Új információkat kaphattam, egy másik nézőpontot, amelyből azt építem be az életembe, ami nekem tetszik.

Van kedvenc könyved?

Mostanában Anthony de Mello Ébredj tudatára című könyvét olvasom.

És kedvenc színdarabod, kedvenc előadásod?

Igen, a Hegedűs a háztetőn. Azt hiszem, a Vígszínházban láttam.

Kedvenc film?

Az Édes november.

Visszatérve az olvasásra, szerinted hogyan lehet rávenni a gyerekeket, hogy olvassanak?

Az az igazság, hogy én semmire sem szeretném az embereket rávenni. Mindenki döntse el maga, hogy olvas-e vagy sem. Egyébként szerintem, ha a szülő olvas, akkor a gyerek is kedvet kap hozzá. Nem mondani kell, hanem csinálni. Esetleg terelgetni lehet, de megmondani, hogy mit csináljon…? Ez nálam sosem működött. A példa ereje az, ami számít.

Megosztanál velünk egy jó pillanatot az utóbbi napjaidból? Weöres Sándor írja Örök pillanat című versében, hogy „van néha olyan pillanat, mely kilóg az időből...”

Ezt én úgy hívom: pillanatcsillag, így írtam meg a mostani könyvemben. Van egy történet, amely egy pillanatcsillagról szól, arról, hogy mennyire fontos ez a pillanat, és hogy mennyi pillanatcsillag születik egy nap alatt... Mondjuk kint zuhog az eső, és el vagy szomorodva, és bent ülsz a szobában. Valójában ilyenkor a pillanatcsillagok elé felhőket teszel, mert nem veszed észre, amit nyújthat az a nap... A kérdésedet kikerültem.

Viszont egy kicsit elárultál az új könyvedről...

Még azt is elmondom, hogy Lélekkód lett a címe, és november végén fog megjelenni.

Köszönjük szépen! És akik szombaton találkoznak Veled, még sok mindent megtudhatnak azokról a kérdésekről is, melyekről itt most nem ejthettünk szót. Például arról, hogy mi ad erőt a mindennapokban, mi hajt előre az életedben? Hogy milyen további terveid vannak a jövőre nézve? Várunk szeretettel Győrben!

Köszönöm szépen!
Szabados Éva

2014. november 6., csütörtök

Alkotói Díj Czigány Györgynek


A XIV. Győri Könyvszalon Alkotói Díját CZIGÁNY GYÖRGY (1931, Budapest) Erkel Ferenc-díjas, Liszt Ferenc-díjas és József Attila-díjas író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető veheti át a rendezvény megnyitóján. A halk szavú, mindig mosolygós Czigány György ugyan nem városunk szülötte, mégis sok-sok szállal kötődik Győrhöz, s ma sem ritkaság, ha a belvárosban összefutunk vele. Annak idején a Bencés Gimnázium diákja volt, 1931-1943 között pedig Győrben élt, s azóta „hazajár”. „Győrött mindörökké nyár van.” – írja Győri Te Deum című versében. Legyen hát november hetedik napja is ragyogóan fényes a számára! Gratulálunk! Egy róla készült portréfilmet ajánlunk figyelmükbe, melyet itt tekinthetnek meg.

2014. november 5., szerda

Megújult a felpéci könyvtár


A nagyközönség által kevéssé ismert, hogy a megye apróbb településeinek jelentős része megrendeli a könyvtári szakmai szolgáltatásokat. Így tettek Felpéc elöljárói is. Ilyen ellátást területünkön a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és szerződéses partnerei (pl. a Huszár Gál Városi Könyvtár) nyújtanak. A Könyvtári Szolgáltató Rendszer vásárol számukra új dokumentumokat, törli az elavult köteteket, leltároz és gondoskodik a működtetés egyéb feltételeinek biztosításáról is.

Örömteli hír, hogy idén megtörtént a felpéci könyvtár felújítása is (a kimlei- és a bogyoszlói könyvtár mellett), Dr. Horváth Sándor Domonkos, intézményünk igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a megújult intézményt a használóknak. Ezentúl megszépült belső tér és új bútorzat fogadja az olvasókat, a könyvtár szolgáltatásait korszerűen berendezett térben vehetik igénybe.