könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2016. június 30., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 90.

A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története


A Győr-nádorváros keleti részén 1929-ben átadott állami elemi iskola 1930-ban Szent Imre herceg nevét vette fel, melyet két évtizedig viselt. Az ötvenes években Vörös Hadsereg úti Állami Általános Iskola, aztán három évtizeden át Zalka Máté Általános Iskola lett a neve. A rendszerváltozás után, 1991 őszétől Kölcsey Ferenc Iskola néven vált ismertté. Alapításától kezdve több mint három nemzedéknyi idő telt el, és évente több száz kisdiák nevelkedett-tanult falai között.

Már az első világháború előtt, főleg az Ágyúgyár létesítésének hatására megkezdődött a népesség hirtelen növekedése Nádorváros déli és keleti részén. A Veszprémi út mentén sorra épültek a családi házak, új utcák alakultak ki. A fejlődő gyáripar hatására ideköltözött gyári munkások és alkalmazottak gyerekeinek iskolára és óvodára lett szükségük. A Kálvária úton 1872-ben felépített katolikus iskola eléggé távolinak bizonyult a Szabadhegy közeli részén lakóknak, és sokaknak a belvárosi iskolákba, vagy az újvárosi felekezeti (evangélikus, református, izraelita) iskolákba kellett járniuk.

Már 1920-ban kezdeményezte a Nádorvárosi Keresztény Polgári Kör és Jaretzky Lajos kántortanító, hogy „Nádorváros kettétagoltságára való tekintettel, a kerület keleti és déli részén lakó tanköteles gyermekeknek uj iskola állíttassék fel… minden rendü, rangu és vallásu gyermek” részére. 1926-ban a szülők közül mintegy kétszázan írták alá azt a kérvényt, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldtek el a városrész új iskolájának létesítéséért. A királyi tanfelügyelőség megvizsgálta a településrész oktatási helyzetét, kiderült, hogy mintegy háromszáz 9 és 12 év közötti gyermek érintett, akik közül soknak 5-6 kilométert kell gyalogosan megtenni az iskoláig. A győri városi tanácshoz intézett beadványban szükségesnek tartották, hogy az Erzsébet liget környékén egy nyolc iskolatermes állami elemi népiskola és kisdedóvó létesüljön. A minisztérium, a tanfelügyelőség és a város vezetősége között elkezdődtek a tárgyalások az iskolaépítéssel kapcsolatban.

Dunántúli Hírlap, 1920. május 22.:


Dunántúli Hírlap, 1926. szeptember 29.:


Győri Hírlap, 1927. január 5.:


1927 júniusában a győri közgyűlés döntött a nádorvárosi iskola építéséről. A város telket biztosított a Veszprémi út és Magyar utca sarkán, az egykori Grünwald-féle téglaépítő telken, ahol régebben az állandó járványkórház és a 20 ágyas barakk-kolera-kórház állt. 1927. november végén a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az elküldött iskolaépítési tervet, és sürgette a polgármesteri hivatalt, hogy a kivitelezésre február végéig pályázatot írjon ki, a legelőnyösebb és legmegbízhatóbb ajánlatot tevővel kössön szerződést, és kora tavasszal az építkezést kezdje meg. Márciusban került sor a versenykiírásra, melyről április végén döntöttek. Kilenc cég tett árajánlatot az iskola építésére, melyből Chalupka Károly építőmestert választották, a lakatos- és vasmunkákra Berg Hugó és társai, a villany- és csengőszerelésre Sugár Árpád vállalkozott.

A közoktatásügyi miniszter júniusban 135 ezer pengő segéllyel támogatta az iskolák építését (a nádorvárosi és a gyárvárosi iskola egy időben épült), és 40 ezer pengő kölcsönt engedélyezett e célra. 1928. július 9-től nevezték ki a leendő nádorvárosi iskola igazgatójául Szabados Jánost. 1928 novemberében már tetőmagasságig álltak a falak. 1929 márciusában az elkészült épület berendezésére kiírt pályázatok felől döntöttek Végh István, Csollán Ignác, a Pápay Béla és társai, a Győri Faipari és Értékesítési Rt-, Bútorkészítő Szövetkezet, az Asztalosmesterek Szövetségének győri csoportja és a budapesti Palágyi Gyula ajánlata alapján. 1929 augusztusában a felépült és berendezett iskolát hivatalosan felülvizsgálták, és átadták Szabados János igazgatónak.

1929 szeptemberében hét tanítóval, 307 gyermeknek kezdődött el a tanítás hat elemi és három kiegészítő (továbbképző ismétlő) osztályban. A kisebb létszámú osztályok vegyes osztályként indultak, a nagyobb létszámú 1. és 4. osztályban külön fiú- és lányosztály kezdte az iskolás életet.

Képeslap az iskoláról:


Tudósítás az új iskola átadásáról, Dunántúli Hírlap, 1929. szeptember 22.:


Az iskola tantestülete 1930-ban:


Az első év egyik vegyes osztályának képe 1930-ban:


1930-ban, a Szent Imre herceg halálának 900 éves fordulója alkalmából rendezett jubileumi évben az iskola gondnoksága és a győri tanfelügyelőség kérte a kultuszminisztertől, hogy a nádorvárosi állami elemi iskolát Szent Imre hercegről nevezhessék el, mely engedélyezéséről 1930. május 27-én jelent meg a határozat. Így aztán az első tanévről 1930-ban megjelent iskolai értesítőn már az új hivatalos nevet tüntették fel, de az épületen természetesen ez még nem szerepelt. 1930. november 5-én nagy rendezvényen emlékeztek meg az iskola névadójáról, Szent Imre hercegről, és felavatták Kováts Antal Szent Imre szobrát.

Az iskolában már a második tanévtől 8 tanteremben folyt a tanítás, de ez is kevésnek bizonyult. 1940-ben a tornaterem felett három osztály kialakítását szerették volna, de ebben az évben a háború végéig a tornaterembe katonákat szállásoltak be, a háború alatt az épület és berendezése megsérült, az ablakok kitörtek. Szabados János húsz éven át, 1950-ig vezette az iskolát igazgatóként, a diákok elemi oktatásán kívül népművelői előadásokat és különböző tanfolyamokat szervezett a környék felnőttjei részére is.

Az iskola új hivatalos neve: Győrnádorvárosi Szent Imre Herceg Magyar királyi Állami Elemi Népiskola. Győri Hírlap, 1930. június 8.:


Az új, kétszintes iskola külseje, Glück József felvétele:


Az iskolai Szent Imre-ünnepségről adott hírt a Néptanítók Lapja 1930. dececember 16-án:


Az első iskolai év értesítőjének címlapja és benne az épület képe:


A 40 főre tervezett óvodában már kezdetben 50 fős kiscsoport és 77 fős haladó csoport indult Osztermayer Ervinné vezetésével, egy óvónő és egy dajka segítségével.

Óvodások csoportképe 1930-ban:


A háború után, 1945-ben Szabados János újraszervezte a már nyolc évfolyamossá vált állami iskolában az oktatást, amelyet szénhiány és hiányzó ablakok is nehezítettek. 1946 szeptemberétől Szent Imre úti Állami Általános Iskola néven az épületben külön igazgatás alatt fiú- és lányiskolát létesítettek (Győr-nádorvárosi Szent Imre Állami Általános Fiúiskola és Leányiskola). Eredetileg a tiszta lányiskolává alakítás ellen szeptember 13-án 300 szülő tiltakozott, és kiálltak a B-listára került Szabados János igazgató mellett. Így végül a fiúiskolát Feigly Béla, a lányiskolát Bajkó Mátyás vezette igazgatóként, Szabados János pedig megosztott igazgató volt 1950 őszéig, amikor Kapuvárra (a gartai iskolához) helyezték el napközis tanárnak. A Szent Imre úti Állami Általános Iskolában önképzőkör és Diákkaptár szövetkezeti bolt működött, és a leányiskolában 1948-ban Radnay Aranka vezetésével iskolai úttörőcsapat is alakult. Az iskolát és az úttörőket a Győri Lenszövőgyár segítette.

Gyümölcstermelési tanfolyam az iskolában. Győri Nemzeti Hírlap, 1937. február 20.:


Az iskola fényképe az 1930-as évekből:


Beiratkozási felhívás 1940-ből. Győri Nemzeti Hírlap, 1940. június 16.:


Szabás-varrás tanfolyam az iskolában. Győri Nemzeti Hírlap, 1942. április 28.:


Szabados János iskolaigazgató arcképe:


Részlet a „Kik, hová járhatnak iskolába?” című, a Győrmegyei Hírlapban 1948. augusztus 28-án megjelent cikkből:


1950-től 1958-ig Vörös Hadsereg úti Állami Általános Iskola lett az iskola neve. Ebben az időszakban sűrűn változott az igazgató személye: 1953-ig Takács János, majd Vészi Jánosné, 1956-ban Bálint Géza, majd Pernesz Gyula vezette az intézményt. 1957-től Bejczy Gyulát nevezték ki az iskola élére. Az úttörőcsapat számára míves kopjafát Schima Bandi iparművész készített 1954-ben. Az 1956-os szabadságharc után a diákok és a tanárok közül is többen külföldre mentek. 1957-től az iskolában újraszervezték a kisdobos- és úttörőcsapatokat.

1958 decemberétől több évtizedig viselte az iskola a Zalka Máté Általános Iskola nevet. A régi épület az évente itt tanuló 500-600 diáknak egyre szűkösebbnek bizonyult. 1959-től helyhiány miatt az iskola bővítéséig az alsósok a felsősökkel váltva osztoztak a termeken, bevezették a délelőttös-délutános tanítást. 1960 júliusában, főleg társadalmi munkával épült a napközi otthon.

1962-ben az úttörőcsapat is felvette Zalka Máté nevét. Küldöttségük az 1960-as évek közepén megkereste Zalka Máté családját, és élő kapcsolatot alakított ki velük. Az iskola névadója (eredeti neve Frankl Béla) fiatal korában az első világháborúban harcolt az olasz, később az orosz fronton, ahol hadifogságba került, majd a Szovjetunióban letelepedve szépirodalmi műveket írt. 1936-ban önkéntesként a spanyol polgárháborúban harcolt a szabadságért. Lukács Pál tábornok néven a nemzetközi brigád vezetőjeként vált ismertté, és itt halt meg a harcokban 1937-ben. Özvegye, lánya és unokája is ellátogatott az iskolába 1966-ban és 1967-ben. Tőlük kapott családi fénykép alapján készítette 1969-ben Alexovics László alkotását, az iskola falán elhelyezett Zalka Máté domborművet. Ünnepségeken az iskola udvarán a katonás rendben, osztályonként felsorakozott diákok énekelték el az iskola indulóját, a „Madrid határán állunk a vártán...” kezdetű mozgalmi dalt. A Zalka-iskolának jelvénye is készült az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban, mely kitűzőt jutalomként kevesen – 1966-ban például csak hatan – kaptak meg.

1969-ben felújították az iskola épületét. A gyakorlati órák a pincében kialakított teremben folytak. Az egyre nagyobb osztálylétszámok miatt az épület bővítését kérte Bejczy Gyula igazgató a Városi Tanácstól, amelyre ígéretet is kapott, de a megvalósulás késlekedett.

A Zalka Iskola jelvénye (Numizmatikai Közlöny):


Zalka Máté domborművének felavatása az iskola falán, Kisalföld, 1969. november 23.:


Kisdobos emléklap és egy osztály csoportképe 1970-ből:



Bejczy Gyula igazgatótól 1974-ben Pál Árpád vette át az iskola vezetését. Nagy ünnepséggel emlékezett meg az intézmény 1979 áprilisában az iskola fennállásának félévszázados jubileumáról. A nagy osztálylétszámok és zsúfoltság ellenére egyre több szakkör, külön foglalkozás indult, az 1981-82-es tanévben énekkar is alakult Baróthy Zoltánné vezetésével.

Jelentős változást hozott az 1983-as év, amikor végre megszűnt a helyhiány, és az egész iskola áttért a délelőttös oktatásra. 1983 júliusában átadták az iskola új épületét, mellyel nyolc tanteremmel bővült az intézmény. Az új részben a tantermek mellett nagy ebédlő, tágas tornaterem kapott helyett, ugyanakkor megépült a korszerű sportpálya, rendezték az udvart. 1986-ban elkezdődött a számítástechnika oktatása, és iskolai lap indult Zalka Lap néven.

Tudósítás a Zalka-napról, Kisalföld, 1977. április 21.:


Az 1979-es meghívón az iskola épületének képe:


Jubileumi rendezvények programja az 1979-es meghívóról:


Az iskola új épületszárnya:


Az iskola főbejárata, mely a régi és új épületet összeköti:


A sportpálya és a játszótér részlete:


1989-től 1994-ig Józsa Károly vette át Pál Árpádtól az iskola vezetését. A rendszerváltozás szükségessé tette az iskola nevének újabb megváltoztatását. 1991 szeptemberétől a Zalka Máté Általános Iskola több javaslatból, szavazással döntött az új névadóról, és a Himnusz költőjének nevét vette fel. Hivatalosan, Győr Megyei Jogú Várostól jóváhagyva 1992 januárjától viseli az intézmény a Kölcsey Ferenc Általános Iskola nevet.

Évente januárban, a költő születésnapja táján emlékezik az iskola a névadójára. Az 1992-93-as tanévtől a kiváló teljesítményű diákokat, tanárokat Kölcsey-plakettel díjazzák. A Kölcsey-hét keretében, 1993. január 22-én avatta fel Kolozsváry Ernő polgármester Várady Lajos szobrászművész alkotását, Kölcsey Ferenc mellszobrát. Az emlékművet az új iskolaszárny mellett állították fel, talapzatát Tamás János kőfaragó készítette.

A Kölcsey-plakett:


Kölcsey Ferenc mellszobra:


1994-től Jámbor László lett a Kölcsey Ferenc Általános Iskola új igazgatója. 1996-ban iskolai játszóteret alakítottak ki a sportpálya közelében, 2012-ben az ablakok cseréje, felújítása történt meg. Az iskola évkönyvet jelentetett meg fennállásának 70. és 75. évfordulóján, 2000-ben és 2004-ben, amelyekből részletesen megismerhetjük az iskolai képzéseket, osztályokat, és visszaemlékezéseket is olvashatunk a volt tanárok és diákok tollából.

Az átszervezések miatt az iskola sűrűn változtatta a nevét. 1997-től a Kölcsey Iskolához csatolták a Kismegyeri Tagiskolát, melynek az alsó tagozata még napjainkban is része az intézménynek. 2000-2011 között a Kismegyeri Tagóvoda is ide tartozott szervezetileg, akkor a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda nevet viselte. 2011-2013 között Nádorvárosi Főigazgatóság Kölcsey Ferenc Általános Iskola, a 2013-14-es tanévben Nádorvárosi Gárdonyi Géza Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános Iskolája, 2014-től pedig Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola az intézmény hivatalos neve.

A játszótér avatása, Kisalföld, 1996. június 14.:


Jubileumi évkönyvek:



Az iskola a 80. évfordulóját ünnepli. Kisalföld, 2009. február 3.:


A régi iskolaépület sarkán kialakított pihenő-kert:


Rebák Sándor földrajztanár fotókiállítása, Kisalföld, 2011. január 29.:


A Kölcsey Iskolában kiemelten foglalkoztak a környezettudatosságra neveléssel. 2008-ban megkapták az Ökoiskola, 2015 őszén az Örökös Ökoiskola címet. 2010-től tehetségponttá és előminősített referencia intézménnyé vált az iskola. 2013. szeptember 1-jétől az ötödik évfolyamon kézilabda sportági osztály indult, a diákok több sportversenyen szerepeltek, és hozták el a győzteseknek járó serlegeket. Az idegen nyelvi oktatás mellett több specifikus képzést is tartanak.

Jelenleg Győr egyik legnagyobb létszámú általános iskolája a Kölcsey, ahol több mint 850 tanulót oktatnak és nevelnek a felkészült pedagógusok.


Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom
Móser Károlyné: A győri Zalka Máté Általános Iskola története. Győr, 1988.
Sili Dóra: "Lesz magyar újjászületés". A "Szent Imre herceg" Magyar Királyi Állami Elemi Iskola története a felszabadulástól 1947-ig. Győr, 1987.
A Kölcsey Ferenc Általános Iskola évkönyve, 1999/2000 az iskola fennállásának 70. évében.  Szerk. Varga Mária. Győr, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 2000.
A 75. a Kölcsey Ferenc Általános Iskola évkönyve, 2003/2004.  Szerk. Varga Mária. Győr, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 2004.
Kallós Károlyné: Szabados János : 1896-1979 : tevékenységei közösségi élettérré szerveződtek. In: Szellemi kincsek őrzői. Szerk. Kallós Károlyné, Gönczöl Lászlóné. Győr, 2012. (Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében, 3. köt.) p. 237-256.
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban készült iskolajelvények katalógusa, 3. rész. In: Numizmatikai Közlöny, 1999-2000. 98-99. évfolyam, p. 106-115.
A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján készült, az illusztrációk forrása a Helyismereti Gyűjtemény dokumentumai és a szerző saját felvételei.

2016. június 29., szerda

Szünetelnek a helyismereti szolgáltatások a Kisfaludy Károly Könyvtárban

Kedves Látogatóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk felújításon fog keresztül menni.
Ennek következtében a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross Gábor utca 4.) a helyismereti szolgáltatások átmenetileg szünetelnek 2016. július 5-től előre láthatóan 2016. szeptember 1-jéig.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Központi Könyvtár (Győr, Herman Ottó u. 22.) gyűjteményében is találhatnak helyismereti témájú dokumentumokat, kutatási témáikhoz kapcsolódó kérdéseikkel forduljanak az ott szolgálatot teljesítő tájékoztató könyvtárosainkhoz!

Megértésüket köszönjük!

Nyári nyitva tartásunk

Kedves Látogatóink!
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy könyvtárunk részlegei - a korábbi évekhez hasonlóan - júliusban és augusztusban szombatonként zárva lesznek!
Hétfőtől péntekig a megszokott nyitva tartási rendben várjuk az olvasókat a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross u. 4.) és a Központi Könyvtárban (Győr, Herman O. u. 22.).
A Gyermekkönyvtár (Győr, Herman O. u. 22., földszint) augusztus végéig a vakációra érvényes rend szerint 9.00-től 17.00 óráig tart nyitva!

2016. június 28., kedd

Nyári Könyvajánlók

 Hölgyeknek



A 36 Alexandra, Belinda: Ezüst akácia
B 19 Balding, Clare: Állataim és egyéb családfajták
B 45 Békésy Erika: Egy elvált, egy özvegy és egy szingli
B 86 Bradford, Barbara Taylor: A múlt titkai
C 26 Connelly, Victoria: Egy nyár, amit sosem felejtesz
D 81 Donoghue, Emma: A szoba
F 55 Fforde, Katie: Tökéletes esküvő
F 91 Frank, Dorothea Benton: Magányos nők klubja
K 60 Knoll, Jessica: Szerencse lánya
L 73 Little, Elizabeth: Amíg a lányod voltam
M 36 Marten, Helena: A citromkert
M 36 Martin, Charles: A megváltás reménye
M 49 McLain, Paula: A párizsi feleség
S 17 Saniee, Parinoush: A megbocsátás könyve
S 68 Snyder, Carrie: A futónő
S 87 Steel, Danielle: Rejtőzködve
V 60 Vass Virág: Szoknya blues
W 75 Williams, Beatriz: Perzselő nyár

 Uraknak


B 50 Bengtsson, Jonas T.: Mint senki más
B 96 Bukowski, Charles: Posta
G 65 Grisham, John: Az ártatlan ember
G 36 Gemmell, David: A sötét herceg
H 80 Hooker, Richard: M.A.S.H.
K 14 Kane, Ben: Ezüst sas
L 33 László Zoltán: Egyszervolt
L 86 Lőrincz L. László: Homokvihar
M 55 Merle, Robert: Malevil
M 58 Marcellus Mihály: Az utolsó háború
N 69 Nesbo, Jo: Vér a havon
P 11 Pacskovszky Zsolt: Szabadesés
P 56 Pergel Zsolt: Halálgyár
R 86 Roslund, Anders: Hajsza
S 54 Sharpe, Tom: Wilt
Sz 59 Szencsin, Roman: A Jeltisev család
T 80 Totth Benedek: Holtverseny
V 95 Volo, Fabio: Hely a világban

Csajoknak


A 60 Andrews, Jesse: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
A 88 Asher, Jay: Tizenhárom okom volt
B 20 Bálint Szabina: Péntek? Csajok!
C 11 Cameron, W. Bruce: Egy kutya négy élete
C 12 Cassidy, Cathy: Cseresznyés ábránd
F 34 Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
G 62 Green, John: Papírvárosok
H 21 Hale, Shannon: Austenland : Vakáció Mr. Darcyval
H 27 Han, Jenny: A fiúknak, akiket valaha szerettem
K 36 Kemény Zsófia: Én még sosem
L 41 Lecesne, James: Trevor
L 62 Levin, Gail Carson: Elátkozott Ella
L 75 Lockhart, E.: A hazudósok
M 13 Magnasson, Andri Snaer: Időláda
M 39 Mass, Wendy: 11 szülinap
N 40 Nelson, Jandy: Az ég a földig ér
O 42 Oram, Kelly: Cinder és Ella
S 68 Smith, Dodie: Enyém a vár
T 36 Tavi Kata: Nyitótánc: Sulijegyzetek- sorozat
W 39 Wein, Elizabeth: Fedőneve Verity
W 95 Wood, Fiona: Vadvilág
745 B 33 Barder, Gemma: Csajos esték otthon

Srácoknak


A 11 Abbott, Jeff: Öntörvény
A 64 Angyalosy E. - Baranyai Á.: Wonderland
B 70 Bódis Kriszta: Carlo Párizsban
B 51 Benkő László: Viharlovasok: Történelmi regényfolyam
B 86 Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei
B 90 Brown, Pierce: Vörös lázadás-trilógia
D 28 Dashner, James: Útvesztő sorozat
F 70 Fombelle, de Timothée: A hazátlan herceg
G 21 Gallego Garcia, Laura: Az Idhún emlékezete
G 69 Grylls, Bear: A krokodil karma
H 64 Herrndorf, Wolfgang: Csikk
L 28 Lappert, Rolf: Pampa blues
R 53 Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában
R 72 Rice, Morgan: A varázsló gyűrűje sorozat
S 54 Elfman, E., Shusterman, Neal: Akcelerátus- trilógia
S 54 Shan, Darren: ZOM-B
S 58 Simmons, Dan: Ilion
S 67 Sloan, Robin: Penumbra úr nonstop könyvesboltja
796.3 C 10 Caioli, Luca: Cristiano Ronaldo
796.3 D 25 Dárdai Pál: Dárdai Pál könyve



2016. június 27., hétfő

Programjaink a hétre

Kézműves foglalkozások kicsiknek
Talán egy óra is elég lesz, hogy elkészüljön! Június 29-én (szerdán) 10.00 órakor a Gyermekkönyvtárban (Herman Ottó utca 22., földszint) játszóház kezdődik. Az ügyes kezű gyerekek cicás vagy kutyás ceruzatartót készíthetnek papírból. A rendezvényre a belépés díjtalan, mindenkit szeretettel látunk! A szükséges anyagokat és eszközöket a gyermekkönyvtár biztosítja.  

További rendezvényeinkről az alábbi oldalakon tájékozódhat:

2016. június 26., vasárnap

Rendeljék meg időben a Születésnapi újságot!


Ezúton is felhívjuk szíves figyelmüket, hogy legújabb online megrendelhető szolgáltatásunk, a Születésnapi újság kötészeti munkáit július 18. és július 22. között technikai okok miatt nem tudjuk vállalni. Kérjük, hogy a kiadvány megrendelésénél ezt az egyhetes szünetet számítsák bele a vállalási határidőbe! Megértésüket köszönjük!  

2016. június 25., szombat

Mesterhármas

     
                      Online játék Győr és környéke múltjáról, valamint irodalmi évfordulókról


Online kulturális magazinunk, a Győri Szalon játéka zajlott a héten: minden nap kikerült egy 3 kérdésből álló minikvíz a Facebook-ra. A megoldásokat az info@gyoriszalon.hu e-mail címre vártuk, és várjuk még most is, hiszen vasárnap éjfélig még lehet játszani! Egyben is elküldhetők a megfejtések, a nyeremény pedig egy Győri Szalon ajándékcsomag, mely a képen látható bögréből, tollból, bevásárlókocsi-érméből áll, és MINDEN HELYES MEGFEJTŐ megkapja, nem lesz sorsolás.Elárulhatjuk, hogy az eddig beérkezett megfejtések majdnem mindegyike hibátlan! 
Összegyűjtöttük a kvízeket, és egyben megosztjuk újra, hátha valakinek még kedve van bekapcsolódni a játékba. Íme:

1. nap: Győri nevek

1. Győr múzeumát alapítójáról, arról a tudós bencés szerzetesről nevezték el, akinek érdeklődése rendkívül széleskörű volt, a természettudományoktól a művészettörténetig terjedt. Őt tekintik a magyar régészet atyjának. Mint kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Sokat publikált, közreadta egyebek mellett a Bakony „természeti és régészeti vázlatát”, valamint Magyarország műrégészeti kalauzát. Ki volt ő?

1. Richter János
2. Rómer Flóris 
3. Zichy Ferenc

2. A győri bábszínház körül mindig pezseg az élet. Próbálnak, előadásokat tartanak, turnéznak, szervezik a város egyik leglátogatottabb rendezvényét, a Győrkőc fesztivált. Varázslatos világ az övék, nevüket is egy török kori győri mondából vették. Hogy hívják az intézményt?

1. Vaskakas Bábszínház
2. Arany Bárány Társulat
3. Rigófészek Teátrum

3. A Kovács Margit Általános és Szakképző Iskolában az ott folyó vizuális képzésre épül a kézműves szakképző iskola és a művészeti középiskola. Az intézmény magas fokú munkáját a Győr Művészetéért Díjjal ismerte el a város. Melyik művészeti ágban alkotott az iskola névadója, a győri születésű Kovács Margit?

1. textilművész volt
2. grafikus volt
3. keramikus volt

2. nap: Győr kincsei

1. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrzi Magyarország legnagyobb és talán egyik legszebb kódexének – amit a könyvtörténészek Zalka-Antifonálénak neveznek – törzstöredékeit. Mit gondolnak, mekkorák a gyönyörűen illusztrált kottás könyv méretei?

1. 69 x 48 cm
2. 78 x 54 cm
3. 121 x 67 cm

2. A Győrbe látogató turisták aligha mulasztják el, hogy megtekintsék a bazilikát. Ennek a nagy múltú épületnek számtalan igencsak figyelemre méltó részlete van. Ezek közül a Héderváry-kápolnában található középkori ötvösremek, egy fej-ereklyetartó az, amely a legismertebb. Melyik királyunkat ábrázolja a herma?

1. Könyves Kálmánt
2. Szent Istvánt
3. Szent Lászlót

3. Győr leglátványosabb köztéri alkotása a Püspökvár tövében álló Frigyláda szobor. A pompás barokk szoborcsoporthoz egy legenda is kötődik: egy szökött katona elfogatására egy körmenet idején került sor, amikor is dulakodás kezdődött, s a szentségtartó a földre zuhant. Az esetből óriási skandalum kerekedett, a vétkeseknek elégtételül kellett a szobrot felállíttatniuk. Mire is szolgált a Frigyláda?

1. Ebben tárolták a misézés kellékeit
2. A pusztai vándorlás alatt a zsidók ebben tartották a mannát
3. A Tízparancsolatot tartalmazó kőlapokat őrizték benne

3. nap: Margó – irodalmi kvíz

1. Vackor, a kalandvágyó, piszén pisze kölyökmackó történeteit generációk hallgatták és olvasták. A kicsinyke medvebocsról szóló verses mesék szerzője a Kisalföldön, Mosonszentmiklóson született, iskoláit Győrben kezdte el. Ki Vackor „szülőatyja”?

1. Kormos István
2. Tersánszky Józsi Jenő
3. Weöres Sándor

2. Kevés igazán sikeres magyar írónőt tartunk számon. A győr-ménfőcsanaki születésű író, dramaturg nemcsak hogy elnyerte a Kossuth-díjat, valóban igen népszerű volt. Könyveit, például a Vidravasat, a Kinek a törvénye? és A főügyész felesége című köteteit pult alól kapkodták el az olvasók. Ki volt ő?

1. Palotai Boris
2. Raffai Sarolta
3. Galgóczi Erzsébet

3. Petőfi Sándor, a lánglelkű költő ugyan nem Győrben született, nem is itt tanult, színészként nem szerepelt nálunk, nemzetőrként sem fordult meg erre, mégis erősen kötődött a városhoz. Vajon miért?

1. Balogh Kornél alispán lányának udvarolt
2. Publikált a legelső vidéki magyar nyelvű lapban, a Hazánkban
3. Álmatlanságát Dr. Kovács Pál, Magyarország első homeopata orvosa kúrálta

4. nap: Évfordulók a magyar irodalomban

1. Ki az a 250 éve született magyar költő és botanikus, akitől az alábbi idézet származik?

„Fel pertzene benne az Ország
Látására való kívánság; már az eszében
Kezd sok gondolatok forrása mozogni, pezsegni;
Nintsen nyugta; fejét töri, míg végtére előtte
Rés nyílik, mellyenn szándéka folyásnak eredhet.”

1. Csokonai Vitéz Mihály
2. Endrődy János
3. Fazekas Mihály

2. Melyik 225 éve született drámaírónk vetette papírra az alábbi sorokat?

„Egy királynak
Kell látni minden könnyeket: magának
Könnyezni nem szabad.”

1. Katona József
2. Bessenyei György
3. Simai Kristóf

3. 90 éve született egyik legnépszerűbb ifjúsági írónőnk. Szeretetteli írásainak középpontjában a felnőtt-gyermek kapcsolat áll. Kiről van szó?

„Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet,
hogy nem is kéri a lányod vagy a fiad.
Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé,
előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz.
Ők ma gyerekek, s nem pótolhatod
az önfeledt legózást, babázást úgy öt év múlva,
amikor már kevésbé szorítanak
megélhetési gondok...”

1. G. Szabó Judit
2. Janikovszky Éva
3. Varga Katalin

5. nap: Shakespeare 400

1. Shakespeare több forrásból is merítette darabjai témáját. Melyik művek ihlették a Szentivánéji álom megírásakor? (több jó megoldás van)

1. Apuleius: Aranyszamár
2. Ovidius: Átváltozások
3. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok

2. Melyik tragédiából való az idézet, melynek hőse egy öreg király, aki át akarja adni országát lányainak, ám elvakultságában meggondolatlan döntést hoz, mely súlyos következményekkel jár?

„...makacsnak legjobb mester a baj,
Melyet magának szerzett.
Akaratos ember önkárán okuljon.”

1. Athéni Timón
2. Lear király
3. Coriolanus

3. Melyik görög mitikus hős szobra állt a Globe Színház tetején, amely kifejezte a reneszánsz haladó eszméit?

1. Thészeusz, aki legyőzte a Minotauruszt
2. Atlasz, aki az égboltot a vállain tartja
3. Héraklész, a földgömböt tartva

2016. június 24., péntek

SZLOGENPÁLYÁZAT

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér minőségirányítási projektjének részeként intézményi szlogenpályázatot hirdetünk!


Minőségpolitikánk részeként újratervezzük arculatunkat, ehhez várjuk az ötletes és egyben könyvtárunk szellemiségét tükröző frappáns jelmondatokat!
Az elbírálás szempontjai:
-         egyediség
-         eredetiség
-         figyelemfelkeltés
-         illeszkedés a könyvtár jövőképéhez (modern könyves szolgáltató centrum és közösségi tér)
A nyeremények:
1. díj: Látogatás az idei Frankfurti Könyvvásárra (2016. okt. 19-23.) teljes ellátással (utazás, szállás, étkezés)
2.,  3.,  4. díj:  Részvétel a 2016. nov. 18-20. között megrendezendő 16. Győri Könyvszalonon, teljes ellátással (szállás, étkezés, ingyenes belépő a Könyvszalon minden rendezvényére)

A pályázó a jelmondat elküldésével elfogadja, hogy a szlogen használatára a DRKPMK kizárólagos és örökidejű használati jogot szerez.

A bíráló bizottság a könyvtár Marketing munkacsoportjának tagjai:
dr. Horváth Sándor Domonkos
Lengyel Adrienn
F. Sipos Bea
Hajdú Szilvia

A pályázatokat - korlátlan számban - a következő email címre várjuk: lengyel.adrienn@gyorikonyvtar.hu

Beküldési határidő: 2016. július 30.

Eredményhirdetés: 2016. aug. 15.

2016. június 23., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 89.

Párizs Győrben – Balog Lajos Baross úti divatáruháza


1940 áprilisában a Lloyd Általános Kereskedelmi Testület adott helyt Wolf Gyula papír- és könyvkereskedő és Balog Lajos női ruhakereskedő 35 éves jubileumi ünnepségének. Balog Lajos ismert és elismert nőiruha-kereskedő 1890 óta dolgozott kereskedőként és, 1905-től saját céget működtetett Győrben. (A címlapképen a győri Baross út az 1910-es években)

Balog Lajos (Színházi Élet, 1925. 20. szám):


Első üzletét a Deák Ferenc utca 10. szám alatt nyitotta meg, az erről szóló hirdetés a Dunántúli Hírlapban jelent meg (1905. július 30.).


A cég fennállása alatt többször költözött. Az első, Baross úton nyitott üzletből 1910-ben a kölcsönsegélyező palotájába, majd onnan a végleges helyére, a Baross út és Arany János utca sarkán (Baross út 19.) álló üzlethelyiségbe tette át székhelyét. Már akkor is kitűnt az üzlet a megjelenésével, ízlésesen megtervezett kirakata a budapesti portálokkal is sikeresen vette fel a versenyt. A Színházi Élet 1925-ben megjelent 20. számában egész oldalas cikket közölt Balog Lajos győri kereskedőről, aki egyenesen Párizsból hozatta vásárlói számára modelljeit.

A korabeli üzlet kirakata (Színházi Élet, 1925. 20. szám):



Ahogy a kirakat, úgy az üzlet berendezései is folyamatosan megújultak. 1926-ban a Dunántúli Hírlap levelesládája egy panaszos írást közölt arról, hogy a nagy múltú cég pesti asztalosokkal készíttette el az üzlet és a portál új berendezését. Ugyanebből az írásból ismerjük azt is, hogy a tulajdonos kikötötte, az asztalos munkán kívül minden más munkát helyi iparosokkal kell elvégeztetni. Így a festőmunkákat Molnár István, a kárpitosmunkákat Berger József, a villanyszerelési munkákat a Győri és Reichenfeld cég, a kőművesmunkákat Czéh Lajos, a tükröket a Lőwy-cég, a gázfűtés berendezését pedig Győr városa készítette el.

Dunántúli Hírlap, 1926. március 10.:

1934-ben egy újabb nőiruha-kereskedés nyílt a Baross út és Arany János út sarkán (Baross út 17.), pontosan szemben Balog Lajos üzletével. Az új boltot a kereskedő fia, Balog Miklós nyitotta, aki az iskolai tanulmányok befejezése után hat évig a fővárosi üzletekben sajátította el a szakma fortélyait. Az új bolt kirakatát fővárosi iparművészek rendezték be.

Győri Hírlap, 1934. október 4.:


Balog Lajos a vevők számára divatbemutatókat is rendezett, melyekre a belépés díjtalan volt.

Győri Hírlap, 1936. március 13.:


Balog Lajos minden évben ellátogatott Párizsba, hogy ott szerezze be a szezon legsikeresebbnek ítélt modelljeit, melyeket a hazai szalonokban elkészíttetett. Így a párizsi modellek alapján elkészült tavaszi kabátok, komplék, kosztümök és ruhák a nagyközönség részére is elérhetővé váltak. Az érdeklődőknek már nem kellett Budapestre vagy Bécsbe utazniuk, hogy felfrissíthessék ruhatárukat. Azonfelül, hogy árban megfelelőek voltak, a vevők a pénzüket is helyben költötték el.

Győri Hírlap, 1935. március 3.:


Balog Lajos az évtizedek alatt a többszöri portálátépítésekkel szó szerint úttörő munkát végzett a kereskedők között. A felújítási és átépítési munkálatok alatt az árusítás mindig zavartalanul folyt.

Győri Hírlap, 1936. július 30.:


Az utolsó átépítést 1936-ban végezte. Az akkor még korszerű helyiséget kívánta a legszebb Váci utcai vagy kärtner-strassei üzlethelyiséggel azonos szintűre fejleszteni. A tervezéssel Horváth Lajos budapesti iparművészt, míg a kivitelezéssel a győri iparosokat bízta meg.

Győri Hírlap, 1936. szeptember 15.:


Balog Lajos 1940-ben ünnepelte munkásságának 50 éves jubileumát. 35 éven keresztül, 1905-től működtetett saját céget. Ebből az alkalomból a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület 1940. április 20-án vacsorát rendezett, melyre a testület elnöksége meghívta a tagokat, a barátokat és tisztelőket. A vacsorát a testület Czuczor Gergely út 32. szám alatt lévő helyiségében tartották. Vele együtt ünnepelt Wolf Gyula papír és könyvkereskedő, aki szintén 35 éven keresztül vezette a saját üzletét.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 19.:


Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 20.:


A rendezvényről a korabeli sajtó is tudósított. A vendégek között számos kamarai elöljáró tűnt fel.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. április 21.:



Bedő Mónika

Forrás: Készült a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményének dokumentumai alapján. A képeslapok a könyvtár digitális gyűjteményében találhatók.