Ezúton értesítjük minden kedves olvasónkat, hogy a központi
könyvtár és fiókkönyvtárak, valamint a Kisfaludy Károly Könyvtár online katalógusait
összevontuk, mostantól egyben érhetők el. A változás a katalógus elérését és
használati módját nem érinti. Kérjük, hogy fokozottan figyeljenek a lelőhelyekre,
melyek megmutatják, hogy a keresett dokumentum melyik szolgáltatási helyünkön (épületünkben)
található.
könyv, film, zene, rendezvény egy helyen
2015. február 27., péntek
2015. február 26., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 23.
Makrisz
Agamemnon: Vízicsikó
Makrisz
Agamemnon (1913-1993) görög származású magyar szobrászművész 1956
körül kapott felkérést az új győri vasúti pályaudvar épületének peron felőli
oldalának díszítésére. Több tervet is készített, mindegyiken a halfarkú lovon
ülő fáklyás nőalak, a folyóra utaló jelzések és a Győr felirat elemeinek
különböző variációja szerepelt.
A végső változatban Győrt a három folyó városát halfarkú
lovon ülő, kezében fáklyát tartó nőalakkal szimbolizálta. A szobrász elmondása
szerint a kompozíció szerkesztésénél az volt a célja, hogy az elkészült mű nagy
vonalakban jellemző legyen a városra. A vízicsikó mitológiai formában a vizek
városát jelképezi, a hátán ülő nő kezében fáklyát tartva az utazás jelképe.
Azzal, hogy a szobrot vörösrézből készítette, Győr város ipari jellegét akarta
hangsúlyozni. Ha szokványos öntvényből készül, akkor legalább hatvan mázsa lett
volna a súlya, ezért más megoldáshoz kellett folyamodni. Végül azért döntöttek
úgy, hogy egy milliméteres vörösréz lemezből készítik, mert így a súlya csak
hat mázsa lett. A szobrot a lemezből Szlávics
László (1927-1991) győrszentiváni származású szobrász készítette el, aki
korábban már három évig együtt dolgozott a művésszel.
Makrisz
Agamemnon a formák térbeli tagolására törekedett, körbejárható
szoborban gondolkodott, de a szobor helyének kiválasztása miatt csak
oldalnézeti ábrázolásra volt módja.
Az Esti Hírlap
1962. július 20-án tudósított arról, hogy a Százados úti művésztelepen Makrisz Agamemnon elkészítette a győri
vasútállomás díszítésére szánt sellőlovas bronz alkotását. Ezt követően 1962.
augusztus 28-án nagy tömeg jelenlétében a helyére emelték a szobrot. Minderről
a Kisalföld következő napi száma az
első oldalon számolt be.
Az állomás peron felőli oldala:
A szobor helye nem bizonyult jó választásnak.
Magasfeszültségű huzalok közelében, a perontető fölött, szinte észrevétlenül
megbújt alkotás több évig maradt az eredetileg kiválasztott helyen.
A vasútállomás épületének peron felőli része 1963-ban:
A vasútállomás épületének peron felőli része 1974-ben:
Végül úgy határoztak, hogy új helyet keresnek a szobornak,
melyet a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, a strandsziget sarkán találtak
meg. 1981 novemberében – Szlávics László
restaurálását követően – a Vízügyi
Igazgatóság, a Vízmű és Fürdő
Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő
Vállalat, valamint a GyÁÉV
összefogása nyomán erre az új helyre állították fel a szobrot.
Erről Salamon Nándor a Győri Műsor 1982. januári számában így ír: „A
víz fölé hajló karcsú ív végéről mintegy elrugaszkodni készül a különös lény. A
mellső lábak mozdulata, a kígyózó farok lendülete fordulatot ígér, ám a vaskos
nyak, függőleges tömbje a büszke fej, a kitárt karú figura merev helyzete a
stabilitásérzetét erősíti. E kettősségekben rejtőzik az a feszültségtartalék,
amely az egyenes és ívelt szakaszokból, valóságos és kimaradó foltok
találkozásából összegeződő sziluettben jut elsődleges szerephez. Úgy véljük,
megnyugtató harmóniában talált egymásra a természet, az ember formálta táj és a
művész teremtette alkotás.”
A vízicsikó napjainkban:
Forrás:
A fényképek a megyei könyvtár gyűjteményéből valók
Bronzszobor
kerül... In.: Kisalföld, 1962. júl. 17. p. 6.
Kissné
Sindulár Anna: Vízicsikó a homlokzaton. In: 1962. aug. 29. p. 1.
Pogány
Ö. Gábor: Makrisz Agamemnon. Budapest, Corvina kiad. 1979. p. 110.
Salamon
Nándor: Szobornézőben. In.: Győri Műsor, 1982. 1. sz. p. 20-21.
A
Százados úti művésztelepen... In.: Esti Hírlap, 1962. júl. 20.
Urbach
Zsuzsa: A győri pályaudvar és képzőművészeti díszítése. In.: Művészet, 2. évf.
9. sz. (1961. szept.) p. 23-25.
Végleges
helyére került... In.: Kisalföld, 1981. nov. 12. p. 12.
Az utolsó fotót Csendes Richárd készítette.
Bedő
Mónika
2015. február 25., szerda
Kortárs Gyermekirodalmi Workshop
A Kisalföldi
Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete valamint a Könyvtárostanárok Egyesülete szervezésében Kortárs Gyermekirodalmi Workshop lesz március 17-én, kedden a Központi
Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint), amely akkreditált
képzés is egyben.
A képzésre a könyvtáros kollégákon kívül óvodapedagógusok,
tanítók és könyvtárostanárok jelentkezését is várják! A részvevőknek a
Könyvtárostanárok Egyesülete erről kérésre, igazolást állít ki; a részvétel
ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A részvételi szándékot és az akkreditált
képzésről szóló igazolás kérését név és munkahely megadásával szükséges jelezni
a következő e-mail címen: magdicserika0@gmail.com (vagy telefonon
96/511-285) 2015. március 10-ig.
A tervezett program:
9.00-10.30 Előadó: Fodor Zsuzsa, a Kaméleon Könyvközösség
ügyvezetője. Téma: Az olvasóvá nevelés, A Kaméleon Könyvközösség bemutatása,
Papírszínházi bemutató
10.30-11.15 Ismerkedés a bemutatott könyvekkel
11.15-11.30 Szünet
11.30-13.00 Előadó: Kovács Zsanett, a Móra Kiadó
képviselője. Téma: A Móra Kiadó bemutatkozása
13.00-13.40 szünet
13.40-14.40 Dóka Péter szerző bemutatkozása. A szerző
gyermekkönyvei a Móra Kiadónál jelentek meg.
14.40-15.00 Kérdések az előadókhoz, esetleges további
együttműködések elindítása.
A programot támogatja a Kaméleon Könyvközösség, a Móra
Könyvkiadó és a Könyvtárostanárok Egyesülete. A helyszínen minden résztvevő
ajándékcsomagot kap!
2015. február 24., kedd
Olvasói elégedettségvizsgálat
Könyvtárunk felmérést végez a könyvtárhasználati szokásokról
és olvasóink elégedettségi szintjéről. Válaszai alapján szeretnénk megtudni, könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg Önnek, hogy változó
világunk változó igényeihez mennyire tudunk igazodni. Kérjük, ossza meg velünk
ötleteit, elvárásait! A kérdőív kitöltése névtelen és önkéntes, s mindössze 10
percet vesz igénybe az Ön idejéből.
A Központi Könyvtárra
(Herman O. u. 22.) vonatkozó kérdőív itt,
a Kisfaludy Károly Könyvtárra
(Baross G. u. 4.) vonatkozó kérdőív itt,
a Fiókkönyvtárainkra vonatkozó kérdőív pedig itt érhető el. Köszönjük
segítségét és közreműködését!
Zárva lesz a Marcalvárosi Fiókkönyvtár
Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy Marcalvárosi Fiókkönyvtárunk (Győr, Lajta u. 27/a,) Február 25-én (szerdán) ZÁRVA tart!
Kérjük, hogy látogatásaikat ennek ismeretében tervezzék. Ezen a napon érvényes
olvasójegyük birtokában felkereshetik többi fiókkönyvtárunkat, de felhívjuk
figyelmüket, hogy a Központi Könyvtár, a Kisfaludy Könyvtár és Gyermekkönyvtár
is zárva lesz!
2015. február 23., hétfő
Három napra bezár három részlegünk!
Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy a számítógépes rendszer
átállása miatt február 23-ától február
25-ig a KÖZPONTI KÖNYVTÁR, A KISFALUDY KÖNYVTÁR és a GYERMEKKÖNYVTÁR ZÁRVA TART!
Erre az időre késedelmi díjat nem számolunk fel! Nyitás február 26-án (csütörtökön) a megszokott rend szerint!
Sürgős esetben február 23-án (hétfőn) és február 25-én (szerdán) felkereshetik
fiókkönyvtárainkat, mert ezek a megszokott rend szerint fogadják olvasóikat.
Elérhetőségeiket itt olvashatják. Kérjük szíves megértésüket!
Programajánló a hétre
Keresztény spiritualitás az évszázadok tükrében
Február 26-án
(csütörtökön) 17 órakor kezdődik Dr.
Szabó Péter vetítéses előadása a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u.,
22., földszint). A törzsvendégek már ismerősként köszönthetik az est előadóját,
Dr. Szabó Pétert, aki ezúttal is olyan területre vezeti hallgatóságát, ahol
bőven akad misztikum. Hogyan valósult meg a feudális évszázadok folyamán a trón
és az oltár szövetsége? Hogyan nyomta rá ezekre az évszázadokra a bélyegét a
hivatalos vallás és az ettől eltérő tanítások közötti ellentét? Ezekre a
kérdésekre kap válaszokat, aki ellátogat a könyvtár klubhelyiségébe. A
rendezvényre a belépés díjtalan.
Holle anyó a Mesekuckóban
Február 27-én
(pénteken) 16.30-kor a Központi Könyvtára klubjában (Herman O. u. 22.,
földszint) a Holle anyó című mesét
tekinthetik meg az érdeklődők. A darabot a Csörgősipka
Színház előadásában láthatják. A Mesekuckó
látogatása belépődíjas, a jegyek ára 300 Ft. A zsúfoltság elkerülése érdekében
a jegyek elővételben, az előadás hetében vásárolhatók meg a helyszínen 14 és 18
óra között.
2015. február 20., péntek
A Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kincsei: A Frigyes-laktanya
A Dr. Kovács Pál
Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében akadtunk erre
az 1923-ból származó képeslapra,
mely a Frigyes főherczeg laktanyában
1913 okt. 18-án, a lipcsei csata 100. évfordulója alkalmából tartott tábori
miséről készült.
A Frigyes-laktanya
a Monarchia-korabeli laktanyatípustervek alapján készült, 1897-ben adták át.
Nevét Habsburg-Lotaringiai Frigyes
főhercegről kapta, aki császári és királyi tábornagy, majd 1914-től 1917-ig az
Osztrák-Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka volt.
Két zászlóalj és egy ezredtörzs számára pótraktárral és
kocsiszínnel nyolc épületből álló gyalogsági laktanya épült, melynek
tulajdonosa Győr városa volt, kezelője pedig a Magyar Honvédség. A II.
világháborút követően pár évig a szovjet hadsereg birtokolta az
épületegyüttest, majd 1948-ban kiürítették, és a leromlott, rossz műszaki
állapotú laktanyába ideiglenesen (2-3 hónapra) beköltözhetett a Vásárhelyi Pál Műszaki Népi Kollégium, a
MÁVDAC teniszszakosztálya, valamint a
Cardo Faipari és Kereskedelmi Rt.
Ezután a horribilis (4 millió forint) felújítási költség fejében a város a Honvédelmi
Minisztérium javára lemondott a tulajdonjogról.
Az 1956-os események után az épületet megint a szovjetek
használták egészen a rendszerváltásig. A kivonulásuk után maradt romhalmazt az Universitas - Győr Alapítvány kapta meg
1993-ban, hogy az egyetem részeként működhessen tovább, de a rendbehozatal
olyan sokba került, hogy végül lemondtak róla, és 1996-ban eladták egy osztrák
cégnek, az így befolyt pénzt fordítva az egyetem fejlesztésére. Az osztrák
befektető nem tudott mit kezdeni az egyre jobban amortizálódó laktanyával, amit
közben műemléki védelem alá helyeztek, melynek értelmében az épületek eredeti
külső megjelenését meg kell őrizni. Végül az épületegyüttes 2005-ben került a Leier-cégcsoporthoz, akik Leier City Center néven varázsolták,
illetve varázsolják újjá.
tmoni
Forrás: Bana József: A
Frigyes-laktanya 113 éve == kisalfold.hu, 2010.09.13
2015. február 19., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 22.
Farsangzáró: Régi győri farsangi bálok
A farsang időszaka évről évre változó időtartamú, a január
6-iki vízkereszttől a húsvét előtti 40 napig tartó nagyböjt kezdetéig, azaz
hamvazószerdáig nyúlik. A tél lezárásaként a tavaszt várva, a mezőgazdasági
munkák átmeneti szünetelését hagyományosan társas összejövetelekkel,
mulatságokkal, bálokkal ünnepelték, és ez volt a párválasztás időszaka is.
A Magyar Néprajzi
Lexikon szócikke szerint: „A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a
’vaschang’-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák
adatokból ismerjük. Mo.-on a farsang kialakulása a középkorra tehető,
elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő
területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság
körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két
szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál –
amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a
farsangra nem honosodott meg.”
Részlet a Garabonciás győri élclap 1924. január 13-iki
számából:
A báli mulatságokban minden népréteg részt vett, a
társadalmi élet egyik fontos eseménye volt. Különösen az eladósorba kerülő
lányok és a nősülni szándékozó fiatalemberek várták nagy lelkesedéssel ezt az
időszakot. Erről a már említett Garabonciáscímű helyi lapunk 1884-es számában találunk érdekes körképet. A farsang egész
ideje alatt egymást érték a bálok, melyeket többnyire különböző egyesületek,
szervezetek rendeztek vendéglőkben, éttermekben.
A bálokról a tervezett időpontok, a jegyvásárlás, majd a
hangulatról és jelenlévőkről a helyi sajtóban rendszeresen jelentek meg
hosszabb-rövidebb írások, hírek. A következő részletek a reformkor végi győri
farsangokról adnak hírt, a Hazánk
lapjain az 1847 és 1848 évének január havában jelentek meg:
Az álarcos bálok a télbúcsúztató alakoskodások része, egész
Európa-szerte tartották őket. Magyarországon az első írásos bizonyíték az
álarcos bálok szabadossága miatti tiltásról maradt fenn Debrecenből.
Természetesen Győrött is végig szerveztek a farsangi időszakban álarcosbálos
mulatságokat.
A Hazánk 1847-es álarcosbáli tudósítása:
A Győri Közlöny 1874-es hirdetése (január 8., 3. szám):
Fotó az 1942-es jégbálról:
Fénykép a győri álarcosbálról Komondi Miklós gyűjteményéből:
A helyi sajtó a farsangi bálok időpontjait rendszeresen
közölte. A farsangi naptári hírekből lehetett tájékozódni a bálok napjáról,
szervező társaságáról és a helyszínről.
Farsangi naptárrészlet 1894-ből (Győri Közlöny, 1894. január
8., 6. szám):
Farsangi naptár 1934-ből (Győri Hírlap, 1934. 24. szám,
január 31.):
A legnépszerűbb bálhelyszínek: a Lloyd, a Nádor (Palatinus) Szálló,
Vigadó, de rendeztek farsangi
táncmulatságot szinte minden szállodában, vendéglőben, így a Fehér Hajó Szállóban, Arany Bárány Fogadóban, de a Győrszigeti Fürdőház vendéglőjében, vagy
Fleischmann Zsigmond vendéglőjében
is.
A Korcsolyázó Egylet
például a Jégpályára hirdette meg bálját 1895. február 10-ére. Az alábbi kép
már az 1942-es farsangi jégkorcsolyázó bálról készült:
A bálok bevételeit általában jótékony célra fordították.
Sokszor tartottak belépőjegyek bevételeinek kiegészítéséül tárgyak
kisorsolását, tombolát. A báli szezonra készülődés már farsang előtt
megkezdődött, és anyagilag nem kis terhet jelentett. A bálozási szertartás
része volt a meghívó, a táncrend, az ünnepélyes ill. alkalomhoz illő
megjelenés.
1889-ben anyagilag nem voltak túl fényesek a farsangi
bevételek, mint láthatjuk a Győri Közlöny
1889. márc. 7-én megjelent, 33. számában:
1924-ben az alábbi statisztikai adatok jelentek meg a
farsangi bálok számáról, adóbevételéről, hasznáról:
1895-ben 30, 1896-ban 27, 1897-ben újra 30 bált tartottak
Győrött a farsangi szezonban a Győri
Közlöny hírei, farsangi naptárjai szerint. A bálok sikerét az is jelezte,
hogy a nyitó táncot hány pár táncolta.
Ez a híradás a jogászbálról a Győri Híradó az 1885-ös év 2. számában jelent meg, melyben 40 pár
táncolt:
A belépődíjas bálokra általában meghívóval lehetett eljönni:
A táncrend szinte egy kisebb műtárgyszerű könyvecske volt,
amelybe a résztvevő hölgy, úr az adott tánchoz odaígért táncosa nevét jegyezte
fel. Használata a 19. század elején jelent meg hazánkban. A különböző bálok
szervezői egyedi, csak arra az alkalomra készített táncrendjei ötletességükkel
is kitűntek: változatos alakúak, anyagúak (velúr, papír, selyem, stb.)
lehettek.
A szünet előtti és utáni táncok (általában 7-8 típusú előtte
és utána) sorrendjét a főszervező határozta meg, természetesen a kordivatot
követve (Komondi Miklós gyűjteményéből).
A farsangi időszak alatt sokféle bált tartottak. Szerveződhettek
korosztályok számára is (pl. iskolai bál), valamint a különféle egyesületek,
sportegyletek is megrendezték vidám mulatságukat (Komondi Miklós gyűjteménye,
Dobos foto, 1936. febr. 22. DAC Bál).
A táncos összejövetelek lehettek foglalkozások szerintiek,
mint például jogászbál, nyomdászbál, tűzoltóbál, cselédbál, stb.
Egy 1936-os farsangi báli fénykép Komondi Miklós
gyűjteményéből:
1938-as farsangi báli fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből:
A bálokon a táncos mulatságot rövidebb-hosszabb kulturális
programok (ének, zene, színműrészlet) előzte meg (Meghívó Komondi Miklós
gyűjteményéből).
1936-os farsangi báli fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből:
A báli szezon végét a húshagyó kedd és a hamvazószerda
jelentette. Ezek a búcsúszavak az 1885-ös és az 1923-as győri Garabonciásban jelentek meg:
Néhány bálbúcsúztató rigmus:
1903-as levelezőlap Komondi Miklós gyűjteményéből:
Némáné Kovács Éva
Felhasznált irodalom:
Tánczrendek. Bp.: Tandem Grafikai Stúdió, 2006. 159 p. (Anno)
2015. február 18., szerda
Programajánló a hétre 2
Belvárosi Betyárok a könyvtárban
Február 20-án (pénteken) 10 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) a Belvárosi Betyárok azaz Váray László és Kovács Gábor ad koncertet gyermekeknek. Váray Lászlót és Kovács Gábort a felnőttek már ismerhetik a Colombre nevű együttesből. De ez a program most a gyerekeknek szól! Laci és Gábor húzza a talpalávalót, varázsol el és hív mindenkit közös éneklésre!
Egy szelíd gyógymód
Február 20-án
(pénteken) 17 órakor a Marcalvárosi
Fiókkönyvtárban (Győr, Lajta u. 27/a) ismeretterjesztő előadást hallhatnak
egy talán kevésbé ismert gyógyító eljárásról, az öngyógyító Bowen-terápiáról.
A Bowen-terápia egy fájdalommentes manuális terápia, melyet kortól és
állapottól függetlenül lehet alkalmazni. Az előadó Vincze Péter masszőr, csontkovács. A rendezvényre a belépés
díjtalan!
Hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek
Február 20-án
(pénteken) 18 órakor a Központi
Könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Écsiné Dobai Ágnes és Écsi
Júlia tartanak érdekfeszítő pedagógiai előadást. Amikor az ember gyerekéről
csőstől jön a panaszáradat – és a gyermek még csak óvodás –, akkor a szülő
hosszas tépelődés után elkezd valamiféle megoldást keresni a bajra. Écsiné
Dobai Ágnes és Écsi Júlia egy alternatív lehetőségről, az Alapozó terápiáról
beszélnek ezen az estén. Ezt a programot szívből ajánljuk szülőknek és
pedagógusoknak egyaránt, mert ezzel a módszerrel teljesen más szemszögből
látják a gyermekek viselkedését. A rendezvényre a belépés díjmentes.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)