Online játék alsósoknak

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára 2019. április 29. és június 2. között Rájuk emlékezünk! címmel internetes játékot hirdet az általános iskola alsós tanulói részére. Ebben az időszakban minden héten egy-egy kérdést teszünk fel magyar írók szövegrészleteihez kapcsolódóan a gyermekkönyvtár Facebook oldalán.

A választ tartalmazó szövegrészletek honlapunkról letölthetők lesznek.

A megfejtéseket névvel, valamint e-mail cím és iskola megadásával várjuk legkésőbb 2019. június 2-áig a gyermekkonyvtar@gyorikonyvtar.hu e-mail címre.

A helyes válaszok beküldői között könyvjutalmakat osztunk ki. Egy válaszadó több kérdésre is küldhet be megfejtést, de nem feltétel, hogy az összes kérdésre helyes megfejtést adjon. A szerencsés megfejtőket e-mailben értesítjük 2019. június 2 -án.

Programjaink a héten

Közösségek és ünnepek - tavaszi népszokások...

Foytatódik tavaszi népszokásokról szóló programsorozatunk. A város legkülönbözőbb pontjain Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató beszélgetős előadásán vehetnek részt mindazok, akik érdeklődnek a folklór iránt.

A helyszínek és az időpontok a plakáton olvashatók.

A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel vár az előadó, és közösségfejlesztő szakembereink.

A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Gyermekkoncert

2019. április 29-én (hétfőn) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4., II. emelet) Aludj el szépen, kis Balázs! címmel a Katáng zenekar ad koncertet gyermekeknek.

A zenekarról bővebben honlapjukon olvashatnak.

A belépés díjtalan.

Szabadhegyi találkozások

Május 2-án (csütörtökön) 18 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra park 1.) folytatódik a Szabadhegyi találkozások című programsorozat. Vendég: Sasvári Sándor. Házigazda: Simon Róbert Balázs.

A rendezvény 100 forintos regisztrációs jeggyel látogatható, ami április 23-tól váltható.

Kamarakoncert

Szeretettel várjuk a zenerajongókat május 2-án (csütörtökön) 17 órakor, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának teraszán (Győr, Herman O. u. 22.) hagyományos komolyzenei koncertünkre.

Fellépnek: a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei. Felkészítő tanár: Erdő-Schaffer Rita.

A rendezvényt rossz idő esetén a klubteremben tartjuk meg. A belépés ingyenes.

Kiállítás

2019. május 3-án (pénteken) 17 órakor nyílik meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra park 1.) Bögi Tamás és Bán Tímea „Fénnyel és ecsettel” című fotó-, festmény- és ékszer kiállítása. Megnyitja: Kovács Ildikókerámiaművész.

Közreműködnek az Akkordeon Tánczenekar tagjai.

A kiállítás május 29-ig, hétköznap 10-16 óráig látogatható. A belépés díjtalan.

Hangraforgó klub

Május 3-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) tartja következő összejövetelét a Hangraforgó Klub. Az est vendége Karsai Klára előadóművész,  zenepedagógus.

Karsai Klára eredetileg hegedű szolfézs szakon végzett a zeneművészeti főiskolán, innen kanyarodott az útja a koncerttermek és a színház varázsdeszkáira. Operák, operettek és musicalek szerepeit énekli az ország határain belül és külföldön is. Emellett fáradhatatlan pedagógus- zenét tanít, kórust vezet versenyekre viszi tanítványait. Hitvallása az alázat, szorgalom,kötelezettség és a szeretet.
A belépés -a megszokott módon- díjtalan.

Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

VIII. Edward angol király átutazott Győrön

Forrás: Győri Hírlap, 1936. szept. 10. p. 1. (LXXX. évf. 206.sz.) 

Megérkeztek a nyereménytárgyak! Még lehet értük játszani!

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Hang- és Médiatára ifj. Johann Strauss halálának 120. évfordulója, valamint Richard Strauss születésének 155. és halálának 70. évfordulója alkalmából rejtvényfüzetet állított össze az olvasóknak.

Ifjabb Johann Strauss, a „keringőkirály”. A „bécsi zene” kifejezés azonnal az ő nevét juttatja eszünkbe, akinek táncmuzsikája szórakoztatta az osztrák fővárost és jellemezte annak fénykorát. Strauss a „keringőkirály” nevet olyan felejthetetlen melódiáknak köszönhetően kapta, mint amilyen a Kék Duna-keringő, a Tavaszi hangok és a Császárkeringő. Polkái és operettjei (A denevér és A cigánybáró) ugyancsak halhatatlan kedvencek.

Richard Strauss, a „másodosztályú zseni”, késő romantikus zeneszerző korának egyszerre volt ünnepelt és szidalmazott művésze. Ő maga így vallott saját művészetéről: „Meglehet, nem vagyok elsőosztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen.” Maradandó alkotásai között szerepelnek operák, szimfonikus költemények, zenekari és versenyművek, kamaraművek.

A feladatlap letölthető változatát megtalálják honlapunkon.

A rejtvényfüzetet a név, cím, e-mail cím és telefonszám feltüntetésével 2019. április 26-ig lehet eljuttatni személyesen, postai úton vagy e-mailben az alábbi címek valamelyikére:

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár Hang- és Médiatára 9021 Győr, Baross Gábor u. 4. E-mail cím: hangtar@gyorikonyvtar.hu

A legjobb megfejtéseket beküldők jutalomban részesülnek. Eredményes munkát és jó szórakozást kívánunk!

Újra a Kisalföldben...

Programjaink a héten

Könyvbemutató

2019. április 25-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében kerül sor Barabás László győri festőművész Epilógus című könyvének bemutatójára. Közreműködik: Borbély Károly festőművész.

A belépés díjtalan!

Előadás

Április 1-jén új, tavaszi népszokásokról szóló programsorozatot indítunk. A város legkülönbözőbb pontjain Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató beszélgetős előadásán vehetnek részt mindazok, akik érdeklődnek a folklór iránt.

A helyszínek és az időpontok a plakáton olvashatók.

A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel vár az előadó, és közösségfejlesztő szakembereink.

A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Nagy László: Pirosodik Húsvét (részlet)

...Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Kassák Lajos: Harangszó (részlet)

Feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik,
a nevét a názáretinek, ki az ács fia volt…

...Igen, igen, az Ő árnya és visszhangja vagyunk mi
s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát
mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük,
hogy vérünkből való s meghalt értünk a kereszten.

Helytörténeti kalandozások 133.

Gőzmozdonyok a város szívében: a Rába-parti szárnyvasút

Győrött, a város szívében, a Rába folyó mellett, közel a Karmelita rendházhoz több mint fél évszázadon keresztül lehetett vasúti vágányokat, álló tehervonatokat, pöfékelő gőzmozdonyokat, valamint egy hosszan elnyúló egyszintes raktárépületet látni. E városképi meghatározó elemmel rengeteg korabeli képeslapon, fényképen találkozhatunk, mely felveti a kérdést: hogyan és mikor települt ide a vasút és miért?

Néhányan tudják a választ, hogy itt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság szárnyvonala volt, melyet teherfuvarozásra építettek meg a 19. század utolsó évtizedeiben. Írásom e vasútvonal megépítését, működtetését és az 1951-es felszámolását követi nyomon.

A Polgár Bertalan kiadásában megjelent képeslapok a századforduló környékén készültek, különböző szögből ábrázolják a Rábaszert és az ott lévő Rába-parti szárnyvasutat és raktárépületet.

Képeslapok:

Győr a 19. század közepén jelentős kereskedelmi központnak számított, ahol a főleg vízen szállított gabona Bécs felé továbbítása a helyi kereskedőrétegnek nagy hasznot hozott, a város fejlődését segítette. A vasútközlekedés kiépítésének hajnalán, 1836-ban Sina báró tárgyalást kezdett egy Bécset és Győrt összekötő, vagy Győr kikerülésével Gönyűig – amely akkor a Mosoni-Dunán vízi kereskedelemben az utolsó biztonságos kikötőnek számított – létesítendő vasútvonal építéséről.

Ez az új és biztonságos áruszállítási mód kiépülése megerősítette volna a város a termények közvetítésében betöltött szerepét. A Bécs-Győr vasút kezdeti építése 1840-ben megakadt, 1846-ban csak a Bécs-Bruck szakasz valósult meg. Folytatására Brucktól Győrig 1853-ban kezdődtek a munkálatok, és 1855 karácsonyán adta át az Osztrák-Magyar Államvasút-társaság ezt a szakaszt is a forgalomnak. Ez az időszak még a győri gabonakereskedelem fénykora, sorra épültek a magtárak a Mosoni-Duna mentén. A Dunán Győrig, esetleg a Rábán is szállított terményeket a kikötőkből, hajóállomástól szekerekre rakva továbbították a Vásártéren kialakított vasútállomáshoz, hogy ott tehervagonokra rakják.

Győr élénk vízi kereskedelmét jelzi a 19. század első harmadában készült, gabonaszállító hajókat ábrázoló Ludwig Rohbock acélmetszet:

A további vasútvonalak építésével Győr kedvező, szinte monopolhelyzete az 1860-as évektől fokozatosan hanyatlani kezdett, szerepét Pest vette át. A vagyonosabb kereskedőink a kieső bevételek pótlására más megoldásokat kerestek, ezek egyikeként létesítették a helyi Győri Gőzhajózási Társaságot 1864-ben. Az 1870-es évek elején a város vezetőségével együtt támogatták a Győr-Ebenfurti vasút létrehozását, melytől újabb piacot reméltek. A vasút építése során, 1874-ben azonban nem engedélyezték a belvárosban a Gabonavásártér vagy a Honvéd liget területén az állomás létesítését, így az államvasúttól másfél kilométerre, Nádorváros területén, a Kálvária út végén épült fel a GySEV pályaudvara. 1876-ban ezen a vonalon is megindult a forgalom, de a várva várt fellendülés mégis elmaradt.

Az élesedő versenyhelyzetben a szállítási-rakodási költségek csökkentésére előtérbe került a győri Rába-parti és Mosoni-Duna parti kikötők fejlesztésének ügye, a rakpart kiépítése és a vasútállomáshoz vasúti szárnyvonalak létesítése.

Magánvállalkozóként Back Hermann malomtulajdonos 1885-ben kérte az általa létesítendő győri városi közúti vasút engedélyeztetését, melyet 1886-ban a város vezetősége elutasított, mivel a belváros szűk utcái ezt a terhelést nem viselték volna el, valamint állami pénzből tervezték a Mosoni-Duna partján a szárnyvasutat megvalósítani.

A Rába partja, ahol a szárnyvasút kiépült, Hans von Stowikowszky utólag színezett metszetén:

A minisztérium felszólította a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaságot, hogy a tűrhetetlen állapotokat eredményező, nádorvárosi lóvonatú teher- és gabonafuvarozást szüntesse be. Megoldást keresve ekkor született a GySEV terve, hogy a belvárosból a Rába mentén a Kálvária utcai pályaudvarig szárnyvonalat építsen, melyhez a város és a minisztérium engedélyét kérte.

Az 1886. március 29-én tartott győri városi közgyűlésen elvben elfogadták a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság Rába-parti szárnyvasút-tervezetét, hiszen „ezzel városunk ... lanyhává vált kereskedelmi forgalmán lendíteni” lehet. E döntés okául a Győri Közlönyben pár év múlva így vélekedtek: „Akkoriban kísértett azonban a dunaparti szárnyvasút eldorádói jövővel kecsegtető eszméje is és a város intéző körei abban a furcsa felfogásban leledzettek, hogy a rábaparti szárnyvasút voltaképen nem egyéb, mint eszköz a dunaparti szárnyvasút létrehozásának kicsikarására.”

Pesti Hírlap, 1886. április 2.:

Az 1893-ban megjelent Pallas nagylexikon Győr térképének részletén jól látszik a majd megépülő szárnyvasút vonala, a vasúti áthidalóval, a rábaszeri raktárépülettel:

Az 1886. március 30-án tartott közigazgatási bejárás alapján a város részletesen megfogalmazta kívánalmait, kikötéseit, melyet a vasúttársaság kivétel nélkül elfogadott. Ezek közt szerepelt a töltésen egy vízlevezető „áteresz”, a Hets-féle úsztató helyén egy sorompóval elzárt átjáró építése, valamint hogy a leendő áruraktárat a Gyár (ma Jókai) utca előtt északabbra, a sétatéri híd felé helyezzék el. Kívánságként szerepelt még, hogy a közlekedési út szélessége megmaradjon a raktárnál 12, a Karmelita kolostornál 14 méter, a Rába-parti állomáshoz kocsifeljáró legyen kialakítva, s kőlépcsők is legyenek, hogy magas vízállásnál, ha a Rába melletti út víz alá kerül, a rakodók gyalogmunkásokkal is áthordhassák a hajók rakományait.

Az átdolgozott terveket Baross Gábor közlekedési miniszter 1887. március 30-án elfogadta, és az építési engedélyt megadta.

Az engedélyezett szárnyvasút kiépítésének feltételei (Győri Közlöny, 1887. április 17.):

1888 augusztusára megépült és átadták a Duna-parti szárnyvasutat, a Rába-parti kiépítése azonban csak 1889 őszén kezdődött meg. Már szeptemberben kiderült, hogy a védtöltéstől a raktárig terjedő szakaszon a kezdetben előírt magasság a tervezett új hosszú-híd magasságát majd egy méterrel meghaladja, amely a tervekhez képest túl sok. Október elsején az országos sajtóban és a Győri Közlönyben is megjelent a Rába-parti szárnyvasút földmunkálataira kiírt pályázati felhívás, s október végén a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság már megkezdte a Rába-parti szárnyvasút építését a Práterban a fák kidöntésével.

Pályázati kiírás a Rába-parti szárnyvasút földmunkálataira (Gazdasági Mérnök, 1889. 40. sz.):

Az engedélyezett tervek megvalósítását többen ellenezték, a város vezetőségét meggondolatlansággal vádolták. A helyi sajtóban is hangot adtak a tiltakozásnak, melyről egy október 20-án megjelent cikk részletei tanúskodnak: „Kétségbe vonjuk azt, hogy a Nádorváros lóvonatu utczájáért elkerülhetetlenül szükséges volna a rábapartot, a rábapart mentén levő kocsiforgalmat s ami mindennél drágább és féltettebb, városunk büszkeségét, a kies fekvésű, szép Rábaszert feláldozni. Kétségbe vonjuk azt, hogy a nagy világon e kivül ne volna hely a győr-sopron-ebenfurti vasút teherpályája és raktárépülete számára... Nem lehet a magas kormány megsemmisitője Rábapartunknak, a városunk diszére s mindnyájunk gyönyörködtetésére ott elhelyezett diszes épületsornak, nem lehet akkor, midőn épen ezen épületsor kedvéért kivételt tett az általános árvédelem követelményei alól, midőn épen ezen épületsor kedvéért megengedte annak idején, hogy a disztelenitő védtöltes elmaradhasson... Igyekezzék aztán városunk közönsége felhozni és megvilágitani mindamaz okokat, melyek e szárnyvasut ellen felkiáltanak, s ha teljesen nem múlhat is el tőlünk a keserű pohár, legalább a város és a nagyszámu magán tulajdonosok érdeke minél tökéletesebben elégittessék ki.” A szerződés felbontásáért, de legalábbis módosításáért lobbiztak – nem sikertelenül. Egy bizottság helyszíni bejáráson győződött meg arról, hogy a tervezett vasútvonal a Hosszú híd menti kocsiközlekedést ellehetetleníti, a csibés piac (most Virágpiac) forgalmát gátolja, a Rába-parti épületsort elékteleníti, ezért újabb közigazgatási bejárást kértek.

November elején újrakezdődtek a tárgyalások a város vezetősége és a GySEV képviselői között. A vasúttársaság a nyomás hatására a teljes kocsiút meghagyása mellett a Rába-part kikövezését is vállalta. A sok huzavonát megelégelve a kereskedelmi minisztérium november végén a megkezdett építkezést felfüggesztette.

Újabb tiltakozó cikk a Rába-parti vasút megépítése ellen, melyben többek között kikövezett rakodópartot, valamint biztonsági korlát kiépítését is követelték a vágányok mellett (Győri Közlöny, 1889. október 29.):

A vasúttársaság ajánlata (Győri Közlöny, 1889. november 3.):

Épül a Rába-parti szárnyvasút:

A munkák felfüggesztése (Győri Közlöny, 1889. november 26.):

Ekkor újra döntés elé került a város vezetése, hogy támogatja vagy elutasítja a Rába-parti szárnyvasút megépítését. Az 1889. november 26-i városi közgyűlés Szentmihályi Kálmán javaslatát elfogadva úgy határozott, hogy a szárnyvasút kiépítését „szükségesnek, üdvösnek tartja, s az eddigi megállapodások szerint nem ellenzi, a minisztériumtól új közigazgatási bejárást kér”.

Újabb tervmódosítás következett, a Rába-parti szárnyvasút és rakpart részletterveit a mérnöki hivatal ez alapján 1890 februárjában elkészítette. Szüts Árpád technikai tanácsos, Ódor István mérnök és Goldstein Henrik GySEV felügyelő tanulmányútra ment, hogy a budapesti, bécsi, szegedi, szentesi és zimonyi rakpartot megszemléljék.

Február 25-én megtartották az újabb közigazgatási bejárást, ahol Márk Károly vasúti és hajózási felügyelő kezdeményezésére a szárnyvasút kiépítésével engedélyezték a soproni személyszállító vonatnak az államvasúti pályaudvari használatát, ezzel megszűnik az utazók ingázása a nádorvárosi külső vasútállomáshoz.

Az újabb megállapodás szerint a 200 méter hosszú rakpart egészét és a medret a soproni vasút költségén képezik ki, de később a kotrás, fenntartás a várost terheli majd. A rakpart szabad lesz a közforgalomnak, nem sajátíthatja ki a vasúti társaság. A Hets-féle átjáróig 15 km-es sebességgel mehetnek csak a tehervonatok. Az új vasút építése kisebb-nagyobb zökkenőkkel folytatódott.

Győri Közlöny, 1890. január 19.:

Épül a Rába-parti szárnyvasút (képeslap):

A Práter területén átmenetileg szünetel a vasútépítés (Győri Közlöny, 1890. március 30.):

1891. április 30-án adták át ünnepélyesen a forgalomnak a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság Rába-parti szárnyvasútját, mellyel lehetővé vált, hogy a hajókon Győrbe érkező árukat közvetlenül vasúti kocsikba rakhassák át, valamint Győr belvárosában is teherforgalmat bonyolíthassanak. Mint a Győri Közlönyben az átadáskor megjelent: „A Rába-parti szárnyvasutak és rakpart megépülésével a győri kereskedelem ujból való felvirágoztatásához füzött remények megvalósulásához közelednek.”

A technikai és helyrajzi nehézségek miatt az építkezés igen költséges volt, 800 ezer forintba került. A legnehezebb részét, az államvasút vágánya feletti vasúti hidat, a Rába-parti rakpartfalakat és a raktárépületet Boor Nándor helybeli építőmester kivitelezte. Az átadás előtt az üzembevételt engedélyező bizottságot különvonat szállította a központi indóházból a GySEV vasútállomásáig, a város küldöttségét Zechmeister Károly polgármester vezette.

A Rába-parti szárnyvasút átadása (Győri Közlöny, 1891. május 3.):

Képeslapok:

Hír a frissen átadott vasút vágányain sétáló városlakókról (Győri Közlöny, 1891. május 14.):

Polgár Bertalan kiadásában megjelent képeslap:

Az első rakomány gabonát a Róza hajó hozta. 1894 júniusában a városi közgyűlésen Mihálkovics Tivadar panaszkodott, hogy a Rába-parti rakodóállomáson a közforgalmat akadályozó folytonos vagontologatásokat végeznek, és szerinte a város nagy hibát követett el a Rába-parti szárnyvasút kiépítésének engedélyezésével.

A GySEV a Rába-híd építése alatt az ideiglenes hídhoz vezető, ám most a vágányokat keresztező gyalogátjáró eltávolítását kérte 1895 februárjában, de a város szerint a híd közvetlen közelében létesített kifutó vágányt nem engedélyezte, ez már városi tulajdonú területen fekszik, ezért nem engedélyezte a gyalogátjáró megszüntetését. Az áruszállító hajók az alacsony vízállás miatt nem tudtak eljutni a Rába-parti rakodóig. A GySEV öt évvel a szárnyvonal megépítése és átadása után sem tudott a várossal megegyezni, szerződést kötni, a vita tárgya a továbbhúzódó vasúti sínek ügye volt.

Győri Közlöny, 1893. december 14.:

Képeslapok a Rába-parti rakodóról:

Az uszályhajók nem tudtak eljutni a rakpartig a Rába csekély mélysége miatt (Dunántúli Hírlap, 1895. június 20.):

Győri Közlöny, 1896. július 30.:

Árszabás (Köztelek, 1897. augusztus 22.):

1900 körül kiadott képeslap:

Árvíz 1899-ben a Rábán (a fényképek lelőhelye: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjtemény):

Árat emel a GySEV a vasúti szállításért (Műszaki Hetilap, 1899. július 16.):

A GySEV Rába-parti rakodó fényképe 1903-ból (A Magyar Földrajzi Múzeum tulajdona, Fortepan 86785. számú képe):

Képeslapok 1900 környékéről:

Az 1922-es címtár szerint a GySEV Rábaparti Rakodójánál Kazáry István pénztáros teljesített szolgálatot, amely külön telefonvonallal rendelkezett, ám szervezetileg a Kálvária úti teherpályaudvar vezetője, Varga Sándor irányítása alá tartozott. A Rába-parti szárnyvasút a hozzá fűzött reményeket nem teljesítette, a város kereskedelmét fellendíteni nem tudta.

1925-ben az árvíz elöntötte a Rába-parti szárnyvasút alsó sínpárját. Egyre inkább a gyom verte fel, elhanyagolttá vált területe, s immár látszott, sem a városnak, sem a vasúttársaságnak nem érte meg ez a beruházás.

A Rába-part a Karmelita-templommal, fénykép 1920-ból (Fortepan 149476 sz.):

Képeslap:

Glüch József 1920-as évek elején készült fényképei:

Képeslapok:

Budapesti Hírlap, 1925. november 18.:

A Rába jobb partja, 1929. október 3-án fényképezte Mithay Antal (lelőhely: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteménye):

Győri Hírlap, 1936. augusztus 8.:

Képeslapok:

1945-ben a menekülő német csapatok Győr szinte összes hídját felrobbantották, a közlekedés leállt. A vasúti közlekedés helyreállítása a háború lezárultával megkezdődött, de csak 1947 júliusában indult meg újra a teherszállítás a Rába-parti szárnyvonalon, s a Rábaparti Rakodó is megnyílt. Négy évig működött, végül csendben, 1951 decemberében megszüntették, a síneket felvették, csak a raktárépület maradt meg. Kecskeméti Lajos erről a nem igazán átgondolt, sőt észszerűtlen döntésről így emlékezett meg: „mikor a kettős közuti (sétatéri) híd építését megkezdték 1952 tavaszán, a két híd építéséhez szükséges temérdek épitési anyagot, cementet, vasat, fát a MÁV pályaudvarról kellett lovas szekerekkel a Belspednek a városon át kifuvaroznia... Ha még csak három hónapig meghagyták volna a vágányokat, mennyi rengeteg fuvart lehetett volna megtakarítani…! Hiszen az anyagvonatot közvetlenül az építkezés mellé lehetett volna állítani. A Belsped akkor „csak” lófogatokkal működött.” A sínek felszedése után később, 1960 táján a Rába-parti szárnyvasút Győr-Hegyeshalom vasútvonal felett vezető rácstartós vasúti hídját leszerelték, egy darabban átszállították Kistölgyfa-majorra, ahol keskeny vágányú vasúti híd lett a Répce fölött. A kisvasút megszűntével a hidat nem bontották el.

A Rába partján a mai Virágpiac meghosszabbított vonalánál állt raktárépületet több cég vette bérbe, és használta áruraktárnak a vasútvonal felszámolása után. 1954 júliusában, az árvíz idején kisebb-nagyobb vízbetörések érték el a Rába-parti vasúti raktárakat is. Az 1970-es évek közepén kezdődött meg a kiürítése. A belvárosból a teherforgalmat 1976-ban kitiltották, a raktár épületét 1978-ban elbontották, helyén parkoló épült.

Győri Ujság, 1947. július 6.:

1952-es felvétel a Rába-partról (Fortepan 2931.sz.):

A jelenlegi Rába-part:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Borovszky Samu szerk. Győr vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai) Bp., 1908?Kecskeméti Lajos: Győr 1945-1975. Győr, 1975. (Vasutasok “Arany János” Művelődési Háza Honismereti Szakkör III. füzet)

Mentes Zoltán: Győr-Moson-Sopron megyei hídak története. Győr, 1993.

Mentes Zoltán: A győri Rába-hídak története. Győr, [1994].

Oross András: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19-20. század fordulóján. In: Győri tanulmányok, 34. Győr, 2013. p. 97-109.

Sáry István: Győr és a vasútak. Győr, 2001. (Győri Tanulmányok Füzetek 6.)

Winkler Gábor - Kurcsis László: Győr, 1539-1939. Győr, 1998.

A cikk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér kép- és sajtógyűjteménye, valamint adatbázisai alapján készült, a képeslapok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak.

A 38., 43., 58. számú képek a FORTEPAN ingyenes képadatbázisból származnak.

A 28-29. képek (képeslapok) és a 34-36., valamint 51. fényképek a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményéből származnak, melyeket külön köszönök.