Pénteki programjaink

Szabadhegyi Találkozások

Október 2-án (pénteken) 18.00 órakor újabb szabadhegyi találkozásra kerül sor: Besenyi Péterműrepülő világbajnokkal beszélget az est állandó házigazdája, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő. A helyszín a József Attila Művelődési Ház(Móra park 1.), ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés díjtalan!
Besenyei Péter magyar műrepülő versenyző, repülőoktató, berepülőpilóta tizenöt éves kora óta repül, huszonkét éve hivatásos pilóta. Különböző repülőgép-típusokon eddig 7000 órát töltött a levegőben.

Csallóközi Színes Ceruzák - nemzetközi gyermekrajz kiállítás

Október 2-án, pénteken 10 órakor nyílik meg a József Attila Művelődési Házban (Móra park 1.) a Csallóközi Színes Ceruzák nemzetközi gyermekrajz kiállítás. A Dunaszerdahelyen megrendezett képzőművészeti verseny alkotásaiból összeállt tárlat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Háza és a Nagyszombati önkormányzati kerület, Csallóközi Népművelési Központ, Dunaszerdahely szervezésében valósult meg, az eseményen köszöntőt mond Jana Svetlovská, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója és műsort ad a Tárogató Óvoda Lepke Tagóvodája. A kiállítást Diligens Tibor önkormányzati képviselő nyitja meg, a tárlat október 8-ig tekinthető meg naponta délelőtt 10 és délután 16.30 között.

Felújítás a Központi Könyvtár klubjában

Kedves Látogatóink!
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Központi Könyvtár klubhelyiségét felújítjuk.A munkálatok előre láthatólag egy hónapig tartanak. Az építkezés ideje alatt minden ide tervezett rendezvénynek a Kisfaludy Könyvtár (Győr, Baross G, u. 4.) ad otthont. Kérjük, hogy érkezéskor érdeklődjenek a pultnál, hogy a harmadik emeleti Muzeális Gyűjteményben, vagy az Olvasóteremben lesz-e a program. Megértésüket köszönjük, és várjuk Önöket a belvárosba!

Programjaink a hétre

A Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár (Győri u. 90., Bezerédj-kastély) és a Ménfőcsanaki Művelődési Ház közös szervezésében kerül sor szeptember 28. és október 2. között a Magyar Népmese Hetére immár tizedik alkalommal.

Részletes program:

Szeptember 28. hétfő 11 óra - Népviseletes babák kiállítás megnyitója (Paray Júlia Gyöngyi) és a Benedek Elek meseillusztrációs rajzpályázat eredményhirdetése. A legszebb alkotásokat díjazzuk.

Szeptember 29. kedd 13 óra - „Gyere, mesélj!” – mesemondó verseny 1-6.osztályos tanulóknak (két kategória: 1-3. és 4-6. osztályosok)

Szeptember 30. szerda 8 óra - „Meserétes” Hagyományos mesemondás 1-2. osztályosok számára a könyvtárban (gyerekek, tanárok mondhatják el, olvashatják fel kedvenc meséiket)

Október 1. csütörtök 10.30 óra - Óvodások versmondása, ahol óvodás csoportok közösen adnak elő verseket.

Október 2. péntek 8 óra - „Meserétes” – hagyományos mesemondás 3-4. osztályosok számára a könyvtárban (gyerekek, tanárok mondhatják el, olvashatják fel kedvenc meséiket)

Október 5-én (hétfőn) 18 órakor a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra Ferenc tér 1. ) az Idősek világnapja alkalmából Örökzöld dallamok –címmel zenés előadói estet hallhatnak. Fellépnek a közelmúlt sztárjai, Koós János és Dékány Sarolta. Jegy váltása korlátozott számban, csak elővételben, a művelődési házban, nyitvatartási időben, 2015. szeptember 28-tól október 2-ig lehetséges.

Október 1-jén (csütörtökön) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár muzeális gyűjteményében (Győr, Baross G. út 4., III. emelet) Kalandozás Szibéria és Alaszka hegyei között címmel Szabó Lénárd barlangász tart rendkívül izgalmasnak ígérkező, vetítéses előadást.
A rendezvényre a belépés díjtalan.

Október 1-én (csütörtökön) 15.00 órakor tangóharmonikás bemutatóra kerül sor Marcalvárosi Fiókkönyvtárunkban (Lajta u.27/a.) Birkásné Sej Edit zenetanár, harmonikás közreműködésével. A belépés díjtalan, szeretettel várnak minden zenerajongót.

Gyöngyszem az 1899-es Dunántúli Hírlapból

Helytörténeti kalandozások 53.

Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója

Az ország egyik első, vagy talán legelső tésztagyára volt a Nagy Mihály által alapított győri gyár. A 19. század közepétől Újvárosban működő Nagy Mihály találékonysága, vállalkozói kedve révén sok mindenben megelőzte korát. A levéltári dokumentumok szerint 1856-ban már győri adófizető volt. 1857-ben kérvényt adott be a városi tanácshoz, hogy folytathassa a száraztészta készítését.

Nem ismerjük, hogy korábban hol és milyen körülmények közt készített száraztésztát, de a későbbi cikkekből kiderül, hogy már 1853-ban a pesti terménytárlati országos-, és 1854-ben a bajor müncheni iparkiállításon is „érempénzekkel” jutalmazták termékeit.

A Győri közlöny 1857. november 19-i újságcikkéből ismerhetjük a két héttel korábban felállított üzemét. Három férfi és hét nő dolgozott „gyárában”, a gépeket emberi erővel hajtották, a gőzt csak edények melegítésére használták.

Egy év múlva a Győri Közlöny arról tudósított, hogy a török szultán konyhájára 11 mázsa különféle tésztaneműt szállítottak a győri Nagy Mihály tésztagyárából.

Győri Közlöny, 1858. november 25.:

Az országosan terjesztett Vasárnapi Újság is beszámolt 1859-ben a vállalkozás sikereiről, mint a magyar gyáripar fejlődésének jó példájáról. A cikkek szerint már ekkor is exportálta termékeit. A dunai fejedelemségekbe nagyobb tételben szállított, de bécsi közintézetekkel is szerződésben állt.

Nagy Mihály 1860-ban már szabadalmaztatta a tésztakészítést. 1861 után kormányútlevéllel utazott a nagyvilágban üzleti ügyeinek intézése céljából.

A Győrvidéki Gazdasági Egyesület 1861-ben kiállítást rendezett. A házi ipartermékek kategóriában a választmány 1 arannyal jutalmazta „Nagy Mihály győri tésztagyárnok gyármutatványát”, az 1865-ös győri kiállításon szintén aranyérmet nyert a „kitűnő és nagy választékú tésztaneműért.”

Az 1864-es termékkatalógusában valóban sokféle formájú tésztát kínál. (Forrás: Győri Naptár, 1864. szökőévre. Győr, 1863.)

Rendkívül széleskörű választékában egyesítette a világban kedvelt itáliai fajtákat a magyar hagyományokkal. E katalógusban már szinte az összes általunk ismert, a mai üzletekben is kapható tésztaforma szerepelt.

A győri száraztészta népszerűségét a változatos formákon kívül annak is köszönhette, hogy jó minőségű magyar lisztből készült, a leírások szerint ízletességét a tárolással sem vesztette el. Az alapanyag beszerzése nem jelentett gondot, mivel Győr a 19. században a gabonakereskedelem egyik központja volt, bővelkedett jó alföldi és bánáti búzában. A száraztészta készítmények nagy előnye, hogy félkész terméknek tekinthetők, mivel viszonylag kevés előkészületi munkával és egyszerű főzési eljárással gyorsan lehet változatos és ízletes ételeket készíteni belőlük. Szakszerű szárítás után, jól csomagolva, megfelelő körülmények között jól és hosszú ideig, akár két évig is tárolhatók.

Az újságcikkek kiemelik, hogy Nagy Mihály révén ismerték meg nyugaton a tarhonyát, melyet az árjegyzék szerint 5 különféle minőségben állított elő. A tarhonya a XVII-XVIII. századtól fokozatosan kedveltté vált idehaza, majd magyar népétellé is lett, a háztartásokban gyakran készítették.

Nagy Mihály a londoni ipartárlaton is bemutatta a nemzeti színűre festett makaróniját, a tésztákból 52 féle különlegesen megkomponált tárgyat alakított ki.

Győri Közlöny, 1862. február 20.:

Győri Közlöny, 1862. július 20.:

1864 augusztusában arról írt a Győri Közlöny, hogy Nagy Mihály tésztagyárost Triesztből keresték meg egy felállítandó kereskedelmi társaságtól, hogy ossza meg a makaróni külföldre szállítása során szerzett tapasztalatait. Véleményét a Triester Zeitung, a bécsi Presse és a Pesti Napló is leközölte. A cikkből kiderült, hogy Washington, New York, London, Varsó, Krakkó, Bécs és Konstantinápoly piacain is elkelt már a győri makaróni. Nagy Mihály szerint nehéz feladat egyszerre gyárosnak és kereskedőnek is lenni.

Győri közlöny, 1864. augusztus 18.:

Nagy Mihály Győri Közlönyben közzétett hirdetései szerint a tésztagyártáson kívül más szolgáltatást is kínált az 1860-as évek elején. Valószínűleg utazásai során ismerkedett meg a fényképezéssel, műtermet is nyitott az újvárosi főutcai tésztagyár épületében. 1863 és 1864-ben adott fel ilyen tárgyú hirdetéseket, ám egy-két év után valószínűleg felhagyhatott fotográfusi tevékenységével.

Győri Közlöny, 1864. február 7.:

A Győri Közlöny 1864. március 27-i cikkéből kiderül, hogy porcelán fényképeket is előállított:

Nagy Mihály rendületlen vállalkozó kedvét bizonyítja, hogy 1864-ben a városi tanácshoz fordult, hogy engedélyezze egy belvárosi „tudakozó intézet” felállítását. Feltűnést keltett, hogy felvásárolta a kukoricalevelet, melynek hasznosítását későbbi kiállításon ígérte bemutatni.

Győri Közlöny, 1865. szeptember 9.:

A tésztagyártásban újabb szakmai elismerést hozott számára az 1868-as párizsi világkiállítás. A Győri Gazdasági Egyesület évkönyve így dokumentálta az eseményt: 1868. május 4-én „Nagy Mihály tésztagyárosnak – ki 1853, 1854, 1862 és 1865-diki bel- és külföldi, nevezetesen a müncheni és londoni kiállítások alkalmával makaróni és tarhonya, úgy egyéb tésztakészítményeiért aranyérmet nyert és iparszorgalomért Ő felsége által” ezüst érdemkereszttel jutalmazott.

Ez évben Nagy Mihály a városi tanácshoz folyamodott egy nagyobb tésztagyár társasági felállítása érdekében, ehhez az újvárosi régi sörházat kívánták megvenni a Bisinger alapítványtól.

Győri Közlöny, 1868. április 9.:

A termelés és termékskála tovább bővült, Nagy Mihály 1870-ben a grazi iparmű kiállításon is ezüstérmet kapott, ezután már Grazban is raktárt szándékozott nyitni.

Újdonság volt a gyártmányai közt a „húsdara”, valamint az utazásnál praktikus félkész étel, a könnyen felfőzhető „leves-pótlék”. (Ez lehetett a zacskós leves őse.) A várak és hajók ellátására készült a „porosz matróztészta” és a „hajós kétszersült”.

Győri Közlöny, 1870. október 27.:

1873-ban a császári udvarnak szállított. Szabad Polgár, 1873. január 30.:

1873-ban leégett az épület, a tudósító szerint a gyár ugyan nem volt nagy, de igen szakszerűen volt berendezve.

A tésztagyártáson és a fényképezésen kívül mezőgazdasággal is folyamatosan foglalkozhatott, 1870-ben már cséplőgéppel rendelkezett. Gyakran adott fel hirdetéseket, melyekkel különféle terményeket és mezőgazdasági eszközöket is kínált eladásra:

Győri Közlöny, 1872. augusztus 25. (A gyár címe ekkor még Fő utca 318., az átszámozás után később 120. lett a házszám):

Szabad Polgár, 1872. november 21.:

1874-ben a nagy győri kiállításon is szerepelt. Győri Közlöny, 1874. szeptember10.:

1879-ben nemcsak jótékonyságáról kapunk hírt, de arról is, hogy az élelmiszertartósítási újításokat is alkalmazta, légmentes dobozban készételt is szállított.

Győri Közlöny, 1879. március 30.:

A városi levéltár irataiból kiderül, hogy 1879-ben engedélyt kért bor és pálinka mérésére is.

A tésztagyár további sorsáról nem sokat tudunk, a Központi Értesítő bejegyzése szerint Nagy Mihály cégét a győri törvényszék 1884-ben törölte.

Központi Értesítő, 1884. április 10.:

Ugyanakkor 1885 júniusában bejegyezték Stadler József győri tésztagyári iparűzőt.

Központi Értesítő 1885. június 28.:

A Nemzetgazdasági Szemle 1887-ben az „eledeliparról” írt cikkében még említ egy győri tésztagyárat. A cikk szerint a pesti tésztagyárak is sokkal később alakultak, mint a győri.

Az 1893-as győri Hölgyek és urak naptára szerint 1893-ban volt még tésztagyár Győrött, az 1893-as útikönyv is említ tésztagyárat Újvárosban a bekarikázott helyen, amely az egykori Nagy Mihály-féle gyár lehetett.

Kalauz Győr város és környékén, 1893:

Az 1894-es naptárban már Neuman és Társa tésztagyár szerepel Győrött.

Nagy Mihály tésztagyára elfelejtődött az eltelt közel 150 év alatt, pedig saját korában a sajtó kifejezése szerint „öregbült általa Győr város jó hírneve.”

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:

A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér hírlapgyűjteménye és a Győri Városi Levéltár dokumentumainak felhasználásával készült.

Bibok Lajos: Győri naptár 1864. szökő évre. Győr, 1863.

Kalauz Győr város és környékén. Würzburg, 1893.

Nagy István: A győri fotográfia 150 éve. Győr, 1994.
Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek és urak legvegyesebb tartalmú naptára 1893. évre. Győr, 1892.

Telkes Simon: Az eledelipar. In: Nemzetgazdasági Szemle, 1897. p. 465-510.

Vargyas Endre (szerk.): A Győrvidéki Gazdasági Egyesület évkönyve. 1860-1879. Győr, 1879.

Vargyas Endre. Emléklapok a győri kiállításról, 1874-iki évben. Győr, 1874.

Elysium - Zárt világ: Filmkritika

Újra és újra felbukkan egy film, amely a nézők elé tárja az alkotók vízióját az emberiség jövőjéről. A látványos mozik mondanivalóját gyakran egyetlen mondatban össze lehet foglalni. Ez igaz az Elysium című 2013-as Neill Blomkamp filmre is, mely a menekülthullám kapcsán nagyon aktuális társadalmi igazságosság kérdését feszegeti, sajnos a felszínen maradva.

Azt, hogy a Földet mennyire kizsigereljük, már az óvodások is tudják. Hogy ennek milyen következményei lehetnek, arról is rengeteget hallhattunk már. Talán a legijesztőbb kérdés az, hogy az egyre katasztrofálisabb helyzetre miként fog reagálni az emberiség.

Az Elysium egy olyan jövőképet mutat meg, melyben kiéleződik az ellentét a szegények és a gazdagok világa között, s ez utóbbiakat már az emberség látszatának fenntartása sem érdekli. Létrehoznak egy zárt világot, egy hatalmas mesterséges holdat, melyre csak a jómódú kiváltságosok nyerhetnek belépést, míg a többiek az agyonszennyezett és túlzsúfolt Földön próbálnak túlélni. Nyomor, betegségek, bűnözés, munkanélküliség közepette tengetik életüket. Virul az embercsempészet, hiszen sokan szeretnének eljutni a jobb élet reményével kecsegtető Elysiumba, ám az illetéktelen behatolókat kegyetlen sors várja.
Ha nem engedi, hogy a szórakoztatóipar teljesen beszippantsa, ha visszanyeri eredetiségét és igényességét, izgalmas filmeket várhatunk tőle, melyekben a technikai bravúrok, szakmai tudás és kreativitás a mondanivalót szolgálja.

Max (Matt Damon), a történet főhőse próbál becsületesen élni a háborús övezetre emlékeztető Los Angeles-ben. A megalázó körülmények ellenére kitartóan dolgozik, ám egy napon súlyos baleset éri, napjai vannak hátra. Az embertelen gépezet kitaszítja, mint egy meghibásodott alkatrészt. Egyetlen esélye eljutni Elysiumba, ahol mindenkit képesek meggyógyítani. Ezért kénytelen alkut kötni az embercsempészekkel, akik egy életveszélyes műtétet hajtanak végre rajta, hogy emberfeletti képességekkel ruházzák fel. Ezután pedig egy még életveszélyesebb akciót kell végrehajtania.

Egy sci-fi-től nem várja el a néző, hogy a realitás talaján mozogjon, de ami ennél a műfajnál is alapvető volna: a következetes vezérfonal és mondanivaló. Végig izgulunk Max-ért és felbukkant gyermekkori szerelméért (Alice Braga), akinek szintén létfontosságú eljutnia Elysiumba, hogy halálos beteg kislányát megmentse. De amikor rájövünk, hogy a számítógépes játékokat idéző animációk nagyobb fontosságot kaptak a filmben, mint hogy komolyan elgondolkodtasson az emberiség sorsáról, akkor csalódottak leszünk. Ha nincs mély mondanivaló, minek súlyos témát választani? Igaz, ez általános jelenség, és nemcsak az álomgyár esetében. De ha egy rendező már letett valamit az asztalra, akkor a nézők bízni kezdenek benne...

Blomkamp annak idején District 9 című filmjével kivívta mind a kritikusok, mind a közönség elismerését. Ezért nehezebb elfogadni tőle, hogy feláldozza a szórakoztatásért a gondolatiságot. Ez akkor sem megbocsátható, ha tudjuk, hogy a Dél-Afrikában született alkotó rajong a technikáért, hiszen 3D animátorként indult filmes karrierje.

Zárva lesz a Szigeti Fiókkönyvtár

Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Szigeti Fiókkönyvtár szeptember 25-én (péntek) és szeptember 30-án (szerda) szabadság miatt ZÁRVA tart! Nyitás október 2-án (péntek) 10 órakor.Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

Programjaink a hétre

Szeptember 21-én (hétfőn) 17 órakor felnőtt kézműves foglalkozást tartunk könyvtárunk klubjában. Törőcsik Kata segítségével dupla fiókos dobozkát készíthetnek az ügyes kezű érdeklődők, ami tetszetős és hasznos dísze lesz az íróasztaluknak hiszen minden apróságot képes elnyelni. Helyszín a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Klubja (Győr, Herman O. u. 22.). A belépés díjtalan.  

Szeptember 23-án (szerdán) 17.00 órakorkerül sor Horváth Győző néprajzkutató, tanárFarád című könyvének bemutatójára Kisfaludy Károly Könyvtárunk (Baross Gábor u. 4.) harmadik emeleti muzeális gyűjteményében.
A szerzővel dr. Horváth József,  könyvtárunk igazgatóhelyettese beszélget a vadonatúj kötetről. A belépés - mint mindig - most is díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Szeptember 24-én (csütörtökön) 17 órakor Központi Könyvtárunk klubjában (Győr, Herman O. u.,m 22., földszint) folytatódik a Győr barokk templomait bemutató rendezvénysorozatunk. N. Mészáros Júlia vetítéses előadása a Nagyboldogasszony székesegyházról szól. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan. 

Szeptember 25-én (pénteken) 16.30-kor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) kinyitja kapuját a Mesekuckó, aminek ebben a félévben a Hold Színház lesz a vendége. Az első alkalommal a Rémusz bácsi meséi című mesejátékot nézhetik meg a gyermekek. Belépőjegy elővételben, a rendezvény hetében, 300,- Ft-os áron vásárolható a Központi Könyvtár klubjában. 

Karbantartás a Kisfaludy Könyvtárban

Tisztelt Látogatóink!

Ezúton is értesítjük Önöket, hogy a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4.) szeptember 19-én (szombaton) karbantartási munkálatok miatt ZÁRVA lesz. A Központi Könyvtár (Győr, Herman O. u. 22.) ezen a napon nyitva tart, szolgáltatásait 9-től 16 óráig vehetik igénybe! Megértésüket köszönjük!  

Helytörténeti kalandozások 52.

A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története

 A korábban már végigkövetett régi győri gőz- és kádfürdők története az Apáca utcai gőzfürdővel fejeződött be. Ez utóbbit a II. világháború után egy ideig a Vízmű is üzemeltette, de mivel ez kicsinek bizonyult a lakosság igényeihez képest, egy nagyobb közfürdő megépítését vették tervbe. Az új fürdő helyét az akkori Dimitrov-, most Bisinger sétány keleti végén lévő területen találták meg.

Az épületet Wágner László építészmérnök tervezte, melyet 1951 tavaszán, ünnepélyes keretek között Bóné Pálné, a Győr Városi Tanács közegészségügyi osztályának vezetője át is adott Győr város dolgozóinak. Ambrus Rozália, a Győr Városi Pártbizottság küldötte beszédében azt hangsúlyozta, hogy „az új népfürdő megnyitása is a béketábor erejét bizonyítja… az új népfürdő ötéves tervünk, a béke tervének egyik jelentő alkotása.”

A fürdő megnyitásáról a Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. április 24-i számában olvashatunk:

Gádoros Lajos a Magyar Építőművészet 1955. 3-5. számában megjelent tanulmányában a „háború utáni modern korszak legjelentősebb példái” között említi az épületet.

A gőzfürdő bejárata (forrás: Magyar Építőművészet 1955. 3-5. sz. p. 98.):

A fürdőt többféleképpen is nevezik a források: népfürdő, gőz- és kádfürdő, állandó fürdő. Egy hatszögű, két négyszögletes medencéje, gőz- és kádfürdői voltak az alább látható alaprajz tanúsága szerint.

A népfürdő alaprajza a fedett uszoda nélkül (forrás: Győri tanulmányok 3. p. 115.):

Az intézményt kezdetben a város üzemeltette, majd 1953. április 1-jétől a Győri Víz- és Csatornaművek kezelésébe került.

Forrás: Győr útikönyv. p. 133.:

1957-ben Szaló Lajost nevezték ki a Víz- és Csatornaművek igazgatójának. Néhány hónapig tartó vezetése alatt kezdeményezte egy 25 m-es fedett uszoda hozzáépítését a fürdő épületéhez. Az új épület – még ugyanabban az évben – társadalmi munkában készült el.

A terveket Fátay Tamás építészmérnök készítette, az építést Magyar Vilmos építésvezető felügyelte. A fedett csarnok belmagassága 4,2 méter, belmérete 30x15x11 méter volt, melyben a medence 25x7 méteres helyet foglalt el 1,4-1,8 méter mélységgel. A csarnokot a közfürdő épületével összekötő folyosó kapcsolta össze. Az uszoda üzemeltetését a közfürdő berendezéseivel oldották meg.

Az építkezést megörökítő képek a Pannon-Víz Zrt. Facebook-oldalán tekinthetők meg.

A fedett uszoda épületét 1957. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján avatták fel, amelyről a következő napi sajtó tudósított:

Horváth Antal, a Víz- és Csatornaművek igazgatója vette át az intézményt, majd Storch József a Magyar Úszószövetség észak-dunántúli területe nevében mondott beszédet. Az újságcikkben kiemelték, hogy a fedett uszodával otthont kapott Győr és a megye úszósportja. Az ünnepség után budapesti és vidéki versenyzők részételével úszóversenyt rendeztek.

A gőzfürdő épülete, mögötte a fedett uszoda (forrás: Győr-Sopronmegyei képeskönyv mell. VI.):

A fürdőt koksz- és olajkazánokkal üzemeltették, ami gazdaságtalan és ráfizetéses volt. 3-4 forintot kértek a belépőjegyekért, ugyanakkor az egy főre jutó önköltséget 10-11 forintból lehetett kigazdálkodni. A győriek körében nagy népszerűségnek örvendett mind a tisztasági fürdő, mind a fedett uszoda és a tréningmedence is. Befogadóképességére csak következtetni lehet az éves forgalomból, közel 300 fő lehetett a napi látogató.

A fürdő 1972. április 30-án bezárt. Az épületben sport és egyéb szervezetek működtek még, de az eredeti funkcióját már nem tartotta meg, habár a fedett úszómedencét még a tanév végéig üzemben tartották.

A régi tisztasági fürdő épületének bezárását az is indokolta, hogy ez időben, 1972. május 2-án modern kád- és súlyfürdő nyílt meg a győri fürdőkombinátban. Ez utóbbi építését 1970-ben kezdték az Imaház utca és a Rába-töltés közötti régi lakóépületek, egy volt pékműhely és a lebontott régi zsinagóga helyén. Az épület földszintjén gyógyfürdők, I. emeletén 20 tisztasági kádfürdő, II. emeletén az üzemeltető vállalat díszterme és irodái kaptak helyet.

A régi gőzfürdő épületének bezárása nagy port kavart, pár hónappal később országos napilapok is foglalkoztak a témával. Mivel a fürdőt vízi sportra sem használhatták, így megszűnt az általános iskolások kötelező úszó oktatása, és sok sportoló is edzési lehetőség nélkül maradt.

Az újságcikkek nyomán az ügy ismét napirendre került Győrben. Ennek következtében megkezdték a fedett uszoda elavult csővezetékeinek kicserélését. Az úszásoktatás folytatását a tetőszerkezet állapotától tették függővé.

Népszabadság, 1972. július 16.:

Népszabadság, 1972. augusztus 26.:

Minden erőfeszítés ellenére a létesítmény nem nyílt meg újra a nagyközönség előtt.

A népfürdő a fedett uszodával 1974-ben (forrás: Győri tanulmányok 3. p. 116., fotó: Klausz László):

Végül az 1990-es években lebontották az épületet, helyén ma a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új épülete áll.

A lebontott fürdő után maradt üres telek (Győri Tükör 1999. augusztus 19.):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:

Cikkünk nyomán: Mit tesz az asztalra Győr? In: Népszabadság, 1972. aug. 26.

Cziglényi László: A győri fürdők In: Győri Tanulmányok 3. 1974. P. 107-133.

Felavatták a győri fedett uszodát In: Kisalföld, 1957. nov. 8.

Gőzfürdőből bizniszcenter In: Győri Tükör, 1999. aug. 19. p. 3.

Göcsei Imre: Győr-Sopron megyei képeskönyv. Győr: Győr-Sopronmegyei Tanács Művelődési Osztálya, 1958.

Győr. (szerk.: Czigány Jenő) Győr: Panoráma, 1974.

Hartmann Gergely: Gőzfürdő In: http://moderngyor.com/2013/05/12/gozfudo/

Mit tesz az asztalra Győr? In: Népszabadság, 1972. júl. 10. p. 6.

Ünnepélyes keretek között…In: Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. ápr. 21. p. 4.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.