könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2016. július 28., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 94.

Gyógyszertár az Angyalhoz: adatok a Mányoki-ház történetéhez


Győr szívében, a Rákóczi Ferenc utca, a Széchenyi tér, valamint a Gyógyszertár köz által határolt tömbben található az az épület, melyben több évszázadon át patika működött, egészen 1950-ig. A győriek régebben Patika- vagy Gyógyszertárháznak hívták, az útikönyvek régi tulajdonosaik alapján Torkos- vagy Mányoki-háznak említik. A ma élők legtöbbje már csak a földszintjén levő Ofotért üzletre emlékezhet, ma egy bank működik falai közt.

A 16. században Torkos István városbíró, majd az 1703-as telekkönyv szerint Mányoki Ádám birtokában volt az itt álló lakóház. Utóbbi rokona volt annak a Mányoki Ádámnak, aki II. Rákóczi Ferenc udvari festőjeként a fejedelemről több portrét is készített. A művész maga is többször megfordult rokonánál Győrben.

Fruhmann Antal 1845-ben készített metszetén látható a még egyemeletes épület:


Érdekes módon ezzel a házzal is összefonódott egy ideig az egykori jezsuita patika története. Az 1620-as években Dallos Miklós püspök, majd Draskovics György győri püspökök telekvásárlásai révén a főtér déli oldalára letelepülhettek a jezsuiták. Ők 1654-ben gyógyszertárat is létrehoztak kolostorukban „Megváltó” néven. A levéltári dokumentumok szerint ennek első jezsuita gyógyszerésze 1655-től Andreas Pfeuffert volt. Széchényi György kalocsai érsek és győri püspöknek köszönhetően 1667-ben készült el az új rendi kolostor, ennek „szeglet teremeiben” elhelyezett patikájukat a jezsuiták az 1691-es alapítólevél tanúsága szerint nyilvánossá tették. Az addig csak a folyosóról megközelíthető helyiségre az utca felé is kaput nyitottak.

A rend feloszlatása, azaz 1773 után Joannes Tumler volt jezsuita vette meg a Megváltó patikát, amely az 1770-es években átköltözött a tér túloldalára, a Mányoki-házba. A gyógyszertár 1805-ben Schrottenbach József tulajdonába került, majd Pasperger Antal gyógyszerész lett a tulajdonosa, miután beházasodott a családba. Némethy (máshol Némethi) Pál patikus 1854-ben tőle vette bérbe, annak 6 évig volt bérlője.

Győr másik régi gyógyszertára az itt állomásozó nagyszámú várőrséghez köthető, ebből lett később Győr városi gyógyszertára. 1654-ben „a bécsi nagyméltóságú hadi tanácstul” „Kresz Károly József gyógyszerész megszerzé a várőrségi patikát 1000 ezüst forintért.” A konkurencia harc azonban tovább folytatódhatott, emiatt keletkezhetett III. Károly rendelete 1715-ben. (Forrás: Szávay: Győr)


A Jogkönyv alapján végigkövethetők a patika tulajdonosai 1773-tól. A korai városi gyógyszertár pontos helyét a dokumentumokból biztosan nem lehet meghatározni. Egyes kutatók (pl. Nemák Lajosné) feltételezik, hogy a XVII. században már a Patikaházban volt, mások a mostani Baross úti gyógyszertár környékére teszik. Annyi biztosan ismert, hogy több tulajdonosváltás után, 1829. február 14-én, 18 000 forintért Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész vette meg Buchberg Jánostól. A Mányoki-házon ma egy tábla található, felirata hirdeti, hogy e házban született Liezen-Mayer Sándor győri festőművész. Az ő édesapja volt Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész. Amennyiben itt is lakott valameddig, a tulajdonában levő városi gyógyszertár valószínűleg nem ebben az épületben volt.


Valló István írásából tudjuk, hogy az 1831-es kolerajárvány idején három patika volt a városban, a fent említett, egykori jezsuita, Megváltó néven – ennek alapítását ő 1630-ra tette –, az 1654-es alapítású városi gyógyszertár, amely a járvány idején Liezen-Mayer Ferenc tulajdona volt, valamint az 1767-ben alapított újvárosi Aranysas gyógyszertár.


A negyedik gyógyszertár felállításáról Kovács Pál Hazánk című lapja számolt be 1847. szeptember 4-én, amely Anwander János jóvoltából a Fehérvári utcában nyílt meg.

Közben Fruhmann Antal tervei alapján 1850 körül kétemeletessé építették át az egykori Mányoki-házat, amely Balogh Kálmán földbirtokos tulajdonába került. A Győri Püspökség acélmetszetén már a megmagasított épület látható a Nigl-féle kávéház mellett.


Némethy Pál gyógyszerész – aki Pasperger Antaltól bérelte az egykori jezsuita Megváltó patikát – kérelmet nyújtott be a városhoz egy új gyógyszertár alapítására 1860-ban.

Győri Közlöny, 1860. augusztus 19.:


A város jóváhagyása után az engedély megszerzéséért a helytartótanácshoz kellett folyamodni, az meg is adta Némethynek a patika alapítási jogát. Bár első körben a belváros helyett Nádorvárosra adta ki a működési engedélyt, módosító kérelmek után végül a belvárosban állíthatta fel Némethy személyi jogú gyógyszertárát.

Győri Közlöny, 1862. január 12.:


Érdekes módon az újonnan alapított és „ízletesen” bebútorozott „Angyalhoz” patika maradhatott a régi helyiségében, és a „gyökös” Megváltó gyógyszertár pedig átköltözött a szemben levő Apátúr ház földszintjére. (Az egykori Megváltó gyógyszertár később a főtér másik épületébe is továbbköltözött, míg végül visszatért eredeti helyére, ami akkor már bencések rendháza volt.)

Győri Közlöny, 1861. július 7.:


Ráth Károly levéltáros 1863-ban a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent, II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel kapcsolatos tanulmányában az egykori jezsuita patika költözéseit is megemlíti.


A győri gyógyszertárak történetével kapcsolatban, a meglevő források ellenére is, még számos nyitott kérdés van, többek közt a névhasználat körül is. Liezen-Mayer Ferenc a belvárosban levő, Angyalhoz címzett gyógyszertárat vette meg, a városi gyógyszertár a későbbiekben azonban már a „Magyar czímer” elnevezést használta. Ugyanakkor Némethy Pál 1860-ban az Angyalhoz névvel alapított egy új patikát. (Ezzel talán az egykori városi patika nevét elevenítette fel?)

Az aktuális állapotokat rögzítette az 1876 Legújabb nagy-győri naptár: a szigetivel együtt immár 6 gyógyszertár volt a városban.


Már a saját korában sem volt könnyen áttekinthető a kialakult helyzet, ezért 1875-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium bekérte Győr sz. kir. várostól a „Magyar czímer” és az „Angyal című” gyógyszertár felállítására vonatkozó összes adatot és okmányt, hogy ezek alapján tisztán lássa a tulajdonviszonyokat. (A Magyar Czímer ekkor a városi, reáljogú gyógyszertár elnevezése volt.)


Az új „Angyal” tulajának hirdetéseiből megismerhetjük a korszak „sükeres” szereit is.

Győri Közlöny, 1862. július 31.:


Győri Közlöny, 1863. július 30.:


Győri Közlöny, 1868. február 27.:


Győri Közlöny, 1873. november 30.:


Némethy Pál szaktudását a korabeli ellenőrzésekről szóló dokumentumok is megerősítik, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Győri Közlöny egyik karcolatában megjelent, vele kapcsolatos vidám versike.

Győri Közlöny, 1886. március 25.:



1875-ben az Angyalhoz gyógyszertár Hagelman Lajos tulajdonába került, tőle vette meg Keserű József 21000 forintért.

Győri Közlöny, 1887. december 1.:


Hölgyek és urak Milleniumi naptára 1896-os évre:


Keserű Józseftől Keserű Aladár örökölte meg az üzletet, amely 1940-ben belügyminisztériumi engedéllyel Keserű József veszprémi gyógyszerész tulajdonába került.

Imre Béla újságíró egy cikkében idézte fel a Keserű patikához fűződő gyermekkori emlékeit, az ablakában látható piócatartályokat és a Keserű úr megbízásával történő piócagyűjtéseket.

1950-ig, az államosításig volt itt a patika, amikor a gyógyszerellátás átszervezése miatt kiköltöztették Nyúl községbe. Helyén Ofotért üzlet nyílt.

Konok Tamás felvétele az 1960-as évekből (FOTO:FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó):


Utcakép 1971-ből (a megyei könyvtár gyűjteménye):


2016 nyarán (a szerző felvétele):


Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona 45/1. Győr, 2007. p. 379-396:
Bogcha-Novák Zoltánné: A győri „Széchényi” múzeumpatika. In: győri tanulmányok, 5. Győr, 1983. p. 235-245.
Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek, urak Milleniumi naptára 1896-os évre. Győr, 1895.
Imre Béla: A Mányoki-házban járt Rákóczi festője. „Szellemidézés” a győri belvárosban. In: Kisalföld, 1997. augusztus 23.
Józsa Alajos. Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.
Ladocsi Béláné: A „várőrségi” patikától a Lenin u. 4. sz. alatti 2. sz. patikáig. Honismereti pályázat. Győr, 1978.
Legújabb Nagy-győri Naptár 1876. szökő évre Győr sz.kir. Város és Győr-sziget lakosainak czimtárával. Győr, 1875.
Nemák Lajosné. Régi magyar patikák. Bp. Corvina, 1976.
Ráth Károly.: Ii. Rákóczi György erdélyi fejedelem mozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról. In. Győri Történelmi és Régészeti füzetek. 1863. 2. füz.
Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.
Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. In: Győri Szemle, 1930. 4-6. sz. 2. közlemény. p. 142-161.

2016. július 27., szerda

Zenei CD-k és hangoskönyvek gyerekeknek

Központi Könyvtárunk Médiatárának gyűjteménye rengeteg gyerekeknek szóló zenei CD-t és hangoskönyvet tartalmaz.

A zenei CD-k között egyaránt megtalálhatók versek, mondókák, altatódalok, népzenei kincseink, rajzfilmslágerek, ünnepi dallamok, játékos vagy éppen bulis slágerek.

A hangoskönyvek a gyermekirodalom és mesék világába hívnak, ahol a magyar és külföldi klasszikus népmeséktől kezdve az újabb és modernebb történeteken át egészen zenés mesejátékokig és ifjúsági regényekig terjed a kínálat.


A gyerekeknek szóló legfrissebb zenei CD-k és hangoskönyvek listája böngészhető, letölthető és nyomtatható, valamint igénybe tudják venni könyvtárunk online katalógusát.

2016. július 26., kedd

Vicces újságkivágások Digitális Könyvtárunkból

Dunántúli Hírlap
Ételek és állatok a városban


Különleges recept
(1927. január 01.)

Kicsi fiú + nagy dinnye = nagy boldogság
(1927. augusztus  27.)

A dinnye lékelve jó?
(1927. szeptember 03.)

Keserű a cukor
(1927. október 05.)

Nyuszi ül a járdán
(1927. december 18.)


További érdekességek találhatóak a Megyei Könyvtár Digitális Archívumában!

2016. július 25., hétfő

Programjaink a hétre

Kézműves foglalkozás a Gyermekkönyvtárban
Július 27-én (szerdán) 10.00 órától 11.30-ig a Gyermekkönyvtárban (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) kerül sor a következő foglalkozásra, ahol az érdeklődő gyerekek ajándék dobozkát készíthetnek, amit virágmotívumokkal díszíthetnek. Az elkészült dobozka tárolási célokra, ill. ajándék-csomagolásként egyaránt felhasználható. A barkácsolás szükséges anyagokat a könyvtár biztosítja. A rendezvényen való részvétel díjtalan! Mindenkit szeretettel várunk!

"Koktélbár" a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban
Július 29-én (pénteken), a hónap utolsó nyitva tartási napján, 12:00 órától 15:00 óráig „Koktélbárba” hívjuk kedves olvasóinkat Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárunkba (Bezerédj-kastély, Győri út 90.). A rengeteg gyümölcs, gyümölcslé hozzáadásával készült alkoholmentes italokat kedves gesztusként szánjuk a könyvtárba látogatóknak. Mindenkit szeretettel várunk!

XIV. Anna napi búcsú a József Attila Művelődési Házban
Július 31-én (vasárnap) a József Attila Művelődési Házban (Győr, Móra Ferenc tér 1.) a XIV. Anna napi búcsúra kerül sor. A rendezvényen fellép a Kaméleon Színjátszó Egyesület (15.30-kor), a Danger Elements (16.30-kor), a Friends Big Band (16.50-kor). 18.15-től Tótpál Szilvia operaénekes és Baranyai Judit operett slágereket és sanzonokat adnak elő, közreműködik még Kovács Laura és Horváth Dániel. 20 órától utcabálra is sor kerül az Akkordeon zenekar közreműködésével, a kiegészítő programokon pedig (óriás légvár, népi fajátékok, kézműves foglalkozás) a gyerekek is remekül szórakozhatnak. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

További rendezvényeinkről az alábbi oldalakon tájékozódhat:

2016. július 21., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 93.

A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából


A győri folyókban az évszázadok során fürödtek, úsztak, tisztálkodtak az emberek. Győr város közigazgatási hatósága régóta kijelölte a szabad fürdőzések helyét a Duna, a Rába és a Rábca partjainál, és az egyéb helyeken tiltotta, büntette.

Az engedélyezett szabadstrandok száma a 20. század első harmadára fokozatosan bővült, az 1930-as évek végén nyolc ilyen fürdőhelyet neveztek meg. A szabadidő eltöltésére, pihenésre, kikapcsolódásnak szánt nyári ingyenes fürdőzés lehetősége, az ehhez kapcsolódó biztonsági feltételek és kényelmi szolgáltatások az idők során fejlődtek ki.

Szigetben már a 19. század közepén működött a Tóth György-féle uszoda, de ezt a szegényebbek nem tudták igénybe venni. Az uszoda-fürdő használata szabályozott volt, befogadóképessége korlátozott, és főleg a jómódú polgárok, kereskedők és családtagjaik jártak ide. A kor szokása szerint a férfiak és nők csak elkülönítve fürödhettek, és a tetőtől talpig zárt fürdőruhát tekintették csak illendőnek. A nagy nyári melegekben az iskolából kiszabadult gyerekek minden tiltás ellenére megmártóztak a folyókban, sokszor szüleik tudta nélkül. A szülők többek számára is elérhető, olcsóbb, ám biztonságos fürdőzési lehetőségét, a nyilvános uszoda felállítását kívánták. A szegényebb iparoslegények, béresek és cselédek is uszoda és fürdő helyett a folyóvizet választották felüdülésre az eldugottabb vízparti helyeken. A korabeli sajtóban rendszeresen jelentek meg a hírek a nyári folyóparti szabad fürdőzés miatti halálesetekről, balesetekről.

Győri Közlöny, 1858. május 27.:


Győri Közlöny, 1882. június 4.:


Győri Közlöny, 1884. május 18.:


Győri Közlöny, 1885. június 14.:


Győri Közlöny, 1885. július 19.:


Győri Közlöny, 1889. július 14.:

       
1889-ben a város már alkalmazott egy szabad fürdőkre vigyázó parti felügyelőt, aki rendfenntartó munkája során többszörösen életmentőnek bizonyult. Három szabad fürdésre kijelölt helyet neveztek meg a 19. század végén: a Városrét alatti Dunaszakaszt, a Rábának a vasúti híd feletti részét és a Rábcának a Komló-kert melletti szakaszát. Ezek a belvárostól és a Radó-sziget melletti uszodától kissé távolabb feküdtek. Elkezdődött a szabadstrandok kialakítása.

Győri Közlöny, 1889. július 14.:


Győri Közlöny, 1895. március 10.:


Győri Közlöny, 1895. szeptember 15.:


Egy 1893-as térkép Győrről:


Győr város 1901-ben kiadott szabályrendeletei közrendészeti részében olvashatjuk a 21. §.-ban: „Szabadban való fürdés, usztatás és a jéghátán való átkelés csak a hatóság által kijelölt helyen szabad”. Ennek ellenére a révfalui Mosoni Dunában (a mai Aranyparton) a 20. század elején tömegesen fürödtek, és a gyerekek a Rábca torkolatánál is. Itt a korabeli erkölcsöktől eltérően nem mindig strandruhába öltözötten merültek vízbe az emberek, hanem hiányosabb ruházatban, amely megbotránkozást keltett. A Vargakő mellé főleg az iparos legények jártak fürdőzni, de a lovakat is itt úsztatták.

1921-ben már mintegy tízezer ember fürdött engedély nélküli tiltott helyeken, és ezt a tömeges szabályszegést a hatóság már nem tudta szankcionálni, inkább szemet hunyt felette. A Dunántúli Hírlap egyik cikkírója 1921. augusztus 4-én jegyezte le: „Győr egycsapásra fürdőváros lett. A révfalusi híd fölötti bársonyos homokzátonyon, valamint a vámház melletti Dunakönyökben és a kiskúti kövecses strandon naponta mintegy tízezer ember fürdik. Szigorúan tilos volt ez itt Győrött… A közönség azonban ebben a pokoli hőségben ma két hete megszűnt gondolkodni és áttörte a gátat… És a közönség egy szép napon egyhangúlag leszavazta a szabályrendeletet, befejezett tények elé állította a tiltó hatóságot. … Pompás, demokratikus népünnepély ez itt mindennap ingyen. Elismerésre méltó jelenség, hogy eddig alig volt a sok ezer fürdőző közt, akinek fürdőruhája vagy magaviselete erkölcsi kifogás alá esett volna… legyen az a jövőre kiható erejű döntés: Győr fürdőváros. A hatóság pedig ne vegye zokon a sajtó és a népakarat e frontáttörését.”

Dunántúli Hírlap, 1906. augusztus 5.:


Győri Hírlap, 1918. július 13.:


Dunántúli Hírlap, 1922. július 7.:


A Mosoni-Duna partja 1914-es képeslapon:


Az 1920-as években országosan népszerűvé vált a nyári vízparti aktív pihenés, kirándulás. Az új természetközpontú, rekreációs nyaralási szokások elterjedtek, tömegessé váltak. A nagy hőségben a győri folyópartok, főleg a Duna mente is fürdőzőkkel, a folyók csónakázó, vízisportolókkal népesült be. A várost folyóvizekben gazdag természeti adottsága alkalmassá tette, hogy egy turisztikai vízi paradicsommá alakuljon át. Győr vezetősége az idegenforgalom fellendülését, a helyi vállalkozók bevételének növelését remélve 1926-tól egyre több úszásra és szabad fürdésre kijelölt partszakaszt engedélyezett.

A szabadstrandok alsó és felső határát, valamint az úszni nem tudók fürdésére alkalmas partvíz mélységét táblákkal jelölték meg. A biztonságra vízőrök felügyeltek, mentőcsónakkal és egészségügyi felszereléssel ellátva.

1933-ban a polgári lakosság részére a három folyón és az Iparcsatornán összesen kilenc helyet jelöltek ki szabadfürdőnek. A Rábca jobb partján egyet, az izraelita temető felett. A Rába mindkét partján egyet-egyet: bal parton a régi Marcal torkolattal szemben a vasúti híd felett, a jobb parton a vasúti híd feletti öblös részt. A Duna bal partján három, jobb partján kettő helyet: a bal parton a Vargakőnél fekvő rész, a Torkoskert alatti részt és a Pataháza alatti részt, a jobb parton az Iparcsatornától a város határáig terjedő részt, az ún. Kövecsest és a Torkoskerttel szembeni partszakaszt. Csak úszni tudók részére egy téglalap alakú rész lett az 1924-re megépült Iparcsatornában kijelölve.

A szabadfürdők helye évente változott, kisebb mértékben módosult. 1934-től számuk nyolcra szűkült. 1934-ben a Duna bal partján a Pataháza alatti rész kikerült az engedélyezett helyek listájáról. 1935-ben újra a felsoroltak közé került ez a rész is, de a Rábca partja tiltott hely lett. 1937-ben a Duna jobb partján a Kövecses maradt ki a felsorolásból. 1941-ben a Duna jobb partján nem lehetett fürödni. 1942-től a háború végéig a szabadstrandok száma hétre csökkent.

A strandolási szokások is változtak, közös szórakozás lett a vízparti fürdőzés. A korábbi zárt fürdőruhákat kivágottabb, lenge ruhadarabok váltották fel, bár még 1929-ben is tilos volt a férfiaknak felső ruházat nélkül csónakázni és strandot látogatni.

Dunántúli Hírlap, 1929. február 26. és július 24.:


Dunántúli Hírlap, 1929. július 27.:



Dunántúli Hírlap, 1933. május 7.:


Glück József fotói:




Dunántúli Hírlap, 1933. július 23.:



Győri Hírlap, 1934. május 19.:


Győri Hírlap, 1934. július 24.:


Dunántúli Hírlap, 1936. július 26.:


Győri Hírlap, 1936. július 31.:


Az 1930-as években a szabad strandolás már elterjedt nyári kikapcsolódási formának számított. A vízpartokon a helyben élők mellett megjelentek a turisták is, az idegenforgalmi hivatal mint szórakozási és pihenési lehetőségként ajánlotta a Győrbe látogatóknak. 1934-ben több osztrák turista tett panaszt, hogy a strandfürdő vendéglőjében az árjegyzéket jelentékenyen meghaladó árakat követeltek tőlük. 1935-ben például a Győri Automobil és Motor Club első hivatalos túrája osztrák vendégei pihennek a szabadstrandon a Mosoni-Dunánál, mely partszakaszt jelenleg Aranypartnak hívunk.

A strandolásra egész szolgáltatások sora épült ki. A szabadfürdőknél sétautak, öltözőkabinok várták a kikapcsolódásra vágyókat. A nyaralók, strandolók ellátására sorra nyíltak a vendéglátóhelyek, így például a Vargakőnél a Pillér-csárda, vagy a Rába-parti szabadstrandnál a Kovalter-vendéglő. A belváros kis boltjai divatos strandruhákat, kiegészítőket árultak, a strandcipőtől, ruhától, napernyőtől a napozóolajig, strandlabdákig mindent. A biztonsági intézkedések dacára sajnos egy-egy halálos baleset így is előfordult a folyóparti fürdőzések során. A nyári hőségben a győri szabadstrandok több ezer embernek adtak pihenésre, kikapcsolódásra, fürdőzésre és üdülésre lehetőséget.

Reklámhirdetések a Győri Hírlap 1935. június 16-i számából:





Győri Nemzeti Hírlap, 1937. május 27.:


A Fortepanon megjelentetett 18425. számú kép, a Győri Városi Levéltár tulajdona: a Győri Automobil és Motor Club hivatalos túráján résztvevő osztrák vendégek pihennek a Mosoni-Dunánál 1935. május 11-én:


Győri Nemzeti Hírlap, 1940. július 18.:


Győri Nemzeti Hírlap, 1942. szeptember 1.:


Győri Nemzeti Hírlap, 1942. július 4.:


Győri Nemzeti Hírlap, 1943. május 20.:


Nagy József: A Rábca folyó 1939-ben:


Győri Nemzeti Hírlap, 1944. augusztus 24.:


Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom: a cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján készült, forrásuk a Helyismereti Gyűjtemény dokumentumai, cikk és fotógyűjteménye. A címlapon Glück József felvétele látható.