könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. március 31., kedd

Húsvéti nyitva tartás

Húsvéti nyitva tartási rend részlegeinkben


A húsvéti ünnepek miatt részlegeink nyitva tartása módosul. Április 4-én (szombaton) és április 6-án (Húsvét hétfőn) a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér valamennyi telephelye - azaz könyvtára és közművelődési intézménye - ZÁRVA tart. Kérjük, hogy olvasnivalóról, filmről és hangzóanyagokról ennek ismeretében gondoskodjanak! Április 7-én (kedden) 13 órától már igénybe vehetik a Kisfaludy Károly Könyvtár és a művelődési házak szolgáltatásait, szerdán pedig a szokott módon kinyit többi könyvtárunk is! Kellemes húsvéti ünnepeket és tartalmas időtöltést kívánunk mindnyájuknak!

A Gyermekkönyvtár szünidei nyitva tartása


Az iskolások számára hamarosan megkezdődik a tavaszi szünet. Ennek megfelelően módosítjuk a Gyermekkönyvtár nyitva tartását is. Április 2-án és 3-án 9-17 óráig várjuk látogatóinkat. Április 4-től április 7-ig ZÁRVA tartunk. Április 2-án és április 3-án az Internetkuckó 10-től-16 óráig tart nyitva! 2015. április 8-án a Gyermekkönyvtár újra a megszokott nyitva tartási időben (10-18 óráig) várja olvasóit! Jó pihenést, kellemes készülődést és szép Húsvétot kívánunk!

2015. március 30., hétfő

Programajánló a hétre

Kézműves esték felnőtteknek – Asztaldísz húsvétra


Március 30-án (hétfőn) 17 órára ismét kézműves foglalkozásra hívjuk a felnőtteket a Központi Könyvtár klubjába (Herman O. u. 22., földszint). Lassan vége a böjti időszaknak, közeleg a húsvét. Az ünnepi asztalra készíthetnek hímes, színes, gyöngyös díszeket, hogy ezzel köszöntsék a tavaszt. A rendezvényre a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tavaszi varázslat a megyei könyvtárban


Március 31-én (kedden) 15 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Petőczné Szabó Márta textilművész Tavaszi varázslat című kiállításának megnyitójára kerül sor. Petőczné Szabó Márta Gyömörén született, ötgyermekes gyógyszerész családban. Tizenöt éves korában beiratkozott a képzőművész körbe, ahol rajzot, festészetet és szobrászatot tanult. Az állandó önképzés, a kiállítások is segítették művészetének kiteljesítésében, melynek alapja kiváló rajzkészsége volt. Az alkotótáborok döntően meghatározták művészi teremtőkészségének fejlődését, később kiállított tárgyai számtalan alkalommal nyertek különböző díjakat. A kiállítás április 14-ig tekinthető meg. A belépés díjtalan.

Kozák Ágnes író, meseíró bemutatkozása


Április 1-jén, szerdán 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Barangolás a mesék birodalmában címmel Kozák Ágnes író, meseíró, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség tagja vetítéses bemutatkozását tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen megnyitót mond és a beszélgetést vezeti Csáky Anna, a GYAK vezetője, közreműködik Kurucz Borbála énekes és az antológiaközösség tagjai. A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várnak!

2015. március 27., péntek

Célkeresztben a Gyermekkönyvtár

Kipling (állat)világa – pályázati füzet alsó tagozatos tanulóknak


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára megjelentette alsósoknak szóló tavaszi pályázati füzetét Kipling (állat)világa címmel. A füzethez hozzájuthatsz könyvtárunkban nyitva tartási időben, vagy a feldolgozandó mesékkel együtt honlapunk (http://gyermek.gyorikonyvtar.hu) Tölts! menüpontjából is letöltheted.
Beérkezési határidő: 2015. április 24. (péntek) 18 óra; a pályázati füzet leadható személyesen a Gyermekkönyvtárban, vagy levélben a 9023 Győr, Herman Ottó u. 22. címen.
  
Előkészületben – Gyermekíró pályázat


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára Gyermekíró pályázatot hirdet általános iskolai alsó és felső tagozatosok számára „Előkészületben…” címmel.

Pályázati feltételek:
I. Korcsoport: 1-4. osztály – maximum 1 darab A/5-ös oldal terjedelmű, kézzel írott levél az írónak egy kedvenc mű folytatására tett javaslattal.
II. Korcsoport: 5-8. osztály – maximum 1 darab A/4-es oldal terjedelmű, kézzel írott levél az írónak egy kedvenc mű folytatására tett javaslattal.
Alapvető feltétel a levél formai követelményeinek megtartása!

Beérkezési határidő: 2015. április 24. (péntek)

A műveket a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára címére kérjük eljuttatni személyesen vagy postai úton (9023 Győr, Herman Ottó u. 22.). A pályázat jeligés. Kérjük mellékelni a jeligével ellátott borítékba a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, iskoláját! Bővebb információ a 96/516-677-es telefonszámon kérhető.

2015. március 26., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 27.

Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd


A Bisinger sétány sarkán 1916 januárjától majdnem két évtizeden keresztül állt az íves tetejű kis pavilon, mely egy különös szobornak adott otthont. Stolczer Imre mérnök tervezte a kis „mauzóleumszerű” építményt, melyet Déri József építész vezetésével építették meg. Ebbe helyezték be a fából készült katonaszobrot, amely hamarosan a jótékonyság fémpikkelyeivel vashonvéddé alakult át.


A Győri Friss Újság 1915. május 27-i számában adott hírt egy fővárosi kezdeményezésről, miszerint a jótékonyság páncéljával kívánnak beborítani egy fából faragott hatalmas lovasszobrot. Mindezt azzal a szándékkal tervezték, hogy pénzt gyűjtsenek a szenvedőknek, a háborúban elesett hősök özvegyeinek és árváinak.

A példa Győrben is követőkre talált.  A Győri Hadi Gyűjtő Iroda kezdeményezésére és megbízásából „a polgárság áldozatkészségének serkentésére és a magyar honvédség vitézségének emlékére” kívántak egy fából készült honvéd szobrot felállítani.

A Győri Friss Újság 1916. február 13-i száma tudósítása szerint Nacsa Illés tervezte és készítette a fahonvédot hársfából, melyet a vagongyár ajándékozott erre a célra. Nacsa Illés szakiskolai művezető volt, az ötödik honvédgyalogezred önkéntes tizedese, aki megsebesült, majd a győri kórházba került.

A szobor és alkotója, Nacsa Illés (a Győri Friss Újság 1916. február 13-i címlapján):

A későbbi pikkelyes honvédszobrot – még mint fahonvédot – 1916. január 25-én, 11 órakor avatták fel „fényes és grandiózus keretek közt”. Az eseményről a helyi lapok részletesen beszámoltak.

Az avatás napján már kora reggel hömpölygött az emberáradat a Vilmos császár úton. „A Royal és a Városháza közötti téren a vadászok és a bosnyákok díszszázada állott sorfalat, mely mögött az úri közönség és a polgárság ezernyi tömege helyezkedett el.”

Katonazenei kísérettel, a város előkelőségeinek részvételével zajlott az ünnepség, az ünnepi beszédet Farkas Mátyás polgármester mondta. Ezután következett az ünnepélyes szegbeverés: az öt és két koronáért, jótékony célra megvásárolt fémpikkelyeket a város előkelőségei verték be először. Az első szöget Szodfridt József főispán verte be a következő szavakkal: „Adja a Mindenható, hogy sikerüljön nekünk hőseink lelki és testi szenvedéseit enyhíteni”.

Az eladott pikkelyekből a vashonvéd első napi bevétele 1841 korona volt, melynek legnagyobb tételét Fetser Antal püspök 500 koronás adománya tette ki. Ez év február 13-án már 4000 rézpikkely borította a szobor testét, melynek mindegyike 50 fillérrel gyarapította a Győri Hadi Gyűjtő Iroda hadi jótékonyágát szolgáló összegét.


1934-ig rendületlenül állt helyén a katona, ekkor azonban, az országzászló megépítésekor felmerült az áthelyezése, mivel az országzászló emlékművet a vashonvéd vonalán tervezték felépíteni.

Győri Hírlap, 1934. január 31.

Az 1934-es októberi tudósítások szerint meg is kezdődött az országzászló emlékmű építése a vashonvéd mögött. A város vezetésének el kellett döntenie, mi legyen a honvédszobor sorsa. A polgármester a kultúrházban épülő múzeumba kívánta elhelyezni, Bedy Vince javaslatára azonban úgy döntöttek, hogy valamelyik laktanyába költöztetik át, s erre meg is tették az intézkedéseket.

A Győri Hírlap 1934. október 19-én így búcsúzott a honvédszobortól:

A szobor további sorsát nem sikerült kideríteni, valószínűleg a város valamelyik laktanyájába került. Az immár 100 évvel ezelőtt leleplezett katonaszobor emlékét, amely „a magyar honvéd vitézségét és Győrváros áldozatkészségét” jelképezte, csak az egykori sajtóból idézhetjük fel.

Antaliné Hujter Szilvia

2015. március 25., szerda

A Lengyel Alfréd Honismereti Verseny döntőjének végeredménye


A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, a Győri Krúdy Gyula Középiskola és Szakiskola valamint a Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola 5. alkalommal hirdette meg a Lengyel Alfréd Honismereti Versenyt Győr város középiskolái számára, 2 fős csapatok részvételével. Az első fordulóban egy prezentációt kellett elkészíteni, melyre előzetesen 12 csapat jelentkezett. A pályamunkák közül a szakmai zsűri 7 csapatot válogatott be a döntőbe, mely március 19-én zajlott le a Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola Könyvtárában. Változás volt az eddigiekhez képest, hogy a prezentációkat nem kellett bemutatni a csapatoknak. A döntőt Győr városismereti témakörben, hagyományos vetélkedő formájában bonyolítottuk le. A diákok szóbeli és írásbeli játékos feladatok segítségével mérték össze tudásukat. Kiemelten kezeltük a 200 éve született Rómer Flóris munkásságát, szerettük volna felhívni a tudósra a figyelmet. A vetélkedő díjait a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Városi Levéltár ajánlotta fel.

A verseny végeredménye:
1. helyezett: Kozma Máté, Wittmann Marcell Attila (Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola), felkészítő tanár: Barabás Rita
2. helyezett: Madár Olivér, Szíjj Balázs (Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános és Középiskola), felkészítő tanár: Szalai Attila
3. helyezett: Lunk Patrícia, Varga Evelin (Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola), felkészítő tanár: Németh Nóra
4. helyezett: Szente Roberta, Horváth Daniella (Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola), felkészítő tanár: Németh Nóra
5. helyezett: Torma Dorottya, Papp Regina (Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános és Középiskola), felkészítő tanár: Háda Ágnes
6. helyezett: Déri Vanessza, Szőke Laura (Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános és Középiskola), felkészítő tanár: Módos Dezső
7. helyezett: Bóta Dalma, Algács Viktória (Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános és Középiskola), felkészítő tanár: Varga Gábor

2015. március 24., kedd

Zárva lesz a Szigeti Fiókkönyvtár


Kedves Olvasóink! Értesítjük Önöket, hogy a Szigeti Fiókkönyvtár április 3-án, pénteken szabadság miatt zárva tart! Nyitás április 8-án, szerdán délelőtt 10 órakor.
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik! Megértésüket köszönjük!

2015. március 23., hétfő

Programajánló a hétre

Lakossági Egészségmegőrző program


Március 25-én (szerdán) egész napos Lakossági Egészségmegőrző program lesz a Gyárvárosi Közösségi Házban (Győr, Külső-Árpád u. 6-8.). A délelőtti kiállításmegnyitó, díjátadás és mesés zeneműsor után délután lehetőség nyílik ingyenes szűrővizsgálatok elvégeztetésére előadással és tanácsadással összekötve.

A részletes program:
10:00 AMIT MEGESZÜNK…: rajzkiállítás megnyitó és díjátadó Kalmár Ákos önkormányzati képviselővel és Miklósyné Bertalanfy Mária WHO koordinátorral
10:15 ESZTERLÁNC mesezenekar műsora
15:00-18:00 INGYENES SZŰRŐVIZSGÁLATOK: Dr. Fürst Ágnes háziorvos; Grubits Aranka (3-1-2 Meridián gyakorlat); Eurest Kft. Koller Krisztina (Dietetikai szaktanácsadás); Horváth Péterné Nelli (légzésfunkció, dohányzásról leszoktató program); Csóka Zsófia védőnő (vércukor vizsgálat, vérnyomásmérés és koleszterin vizsgálat)
A programokon való részvétel díjtalan, további információ a rendezvényről ezen a Facebook-oldalon található.

Hancz Gábor: Győrsövényház története 1840-től 1896-ig – könyvbemutató


Március 25-én, szerdán 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross G. u. 4.) Hancz Gábor: Győrsövényház története 1840-től 1896-ig című kötetének bemutatójára kerül sor. Győrsövényház történetének szereplői közül ki lett Bécs díszpolgára, és kiről neveztek el utcát az osztrák fővárosban? Ki volt követ a pozsonyi diétán? Kik harcoltak az 1848-1849-es szabadságharcban? Ezekre a kérdésekre is választ ad a könyv, amelyben több tucatnyi mai család találhatja meg őseit. A szerzővel Dr. Horváth József, az intézmény igazgatóhelyettese beszélget, a kötet a helyszínen megvásárolható, dedikáltatható.

A Csomád vulkánexpedíció


Március 26-án (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Harangi Szabolcs előadását hallgathatják meg az érdeklődők az erdélyi Csomád vulkánexpedícióról. 2013 nyarán az MTA támogatásával megalakult az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja, amelynek fő célja, hogy tudományos munkájával hozzájáruljon a vulkáni működés jobb megismeréséhez a mélybeli magmaképződéstől a felszíni vulkáni folyamatokig. Ennek keretében kiemelt tudományos célpont térségünk legfiatalabb vulkánja, a székelyföldi Csomád. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2015. március 21., szombat

A költészet világnapjára


PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. –
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.

Pest, 1847. január

2015. március 20., péntek

„Hegyalján innen, Sokorón túl” – Népmesemondó verseny Ménfőcsanakon


24. alkalommal rendezi meg a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára és a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ a „Hegyalján innen, Sokorón túl” elnevezésű, hagyományos népmesemondó versenyt, amelyre március 25-ig lehet jelentkezni. A versenyre április 9-én, délelőtt 9 órakor kerül sor a Bezerédj-kastélyban.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl” célja népmesekincsünk felfedezése, rejtett értékeink bemutatása, őrzése és közvetítése. A versenyen az általános iskolák 1-6. osztályosai 3 korosztály kategóriában vehetnek részt, iskolánként egy fő. A jelentkezési határidő március 25. (szerda)!

A versenyre április 9-én (csütörtök) 9 órakor kerül sor a Bezerédj-kastélyban (Győr-Ménfőcsanak, Győri út 90.), ahol az előadott népmesék időtartama maximum 5 perc lehet! A további feltételek között a szép magyar nyelven, tiszta beszéddel történő mesélés, az egyénre szabott jó meseválasztás szerepel. A versenyzők a rendezvény végeztével könyv- és tárgyjutalomban részesülnek.

A versenyre jelentkezni a következő címen lehet:
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára, Bezerédj-kastély; 9012 Győr-Ménfőcsanak, Győri út 90.
Telefonon és e-mail-ben érdeklődni a versenyről illetve jelentkezni Sulyok Attiláné könyvtáros-szervezőnél lehet a következő elérhetőségeken:
Telefon: 96/448-225 (könyvtár)

2015. március 19., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 26.

A Győri Gyufagyár


A Győri Gyufagyár megalapítása Neubauer Károly nevéhez fűződik, aki Tatáról költözött Győrbe azért, hogy itt „gyuszergyárat” létesítsen. A gyufa előállítása veszélyes üzemnek számított akkoriban is, ezért 1860-ban az első kérelmét elutasították. A haláláig arra hivatkozott, hogy a tervezett helyszín egy szűk utcában álló épület, nádfedeles házakkal körülvéve, a gyártáshoz szükséges foszfor kipárolgása pedig egészségre káros. Az elbíráló bizottság egy másik telephely kiválasztását javasolta.

Neubauer Károly 1867-ben ismét benyújtott egy kérelmet a győri tanácshoz „Gyufa készítő Gyár” felállításához. Ez a telep már a városon kívül esett, Nádorvárosban volt. Kérelmének indokai szerint az adók befizetésén kívül célja még, hogy szegény sorsú munkásokat alkalmazzon. 1867. április 12-én kapta kézhez a gyufagyár létesítésének engedélyét, és nyomban hozzálátott üzemének berendezéséhez és a termelés elindításához. Ezzel egyidőben a környékbeli lakosok és a szomszédos katonai parancsnokság azonnal tiltakozásának adott hangot a veszélyes és egészségtelen gyár miatt, a tanács azonban nem változtatott a döntésén, elkezdődhetett a gyufák gyártása.


A vállalkozás méreteit, anyagi forrásait tekintve igazából ez ekkor még csak egy nagyobb manufaktúrának tekinthető, egy lakóházban működő gyufagyár nem is lehet ennél több. Ehhez mérten a munkakörülmények sem voltak kedvezőek: nem értettek a vegyi anyagokhoz, a dolgozók sorozatosan vagy véglegesen megbetegedtek, a gépek hiányában kézi erővel dolgozták fel a fát. A kezdeti szerény viszonyok az 1870-es években fordultak jobbra.

1874 januárjában Neubauer Károly megvásárolta az eddig bérelt épületet (az egész családja a gyufagyárban lakott), és hozzákezdett a korszerűsítéshez. A gyufagyár fejlődése nagyon lassan haladt, 1870-ben csupán 30 dolgozója volt, ehhez képest azonban nagyon sokféle gyufát készítettek. Ezenkívül elvállaltak minden egyéb, fából készült termék előállítását is. A veszélyes technológia miatt a gyufa gyártása veszélyes üzem, gyakoriak is voltak a tűzesetek – a tulajdonos egyrészt ezért, másrészt az üzem bővítési céljából állandóan építkezett.


Neubauer Károly gyufagyártmányai részt vettek az 1870-ben megrendezett bécsi közkiállításon, és a későbbiekben is kihasznált minden lehetőséget, hogy termékeit kiállításokon, vásárokon népszerűsítse. A gyár védjegye két búzakalász között álló kakas volt. Termékeiket Magyarországon kívül Horvátországban, Galíciában, Alsó-Ausztriában is értékesítette. A foszfor Angliából érkezett Hamburgon át, a kén Olaszországból, az enyvet, műgumit Bécsből szerezték be, a fehér cink Péterwaldból, a szalmapapír Tynauból származott. A gyufaszálakat helyben állították elő, magyar és cseh erdők fáiból.


1884-ben Neubauer Károly elhatározta, hogy gőzerőre vált a termelés hatékonysága és a korszak követelményei miatt, tervét azonban most is támadások és tiltakozások kísérték. Az átalakítások 1885-ben kezdődtek, 10 méter magas kéményt építtettek a légfűtéshez és a kéngázok elvezetéséhez. 1887-tól egészen a századfordulóig alakult ki az eredeti lakóházból a Neubauer Károly és Fia Gyufagyár – ekkorra az építkezések és bővítések következtében a gyár már a Kálvária utca meghatározó épületegyüttesévé nőtte ki magát, a dolgozói létszám is a százhoz közeledett. Közben általános pangás jellemezte a kereskedelmi és üzleti életet Győrben, a város vezetősége ezt felismerve jelentős segítséget nyújtott több cégnek, köztük a Neubauer gyufagyárnak is, hogy nagyobb beruházásokra ösztönözze őket.

1890-ben automata gépekkel szerelték fel a gyárat, a farönk feldarabolásától a csomagolásig 110 gép végezte a műveleteket. 1894-ben már 150 munkást foglalkoztatott a Neubauer család. 1895. január 23-án azonban egy tűzvész következtében leégett a fafeldolgozó gépműhely, majd egy másik alkalommal a gyufacsomagoló is, melyeket aztán később újjáépítettek. 1897-ben a napi teljesítmény 200.000 doboz és 15 millió szál gyufa volt.



A gyufa nyolc fázisban készült:
1. dobozkészítés
2. gyufaszálak előállítása
3. gyúlékony anyagok kezelése
4. gyufaszálak gépbe rakása
5. gyufaszálak bevonása paraffinnal vagy kénburokkal
6. gyufaszálak bemártása, fejezése
7. gyufaszálak szárítása
8. dobozba rakás, csomagolás

Az akkori dobozok hársfából készültek, a faanyag beszerzése nehézkes volt. Miniszteri támogatást kért és kapott a gyár, hogy több hársfát lehessen az országban termelni. 1900-ban belügyminiszteri átiratban kértek támogatást a hatóságokkal szemben a magyar gyufa népszerűsítése érdekében.


1898-ban a Neubauer Károly és Fia Gyufagyár újra nagyarányú építkezésbe kezdett: egy nagyteljesítményű Cornwall-kazánra és kazánházra kapott engedélyt – ez volt az utolsó nagyobb szabású fejlesztés a gyár részvénytársasággá alakulása előtt a mellette épült raktárszárnnyal együtt. Az időközben elhunyt Neubauer Károly helyett özvegye, Goldschmid Róza és fia, Izidor vezették az építkezést. Közben a gyufagyárak közötti verseny egyre erősödött; hiába számított modernnek a győri gyár, nem volt egy szinten az élenjáró magyar gyufagyárakkal, pedig 1901-ben már 230 munkást foglalkoztattak.

1905-ben döntő változás következett a Neubauer gyufagyár életében, a gyár tulajdonjoga a Vesuvius Magyar Gyufagyár Rt.-hez került, a gyár igazgatójául Neubauer Izidort nevezték ki. 1907-ben a telephelyen több régi korszerűtlen épületet lebontottak, és újabb, szociális ellátást is biztosító szárnyakat építettek a helyükre, amelyek 1908 áprilisában készültek el. A Vesuvius Rt. még ebben az évben egy 35 méter magas és 1,30 méter felső átmérőjű gyárkéményt emeltetett, valamint nagymértékű beruházásokba kezdett. Az időközben kitört I. világháború azonban átalakította a terveket, a piacok beszűkültek, a gyár először ideiglenesen, majd végleg leállt.


1915-ben még ugyan folyt a termelés a gyárban Wágner Ágoston igazgatása alatt, 1918-tól azonban már nem működött az üzem. A Vesuvius Rt.-nek (később Szikra Magyar Gyújtógyár Rt.) nem volt kifizetődő a győri gyár működtetése, ezért végleg leállították a gyártást, és eladták a Magyar Zománc- és Fémárugyár Rt.-nek.

A győri gyufagyár korszakalkotó volt az akkori Magyarországon, ugyanis itt állították elő elsőként a svéd biztonsági gyújtót. 1918. szeptember 20-án került véglegesen a Zománcgyár tulajdonába, a gyár berendezéseit, gépparkját megvette az új tulajdonos, de szüksége nem volt rá. Hivatalosan 1929-ben szűnt meg a győri gyufagyár és egyben a Neubauer Károly és Fia cég is. A későbbiekben a gyár területén jött létre a győri Lemezárugyár.


A győri Neubauer gyár keresett termékei voltak még a nemzeti, a fehér mikádó-, a ripsz-, a kén- és foszfor nélküli parafirozott-, a barna svéd-, a kénes-, a kakas szalon-, a Baross „vasminiszterről” elnevezett-, a luxus- és a mentő gyufák. Gyufacímkéik színesek, képesek voltak, és a korszak humorára jellemző szellemes szövegekkel látták el a borítókat. Ezek a címkék a gyár propagandájának fontos eszközét képezték. A győriek által oly jól ismert nyelvtörő azonban a gyár megszűnése után immár közel 100 évvel sem ment feledésbe: „Gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyárba, gyufát gyújtogatni!”



Lengyel Adrienn

Forrás:
Veszprémi György: Győri Gyufagyár (1867-1929) Győr, 1987.
Veszprémi György: Egy elfelejtett győri gyár. Helytörténeti tanulmányok, 1985.

A Győri Gyufagyár története, 1867-1929 / kész. Németh Jolán [198?], Győr

2015. március 18., szerda

A vaskakas – A megyei könyvtár kincsei


A vaskakas című kasírozott képeslap a harmincas évekből származik, és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében található. A dokumentum tartalmazza a legismertebb győri legenda egyik változatát:

„Midőn 1594-ben a törökök árulás folytán Győr birtokába jutottak és a keresztények 1597-ben Miksa főherceg vezérlete alatt több heti ostrom után sem bírták azt visszafoglalni, a pasa nagyon elbízta magát és azt mondotta, hogy Győr akkor jut ujra a keresztények birtokába, ha a Duna-, vagyis a Vizikapura rakott mulatóhely fölött álló dísztorony vaskakasa megszólal, a doriai stilben épült kapu triglyfjeinek kőcseppjei hangot adnak és a császári címtáblára festett félhold megtelik. Midőn 1598. március 29. éjjelén a keresztény had Győrbe betört, akkor süvöltött erősen a szél és az érckakas szárnyait megrengette úgy, hogy az csakugyan csikorgott s hangot adott; nemkülönben a triglyf kőcseppjei is visszhangozták az ágyuk, a petárda hangjait, úgyszintén telihold fényénél vették birtokba a keresztények a várost.”

A legenda másik változatát a helybéliek jobban szeretik, ezért ez terjedt el inkább, s aki rákeres az Interneten, ezt is fogja nagyobb arányban megtalálni. A Kis győri kalauz imígyen ismerteti:

„Amikor e török 1594 szeptemberében elfoglalta Győrt, a Duna-kapu fölé kis pavilont emelt, tetejére egy szélkakast állított félholddal és öntelten mondta: "Győr akkor lesz újra keresztény, ha ez a vaskakas megszólal és alatta a félhold telivé válik." Négy évvel később, 1598 március 28-áról 29-ére virradó éjszaka a támadásra váró felszabadító seregből egy huszár a Duna-kapuig merészkedett valahogy felmászott a vaskakasra, és pirkadatkor teljes tüdővel megfújta a recsegő trombitáját. A török meghallva a trombitaszót- a kakasra meredt. A feljövő nap első sugarai a félholdra estek, mintha teliholdra egészítették volna ki. A várban kitört a pánik, fennhéjázó jóslatuk valósággá vált! Valaki az eszeveszett menekülésben egy égő fáklyát dobott a kazamatákban tárolt lőporos hordók közé.”


tmoni

2015. március 17., kedd

Programjaink, rendezvényeink havi, táblázatos elérhetősége


Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy részlegeink közművelődési programjainak tervezetét a továbbiakban honlapunk Letöltésekmenüpontjának segítségével érhetik el. A táblázatban egyaránt szerepelnek a nálunk működő kisközösségek, az alkalomszerű előadások, foglalkozások és kiállítások is. A letölthető és kinyomtatható táblázat mindig egy hónap rendezvényeit tartalmazza. Műsorváltozás esetén a javított, mindig friss és aktuális információ is itt található.

2015. március 16., hétfő

Programajánló a hétre

Kézműves foglalkozás felnőtteknek – Albumkészítés


Március 16-án (hétfőn) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) kézműves foglalkozás kezdődik. Az ügyes kezű, fantáziával megáldott érdeklődők Váray Ibolyával leporelló albumot készíthetnek. A rendezvényre a belépés díjtalan. Hallottak már az International Scrapbooking Industry Day-ről, amit talán az Albumkészítés Nemzetközi Napja néven fordíthatnánk? Márciusban ünneplik ezt a napot világszerte e hobbi kedvelői. A gyűjtőszenvedéllyel és papírmániával együtt élők keze alól csodálatosnál csodálatosabb „emlékkönyvek” kerülnek ki, melyekben jól megfér egymás mellett a csipke, a régi képeslap, a megsárgult fotó, a hajtincs, a madártoll, a vonatjegy és a tantusz. Jó módszer a családtörténet megörökítésére. Tegyenek próbát!

Filmklub - Philomena - Határtalan szeretet


Március 17-én (kedden) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) vetítés kezdődik. A Filmklubban a Philomena - Határtalan szeretet (2013) című színes, magyarul beszélő, angol filmdrámát nézhetik meg. A történet 1952-ben, Írországban kezdődik. Miután Philomena teherbe esik, apácazárdába küldik. A gyereket néhány éves korában elveszik tőle, majd Amerikába adoptálják. A következő ötven évben Philomena –  miközben férjhez ment, gyerekeket szült – semmit sem tudott az elszakított gyermekéről. Az ír asszony ekkor találkozik Martin Sixsmith-szel, az életunt angol riporterrel, aki érdeklődik története iránt. Bár nem is különbözhetnének jobban egymástól, együtt indulnak Amerikába. A film előzetesét itt nézhetik meg. A játékidő 98 perc, a rendezvényre a belépés díjtalan.

Élő középkor az Athosz hegyén


Március 19-én (csütörtökön) 17 órai kezdettel a Központi Könyvtár klubjában Dr. Szabó Péter tart előadást az Égei-tenger egyik csodájáról Élő középkor az Athosz hegyén címmel. A legenda szerint amikor Szűz Mária egyszer Athosz partjaira vetődött, annyira elbűvölte őt a hely lélegzetelállító természeti szépsége, hogy saját kertjének nyilvánította Athoszt. Azóta más nők nem léphetnek be ide. Ezen az erdő borította félszigeten húsz, középkori alapítású monostor áll, melyek amellett, hogy a bizánci építészet, ikonfestészet és más liturgikus művészetek remekeivel dicsekedhetnek, egy még fontosabb kincset is őriznek: a keleti kereszténység eleven lelkiségi hagyományát, mely az apostoli idők óta száll nemzedékről nemzedékre.

Magyarország természeti értékei


Március 19-én (csütörtökön) 15 órakor a Marcalvárosi Fiókkönyvtárban (Győr, Lajta u. 27/a) Magyarország természeti értékeiről tart előadást Rebák Sándor. Ha van ember, aki ismeri szűkebb és tágabb pátriánkat, akkor az Rebák Sándor. Tankönyvei, cikkei, előadásai mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy közönsége számára se csak térkép legyen e táj. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

Március idusára

Korabeli kokárda

PETŐFI SÁNDOR: 15-DIK MÁRCIUS, 1848

Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.

Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
Szét szabad már szállani.

Szálljatok szét a hazában,
Melyet eddig láncotok
Égető karikájában
Kínosan sirattatok.

Szabad sajtó!... már ezentul
Nem féltelek, nemzetem,
Szívedben a vér megindul,
S éled a félholt tetem.

Ott áll majd a krónikákban
Neved, pesti ifjuság,
A hon a halálórában
Benned lelte orvosát.

Míg az országgyülés ott fenn,
Mint szokása régóta,
Csak beszélt nagy sikeretlen:
Itt megkondult az óra!

Tettre, ifjak, tettre végre,
Verjük le a lakatot,
Mit sajtónkra, e szentségre,
Istentelen kéz rakott.

És ha jő a zsoldos ellen,
Majd bevárjuk, mit teszen;
Inkább szurony a szivekben,
Mint bilincs a kezeken!

Föl a szabadság nevében,
Pestnek elszánt ifjai!...-
S lelkesülés szent dühében
Rohantunk hódítani.

És ki állott volna ellen?
Ezren és ezren valánk,
S minden arcon, minden szemben
Rettenetes volt a láng.

Egy kiáltás, egy mennydörgés
Volt az ezerek hangja,
Odatört a sajtóhoz és
Zárját lepattantotta.

Nem elég... most föl Budára,
Ott egy író fogva van,
Mert nemzetének javára
Célozott munkáiban.

S fölmenénk az ős Budába,
Fölrepültünk, mint sasok,
Terhünktől a vén hegy lába
Majdnem összeroskadott.

A rab írót oly örömmel
S diadallal hoztuk el,
Aminőt ez az öreg hely
Mátyás alatt ünnepelt! –

Magyar történet múzsája,
Vésd ezeket kövedre,
Az utóvilág tudtára
Ottan álljon örökre.

S te, szivem, ha hozzád férne,
Hogy kevély légy, lehetnél!
E hős ifjuság vezére
Voltam e nagy tetteknél.



Egy ilyen nap vezérsége,
S díjazva van az élet...
Napoleon dicsősége,
Teveled sem cserélek!


Pest, 1848. március 16.

2015. március 13., péntek

Netre fel! – A könyvnyomtatás története. Játék felsősöknek


Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében március 19-26. között kerül sor az Internet Fiestára. A rendezvénysorozathoz a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára Netre fel! – A könyvnyomtatás története címmel az általános iskolák felsős tanulói részére szóló játékkal csatlakozik.

A játék lehetőséget nyújt ahhoz, hogy minél tovább bővüljön a világhálót ismerők és használók köre. A március 19. és 26. közötti időszakban minden nap egy-egy kérdést teszünk fel a könyvnyomtatás történetével kapcsolatban a Gyermekkönyvtár honlapján a Tölts! menüpont alatt. A válaszokat az Országos Széchényi Könyvtár honlapján kell megkeresni (A kézisajtó kora), és névvel valamint e-mail cím megadásával elküldeni legkésőbb március 25-éig a gyermekkonyvtar@gyorikonyvtar.hu e-mail címre.

A helyes megfejtést beküldők között könyvutalványokat sorsolunk ki! Egy válaszadó több kérdésre is küldhet be megfejtést, a sorsoláson való részvételnek nem feltétele, hogy mind az öt kérdésre helyes megfejtést adjon. A szerencsés megfejtőket e-mailben értesítjük március 26-án.

2015. március 12., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 25.

Az Apolló mozi, Győr első állandó filmszínháza


A Lumière testvérek első nyilvános filmvetítését, 1895. decemberét követő évben Győrött is látható volt a szenzációs újdonság egy vándor filmvetítőnek köszönhetően. 1896. december 17-én megjelent egy hirdetés a Győri Hírlapban, mely élő fényképek megtekintését kínálta a volt Jaroschaui sörcsarnokban a Deák Ferenc utca és a Vásártér sarkán.


Az első alkalmi filmvetítést követte a többi az önálló vándor filmvetítők révén, vagy mutatványos társulatok kiegészítő produkciójaként. A szórakoztatóipar új vívmánya sikeressé és kikerülhetetlenné vált, az emberek tömegei találkoztak a valóság mozgó képekkel történő közvetítésének elbűvölő világával. Az 1900-as évek elején a kávéház tulajdonosok az újdonságra nyitottan filmvetítésekkel szerették volna a vendégeket megtartani és számukat bővíteni, és Győr városához fordultak a filmvetítési jog megszerzéséért. Kezdetben két kávéház tulajdonos kapott engedélyt: Váradi Ármin (a Fiume Kávéházban, Kazinczy u. 1.) és Biringer Károly (a Korona Kávéházban, Bisinger park - Vásártér u. 15.).


Hamarosan több kávéházban is megvalósultak vetítések: 1905-től az Elite Kávéházban (Erzsébet tér 1.), a Hungária Kávéházban (Baross u. 23.), a Royalban (Baross u. 37.), a Fehér Hajó kerthelyiségében (Vásártér u. 17.) 1907-től, a Kisfaludy Kávéházban (Deák F. u. 19.) és az Apolló Mulatóban (Bisinger park, azaz Vásártér u. 15.) 1908-tól.

A filmvetítés önálló, új szolgáltatásának ötlete Győrött 1907 tavaszán merült fel: Váradi Ármin kávézótulajdonos kérvényezte elsőként Győr városánál az „állandó jellegű mozgófénykép előadásokra alkalmas pavilon” építésének engedélyezését, de a magas költségek elbizonytalanították. Kérelmét módosította, szeretett volna kabaré- előadásokat is rendezni, az évekig tartó tárgyalás halálával, 1914-ben zárult le. 1908-ban a Steiner és Popper nevű győri cég a Baross úti fűszerudvarukban szeretett volna állandó mozit kialakítani, de ez a próbálkozás is sikertelen maradt.

1908. szeptember 15-én jelentkezett harmadikként Biringer Károly, aki a régi vásártér helyén létesített parkban, a Baross híd melletti részen kialakítandó épület építésének engedélyezését kérvényezte, melyet a város különböző módosítások után végül jóváhagyott. Itt épült fel a későbbi Apolló mozi.


1909. február 16-án Biringer Károly megvette a 16 parcellára felosztott volt állatvásártér egyik részét, májusban pedig elkezdődött az építkezés.


A Bisinger sétány 6. számú épülete 30 méter hosszú, 20 méter széles, sétány felőli része egyemeletes, többi része földszintes téglafalú épület lett hullámlemezes tetőfedéssel. 1909 novemberében kapta meg a használati engedélyt filmvetítésre, kabaré- és varietéestek tartására, de ekkor még rendőrhatósági engedélyt kellett kérni a konkrét rendezvények előtt. Az asztaloknál és a páholyokban összesen 372 személynek jutott hely, állóhelyre nem kaptak engedélyt. Biztonsági vészkijáratokat alakítottak ki, és tűzjelző telefont is szereltettek be az új Apolló-színházba. 1909. december 19-én mint mulatóhely kezdte meg működését, ahol az esti zenés programok mellett reggelente játszottak mozgóképeket aláfestő zenével, vasárnap délután pedig féláras matinét.


1910-ben Biringer a budapesti Uránia helyi képviselőjeként hetente kétszer rendezett belépőjegyes ismeretterjesztő előadásokat, ahol képeket vetítettek. A mozi vezetését Biringer Károlytól öccse, Biringer Tivadar vette át. 1911. november 19-én a mozi vetítőjénél rövidzárlat miatt tűz ütött ki, a nézők fejvesztve menekültek, a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően azonban személyi sérülés szerencsére nem történt.


1912-ben Győr város korlátozta a filmvetítőhelyeket, és a városban csak három mozi működését engedélyezte. 1912. augusztus 17-én három győri mozi- és kávéház tulajdonos konzorciumra lépett, miszerint együttesen tartanának fenn egy állandó, kizárólagosan filmvetítésére alkalmas helyet. Major Balázs az Elite-, Biringer Tivadar az Apolló- és Váradi Ármin a Secessió- és Fiume mozik tulajdonosai az e célra átalakított Apollót jelölték meg a jövendőbeli mozi helyéül. A mozit szintén fenntartó Hungária Kávéház tulajdonosa kárpótlásul 1913 nyarára három hónap erejéig még engedélyt kapott (szerzett jogok alapján). Ebben a konzorciumi megállapodásban szerepelt az a kitétel is, ha második mozira lenne szükségük, arra a Major Balázs bérletében működő Elite Kávéházat fogják használni a tulajdonos engedélyével.

1912. november 1-jén nyílt meg a konzorcium kezelésében álló első állandó mozi Győrött. A közönség kezdeti lelkesedése az év végére azonban apadt, a bevétel a felére esett vissza. Megszokottá vált a mozi, mint szórakozási lehetőség.

A Dunántúli Hírlap 1914. február 1-i cikke:

1919-re már állandó teltházzal játszották a filmeket, és jó hasznot hozó üzletté vált. 1920-ban a konzorcium megszűnt, a mozijogot özv. Biringer Tivadarné kapta meg. A Major Balázs-féle Elite Kávéház mozivá alakítását Popoviči Aurélné Németh Erzsébet kérelmezte a várostól 1921-ben, az átalakításokat Káldy Mihály kőművesmester, építési vállalkozó végezte.


1922. április 1-jétől Győrött már két mozi is működött: az Apolló mellett az Erzsébet tér 1. szám alatti Elite mozgó, melyben 350 szék és 76 páholyülés lett kialakítva. 1924 novemberétől a város vette át az Apolló mozi használati jogát, Biringernével 12 évre kötötték meg a bérleti szerződést, üzletvezetőnek Markstein Dezsőt választották. A mozi azonban korántsem hozott annyi hasznot, mint amennyit a város remélt. Egyre népszerűbb az Elite, ahol jobb volt a gépek állapota, szebb a vetítésnél a kép, és több új filmet is hoztak be. 1925 szeptemberétől mindkettő mozit Popoviči Aurélné Németh Erzsébet vezette. Átalakították, felújították az épületet újabb páholyt is kialakítva, melyről a Győri Hírlap 1925. szeptember 6-i száma tudósított:


1926 augusztusában Győr városa megvette az Elite épületét, Popovičiné bérlőként maradt. Minőségi fejlődés volt, hogy a város 1927 őszén Hahn-Goerz ikergépet vett az Apolló moziba, így már itt is szép lett a filmvetítés képe. Ekkor az Apolló 530, az Elite 430 férőhelyes mozik voltak.

Néha már színes filmrészletek is előfordultak, mint 1925-ben a Halálvölgy vándora és 1927-ben A fekete kalóz című filmekben, de még nem váltak általánossá. A technika fejlődését követve 1929-ben Budapesten már hangos filmeket játszottak.

1930 szeptemberében az Apolló és Elite mozik a némafilmek helyett áttértek a hangosfilmek játszására, mert az új technika úgy elterjedt, hogy a filmpiac a némafilmekkel való ellátást már nem tudta biztosítani. A hangosfilmet lejátszó készülék beszerzésére a város 40 ezer pengő további forgótőkét adott a város mozgóképszínházi vállalatának, mely az Elite mozival működött együtt. 1929-ben az Apolló 8146.90 pengő, az Elite 7185 pengő, míg 1930-ban az Apolló 7744.42 pengő, az Elite pedig 7513.02 pengő bevételt könyvelhetett el.

Győrött 1930. október 8-án az Apollóban kezdődött a hangosfilmek vetítése, az Elite moziban pedig október 23-ától.  A magyar nyelvű film csodája érződött még a Győri Hírlap 1934 szeptemberében megjelent reklámjában is:


1934-ben 25 éves fennállását ünnepelte az Apolló mozi. Erre az alkalomra 40 szelvényes idénybérletet adtak ki, melyet meghosszabbítottak.


Filmjeit ismerteti a Győri Hírlap 1934. szeptember 2-i számában megjelent cikk:


A Győri Hírlapban Biringer Tivadarné és családja nevében ez az értékelés jelent meg 1934. november 3-án:


1935 júliusában Győr városa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.


Ez a szerződés már egy év múlva felbomlott az Elite és az Apolló kezdeményezésére, ahogyan az a Győri Hírlap 1936. január 31-i számában olvasható:


1936. február 21-én tűz ütött ki az Apollóban, de személyi sérülés ezúttal sem történt, mint erről a Győri Hírlap tudósított:


A mozifilmek mellett az aktuális eseményekről a filmvetítések előtt tudósítottak, erre példát a Győri hírlap 1936. október 24-i számában láthatunk:


Ez az időszak volt az Apolló fénykora. Filmbemutatón jelentek meg a kor neves filmes emberei, láthatjuk a Győri Hírlap 1936. október 24-i számában:


A kor neves színészeit is megismerhette a város mozilátogató közönsége, Jávor Pál például 1936 januárjában személyesen látogatott Győrbe:



A második világháború után Vörös Csillag mozi néven működött tovább az Apolló, az Országos Moziüzemi Vállalat részeként. Az addigra már korszerűtlenné váló, 500 férőhelyes mozi nem volt elég a fejlődő győri igényeknek.


1960-ban új, korszerű, 830 férőhelyes szélesvásznú filmszínház épült az Aradi vértanúk útja és az Árpád út találkozásánál lévő saroktelken, amely Rába mozi néven lett ismert. A Vörös Csillag mozi egyre inkább háttérbe szorult.

A városban így aztán évtizedekig két nagy mozi működött párhuzamosan kisebb, klubszerű vetítések mellett. A Vörös Csillag épülete 1976-ban tatarozásra került. Az 1980-as évek végére kialakult a két mozi között a munkamegosztás. A nagyobb férőhelyes Rába mozi monumentális sci-fik, amerikai vígjátékok, krimik és akciófilmek (azaz sikerfilmek) vetítésével nagy nyereséget produkált a Győr-Sopron megyei Moziüzemi Vállalatnak, míg a Vörös Csillag veszteségesen működött: itt művészfilmeket és dokumentumfilmeket játszottak. 1989-ben 20 személyes minimozi nyílt a Vörös Csillag mozi emeletén No-co néven, itt játszották a kortárs filmeket. A rendszerváltozás után, 1990 júniustól Csillag Mozi néven működött tovább a Vörös Csillag. Átalakítást szerettek volna, melyhez beruházókat kerestek, ám a vegetáló mozi 1992 év végén bezárt. A volt Apolló mozi épületében 2002-től a Hajnalcsillag Baptista Gyülekezet imaháza működik.


A nagy versenytárs, a Rába mozi 1999 júniusában zárta be kapuit, épületét átalakították, és jelenleg Richter Terem néven hangversenyteremként működik, épületében a Győri Filharmonikus Zenekar székháza kapott helyet.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Hárs József: A filmvetítés története Győrött 1896-tól 1912 végéig. In: Győri tanulmányok 10. p. 97-128.
Hárs József: Küzdelem Győr szab. kir. város három mozijogáért, 1912-1930. Honismereti pályázat. 1989. 66 p.
Szakál Gyula: Kávéházak, cukrászdák, mozik és vállalkozók. In: Győri tanulmányok 25. köt. Hedonizmus. Győr : Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2001. p.47-54. Mozi 51-54.

Az illusztráció a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Kisfaluy Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap, fénykép gyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvétele.