könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. július 31., péntek

Képbe kerültek online szolgáltatásaink

Nagyot, pontosabban nagy képernyőt nézhet, aki a Kisfaludy Károly Könyvtár (Baross G. út 4.) előterébe toppan. Július utolsó napjaiban ugyanis üzembe helyeztünk a földszinten, az olvasószolgálati kölcsönzőpult felett egy 123 cm-es televíziót, amelyen könyvtárunk digitális szolgáltatásairól kaphatnak tájékoztatást látogatóink. Hiszen a bibliotékák szolgáltatási köre manapság rohamléptekkel bővül az Internetről elérhető, online funkciókkal, és mi sem a lemaradást választottuk.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér digitális univerzuma - amelybe a képernyőn keresztül bepillanthatnak - felnőtt- és gyermekkönyvtári honlapból (hírekkel, információkkal, könyv-film-zene-hangoskönyv ajánlókkal); szintén ilyen elkülönülésű Facebook-oldalakból; könyvtári blogból; információközlő Twitter-csatornából; könyvekkel, folyóiratokkal, képeslapgyűjteménnyel, muzeális kötetekkel, aprónyomtatványokkal folyamatosan bővülő digitális könyvtárból; online katalógus-adatbázisból; valamint egy naponta többször, folyamatosan frissülő tartalommal megjelenő online kulturális magazinból, a Győri Szalonból áll.


Van tehát mire kattintgatni az érdeklődőknek, a virtuális világban is számottevő szolgáltatásokkal várjuk könyvtáraink felhasználóit! Felnőtt Facebook-oldalunkra kisebb képgalériát töltöttünk fel az információs tévéképernyőről, amely ide kattintva tekinthető meg.

2015. július 30., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 45.

A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza


1877. július 11-én megalakult a Némai Kávéházban (az akkori Megyeház utca 433. alatt) a csónakázó egylet elődjének tekintendő Regatta Club. A Győri Csónakázó Egylet megalakulásáról a Győri Közlöny 1877. augusztus 5-én megjelent számában olvashatunk.



1877. augusztus 6-án a Regatta Club a városi törvényhatósági bizottsághoz beadott egy kérvényt a sétatéri híd fölötti hely átengedésére, melyet a várostól meg is kapott. A kérelem a sétatér falaiból a saroknál a víz fölé kinyúló gerendákra vetett 40 láb hosszú, 20 láb széles, tető alatti, levegőben lógó „hajó-színre” szólt. Fenn a sétatéren egy hat láb hosszú öltözőt építettek volna.  Az egylet az 1878. március 7-én megtartott tavaszi közgyűlésén ezt a tervet elvetette, és ugyanezen közgyűlésen egy másik tervet, egy úszó csónakház megépítésének tervét fogadta el.

A közgyűlés a kivitelezéssel Gaál Ödönt, Szabó Józsefet és Mihálkovics Tivadart bízta meg. Az úszó csónakházat fenyő talapzatra építették, és azt nyolc hordóra rögzítették. Miután emberi erővel nem tudták a hordókat alábuktatni, Szabó Józsefet felkérték arra, hogy aláhúzó gépet készítsen. Ennek a szerkezetnek a segítségével a hordókat már rögzíteni tudták, a csónakház építése befejeződhetett. Részlet a Győri Közlöny 1878. április 18-i számából:


1878. május 1-jén délután két órakor felavatták az új sportlétesítményt. 1880. március elején az úszó csónakházat felhúzták a híd mögötti téli kikötőből a helyére: itt érte a jégzajlás, amely majdnem a pusztulását okozta.

1881. március 1-jén éjjel a csónakház hóviharba került, a szél által a vízbe sodort hó hatalmas tömbökké összeállva a medret fenékig kitöltötte, és a víz sodró ereje nekinyomta a hótömeget a már felvontatott csónakháznak, azt a kikötőjétől elszakította, és nekifeszítette a hídnak, így a csónakház megroppant. A hajóállományt sikerült ugyan megmenteni, de a csónakház tönkrement. A megmentett csónakokat egy magtárban helyezték el, a ház megmaradt romjait a Hets-kertbe vitték.

Az úszó csónakház (Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999):

A március 27-én lezajlott egyleti közgyűlésen a csónakház lebontásáról és egy új csónakház építéséről döntöttek. Elhatározták, hogy az építési költségek fedezésére a tagok között kötvényeket bocsátanak ki, és azokat sorsolás útján törlesztik, ezenkívül 300 forint kölcsönt vesznek fel.

Az új csónakház építési tervének elkészítésével Szabó Józsefet bízták meg, az építési szerződést a Hets testvérekkel kötötték meg. Az épület nehezebb volt, mint az elődje, ezért azt 72 hordóra rögzítették, majd miután május 5-én elkészült, az építési helyéről (a hosszú hídtól) a rendes helyére leúsztatták. A rákövetkező napon megkezdődtek a belső szerelési munkálatok. A házban hölgyeknek is kialakítottak egy szobát – melynek falait fehérre festették, tetejét szövettel díszítették –, amit ők sosem használtak. Ugyanúgy, ahogy az emeleti kávézó teraszát se vette igénybe senki. Az új csónakház felavatására az évad ünnepélyes megnyitásakor, június 6-án került sor.

1884-ben felmerült egy szárazföldi csónakház építésének a gondolata, melyet a közgyűlés elé is terjesztettek. A következő évben a várostól közel 500 négyzetméternyi terület meg is kaptak az elképzelésre. A tervezés megindult, a költségekre ajándékösszegeket ajánlottak fel a tagok. Egy tervet el is fogadtak, és a kivitelezéssel Bohus mérnököt bízták meg. Ennek ellenére az épület mégsem készült el, és a választmány egy újabb úszó csónakház építése mellett döntött.

1887-ben az egylet örök használatra kapott a várostól 472,6 négyzetméternyi területet, és még azon a tavaszon megkezdték a szárazföldi csónakház építését. A munkálatokat azonban mégsem fejezték be, inkább a régi ház mintájára, 1020 forinton egy új vízi csónakházat építettek, a parton pedig egy kioszkot.

1895. január 20-án a helyi újság arról tudósított, hogy a Rába jege megolvadt, a nagy úszó jégtáblák a csónakházat a helyéről kiszakították, és a Püspökvár alá sodorták. Innen végül a csónakházat a Duna-Rába torkolat jégmentes részébe vontatták.

Győri Közlöny, 1895. április 14.:

Január 24-én a rendkívüli közgyűlésen az egylet „csónakház-építési bizottsága” egy a parton álló emeletes csónakház építésére tett javaslatot, majd június 9-én szintén rendkívüli közgyűlés keretében a tagok döntő többséggel a parti ház megépítése mellett foglaltak állást. A tervezéssel Hets Antal építészt bízták meg. A terv szerint az egyemeletes, cottage stílusú csónakház felső szintjén az öltözők, fürdőszoba, társalgó kapott helyet, a földszinten pedig a könnyű futású hajók, míg a part menti talphoz a társas hajók lennének kikötve. Az építkezéshez szükséges 7000 ezer forintot 50 forintos kötvények kibocsátásából fedezték. Az építési munkálatokról a helyi lap pontról pontra beszámolt. Az új csónakház építése miatt a feleslegessé vált régi úszó csónakházat az egylet a városnak felajánlotta megvételre.

1895. december 28-án megtartották a bokrétaünnepélyt, amelyről a Győri Hírlap másnap így tudósított:

1896. február 11-én álarcosbált rendeztek a csónakház építésének javára, amely 300 forint bevételt hozott.

Győri Hírlap, 1896. február 11.:

Májusban befejeződtek a külső munkálatok, majd a belső feladatokat végezték el, novemberben a gázvilágítás és a gázfűtés szerelési munkálatait is elvégezték. Az 1897. márciusi évadnyitó közgyűlést már a felavatásra váró saját házában tartotta meg az egylet.

Az elkészült csónakház:

A csónakház avató ünnepségét 1897. június 7-én tartották meg, melyről az akkori sajtó így tudósított:


A csónakház a századfordulón:

A csónakház az 1930-as években a sétatér felől:

A második világháború után a csónakház alapja megsüllyedt, és elkorhadt a főgerenda is, ezért a két torony közül a magasabbat le kellett bontani. Az épületet kibővítették, egy gondnoklakást és egy csónakjavító műhelyt építettek hozzá. 1948-ban az egylet neve is megváltozott: Győri Csónakázó Egyletből Győri Vörös Meteor Sport Klub lett. A csónakház 1960-ban került az új klub tulajdonába, de az épületet addig is a klub használta és tartotta karban.

1968 júliusában a csónakház és a szakosztály is az újonnan alakult Győri Spartacus SE tulajdonába került. Azóta többször tettek kísérletet a szecessziós stílusban épült, műemlék jellegű csónakház megmentésére, több terv is készült, de a megvalósítás rendre elmaradt. Az épület jelenleg az Unicentrál-Vagyonkezelő Kft. kezében van.

A Kisalföld című lapban megjelent cikk a csónakház tervezett felújításáról (2015. január 10.):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Mihálkovics Tivadar: A Győri Csónakázó Egylet története 1877-1887. Győr, Surányi János könyvnyomda-intézete 1889. 163 p.
Szabó Gábor: Újjászülethet a győri csónakház. In: Kisalföld, 2015. jan. 10. p. 22.
Végh Ferenc: A Győri Csónakázó Egylet alapításától a Mihálkovics Tivadar sétányig. Győr, Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóságának kiadványa 2002. 74 p.
Végh Ferenc: Száz éves a győri evezés 1877-1977. Kézirat. Győr
Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak.

2015. július 29., szerda

Gyilkos szezon – Filmkritika


Sokkal inkább vadászszezon, még ha gyilkolásra kihegyezett is. A Killing Season-ben azonban több morális könnycsepp hullik, mint vér (bár abból is kapunk eleget, jólesően naturális kivitelben) – és ez itt, ily módon baj csak. A prekoncepcionális rosszérzés nem volt légbőlkapott a történet hallatán: pontosan 10 évvel ezelőtt kaptunk már valami hasonló sztorit, amikor az 1999-es koszovói bevetésre „alapozva” esett a nyugdíjas Tommy Lee Jones az ereje teljében lévő Benicio Del Toro után a vadonban a William Friedkin rendezte Veszett vadban (akkor Friedkint elég messzire űzte az Ördög a minőség terén).
Gyilkos szezonban az 1992-ben kezdődött szerbiai népirtás az alibi ahhoz, hogy a jelenben a nyugállományú amerikai ezredest gyónásra kényszerítse a szerb háborús bűnökből fizikailag felépült exkatona. (A rendező Mark Steven Johnson, aki nem éppen komoly témákhoz szokott.) Itt szerencsére elmarad a Veszett vad kapcsán általam se ízűnek, se bűzűnek nevezett atmoszféra, a megalapozatlan őrület, a nyögvekreált konfliktus és a hiteltelen akciójelenetek. Mert, mint mondtam, kiforrott izgalom helyett inkább a filozófiai körbejárásé a terep – még a nyíllal átlőtt vádli és az arcon keresztülfúródó fémvessző ellenére is. Ami nem lenne baj, sőt inkább erény, ha nem ilyen formában történne. Újabb bizonyíték, hogy akciókkal megalapozott morális álláspontokat kierőszakolni nehezebb, mint embernek maradni a háború után. Mert a konklúzió jól hangzik, és még el is hiszem (tényleg!), hogy a háborúban mindenki egyformám bűnös, azon túl pedig felesleges a gonoszságot feszegetni, hiszen a békeidő már egészen más dimenzió minden síkon.
A szerb katona vallási meggyőződése kemény és elgondolkodtató, ez mindenképpen a pozitívumok listáján ül nálam: „…A férfiak nem voltak ilyen szerencsések. Egy fejszével szétnyitották a fejüket, és ott hagyták őket a téren. És azt kérdeztem magamtól, ha Isten valóban létezik, hogy engedheti, hogy ilyen szörnyű dolgok történjenek? Azt hittem, ezek azt bizonyítják, hogy Isten nem létezik. De pont ez bizonyítja a létezését! Mert az emberek egyedül nem lennének képesek erre.” De összességében túl sok az „összeborulás”; alamuszi a konfliktusoldás, mert valahol gyáván megkerülő; és nem éreztem az egy(ség)ben tartó dinamikát sem.
Robert De Niro olyan, mint általában (van, hogy semmilyen, mint általában…), John Travoltaviszont remek akcentussal szószátyárkodja végig az adok-kapok történéseket, és a fizimiskája is karakteres. A Friedkin-mozihoz képest itt szerencsére nem járt sok túlkapás, de logikátlan sablonfordulatokkal azért meggyűlik az értelmesebb néző baja. Mindegy. A Gyilkos szezon a végére egyszer és mindenkorra elfárad, megfárad, a háború elmúltával okafogyottá válik. Menjen mindenki haza szépen: ki Belgrádba gyógyulni, ki a fia családjához felejteni. „- Nagy tehertől szabadultam most meg, atyám, de lenne még egy kérdésem. - Mi lenne az, fiam? - Mondanom kellett volna neki, hogy a háborúnak vége van?” Ez tényleg nem olyan vicces.

2013, amerikai-belga-bolgár, 91 percrendező: Mark Steven Johnsonforgatókönyvíró: Evan Daughertyszereplők: Robert De Niro, John Travolta, Milo Ventimiglia, Diana Lyubenova, Elizabeth Olin

Szilvási Krisztián

2015. július 28., kedd

Pinczési Judit: Nyári dal

Egy kislány kék lepkét fogott.
Szebb volt, mint egy szálló madár.
Fénylő szárnyát szétnyitotta,
azt mondta, ő lepkekirály.

"Nem koronámat adom én,
a szabadságért kevés, tudom,
de ha röptömben felkiáltok,
a hangom megül az arcodon."

Lepke táncol a szélben,
a tó ezüst tükör.
Egy kislány játszik a réten,
s az arca tündököl.


2015. július 27., hétfő

2015. július 24., péntek

Anna-napi búcsú Szabadhegyen

Július 26-án (vasárnap) délután 15 órakor kezdődik az Anna-napi búcsú a József Attila Művelődési Házban (Győr, Móra park 1.). A rendezvény immár több mint évtizedes múltra tekint vissza, gyökerei azonban még mélyebbre nyúlnak, hiszen Szabadhegyen a múlt század folyamán rendszeresen megtartották a település védőszentjének ünnepét. A nap folyamán bemutatkoznak a városrész művészeti csoportjai, lesz nótaműsor, break bemutató, a kisebbeknek játszópark, és fellép a a Friends Big Band is. 20 órakor pedig az Akkordeon harmonika zenekar muzsikájára utcabál kezdődik. A rendezvényre a belépés díjtalan.

2015. július 23., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 44.

Postapaloták Győrött



Az első menetrend szerint közlekedő postajáratokat a 16. században magán személyek szervezték meg. 1722-ben a posta állami kézbe került, s ezzel kiépült a mai értelemben vett postaszolgálat. A delizsánsz (lófogatú postakocsi) járat meghatározott menetrend és útvonal szerint közlekedett, személyeket és csomagokat szállított.

1830-as években két postajárat is érintette Győrt: a Budáról Pozsonyon át Bécs felé tartó postakocsi naponta fél 12-kor érkezett városunkba, a másik járat is Bécsbe tartott és Gönyű-Győr-Öttevény-Moson-Rajka-Köpcsény-Hainburg-Riegelsbrunn-Fischament-Schwechát útvonalon közlekedett. Hetente háromszor gyorskocsi szállította az utasokat Budáról Bécsbe Győrön át és vissza, amely 30-31 órás utazást jelentett akkoriban. Az utazó kocsik a postaépületeknél álltak meg.

Hazánk, 1847. októberi cikke a postakocsis személyszállítás problémáiról:



Győrött Nádorvárosban, a Baross hídtól keletre (a jelenlegi Eszperantó utcában) volt az egykori postakaszárnya. (Emlékét a Régiposta utca neve őrizte meg.) A hatalmas, földszintes épület vendégszobáiban pihenhettek az utazók, a lovakat istállókban helyezték el. A győri postalaktanya 1913-ban szűnt meg végleg. Az épültben katonai laktanya létesült, az 1960-as években bontották le. A városban több helyen, a postai megállóhelyeken lehetett fel- és leszállni, többnyire a vendégfogadók közelében.

Híradás a Győri postaépület bővítéséről a Győri Közlöny 1858 márciusi számából:




1863-ban indult meg Budapest-Bécs között, Győrön át a mozgóposta, azaz a vasúton való postai szállítás. A vonaton a küldemények előrendezését is elvégezték. 1864-ben pedig naponta gőzhajókon is küldtek postai leveleket.

Gőzhajói küldeményekről a Győri Közlöny 1864 márciusi, a mozgópostáról a Szabad Polgár 1875. szeptemberi számából olvashatjuk a cikket:





Az 1867-es kiegyezést követően a magyar posta viszonylag önálló lett, 1869-től már levelezőlapokat is továbbított, melynek 1870-től képes változata is kialakult. A postai kézbesítés gyorsaságát a helyi kereskedők nagyon fontosnak tartották, esetleges késedelmeket újságcikkekben is szóvá tették.

Győri Közlöny, 1860. novemberi és 1869. augusztusi számából:



1881-ben Budapesten kezdték meg az első távbeszélő központ működését. 1887-ben a függetlenné vált magyar postát Baross Gábor reformálta meg, ő egységesítette a postai és a távírdai szervezetet.

Győri Közlöny, 1887. február 20.:


A győri posta és távírda személyzete 1876-ban és 1886-ban a helyi naptárak alapján:


1890. januárjában adták át a Budapest-Bécs telefonvonalat. Ezzel megkezdődött Győrött a telefon-szolgáltatás kiépítése, az előfizetők toborzása.

Győri Közlöny, 1890. május 4.:


1893-ban a Woerl Győri Kalauzának térképmellékletében láthatjuk az akkori főposta helyét, amely a mai Czuczor Gergely és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán állt, a mostani emeletes banképület telkén.


 Képek a régi posta épületéről: 




A fenti régi posta földszintes saroképületét az 1960-as évek végén bontottak le. Az itt működő posta és távirada félévenkénti jelentéseiben, az 1892-1900 között időszakban a postai szolgáltatást, a távbeszélő és távirdák állapotát a közszükségletnek megfelelőnek minősítette.

Személyzete az 1905-ös címtár alapján:



A 19. század végén a telefonos beszélgetések időtartamát nem tudták mérni, így a használattól függetlenül egységesen, havi 5 forintban állapították meg az előfizetői díjat. 1893-ban 138, 1899-ben 276, 1908-ban 379 telefonelőfizető volt Győrben.
A bérelt postaépületben a távirda elhelyezése az adatbiztonságot nem garantálta, a telefon előfizetők száma is bővült, szükségessé vált egy tágasabb postapalotába való átköltöztetés.

Ezen a fényképen együtt látható a régi posta épülete és a szemközti sarok az új postapalota épülete (Czuczor Gergely utca):


(Győri postapalota 1911 előtt, képeslap)


(A győri első postapalota képe ma, fotó)

1907-ben a szemközti saroképület, az ún. Kőnig-ház lett a Magyar Királyi 1. sz. Posta épülete. 1912-ben bővítették, átalakították. A kétemeletes épület első szintjén a műszerészek és telefonvonal-felvigyázók kaptak helyet, a második szintre a távirda került. A régi berendezések helyett új hálózatot és gépasztalokat szereltek fel, a távbeszélő termet Bermonn Géza műszaki tanácsos tervei alapján Metykó Károly rendezte be.

A Győri Hírlap 1912-es cikke:


1913-ban a postai levelek összegyűjtésére, kézbesítésére a városrészek közötti autókat is használnak.

Győri Hírlap, 1913. augusztus:


1914-ben a győri telefonközpont 900 előfizető kiszolgálását tette lehetővé, de újabb kapcsolótáblák beszerelésével újabb 600 előfizetővel lehetett bővíteni a rendszert. A távíróvonalak vezetékei is fokozatosan épültek ki, egyre több településsel lehetett kapcsolatba lépni.

Győri Hírlap, 1914. február: 


Az 1915-ös győri címtárból a postai alkalmazottak névsora:


Győr városa 1927-ben elhatározta, hogy új postapalotát építtet. A város és a postakincstár között megköttetett az adásvételi szerződés 1927. augusztus 12-én, illetve szeptember 5-én. Az akkori postapalota közelében a város tulajdonában álló, erre a célra alkalmatos telek az Andrássy úton (a mostani Bajcsy-Zsilinszky út) állt rendelkezésre, így 1928-ban megkezdődhetett az építkezés 11825 pengő hitel felvételével. A kereskedelmi miniszter kötelezte Győr városát, hogy az építkezést 1928. szeptember 30-ig kezdje meg.

Az új Postapalota az 1930-as években. Levelezőlap.


1930. áprilisában már Győr új, második postapalotájában átkapcsolták a telefonvonalakat, május 5-én pedig az új postapalota épületét ünnepélyesen is átadták. Az épület függőleges és vízszintes teherbíró szerkezetei bauxitból készültek, a homlokzatot szép domborművekkel látták el.

Győri Hírlap, 1930. április és májusi cikkei:




Győri Hírlap, 1935. decemberi cikke a Postapalotáról:


A postapalotát 1944 júliusában bombatalálat érte, rommá lett, ezután a posta működése is szünetelt.

Postapalota bombatalálattal és a helyreállításról visszaemlékezés:



1945. március 28-án egy német tiszt kézigránátot dobott a telefonközpontra, amely a vezetékeket teljesen szétroncsolta. A posta már 1945. május 15-én újrakezdte működését.
1951. október 18-án 1600 állomásos automata telefonközpont kezdte meg működését. A távbeszélő állomások hívószáma ugyanekkor háromról négyjegyűre, 1967-ben pedig négyről ötjegyűre változott. 1953-ban 1400, 1962 decemberében újabb 800, 1967 novemberében 1200 fővonallal bővítették a telefonközpontot. Folyamatosan fejlesztették a vonalhálózatot és igyekeztek a munkafolyamatokat minél jobban automatizálni. 1965 januárjától közvetlenül hívható lett Mosonmagyaróvár, 1966 augusztusától Szombathely, Kaposvár, Pécs, Debrecen és Szeged is. 1969-ben távkábeleket fektettek le Budapest és Győr között. 1966-ban a táviratfelvétel és továbbítás automatizálásával könnyítették meg a távírászok és kézbesítők munkáját, 1967-ben a telexközpont kapacitását növelték meg. 1969 decemberében távválasztásos automata telefonközpont létesült, mellyel interurbán önkiszolgáló módon távolsági beszélgetéseket lehetett folytatni. 1971 áprilisában került sor a nemzetközi távíró hálózat automatizálására a GENTEX-rendszer segítségével, valamint a győri posta is automatikus távírót kapott.



A levelek automatikus szortírozását segítette az 1973-ban országosan bevezetett postai irányítószámok használata, mely négyjegyű számmal azonosított egy-egy települést vagy városkörzetet. 1974. június. 14-től bankjegyszámláló gépet üzemeltek be a győri 1-es postán. 1976-ban eldőlt, hogy új telefonközpont (postaműszaki épület) épül 1979-ig. Az 1930-ban nagyrészt bauxitbetonból készült épületet kikezdte az idő vasfoga. A postapalota állapota statikailag annyira megromlott, hogy életveszélyessé vált. 1985-ben a városvédők ugyan szerették volna az épületet megmenteni, de hiába, az épületet végül felrobbantották.


(Építő 1985.május 22.)


(Robbantás előtt a postapalota)

Az építkezés alatt a posta a Lukács Sándor utcában konténerben működött ideiglenesen. 1988-ban végre elkészült a Bodrossy Attila Ybl-díjas építész tervezte új, modern postapalota. Az ötszintes épületet 1988. november 8-án adták át, melyről a helyi és a szaksajtó egyaránt hírt adott. A harmadik, legújabb postapalota negyedévszázados ünnepségén, 2013-ban az épület egy kis szobájában postatörténeti gyűjteményt alakítottak ki, mely nyilvános, látogatható.

Az Építő 1986 szeptemberi és 1988 novemberi számából:



Dunántúli MÉH, 1989. január:


Posta mai képe és a Postamúzeum kiállításából részlet:



Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
A győri posta és telefon története 1867-től napjainkig. 400.sz. Ipari Szakmunkásintézet tanulói. Kézirat. Győr, 197?. Helyismereti gyűjtemény.
Czigány Zsuzsa: Adatok Győr város és a megye postaszerveinek múltjából. Kézirat. Győr, 197?. Helyismereti gyűjtemény.
Winkler Gábor-Kurcsics László: Győr, 1939-1999. Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság 1999. 305 p.
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből származnak, illetve a szerző saját felvételei.