könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2014. szeptember 30., kedd

Találkozzunk a könyvtárban! - Országos Könyvtári Napok


Hagyományos őszi rendezvénysorozatunk kapcsán igazán hívogató programsorozatot sikerült összeállítanunk! A szokásos módon lesznek író- olvasó találkozók, vendégünk lesz például Fábián Janka és Cserna-Szabó AndrásElőadásokat hallhatnak számtalan témában: Győr építészete, XX. századi története, önismeret stb. Itt a lehetőség, hogy megismerkedjenek az improvizációs színházi műfajjal; természetesen a kisebbek számára is kínálunk színpadi műsort a Mesekuckóban. Sokadszorra is megrendezzük az Ugrás a tudásba! című könyvtárhasználati vetélkedőt. Azok számára, akik otthonosan mozognak az Interneten online vetélkedőt és Múltidéző Facebook játékot kínálunk. A rendezvénysorozat nálunk október 3-tól október 17-ig tart. Figyeljenek az október 15-i Nyílt nap speciális kínálatára! A belépés minden rendezvényre díjmentes. A részletes programot innen tölthetik le. Tanulmányozzák figyelmesen a plakátot, mert az akcióban több részlegünk is részt vesz, ezért a helyszínek változóak!



2014. szeptember 29., hétfő

Juhász Gyula: Könyvtár



Lenn színes és kacér köntösbe bújva
gáláns regények és pikáns novellák,
ledér kaland, szívek szerelmi búja,
Boccaccio és Schnitzler némán nevet ránk.
A másik polcon díszes költemények,
arany szegéllyel és fehér selyemben,
bánatos álmok és édes remények,
álmok, melyek régen megcsaltak engem!

Fönn barna, szürke és vastag kötetben
Kant, Spencer, Nietzsche vár hiába engem.
Igazság? Csak az élet az igaz!

Nincs itten bölcseség és nincs vigasz!
A kályhában a szén gyönyörrel ég,

s én olvasom Hamlet történetét.

2014. szeptember 26., péntek

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának - gyermekkönyv ajánló


Szabó Magda könyvei leginkább attól sajátosak, ahogyan szereplői lelki életét, vívódásait, hangulatváltásait megjeleníti. Mondják meg Zsófikának című regénye kifejezetten kamaszokról és kamaszokhoz szól. Gondolatébresztő, szórakoztató és tanulságos. Milyennek látja a felnőtt a gyermeket és a gyermek a felnőttet; ismeri-e igazán a szülő azt, akit a világra hozott; tud-e nevelni az elméleti pedagógus, ha csak könyvből ismeri a gyerekét? - ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az események folyamán a főhős rájön, hogy nem a szavak értelme, hanem a tettek a legfontosabbak.
Zsófika, a regény főszereplője nem eminens tanuló, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. "Élete utolsó percében is rá gondolt... miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: "Mondják meg Zsófikának." Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot."
Zsófi mindenáron meg akarja tudni a mondat másik felét is. Kinyomozza apja utolsó betegét, aki nem más, mint saját iskolájának barátságtalan portása. Pista bácsi bokatörés miatt ágyhoz kötött. Zsófi, leküzdve rémületét, gondozni kezdi az öreget, aki kezdetben kétbalkezes, de szemfüles, keresni akaró gyereket lát benne. A kislány senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja, hogy senki sem érti meg. Legjobban az anyja ismeri félre, aki az elméleti pedagógia tudósa. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas, szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik, kever másokat is. A bonyodalmakból végül is általános iskolai tanárnője menti ki.
Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg. Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél "beleszól" a felnőttek életébe…És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, együtt nevethetünk, sírhatunk a szereplőkkel. Zsófika monológjai, gondolatai akár a sajátjaink is lehetnének.

Szilvási-Szabó Éva

2014. szeptember 25., csütörtök

A Magyar Népmese Hete Ménfőcsanakon



A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtára és a Ménfőcsanaki Művelődési Ház szeptember 29 - október 3. között rendezi meg a Magyar Népmese Hetét. A gazdag programban minden a magyar népmese kincsről szól! Rendezünk kiállítást, mesemondó versenyt, és készül „meserétes” is. A részletes program innen tölthető le. A díjmentes rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel várunk!


2014. szeptember 24., szerda

Helytörténeti kalandozások 10.


A győri időjelző torony

„A polgárok hasznos tájékoztatása és a városi élet vonzerejének növelése céljából Egerváry József [1829-1912 - a szerk.] kezdeményezte az időjelző torony felállítását." Csányi Károly (1873-1955) műépítész készítette az építési tervet 1890-ben. Az építmény befejezésére végül 1903 májusában került sor.

Csányi Károly műépítész által készített építési terv 1900-ból

Jankovits József látszerész, Steiner László mérnök és Molnár József főreáliskolai tanár mint szakértők jelenlétében a következő műszereket adták át: 1 db regisztráló barométer, 1 db hygrométer, 1 db hőmérő, 1 db polyméter, 1 db maximum-minimum hőmérő, 1 db szélzászló mutatólappal és 1 db óra mutatólappal.

A torony műszerei

Az időjelző torony az 1900-as évek elején


A torony a Rába felől az 1900-as évek elején


Az időjelző színesben az 1920-as években


A torony a második világháború során megsemmisült. 1990-ben a Győri Városszépítő Egyesület támogatásával az eredeti tervek alapján állították fel újra. Sajnos az eredeti műszerek nem kerültek elő, újakat helyeztek el benne. Az építmény ma is kedves színfoltja a városképnek.


(Forrás: A győri időjelző torony. In: Belvárosi történelem. Győr, 1988)






2014. szeptember 23., kedd

A halász és a felesége



Évadkezdés a MESEKUCKÓBAN! 2014. szeptember 26-án (pénteken) 16 óra 30 perckor a Mesekuckóban a Csörgősipka Színház A halász és a felesége című előadását tekinthetik meg. A rendezvény helyszíne szokás szerint a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér klubja (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint). A rendezvény látogatása belépődíjas, aminek ára 300 Ft. A zsúfoltság elkerülése érdekében a jegyek elővételben, az előadás hetében vásárolhatók meg a klubban 14 és 18 óra között. Várjuk az érdeklődő gyerekeket és az őket kísérő szülőket!


2014. szeptember 22., hétfő

A marcalvárosiakra is gondoltunk


A városrészben élő több tízezer emberre gondolva hoztuk létre a Marcalvárosi Fiókkönyvtárat (Győr, Lajta u. 27/a.). Szolgáltatásaink révén számukra is lehetővé tesszük, hogy költséghatékony módon tájékozódjanak a nagyvilág híreiről, szerezzenek be olvasnivalót, és vegyenek részt szabadidős programokon. A könyvtárban mintegy 3000 darab könyv közül válogathatnak, kölcsönzésben lévő kötetek esetén élhetnek az előjegyzéssel, újságokat és magazinokat olvashatnak, díjmentesen internetezhetnek, használhatják a wifit saját számítógépükkel, részt vehetnek rendezvényeinken és tagjai lehetnek klubjainknak. A könyvtár nyitva tartása: Hétfő: 13-18, Szerda: 8-12 és 13-18; Péntek: 8-13. További információ: 96/247-239. Minden közelben élő érdeklődőt szeretettel várunk!







2014. szeptember 20., szombat

Humorban nem ismerünk tréfát - online játék a Magyar Dráma Napja alkalmából


A Magyar Dráma Napja (szeptember 21.) alkalmából szeptember 22-én (hétfőn) online játékot indítunk Facebook-oldalunkon, melynek nyertese választhat magának egyet a fenti könyvek közül.
A magyar irodalom egyik nagy értéke az a sajátos humor, ami a szórakoztató forma mögött gyakran a súlyos történelmi helyzeteknek, társadalmi visszásságoknak és emberi gyengeségeknek tart tükröt.
Fedezzük fel együtt a magyar dráma máig aktuális, mosolyt fakasztó gyöngyszemeit!

Játékunkban szeptember 22. és 26. között mindennap délelőtt kiteszünk egy feladatot Facebook-oldalunkra, amelyre csupán a helyes megoldást NEM nyilvános kommentben, hanem a „diszol@gevk.hu” e-mail címre várjuk!

Az 5 napig (hétfő-péntek) tartó játék végén a legtöbb helyes választ beküldő, majd közülük a szerencsésen kisorsolt győztes nyereményként az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz, az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz és az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című értékes kötetek közül választhat. Az összes megfejtés beküldési határideje (akár egyszerre, egyben is) szeptember 28. (vasárnap) éjfél! Hajrá!

2014. szeptember 19., péntek

Megújult a kimlei könyvtár


A nagyközönség által kevéssé ismert, hogy a megye apróbb településeinek jelentős része megrendeli a könyvtári szakmai szolgáltatásokat. Így tettek Kimle elöljárói is. Ilyen ellátást területünkön a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és szerződéses partnerei (pl. a Huszár Gál Városi Könyvtár) nyújtanak. A Könyvtári Szolgáltató Rendszer vásárol számukra új dokumentumokat, törli az elavult köteteket, leltároz és gondoskodik a működtetés egyéb feltételeinek biztosításáról is. 

Örömteli hír, hogy idén megtörtént a kimlei könyvtár felújítása; ünnepélyes átadására szeptember 8-án került sor. Dr. Horváth Sándor Domonkos, intézményünk igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a megújult intézményt a használóknak. Megszépült belső tér és új bútorzat fogadja az olvasókat, a könyvtár szolgáltatásait korszerűen berendezett térben vehetik igénybe ezután. Az újonnan kialakított gyereksarok szinte csalogatja az ifjabb korosztályt!






2014. szeptember 18., csütörtök

XVI. Szabadhegyi Szüret


A József Attila Művelődési Házunk (Győr, Móra park 1.) hagyományos szüreti rendezvényére szeptember 20-án kerül sor az intézményben és kertjében. 15 órakor nótacsokorral kezdődik a mulatság, majd német nemzetiségi műsort hallhatnak, ezt követően fellépnek helyi amatőr csoportok is. Simon Róbert Balázs, városunk alpolgármestere 18.20-kor köszönti a jelenlévőket, s átadja a Szabadhegy Városrész Szolgálatáért díjat.

Az ünnepélyes pillanatokat követően a méltán népszerű Akkordeon harmonika együttes ad műsort. A rendezvény szüreti bállal zárul, ahol is az Ászok együttes szolgáltatja a muzsikát. A zenés programok mellett lesznek kézműves foglalkozások, játszóház, lovaskocsikázás és légvár is. Minden környékbeli érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan. A rendezvény részletes programja letölthető innen.

2014. szeptember 17., szerda

Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 4. rész


Győri Közlöny (1857 – 1896)

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc bukása után hosszú évekig nem jelenhetett meg Győrött időszaki sajtótermék. A többször benyújtott ez irányú kérelemre az első megengedő válasz 1857 tavaszán érkezett meg: ekkor is csupán egy német nyelvű hetilap indítására kapott engedélyt a kérelmező Anton J. Rosenzweig. A Raaber Geschäftsanzeiger című, alcíme szerint kereskedelmi és szépirodalmi jellegű újság – Kommerziell-belletristische Zeitschrift – 1857. május 17-én indult és hetenként kétszer jutott el az olvasókhoz. Utolsó száma ez év szeptember 27-én látott napvilágot; az e számban bejelentett megszűnés oka, hogy néhány nappal később, 1857. október elsején immár magyar nyelvű újság indulhat: ez lesz a Győri Közlöny, a város egyik leghosszabb ideig fennmaradó lapja – melyet az alábbiakban szeretnék röviden bemutatni a Tisztelt Olvasóknak!

A Zetykó József szerkesztésében, „Kereskedelmi és szépirodalmi lap” alcímmel induló Győri Közlöny fennállásának első éveiben több szempontból is különös jelentőséggel bírt. Másfél évtizeden keresztül a város egyetlen rendszeres időközönként megjelenő kiadványa volt, mely hetenként kétszeri megjelenéssel látta el információval, ill. olvasnivalóval Győr és környéke érdeklődő közönségét. A kiegyezésig ötször változott alcíme, és ugyanennyi alkalommal cserélődött a felelős szerkesztő személye is. Az előbbi igyekezett kifejezésre juttatni a lap jellege mellett a kiadásában közreműködő testületeket is: ennek köszönhetően az 1858-1860-ban megjelent számokon a „Kereskedelmi, műipari, mezőgazdászati és szépirodalmi lap” alcím, az 1862. év második felében megjelenteken a „Vegyes tartalmú hetilap és a győrvidéki gazdasági egylet hivatalos közlönye”, az 1863 januárjától utcára kerülő számokon pedig a „Vegyes tartalmú hetilap, a győrvidéki gazdasági egylet és a győri zenede hivatalos lapja” alcím olvasható. A felelős szerkesztői tisztet a lemondásáig hatalmas munkát végző és szép eredményeket elérő Zetykó Józseftől 1860 szeptemberében Szilvásy Márton vette át, akinek jelentős szerepe volt a lap politikai orgánummá válásában. Ahogy életrajzi szócikkének szerzője, Tóth László megállapította: „Vakmerően bátor cikkeivel küzdött a magyar nemzeti alkotmányos intézmények újbóli felállításáért … Szilvásy Márton és a Győri Közlöny a magyar nemzeti ellenállás kimagasló példája lett.” Bátor kiállásának is szerepe lehetett abban, hogy a német katonák egy csoportja 1861 nyarán a nyílt utcán súlyosan bántalmazta; felgyógyulása után elköltözött a városból. Közvetlen utódai közül Csukássi József nevét emelném ki: ő 1861 nyarától a lap belső munkatársaként tevékenykedett, majd 1865 júliusában vette át a felelős szerkesztő tisztét. Közel két évig végzett e tisztségében eredményes munkát, elérve, hogy a kor rangos írói és publicistái küldjenek írásokat a lapba; 1867 májusában azonban lemondott, Pestre költözött – itt teljesedett ki azután szerkesztői és újságírói pályája.

A Győri Közlöny tartalmát első időszakában a kereskedelmi rovat uralta a politikai tudósítások és a híranyag mellett – ez a fentebb ismertetett okok miatt érthető is. Jónak mondható a színházi rovata is, melynek szerkesztését dr. Kovács Pál vállalta magára, aki egyébként elbeszéléseit és tárcáit is szép számmal adta közre a lapban. Az utókor megítélése szerint a szépirodalmi rovat színvonala ezzel együtt sem érte el a többi rovatét; bár a költemények és elbeszélések szerzői között olyan nevek is találhatók, mint Beöthy Zsolt, Lauka Gusztáv vagy Thaly Kálmán. A lap „helyi” „szépírói” közül dr. Kovács Pál és Csukássi József mellett Virághalmi Ferencet emelném még ki, aki a szabadságharc után Nagydémen húzódott meg és innen küldte be első írásait a Győri Közlöny számára, később pedig Törökvilág Győrben címmel helyi tárgyú történelmi regényt is alkotott.

A dualizmus korának első éveiben a Győri Közlöny még mindig vetélytárs nélkül volt Győrött; megszaporodtak viszont azon szervezetek, melyeknek nyilvánosságot kellett biztosítani. E folyamatot jól jelzik az alcím egyre gyakrabbá váló módosításai: míg 1869-ben csak a győrvidéki gazdasági egylet és a győri zenede hivatalos lapjának mondja magát, 1870 szeptemberében megjelenik alcímében a győri önkéntes tűzoltó egylet neve is. Az 1870-es évek végére pedig oly mértékben megszaporodik a lap mögött álló szervezetek száma, hogy teljességre törekvő felsorolásukat már nem is vállalhatja az alcím; ezért az 1879. év második felében megjelent lapszámokon pl. ez olvasható: „A győrvidéki gazdasági egyesület, a győri ügyvédi kamara, a győri lövésztársulat, a győri önkénytes tűzoltóegylet, a győri ének és zeneegylet, a győrmegyei községi jegyzői kör, stb. hivatalos közlönye.” A felsorolás már sejtetni engedi a lapban megjelenő írások tematikai sokféleségét is.

A Győri Közlöny felelős szerkesztői székében 1867-től 1896 szeptemberében történt megszűnéséig – a Szávay Gyula által szerkesztett Győri Hírlapba történt beolvadásáig – nyolc személy váltotta egymást; teljességre törekvő bemutatásukra itt és most nem vállalkozva csupán két nevet említek. A leghosszabb ideig Mersich József ügyvéd viselte e tisztet: 1869 októberétől kezdődően 14 éven keresztül az ő nevét olvashatták felelős szerkesztőként a győri olvasók. Utódai közül az őt közvetlenül követő Vargyas Endre tanfelügyelő nevét emelném ki, aki „Vas Borona” álnéven 1872-től publikált rendszeresen a lapban főmunkatársi minőségben, majd 1883 őszétől 1887 májusáig volt a Győri Közlöny felelős szerkesztője. Népies elbeszélései, költeményei más lapokban is megjelentek; legfontosabb publikációs fóruma azonban a Győri Közlöny volt: Ruschek Antal számításai szerint 1882 szeptemberéig ezernél több írása látott napvilágot e lapban!

Hogy mit jelent a mai kutató számára a Győri Közlöny, azzal többnyire tisztában vagyunk: az 1857-től az 1870-es évek elejéig terjedő időszak kutatásához az egyetlen rendszeresen kiadott nyomtatott forrást; de a további két-három évtized győri és Győr megyei történéseinek megismeréséhez is „valóságos kincsesbánya”! De mit jelentett a kortársaknak? Hogyan értékelték ők e lap jelentőségét?

Hogy nagyra tartották, azt mutatja már maga a tény: 1882. október elsején, a Győri Közlöny „25 éves fenállásának alkalmával” a győri megyeház nagytermében irodalmi ünnepélyt tartottak, melynek ünnepi szónoka – a fentebb már idézett – Ruschek Antal győr-szigeti plébános volt. „A vidéki sajtó hivatásának méltatása és a 'Győri Közlöny' rövid története” című előadásából nem csupán a lap negyedszázados történetét, annak legfontosabb szereplőit ismerhetjük meg, de – amint arra a cím első fele pontosan utal – a „vidéki sajtó” hivatásáról is kifejti nézeteit a jeles egyházi szónokként is ismert szerző, mondandóját az alábbi fontosabb fogalmak köré csoportosítva: hazaszeretet, vallás és erkölcs, tudomány és művészet, az irodalom minden ága, család és társadalom, tanügy, megyei és városi élet, ipar, kereskedelem és mezőgazdászat, közlekedés, közrend. A felsorolásból láthatjuk: meglehetősen széles tematikai körben kellett helytállnia egy vidéki lapnak; a Győri Közlöny évfolyamait forgatva pedig egyet kell értenünk Ruschek Antallal abban, hogy e lap magas színvonalon tudta mindezt teljesíteni. Ezért becsülték nagyra a kortársak; és ezért böngésszük érdeklődéssel a 21. század elején mi is!

Horváth József

2014. szeptember 16., kedd

Beszélgetés Petruska András zenésszel


Szeptember 19-én, pénteken délután 18 óra 30 perckor egy hangulatos beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők Petruska András zenésszel a Központi Könyvtár Klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22.). A rendezvényre a belépés díjtalan.

Petruska András a 2010-ben indult szóló pályafutása alatt és a háta mögött álló több, mint 400 klub- és fesztivál fellépéssel, valamint két kiadott kislemezzel rengeteg rajongót és elismerést gyűjtött már ezidáig. 2010-ben megnyerte a Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai díját, majd a következő évben a Quimby egyszemélyes előzenekaraként turnézott, továbbá előadott a TEDxYouth@Budapest konferencián is. A 2012-es évet az MR2 Petőfi Rádió Akusztik című műsorában kezdte, ezt pedig olyan fontosabb fellépések követték, mint a Belvárosi, vagy a Sziget Fesztivál. 2014-ben megjelent Metropolita című első nagylemeze, amelynek koncepciója szervesen kötődik a 4-es metró állomásainak hangulatához. Az album egy képeslap Budapestről, amely az új metróvonal útvonalán kalauzol végig városon megmutatva annak minden arcát.

Zárva lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár


Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy intézményünk Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross u. 4.) szeptember 20-án (szombaton) karbantartási munkálatok miatt ZÁRVA lesz, és online szolgáltatásai is szünetelnek.
Központi Könyvtárunk (Győr, Herman Ottó u. 20.) szolgáltatásait azonban ezen a napon is igénybe vehetik újabb beiratkozás nélkül, amennyiben van érvényes olvasójegyük kölcsönözhetnek, olvashatnak újságot, fénymásoltathatnak, használhatják az internetet, tájékoztató kollégáink pedig várják kérdéseiket! Megértésüket köszönjük!

2014. szeptember 15., hétfő

Filmklub és kiállítás

Filmklub: Hárommal több esküvő


A romantikus spanyol vígjátékot szeptember 16-án (kedden) 17 órai kezdettel tekinthetik meg a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint). Játékidő 94 perc. Javier Ruiz Caldera (rendező) a magasan kvalifikált fiatal nők társkeresési problémáit karikírozza ki, képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe helyezvén főhősét, Ruth-ot. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Kiállítás: Csallóközi Színes Ceruzák


Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a győri Kovács Margit Iskola és a nagyszombati önkormányzati kerület, Csallóközi Népművelési Központ (Dunaszerdahely) meghívja az érdeklődőket a Csallóközi Színes Ceruzák című nemzetközi gyermekrajz kiállítás győri megnyitójára 2014. szeptember 17-én (szerdán) 11.00 órára.

Köszöntőt mond: Jana Svetlovská, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója. A kiállítást megnyitja: Rózsavölgyi László, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság elnöke. A kiállítás megtekinthető 2014 . szeptember 26-ig az intézmény nyitvatartási idejében. Cím: Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakközépiskola és Szakiskola (Győr, Répce u. 2.). Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2014. szeptember 12., péntek

Helytörténeti kalandozások 9.

Schmidl H. János gyáros

Patvarcon született 1858. november 20-án. Édesapjával együtt vezette a család budapesti cukorka- és csokoládékészítő üzemét, ezt a gyárat telepítette át 1893-ban Győrszigetbe, a Gyár utcába. 1934-ben a cég az ő elnökletével a Pannónia Édesipari Vállalattal egyesült Schmidl-Pannónia Egyesült Csokoládé és Kekszgyár néven.

Kezdeményezésére alakult meg a Győrszigeti Ipartestület. Szorgalmazta Győr és Győrsziget egyesülését, amely 1905-ben meg is történt. Ekkor a város törvényhatósági bizottságának tagja lett. Alelnöke volt a város ipartestületének, választmányi tagja a Magyarországi Gyáriparosok Szövetségének. A Győri Neológ Izraelita Hitközség alelnöke, a város zsidó kulturális és szociális intézményeinek támogatója.

1. Arckép 1911-ből (forrás: A győri ipartestület és a régi győri ipartársulatok története):

2. Hirdetés 1911-ből:

3. Arckép 1931-ből a Győr-Moson-Pozsony k.e.e. megyei Fejek című könyvből:

4. A Schmidl-Pannónia Egyesült Csokoládé és Kekszgyár logója:

5. Schmidl-féle cukorkás dobozok:



2014. szeptember 11., csütörtök

Kézműves esték felnőtteknek


Központi Könyvtárunk klubjába (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) hívunk-várunk minden barkácsolni szerető és egyben környezettudatos érdeklődőt! Szeptember 12-én (pénteken) 17 órai kezdettel szakember vezetésével újrahasznosíthatják a környezetünkben fellelhető, immár kidobásra ítélt anyagokat, tárgyakat.

Szép és hasznos holmikat alkothatnak papírból, textíliából s ki tudja még miből – csak a fantázia szab határt az alkotásban. Első alkalommal ékszert készíthetnek. Ki ne szeretne egy bizsuval gazdagodni, ráadásul ingyen?! További információ: 96/335-675.

2014. szeptember 10., szerda

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 3.

A győri Karmelita templom

1. H.T. grafikus, 1910 körül

2. Herman Izidor grafikus, 1911 előtt

3. Sepp Mahler grafikus, 1920-as évek

4. H.T. grafikus, 1927 körül

5. Monostory György grafikus, 1930-as évek

2014. szeptember 9., kedd

Mark Haddon: Valami baj van – könyvkritika


Mark Haddon 2003-ben A kutya különös esete az éjszakában című regényével robbant be a felnőttirodalomba. A brit regényíró és költő korábban gyerekeknek szóló írásairól és a BBC tévécsatornának írt gyerekműsorairól volt ismert. A 2006-ban írt Valami baj van című regénye második nagykönyv próbálkozása, bár azt hiszem, a próbálkozás kifejezés immár sértő a tehetségére nézve. Hiszen 2003-ban és 2004-ben két rangos brit elismerést is elnyert első regényével.

A Valami baj van kitűnően olvasmányos regény. Úgy stílusában, mint mondanivalójában. Haddon egy mai, többgenerációs családot kap széjjel, bont személyekre, és azt vizsgálja, az egyéni problémák hogyan képesek befolyásolni a családtagok egymáshoz való viszonyait. A mai társadalom annyira differenciált, hogy egy családon belül is százféle motiváció, attitűd érvényesül, tényleges karakterisztikát adva a különböző személyiségeknek. Ezért nehéz sokszor megtalálni azt az ideális összhangot, amely nélkül nincsen egészséges kapcsolatrendszer.

A regény úgy kezdődik, hogy valami baj van. Mármint először George-dzsal, a nemrég nyugdíjba vonult családfővel, de aztán sorra ütköznek ki a többi családtag problémái is. A feleség hűtlen, szerelmes George egykori kollégájába. A felnőtt fiúgyermek homoszexuális kapcsolatában az elkötelezettség és a szabadság összeegyeztethetetlen középútjára vágyik. A felnőtt lánygyermek, egy válással a háta mögött újabb házasságra készül. Az unoka őrlődik a vér szerinti apa és a leendő mostohaapa között. És akinek mindezeket a széthulló családtagokat illene összefognia, George, hát ő meghalni készül. Depressziója, hipochondriája, idegösszeomlása persze fizikailag nem megalapozott, inkább a nyugdíjas létbe csöppenéssel magyarázható, mindenesetre nagyon erőteljesen jelentkezik nála. Vajon van-e visszaút, összeáll-e még újra szeretetben a család?

Mark Haddon szemléletesen, átélhetően ír. Minden egyes karakterével azonosulni tudunk, esendőségük ellenére is szurkolunk nekik. Néha-néha a csúcspontokon ugyan átlépünk a teljes abszurdum földjére, de valljuk be, az ilyesmi a való életben is benne van a pakliban. És időnként remekül ki is húzzuk belőle. A Valami baj van egyszerre családregény, szociográfiai áskálódás, a mai életfelfogás kendőzetlen tükre. Pozitív benne a gyógyulni vágyás, a NEM helyett az IGEN felé terelés, a „csakis rajtunk áll minden” reménye. Ezért jó olvasni, és ezért jó elgondolkodni rajta. George családja akár mi is lehetnénk. Vagy talán vagyunk is.


Szilvási Krisztián

2014. szeptember 8., hétfő

Bűnbe esett irodalmi hősök - Kiss Anna előadása


Szeptember 11-én (csütörtökön) 17 órakor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának Klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) KISS ANNA  jogász tart előadást Bűnbe esett irodalmi hősök címmel. Vajon milyen ítéletet hozna egy mai bíróság Toldi Miklós, Édes Anna, vagy épp Ágnes asszony ügyében - bűnösök vagy ártatlanok irodalmi hőseink? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Kiss Anna, aki jogi szempontból vizsgálja az irodalom híres és kevésbé ismert bűneseteit, bemutatva az adott ügyben elhangozható vád- és védőbeszédeket, ítéletet és indoklást.

Mindehhez olyan alkotók műveit használja fel, mint Arany János, Kosztolányi Dezső, Thomas Mann, Csáth Géza, William Shakespeare és Kafka Margit. Kiss Anna évek óta tanítja az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a bűnbe esett irodalmi hősök tantárgyat, felhívva hallgatói figyelmét a jog és az irodalom kapcsolatára.

2014. szeptember 5., péntek

Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 3. rész


1848 kisebb helyi időszaki kiadványairól

Amint arra sorozatunk előző részének befejező soraiban utaltunk, a dr. Kovács Pál által szerkesztett, 1847. január 2. és 1848. augusztus 10. között megjelent Hazánk című újság nemcsak a győri olvasók számára volt fontos, de a környező megyékben élők is ebből tájékozódhattak; a szomszédos megyeszékhelyeken ugyanis nem jelent meg ekkortájt időszaki kiadvány! Ez a tény még inkább növeli annak jelentőségét, hogy Győrött 1848-ban a Hazánk mellett más időszaki kiadványok is megjelentek – igaz, csupán rövidebb ideig. Ezekről a sajtótörténeti érdekességekről szeretnék az alábbiakban röviden szólni.

Vas Gereben nevét a korábbiakban már említettük, az Általa szerkesztett Csarnok című kéziratos lap kapcsán; az egyik kiadványt Ő adta ki Öreg ÁBC vén emberek számára címmel. A kiadványt egyes sajtótörténészek a könyvek közé sorolják, de a szakemberek többsége időszaki kiadványként írja le. Magam az utóbbiak véleményével értek inkább egyet, hiszen az egyes, sorszámmal ellátott kiadványok címe állandó; mindegyik szám rendelkezik alcímmel is, utalva annak konkrétabb témájára. A négy ismert szám alcíme a következő:
ñ     Törvénycikkely a közös teherviselésről.
ñ     2. Törvénycikkely az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről.
ñ     3. sz. A pénz dolgáról. A katonákról.
ñ     4. sz. A nemességhez.
Amint az idézett címekből is kitűnik, Vas Gereben célja e sorozat kiadásával a forradalmi átalakulásnak az egyszerű nép számára is közérthetően történő megmagyarázása volt. Két váltó garasért árult füzetei a korabeli feljegyzések szerint hihetetlen mennyiségben keltek el a vásárra bejövő falusi nép között. De akadtak nagyobb tételbeni előfizetői is: Bay Antal megyei főbíró pl. ezer példányban rendelte meg a birtokain élő falusi nép számára; Győr vármegye pedig ötezer darabot vásárolt belőle – nyilván a szétosztás szándékával. Az első számával 1848. március 24-én jelentkező, kb. hetente megjelenő kiadvány azonban nem volt hosszú életű: a 4. szám végén még azt ígéri a szerkesztő, hogy a következő számban meg fogja magyarázni, „hogy a közös adózás nem kár ...”, ezt a számot azonban már nem sikerült fellelniük a kutatóknak – nagy valószínűséggel azért, mert az már meg sem jelent. A megszűnés oka, hogy a szerkesztő Vas Gereben hamarosan visszaköltözött Pestre, mivel a kormány – valószínűleg Kossuth Lajos javaslatára – megbízta a Nép Barátja című újság szerkesztésével.

Ez utóbbi címet hallva érdemes megemlítenem: ez idő tájt, de pontos dátum nélkül látott napvilágot Győrött Kozma Imre szerkesztésében egy hasonló jellegű kiadvány, melynek már a címe is „árulkodó”: Népbarát, vagyis magyarázata annak: mikép kell értenünk az új változásokat. E győri kiadványnak csupán egyetlen számát ismeri a szakirodalom: a szerkesztő ugyan e számban azt ígéri, hogy a következőben folytatja a cikksorozatot, további számot azonban mindeddig nem sikerült fellelnünk.

Lényegesen többet tudunk ennél Richard Noisser kiadvány-sorozatáról, mely Busa Margit minősítése szerint „határeset a folyóirat és röplap között”. A győri születésű, ekkor 35 esztendős Noisser, a Das Vaterland alapító szerkesztője, majd a Hazánk kiadója és kereskedelmi rovatának vezetője 1848. április 18-án jelenteti meg első kiadványát Der grosse Pfaffenzwicker címmel, Satirisch-oppositionelles Flugblatt alcímmel. Megjelenésének előzményeit Szávay Gyula tömören így ismerteti: „A benczések templomában egy fanatikus egyházi szónoklatot mond el ezekben a napokban egy lelkész (nem benczés). A hitszónoklatra vonatkozólag kárhoztató megjegyzéseket tesz a „Hazánk”. Nemsokára egy röpirat jelenik meg („Pfaffenzwicker”), mely gúnyos modorban szól a pápáról, papokról s egyes egyházi intézmények eredetét fejtegeti.”

Így indul Richard Noisser újabb vállalkozása, melynek során 19 szám jelenik meg 1848. július 13-ig, önálló címeken, de az idézett alcímet május 20-ig (a 12. számig) megtartva. Megjelenési periodicitása rendszertelennek mondható: május 20-ig átlagosan 2-4 naponként jelenik meg egy-egy újabb szám, júniusban viszont már csak hetente-kéthetente. A végig Noisser által szerkesztett és kiadott, a győri Streibig nyomdából kikerülő német nyelvű kiadványsorozat kíméletlenül támadott szinte mindenkit – közismert egyházi és világi személyeket egyaránt – a városban, nagy vihart váltva ki mindezzel.

A fentiekből látható: Győrött 1848 első felében a Hazánk mellett három olyan kisebb kiadvány is megjelent, melyet nemcsak a helytörténet, de az időszaki sajtó története is számon tart. Köszönhetően annak, hogy volt a városban elegendő szellemi tőke az íráshoz; volt egy kiváló nyomda, mely képes volt – a jó néhány könyv, a sok száz plakát és aprónyomtatvány, valamint a számos egyéb nyomdatermék mellett – az időszaki kiadványok gyors és jó színvonalú előállítására; és nem utolsósorban annak, hogy volt olvasói igény is e kiadványok nagyobb számban való megjelentetésére.

Horváth József