könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. január 17., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 130.

Kelen Imre, a Győrből induló nemzetközi hírű karikaturista – 1. rész


A győri származású Kelen (Klein) Imre nevét és műveit Genftől New Yorkig jól ismerik. Budapesten mint karikatúrarajzoló 1917-ben tűnt fel. 1919-ben megörökítette a Tanácsköztársaság győri vezetőit, és még ebben az évben külföldre távozott. Az 1920-as évek Genfjének kedvelt rajzolója volt alkotótársával, Dezső Alajossal együtt. Európa-szerte elismert művész, politikusokat kifigurázó karikatúráit a legnagyobb lapok közölték. 1938-ban a háborús fenyegetettség miatt Dezsővel együtt végleg elhagyta a kontinenst. New Yorkban rendezkedett be, az ENSZ híradóját vezette. Nyugdíjba vonulása után több könyvet írt, köztük saját önéletrajzát is.

Kelen Imre Klein Imre néven 1896. december 22-én született Győrben. Apja Klein Ignác, az Olajművek R. T. Kohn Adolf és Társa cég kereskedelmi igazgatója volt. A család Győrszigetben, a Vásártér 14. szám alatti földszintes házban lakott (1913-tól Treffort utca, majd 1948-tól Kiss Ernő utca).

Korán megmutatkozott tehetsége. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolába (a Révai Miklós Gimnázium elődjébe) járt. Itt kezdett el karikatúrákat rajzolni. Sorra leskiccelte osztálytársait, tanárait. Utóbbiból számtalan kellemetlensége is akadt. 1915-ben hadi érettségi bizonyítványt szerzett.

A Győri M. Kir. Állami Főreáliskola negyvenkettedik évi értesítője az 1914-1915. tanévről:



Harcolt a monarchia hadseregében, zászlósi ranggal szerelt le. Érdemei elismeréséül Magyar Katonai Kereszt kitüntetést kapott.

1917-ben beküldte Kober Leónak, a Szamár című élclap szerkesztőjének néhány rajzát, és még ugyanebben az évben leközölték ott az első grafikáját, amely „valamilyen színházi vonatkozású tréfa” volt. Ezután rendszeresen jelentek meg rajzai a lapban, melyet később Molnár Ferenc és Heltai Gáspár átkeresztelt Április-ra. Erről az időszakról egy későbbi interjúban így beszélt (Magyar Nemzet, 1973. augusztus 26.):


Az első sikert több is követte, a Borsszem Jankó, a Bolond Istók, a Győri Élet közölték rajzait, és jelentős összegekkel honorálták műveit. 1919. januárban az Est kirakatában és boltjában egy kisebb gyűjteményt állított ki, melyek korábban a Borsszem Jankóban és az Áprilisban jelentek meg.

Harsányi Lajosról készült karikatúra a Győri Élet 1919. 10. számában:


1919 februárjában a Gyűjtőfogházban Kun Béláról rajzolta élete első politikai karikatúráját. A direktórium többi vezetőjéről készített – szám szerint 32 – karikatúrákat, melyeket a művész szignója mellett ők saját kezű aláírásukkal is elláttak. Ezeket az alkotásokat évtizedekkel később a megyei könyvtár költözésekor találták meg és állították ki. Ezek között voltak:

Pogány Imre ügyvéd, 1918-ban a győri Nemzeti Tanács elnöke:


Pogány Imréné tanárnő, 1918-ban a győri Nemzeti Tanács tagja, a Nők Tanácsának szervezője és egyik vezetője:


Rainer Mihály, a Reggel c. lapkiadó vállalat igazgatója:


1919. augusztus 31-én Szigethy Istvánnal közös kiállítást rendezett a KIOSZK emeleti termeiben. A kollekciót Hőfer Vilmos városi jegyző nyitotta meg. A kiállításon a város vezetői, a győri irodalmi és művészeti élet ismert alakjairól készült portrék szerepeltek. Itt kaptak helyet azok a rajzok is, melyeket a nagyszombati „őrültek házában” készített.

Dunántúli Hírlap, 1919. augusztus 31.:


1919 decemberében Münchenbe utazott, festőiskolában tanult, mellette a Meggendorfer Blätter, a Jugend és más művészeti lapok állandó munkatársa lett. Rajzait spontán könnyedség jellemezte. „Nem a dolgok formabeli reprodukálására törekszik, hanem a belső karakterisztikum visszaadására” írta róla Győri Erdélyi Miklós a Dunántúli Hírlapban. Münchenben három évig tartózkodott, de 1922-ben a tomboló infláció miatt otthagyta Németországot. Ebben az évben az Országos Szépművészeti Múzeum igazgatója 4 grafikáját megvásárolta az intézmény számára.

1922. október 22-én a Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat a megyeháza nagytermében tartotta közgyűlését, és ezzel egy időben nyílt meg Kelen Imre festőművész karikatúra kiállítása is. Addigra már külföldön széles körű ismertséget szerzett rajzaival, rézmetszeteivel. Azzal a karikatúra gyűjteménnyel lépett a nagyközönség elé, melyet Győr ismert személyeiről három évvel ezelőtt egyszer már kiválogatott. A művész a kiállítása teljes jövedelmét a képzőművészeti iskola szegény sorsú diákjai javára ajánlotta fel.

Dunántúli Hírlap, 1922. október 25.:


1922. december 22-én elfogadták a névváltoztatás iránti kérelmét, így a Klein családi nevet az eddig művésznévként használt Kelenre változtatta. Németország után Svájcba ment. Zürichben a Sport című lapnak dolgozott, több száz sportembert kellett lerajzolnia. Innen Lausanne-ba utazott, ahol a közel-keleti értekezletre érkező politikusokról készített karikatúrákat. Itt találkozott a már Budapestről ismert Dezső Alajossal, aki ez idő tájt a párizsi Matin című lapnak rajzolt. Ekkor szövődött örök barátság Kelen Imre és Derso (Dezső) Alajos között. (Utóbbi nevét onnan kapta, hogy a franciák először félreolvasták az aláírását, így lett a Dezsőből Derso.)

Jó pár írás megemlíti, hogy a két rajzoló több dologban is jól kiegészítette egymást. Kelen szorgalma Derso jó üzleti érzékével párosult. Ugyanakkor Kelen pedáns és korán kelő volt, míg a mindig rendetlen Derso bohém, az éjszakai életet szerető és abból anyagot gyűjtő ember hírében állt, ezért minden reggel Kelen ébresztette egy pohár vízzel. Közösen készítették karikatúrájukat is. Egy forgóasztalon egyszerre dolgoztak ugyanazon a rajzon, mivel Derso balkezes, Kelen jobbkezes volt. Derso a fejeket rajzolta, Kelen az alakot és a hátteret. Politikai karikatúrát ők készítettek először.

A konferencia nyolc hónapig tartott, ezalatt végig Lausanne-ban dolgoztak. Majd miután 1923-ban aláírták a szerződést, az alkalomról óriási tablóképet készítettek, amit minden küldött aláírt. Végül kiadták, „és úgy elkelt, mint a pinty…” idézte vissza ezt az időszakot Kelen egy későbbi interjúban. Ezután sorra jelentették meg albumaikat, rajzaik a legnevesebb lapokban tűntek fel. A sajtó Kelent a békekonferenciák karikaturistájaként emlegette, mert „Lausanne óta egy konferenciáról sem hiányzott”.

Lausanne után a már párizsi lakos Kelen Imre és Dezső Alajos az egyiptomi Al Kashur-nak, a brüsszeli Le Soir-nak, a párizsi Midi-nek, a Petit Parisien-nek dolgoztak, de közben rendszeresen küldtek haza karikatúrákat, melyeket a pesti lapok le is közöltek. Az 1920-as években a Nemzetek Szövetségének helyszínén, Genfben dolgoztak, és hosszú éveken keresztül itt volt a székhelyük. A genfi diplomaták és újságírók egyik kedvelt törzshelyén, a Bavaria kávéházban – annak megbízásából – neves népszövetségi politikusokról készítettek karikatúrákat, mintegy 150 darabot.

1923 októberében Az Est néhány karikatúrát közölt a Gardiens de la Paix című, 350 karikatúrát tartalmazó gyűjteményből. A Genfben kiadott Népszövetség delegátusairól, a bizottságok tagjairól és a Genfben megfordult külföldi politikusokat ábrázoló albumnak hirtelen nagy sikere lett, és ezután egymás után kapták a megrendeléseket a különböző lapoktól, egy zürichi kiadótól pedig felkérést egy újabb album elkészítésére.

Az Est, 1923. október 18.:


Magyarország, 1925. október:


Locarnói sajtóbankett humoros meghívója (Magyarország, 1925. október 21.):


Külön műfajuk volt a tréfás menükártyák készítése. Az elsőt egy brit diplomata felkérésére a locarnói konferencián készítették, majd Genfben folytatták. 1926. szeptember 10-én megrajzolták a Népszövetséghez akkreditált hírlapírók díszebédjének az étlapját. „A patkó alakú asztal közepén Stressemann német és Briand francia külügyminiszter koccint Austen Chamberlain brit külügyminiszter feje felett. Az angol államférfi hirtelen felkelt s a két pohár kiömlött... emlékezik vissza Kelen. Az ötletes étlap-karikatúráikból több kiállítást is rendeztek.

Az Est, 1926. szeptember 14.:


Magyarországon Az Est-lapok közölték a világ legnevezetesebb államférfiait megörökítő karikatúráikat. 1926 áprilisában Kelen Imre Budapestre utazott. Megjelent a nemzetgyűlés folyosóján, ahol csakhamar híre ment annak, hogy egy híres művészvendég érkezett. Folyamatosan nagy csoport vette körül, mindenki azt figyelte, ahogy a rajzokat készítette. Kelen az összes politikust lerajzolta, néhányukról – köztük a saját magáról – készült karikatúrát az Est 1926. április 25-i számában megjelent tudósításban leközölték.

A Sokorópátkai Szabó Istvánról készült grafika:


1927-ben leszerződtek az amerikai United Press-szel, mely kikötötte, hogy csak nekik dolgozhatnak. Sikerült azonban elérniük, hogy továbbra is rajzolói maradhattak Az Est-lapoknak.

Az Est, 1927. március 23.:


1930-ban a Londonban lezajlott indiai kerekasztal konferencia résztvevőit örökítette meg. Itt ismerte meg Gandhit. A konferencia résztvevőiről a kashmiri maharadzsa megbízásából albumot készített.

Pesti Napló, 1931. február 18.:


1930-ban édesapja, Klein Ignác volt győri olajgyári igazgató 72 éves korában meghalt (Az Est, 1930. június 8.):


A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága 1930. július 3-án megtartott közgyűlésén a társaság rendes tagjai közé választották Kelen Imrét Dezső Alajossal együtt.

Magyar Grafika, 1930, 5-6. sz.:


1930. július 30-án a Dunántúli Hírlap Rövid tíz perc Kelen Imrével, a világhírű rajzolóművésszel címmel interjút közölt Kelen Imrével, melyben, ahogy ő mondta, elhagyja „az én világom fővárosát, Győrt” örökre, ahová 33 év emléke fűzte.

Dunántúli Hírlap, 1930. július 30.:


1930 októberében a Népszövetség szimbólumának kifejezésére benyújtott pályaművekből nyílt kiállítás Genfben, a Madelaine termében, abban az épületben, ahol az európai nemzetiségek gyűléseztek. Az egy holland kereskedő jóvoltából Brüsszelben megrendezett zászló- és jelvényverseny kollekcióját azért szállították Genfbe, hogy a zsűri szemrevételezhesse és díjazhassa. Miután első helyezett nem született, így Kelen is beadta – ugyan pótlólag – az ő saját pályamunkáját.

Pesti Napló, 1930. október 5.:


December 20-án Triesztben hajóra szállt, Egyiptomba indult. Barátja az utazás előtt így búcsúzott tőle (Pesti Napló, 1930. október 5.):


1932-ben Genfben leszerelési konferencián karikatúrákat rajzolt Dezsővel együtt (Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1932. március 13.):


1934-ben, Londonban Sir John Simon külügyminiszter az All Peoplesʼ Association helyiségeiben megnyitotta Kelen Imre és Dezső Alajos karikatúra kiállítását. A Győri Hírlapon túl több hazai napilap is beszámolt a megnyitóról.

Pesti Napló, 1934. október 23.:


Szabadság, 1934. december 12.:


1936-ban a Népszövetségi Palota belső dekorálására a világszervezet megvásárolta 15 menükártyájuk nagy alakú, színes változatát egyenként 350 svájci frankért. Évek múltán is sokan csak azért keresték fel a kávéházat, hogy megnézzék Kelen és Derso munkáit.

Magyarország, 1936. november 20.:


Ugyanakkor 1936 novemberében a napilapok hasábjain arról olvashattunk, hogy Kelen és Dezső egy tréfás freskója valóságos forradalmat idézett elő Genfben. A Népszövetség népszerű magyar karikaturistáit megbízták, hogy freskót fessenek a népszövetségi palota bárja számára. A szónoki emelvény megrohamozása című, három méter széles és másfél méter magas falfestmény a genfi történelem egy híres eseménye nyomán készült. 1602-ben a Savoyaiak létrákkal megrohamozták Genf falait, azonban a genfiek visszaverték őket. Az ostrom – Escalade – emlékére minden évben nagy ünnepséget tartanak. Kelen és Dezső képén a lovagi jelmezbe bújtatott államférfiak a szónoki emelvényt ostromolják. A freskó olyan nagy sikert aratott, hogy a Rockefeller könyvtár is hasonló freskót akart festetni a két művésszel. Viszont a helyiek körében általános felháborodást és tiltakozást váltott ki a mű, melynek sajtója az egész világot bejárta.

Pesti Napló Képes Melléklet, 1936. november 22.:



Az új genfi menükártya 1937-ből (Magyarország, 1937. szeptember 22.):


1938-ban az Európában kialakult politikai helyzet miatt Amerikába távozott Dezső Alajossal együtt. Itt karrierjének újabb szakasza kezdődött, melyet következő cikkünkben mutatunk be.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Bajomi Lázár Endre: Két háború között.- Budapesti beszélgetés Kelen Imrével. In: Magyar Nemzet, 1973. aug. 26. p. 11.
Bajomi Lázár Endre: A háború után. In: Magyar Nemzet, 1973. aug. 28. p. 4.
Zeidler Miklós: Magyar művészek a Nemzetek Szövetségében In: Limes, 2008. 3. sz. p. 267-272.
Győri Erdélyi Miklós: Látogatás Kelen Imrénél, a világhírű karikaturistánál.: 1919 óta állandóan külföldön tartózkodik. In: Dunántúli Hírlap, 1929. nov. 15. p. 2.
Győri életrajzi lexikon / szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Városi Könyvtár (Győr), 1999. p. 165.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, 1998. p. 174.

Készült a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján.

2019. január 15., kedd

Programjaink a héten

Kiállítás



2019. január 18-án (pénteken) 17 órakor kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében Szük Norbert Ödönfestőművész és Dezséry Szük Dorottya fotóművész házaspár SZÜKrealista GYŐRület címmel rendezett közös kiállítása.
A kiállítás megtekinthető 2019. február 14-ig, hétköznapokon: 13.00-16.00 óráig. Az ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A belépés díjtalan.

Ismeretterjesztő előadás





2019. január 17-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) ismeretterjesztő előadás kezdődik Anekdoták a magyar irodalom és színház világából címmel.
A magyar és a világ irodalmi, zenei, és színházi életéből anekdotákat bölcs történeteket és tanmeséket Horváth Ferenc nyugalmazott művelődésszervező-boldogságkutató idéz fel.
A belépés díjtalan.
A rendezvény a Magyar Kultúra Hete programsorozat része.

2019. január 14., hétfő

Később nyit a Kisfaludy Könyvtár

Január 15-én továbbköltözik a térképkiállítás

2019. január 15-én (kedden) lebontjuk és elszállíttatjuk az eddig bemutatott vándorkiállítás anyagát. A munkálatok az épület egészét érintik, ezért a szokásostól eltérő módon a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross G. u. 4.) csak 15 órakor nyitja meg kapuit az olvasók előtt.
Köszönjük megértésüket!

2019. január 10., csütörtök

Eredményhirdetés-Zenefenomének



Lezárult múlt hónapban zenés online játékunk, melynek során a teljesen hibátlan megfejtést beküldők egy-egy zenei témájú könyvet kaptak jutalmul. A nyerteseket e-mailben értesítettük nyereményükről, gratulálunk nekik! Ők: Banasák András, Fodor Veronika és Tolnai Gábor.
A helyes megfejtések:
hétfő: Quimby, RHCP, Tankcsapda
kedd: Cult, Depeche Mode, Nickelback
szerda: Alma, Neoton, Welhello
csütörtök: Győri Filharmonikus Zenekar, Metallica, Nightwish
péntek: Anna & The Barbies, Benkó Dixiland Band, Havasi Balázs

2019. január 9., szerda

Eredményhirdetés-Bernstein 100.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Leonard Bernstein születésének 100. évfordulója alkalmából Bernstein 100. címmel rejtvényfüzetet állított össze az olvasóknak. Örömünkre szolgált, hogy szép számmal érkeztek megfejtések.
Maximális pontszámot elért játékosaink: Bertalan Nikoletta, Csáp Péter, Csápné Kató Annamária, Király Ernőné, Kiss Virág, Kovácsné Horváth Bernadett, Rapkay Tamás
További könyvjutalomban részesülő megfejtőink: Kis Péter, Pretz György, Németh Jánosné, Oltai Judit, Matis Evelin Nóra.
Az ajándékkönyvek december 18. 13 órától átvehetőek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Hangtárában, nyitvatartási időben.

2019. január 8., kedd

Programajánló

Elkészült, honlapunkon már olvasható és letölthető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér januári programjait ismertető leporelló online verziója. A papír alapú kiadvány hamarosan kikerül a nyomdából, és minden telephelyünkön elérhető lesz.
A januári programajánlót honlapunk Szabályzatok, letöltések/Letölthető dokumentumok menüpontjából, vagy erre a linkre kattintva tölthetik le.

2019. január 7., hétfő

Programjaink a héten


Varró Dani a győri könyvtárban


2019. január 11-én (pénteken) 16.30-kor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross Gábor u. 4.) második emeleti rendezvénytermében Nem, nem, hanem címmel az ismert költő, Varró Dani és Molnár György gyermekeknek szóló zenés-verses műsorát láthatják.
A belépés díjtalan.

Dr. Monok István előadása


2019. január 9-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross Gábor u. 4.)2. emeleti rendezvénytermében Magyar öntudat – Duna menti öntudat – európai öntudat. Egy térképkiállítás tanulságai címmel Prof. dr. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja főigazgatója tart előadást.
A rendezvény a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében Változó világ címmel látható nemzetközi térképtörténeti kiállítás kísérő programja.
A belépés díjtalan.