könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2017. január 30., hétfő

Programjaink a hétre

Utazások keleten: Both Miklós fotókiállítása


Január 30-án (hétfőn) 17 órakor nyílik meg Both Miklós kétszeres Fonogram-díjas, Budai-díjas zeneszerző, előadóművész Utazások keleten című fotókiállítása a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross G. út 4., II. emelet). A kiállítást megnyitja Babiczky Tibor költő, író, műfordító. A tárlat március 9-ig látogatható hétköznap 10 és 16.30 óra között.


Korsók, hordók, csapszékek – Katona Csaba előadása


Február 1-jén (szerdán) 17 órakor ismeretterjesztő előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross G. út 4., II. emelet). Az est vendége Katona Csaba történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Előadásának címe: Korsók, hordók, csapszékek. A magyarországi sörfőzés története a 19-20. században. A kóstolóval egybekötött rendezvényre a belépés díjtalan.


Kerékpárral Közép-Ázsiában – Bujna Zoltán előadása


Február 2-án (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman O. u. 22., földszint) Bujna Zoltán előadását hallgathatják meg az érdeklődők, aki kerékpárral követte Vámbéry Ármin útját Dunaszerdahelytől Teheránig 2005-ben, az út 80 napig tartott. 2013-ban, Vámbéry halálának századik évfordulóján aztán ismét útra kelt, melynek során érintette Grúziát és Örményországot, egy hónapot töltött a perzsák földjén, sikerült átkelnie Ázsia legforróbb sivatagján, a türkmén Karakumon, és megnézte a Selyemút leggazdagabb és legősibb városait, Buharát és Szamarkandot. Végül a 4655 méter magas Akbajtál-hágón keresztül érkezett meg keleti útjának utolsó országába, a jurtákkal teleszórt Kirgizisztánba. 7700 km-t tett meg 2 keréken, 14 országon áthaladva, 4 hónap alatt. Az előadásra a belépés díjtalan.


Igali Alfréd kiállítása a Gyárvárosi Közösségi Házban 


Február 3-án (pénteken) 17 órakor lesz Igali Alfréd önálló kiállításának műsorral egybekötött megnyitója a Gyárvárosi Közösségi Házban (Külső-Árpád út 6-8.). Közreműködik: Bogár Erika. Az érdeklődő művészetbarátok tájképeket és csendéleteket tekinthetnek meg, a kiállítás február 24-ig látogatható, a Közösségi Ház nyitvatartási idejében.

2017. január 26., csütörtök

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 38.

Győr látképe

1800-as évek


1900-as évek



1910-es évek







1920-as évek




1930-as évek





1940-es évek



1965


A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.


2017. január 25., szerda

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 1. rész

Rézmetszetes városképek a 17. századból


Az 1898-ban alapított Győr Város Közkönyvtárának vezetőjét 1904-ben kereste fel özv. Milkovich Zsigmondné Zámory Mária adományozási szándékkal.
Elhalt férje és fia könyvtárát a városi közkönyvtárnak kívánta adományozni, hogy egyrészt a bibliotéka ezen a módon a „művelt magyar társadalom közkincsévé váljék”, másrészt a könyvtárat az „enyészettől és elkallódástól” megóvja. A város örömmel fogadta a nagylelkű adományt; a könyvtár alapítólevelének dátuma 1905. január 24-én kelt. A hagyatékkal mintegy 5925 db. könyv és 1671 db. periodika került a könyvtár birtokába. A könyvek gyűjtését Milkovich János győri kanonok és pápóczi prépost kezdte el, akinek végrendelete 1758-ból származik, a későbbi évtizedek folyamán a család többi tagja érdeklődésének megfelelően gyarapította a bibliotéka állományát. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér gondozásában lévő Milkovich-Zámory gyűjtemény egyik legszebb darabja, a Libellus novus politicus emblematicus civitatum oder: Neuen politisches Stätt und Emblematabuchs című, 1678-ból származó könyv első négy része egy kötetben.
A mű városok látképeit ábrázoló rézmetszetek, illetve rézkarcok gyűjteménye, amelyet először a költő Daniel Meisner (1585-1625), valamint a rézmetsző és kiadó Eberhard Kieser (1583-1631) jelentetett meg 1623-től kezdve Frankfurt am Mainban. A kiadvány koncepciója és a mű kiadásának ötlete egyértelműen Meisner nevéhez fűződik. Meisner Csehországban született, azonban iskolai tanulmányainak befejezését követően Frankfurt-Sachsenhausen-ben élt és dolgozott. A császári babérkoszorús költő címet viselő Meisner írta a szövegeket, ő alakította ki az emblémákat, és a képekre vonatkozó irányelveket is ő határozta meg. Ahogy az első kötet előszavában megfogalmazta: céljuk az volt, hogy minden emblémához hozzácsatoljanak egy, a Német-római Birodalmon belüli vagy kívüli jelentős város látképét. 1625-ben a munkálatok közepén hunyt el, ezért a hatodik kötetben már az arcképét is megjelentették. Kieser azonban folytatta a kiadást, mivel Meisner hagyatékából még egy kötetre való szöveggel rendelkezett. Miután ezek elfogytak, először egy lelkészt, később saját sógorát, az ügyvéd Heinrich Kornmannt kérte fel a versek megírására. Meisner korai halála ellenére a kiadványon továbbra is őt tüntették fel szerzőként.
Az 1623-as első kiadás teljes címe: Thesaurus philo-politicus. Hoc est: emblemata sive moralia politica, figuris aeneis incisa et ad instar albi amicorum exhibita. A történelmi városok látképeit tartalmazó korabeli gyűjteményes művekkel szemben, ebben a műben – a szerző és a kiadó szándékának megfelelően – a hangsúlyt a valamennyi kép előterében látható emblémára, valamint az ehhez kapcsolódó versformájú bölcs mondásra helyezték, ezért a látképek csak díszítő háttérként szolgáltak. Daniel Meisner ötlete volt a két komponens ily módon történő egyesítése is.
Ezekkel a szimbolikus ábrázolásokkal és bölcs elmélkedésekkel az volt a céljuk, hogy az olvasót formálják, lelki épülését elősegítsék. Ezért kiadványuk az emblémás könyvek vagy a moralizáló célú allegorikus kiadványok műfajához tartozik. Az embléma műfaja a 16. században keletkezett Itáliában, és a 16-18. század folyamán az egyik legsikeresebb műfajnak bizonyult, melyet az is bizonyít, hogy több, mint 1000 emblémáskönyv maradt fenn. Sikerét annak köszönhette, hogy nagyon összetett morális mondanivalót egyetlen – illusztrált vagy szavakkal leírt – képbe tudott sűríteni.
Kötetünk részletekben gazdag rézmetszeteket tartalmaz, melyek Európa (köztük Magyarország) jelentősebb városainak, várainak, olykor kolostorainak látképét, domborzati viszonyait, lakosait ábrázolják. Képet kaphatunk a korszak építészetéről, hadászat-, viselet-, és ipartörténetéről. A nyomatok topográfiai és egyéb részletei sokszor precízebbek, mint a korszak térképei. Meisner azonban tagadta, hogy összefüggés lenne az emblémák és az aktuális város között, az alaposabb szemlélő számára azonban néhány esetben mégis csak szembetűnhet valamiféle kapcsolat. Meisner és Kieser köteteinek első kiadásában még szerepelt az emblematikus figurák rövid magyarázata és jelentése annak érdekében, hogy az olvasók számára jobban érthetővé váljanak az allegorikus utalások.
A kiadvány kb. 10x15 cm nagyságú lapjain – az egységes koncepció alapján – egy ábrát egy szövegrésszel kombináltak. A szövegrész felépítése: a kép tetején található egy bölcs mondás vagy mottó (többnyire latin nyelven), lenn egy kétsoros latin nyelvű vers, mellette a latin szöveg értelmének megfelelő négysoros német nyelvű strófa. A versek az embléma és a mottó jelentését magyarázzák. A képek ismételten két részből állnak: az előtérben szimbolikus figura vagy tárgy található, amelyek a témát vagy a mottót illusztrálják, a háttérben pedig leggyakrabban egy városkép, ritkábban egy-egy vár, vagy kolostor képe található. Ezzel az utolsó jellemzővel ez a kiadvány is illeszkedik a korban népszerű látkép gyűjtemények sorába. Az első ilyen típusú könyv 1544-ben jelent meg Bázelben.
Thesaurus philo-politicus elkészítéséért és kiadásáért a rézmetsző és kiadó Eberhard Kieser volt a felelős, aki aranyművesnek és rézmetszőnek tanult, 1609-től volt frankfurti polgár. Kiadóját, ahol számos rézmetszőt foglalkoztatott, Sachsenhausenben működtette. 1612-től illusztrált, reprezentatív kiadványokat adott ki, legjelentősebb megjelentetése a hatvan, kis formátumú rézkarcot tartalmazó, Holbein alapján készült Totentanz című könyve. Valószínűleg a Thesaurus philo-politicushoz ő maga is készített néhány rézmetszetet, a nagyobb részüket azonban ismert és nem ismert rézmetszők hozták létre. Ezek a rézmetszetek egyrészt már meglévő minták alapján, másrészt önálló alkotásokként készültek.
Meisner és Kieser koncepciója szerint a városokat ábrázoló látképek nem jelentették kiadványuk fő témáját, csak az emblémákat kiegészítő háttér-információnak tekintették ezeket. A kötetben szereplő városok Európában szétszórva terültek el, sőt néhány az öreg kontinensen kívül volt, ezért a kiadó nem tudta sem kivitelezni, sem megfizetni, hogy a rézmetszőket külföldi és belföldi utakra küldje, és az adott városokról aktuális és eredeti képek készüljenek. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a német területek jelentős része ekkortájt érintett volt a harmincéves háborúban. Mindezen okokból Kieser már meglévő forrásokra támaszkodhatott csak, ez vezetett ahhoz a korábbi véleményhez, hogy valójában valamennyi városkép esetében másolatról van szó, kutatók azonban időközben kiderítették, hogy a 830 kép közül 391 forrása nem állapítható meg. A beazonosított források mellett a látképekhez valószínűleg a Frankfurtban akkoriban hozzáférhető, az idők viharában azonban elveszett nyomdatermékek szolgáltak mintául. Néhány Frankfurt környéki német város és kisebb hely vagy vár esetében engedhették meg csak maguknak, meglehetős nehézségek és költségek közepette, hogy új képek készüljenek.
Thesaurus philo-politicus megjelentetése 1623-ban kezdődött, az első rész az adott évi frankfurti vásárra készült el, ez 52 képet tartalmazott. Rögtön nagy sikert aratott, ami a készítőket arra ösztönözte, hogy újabb 52-52 képet tartalmazó részeket jelentessenek meg. 1623 és 1626 között az első részt nyolc kötetben publikálták, a második rész is nyolc kötetben készült el 1627 és 1631 között. Végül a Thesaurus philo-politicus összesen 830 képpel jelent meg 16 kötetben. Minden könyvrészt egy illusztrált címlappal adtak ki, egy-egy híres személyiséghez szóló ajánlást tartalmazott, és az adott kötetben szereplő városok és emblémák magyarázatát is megjelentették.
Annak ellenére, hogy a 17. század folyamán csökkent az érdeklődés az emblémás könyvek iránt, a városképek miatt a Thesaurus philo-politicus továbbra is népszerű maradt. Kieser 1631-ben bekövetkező halála után a nürnbergi műkereskedő és kiadó Paul Fürst megvásárolta a nyomólemezeket, és két év alatt, 1637-ben és 1638-ban megjelentette új címmel: az első rész címe Sciographia cosmica. das ist newes Emblematisches Büchlein: darinen in acht Centuriis die Vornembste[n] Stätt Vestung, Schlösser [et]c. der gantzen Welt, gleichsamb adumbrirt und in Kupffer gestochen, mit schönen Lateinischen und Teutsche[n] Versiculn ad Vivum abgebildet werden. A második résztől kezdve már Libellus Novus Politicus Emblematicus Civitatum Pars ... Oder Newen Politischen Stätt: und Emblematabuchs... címmel jelent meg a maradék hét kötet.
Ezekből már hiányzott az eredeti kiadásban még szereplő harminc kép, és az első kiadás 16 kötetéhez képest már csak nyolc kötetben jelentették meg. Ebben a változatban a városképeket kiegészítették az adott város címerével, elhagyták az emblémákat magyarázó szövegrészeket, mivel Fürst véleménye szerint ezek másodlagosak voltak, számára már a látképek váltak fontosabbá.
A megyei könyvtár állományában lévő példány 1678-ban jelent meg Fürst özvegyének kiadásában, újra nagy sikert aratva. Ismételten új címet kapott: az első rész Daniel Meißners/ P.L.C. Sciagraphia Cosmica, Oder: Eigentliche Abbildung/ Achthundert der mehrentheils vornehmsten Städte/ Vestungen und Schlösser/ so allenthalben in allen Theilen der Welt berühmt sind : Deren jeglichen schöne Emblemata, auch Lateinisch und Teutsche Verse, ... beygefüget worden címmel jelent meg, a második résztől kezdve maradt az 1638-as Libellus Novus Politicus Emblematicus… cím.
Fürst nyomdájának felszámolása után a nürnbergi könyvkereskedő, Rudolf Johann Helmers 1700-ban újra kiadta a sorozatot, azzal az újítással, hogy egy oldalra két városképet nyomtatott. Természetesen ismételten új Politica Politica, id est Urbium Designatio, Civili Prudentiae Parandae Accommodata… címmel jelent meg.
Ősze Mária, Berente Erika

2017. január 24., kedd

Rövidített nyitvatartás a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban (Külső-árpád u. 6-8.) február 3-án (péntek) a Közösségi Házban sorra kerülő, Igali Alfréd önálló festménykiállításának megnyitója miatt csak 17 óráig lehet igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat. A díjmentes rendezvényre ezúton is mindenkit szeretettel várunk! Megértésüket köszönjük!

2017. január 23., hétfő

Programjaink a hétre

A Győri Gitáregyüttes koncertje


Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4, 2. emelet) ad újév köszöntő koncertet január 25-én (szerdán) 17 órakor a Győri Gitáregyüttes. Közreműködnek: Komálovics Ábel, Hartai Ákos, Pajor Gergő, Skaliczky Lóránt. Művészeti vezető: Klausz Adrienn. A rendezvényre a belépés díjtalan. 


Lépj a "nagybetűs" ÉLETEDÉRT! - előadás


Január 26-án (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó út 22.) Molnár Z. Csabáné Fügi Edit, a Győr-Moson-Sopron Megyei Szabadidősport Szövetség elnöke tart előadást Lépj a „nagybetűs” életedért! címmel a nordic walkingról. Vendégünk 12 éve rendszeresen gyakorolja, oktatja és népszerűsíti ezt a sportot, amely minden korosztály számára bármikor űzhető szabadidős sporttevékenység, és kiváló életminőség- és állóképesség-javító hatással bír. A nordic walking tehermentesíti és hajlékonyabbá teszi az ízületeket, javítja az állóképességet, erősíti az izmokat, javítja a test oxigénellátását, oldja az izomfeszültséget, növeli a stressztűrő képességet, aktiválja a vérkeringést és jót tesz a szellemi frissességnek. Az előadásra a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 


Pódiumbeszélgetés Szabó Béla fotóművésszel


Január 27-én (pénteken) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Győr, Baross Gábor út 4., 2. emelet) Egy kis Kína címmel pódiumbeszélgetésre kerül sor. A házigazda Csobay Dániel fotográfus, aki Szabó Béla fotóművésszel beszélget úti élményeiről. Az elhangzottakat diavetítés illusztrálja. A rendezvényre a belépés díjtalan.


Mesekuckó: Pincelaki történetek


Január 27-én (pénteken) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22.) ismét Mesekuckó lesz. Ezen a napon Pincelaki történetek: A Csendkirály birodalmában címmel az Európa Koncert Szalonegyüttes koncertmeséjét láthatják-hallhatják. Összeállította és szerkesztette: Farkas Árpád. A Csendkirály birodalmában megelevenednek a a hangszerek, és bemutatkozásuk után vidám koncertet adnak. Belépődíj: 300 Ft. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!  


2017. január 20., péntek

Rejtőzködő filmplakátok – Online játék a Facebook-on


A jól megszerkesztett filmplakátok olyan vizuális zanzák, amelyek látványba kódolva hordozzák magukban (vagy inkább magukon) a mozgókép-alkotások lényegét: a szereplőket, a legjellemzőbb cselekményirányt, a hangulatot, a stílust. Ennélfogva gyorsan emlékezetünkbe vésődnek; egyértelműen képesek vagyunk láttukra beazonosítani az adott filmet. De valóban így van ez? És ha megfosztjuk őket a szöveges információktól? És ha némileg eltorzítjuk őket? Akkor is képesek vagyunk a felismerésükre?

Játékunkban január 23. és 27. között, hétfőtől péntekig minden hétköznap 2-2 képet posztolunk ki új és régebbi filmek lemeztelenített, eltorzított plakátjaival, ahol a feladat „csak” annyi: melyik film plakátjai láthatók a képeken? „Csak?” No, majd meglátjuk…

A képeket minden hétköznap délelőtt jelentetjük meg a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Facebook-oldalán. Az eltorzított plakátok által rejtett filmek címeit akár naponta, akár egyben az összeset január 29. vasárnap éjfélig várjuk, NEM nyilvános kommentben, hanem a „diszol@gyorikonyvtar.hu e-mail címre! A három, legtöbb helyes megfejtést beküldő játékos nyereménye 1-1 filmes témájú könyv lesz (lásd a képen)!

Szóval vizuális emlékezetre fel: lássuk, ki képes beazonosítani inkognitóban megjelenő plakátokról ismert és népszerű filmeket!

2017. január 19., csütörtök

Zárva a Szabadhegyi Fiókkönyvtár


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Szabadhegyi Fiókkönyvtár (Móra Park 1.) január 19-től technikai okok miatt bizonytalan ideig ZÁRVA tart! A nyitás időpontjáról itt, honlapunkon is tájékoztatást adunk majd!

A zárvatartás ideje alatt lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

David M. Jones: Az inkák világa

Könyvajánló

Az Újvilág (azaz Amerika) egyik legnagyobb és legtöbb kérdést felvető civilizációja az Inka Birodalom volt. A korabeli építészeti megoldásokat, a kézműves tárgyakat és a régészeti feltárásokat látva egy rendkívül fejlett és jól szervezett társadalom képe körvonalazódik előttünk.

Az Északkelet-Ázsiából az Andok térségébe vándorolt törzsek utódai rengeteg izgalmas leletet hagytak az utókorra, melyekből kikövetkeztethetjük kultúrájuk alapjait. Különböző civilizációk jöttek létre, melyeket az inkák sorra a saját uralmuk alá hajtottak. Ezért, ha az Inka Birodalomra gondolunk, fontos leszögezni, hogy nem csak egy népcsoportról beszélünk. Az andoki kultúrához rengeteget adtak a nazca, moche, huari, tiahuanacó és a chimú törzsek is.

Az andoki népek kultúrája, felfogása egészen érdekes lehet egy európai ember számára. Néhány esetben hasonló szokásaik voltak, de léteztek olyan dolgok, melyekről teljesen eltérő módon gondolkodtak. Például az Inka (azaz a törzsfőnök) örökösének biztosítása egészen elképesztő módon zajlott: az uralkodó egy hivatalos feleséget jelölt ki testvérei közül, akivel közös gyermeket vállalt. Így utódjuk anyai és apai ágon is az Inti (azaz a Napisten) leszármazottja maradhatott.

Az andoki népeknél a születés nem tartozott a fontosabb családi események közé. Az inka kisgyermekek életének első jelentős eseménye nagyjából egy éves korukban volt, amikor nevet adtak nekik, és szertartásosan átestek az első hajvágáson. Az akkor kapott nevet serdülőkorig használták, amikor újabb rituális esemény során megkapták végleges nevüket.

Az inka lakosok hétköznapjai az élelemszerzés és a ruházat elkészítése körül forogtak. A férfiak fő feladata a vadászat volt, a nők eközben a háztartást vezették, gyermekeket neveltek, valamint textíliát gyártottak a ruhákhoz. Mindennapjaikat szigorú törvényekkel szabályozták, melyek betartását gondos ellenőrzésekkel biztosították. A bűnöknél és szabályszegéseknél nemcsak a kihágás súlyossága számított, hanem az illető rangja is. Ugyanazért a tettért egy kékvérű inka sokkal keményebb szankcióra számíthatott, mint egy egyszerű polgár.

Az életfelfogásuk a halál szemléletében is teljesen különbözött a miénktől. Náluk a halál nem az elmúlást jelentette, hanem az élet körforgásának egy szakaszát, egy más létállapotba való eljutást. Úgy tartották, hogy a halott visszatért a paracinába (ahonnan a lelke származott), és ott folytatta régi életét. Hitük szerint a halottaknak a túlvilágon is megvoltak a testi szükségleteik, ezért mumifikált őseiknek időnként ételt és italt vittek, nehogy megharagudjanak, és balszerencsét hozzanak az élőkre. A halottakat annyira tisztelték és szerették, hogy a fontosabb kérdésekben (például a házassági szertartás előtt) kikérték véleményüket.

A birodalom összeomlásának oka valószínűleg az volt, hogy a területe túlságosan nagyra nőtt, és így fenntarthatatlanná vált. De az Európából behozott, Dél-Amerikában addig ismeretlen himlőjárvány is megkönnyítette Pizzarró munkáját. Dél-Amerika felfedezésével nemcsak egy új kontinens tárult elénk, hanem számos, Európában addig ismeretlen növény és állat is. Innen származik például a földimogyoró, az édesburgonya, az avokádó, a quinoa és a mai ember étkezésének mindennapi alkotóelemei: a kukorica és burgonya. A tengerimalacokat és a lámákat az andoki kultúrákban különösen tisztelték, így áldozati állatként gyakori szereplői voltak a rituáléknak és jóslásoknak. A tengerimalac áldozati szerepén túl az inkáknál (és azóta is, a peruiaknál) az étrend fontos részét képezte (képezi), mely nálunk, Európában kizárólag házikedvencként ismert.

Az inkák világa című kötet ezzel a rendkívül érdekes és izgalmas kultúrával kíván minket megismertetni. A könyv forrásait régészeti feltárások, építészeti és tárgyi emlékek adták, melyekből több, mint 500 színes felvételt, rajzot és festményt kapunk illusztrációként, megkönnyítve az olvasottak megértését. Az időben és térben való eligazodást térképek és időrendi táblázatok segítik.

A kiadvány két részből áll. Az első részben az inkák történelmével, mindennapi életével, életkörülményeikkel, valamint az akkori állat- és növényvilággal ismerkedhetünk meg. A második egység fő témája pedig az őslakosok művészete. A kötet összesen 12 fejezeten át, témánként kalauzol minket az andoki civilizációk életének részleteibe. Az olvasmányos rész után pedig egy kislexikonban megtalálhatjuk az inka kultúrához köthető szavakat és azok magyarázatait.

A könyv szellemi atyja David M. Jones, aki amerikai őslakosok világát, történelmét kutatja. Szerzőként és társszerzőként kiadott műveiben eddig az aztékok, maják és az inkák történelmével és mitológiájával foglalkozott. Ez alkalommal egy olyan részletes összefoglaló dokumentumot adott ki a kezei közül, mely nyelvezetének és gazdag illusztráltságának köszönhetően az érdeklődő laikusok számára is könnyen fogyasztható.

Zsednai-Vas Erika

2017. január 18., szerda

Rövidített nyitvatartás a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban


Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Gyárvárosi Fiókkönyvtárban (Külső-árpád u. 6-8.) január 20-án (péntek) a Magyar Kultúra Hetéhez kapcsolódó, a Közösségi Házban rendezendő „Írók írói” című felolvasóest és beszélgetés miatt csak 17 óráig lehet igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat. A díjmentes rendezvényre ezúton is mindenkit szeretettel várunk! Megértésüket köszönjük!

2017. január 16., hétfő

Programjaink a hétre

Megtalált emlékek – kötetbemutató


Január 16-án (hétfőn) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross Gábor út 4., II. emelet) a Hansági Múzeum legújabb, Megtalált emlékek című kötetének bemutatójára kerül sor. A kiadvány hetven, eddig soha nem látott fényképet tartalmaz a forradalmi Budapestről. A beszélgetést Nagy Róbert, a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára főlevéltárosa vezeti, beszélgetőpartnerek: Lébényi Zoltán Lőrinc (Mosonmagyaróvár) és Székely Zoltán művészettörténész, a Hansági Múzeum igazgatója, a kiadvány szerkesztője. A rendezvényre a belépés díjtalan.

Filmklub: Macbeth


Január 17-én (kedden) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross Gábor út 4., II. emelet) ismét Filmklub lesz. Ez alkalommal Justin Kurzel 2015-ben készült, Macbeth című filmjét vetítik (113 perc). William Shakespeare legsötétebb, legtragikusabb és legerőteljesebb drámája a XI. századi Skóciában játszódik, amelynek főszereplői az elmúlt 400 év alatt a gátlástalan hatalomvágy szimbólumaivá váltak. Macbeth (Michael Fassbender) jóslatot kap, hogy ő lesz Cawdor thánja, majd Skócia uralkodója. Eleinte nem hisz a jóslatnak, de miután Duncan király előlépteti hősiességéért, ő ráérez a hatalom ízére. Macbethnek a király iránti hűségét végül legyőzi Lady Macbeth (Marion Cotillard) unszolása, a férfi megöli a királyt. és ő kerül a trónra... A filmvetítésre a belépés díjtalan.

Verebélyi Ágnes kiállítása


Január 17-én (kedden) 17 órakor nyílik meg a József Attila Művelődési Házban (Győrszabadhegy, Móra park 1.) Verebélyi Ágnes amatőr festő kiállítása. A tárlatot Kónyáné Horváth Ildikó kerámiaszobrász nyitja meg, közreműködik Tolnai Valéria versmondó. Az ingyenesen látogatható kiállítás február 17-ig tekinthető meg, hétköznap 10.00 és 16.30 óra között.

2017. január 13., péntek

A Magyar Kultúra Hete – Rendezvénysorozat a könyvtárban

Könyvtárunk a Magyar kultúra napjához kötődően rendezvénysorozattal emlékezik meg nemzeti himnuszunk születéséről. Az ünneplésből helyi alkotók, művészeti csoportok és széles körben ismert előadóművészek is kiveszik a részüket.

Január 17-én (kedden) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Herman Ottó út 22.) Bennünk ring a világ (versek, prózák, képek) címmel a Győri Antológia és Művészeti Alkotó Közösség ünnepi estjét nézhetik meg. A rendezvényt vezeti: Csáky Anna. A műveket felolvassák: az antológiaközösség tagjai. Közreműködik: Tóth László vonósnégyese.

Január 18-án (szerdán) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross Gábor út 4., második emelet) a budapesti Szabad Ötletek Színháza előadásában az Örkénységek című groteszk irodalmi műsort nézhetik meg. Előadják: Turóczy Éva /Botos Karolina, Bor Viktor, Imre István.

Január 20-án (pénteken) 17 órakor a Gyárvárosi Közösségi Házban (Külső-Árpád út 6-8.) az „Írók írói” című felolvasóest és beszélgetés részesei lehetnek. Győri írókat hallhatnak inspirációról, ihletről, mesterekről, példaképekről. Vendégek: Benkő László, Tőke Péter Miklós, Vehofsics Erzsébet.

A rendezvények díjtalanul látogathatók, minden érdeklődőt szeretettel várunk!