könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. július 31., szerda

A nagy nyári krimiajánló 2019

Az alábbi összeállításban a 2019-es nyár tíz ígéretes krimijét gyűjtöttük össze. A lista nem teljes és nem tökéletes; egész biztos, hogy minden ízlést nem tud kielégíteni, de ha a krimik és thrillerek általában felkeltik az érdeklődésedet, akkor itt találsz majd olyan könyvet, amely nem hagy hidegen.

Linda Castillo: Égető titkok (General Press)

Az amerikai Linda Castillo Magyarországon is nagy sikernek örvend, a regényeit itthon a General Press gondozza. A magyar olvasók a Kate Burkholder-sorozat összes korábbi darabját megkapták; az Égető titkok a széria tizedik része, mely angolul 2018-ban jelent meg.
Egy régi amish pajta porig ég az éjszaka kellős közepén. A helyszínre kiérkező és az ügyben illetékes Kate Burkholder rendőrfőnök nyomozása már a legelején drámai fordulatot vesz – kiderül, hogy a tragikus, ám véletlennek tűnő baleset nagyon is szándékos tett következménye. Valaki nemcsak felgyújtotta a pajtát, de az azt birtokló család legidősebb gyermekét, a tizennyolc éves Daniel Gingerichetis bezárta oda, hogy a lángok közepette haljon kínhalált. De vajon ki akarhatta, hogy a sokak által kedvelt és dolgos fiú élete ilyen véget érjen? És az elkövetőt mi vihette rá efféle szörnyűségre?
A kevéske nyom mellett a meglehetősen összetartó és az idegenekkel szemben összezáró amish közösség is megnehezíti a nyomozást. Annyi azonban bizonyos, hogy egy súlyos titok lappang a háttérben, amelyről senki sem akar vagy mer beszélni, és amely Kate-et is arra készteti, hogy felelevenítse a múltja egyik legfájdalmasabb emlékét... és az egész akár az életébe is kerülhet.

Samantha Downing: Elbűvölő feleségem (Agave)

Samantha Downing bemutatkozó regénye az év egyik legizgalmasabb debütálása, többek közt J.D. Barker stílusa és a Dexter-regények humora elevenedik meg ebben a letehetetlen thrillerben. A könyv arra keresi a választ, hogy mi történik egy olyan házasságban, ahol mindkét fél annyira belelendül abba, amit csinál, hogy végül már túl sok vesztenivalójuk lesz.
Az Elbűvölő feleségem névtelen narrátora egy teniszedző Hidden Oaksból, aki azt állítja, hogy a szerelmük története hétköznapi. Találkozott egy gyönyörű nővel, aki hozzá ment feleségül. Gyerekeik születtek. Kiköltöztek a kertvárosba. Megosztották egymással a legnagyobb álmaikat és legsötétebb titkaikat. Tizenöt évvel később elkezdtek unatkozni.
A teniszedző és a felesége ma ugyanúgy néznek ki, mint bármelyik házaspár. Mint a szomszédaid, vagy a gyereked barátjának a szülei, akiket örömmel hívsz át este vacsorára. De közben semmit nem tudsz róluk… Mindannyiunknak megvannak a saját kis titkaink, amikkel életben tartjuk a házasságunkat. Samantha Downing házaspárja a gyilkolástól jön újra izgalomba...

Geoffrey Household: MAagányos vadász (Könyvmolyképző)

Geoffrey Household regénye 1939-es megjelenésekor elsöprő sikert aratott. 1941-ben Walter Pidgeon, 1976-ban pedig Peter O’Toole főszereplésével készült film a könyv alapján; napjainkban Benedict Cumberbatch készül producerként és főszereplőként újra filmvászonra vinni. Magyarul a regény most jelent meg először.
A történet a harmincas években játszódik. Egy hivatásos vadász átutazóban van egy meg nem nevezett közép-európai országon, amit egy kegyetlen diktátor tart a markában. Eltöpreng, vajon be tudna-e hatolni észrevétlenül a diktátor belső táborába. Sikerül neki. Célba veszi potenciális áldozatát, és már azon gondolkozik, hogy meghúzza-e a ravaszt, amikor a biztonságiak lefülelik. Foglyul ejtik, megkínozzák és a sorsára hagyják, de a vadásznak sikerül elmenekülnie, és elképesztő gyötrelmek közepette átvágnia az ellenséges területeken, hogy szülőföldje, Anglia biztonságát elérje.
Ám a brit kormány nem tudja megvédeni, mert akkor úgy tűnne, helyeslik a tettét. Maga mögött kell hagynia a társadalmat, és szó szerint el kell tűnnie a föld színéről, mint egy rókának a lyukába. A vadászból üldözött lett.
Magányos vadász klasszikus thriller, a feszültségkeltés mesterműve. Az erőszak vonzerejének, a túlélés pszichológiájának és a vadon hívó szavának bámulatos, mélyreható ábrázolása.

Adrian McKinty: A lánc (21. század)

Adrian McKinty regényéről Don Winslow azt állította, hogy olyan, mint a Cápa, csak szülőknek – és a könyv ezzel a rövid ám velős ajánlóval a borítóján jelent meg itthon és külföldön is.
A regény egy hátborzongató eseményláncról szól, amely minden szülő rémálma. Képzeld el, hogy épp most tetted ki a gyerekedet a buszmegállóban. Egy pánikba esett vadidegen hív a mobilodon. A gyerekedet elrabolták. Az idegen közli, hogy az ő gyerekét is elrabolta valaki. A gyerekedet csak úgy kaphatod vissza, ha 24 órán belül elrabolod valaki másét. A gyerekedet csak akkor engedik szabadon, amikor a következő áldozat szülei elrabolnak egy újabb gyereket. Ami ennél is fontosabb, teszi hozzá az idegen, ha nem rabolsz el egy gyereket vagy a láncban soron következő szülők nem teszik meg ugyanezt, a gyereked meghal. Mostantól te is a lánc része vagy.
Adrian McKinty egy Észak-Írországban született Edgar-díjas krimiszerző, A lánc a huszadik regénye. A szerző egészen a közelmúltig a regényírás mellett Uber-sofőrként is tevékenykedett, most viszont a Paramount Pictures hét számjegyű összegért vette meg A lánc megfilmesítési jogait.

Peter Stjernström: A lepkefiú (Trivium)

A lepkefiú nemcsak elképesztő rémtörténet, hanem bizarr vízió egy elmebeteg emberkísérletről. Egy csecsemőt magára hagyatva találnak az erdőben. A kisfiú vérzik, nyüzsögnek rajta a rovarok. Túléli.
Sok-sok évvel később számos kérdés merül fel a közben felnőtté vált Jonasban. Kik lehettek a szülei, és miért dobták el maguktól? Mi lehet annak a különleges képességnek az oka, amit újra és újra észrevesz magán? Egy furcsa, ösztönös, szinte állati megérzés. Titkolja vagy kövesse? Jonast megkeresi a titokzatos Apisec cég és állást ajánl neki. Hamar kiderül, hogy többet tudnak róla, mint ő saját magáról. Barátjával, Björnével elkezdi kibogozni a múltjába vezető szálakat. Amikor összetalálkozik a sikeres és kompromisszumot nem ismerő Nelly Josefssonnal, döbbenten szembesülnek a kettejükben rejlő meglepő hasonlóságokkal.
Peter Stjernström regénye nem egy szokványos skandináv krimi; a tudományos kutatás mindenhatóságával kapcsolatos aggályokat is megfogalmaz. Mi az, ami még megengedhető, hogy eljussunk az emberiség nagy terveinek megvalósításához? És mi az, ami már a kriminalitás határait súrolja? Vajon tényleg ezt akarjuk?

John Grisham: Leszámolás (Geopen)

A jogi krimik mestere, John Grisham az 1991-ben publikált A cég óta egyetlen rövid szünetet nem számolva minden évben jelentkezett egy felejthetetlen regénnyel. 2018-ban a Leszámolás jelent meg, amely a magyar olvasókhoz idén érkezett meg.
1946, a Mississippi állambéli Clanton. Pete Banning a kisváros köztiszteletnek örvendő polgára, a poklok poklát megjárt háborús hős, jó nevű család leszármazottja, két felnőtt gyerek apja, a metodista gyülekezet odaadó tagja. Egy hűvös októberi reggelen a férfi szokásához híven korán kel, a város központjába hajt, besétál a metodista templomba és halálos nyugalommal lelövi a barátját, Dexter Bell lelkészt. Miután a szörnyű bűncselekményt végrehajtja, nem próbál menekülni, eltűnni. Nem csak a gyilkosság okoz döbbenetet és értetlenséget, de a férfi viselkedése is: mindegy, hogy a rendőrök, az ügyész vagy a saját ügyvédje kérdezi, miért tette, amit tett, Pete Bannning csak annyit válaszol: “Nincs mit mondanom.” Nem fél a haláltól és úgy tűnik, eltökélt szándéka, hogy tettének indítékát nem árulja el senkinek, magával viszi a sírba a titkát.
Csak a regény utolsó lapjain derül fény az igazságra, az olvasó csak akkor tudja meg, mi a magyarázata a hidegvérrel elkövetett gyilkosságnak. Addig azonban megismerhetjük Pete Banning életének számos korábbi epizódját. Elborzasztó részletekben gazdag leírást kapunk arról, hogy a férfi milyen megpróbáltatásokon ment keresztül katonaként a Fülöp-szigeteki dzsungelben, milyen embertelenül bántak a japánok az amerikai hadifoglyokkal; képet kapunk arról, milyen társadalmi viszonyok uralkodtak az amerikai Délen a háború éveiben és az azt megelőző időszakban; megtudjuk, hogyan alakult Banningék sorsa, és az is kiderül, hogy sötét titok árnyékolja be a család életét. A Leszámolás egyszerre jogi krimi, háborús regény és pontos korrajz.

Belinda Bauer: A látó (Lettero)

Anna, James és a kisfiuk, Daniel egy tökéletes családot alkottak, egy óvatlan pillanatban azonban az ajtó nyitva maradt, és a kisfiú eltűnt. Az anya mindennap ragyogóra suvickolja a fia lábnyomait a betonban. Az őrület határáig tisztogatja. Számára ennyi maradt Danielből. Aztán felbukkan egy halottlátó...
Vajon a férfi tényleg különleges tehetség? Nem egyszerű sarlatán? Vagy esetleg egy még pokolibb figura, és nem véletlenül került elő? Vajon Anna emlékei mind igazak a történtekről? Miért támadnak látomásai furcsa körökről és egy rejtélyes kertről? Kinek a hangját véli hallani egyre többször, ha nem a kisfiáét?
Belinda Bauer napjaink egyik legnépszerűbb és legsikeresebb angol krimiszerzője. Rendkívüli tehetségének bizonyítéka, hogy 2018-ban Snap című regényét a rangos Man Booker-díjra jelölték. Könyvei a műfaj legjobbjai, tucatnyi nyelven adják ki őket, és sorra sikerlistára kerülnek. Az olvasóközönség és a kritikusok rajonganak érte, de ami igazán ritka, hogy a legnevesebb thrillerírók is. A magyar közönség A 19-es holttest című könyvéből ismerhette meg, mennyire egyedi hangú alkotó.

Don Winslow: A határ (Vinton)

Art Keller több mint negyven évet töltött az Egyesült Államok leghosszabban tartó konfliktusának, a drogháborúnak a frontvonalain. Megszállottan küzdött azért, hogy legyőzze a Sinaloa Kartell vezérét, Adán Barrerát, közben pedig elveszítette azokat, akiket szeretett, és lelke egy darabját is feláldozta ebben a véres és reménytelennek tűnő küzdelemben.
Keller mostanra a DEA (Kábítószer-ellenes Hivatal) legmagasabb pozíciójáig jutott, és rájött hogy egy kiiktatott kartell-vezér helyére másik harminc került, akik az eddigieknél is elviselhetetlenebb erőszakhullamot, káoszt és szenvedést zúdítottak Mexikóra – és nem csak Mexikóra. Keller minden erejét és befolyását latba vetve próbálja megállítani az Államokba áramló heroint és a vele járó erőszakot, de mindenhol ellenségbe botlik. Egyesek az életére törnek, a politikusok egyszerűen tönkre akarják tenni, és ami a legelképzelhetetlenebb: az éppen hivatalát elfoglalni készülő elnöki adminisztráció azokkal cseresznyézik egy tálból, akiket Keller le akar győzni. Immár nemcsak a kartellekkel kell megküzdjön, hanem a saját hazája kormányával is.
A regény cselekménye az amerikai-mexikói határvonaltól délre fekvő sivatagtól a Wall StreetigGuatemala nyomornegyedeitől a washingtoni kormányzati épületek márványterméig terjed. A főszereplők: a kartellvezérek új generációja, kartellekkel harcoló zsaruk, utcai drogdílerek, a drogfüggők, politikusok, pénzmosók, az ingatlanpiac moguljai, és az erőszak elől menekülők, akik egy új országban keresik az újrakezdés lehetőségét.
A drogháborúról, az amerikai-mexikói határon zajló drogcsempészetről és a Mexikót sújtó erőszakhullámról ma senki sem tud többet, mint Don WinslowA határ egy fikciós mű, de valószínűleg a valóságban is minden ugyanúgy zajlik, ahogyan a könyv lapjain.

Alex Michaelides: Néma tanú (Maxim)

Alex Michaelides a Néma tanú című regénye sokkoló pszichológiai thriller egy nőről, aki meggyilkolja a férjét, és egy terapeutáról, aki rögeszmésen kutatja indítékait.
Alicia Berenson élete látszólag tökéletes: híres festőnő, aki feleségül ment egy jó nevű divatfotóshoz. Nagyszerű otthonuk van, amelynek hatalmas ablakai egy parkra néznek London egyik legfelkapottabb negyedében. Egyik este férje, Gabriel későn tér haza a fotózásról, mire Alicia ötször arcon lövi, aztán mindörökre elnémul. 
Vonakodása bármiféle magyarázattal szemben olyan titokká növeszti tettét, amely megragadja a nagyközönség figyelmét, és hírhedtté teszi személyét. Képeinek ára az egekbe szárnyal. Őt, a néma beteget a nyilvánosság és a bulvárlapok elől a The Grove-ba, egy észak-londoni törvényszéki orvostani intézetbe zárják.
Theo Faber, a bűnügyi pszichoterapeuta jó ideje vár a lehetőségre, hogy vele dolgozhasson. Elszántsága, hogy szóra bírja páciensét, és felfedje a titkot, miért lőtte le a férjét, saját indítékainak labirintusába vezeti. Olyan igazságot kutat, amely azzal fenyeget, hogy őt magát is felemészti...

Bev Thomas: A jó anya (Libri)

Ruth Hartland kiváló pszichoterapeuta, a magánélete azonban romokban hever. A házassága tönkrement, a lánya, hogy minél távolabb kerüljön az otthonától, Ausztráliába költözött. Érzékeny és nyugtalan tinédzser fia, Tom pedig másfél évvel ezelőtt nyom nélkül eltűnt. Ruth képtelen beletörődni ebbe, és mindennap arra vár, hogy a fia egyszer csak előkerül.
Ebben a kilátástalan, idegőrlő várakozásban új páciens érkezik az asszonyhoz: egy fiatalember, aki szinte megszólalásig hasonlít eltűnt fiára. Ruth mindent elkövet, hogy segítsen a súlyos traumákkal küzdő Danen, ám a benne dúló érzelmi zűrzavar elhomályosítja a tisztánlátását.
A jó anya lebilincselő, magával ragadó olvasmány, amely bepillantást enged a terapeuták és betegeik titkos világába, ahol a határok áthágása súlyos következményekkel jár.
Simon Attila

2019. július 30., kedd

2019. július 29., hétfő

Programajánlónk

A nyári időszakban is várjuk az érdeklődőket programjainkra, amelyekről az alábbi plakátról és honlapunkról is tájékozódhatnak!

2019. július 25., csütörtök

5+1 könyv, melyek nélkül nem múlhat el a nyár – gyerekeknek

Hat olyan könyvet mutatunk a Kolibri Kiadó kínálatából, amelyek nélkül nem múlhat el a nyár. Ez az összeállítás a gyerekeknek szól – illetve azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, akik jó nyári olvasmányt szeretnének a kicsiknek.
Ha kell valami olvasnivaló a vízpartra két csobbanás között, ha túl meleg van vagy túl sokat esik az eső, ha a szokásos városnéző útvonalak már unalmasak, ezek közül válogass, és felejthetetlen lesz a nyár! Üdítő történetekkel, izgalmas rejtélyekkel és egy friss megjelenéssel nyitja az idei strandszezont a Kolibri Kiadó, Tittel Kinga hamarosan megjelenő sorozatának első részével pedig zsebre vághatod a fővárost minden titkával együtt.

STRANDRA

Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás

Fiala Borcsa könyvében minden megvan, ami egy izgalmas olvasmányhoz kell. Egy régi faládikóban rejtőző térkép; egy titkosírással írt üzenet; egy tetovált nagymama, aki kiszuperált cirkuszi kocsival járja a Balaton-felvidéket. Ki ne vágyna egy duplán rejtélyes nyárra?
Krisztinek és Hubának különféle kódokat és találós kérdéseket kell megfejtenie, hogy rábukkanjon a kincsre. De eközben egy valódi bűnszövetkezet is dolgozik a Balaton-partján: pénztárcák és ékszerek tűnnek el mindenhonnan. Vajon milyen kincs várja Krisztiéket az út végén? És sikerül-e közben leleplezniük a tolvajokat is?
Nyomozz te is a könyv főszereplőivel! Bejárhatod többek közt Révfülöpöt, a Folly Arborétumot és Hegyestűt, megkeresheted a mindszentkállai titkos lépcsőt, és bekukkanthatsz Csobánc várába is.

David Walliams: A világ legrosszabb gyerekei 2.

A második kötet tíz újabb szellemesen rosszmájú mesét tartogat, tíz újabb elragadóan rémes szereplővel.
Elég bátor vagy ahhoz, hogy megismerj öt rettenetes lányt és öt rosszabbnál is rosszabb fiút? Ott van például Finnyás Fajsz, aki az édességen kívül semmit nem hajlandó megenni, így aztán a zöldségek és gyümölcsök egy szép nap fellázadnak ellene. Vagy Borzadály Hildegárd, aki imádja a férgeket, és legkedvesebb szórakozása, hogy másokat ijesztget. Persze Lusta Ádit se kell félteni. Ő az, aki sosem írja meg a leckéjét, mígnem egy este meglátogatja őt a történelem öt leggonoszabb kísértete.
Ez a Te könyved! Már ha szerinted is halálosan uncsik a rendes gyerekek!

A BORONGÓS NAPOKRA

Jessica Townsend: Csudamíves

Morrigan Crow legyőzte a halálos átkot, kiállta a veszélyes próbákat, és felvételt nyert a rejtélyes Csudálatos Társaságba, a titokzatos Nevermoor azonban még számtalan felfedeznivalót tartogat számára. Ám hamar rá kell jönnie, hogy nem minden varázslat a jót szolgálja.
Morrigan a Társaság új tagjaként azt reméli, hogy végre igazi családra és barátokra lel. Csudákra számít, kalandokra és felfedezésekre, de kiderül, hogy a Társaság egyetlen dologgal akarja megismertetni: a Csudamívesek által elkövetett rémtettekkel. Ráadásul valaki zsarolja a társait…
Csudamíves a világhírű sorozat második része, a Nevermoor: Morrigan Crow négy próbája című könyv folytatása.

Liz Pichon: Nagyon (picit) mázlista – Tom Gates 6.

Akinek mindig morcos a nővére, elviselhetetlenül idegesítő a padtársa, és az ég megáldotta egy sasszemű osztályfőnökkel, annak az életben maradáshoz nagy adag szerencsére van szüksége. Tom Gates eddig mindig megúszta, de vajon most is mázlija lesz? A suliban tanfelügyelő cirkál, így még kínosabb elkésni az órákról. Az osztályban elviselhetetlen bűz terjeng, és a szagnyomok Tom hátizsákjához vezetnek. Közben az Ebzombik keményen próbál a Bandacsatára, és akad pár ellendrukker is. Az már csak hab a tortán, hogy Apa sárkányt épít, hogy Tom többet legyen a friss levegőn, Anya pedig képtelen megérteni, hogy lyukas cipőben is lehet suliba járni. Még szerencse, hogy rajzolni bárhol lehet, és a házban valahol mindig lapul egy csomag karamellostya.
Liz Pichon világhírű könyvsorozata bebizonyította, hogy történetet írni és rajzolni együtt a legjobb. Próbáld ki te is, lépj be Tom Gates lenyűgöző világába!

VÁROSNÉZÉSHEZ

Tittel Kinga: Mesélő Budapest

Tudod-e, mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén?
Mesélő Budapest családi útikönyv, amely akár hétköznapi közlekedés vagy épp osztálykirándulások alkalmával is élvezettel lapozgatható. Tittel Kinga fotókkal és térképekkel gazdagon illusztrált, érdekességekkel és rejtélyekkel teli könyve azokra a kérdésekre igyekszik választ adni, amelyek egy budapesti séta alatt a leggyakrabban fogalmazódnak meg a gyerekekben, ám sokszor nem tudjuk, mit feleljünk rájuk. A kötetet fogalomtár és Ki kicsoda? teszi még színesebbé és izgalmasabbá.

Tittel Kinga: A Várnegyed titkai – Mesélő zsebkönyvek

Tudod-e, honnan ered a Savanyúleves bástya elnevezés? Kíváncsi vagy, hol található Buda egyetlen megmaradt utcahídja, vagy milyen titkot rejt a pizsamacsíkos ház udvarán található japánkert?
A Várnegyed titkaiból mindezt és még rengeteg érdekességet tudhatsz meg. Ha szeretnéd megismerni fővárosunk ékszerdobozának kevésbé ismert részeit is, és a mögöttük rejlő lebilincselő történeteket, ha részt vennél egy játékos kincskeresésben, ez a könyv épp neked való!
A nagy sikerű Mesélő Budapest zsebkönyv-sorozatának első kötete a már ismert stílusban kalauzolja végig az olvasót a zegzugos utcákon, a várfal tetején, a királyi palota kertjében. Akár családdal, akár osztállyal, akár barátokkal indulsz útnak, vágd zsebre A Várnegyed titkait, és csodálkozz rá közös értékeinkre!
Simon Attila

2019. július 24., szerda

Magazinunk


A Győri Szalon a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér naponta frissülő internetes kulturális magazinja, hazánk egyetlen ilyen jellegű weboldala, ami bő terjedelemben tájékoztat városunk szellemi pezsgéséről, kulturális életéről.
Eszközfüggetlen, azaz asztali gépről, laptopról, táblagépről és okostelefonról is kényelmesen használható: mindenhol ugyanaz a tartalom jelenik meg az eszközhöz igazított formában.
magazin alapvető feladatának tekinti a szellemi örökség ápolását, további feltárását, a városhoz kötődő személyek életének és munkájának bemutatását. Hírt ad kiállításokról, könyvekről, filmekről, koncertekről, színpadi produkciókról, ismeretterjesztő előadásokról, műsoros estekről, tudományos konferenciákról, megemlékezésekről, évfordulókról, ünnepekről, szokásokról, fontosabb tanulmányi versenyekről, pályázatokról, könyvtárunkról, a győri kulturális életet gazdagító kezdeményezésekről, projektekről. Bemutatja egy-egy alkotó vagy alkotó közösség életét, ajánlóival, kritikáival, interjúival irányt mutat a kulturális kínálat dömpingjében, szabadidős programokat ajánl, érdekességekkel szórakoztat – s mindezt sok-sok fotóval s szerkesztőinek egyéni hangján teszi. Partneroldalai – a Magyar Távirati Iroda, az Olvasóterem, a Kultúrkincs és a Lángoló gitárok – segítségével kitekint az ország, sőt adott esetben a nagyvilág kulturális eseményeire is.
A magazin állandó rovatai három hasábban, tartalom szerint csoportosítva közlik a cikkeket, de mindig a legfrissebbek állnak az első helyeken. A rovatcímek beszédesek: KORzó (győri kulturális programajánló), ÍRÓkéz (irók, költők, könyvek, újságok), LÁThallás (színház-, zene- és táncművészet), ARTmás (építészet, képző-, fotó- és iparművészet), CINEjava (filmművészet), HELYBENjárás (minden, ami Győr), csakMI (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér), eSTéBé (minden más magazinjellegű kulturális kitekintés, melynek sem területi, sem időbeli, sem témabeli megkötés nem szab határt) és KERESSkedés (archívum címke és kulcsszavas keresési lehetőséggel). A Szalon jelen van a közösségi hálón is (https://www.facebook.com/gyoriszalon.hu), ahol a napi friss cikkek mellett további érdekességek is olvashatók.
A magazin olvasói tájékozódhatnak az aktualitásokról, informálódhatnak történelmi, irodalmi, művészeti, oktatási, helytörténeti és tudományos témákban, valamint szórakozhatnak a kulturális érdekességeket böngészve. A gyerekeket kivéve minden korosztály találhat őt érdeklő cikkeket, hiszen főszerkesztőnk (Szilvási Krisztián), szerkesztőink, fotósaink és külsős tudósítóink mind azon dolgoznak, hogy a hét minden napján legyen friss olvasnivalója a legszélesebb értelemben vett kultúra, valamint Győr múltja és jelene iránt érdeklődőknek.

2019. július 22., hétfő

Programjaink a héten

 XVII. Anna-napi búcsú  

2019. július 28-án (vasárnap) 16-tól 22 óráig a Móra parkban kerül sor a hagyományos Anna-napi búcsúra. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Háza által szervezett rendezvényen játszópark, művészeti csoportok műsorai, Gallusz Nikolett és Szabó Balázs előadása várja sz érdeklődőket.
19.30-tól utcabál kezdődik, ahol az Akkordeon tánczenekar zenél.
A belépés díjtalan.

2019. július 18., csütörtök

Közösségi szolgálat


A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér lehetőséget kínál az érettségihez szükséges közösségi szolgálat teljesítésére. A középiskolások két munkafolyamat közül választhatnak (képszerkesztés és ajánlók írása).
A számítástechnika iránt érdeklődők a digitalizálásbansegédkezhetnek. Ehhez a képszerkesztési munkához szükséges az alapszintű számítógép-használati jártasság. A megfelelő íráskészségű diákok a könyvtár tartalomszolgáltató tevékenységét segíthetik. A könyvtár honlapján hetente frissülő Ajánlók rovatba írhatnak könyv-, film- vagy zeneajánlót. Ez utóbbi munkánál alapvető, hogy az írásmű alapját képező dokumentum megtalálható legyen a könyvtár gyűjteményében. Elvárás, hogy az ajánló saját szellemi termék legyen, terjedelme legalább 3000 és legfeljebb 4000 karakter legyen.
A további részletek iránt érdeklődni és jelentkezni a Digitális Szolgáltatások Osztályán lehet, aminek elérhetőségei a következők: e-mail – diszol@gyorikonyvtar.hu; mobil – 30/633-3187.

2019. július 17., szerda

Ajánló

Vaiana a Disney 2016-os egész estés animációs filmje. Vaiana egy polinéziai sziget, Motunui törzsfőnökének erős akaratú lánya, akit az óceán maga választott ki arra, hogy visszajuttassa Te Fiti istennő ellopott szívét. Amikor a törzs halászai fogás nélkül térnek vissza, és a kókusztermés is megromlik, Vaiana útnak indul és megkeresi Mauit, a legendás félistent, akinek segítségével visszaadják az istennőnek a szívét, és ezzel megmentik a világot.
Igazán üdítő és modern mese az akaraterőről és önmegvalósításról. Ugyanakkor nem nélkülözi a polinéz szigetvilág hagyományait és jelképrendszerét sem. Vaiana nem hercegnő, Maui nem herceg (fehér lovon), és kapcsolatuk kibontakozása is rejt magában izgalmakat. Hatalmas és apró szörnyekkel és elképesztő veszélyekkel szállnak szembe, miközben Vaiana beteljesíti sorsát, és a természet szeretetére és tiszteletére tanít.
A film minden eredeti szinkronhangja polinéz vagy polinéz származású. Dwayne Johnson (Maui hangja) anyai nagyapja, aki pankrátorként vált ismertté, megihlette a rendezőket, és róla mintázták a bohókás félistent.
Több zenei betét is helyet kapott a filmben, és sikerült az a ritka bravúr, hogy a felcsendülő dalok egyszerre hűek a polinéz, szamoai nép zenéihez és a Disney-től megszokott fülbemászó számokhoz.
További ajánlókat találhat a https://www.gyorikonyvtar.hu/dokumentum-ajanlok  linken.

2019. július 16., kedd

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 119.

A tanítóképző 1900 körül


Zichy-palota 1950 körül


Apátúr-ház 1950 körül


A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból

2019. július 15., hétfő

Programjaink a héten

Kézműves játszóház


Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér július 8-án (hétfőn) új közösségi programsorozatot indít. Júliusban a város legkülönbözőbb pontjain Alkossunk közösen! címmel szabadtéri kézműves játszóházakon vehetnek részt. A helyszínek és az időpontok a plakáton olvashatók.
A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel vár az előadó, és közösségfejlesztő szakembereink!
A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Kézműves foglalkozás

Gyermekkönyvtárunk nyáron is várja a könyvmolyokat! Mi több, azokat a leendő könyvmolyokat is, akik unatkoznak! Július 10. és augusztus 28. között hat szerdán kézműves foglalkozásokat tartunk, ahol különféle technikákkal egyszerű használati vagy dísztárgyakat készíthetnek az érdeklődők.
Az alapanyagokat mi biztosítjuk. A belépés díjtalan, de előzetes bejelentkezéshez kötött, mert a részvételhez időpont egyeztetés szükséges. Naponta két alkalommal, 10-kor és 10.45-kor tartunk foglalkozást, ezek valamelyikére lehet regisztrálni személyesen a Gyermekkönyvtárban (Győr, Herman O. u. 22., földszint) vagy telefonon (96/516-677).

2019. július 11., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 136.

Adyváros első évei – örömök és kihívások


Magyarország 20. századi társadalomtörténetét jelentősen befolyásolták a lakhatási problémák és kihívások. A század közepén a magyar lakáshelyzet európai összehasonlításban átlag alatt volt, a lakások komfortfokozata, felszereltsége elmaradt a korabeli európai színvonaltól. A Horthy-korszakban az alacsony komfortszint és a magas laksűrűség mindennaposnak számított, nem volt ritka, hogy 5-6 fős családok éltek egyetlen szobás lakásban. A gondokat fokozták a világháborús pusztítások, mivel a meglévő és használható lakásállomány tovább apadt. Sokat elárul a körülményekről, hogy az 1949. évi népszámlálás idején a hazai lakások csupán 10%-a rendelkezett fürdőszobával, több mint 70%-a egyetlen lakószobából és konyhából állt, s mindössze 17%-a volt ellátva folyóvízzel.

Az 1950-es években az építkezések az ipari településekre, szocialista városokra koncentrálódtak, ráadásul a hangsúlyt a nehézipar erőltetett ütemű fejlesztésére helyezték. Ennek eredményeként a lakásépítés éves volumene az időszak során nem érte el a II. világháborút megelőző szintet sem, így a problémák átfogó megoldása távolinak tűnt. Részben a lakáshiány miatt még tovább emelkedett a laksűrűség, és megugrott az egyetlen helyiségből álló lakások száma. Közel 300 ezer ember élt ebben az időszakban társbérletekben. Az ország vezetése is tisztában volt a korántsem javuló állapotokkal. A KSH jelentése a politikai vezetés számára többek között megállapította, hogy „a lakásállomány növekedése általában messze elmaradt a népesség számának emelkedésétől…”. A megfogalmazás szerint „a lakásépítés jelenlegi üteme a városokban legfeljebb eléri a népesség természetes szaporodásának mértékét, azonban országosan átlagban az alatt marad, ez pedig a lakásviszonyok további romlását eredményezi.” (A KSH jelentése az 1954. július 1-i lakásösszeírás eredményeiről. Budapest, 1954. november 13. Idézi Valuch Tibor).

Az 1960-as évektől fontos változások indultak el. 1960-ban elkezdődött az ún. „15 éves lakásépítési terv”, amely az ország akkori 2,7 millió lakása mellé további 1 millió lakás építését irányozta elő másfél évtized leforgása alatt. Ekkortól terjedtek el a lakótelep-építések, melyek a városok arculatát és a városi életformát is átalakították. 1962-ben a magyar kormány megvásárolta az ún. nagypaneles házgyári technológiát a Szovjetuniótól, és megkezdődött a házgyárak létrehozása. A nagypaneles építkezések kezdőéveként 1966-ot szokták megjelölni.

Győr lakhatási viszonyai a háborút követően hasonlóan alakultak, mint a többi városban, a lakásállomány jelentősen amortizálódott. A nehézségeket csak fokozta, hogy folyamatosan nőtt a lakosság száma, sokan települtek a városba. 1949-ben 69 ezer, 1960-ban 84 ezer, míg 1970-ben már 100 ezer fő élt a városban. A lakosság számának növekedése a következő évtizedekben is folytatódott.

Lebombázott lakóház a Baross út és az Árpád út sarkán, 1945.:


Lebombázott lakóház az Árpád úton, 1945.:


A megoldás érdekében szükséges volt a lakásépítések felgyorsítása. Ennek megfelelően 1962 júniusában az Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztálya országos tervpályázatot írt ki Adyváros Részletes Rendezési Tervére. A lakótelep helyét illetően nem volt szükség előtanulmányok készítésére, mert az 1929. évi városrendezési tervpályázat óta Nádorváros lakóterületi fejlesztése eldöntött tény volt. Ezen a területen korábban téglagyári agyagtermelő gödrök működtek, melyeket feltöltöttek. Meglévő épületek bontására minimális mennyiségben volt szükség. Cziglényi László, a Megyei Beruházási Iroda vezetője 1967. március 30-án úgy tájékoztatta a Kisalföldet, hogy „az építkezés miatt csupán három családi házat kell szanálni a Bacsó Béla utcában. A Felszabadulás útján szintén három ház van útban. Ezek volt téglagyári munkáslakások maradványai.” (Kisalföld, 1967. március 30.) A beruházás előkészítését nehezítette, hogy a terület közműellátottsága csekély volt, így a lakótelep építéséhez meg kellett építeni az új főgyűjtőcsatornát is.

Utcarészlet a Felszabadulás úton, később lebontásra ítélt házakkal:


Adyváros megvalósult terve:


A lakótelep építésére kiírt első pályázatot követően több alkalommal módosították a terveket, és változtak a lakásszámra vonatkozó előirányzatok is. A cél egyértelműen az utóbbi mutatószám növelése volt.

Adyváros tervezése összességében 1966 és 1976 között zajlott. Az első három ütemben 1967 és 1975 között 7500 lakás épült meg a házgyár első szériatermékéből. A negyedik és ötödik ütemben, 1975-77-ben 1600 lakás készült el. A lakások átlagos alapterülete alig változott, 49,8 négyzetméterről 53,2 négyzetméterre emelkedett. Adyváros 1977-re elérte területi kiterjedésének végső határát 9100 lakással. A lakosságszám esetében eltérő számadatok találhatók a különböző forrásokban. A tervezők először 25, majd 30 ezer fővel számoltak, a már meglévő lakótelep kapcsán 36 ezer fős lélekszámról is olvasni. Az 1980. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint az adatfelvételkor Adyvárosban 32870 fő élt.

Adyváros építésének előfeltétele volt a győri házgyár átadása 1968. szeptember 18-án. Az MTI korabeli tudósítása szerint „ünnepélyesen avatták fel Győr-Moson-Sopron megye nagyteljesítményű házépítő kombinátját. A szovjet házgyár évente több mint 4000 lakás elemeit készíti el. Eltérően a budapesti szovjet házgyártól, a fürdőszoba berendezést egy blokkban gyártja. Az ünnepségen megjelent Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint G. Karajev, a Szovjetunió építésügyi miniszterének vezetésével a szovjet építőipari küldöttség.”

A győri házgyár (GYÁÉV) gyártócsarnoka:



A győri házgyár az elsők között nyitott meg Magyarországon, termékei többek között Tatabánya, Mosonmagyaróvár és Sopron városképét is meghatározták.

A győri házgyár „terméke” Sopronban (Fortepan 25010. kép):


A beköltözők „öröme”

Adyváros építése és az új lakótelep benépesülése többször szerepelt a korabeli újságok hasábjain. Győr mint ipari város fejlődése ebben az időszakban megkérdőjelezhetetlen volt, és sokszor kiemelendő példaként jelent meg országos viszonylatban is. Ennek a fejlődésnek egyik pozitív jelképe volt Adyváros. A Népszava 1972-es tudósítása a következőket hangsúlyozta: „Ezek a régi és új negyedek – az „Ady” javában épül, a „Kun Béla” tervét most fogadták el – nem úgy lakótelepek, mint megszoktuk Budapesten; nem különülnek el a városközponttól; szorosan hozzátapadnak, hogy ne terebélyesedjék széjjel a város, és ne kelljen a közművesítést széjjelhúzni. Sőt, okosabban lehessen felhasználni a kommunális létesítményeket!” (Népszava, 1972. április 26.)

A híradás szerényen kiemeli: „Az Adyvárost a helyi házgyár építi. Egyetlen épület sem „karcolja a felhőket”, Győrött nincs gigantománia. Nem illik a városképbe a felkiáltójel, de meg nem is akarnak teljesen elszakadni a lakosság körében még gyakran meglevő „kertes ház” szemlélettől. Ha valami nehezítette a szanálásokat, azért ez a szemlélet volt. De végül is csak néhány család akadt, amely nem kívánt zöld pázsiton emelkedő bérházba költözni; ezek olcsón jutottak házhelyhez. Különben a régebbi kis családi házak veszedelme a nedvesség, ami nem véletlen a folyók közelében. A makacskodók, ha nem győzte meg őket a tanácsi szép szó, később hallgattak az új lakásba költözőkre, s maguk kérték a szanálást.” (Népszava 1972. április 26.)

Az első tízemeletes lakóépületek Adyvárosban:


Az épülő városrész:




A lakótelepre költözőkről a Budapest című havilap adott képet 1975. szeptemberében, amikor szintén Győr urbanizációja, fejlődése került napirendre. Az írás Adyváros kapcsán a régi és modern feszültségére is utal a vidékről betelepülők kapcsán, nem elhallgatva ugyanakkor az új lakások vitathatatlan előnyeit: „Az újjáépített városközpont, az Ady-város új lakótelepének magas házaiban, a panelfalak között például mindenütt jelen van az öreg győri nemzedék: falusias mozgású és akcentusú idős parasztemberek, fejkendős nénikék. Mialatt a loggiák, az ablakok magasából fejcsóválva bámulják a nagyvárosi forgalmat — a földes padlóra, a rábaközi, szigetközi, sokoróalji baromfiudvarokra, krumpliföldekre, templomokra emlékeznek. Az Ady-városi fiatalabb lakók elődjei 80 százalékban falun éltek a felszabadulás előtt. S nagyjából ugyanez az arány a gyárvárosban, az újvárosban, a barokk belvárosban élő közalkalmazottak, munkások, értelmiségiek között. Az idős szülők mindmáig idegenül tesznek-vesznek a távfűtéses, beépített bútorú, gyermekkocsi tárolóval és szárítóhelyiséggel ellátott lakóházakban.” (Budapest, 1975. szeptember).

A lépcsőházak átadásáról, a hibák kijavításáról a Népszabadság 1973-as számában olvashatunk. Az elkészült házak és lakások ellenőrzése több napig is eltarthatott, melyről jegyzőkönyv készült. A hibákat sem elhallgató, ugyanakkor pozitív hangvételű cikk részletesen beszámol a lakások ellenőrzéséről:


Több beszámoló emelte ki a beköltözők környezetükre figyelő, szépítő igyekezetét. A korábban jórészt vidéki környezetben élők nagy hangsúlyt fektettek a lakótelep elviselhetővé, színessé tételére. Ennek „állít emléket” a Kisalföld 1976. május 6-án, amikor a Munkásőr utca 37., 39. és 41. szám alatti lépcsőházak virágos környezetéről tudósít, „üdén zöldellő pázsitot”, „színpompás virágokat” említve. A virágos környezetre szükség is volt a kezdeti kopár, üres utcákon és a színeket teljesen nélkülöző lakótömbök között. Utóbbiak változatosabbá tételére ekkor még kevésbé figyeltek a tervezők, megoldást majd csak a Kun Béla lakótelep építésénél nyújtottak.

Adyváros első fái, virágai:



A lakótelepi hétköznapok nehézségei

A lakótelepek térnyerésével világossá vált, hogy a viszonylag gyorsan és nagy mennyiségben „gyártott” új városrészek megoldást kínálnak ugyan az égető lakáshiányra, ám új problémákat is generálnak. A tervszámoknak való megfelelés és az ebből következő gyorsaság, az egyhangúság, a kiszolgáló infrastruktúra hiányosságai hamar kritikák kereszttüzébe kerültek. Már az 1960-as évek végén szociológiai felmérések, folyóiratcikkek, hírlapi tudósítások foglalkoztak a lakótelepeken élők gondjaival.

A Népszabadság 1968. március 19-i beszámolója szerint: „A Várostervező Intézet szociológiai csoportjának egy vizsgálata megállapította, hogy Budapest új lakótelepeinek újdonsült lakói közül csak 48 százalék érzi jól magát. Nagy és eredményes erőfeszítéssel küzdünk tehát a lakáshiány ellen, de nem mind siker, ami megépült, s amire a megszólaló mérnökök, építők, lakók figyelmeztettek: az eredmények új problémákat szülnek.” (Népszabadság, 1968. március 19.)

Adyváros esetében a tervezők, a város vezetői és az újságok is igyekeztek hangsúlyozni, hogy szerették volna elkerülni a fővárosban jelentkező egyhangúságot, szürkeséget. A Budapest folyóirat leírása szerint: „Nem véletlenül teszünk vagy tucatszor is említést Ady-városról, amely a győri városfejlesztés jelképe. Szerepe ugyanis körülbelül olyan, mint Budapesten a kelenföldi, az óbudai és az újpalotai városnegyedeké együttvéve. A város lakosságának csaknem egyharmada: 30 ezernél több ember költözött és költözik még mindig a győri házgyár elemeiből készült városnegyedbe. A tervezők itt kivédték a betonrengeteg olykor nyomasztó hatását. Széles utakkal és tágas terekkel, zöldterületekkel oldották fel a monoton városképet.” (Budapest, 1975. szeptember)

Adyváros kapcsán elsősorban a kiszolgáló intézmények és szabadidő eltöltésére alkalmas terek (pl. üzletek, parkok, közművelődési intézmények stb.) hiányát emelték ki. Ezekre a problémákra csak az 1970-es évek közepétől reflektáltak érdemben az építők. Még a fiataloknak kiadott Pajtás című hetilap is foglalkozott például a játszóterek hiányával – persze a megszokott pozitív hangvételű szocialista kicsengéssel: „Győr-Ady városban gombamód szaporodnak a hatalmas lakóépületek. Az új városrészben közel huszonötezer ember él. Sok a kisgyerek, akiknek lételeme a Játék. Sajnos Adyvárosban még sok kívánnivaló van a játszóterekkel. A környékbeli úttörők ezért – megelégelve az Illetékes szervek tétlenségét – az apróságok segítségére siettek.” (Pajtás 1973. október 31.)

Adyvárosi játszótér:


Üzlethelyiség Adyvárosban:


A kihívásokkal szorosan összefüggött, hogy a városrész építésének, illetve benépesülésének időszaka (az 1970-es évek) egy jelentős demográfiai hullámmal esett egybe, amit erősítettek egyes szociálpolitikai kedvezmények (pl. GYES) bevezetése. Az ide költözők között ezért nagyon magas volt a gyermeket vállaló fiatalok aránya, ami az óvodai és iskolai intézmények zsúfoltságát eredményezte: „Ady-városban a második iskolát még fel sem avatták, amikorra a meglevőt már kinőtte: az ifjúsági és a játékszobákat nyomban berendezték tanteremnek, hogy legalább az első tanévben ne kelljen délutáni műszakot bevezetni.” (Budapest, 1975. szeptember)

Az intézmények hiányát, illetve szűkösségét az is fokozta, hogy ezek építése több időt igényelt, mint a tömegével gyártott panelházak felhúzása. A városrész alakulása az 1970-es évek közepére ért el arra a szintre, hogy a kiszolgáló építmények jelentős számban megépülhettek. A játszóterek mellett üzletek, óvodák, iskolák és közművelődési terek átadására volt szükség.

Az Ady Endre Általános Iskola:


A Móra Ferenc Általános Iskola:


A diákok benépesítik Fekete István Általános Iskolát:


A teljesség igénye nélkül felsorolhatjuk, hogy az Ady Endre Általános Iskola 1970-ben, a Móra Ferenc Általános Iskola 1973-ban, míg a Fekete István Általános Iskola („kék iskola”) 1976-ban kezdte meg működését. A Bacsó Béla úti rendelőintézetet 1974-ben adták át, míg az üzletek közül a Verseny ABC 1975-ben indult. A közművelődési intézmények hiányát 1973 és 1981 között a Petőfi Emlékkönyvtár volt hivatott ellensúlyozni, mely az egyik tízemeletes lakóház földszintjén kapott helyet, 150 négyzetméteres alapterületen. Utóbbi intézmény képzőművészeti és fotókiállításait a „kék iskola” aulájában rendezték meg. A könyvtár a Városi Könyvtár 1981-es átadásával funkcióját veszítette és bezárt.

De a talán kevésbé szembetűnő kiszolgáló egységek létesítése sem maradhatott el. A Kisalföld 1976. július 27-én ír ezek megnyitásáról – nem elhallgatva, hogy a fennálló problémák ezzel továbbra sem oldódnak meg hiánytalanul: „Győrött, az adyvárosi lakóháztömbök földszintjén elkészültek és rövidesen megnyitják a szolgáltató üzleteket: ruházati méretes szalon, képkeretező bolt, OFOTÉRT fotólaboratórium kap majd helyet. A létesítmények nem oldják meg, de jelentősen csökkentik Adyváros lakosságának szolgáltatási gondjait.” (Kisalföld, 1976. július 27.)

Bár az 1970-es években folyamatosan bővültek a kiszolgáló és szabadidős terek, 1979-ben mégis arról olvashatunk, hogy a környék három iskolájának diákjai közül sokan a Pozsonyi sörözőben kénytelenek ebédelni: „Nekik – majdnem négyszázötvenen vannak – a Pozsonyi söröző a menza. Minden hétköznap itt költik el az ebédjüket, ugyanannyiért, mintha az iskolában ennének – ahol mindenkinek nem jutott hely. A győri áfész rájuk is gondolt, amikor a város több mint harmincezer lakosú lakótelepén új vendéglátó egységet nyitott.” (Népszabadság, 1979. február 6.)

A tudósítás kiemeli, hogy a délután és este sörözőként funkcionáló vendéglátóipari egység szükségből kénytelen több száz diák étkeztetését megoldani, amit azonban – természetesen – örömmel vállaltak az üzemeltetők. Ezúttal sem maradhatott el a kedvező lezárás: „Estefelé más arcot ölt a söröző. Új abroszok kerülnek az asztalokra, s a hamutartók felrakásával jelzik, hogy vége a dohányzási tilalomnak. Ilyenkor a felnőttek, vacsorázó családok, baráti társaságok, sör mellett beszélgetők birodalma a Pozsonyi, ahol – a győri áfész csehszlovákiai kapcsolatai révén – igazi pozsonyi sört mérnek.” (Népszabadság, 1979. február 6.)

Az 1960-as és 1970-es években épülő új győri városrész jelentős változást hozott a város életében. A több mint 30 ezer embernek otthont adó lakótelep új lakói hamar igyekeztek saját maguk formálni, belakni a területet. A lakáshiány enyhítése ugyan „jól haladt”, de az első években az egyéb szolgáltatások létesítése elmaradt a szükséges mennyiségtől. Manapság az iskolák és játszóterek hiányára talán nemigen lehet panasz Adyvárosban, az ekkor ültetett fák is benőtték és emberközelivé tették az utcákat. Újabban viszont a parkolók hiánya jelenthet problémát – amivel pedig ezekben az években nem nagyon kellett foglalkozni.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
- 1980. évi Népszámlálás. 35. A lakótelepek főbb adatai. Budapest, 1983.
- Fátay Tamás: Győr: városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr, 2011.
- Göcsei Imre: Győr településfejlődése 1945-1985 között. In.: Földrajzi Közlemények XXXVI. (CXII.) kötet, 1988. 3-4. szám, 148-166.
- Kovács Zoltán-Michael Douglas: A városépítés időzített bombája - avagy a magyar lakótelepszindróma társadalomföldrajzi megközelítésben. In.: Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996. 1-2. füzet, pp. 101-117.
- Mezei György: Lakóterületi közművelődés Győr-Adyvárosban (Gépirat). Győr, 1986.
- Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóit. Budapest, 2013.

A fotók forrása:
- Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteménye (01-02. kép)
- Győr Város Levéltára. XIV.5. Fátay Tamás főépítész iratai (03-06.; 08-11.; 13-18. kép)
- Fortepan 25010. kép, adományozó: Tóth károly dr. (07.kép)
- Győr, Adyváros 24 tantermes általános iskola uszodával. Győr, Adyváros, III. ütem. Építészeti terv (19. kép)