könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2018. május 31., csütörtök

Eredményhirdetés

A történelem rettegett asszonyai

Lezárult múlt heti Facebook-játékunk,  A történelem rettegett asszonyai, melyre rengeteg helyes megfejtés érkezett. Ezért a felhívásban közölt 3 helyett 5 nyertest sorsoltunk ki, akik 2-2 könyvvel lesznek gazdagabbak. Ezúton is gratulálunk Ágostonné Molnár Zsuzsannának, Tóth Juditnak, Nagy Eszternek, Nagy Flórának és Viginek az Auróra zenekarból. A nyerteseket e-mailben is értesítjük.
Mindenkinek köszönjük, akik együtt játszottak velünk! 
Reméljük, hogy mindannyian jól szórakoztak, és legközelebb is velünk tartanak.

2018. május 30., szerda

Felújítunk!


Kisfaludy Károly Könyvtárunkban a nyár folyamán a könyvkölcsönzés szünetel

Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kisfaludy Károly Könyvtár olvasószolgálatát a nyár folyamán felújítjuk. Emiatt május 28-tól szeptember 1-ig az I. emelet szolgáltatásai szünetelnek.  A májusban kölcsönzött könyvek lejárati idejét a nyitásig folyamatosan hosszabbítjuk! Az újságokat és a folyóiratokat a II. emeleten olvashatják! A II. és III. emelet szolgáltatásai (Helyismereti gyűjtemény, Hang- és médiatár, Muzeális gyűjtemény) zavartalanul működnek! A Központi Könyvtár és a Fiókkönyvtárak nyitvatartása változatlan! Érvényes olvasójegyükkel külön díj megfizetése nélkül igénybe vehetik többi részlegünk szolgáltatásait.
Megértésüket köszönjük!

2018. május 28., hétfő

Programjaink a héten

Emlékest


Május 28-án (hétfőn) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4.) a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség irodalmi estet tart T. Porubszky Ildikóra emlékezve.
A belépés díjtalan.

Előadás


Május 30-án (szerdán) 18 órakor meggyőződhetnek arról, hogy a könyvtár korántsem unalmas hely, hogy a katalóguson túl is van élet, s hogy a könyvtárosok között is akadnak jó fejek. Az Import Impró Társulat rögtönzött előadásának a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvényterme ad helyet (Győr, Baross u. 4, II. emelet).
A belépés díjtalan!

Élménybeszámoló előadás


Május 31-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Baráti Társaság elnöke élménybeszámoló előadásán és könyvbemutatóján vehetnek részt.
„Csodálatos és különleges ez a szerethető kis ország, a Himalája lejtőin, beszorítva a két óriás: Kína és India közé. A szinte érintetlen természet itt éppúgy jelent hófehér gleccsereket, tiszta vizű rohanó folyókat és a világ legmagasabb meghódítatlan hegycsúcsait, mint kedvező klímájú, termékeny völgyeket, több ezer növény- és állatfajt, szubtrópusi dzsungelt. Az idetévedt szerencsés utazót emellett egy meglepő és veszélyes repülőtér, impozáns kolostorerődök, több ezer buddhista kegyhely, évszázados hagyományokat őrző apró települések, kedves és tiszteletreméltó emberek vagy a magyar ízlésnek is igen csípős csilipaprikás ételek várják. És valami furcsa elnevezésű fejlesztési politika: a bruttó nemzeti boldogság...”
A belépés díjtalan.

Kiállítás


Június 1-jén (pénteken) 17 órakor nyílik Harcsásné Szivák Éva és Fejes György közös kiállítása a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Közösségi Házában (Győr, Külső-Árpád u. 6-8.). Megnyitja: Vehofsics Erzsébet. Közreműködik: a Német és Európai Kulturális Egyesület Rozmaring Kórusa.
Látogatható: 2018. június 30-ig, a közösségi ház nyitvatartási idejében. A belépés díjtalan!

Hangraforgó klub


Június 1-én (pénteken) 17.00 órától újra Hangraforgó Klub lesz újra a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának földszinti klubjában (Herman Ottó u. 22.) "Egy kis győri tücsökmuzsika" címmel. Az F. Sipos Bea és Faggyas László alkotta, énekelt verseket játszó duó ezúttal is hívott vendéget a klubkoncertre Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző és előadóművész személyében.
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

2018. május 27., vasárnap

Gyereknapra



Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most

Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most, 
legyen tiéd örökre az egész. 
Vedd a telet és a nyarat, a lombost, 
itt van neked az epe és a méz. 
Ez itt a keserű s ez itt az édes, 
ez a fekete és ez a fehér, 
ez a nyugalom s a láz is, hogy égess, 
ez itt a méreg és ez a kenyér. 
Tejet adok, de hozzá szörnyű vért is, 
ölelni lágyan és birkózni kart 
és harcot is, hogy harcolj csakazértis, 
a rózsa mellett ott legyen a kard. 
Van még néhány elhányt és csonka holmi, 
egy kis verőfény és egy-két kacaj, 
viaskodó kedv, várat ostromolni 
és végezetre egy nagy, tompa jaj. 
Iker ajándékot veszel örökbe, 
oly ember-ízű és oly felemás, 
de ember adta, nem telt néki többre, 
eget ne vívj, mély kútakat ne áss. 
Sötéten nyújtom ezeket tenéked 
s koldus apád most tétovázva áll, 
mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet 
és a baljában ott van a halál. 

(1922)

2018. május 25., péntek

Nyári nyitvatartás

Tisztelt Látogatóink! A Kisfaludy Károly Könyvtár nyitvatartása változik a nyár időszakban. 
 Kérjük, a könyvtárunkba tervezett látogatásaikat ezek szerint tervezzék.
Megértésüket köszönjük!

2018. május 24., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 14. rész


Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 1.





A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményében az 1850 előtt megjelent könyvek és folyóiratok mellett néhány kéziratos dokumentum is megtalálható, amelyek általában valamiféle helyi vonatkozással rendelkeznek. Hol szerzőjük, hol témájuk kapcsolódik Győrhöz, vagy az egykori Győr, Moson, Sopron vármegyékhez. Műfajukat tekintve egyaránt találunk köztük naplót, kéziratos könyvet, leveleket és levelezőlapokat, sőt még nemesi oklevelet is.

A muzeális gyűjtemény egy-egy érdekesebb kötetét ismertető sorozatunk következő részeként talán a legizgalmasabb kéziratos dokumentumunkat, a győri polgár Ecker János naplóját mutatom be. Ecker János győri vaskereskedő és városi tisztségviselő volt, aki 1823-1852 között vezetett életéről és a győri eseményekről naplót, amelyek mellett ún. színházi naplót is írt az 1841 és 1849 közötti időszakról.

Ecker János 1788. október 6-án született Győrben vagyonos német kereskedőcsalád gyermekeként. Szülei Moson városából települtek át Győrbe, a Győri Katolikus Főgimnázium diákjaként Kisfaludy Károly osztálytársa volt. Német anyanyelvűként azonban jól tudott magyarul és latinul is. 1813. február 9-én vette feleségül Kletzár Annát, egy cseh származású posztógyáros leányát. Ecker édesapja halálát követően édesanyjával együtt vezette vaskereskedésüket, majd szénkereskedéssel is foglalkozott. Emellett számos tisztséget töltött be Győr város közéletében. 1836-ban még a vaskereskedést is eladta, hogy csak a közügyeknek tudjon élni, innentől kezdve még aktívabban vállalt szerepet Győr város irányításában, társadalmi életében.

Közügyek, melyekben Ecker János részt vett, a teljesség igénye nélkül: „várfalakat lebontó bizottság tagja volt, intézte a város világítási, közlekedési ügyeit, szorgalmazta a folyók szabályozását, a hathatós tűzbiztonsági intézkedéseket, és egy népliget kialakítását”. 1820-tól pártolta a város szociális és egészségügyi törekvéseit, színházzal kapcsolatos tisztségeket töltött be. Választmányi tagja volt a Győri Olvasó Társaságnak, a Takarékpénztárnak, a Gőzmalom Részvénytársaságnak. 1836 áprilisában ő ajánlotta, hogy Széchenyi Istvánt Győr város díszpolgára címmel tüntessék ki.

Ecker János művelt, iskolázott személyként „jártas volt az irodalomban, foglalkozott a természettudományokkal is, hozzáértéssel és lelkesedéssel vett részt a város zenei és színházi életében”. Zenerajongóként számos hangszeren játszott, de csellózni szeretett a legjobban, sőt volt egy négyfős társasága is, akikkel rendszeresen együtt zenélt. Kottákat is gyűjtött, igyekezett minden hozzáférhető kottát beszerezni. Sztankovits János győri püspök szintén nagy zenerajongó volt, ő hívott Győrbe híres és jelentős zenészeket, például Liszt Ferencet, Josef Lannert, Johann Strausst, vagy Anton Rubinsteint. Lisztet Ecker látta vendégül győri fellépése alkalmából. A Kazinczy u. 20. alatt található háza a reformkor egyik győri szellemi központja volt. Ménfőn pedig villával rendelkezett.




Ecker János naplóját 1823-ban kezdte el írni, és egészen haláláig, 1852-ig jegyzett fel eseményeket. A napló műfaji meghatározásának megfelelően Ecker naplója is „rendszeresen írt, írója életének, korának eseményeit időrendben tartalmazó feljegyzések sora. Szerkezetét az események esetlegessége határozza meg”. Naplóit németül írta, helyenként azonban magyar szavakat is használt, és olykor-olykor magyar nyelvű eredeti szövegeket is bemásolt naplójába. Sőt az is előfordul, hogy az eredetileg magyar nyelvű dokumentumok német fordításban szerepelnek a naplóban, például az 1848. március 15-éhez kapcsolódó bejegyzésnél a 12 pontot német nyelven közli. Ezekben a naplókban Ecker leírta, „hogyan vélekedtek, hogyan viselkedtek, hogyan reagáltak a sorsdöntő eseményekre Győr akkori lakói, és hogyan látta az eseményeket és magát a várost” a szerző. Naplójában például lejegyezte Győr városának valamennyi ügyes-bajos dolgát, a kisebb és a nagyobb jelentőségű eseményeket ugyanúgy, a város egyházi és világi életét, az elhunytak életrajzát és nekrológját is közölte, és nem utolsósorban leírta a győri családokkal kapcsolatos eseményeket, sőt még a családi pletykákat is. Természetesen ezekben a naplóiban is ejtett szót különböző koncertekről, művészeti eseményekről. Ezek mellett Ecker meteorológiai adatokat, megfigyeléseket is leírt, ezáltal egyike a legrégebbi magyar „meteorológusoknak”. Naponta háromszor feljegyezte a termométer és a barométer állását, az ég állapotát, valamint a csapadék mennyiségét.

Az utókor azonban csak négy év naplójába, az 1847-1850 közötti időszak eseményeibe tekinthet bele. Ugyanis egy feljelentést követően Dorner Ede megyefőnök valamennyi naplót elkoboztatta és megsemmisítette. A négy megmaradt naplót az elkobzás megakadályozása végett Ecker Magdolna nevű lánya a kéményben rejtette el, éppen ezért a kötetek utolsó oldalain láthatóak is a koromnyomok. Természetesen ezek közül a legértékesebb és a legérdekesebb az a két kötet, amelyekben Ecker János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Győrben zajló eseményeiről is tudósít, amelyekbe kordokumentumokat másolt vagy illesztett be.

Joggal merülhet fel az a kérdés, miért is kellett a többi naplónak megsemmisülnie? Ecker János a történelmi események leírása, az egyes testületekről szóló tudósítások, a színházi előadásokról és az időjárásról szóló beszámolók mellett olykor bizony gunyorosan írt különböző botrányokról, hivatalnokok és elöljárók balfogásairól és családi csúfságokról. Gúnyos stílusának egy példája: „Kottaun Lipót színigazgató és opera-társulatának egy része Győrbe érkezett. Első előadásként a szigeti és révfalui árvízkárosultak javára hangversenyt rendeztek. Másnap Verdi Ernani c. operája volt kitűzve, de a primadonna „műsoron kívül” váratlanul gyermeket hozott a világra, így az előadás elmaradt.”

Dornernél azonban eredendően a naplók politikai vonatkozásai miatt tettek feljelentést. A vádlók arról győzték meg Dornert, hogy a naplók veszélyesek politikai szempontból, azonban igazi indokuk nem ez volt. Nem annyira a naplókban szereplő politikai jelentőségű események, reagálások okozták a feljelentést, hanem a személyes és családi vonatkozások. Ecker ugyanis lejegyezte a győri családok vagyonának eredetét, intim házassági és házasságtörési titkait is, és ezek a családok nem akarták, hogy ezek a kompromittáló tények kiderüljenek.

Természetesen a naplók teljes tartalmát ezen írás keretein belül nem tudom ismertetni, ezért csak néhány fontosabb bejegyzést emelek ki.

Ecker János 1847. évre szóló naplója 420 oldalt tartalmaz. Ebben a naplóban igazolódik, hogy Ecker mennyire értett a zenéhez. 1847. június 9-én érkezett Győrbe a fiatal, mindössze 19 éves Anton Rubinstein (1829-1894) orosz zongoraművész, akiről június 14-i bejegyzésében így írt: „Nagyszerű hangverseny! … Ez a … virtuóz a legvérmesebb várakozásokat is túlszárnyalja. Rubinstein 19 éves és máris mestere a zongorának. Némi szorgalommal és tanulással nemsokára megközelítheti Lisztet, akinek győri szereplése óta egy művésznek sem volt akkora sikere nálunk, mint Rubinsteinnek.” Ecker szavai beigazolódtak. Rubinstein ugyanis „egyike volt azon kevés 19. századi zongoristáknak, akik állták az összehasonlítást Liszttel”. 1858-tól Rubinstein Szentpéterváron lett udvari zongoraművész és az udvari zenekar karmestere, valamint kiváló tanár és zeneszerző is volt. Rubinsteinről az volt az általános vélemény, hogy nála a „mesteri technikai tudás varázslatos kifejezőerővel párosult”.



Az 1848. év naplója 1054 oldalt foglal magában. A március 12-i nemzetközi eseményekről így írt Ecker: „Forradalom Bécsben, Németország több városában tömeges felkelési mozgalmakról érkeznek hírek. A polgárság alkotmányt, sajtószabadságot, esküdtszéket és a tárgyalások nyilvánosságát követeli a kormánytól. Vasárnap, március 12-én a bécsi egyetem tanárai és hallgatói kérvényt nyújtottak be a császárhoz, amelyben sajtószabadságot, felelős kormányt követeltek. Másnap, hétfőn a bécsi polgárság is megmozdult… hasonló tartalmú követelést terjesztett elő…”. Március 15-i bejegyzésében Ecker tudósít a győri Fő-téren lezajlott eseményről: „Soha életemben nem láttam még ezen a téren ekkora embertömeget! A Fő-tér, a Király-utca, a Karmeliták-tere, a Fehérvári-út zsúfolva volt emberekkel, férfiakkal, nőkkel, gyermekekkel, polgárokkal, koldusokkal, honoráciorokkal…”. Ecker a tömeget 8-10 ezer fősnek tippelte. Szintén Ecker Jánostól tudjuk, hogy a győri színházban 1848. március 15-én a Négy Haimonfi című operát játszották. Az első szünetben a zenekar a Hunyadi-indulót játszotta el, „melynek különösen utolsó refrénjét nagy lelkesedéssel énekelte a publikum is, de Metternichre alkalmazott szöveggel”. Metternichet tekintették ugyanis az elnyomás megtestesítőjének, a bécsi forradalom kitörésekor még a lemondását is kikényszeríttették. Mind az átírt dalszöveg, mind az ábrázolás ezt a gyűlöletet tanúsítja.

Erkel Hunyadi László című operájának eredeti szövege:
„Meghalt a cselszövő,
eltűnt a rút viszály,
éljen soká a hon,
éljen László király!”
A győri színházban elhangzott átírt változat:

„Eltűnt már a cselszövő
Nincs többé viszály
Éljen soká Ferdinándunk
Éljen a jó király!”




Ecker március 17-i bejegyzésében szerepel a 12 pont német nyelven. Ferenc József 1848. december 2-án váltotta a trónon nagybátyját, Ferdinándot. Ecker erről az eseményről így írt december 7-én: „Ezekben a napokban jelent meg a Wiener Zeitungban Ferdinánd császár manifesztuma, melyben lemond az osztrák trónról, unokaöccse, a 18 éves Ferenc József javára, aki a császár testvérének, Ferenc Károly főhercegnek a fia. … Ferenc József nem lehet magyar király anélkül, hogy meg ne koronáztassa magát s le ne tegye az esküt az alkotmányra. Vagy fegyverrel akarja meghódítani az országot s osztrák tartományi rangra lesüllyeszteni?”

 Az 1849. évről szóló kötet 1067 oldal. Ecker leírása tudósít arról, hogy 1849 júniusának végén Győrben nagy izgalmat okozott, hogy „Különféle hírek keringenek városszerte. Azt mondják, az osztrákok Csornánál jelentős erőkkel elindultak Győr felé és Marczaltőnél átkeltek a Rábán. A Csallóközben is általános támadást készítenek elő. Déli 12 órakor riadó. Az összes fegyvernemek kivonulnak, részben a révfalui hídon át, részben Abda felé. … A két Duna-kaput minden rendelkezésre álló eszközzel eltorlaszolják. A Duna-bástyára ágyukat és … vontatnak fel Révfalu felé irányítva. Az ágyukhoz tartozó lovakat és a lőszeres kocsikat a Duna-utcában helyezték el. A piactéren 3 hadosztály huszárt, 1 zászlóalj utászt és 1 zászlóalj vadászt állítottak fel megfelelő tüzérséggel. Este 6 órakor a VII. hadtest legnagyobb része visszatért városunkba.”

Október 7-én Ecker így írt: „Hergeszell Antal ma azt a hírt kapta Pestről, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt az osztrákok halálra ítélték, és tegnap ki akarták végezni. Batthyány azonban egy késsel olyan súlyos sebeket ejtett magán, hogy a kivégzést el kellett halasztani. Hergeszell Antal erre a hírre irtózatos káromkodásban tört ki. Kijelentette, hogy ezt az ítéletet élete végéig nem bocsátja meg az átkozott Habsburg dinasztiának. Halálos ágyán is, utolsó leheletéig arra ösztönzi gyermekeit, hogy bosszulják meg e gaz ítéletet.” Október 12-én számolt be Ecker Batthyány Lajos kivégzéséről: „Gróf Batthyány Lajost Pesten agyonlőtték. Ugyanakkor Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom vezető egyéniségét. Pesten naponta megismétlődnek ezek a tragikus esetek”, és felsorolja az Aradon kivégzett tábornokokat is.

Az 1850. évről szóló napló töredékes, 278 oldalt tartalmaz, és az október 15-i bejegyzéssel ér véget. Ebből a naplóból derül ki az is, hogy a forradalom és szabadságharc emléke nem tűnt csak úgy el az emberek emlékezetéből a véres megtorlást követően.



Ezt tanúsítja ennek az évnek a május 26-i bejegyzése: „IX. Pius pápa körmenet tartását rendelte el Magyarországon, hogy a nép bűneit megbánhassa és lelkiismeretét megtisztítsa. A mai győri körmeneten az iskolásokon kívül alig 200 férfi és 400 nő vett részt. A falvakban hasonlóan csekély a vallásos buzgalom. A nép ugyanis azt hiszi, hogy Ferenc József császárért tartják a körmeneteket. Erről pedig hallani sem akarnak, mert attól tartanak, hogy Kossuth segítségével megszabadulva a tizedtől s a robottól, a császár ezeket újra vissza óhajtja állítani.”

Ecker János német nyelvű naplói igazi kortörténeti dokumentumok, „alapvető helytörténeti forrásműnek” számítanak. Ecker stílusa „eleven, színes, sokszor igen cinikus és eredeti, mindig jól folyó német stílusában. Nem retten vissza drasztikus kifejezésektől, ha tárgya úgy kívánja; a régi győri német tájszólás használatától sem irtózik”.

Annak ellenére, hogy német anyanyelvűként naplóit németül írta, Ecker magát magyarnak, Ungar-nak tartotta. Érdekelődött a magyarság, a magyar szellemi mozgalmak iránt, azonban az erőszakos magyarosítást nem kedvelte. Igazi lokálpatrióta volt, aki tettekkel bizonyította elkötelezettségét városa iránt. A megsemmisült naplók pótolhatatlan veszteséget jelentenek az utókor számára, és Ecker halála után pár évvel „már a kortársak is úgy vélekedtek”, hogy óriási kárt jelentett a naplók megsemmisítése.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:
Győri életrajzi lexikon, Új magyar életrajzi lexikon, Magyar nagylexikon, Brockhaus Riemann zenei lexikon vonatkozó szócikkei; Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta: szemelvények Ecker János kéziratos naplójából szerk. Pernesz Gyula, ford. Bay Ferenc. Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, 1973; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, Győri Hírlap Könyvnyomdája, 1928; http://www.zti.hu/erkel/Hunyadi_Libr_HU_EN.pdf

2018. május 23., szerda

Online játék veszélyesen híres nőkkel a célkeresztben!

A történelem rettegett asszonyai

Hol volt, hol nem volt, a történelem helyenként heves sodrású és durva szövésű matériájában rendre felbukkant egy-egy olyan erőteljes befolyású és hatású asszony, aki rettegett hírnévvel bírt – egészen még a mai időkig is. Ezen különleges személyiségek skálája aztán az elmebeteg zsarnoktól a szabadlelkű reformeren át egészen a bűnöző hajlamú hetéráig terjedt. De vajon van-e bátorságunk a 2000-es évek távolságából kitartóan farkasszemet nézni velük?
Játékos társainkat tesszük tehát próbára május 21. hétfőtől május 25.péntekig, amikor naponta 1-1 képet (tehát összesen 5-öt) töltünk fel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Facebook-oldalára, amelyeken ilyen hatású, a történelem fonalában jelentős szerepet játszó nők, asszonyok pillantanak ránk metszőn. A kérdés egészen egyszerű: kik láthatók az egyes fotókon?
A helyes válaszokat akár naponta, akár egyben az összeset május 27. vasárnap éjfélig várjuk, NEM nyilvános kommentben, hanem a „diszol@gyorikonyvtar.hu” e-mail címre! A helyes megfejtést elküldők közül 3 szerencsés játékos könyveket nyer.
 
Szóval vértezzük fel magunkat a legrendíthetetlenebb tekintetekkel, és pillantsunk bele az elragadó, de kőkemény és jéghideg női szempárokba!

2018. május 22., kedd

Programjaink a héten

Könyvbemutató


Május 23-án (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvényben (Győr, Baross u. 4., 2. emelet) kerül sor Hegyi Barbara Abrakababra című szakácskönyvének bemutatójára. A szerzővel Szűcs Anikó újságíró beszélget.
A rendezvény 100 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen, a könyvtár ruhatárában, nyitvatartási időben válthatók május 14-től.

Könyvbemutató



Május 24-én (csütörtökön) 15 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Marcalvárosi Fiókkönyvtárában (Győr, Lajta u. 27/a.) író-olvasó találkozón vehetnek részt. Meghívott szerző - Bogár Erika -, városunk lakója.
A belépés díjtalan.

Előadás



Május 24-én (csütörtökön) 17 órakor Dr. Pappné Boczor Margit Aviva torna-oktató ismeretterjesztő előadását hallhatják a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében(Győr, Herman Ottó u. 22., földszint). A belépés díjtalan!
A torna beindítja, támogatja szervezetünk csodálatos öngyógyító tevékenységét, izmaink megmozgatásával jelentősen megváltoztatható szervezetünk hormonális állapota – azáltal hogy felpörgeti a vérkeringést (artériás, vénás), a nyirokkeringést, így a rendszeres Aviva tornával az életkorunknak megfelelő hormonális egyensúly kialakulását segítjük. Ezt a mozgásformát a szakember nem csak nőknek ajánlja!

Mesekuckó



Május 25-én (pénteken) 17 órakor Mesekuckó kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). Ezen a napon Füzi Rozi szórakoztatja interaktív mesemondásával a legkisebbeket.
A rendezvény 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen válthatók hétköznapokon május 22-től 14.00-18.00 óráig.


Színjátszó találkozó



Május 25-26-án (pénteken és szombaton) 17. alkalommal ad otthont a Kaméleon Színjátszó Találkozónak a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi József Attila Művelődési Háza (Győr, József Attila tér 1.). Az érdeklődők díjmentesen megnézhetik a csoportok bemutatóit.
A programok pénteken 17 órakorszombaton 10 órakor kezdődnek. A szombati ebédszünetet követően 13.30-tól estig folytatódik az előadások sora.

2018. május 20., vasárnap

Pünkösd

József Attila:

PÜNKÖSD ELŐTT

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott tuzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vérek irigy ujja.


Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyuként,
Szomorubb lélek búsul majd utánad.


Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vizen büszkébben usszál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.


Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!


2018. május 16., szerda

Három hír egy csokorban

Alábbi hírünkben nagyon fontos, a könyvtár működését és Önöket egyaránt érintő információkra hívjuk fel szíves figyelmüket! Május 19-én(szombaton) és május 21-én (hétfőn) a pünkösdi ünnepnapok miatt intézményünk, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér minden részlege ZÁRVA lesz.
Értesítjük Önöket arról is, hogy május 24-25-én (csütörtökön és pénteken) a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross u. 4.) található Folyóirat-olvasóterem és a Helyismereti gyűjtemény technikai okok miatt ZÁRVA tart. 
Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kisfaludy Károly Könyvtár olvasószolgálatát a nyár folyamán felújítjuk. Emiatt május 28-tól szeptember 1-ig az I. emelet szolgáltatásai szünetelnek. Hogy ne maradjanak olvasnivaló nélkül, május 17-től 30 db könyvet kölcsönözhetnek. A májusban kölcsönzött könyvek lejárati idejét a nyitásig folyamatosan hosszabbítjuk! Az újságokat és a folyóiratokat a II. emeleten olvashatják!
A II. és III. emelet szolgáltatásai (Helyismereti gyűjtemény, Hang- és médiatár, Muzeális gyűjtemény) zavartalanul működnek!
A Központi Könyvtár és a Fiókkönyvtárak nyitvatartása változatlan! érvényes olvasójegyükkel külön díj megfizetése nélkül igénybe vehetik többi részlegünk szolgáltatásait. Megértésüket köszönjük!

2018. május 14., hétfő

Programjaink a héten


Filmvetítés egy különös képről



Május 15-én (kedden) 17 órakor Filmklub kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára 2. emeleti rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4.). Ez alkalommal José Luis López-Linares ismeretterjesztő filmjét láthatják, amit Bosch - a gyönyörök kertje címmel forgatott. A vetítési idő 85 perc. A belépés díjtalan.
2016-ban számos kiállítással és rendezvénnyel emlékeztek meg a különös és bizarr alakokkal teli festményeiről ismert németalföldi festőművész, Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából készült ismeretterjesztő film a művész legismertebb művét, a madridi Prado Múzeumban bemutatott Gyönyörök kertjét állítja a középpontba. A részletgazdag festményt virtuális tárlatvezetés keretében, közeli felvételekkel tárja a nézők elé, miközben neves művértők osztják meg gondolataikat a képről és titokzatos alkotójáról.

Életünk utcái, terei 12.


Május 16-án (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4, 2. emelet) folytatódik az Életünk utcái, terei 12.című helyismereti előadássorozat.
Ez alkalommal Bana József levéltár igazgató Adalékok, legendák, ínyencségek Révfalu történetéhez című előadását hallhatják. Közreműködik Kozma Endre, a Régi Győr közösségi oldal szerkesztője, aki Révfalu városrésszel kapcsolatos fotóival illusztrálja az elhangzottakat.
A belépés díjtalan.

Antal Judit író, lelki tanácsadó élménybeszámoló előadása


Május 17-én (csütörtökön) 17.00 órakor Antal Judit író és lelki tanácsadó élménybeszámoló előadását hallgathatják meg az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubjában (Herman Ottó u. 22.) Buddhista kolostorok és hegyek között Indiában címmel. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Antal Judit és férje, Bánházi György már több nagy utat jártak be, 1000 km-t gyalogoltak az El Camino zarándokúton, és felmásztak a Kilimandzsáróra is. 2017-ben Indiában jártak, ahol Agrában megcsodálták a Taj Mahalt, Ladakhban a tibeti buddhizmussal ismerkedtek, és a Himalájában tett túrán a Gongmaru La hágó (5200 m) volt az úti céljuk. Judit ennek az útnak a különleges élményeiről számol be, miközben férje csodálatos fotóiban gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Dr. Havassyné Andorfi Rozália kiállítása


Május 18-án (pénteken) 17 órakor nyílik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4., II. emelet) Dr.Havassyné Andorfi Rozália képzőművészeti kiállítása. Köszöntőt mond Borkai Zsolt polgármester. A kiállítást megnyitja Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Múzeum igazgatója.
A kiállítás díjtalanul megtekinthető: 2018. június 9-ig, hétköznap 13.00-16.00 óráig. A fentitől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

2018. május 10., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 123.

A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József


Aistleitner József nevét, mint a keleti nyelvészet egyik legnagyobb tekintélyét ejtették ki a római Biblikus Intézet, a párizsi Sorbonne, a jeruzsálemi és New York-i héber egyetemek előadásain és mindenütt az egész világon… ifjú kora óta mindennap nyolc-tizenkét órán át olvasott leginkább akkád szövegeket, úgyhogy végül úgy ismerte ezt a roppantul bonyolult, homályos ősnyelvet, mint saját anyanyelvének anyagát…” (Új Ember, 1960. szeptember 25.)

135 éve, 1883. május 2-án született Sopronban Aistleitner József római katolikus pap, pápai prelátus, orientalista, egyetemi teológiai tanár. Szülővárosában, a Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus főgimnáziumban érettségizett (1900), ezután a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola növendéke lett, majd a bécsi Pázmáneum Hittudományi Karán hallgatott keleti nyelvészetet (1904-1906). Bécs ez idő tájt egyik központja volt a sémitológiának és a szentírástudomány korszerű irányzatainak. A tanszékein újító-felfedező kutatók tanítottak. Aistleitner József, aki már fiatalon „a sémi nyelvtudás csodája” volt, itt szerezte meg a hittudományi doktori diplomát 1907-ben.

Gróf Széchenyi Miklós győri püspök 1905. szeptember 20-án szentelte pappá Szanyban. Lelkipásztori működését Tatán kezdte meg segédlelkészként 1906-ban. A tudós fiatal pap 1908-ban már a Győri Római Katolikus Hittudományi Főiskola prefektusa és fél évig filozófia tanára, egy év múlva a Győri Királyi Katolikus Tanító- és Kántorképző Intézet kinevezett tanára volt.

Dunántúli Hírlap, 1909. július 1.:


Egyik tanítványa, Pohárnok Jenő (1898-1962) tanító, író így emlékezett meg róla (Győri Nemzeti Hírlap, 1944. júl. 11.):


A tanítóképzőben diákjai rajongtak érte, tanártársai is elismerték tudását, szerették. Munkásságának termékeny időszakát töltötte itt. Közben a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1913-ban.

A komoly tudósra jellemző alázat volt az egyik legvonzóbb tulajdonsága. Szerénynek bizonyult minden tekintetben. Egyszerűen, beosztóan élt, a könyveken kívül mást nem igényelt az élet javaiból. Testvérei árváit neveltette, taníttatta.

Széles körű tudományos érdeklődés jellemezte, állandóan képezte magát a különféle tudományágakban. Diákjai sokáig nem is sejtették, hogy a keleti nyelvek európai hírű tudósa, ámultak azonban, amikor – helyettesítő tanárként – fizikát, matematikát, csillagászatot, vegytant, irodalmat is magas színvonalon tanított. Az oktatás, tudományos munka és hivatalos elfoglaltságok mellett pihenésképpen időt szakított a zenére is. Szívesen zongorázott, saját bevallása szerint naponta 3-4 órát játszott. Győrben az egyházi ünnepek zenei rendezvényeinek fényét művészi zongorakíséretével emelte.

A Német Keleti Társulat, a Deutsche Orientgesellschaft – melynek célja az ősi közel-keleti tanulmányok kutatása és megismertetése a szélesebb körű nyilvánossággal – 1917-ben felvette tagjai közé Aistleitner Józsefet.

Erről az egyik győri lap is hírt adott (Dunántúli Hírlap, 1917. augusztus 18.):


1924-ben két egyházi személyről (VII. Gergely élete, Loyolai Ignác) készült vallási tárgyú munkája jelent meg Győrben. Ugyanebben az évben a Kisfaludy Irodalmi Kör tagja lett. 1925-ben a bibliai keleti nyelvek tárgykörben magántanári képesítést szerzett.

Ez az év gyökeres változást hozott, elkerült Győrből. Az itt töltött esztendők emlékei azonban nyomot hagytak. Évekkel később, 1932-ben megjelentetett egy ismertetést a Győri Szemlében a győri püspöki nagyobb papnevelő intézet könyvtárának ősnyomtatványairól.


Több mint egy évtized győri tanítás után gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó kinevezte a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán a keleti nyelvek nyilvános rendes tanárává (1925-1950).

A korabeli sajtó szerint (Dunántúli Hírlap, 1925. augusztus 8.) ezt a kinevezést nemcsak Győrben, hanem országszerte, sőt külföldön is osztatlan örömmel, egyetértéssel fogadták, elismerve, hogy arra méltó tudóst, elsőrendű pedagógus papot helyeztek a Pázmány hittudományi tanszékére. A lap Aistleitner József tudományos munkássága közül egyet külön kiemelt, amely meglátásuk szerint előmozdította az őt ért kitüntetést.


A keleti nyelvek terén végzett kutatásairól és a Párizsban kiadott könyvéről Pohárnok Jenő is említést tesz visszaemlékezésében (Győri Nemzeti Hírlap, 1944. július 11.):


Tanártársai, jó barátai őszintén örültek kitüntetésének, ugyanakkor szomorú szívvel váltak el tőle. A Győrtől vett búcsút megörökíti a Budapesti Hírlap 1925. szeptember 18-án:


Az egyetem hittudományi karán a keleti nyelvek (héber, arámi, szír) tanára volt, tárgyai között szerepelt az edesszai arámi nyelvtan (klasszikus szír), a palesztinai arámi nyelvtan (keresztény arámi).

A „fiatal, igénytelen külsejű, halk szavú professzor”, Aistleitner József úgyszólván azonnal elnyerte a hallgatók és tanártársai osztatlan elismerését. Már kinevezésének évében saját sokszorosított jegyzeteiből tanította a keleti nyelveket. Ezek nem jelentek meg nyomtatásban, de – egyik tanítványa szerint – jobbak, értékesebb voltak a külföldi tankönyvek többségénél.





Pár évig ellátta az üresedésben lévő ószövetségi szentírástudományi tanszéket is (heti 14 és 18 órát adott le, ami egyetemi katedrán óriási teljesítményt jelent), „előadásaiban csodálatos mélységeket tárt föl az Ószövetség és a rég eltűnt kultúrák világából”.

Szörényi Andor (1908-1969) római katolikus pap, egyetemi tanár Aistleitner József tanítványa volt az egyetemen. Mint írta, neki köszönheti, hogy „biblikus lett, s tanulmányai kezdetétől fogva ez a tudományszak volt a kedvence. Az, hogy a biblikus katedra mellett a keleti nyelvészet oktatásában is méltatlan utód lehetett, azt annak a felejthetetlen professzorának köszönheti, akiben nem „egy” tudóst, hanem „a” tudóst ismerte meg diák korában.”

Nekrológjában a professzorára jellemző, érdekes epizódot elevenített fel: „1928. március 19-én a nagy professzor névnapját ülte. Harmadmagammal hallgatója voltam az asszír nyelvészeti szemináriumnak, melynek egyik órája éppen arra a napra esett. (…) mikor bejött, az asztalra tett egy dobozt: „Egy kis névnapi meglepetést hoztam” – mondotta. (…) A doboz felnyitásakor finom selyempapír tűnt elő, s a vérmesebb képzelet már-már látni vélte a papírból kibontakozó dobostortát, amikor finom mosollyal kiemelt – egy ékiratos téglát… „Uraim – mondta –, ez a tégla Assurbanipal asszír király (Kr. e. 668-633) ninivei könyvtárából való, parancsoljanak elolvasni és lefordítani.” Első pillanatban csalódás ült az arcunkra, de annál nagyobb volt az öröm, amikor – persze az ő segítségével – sikerült megfejtenünk az ékiratok értelmét.”

A Hittudományi Akadémia Ószövetségi tanszékének egyik professzora, Görgényi Béla (1909-1975) visszaemlékezésében elmondta, hogy Aistleitner József egyéniségét a szerénység, kedves, közvetlen modor és a mindenkivel szembeni szolgálatkészség jellemezte, amely megmutatkozott tudásának bőséges ajándékozásában is. Kiemelte még, hogy „tudományos elmélyültsége, nemzetközi tekintélyének súlya nem nehezedett rá a vele érintkezőre”.

Amellett, hogy Aistleitner a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán a keleti nyelvek nyilvános rendes tanára volt, a kar dékáni tisztét is ellátta több alkalommal (1928-1929, 1933-1934, 1940-1941), illetve 1944-1945 között az egyetem rektori feladatait is.

Fetser Antal győri megyéspüspök tiszteletbeli szentszéki bírónak választotta (1925-től), XI. Pius pápa kinevezte pápai prelátussá (1928-tól).

Dunántúli Hírlap, 1928. november 15.:


Pápai prelátusból 1944-ben apostoli protonotárius (pápai főjegyző) lett.

Nyelvészeti és vallástudományi munkássága számos teljesen profán jellegű tudományos társaság és intézmény elismerését vívta ki külföldön. Több cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Tudományos dolgozatai elsősorban a Revue d«Assyrologie című lapban (1923-tól), a Szent István Akadémia Értesítőjében (1924-től), a Theologiában (1933-tól) és az Acta Orientaliában jelentek meg.

A Szent István Akadémián az ékiratos teremtési szövegekkel kapcsolatban elhangzott felolvasása nyomtatásban is megjelent:


A Szent István Akadémia I. osztálya felvette tagjai sorába. Székfoglaló előadásáról a Magyar Országos Tudósító számol be, 1929. március 1-jén:


Az egyik egyetemi közgyűlésen a hittudományi kar dékánjaként tartott előadásában az ékírásos törvények családi jogi kérdésével foglalkozott:


Életművének kiemelkedő korszaka érkezett el, amikor 1928-ban egy földjét művelő szíriai paraszt véletlenül régi sírra bukkant. A párizsi Académie des Inseriptions Cl. F. A. Schaeffer (1898-1982) francia régész vezetésével 1929-ben nagyarányú ásatásokat kezdett, melynek során föltárták Ugarit városát. A Földközi-tenger keleti medencéjének északi részén, a mai Szíria területén, Ciprussal szemben fekvő ókori Ugarit (ma: Rasz-Samra) a Kr. e. 15-12. sz. között élte fénykorát, a sémi királyság fővárosa és fontos kereskedelmi központ volt.

Ugarit a térképen:


Ugarit panorámája:


Ugarit ősi városának maradványai (falak, kút):


Az ásatások során nemcsak épületek, házak, templom, könyvtár, iskola romjai kerültek elő, hanem számos, megfejtésre váró ékírásos ABC-ben agyagtáblákra jegyzett irodalmi termék is.

Ugarit jogi ékírásos szöveg:


René Dussaud (1868-1958) francia orientalista, régész és epigráfus írta: „A Rász-Samrában talált táblák fölfedezése jelentősebb mindennél, ami valaha is történt a könyvtártudomány területén.” A feltárt irodalom szinte teljesnek mondható képet ad egy főníciai – és közvetve az egyik kánaáni – művelődési központról, abból az időből, amikor az izráeli nép Kánaánban letelepedett. A leletek természetesen Aistleitner József pap és nyelvész érdeklődését is méltán felkeltették. Nagyon jól tudta, hogy az Ószövetség évezredes könyveit nem lehet megérteni annak a világnak az ismerete nélkül, amelyben az Ószövetség írói éltek. Szükséges feltárni a kor kultúráját, amelyhez nagy segítséget nyújt a választott nép írásain túl a körülöttük élő népek irodalma.

A napvilágra került táblák nyelve, az ún. ugariti nyelv megismerése kiemelkedően fontos az összehasonlító keleti nyelvészet, a héber nyelv, az Ószövetség világa szempontjából. Az Aistleitner által megfejtett Rasz Samra-eposzok és himnuszok abból az időből mutatnak meg egy sémi népet, amikor a többistenhite, Baal-jai mellett őrzi még az egyetlen Istenről való tudását is. A megfejtett szavak, történetek mögött kibontakozott az őskinyilatkoztatás Istene…

A harmincas években történt az Ószövetség könyveinek új magyar fordítása, illetve komoly, korszerű magyarázó jegyzetekkel való ellátása. Ebben a munkában Aistleitner József professzor fordításai és jegyzetei kiemelkedő szintet képviselnek.

Az ékírásban fennmaradt ugariti szövegeket H. Bauer, É. Dhorme és Ch. Virolleaud fejtette meg, majd elindultak a nyelv feltérképezésére irányuló munkálatok. Aistleitner József azonnal bekapcsolódott a tevékenységbe. Hallatlan történelmi, nyelvészeti és archeológiai tudása ekkor bontakozott ki a maga teljességében. Az ugariti sémi nyelvű feliratok értelmezésében, nyelvi és tárgyi magyarázatában nemzetközileg elismert tevékenységet folytatott. A szövegcorpus első teljes német fordítása a nevéhez fűződik, illetve ő állította össze az első ugariti szótárt, és nyelvtanát is meghatározta.

A munkában részt vevő híres tudósok között Aistleitner előkelő helyet foglal el, mert ennek „a poraiba holt nyelvnek” az egyik legjobb fordítását készítette el, szótára és nyelvtana pedig az ugaritológia leggyakrabban használt kézikönyvei közé tartozik.

A magyar tudomány hivatalos vezetői 1948 után nem támogatták tevékenységét, ezért hosszú ideig nem sikerült a nagyobb lélegzetű ugaritológiai munkáit Magyarországon megjelentetnie. Első ilyen témájú könyvének kéziratát mint magánlevelek sorozatát küldte ki NDK-ba, a halléi evangélikus Otto Eissfeldt professzornak címezve, aki akkoriban a bibliatudomány nemzetközileg elismert vezető személyisége volt. Ő jelentette meg a Szász Akadémia sorozatában, s így jutott el az Akademie Verlaghoz ugariti szótárának kézirata is, melyet Eissfeldt rendezett sajtó alá.

Aistleitner alapvető ugaritológiai munkája, amelyet a Szász Tudományos Akadémia a saját hivatalos kiadványai között jelentetett meg 1954-ben:


Az alábbi, 1959-ben megjelent kötete ugariti ábécé-írásokat tartalmaz német nyelven, melyek mitikus és kultikus tartalmúak, és amelyek felismerhető kontextust nyújtanak.


Az ugaritológia terén elért eredményeinek köszönhetően a lipcsei Szász Tudományos Akadémia tagjai közé választotta (l.: 1959), ők bízták meg az ugariti szótár elkészítésével is.

A német nyelven készített posztumusz megjelenésű szótár:


Aistleitner érdemeként említhető még, hogy a második világháború előtti és alatti években, de egy darabig még a háború után is mint Doktorvater (doktori témavezető) ő fogadta a Rabbiképző Intézet hallgatóit. Miután 1950-ben nyugdíjazták, még tíz éven át tanított keleti nyelveket megbízott előadóként a régi Hittudományi Kar jogutódján, a Központi Hittudományi Akadémián.

A hivatalos egyházellenesség és titkosszolgálati bizalmatlanság következtében rendőri felügyelet alatt tartották, az utolsó éveiben budapesti lakásán (I., Naphegy u. 13.) tartott szír órákat, és kézből árulta sokszorosított nyelvtanát. Felbecsülhetetlen értékű kéziratait és 987 kötetből álló keleti nyelvészeti könyvtárát a Hittudományi Akadémia könyvtárának adományozta.

Isten szolgálatában mint lelkipásztor rövid ideig működött, élethivatása az volt, hogy a tudomány területén alkosson maradandót. Az Úrtól kapott rendkívüli képességeit maradéktalanul felhasználta. Nyugalomba vonulása után is folytatta kutatásait, élete utolsó napjáig dolgozott fő művén, az ugarit szótár elkészítésén, melyet be is fejezett.

Halála előtt negyedórával még dolgozott. Ágyban fekve is a tudományos kutatásainak céduláit rendezgette, majd ahogy élt, szép csendesen elhunyt, 1960. szeptember 9-én. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra szeptember 15-én, a tudományos élet képviselőinek, tanártársainak, tanítványainak és tisztelőinek őszinte részvétével.

Aistleitner József a magyar tudományos élet kiemelkedő alakja. Maradandó értékűek a régi sémi személynevekre vonatkozó kutatásai és a szövegkritikai alapon készített bibliafordításai. Az ugariti nyelv és irodalom nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatójaként marad meg az emlékezetben. Bárhol és bármikor említik Ugarit nevét a világon, vele együtt említik a magyar tudós, Aistleitner József nevét is.

Életművéért a nyelvtudományok doktora posztumusz kitüntetést kapta, 1960-ban.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999.
Keresztény Magyar Közéleti Almanach 1. köt. - Budapest, 1940.
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., Akad. K., 1967.
Révai Új Lexikona. - Szekszárd, Babits, 1996.
Egyetemi professzor lett egy győri tanár In: Dunántúli Hírlap, 33. évf. 178. sz. (1925.aug.8.), p. 1.
A Győri Püspökség Körlevelei, 1960.
Hírek In: MTA Antik Tanulmányok 9. 1-2. sz. (1962)
Íjjas Antal: A kinyilatkoztatás utasa In: Új Ember, 16. évf. 39. sz. (1960.szept.25.), p. 3.
Katolikus szemmel In: Új Ember, 16. évf. 24. sz. (1960.jún.12.), p. 2.
Katolikus szemmel In: Új Ember, 17. évf. 22. sz. (1961.máj.28.), p. 2.
Magyar Országos Tudósító, 11. évf. 50. sz. (1929.márc.1.), p. 10.
Maróth Miklós: A Keret-eposz In: Antik Tanulmányok, 16. évf. 1. sz. (1969), p.
Pohárnok Jenő: A Pázmány Péter Tudományegyetem uj rektorának arcképe In: Győri Nemzeti Hírlap, 1944. júl. 11. p. 3.
Szörényi Andor: Aistleitner József (1883-1960) In: Vigilia, 25. évf. 11. sz. (1960 nov.), p. 685-687.
Tanévnyitó a Hittudományi Akadémián In: Új Ember, 17. évf. 40. sz. (1961.10.01.), p. 3.
Újlaky István: Niké magyar In: 2000, 22. évf. 12. sz. (2010), p. 68-69.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér dokumentumai

A képek forrásai:
1. kép: a fénykép Török József-Legeza László: A Hittudományi Kar története 1635-1999 c. könyvben jelent meg, a Mikes Kiadó adta ki Budapesten 1999-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárosa küldte el digitálisan kérésünkre.
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép.