könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. szeptember 19., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 23. rész

II. József büntető törvénykönyve

1787-ben bocsátott ki II. József (1741-1790) osztrák császár és magyar király egy új büntető törvénykönyvet Sanctio Criminalis Josephina Patent vom 13ten Januar 1787, für alle Länder – Das Allgemeine Gesetzbuch über Verbrechen und derselben Bestrafung Gesetze und Verfassungen vom Jahre 1787 címmel, amely „a Habsburg abszolutizmus 18. századi jogi kodifikációs törekvéseinek haladó elemeket is tartalmazó eredménye”. Ebben az uralkodó tulajdonképpen „büntetőjogi reformgondolatait foglalta össze”.
II. József ugyanabban az évben adta ki azt a rendeletét, amellyel Magyarországon és Erdélyben is hatályba lépett az Általános törvény a bűntettekről és azoknak büntetésekről elnevezésű új büntető törvénykönyv, amely 1787. március 22-én vált hatályossá. Magyarországon Közönséges törvény a’ vétkekről, és azoknak büntetésekről címmel jelent meg nyomtatásban 1788-ban Budán, a Királyi Akadémia kiadásában.
„A magyar udvari szervezet és közigazgatás sem a megfogalmazásában, sem a magyar viszonyokra való adaptálásban nem vehetett részt”. A rendi országgyűlés sem tárgyalta a tervezetet. II. József azon a véleményen volt ugyanis a magyar törvényekkel kapcsolatban, hogy „semmilyen megfontolásra nincs szükség, hiszen a bűntetteket és az elkövetőiket mindenütt azonos elvek szerint és azonos büntetéssel kell sújtani”. „A jogegyenlőség felé tett lépésként a törvényben rögzített büntetőjogi szabályok kizárták a rendi kiváltságok figyelembevételét”, és éppen ezért a kiváltsággal rendelkező magyarok nemtetszéssel fogadták és ellenálltak. Például ez a törvénykönyv kimondta, hogy a nemesi származás nem mentesít a büntetéstől.
A törvény egyik újdonsága az volt, hogy eltörölte az ezen törvénykönyv életbelépéséig kiszabható büntetéseket, azaz a halálbüntetést és a testi büntetést, de új, addig Magyarországon nem ismert büntetések kerültek bele, például a hajóvontatás, vagy – ma már tán meglepő módon – a szabadságvesztés. Emellett a verés és a megszégyenítés számított még főbüntetésnek. Szabadságvesztést 1 hónaptól 100 évig lehetett kiosztani, és különböző fokozatai voltak, például a leláncolásnak három. A legsúlyosabb ítélet végrehajtása során az elítéltet évente egyszer meg kellett verni, mozgásában korlátozták, mivel derekára vasabroncsot és láncot tettek. Csak kenyéren és vízen élhetett, puszta deszkán alhatott, látogatókat nem fogadhatott, és még további vasakkal is terhelhették. A kemény fogság esetén a rab bokájára tettek „könnyű vasat”, a kenyér és víz mellett hetente kétszer két font húst ehetett. Enyhe leláncolás ítélete esetén pedig a fogvatartott könnyű láncot viselt, amennyiben a börtön igazgatója engedélyezte, még látogatót is fogadhatott.
Magyarországon az új törvény életbe lépéséig nem létezett büntetésként a szabadságvesztés, így megfelelő „infrastruktúra” sem volt. A börtönöknek csak annyi funkciójuk volt, hogy az ítélet kihirdetéséig őrizetben tartsák a gyanúsítottakat. Az intézményhálózat nem létezett, így a börtönök alacsony befogadóképességgel rendelkeztek, és a minőségük is hagyott kivetnivalót. Általában erődítményeket használtak börtön gyanánt.
További nehézséget jelentett, hogy a törvény értelmében a bírák „a kódexben előirányzott büntetésektől nem térhettek el”, elviekben „a bírói önkény korlátozására irányult”, de ezáltal az is lehetetlenné vált, hogy a körülmények mérlegelésével hozzanak ítéleteket.
Azonban az új törvényben megfogalmazott büntetőjogi reformok a „nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt a társadalom minden rétegében elégedetlenséghez, ugyanakkor a bűnözés nagy mértékű megnövekedéséhez vezettek”. II. József végül 1790. január 28-án kelt leiratában rendelte el, hogy Magyarországon az 1780. évi állapotokat helyezzék vissza 1790. május 1-jétől kezdve, így ez a törvény is hatályát vesztette.
II. József által kiadott törvénykönyvet a jogtörténészek így értékelik: „Ez az első modern értelemben vett büntető törvénykönyv, amely nemcsak az osztrák, hanem a közép-európai jogfejlődésnek is jelentős állomása; olyan kódex, amely a halálbüntetés eltörlésével, a bűntett és az igazgatási vétség közötti határ megvonásával, az analógia tilalmával és számos egyéb diszpozíciójával méltán sorolható az egyetemes jogi kultúra kiemelkedő dokumentumai közé”.
Ősze Mária
Felhasznált irodalom: Katus László: Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711-1918). In: Magyarország története főszerk. Romsics Ignác; Barna Attila: Törekvések a politikai bűncselekmények rendezésére Magyarországon a 18. század végén, és az 1795. évi bűntető törvénykönyv; Jogi lexikon; Magyar jogtörténet szerk. Mezey Barna, 4. átdolg. kiad.; Hajdu Lajos: A közjó szolgálatában: a jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól

2019. szeptember 18., szerda

Vakáció az esőerdőben pályázat- nyertesek listája

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára "Vakáció az esőerdőben" címmel szórakoztató játékokat, rejtvényeket tartalmazó pályázati füzetet jelentetett meg a nyárra. A beküldött megfejtések értékelése megtörtént. Gratulálunk a nyerteseknek! A díjak a gyermekkönyvtárban vehetők át! Íme a nyertesek névsora:
Könyvjutalomban részesültek: Kása Csanád, Pardi Gábor, Nagy Luca Rebeka, Halász Mihály, Halász Júlia, Pardi Henrietta, Schmeidl András, Scheier-Szabó Levente, Szentendrei Szonja, Halász Lilla, László Anna Réka, Takács Borika, Borbély Hanna, Fischer Dániel.
Belépőjegyet nyertek vezetett állatkerti sétára: Garrido Szabó Inés Heidi, Garrido Szabó Rodrigo Andrés, Berecz Bori, Berecz Benedek, Miletics Olivér, Miletics Luca, Mihálkovics Bertalan, Mihálkovics Boldizsár, Dobos Balázs, Dobos Jonatán, Dobos Áron, Jakab Lilla, Jakab Tamás, Jakab Dóra, Zöldi Bertalan, Zöldi Patrícia, Zöldi János, Bóka Dalma, Bóka Petra, Bóka Lilla, Ipacs Ákos és kísérőik.

2019. szeptember 17., kedd

A Facebookon gyakorlatiasan – A kezdetektől a tudatos használatig

Előadássorozat a könyvtárban

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a Digitális Jólét Program keretében előadássorozatot szervez. Győr három különböző pontján a közösségi média tudatos használatáról hallhatnak gyakorlati oktatással egybekötött előadássorozatot. A részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött.
A regisztrációikat szeptember 24-ig várjuk: sebok.zsuzsa@gyorikonyvtar.hu címen vagy a 96/516-616-os telefonszámon.
Időpontok és helyszínek:
Szeptember 25. (szerda) 16.00
Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4., 3. emelet) oktatóterem
Szeptember 26. (csütörtök)16.00
Központi Könyvtár (Győr, Herman O. u. 22., földszint) klub
Szeptember 27. (péntek) 10.00
József Attila Művelődési Ház (Győr, Móra park 1.)
A technikai eszközöket mi biztosítjuk.

2019. szeptember 16., hétfő

Programjaink a héten

Filmklub


2019. szeptember 17-én (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross u. 4., 2. emeleti rendezvényterem) Filmklubjában Szilágyi Zsófia Egy nap című díjnyertes filmjét láthatják. A belépés díjtalan!
Szilágyi Zsófia egy Pécsett szerzett diploma után a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakán végzett 2007-ben Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában. Az Egy nap első játékfilmes rendezése, amely a Filmalap Inkubátor Programjának támogatásával készült. Az Egy nap világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján, Cannes-ban volt, ahol az alkotás az 57. Kritikusok Hete versenyszekcióban szerepelt és ott a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját nyerte el. (port.hu)

 Ady 100


Szeptember 18-án (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) folytatódik az Ady 100 jubileumi programsorozat. Ezen a délutánon a Hangraforgó Együttes „Dalok tüzes szekerén” című koncertjét hallhatják.
A rendezvény díjmentesen látogatható.

 Előadás

Szeptember 19-én (csütörtökön)  17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára Klubjában (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) Egészséges táplálkozás idős korban címmel Ladocsi Anikó ismeretterjesztő előadását hallhatják.
A rendezvényre a belépés díjtalan.

2019. szeptember 12., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 138.

A szabadhegyi evangélikus iskola története, 1865-1948 – II. rész


1893-ra elkészült az építendő új iskola terve, költségvetése. Azt hamarosan eldöntötték, hogy az iskola építésénél a szabadhegyi iskolai alapot az építés költségeire felhasználják.

A szabadhegyi evangélikus szülők egy része kérelmezte, hogy az új iskola ne a régi helyén épüljön (Malomsor), ahol téli időszakban sok tanuló számára a távolság miatt hozzáférhetetlen, hanem a városrész közepe táján. Javasoltak is telket megvételre. A malomsori gazdák viszont azt szerették volna, hogy a jelenlegi helyén legyen, és ígéretet tettek, ha itt épül meg az új iskola, akkor hajlandók az építéshez szükséges téglát, meszet, homokot, cserépzsindelyt, épületfákat ingyen biztosítani.

Az iskola építésével kapcsolatos ügyekben eljáró bizottság megnézte a helyszínen a telkeket, házakat, érdeklődtek az árakról, majd arra jutottak, ha nem a gyülekezet jelenlegi telkén építik meg az iskolát és tanítólakot, akkor tetemes kiadásokra lehet számítani. Ezért úgy határoztak, hogy a gyülekezet telkén, a régi helyen épül fel az új iskola.

Holczhammer István (1903-tól Hollós) tanító (működése: 1894-1921 – 27 év)

1894. március 11-én a győri evangélikus egyházközség közgyűlésén a szabadhegyi népiskolai tanító megválasztása ügyében gyűltek össze. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a gyűlést a tanácsterem helyett a templomban kellett megtartani.

A 27 pályázó közül kiválasztott négy jelöltből Holczhammer István győri születésű debreceni tanító kapta a legtöbb szavazatot (290 szavazatból 151-et), így ő lett a szabadhegyi népiskola új tanítója.

Szolgálati bizonyítványának másolata, debreceni vélemény róla:


A saját érdemein túl a győzelmét elősegítette, hogy a Holczhammer név több okból is jól csengett Győrben. Egyik – azonos nevű – nagybátyja ötven évig volt a győri leányiskola szeretve tisztelt tanítója, másik nagybátyja, Holczhammer Pál néhány évvel azelőtt összes vagyonát, mintegy 4000 Ft-ot szánt egy alapítványra, melynek célja a győri evangélikus szegény iskolások felruházása volt.

Iskolaavatás és a tanító beiktatása

1894. szeptember 16-án délután 3 órakor kettős ünnep volt: a győrszabadhegyi ágoston hitvallású evangélikus új iskola avatása és a most megválasztott tanító, Holczhammer István ünnepélyes hivatalba iktatása.

I’só Vince lelkész végezte a győri Schlichter Károly és Fia cég által épített malomsori iskola felavatását, megható alkalmi beszéd kíséretében.


Ezután Holczhammer István tanító hivatalos esküt tett dr. Beliczay Elek iskolaszéki elnök és valamennyi megjelent előtt. Az avatási ünnepséget lakoma zárta köszöntőkkel.

Az új malomsori iskola leírása (Egyház és Iskola, 1894. október 6.):


1895-től 1910-ig a szabadhegyi iskolagondnok Bolla Sándor volt.

Statisztikai kimutatás az iskola tanulóinak létszámáról 1894 és 1917 között:


Az evangélikus iskola tanítótestülete az 1897/98. tanévben:


A jobb nevelés és oktatás érdekében a tanítótestület javaslatára az iskolaszék 1898-ban kiadta a Rendtartási és fegyelmi szabályokat, melyeket a tanulók között is kiosztottak, illetve az osztályokban kifüggesztettek. Ez nyilván a szabadhegyi tagiskolára is vonatkozott.


Az 1899/1900. tanévben az osztályok:


Az 1899/1900. iskolai évben használt tankönyvek jegyzéke:


Osztályösszevonás

A következő, 1900/1901. tanévben Szabadhegyen változás történt. Nem I-VI. osztály szerepel a Szabadhegy-külvárosi vegyes népiskolánál, hanem I-III. csoportba vonták össze az osztályokat (ezen belül „A” és „B” csoport volt), külön a fiúknál és a lányoknál.


Az „A” csoportokban a „tanoncoknak” kevesebb tantárgyból kellett készülniük, és az adott tantárgy alapjait sajátíthatták el. A „B” csoportba járó gyerekek több tantárgyat tanultak, és az adott tantárgyakat is nagyobb mélységben ismerhették meg. (Ez egészen az 1912/13. tanévig így működött, a következő iskolai évtől azonban visszatértek az I-VI. osztályos tanítási gyakorlatra.)

Tankönyvek az 1900/1901. tanévben:


A III. csoport tantárgyai:


Az iskolai leckerend:


Ismétlőiskola

Ma az embernek az ismétlőiskoláról a bukott diákok jutnak eszébe. Ebben az időben az ismétlőiskolának más funkciója volt. Azok jártak ide, akik az elemi iskolát követően (általában anyagi okokból) nem folytatták a tanulmányaikat felsőbb iskolákban, illetve mint iparos tanulók ipariskolába sem jártak. Az innen kikerülő fiatalokat igyekeztek olyan hasznos ismeretekre oktatni, amelyeket a mindennapi életük során hasznosítani tudnak majd. Az ismétlőiskola minden év novemberében kezdődött, és március végéig tartott, majd az áprilisi nyilvános vizsgával ért véget.

Ismétlőiskola az 1900/1901. tanévben:


Iskolaépítés – új helyen

Egy évtized múltán megint felmerült egy új iskola építésének terve. A malomsori részen álló Szabadhegy-külvárosi iskolát a városrész ellenkező felén lakó evangélikus családok gyermekei a nagy távolság miatt (különösen a téli időszakban) csupán egészségük kockáztatásával tudták látogatni – vagy egyáltalán nem. A gyermekek szülei panaszkodtak emiatt, és ez vezetett végül oda, hogy az iskolafenntartó győri ágoston hitvallású evangélikus egyházközség megvásárolta a katolikus és református iskolák közötti üres telket (Városranéző szer 26. sz.), és téglaépítésű, cseréptetős iskolát, illetve kényelmes tanítói lakást építtetett oda Lakatos András győri vállalkozóval.

A tanítói lakrész 2 szobából állt, volt folyosó, előszoba, konyha, pince, éléskamra. A ház, udvar és kert területe 1193 négyszögöl volt. Az egyházközség a régi malomsor utcai építményt a 4 hold szántófölddel együtt 15000 korona örökáron eladta az új épület költségeinek fedezésére.

Az új iskola ünnepélyes felszentelésére 1905. október 15-én, vasárnap délután 3 órakor került sor, az egyházközség képviselői és nagyszámú érdeklődő közönség részvételével.

Győri Hírlap, 1905. október 17.:


A győri ágostai hitvallású evangélikus népiskola értesítője az 1905/1906. iskolai évről:


A tanítói fizetés javítása

Hollós István szabadhegyi tanító fizetését az 1906. március 25-én kiállított hiványban így határozták meg:
  • 1200, azaz ezerkétszáz korona évi törzsfizetés, negyedévi részletekben előre fizetve;
  • az országos törvény értelmében járó évötödös korpótlékok;
  • a Sok János-féle alapítvány kamataiból minden polgári év végén 100, azaz száz korona;
  • H. Szabó Márton és felesége, Hudi Zsuzsanna-féle 800, azaz nyolcszáz korona alapítvány jövedelme;
  • a temetéseknél szokásos 2 korona stóla.
Az iskola felszerelése 1907-ben:
  • iskolai padok: 16 db
  • asztal: 1 db
  • szék: 1 db
  • orosz számológép: 1 db
  • fekete tábla: 2 db
  • könyvszekrény: 1 db
  • szószék: 1 db
  • vizeskanna és pohár: 2 db
  • kályha: 1 db
Szemléltetőeszközök:
  • Falitérképek (1-1 db): 1. Európa, 2. A föld öt része, 3. Magyarország, 4. Osztrák-Magyar Monarchia, 5. Győr megye, 6. Győr város, 7. Földrajzi előismeretek
  • Földgömb: 1 db
  • Állatvédő képes térkép: 1 db
  • Fonomimikai fali olvasótábla: 5 db
  • Természettani szemléltető falitáblák: 20 db
  • Mértékek és súlyok faliképe: 1 db
Az 1905-1911 közötti évek iskolai naplói szerint a szabadhegyi népiskolába a következő utcákból jártak a tanulók: Zichy Ottó utca, Malomsor, Kakashegy, Városranéző szer utca, Fehérvári út, Veszprémi országút stb.

A tanév a Szabadhegy-külvárosi vegyes iskolában a központi iskolától eltérően „a helyi viszonyokra való tekintettel” nem szeptember elején, hanem általában szeptember közepén kezdődött. A családok anyagi helyzete szűkös volt, ezért sokszor a gyermeküket is igénybe vették, iskola helyett elküldték dolgozni, pénzt keresni. Az őszi és tavaszi munkák idején nagyon sok gyermek hiányzott.

Szabadhegyen az év végi záróvizsga általában június első hetében zajlott, többnyire délután 3 órakor. A Boczor János-féle alapítvány kamatait felhasználva a szabadhegyi záróvizsgakor rendszeresen több tanuló részesült könyvjutalomban.

Időnként előfordult, hogy járvány miatt szünet volt az iskolában, illetve a záróvizsga maradt el emiatt (pl. 1899. június 4-én.).

Ingyenes tanítás

Az 1912/13. tanévtől az elemi iskola mindenki számára ingyenes volt, csupán könyvtári illeték címén kellett befizetni 50 fillért – ez szolgált a könyvek gyarapítására.

Az 1913/14. iskolai év a csendes munkálkodás jegyében folyt, zavaró körülmények (pl. járvány) nélkül. Az iskolai év zárásakor még nem sejtették, hogy a szünidő alatt megrendítő események indulnak el, és a következő tanév már a világháború jegyében zajlik...

Az iskola működése az első világháború idején

Az 1914/15-ös tanévben a Szabadhegy-külvárosi vegyes iskolában szeptember 14-én kezdődött meg a tanítás, de a katonai beszállásolás itt is akadályozta a folyamatos munkát. Október 26-án a katonai hatóság kiüríttette az iskolát, és november 19-ig igényt tartott rá. Ettől fogva december 9-ig folyt a tanítás, majd ismét szünetelt január 21-ig hasonló ok miatt. A folyamatos tanítás január 21-én kezdődött, és innentől megszakítás nélkül zajlott a záróvizsgáig.

A következő, 1915/16-os tanévben a katonai beszállásolás miatt október 10-én kezdődött a rendszeres oktatás, amely zavartalanul tartott a május 14-i záróvizsgáig. A tanításban nem a gyorsaságra, hanem a fokozatos, a fejekben/szívekben nyomot hagyó tudásátadásra törekedtek. A tanítást imával és énekkel kezdték és végezték. A vallás-erkölcsi oktatással együtt most is gondot fordítottak a hazafias nevelésre, ami ebben az időszakban különösen aktuális volt.

Az 1916/17-es tanév is még a világháború válságos körülményei között zajlott. A tanítás a katonai beszállásolás miatt október 23-án kezdődött, és innentől megszakítás nélkül tartott május 28-ig, a záróvizsga napjáig.

A háború befejezése után, 1918-ban igen sok volt az iskolai mulasztás, részben a ruházat hiánya miatt, részben, mert otthon szükség volt a gyerekek segítségére. Az 1918. évi VIII. néptörvény a népiskolai tanítók fizetését rendezte, így a helyzetük javult.

Küzdelem a vallástanításért

Közben olyan gondokkal is kellett foglalkozni, hogy az egyik politikai párt ki akarta küszöbölni az iskolából a vallástanítást. Püspöki és esperesi leirat ez ellen tiltakozásra hívta fel a gyülekezeteket. A győri evangélikus egyházközség nevében az iskolai bizottság elnöksége 1918. május 12-re eljuttatta tiltakozását dr. Raffay Sándor püspökhöz Budapestre, aki a különböző felekezetű iskolafenntartóknak ez ügyben tartott kongresszusán képviselte az egyházkerületet.

Szabadhegyi „akció”

1919 telén kevés volt a fűtőanyag, ezért ebben az évben az iskola úgy határozott, hogy a tanítás félnapos lesz. Hollós István szabadhegyi tanító a tüzelőanyag-hiány miatt 1919 decemberében beszüntette a tanítást, és erről szóbeli jelentést tett a tanfelügyelőségnek. A tanfelügyelőség kérte az iskolaszéket, tegyen róla, hogy a tüzelőanyag-hiány megszűnjön, és a karácsonyi szünet után a tanítás folytatódjon.

Az iskolai bizottság rossz néven vette, hogy Hollós István önkényesen a maga kezébe kaparintotta az irányítást a tüzelőanyagra tett kiadások tekintetében, és a szabadhegyi protestáns temető fáiból is vágatott a tüzelés céljára. Nehezményezte azt is, hogy a tüzelőanyag hiányáról, a fával kapcsolatos beszerzéseiről és a tanítás beszüntetéséről az evangélikus iskola igazgató-tanítóját, Benedek Vincét csak utólag értesítette.

Véleményük szerint ha előzetesen jelentést tesz, akkor módjukban lett volna a tüzelőanyag hiányán enyhíteni. Ezután a bizottság utasította az igazgatót, hogy az egyházközség fájából kellő mennyiséget küldjön ki a szabadhegyi iskola számára, hogy a karácsonyi szünet után folytatódhasson a tanítás.

Panasz a tanítóra

A királyi tanfelügyelő 1920. május 4-én a szabadhegyi iskolában tett helyszíni szemléjét követően elégedetlen volt. Jelentése szerint a tanítási időben a tanító nem volt a gyerekekkel a tanteremben, hanem a kertből jött elő. A nagyobb fiúk a tanító gyümölcsfáit permetezték. A tanterem gondozatlan volt, az általános tanítási eredményt (elmélet és gyakorlat) hézagosnak, magát a tanítást rendszertelennek látta. Nem talált a gyerekek adatait tartalmazó felvételi naplót. A fegyelmezéssel sem volt elégedett, és hiányolta, hogy az iskolában nem volt magyar koronával ellátott címertábla (jelentése után Benedek Vince igazgató küldött).

A győri egyházmegyei iskolavizsgáló bizottság tagjai ezek után szintén körülnéztek a szabadhegyi elemi népiskolában, és a gyerekek tanulmányi előmenetelét gyengének találták. Ennek okát a gyerekek mulasztásaiban keresve, a szabadhegyi szülőket felszólították, hogy ne fogják vissza gyermekeiket az iskolától. A szülők viszont közölték, hogy a gyermekeik nem mulasztanak, hanem másik iskolába járnak, mert Hollós István tanító keze alatt semmit sem tanulnak.

Hollós István nyugdíjazása

Az iskolai bizottság mindezek alapján felszólította Hollós István tanítót, hogy azonnal adja be a nyugdíjaztatási kérelmét, ellenkező esetben fegyelmi eljárást indítanak ellene. Hollós István 1920. július 5-én hivatalos levélben állásáról lemondott, és nyugdíjaztatását kérte, ezután szabadságon volt. Hivatalos nyugdíja 1921. szeptember 1-től kezdődött.

1921. januárban úgy döntött az iskolai bizottság, hogy a ruha vagy cipő hiánya miatt mulasztó tanulóknál télen a mulasztást igazoltnak veszik. Az iskolában visszatértek az egész napos tanításra.

A Hollós István nyugdíjazásával megürült tanítói állásra újra pályázatot kellett meghirdetni. A városrészben élő evangélikus szülők kívánsága az volt, hogy az új szabadhegyi tanító megválasztásánál az iskolaszék engedjen nekik nagyobb befolyást, mint eddig, legyen módjuk a pályázókat Szabadhegyen meghallgatni. Az iskolai bizottság javasolta a közgyűlésnek, hogy a szabadhegyi hívek kívánsága szerint járjon el.

Győr iskolai jegyzőkönyvek, 1921. március 31.:


A szabadhegyi tanító kötelességei és javadalma

A leendő győrszabadhegyi kántortanító részére szánt meghívólevél (hivány) az alábbiakat tartalmazta:

I. Kötelessége:
1) A mindennapi és ismétlőiskolásoknak az egyházkerület által megállapított tanterv szerint való lelkiismeretes tanítása és szeretetteljes bánásmóddal való nevelése.
2) Vasárnap és ünnepnapokon délután az iskolában a hívekkel és növendékekkel ének és imából álló könyörgés tartása.
3) A szabadhegyi városrészben előforduló temetéseknél a kántori teendők végzése.
4) A szabadhegyi konfirmandusok előkészítése.
5) Nagyobb növendékeivel a házikertészet és gyümölcsfa nemesítés gyakorlati tanítása.
6) Amennyiben az egyházközség szükségesnek tartja s behívja, a megválasztott tanító köteles a győri kántori állást elvállalni, s az azzal járó összes teendőket végezni.
7) Végül pedig általában megkívánjuk, hogy egyházi törvényeink 197. és 206. §-ainak követelményei szerint feddhetetlen életet éljen, evangeliomi anyaszentegyházunknak buzgó híve legyen, lelkészeinkkel és tanítótársaival jó egyetértésben élve, őket egyházépítő törekvéseikben mindenképpen támogassa és nemcsak az iskolában hivatásához hű és odaadó munkásság által, hanem nyilvános és magánéletében is az igazi evang. keresztyén népnevelőnek élő példája legyen.

II. Javadalma:
1) Az ujonnan épült az iskolával kapcsolatos tanító lakás 2 szoba, előszoba, konyha, éléskamra, pince, padlás, fás kamara és ¼ hold kert szabad használata.
2) 1200 azaz egyezerkettőszáz korona a törzsfizetés, havi részletekben előre fizetve.
3) A Sok Jánosné-féle alapítványból minden polgári év végén a kamatoknak egy-egy tanítóra eső része, ami eddig 100 azaz egyszáz korona volt.
4) A H. Szabó Márton és felesége Hudi Zs.-féle 800 koronás alapítvány jövödelme.
5) Temetésenként 4 korona stóla.”

Pályázók a tanítói állásra

A győrszabadhegyi kántortanítói állásra 1921. májusig 12 fő pályázott. A bizottság a legjobb oklevelű pályázók közül június 12-re személyes bemutatkozás céljából meghívott öt tanítót. A kiválasztott pályázóknak délelőtt a győri evangélikus templomban énekelniük és orgonálniuk kellett, délután pedig Szabadhegyen egyenként kb. tíz perces tanítást tartaniuk vallástanból.

Az iskolaszék azon volt, hogy a szabadhegyiek kívánságának eleget tegyen, és a tanítóválasztásnál azok egységes véleményét a legnagyobb mértékben figyelembe vegye. A szabadhegyiek azonban nem jutottak egységes véleményre. Május 6-án kelt levelükben sok aláírással ellátott átiratot küldtek, amelyben Egyed Lajos tanító mellett foglaltak állást, június 14-én újabb átirat érkezett tőlük, szintén sok aláírással (többen ugyanazok), melyben Bodor Ferencet támogatták. Az ellentétek kiegyenlítése céljából volt egy közös értekezlet, de itt sem sikerült a szabadhegyieknek egyetértésre jutni, így az iskolai bizottság, mentesülve az ígérete alól, magához vette az irányítást. Két jelöltre szűkítette le a választást: az első helyre Egyed Lajos tanítót választotta, aki a legjobb orgonistának és kiváló tanítónak bizonyult, a második helyre Supper Ödön tanítót jelölte, aki a legjobb bizonyítványokkal rendelkezett.

Egyed Lajos kántortanító (működése: 1921-19287 év)

Az iskolaszék szavazással Egyed Lajos (1889-1932) kántortanítót választotta. Érkezése előtt az iskolát és a tanítói lakást kifestették.

Győr jegyzőkönyvek, 1921-23 (1921. december 4-én tartott rendes közgyűlés, részlet):


A reformáció emlékünnepének szabadhegyi műsorára (1921. október 30. du. 3 óra) Egyed Lajos tanító meghívta az egyházközség elnökségét és az iskolaszéket. A műsorban elhangzottak gyülekezeti énekek, szavalatok, imádság, alkalmi beszéd (Egyed). Két ének dallamát maga Egyed Lajos szerezte (Mennyben lakó én Istenem; Istenem, ki engem teremtettél). Az énekeket a gyerekek két szólamban adták elő, a műsor a Himnusz éneklésével zárult.

Egyed Lajos tanító és osztálya (1923/24. tanév):


Az 1921/22. tanév végén, a június 1-2-án tartott képviselőválasztás alkalmával a szabadhegyi iskola épületét is igénybe vették. 1922 szeptemberében az iskolai bizottság indokoltnak látta a szegény gyermekek tankönyvvel való ellátását. 1923 nyarán az elnökséghez kérés érkezett (valószínűleg a tanító részéről), hogy a szabadhegyi gazdasági oktatáshoz az iskola kapjon egy megfelelő nagyságú gyakorló területet. Az elnökség a városnál bejelentette az igényét két erre alkalmas földterületre.

Egyed Lajos tanítót 1923-ban vitézzé avatták (Evangélikusok Lapja, 10. évf. 40. sz., 1924):


1924-ben megjelent a Vallási és Közoktatási Minisztérium július 1-i rendelete, amely az iskolakötelezettség fenntartása mellett megszüntette a népoktatás ingyenességét. Az elemi iskolai tandíjat 4-15 arany koronában, a felvételi díjat 50 arany fillérben állapította meg.

1926-ban új módszerű abc könyvet vezettek be, és Egyed Lajos tanító szeptember 19-én a szabadhegyi iskolába a könyvhöz illő fali olvasótáblák beszerzését igényelte meg (kemény kartonon, áruk 150000 korona).

1927-re az első világháború okozta sebek lassan gyógyulni látszottak, az elemi iskola tanulóinak a háború alatt megcsappant létszáma növekedésnek indult, és az egyházközségen belül is történtek személyi változások, a megüresedett állások betöltésre kerültek. Így vált lehetővé, hogy a külvárosi részeken, így Szabadhegyen is bevezették a bibliaórákat, amelyeket vasárnap délutánonként tartottak az evangélikus elemi iskolában.

A távol lakó tanulók számára rossz volt téli időben vagy tavaszi esőben az utat az iskolába kétszer megtenni (délelőtti és délutáni tanításra), ezért az iskolai bizottság az 1926/27-es tanévben néhány heti próba után új tanítási rendszert vezetett be: az egyhuzamban történő félnapos tanítást.

Egyed Lajos befejezi a tanítást

1927. február 1-től vitéz Egyed Lajos szabadságon volt, a szabadhegyi népiskolában Kovács Zoltán okleveles tanító helyettesítette. 1928-ban, tizenkilenc év tanítói szolgálat után (ebből 7 évet töltött Győrben) nyugalomba vonult vitéz Egyed Lajos győrszabadhegyi tanító, hogy ezután minden erejét az iskolán kívüli népnevelésnek szentelje. Évek óta sikeresen munkálkodott a leventeügyben, az ő leventecsapata volt a város legkiválóbb társasága, amely veretlenül tartotta a legjobb csapatnak járó díszzászlót. „A város legkisebb és legszegényebb” iskolájában tanított, az elemi iskolások tornaversenyén mégis az ő diákjai győzedelmeskedtek, az összes iskola elől elvitték az első díjat.

1928. augusztus 12-én az egyházközség nevében nagytiszteletű Túróczy Zoltán egyházi elnök búcsúztatta el. Nyugdíjazása után azonban néhány évvel sajnos öngyilkos lett (halántékon lőtte magát), 1932. március 5-én, 42 évesen elhunyt. Mivel a Győrszabadhegyi Hitelszövetkezet igazgatója is volt, drámai halálhíre után voltak olyan kósza híresztelések, melyek feltételezték, hogy tettének oka valamiféle pénzügyi krach lehetett.

Ezt cáfolja az alábbi újsághír (Dunántúli Hírlap, 1932. március 8.):


Folytatás a szabadhegyi evangélikus iskola történetének következő részében.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált források:
  • Diószegi Hajnalka: „A város peremén”. Visszapillantás Győrszabadhegy gyermekeinek iskoláztatási helyzetére, régi dokumentumok és visszaemlékezések tükrében. - Győr, 1981.
  • A reformációtól napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon 1. - Győr : Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, 2011.
  • Mészáros József: Egy szelet Szabadhegy. - Győr, 2000.
  • Szabó Gyöngyi: A szabadhegyi népoktatás története. Győr, 1993.
  • Végtelen pályatérben : Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében 7. köt. Győr, 2016.
  • [Álláshirdetés]. In: Evangélikusok Lapja, 14. évf. 46. sz. (1928), p. 368.
  • Benedek Vince: A Győr szab. kir. városi evangélikus egyház oktatásügy az ősmúltban. In:
    Evangélikus Népiskola, 1939. 1. sz. p. 23.
  • Győr. In: Budapesti Hírlap, 25. évf. 160. sz. (1905. jún. 11.), p. 21.
  • Iskolaavatás. In: Győri Hírlap, 15. évf. 86. sz. (1894. szept. 20.), p. 4-5.
  • Kettős ünnepség. In: Evangelikus egyház és iskola, 12. évf. 40. sz. (1894. 10. 06.), p. 327.
  • [Kitüntetés]. In: Budapest Közlöny, 25. évf. 147. sz. (1891. júl. 1.), p. 1.
  • Tanítóválasztás. In: Győri Közlöny, 38. évf. 23. sz. (1894. márc. 15.), p. 5.
  • Új szabadhegyi iskola avatása. In: Győri Hírlap, 49. évf. 243. sz. (1905. okt. 17.), p. 2.
  • Vargyas Endre: A győri tankerület népiskoláinak egy évi haladása. In: Győri Közlöny, 19. évf. 35. sz. (1875. máj. 2.), p. 2.
  • Vargyas Endre: Győrmegye tanügyi állapota. In: Győri Közlöny, 16. évf. 78. sz. (1872. szept. 29.), p. 352.
  • Vargyas Endre: Győrmegye tanügyi állapota. In: Győri Közlöny, 18. évf. 13. sz. (1874. febr. 12.), p. 53-54.
  • Vargyas Endre: A győrmegyei népiskolák tanügyi állapota. In: Szabad Polgár, 2. évf. 62. sz. (1873. aug. 3.), p. 2.
  • Evangélikus iskolai értesítők ill. évkönyvek 1897 – 1944 között.

Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény Levéltára, Győr:
  • Felvételi napló a Győr Szabadhegyi ág. hitv. ev. elemi népiskola I-VI. és ismétlő osztályairól 1905/06. tanévtől 1910/11. tanévig
  • Vegyes iskolaszéki iratok, 1869-1941.
  • Iskolaszéki iratok, 1896-1909.
  • A győri ág. hitv. evang. egyházközség 1906. évi vagyonleltára
  • Győr jegyzőkönyvek, 1863-1867.
  • Győr iskolai jegyzőkönyvek 1863-1949.
  • Győr iskolatörténet I., II.
  • https://gyor.lutheran.hu/index.php/rolunk-hu/templomaink/szabadhegyi-imahaz