könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2016. március 31., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 77.

A győri Tejfölös kofa szobra


Garami László (1921-2003) 1961-ben kapott felkérést a dr. Kovács Pál utca bejáratánál lévő Tejfölös kofa szobor elkészítésére. Ebben az évben Győr Város Tanácsa a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának ezen felül még öt köztéri szobor megvalósítására adott megrendelést, melyet neves budapesti művészekkel készíttettek el.

Kisalföld, 1961. október 27.:


Tomaj Ferenc Győr utcái és terei című tanulmányából tudjuk, hogy ez az utca a XIX. század első felének közepén kapta a Tejfeles köz nevet az utcában lévő piacról, mivel itt legfőképp tejtermékeket árultak az árusok. Előtte Szt. Nikodém utca volt a neve, de több okmányban Tej utca elnevezés is szerepel. 1848-ban Szabadsajtó utca lett, majd a szabadságharc leverése után újból Tejfeles köz. 1908-tól napjainkig dr. Kovács Pál utcának hívják.

1962-ben arról tudósít a Kisalföld, hogy a következő hetekben állítják fel Garami László szobrászművész Tejfölös kofának nevezett szobrát.

Kisalföld, 1962. március 23.:


1962 májusában megérkezett a szobor Győrbe, melyről a fent említett napilap is beszámolt.

Kisalföld, 1962. május 25.:


Garami Lászlónak ez a műve – melyet a köz előtti térre képzelt el – eredetileg szökőkút figurának készült, a szobor meghosszabbított talapzatán jobbra ott is a vízmedencének szánt négyzetméternyi mélyedés, amelybe azonban vizet soha nem vezettek.

A művész ezzel a szoborral – a nyáron is kendős fejjel, a térdei között tejfölös-köcsöggel ülő asszony életnagyságú alakjával – a régi piacok jellegzetes látványát szerette volna kőbe vésni, emléket állítva a hajdan volt tejpiac árusainak. A tervekkel ellentétben a műalkotást mégis a fal mellé helyezték el, közvetlenül a szűk kis utca bejáratához.

Felállításáról a korabeli napilap közölt képriportot: Kisalföld, 1962. szeptember 21.:


A szoborról Salamon Nándor a Győri Műsor 1980. márciusi számában így ír: „A tér bensőséges hangulatában, élettől teli mozgalmasságában a súlyos, darabos, szögletes kőtömbök nem találják helyüket… Az egy nézőpontra, szimmetriára, enyhén kúpos kompozícióra épült szobor testrészei három, derékszögben egymáshoz hajló szakaszra tagolódnak. Az így keletkezett merevséget fokozza a lábak párhuzamossága, a tétlenül ölben nyugvó karok tétovasága. A kifejezés nélküli arc az „írnok”-ot idézi tartásában annak beszédes tekintete nélkül. A jellegtelen részletek felületének faragása is ridegséget, lélektelenséget tükröz, minden egyéni vonást nélkülöz. A mozdulatlan életnagyságú figura az időtlenség pózába merevedett, de ezt semmiféle tartalom vagy élmény nem indokolja.”

Czigány Jenő: Győr, 1974.:


Az idézett részletből is kiderült, hogy a szobor helye nem bizonyult jó választásnak, és maga a szobor sem nyerte el a győriek tetszését.

Az évtizedek során a városlakók mégis hozzászoktak az utcán ücsörgő asszony alakjához, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor a belvárosi kis utcákban és közökben különféle terményeket árultak a piaci árusok.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: Szobrokkal és domborművekkel gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. márc. 23. p. 4.
Győri szobrok. In: Kisalföld, 1962. máj. 25. p. 6.
Hat szobrot készített Győrnek a Képzőművészeti alap – Tejfölt áruló asszony, Petőfi szobor és más érdekességek. In: Kisalföld, 1961. okt. 27. p. 2.
H.Gy.: Ejnye! „Hideg szobor vagy”. In: Kisalföld, 1963. jún. 15. p. 6.
Nagy József: A Tejfölös asszony szobra Győrött. In: Kisalföld, 1962. szept. 21. p.
Orbánné Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006. p. 191-192.
Salamon Nándor: Szobornézőben - Garami László: Tejfölös kofa In: Győri Műsor, 1980. 3. sz. (márc.) p. 8-9.
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. In: Arrabona 9. p. 325-366.

A címlapkép az orszagalbum.hu oldaláról származik, a kép itt található, a felhasználási feltételek pedig itt.

2016. március 30., szerda

A szivarhajó utolsó útja - Könyvkritika

Meglepően friss ötlettel rukkolt elő egy fiatal, Győrhöz kötődő magyar írópáros: Pintér Bence és Pintér Máté, melynek alapötlete, hogy egy alternatív múltbéli jövőt rajzol fel nekünk. A regény az 1880-as években játszódik, és a magyar történelem egészen másként alakult, mint ahogy ma ismerjük.
Az 1848-49-es szabadságharc egy új csodafegyvernek köszönhetően magyar sikerrel zárult, miután a gépfegyver segítségével Görgei (ezt értem) és Guyon (ezt nem értem, mert Guyon sokszor hebehurgya parancsnoknak bizonyult) legyőzték a Habsburg, majd az orosz haderőt is, és elfoglaltuk Bécset. A kialakuló új Európában a Dunai Konföderáció igazi nagyhatalom (még Egyiptom is az ő gyarmata), és Olaszországgal, Lengyelországgal, valamint Németországgal együtt erős ellensúlyt képez a többi ellenséges monarchiával (Oroszország, Francia-Spanyol Császárság és az Ottomán birodalom) szemben. Főhősünk Kossuth Csaba, a nagy Kossuth unokája, aki katonaként, majd afféle titkos ügynökként – meglehetősen béna titkos ügynökként – próbálja a Duna menti állam biztonságát megóvni az ellenséges államok kémeitől és egy titkos szervezettől, amely a Konföderáció csodafegyverére, a szivarhajóra pályázik.
A szerzőpáros ötlete nem új, van már pár hasonló könyv, sőt magyarul is jelent meg ilyen. Legismertebb kétségtelenül Scott Westerfeld Leviatán című ifjúsági regénye, amely újragondolva az I. világháborút mutatja be az olvasóknak nagyon ötletesen. Ám előzményként nyugodtan lehetne Vernét és Jókait is írni, utóbbi esetén mondjuk A jövő század regényére gondolok. Egyes ajánlók azt írták, hogy ez egy afféle magyar James Bond-sztori, de engem sokkal inkább a Verne regények világára emlékeztet mind a karakterek jellegét, mind a történéseket nézve.
Hogy miként sikerült a regény? Egyáltalán nem rossz. A próbálkozás biztató, reménykedek egy még erősebb folytatásban. Ami talán hiányzik belőle, az a feszültség, de hát végül is nem thrillernek írták meg. Szórakoztató a maga módján, főleg ha az ember kellő történelmi ismeretekkel rendelkezik (nem kell túl sok hozzá azért), és mosolyoghatunk azon, bár úgy történt volna, ahogy itt áll. Ugyanakkor nagyon tetszett az is, hogy nem képzelték el Kossuth új államát egy tejjel-mézzel folyó Kánaánként, sőt komoly problémákkal és belső ellentétekkel küszködik.
Ami nálam plusz egy osztályzatot ért az egész kötet osztályozása során, az a sok áldokumentum, amit idéznek a fejezetek elején. Nagyon ötletes és klasszul sikerültek.
A kötés puha és fűzött voltáról inkább nem nyilatkozom, sajnos az Agave minden könyve ilyen (a fűzöttek közt azért a jobbak közé tartoznak), helyesírási hibára nem emlékszem, úgyhogy nem rossz a kiadás.
Összegzés: egy nálunk újdonság erejével ható, fiataloknak szánt minőségi könyvet kaptunk, amely kivitelezésében és történetében közepes, ötletekben azonban gazdag és kifejezetten szórakoztató. Márpedig ez utóbbi nem megvetendő dolog. Talán ha egy ügyes grafikus néhány ábrázolással feldobná, még jobb lenne. Mindenesetre csak így tovább, mert ha sikerül a történetet feszesebbre húzni, akkor ez egy egészen remek sorozat lehet!


Horváth Gábor

2016. március 29., kedd

Programjaink a hétre

"Lélekfürdő"- Pódiumbeszélgetés
Március 30-án (szerdán) 17.00 órakor várjuk a kedves érdeklődőket a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvénytermébe (Baross Gábor utca 4.) „Lélekfürdő” című humoros és elgondolkodtató összeállításra Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső írásaiból. Az est előadója Szabados Éva lesz. A rendezvényre a belépés díjtalan.

Képzőművészet és design az olimpiákon
Március 31-én (csütörtökön) 17.00 órakor várjuk a kedves érdeklődőket a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér klubhelyiségébe (Herman Ottó utca 22.) Grászli Bernadett magánének művészettörténész előadására. A rendezvényre a belépés díjtalan.

"és feldereng kottám íve"
Április 1-jén (pénteken) 17 órakor kezdődik a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) a Hangraforgó Klub összejövetele. F. Sipos Bea és Faggyas László ez alkalommal kerekasztal beszélgetést szervez az InternetVers Fesztiválokról. A klub vendégei ez alkalommal Kasó Tibor dalnok és Kovács Árpád költő. A rendezvényre a belépés díjtalan.

Zen táj - kiállítás
Április 1-jén (pénteken) 18 órakor nyílik a József Attila Művelődési Házban (Győr, Móra Ferenc tér 1.) Szalkai Károly győri festőművész Zen táj című kiállítása, amit Pápai Emese művészettörténész és Csong An Szunim zen szerzetes nyit meg. A rendezvényen közreműködik Bánki Renáta. A kiállítás április 29-ig látogatható hétköznapokon 10-től 16 óráig. A belépés díjtalan.

Vicces újságkivágások Digitális Könyvtárunkból

Dunántúli hírlap, 1927
Egészségről, tudományosan

1. A dohányzás - pro és kontra (február 27.)

2. A tánc és az alkohol is ártalmas (április 24.)

3. Kávéból sosem elég, és nincs olyan, hogy túl sok! (február 27.)


4. Angol tudósok megállapították, hogy ...

5. És végül a legfontosabb! (február 16.)

További érdekességek találhatóak a Megyei Könyvtár Digitális Archívumában!

2016. március 27., vasárnap

Költészet Napja - A szív jogán

Tűz Tamás : A születés

Elfeketül a föld, kigyúl a Csillag.
Barlangba bú a Szűz, de nem remeg.
A jászol almán dér ezüstje csillog,
künn hangol már a víg angyalsereg

Künn fú a szél, de nem fehér havat hord
Viszi a vérbe írt üzenetet.
Fölzeng az új, a múlhatatlan akkord,
hogy akit vártunk, ím, megszületett

Ilyen még nem volt. Fölzizeg a szalma.
Boldog a Szűz, tehén s szamár között
Földre hajolt az Isten birodalma:
egyetlen Fia testbe öltözött.



100 éve született Tűz Tamás, győri pap és költő emlékének szenteljük Költészet Napi műsorunkat.

Az emlékest helyszíne: Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvényterem

Időpontja: április 8. péntek, 17.00

A költő alakját felidézik:
Czigány György író, költő
Szakolczay Lajos irodalomtörténész
Gülch Csaba költő, újságíró

Közreműködik:
Maszlay István, a Győri Nemzeti Színház művésze

2016. március 25., péntek

Gyermekíró pályázatot hirdetünk

Gyermekkönyvtárunk gyermekíró pályázatot hirdet az általános iskola alsó tagozatos tanulói számára „Megszelídített hősök”, a felső tagozatos tanulók részére „Véget nem érő történetek” címmel.

Pályázati feltételek:

„Megszelídített hősök”: 1-4. osztály, maximum 1 A/4-es oldal terjedelmű mese
Feladat: A Grimm testvérek négy meséjéből (Piroska és a farkas, Hófehérke és a hét törpe, Jancsi és Juliska és a Brémai muzsikusok) kiválasztani egy vagy több szereplőt, és megírni új történetüket.

„Véget nem érő történetek”: 5-8. osztály, maximum 1 A/4-es oldal terjedelmű írás (maradva a novella műfajánál)

Feladat: Mikszáth Kálmán két novellája (Bede Anna tartozása, A gyerekek) közül az egyik történet folytatását megírni. (Mikszáth novellái a gyermekkönyvtár honlapjáról (http://gyermek.gyorikonyvtar.hu/) a Tölts! menüpontból is letölthetők.)

A műveket a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára címére kérjük eljuttatni személyesen vagy postai úton. (9023 Győr, Herman Ottó u. 22.)

Bővebb információ a 96/516-677-es telefonszámon kérhető.
A pályázat jeligés. Kérjük mellékelni a jeligével ellátott borítékba a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, iskoláját.

Beérkezési határidő: 2016. április 29. (péntek)

2016. március 24., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 76.

A „jégsport” kezdete városunkban: a Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada


A korcsolyázás divatja, a skandináv országok hagyományaira építve, Európa északnyugati országaiból indult ki. Szezonális téli sportként divatossá vált az arisztokrácia körében is. Londonban alakult meg az első korcsolyázó egyesület az 1860-as évek elején, amelyet egyre több követett Európa nagyvárosaiban.

1868-69 telére a magyar arisztokrácia Bécsben a frissen létrejött ottani korcsolyázó-egylet szervezésében a Dunacsatorna partján kialakított egyesületi jégpályán hódolhatott az új sportnak. A téli testedzéshez igazodott a hölgyek ruházata. Magas szárű fűzős cipőt, rövid kabátot, elegáns kucsmát vagy kalapot viseltek, és a szabadabb mozgás érdekében rövidre húzták az alsószoknyájukat.

Magyarországon először 1869 decemberében alakult meg a pest-budai korcsolyázó-egylet 400 taggal. A későbbiekben Budapesti Korcsolyázó Egyesület néven ismert egylet a Városligeti tó egy részét ingyenes használatra megkapta. Tagjai a bécsi műhelyből szerezték be a korcsolyákat és szánkókat, és segítségüket felajánlották a majdan megalakuló vidéki egyesületeknek is.

Vadász- és Versenylap, 1864. február 10.:


Korcsolyázóink Bécsben, Vadász- és Versenylap, 1864. január 30.:


Korcsolyázás a Városligeti jégpályán (a képek az Új Idők 1896-os évfolyamában jelentek meg):



A divatos korcsolyázás Győrött is egyre népszerűbbé vált. 1869-70 telén először a Kálvária melletti réten találtak csúszkálásra alkalmas helyet, ahol a város hölgyei is megjelentek. A jégsport hódolói Győrben is egyesületbe tömörültek. Fő szervezője id. Mersich József lett, ideiglenes elnöke, jegyzője Csupor László. 1870. november 27-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében a Megyeházán kezdődött a Győri Korcsolyázó Egyesület megalakítása. Az egyesület alapszabályát heten készítették:  Mersich József, Fischer Zsigmond, Magvassy Mihály, Lozsi Ede, Schaffner Mihály, Mladonitzky Béla és Csupor László.

A Győri Közlöny cikkírói nagy lelkesedéssel fogadták az új egyesületet. 1870. december 4-én Telemaque A korcsolázás nemes élvezete című cikkét így zárta: „Az egylet buzgó tagjai közül már többen kényelmes szánok s tökélyes korcsolák megszerzéséről gondoskodtak, s remélni lehet, hogy a téli zuzmarás idény sok – még eddig városunkban nem élvezett mulatsággal fogják fűszerezni. Ily kilátások mellett pedig örömmel nézhetünk az első fagy elé!”. December 11-én pedig az alapszabályt megvitató, tisztségválasztó alakuló közgyűlést tartották meg szintén a Megyeházán, ahol Némethy Ernőt választották egyleti elnöknek. A pár hete szervezett egyesület ekkor már 200 tagot tartott nyilván.

Korcsolyázás a Kálvária mellett, Győri Közlöny, 1870. február 17.:


A Kálvária és környéke az 1920-as években, Glück József fényképe:


Meghívó a tervezett alakuló ülésre, Győri Közlöny, 1870. november 27.:


Hír a tisztválasztó közgyűlésről, Győri Közlöny, 1870. december 18.:


Zalka János győri püspök is csatlakozott a Győri Korcsolyázó Egyesülethez és a győr-szigeti fürdőház melletti területet átengedte korcsolyázásra. Nagyszámú nézőközönség jelenlétével 1870 december végén sor került az első belépődíjas korcsolyázásra, melyre 140 jegyet adtak el. Az új év első napján (1871) a jégen 30 pár táncolt francianégyest a Vilmos gyalogezred zenekarának kíséretével. Az egylet bevételeinek növelésére farsangi bált is rendeztek a Lloydban, ahol hölgyek az egyesület jelképeivel díszítve és színeibe, kék-fehérbe öltöztek.

Első egyesületi korcsolyázás, Győri Közlöny, 1870. december 29.:


Az új mulatságot egyre nagyobb érdeklődés övezi, Győri Közlöny, 1871. január 12.:


Győrött az első korcsolyaversenyt 1872. január 21-én tartották a győr-szigeti korcsolyapályán, külön női, férfi és gyerek kategóriában. A nők három, a gyerekek kettő, a férfiak hat pályahosszon mérkőztek, egy pályahossz 330 lépés volt. A korcsolyapályát minden évben a szigeti Rábca-hídnál alakították ki, és az időjárás szabta meg, hány napot lehetett korcsolyázással tölteni. (A Rábca akkor még a régi medrében folyt, a jelenlegi Bercsényi liget helyén, és a szigeti híd a jelenlegi Híd utcában állt.) A beszámolók szerint mostoha körülmények vártak a korcsolyázókra: befagyott dereglyéken, felállított padokon kötötték fel korcsolyáikat. Az egyesület mégis jól állt anyagilag, az időjárás is kedvezőnek bizonyult, sokan látogatták a jégpályát.

Az első korcsolyaverseny Győrött, Győri Közlöny, 1871. január 28.:


Korcsolya-szezon nyitás és tárca az egyesületi közgyűlés lefolyásáról az 1873-74-es évadban. Győri Közlöny, 1873. december 14.:



Újváros-sziget rész, Berecz Viktor képeslapja:


Győri Közlöny, 1874. január 15.:


Térképrészlet 1883-ból:


Szabad Polgár, 1875. február 18.:


Rendszeresen szerveztek korcsolyaversenyeket, amelyekre a versenyzők nevezési díjat, a nézők belépti díjat fizettek. Látványos „jégünnepélyeket” tartottak, amelyekre zeneszóval, tánccal, különleges bemutatókkal, fényjátékokkal készültek.

Az 1870-es évek végén az Erzsébet téri Auer-kávéház erkélyéről az egyesület kék-fehér lobogója már messziről jelezte, hogy alkalmas-e a jég a korcsolyázásra. 1880-ban az egyesület farsangi rendezvényét fáklyákkal, lampionokkal és görögtűzzel világították meg, zenekar mellett melegítő italokról is gondoskodtak.

A jégpálya előkészítése, Győri Közlöny, 1878. január 13.:


Meghívó a jégünnepélyre, Győri Közlöny, 1878. január 20.:


A jégünnepély a magas vízállás miatt elmaradt, Győri Közlöny, 1878. január 24.:


A Rába-part az Auer kávéházzal, Berecz Viktor képeslapja:


Beszámoló a jégünnepélyről, Győri Közlöny, 1880. február 1.:


Térképrészlet a Kalauz Győr város és környékén című 1893-ban megjelent kötetből:


Az egyesület első évtizedének sikereit nehézségek követték. Az 1880-as évek első harmadában a Győri Korcsolyázó Egyesület aktivitása és taglétszáma visszaesett, már-már a megszűnés veszélyeztette. Egyszerre anyagi és személyi nehézségek támadtak: a kedvezőtlen időjárás miatti magas költségek és a kevés bevétel az egyesület pénzügyi egyensúlyát felborította. Ehhez járult, hogy a vezetőség több tagja kilépett vagy meghalt.

Átalakított alapszabállyal, új vezetőséggel 1885-ben éledt újjá a Győri Korcsolyázó Egyesület. Zechmeister Károly, az egylet elnöke 1886-ban kérvényezte, hogy a Rába folyó partján, a Hosszú híd mellett a város tulajdonában levő ún. Prater területén állandó korcsolyapályát létesíthessenek. Ez az eredetileg egyenetlen, agyagos-gödrös, fákkal benőtt terület lett a tereprendezés után az új egyesületi jégpálya. A téli szezonban újra korcsolyaversenyeket és jégünnepélyeket rendeztek. Egyesületi pavilont állítottak fel a pálya mellett, ahová a Sétatérről télire behozott padokat tettek. Mellette az alkalmi zenekar felszerelésének és szertárnak adott helyet a vásári szétszedhető, évente újra összeállítható fabódé.

Korcsolyapálya, Berecz Viktor képeslapja:


Térképrészlet, 1883:


Korcsolyaverseny, Győri Közlöny, 1888. február 9.:


1888-as egyesületi tisztújító ülés, Győri Közlöny, 1888. november:


Részlet Győr térképmellékletéből, 1910 körül:


1888-89-es újítások a Rába parti jégpályánál, Győri Közlöny, 1888. december 16.:


Összegzés az 1888-89-es szezonról, Győri Közlöny, 1889. március 12.:


1889-ben a Hosszú híd melletti jégpályánál a Lelóczky Cukrászda is egy fióküzletet nyitott. Az így egyre komfortosabbá váló korcsolyapályát egyre többen használták. Az egyesület – a Csáky-féle rendelet hatására – a tanuló ifjúságnak nagy kedvezményeket biztosított, így a szegényebb diákok is csúszkálhattak a pályáján.

A híres jégkorcsolyázó, Földváry Tibor többször is kipróbálta a Rába-parti jégpályát. A Győr vármegyei Öttevényen született műkorcsolyázó a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként több Európa-bajnokságon vett részt, díjakat szerzett. Pályája csúcsán – az 1895-es aranyérem elnyerése után – a versenyzéstől visszavonulva összeállította a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát.

Az egymást követő hat év adatai rohamos fejlődést jeleztek: 1889-ben 226, 1890-ben 350, 1891-ben 340, 1892-ben 508, 1893-ban 699, 1894-ben 824 idényjegyet (bérletet) adtak el a szezon kezdetén decemberben. Az 1891/92-es évadban a meleg időjárás miatt csak 21 napig lehetett korcsolyázni az átlagos 50-55 nap helyett. Az 1893-as nagyszabású jégünnepélyt Hets Antal mérnök és Mendel Béla festőművész rendezte.

Pápai Lapok, 1889. december 8.:


Földváry Tibor 1893-as győri látogatása, Győri Közlöny, 1893. január 8.:


Földváry Tibor arcképe:


Földváry Tibor 1895-ös tervezett győri látogatása, Győri Közlöny, 1895. február 10.:


Beszámoló a Mendel Béla festőművész rendezte jégünnepélyről, Győri Közlöny, 1893. február 2.:


Az 1890-es évek derekán már két korcsolya-egyesület és pálya működött Győrben. A Rába partján a Hosszú híd melletti drágább belépti díjas Győri Korcsolyázó Egyesület pályáját az elitebb közönség látogatta. Szerényebb viszonyok mellett, verkli-zenére lehetett korcsolyázni a Győrszigeti Korcsolyázó Egylet szigeti jégpályáján. 1896-ban ünnepelte a Győri Korcsolyázó Egyesület fennállásának negyed évszázados jubileumát.

Az ártérben fekvő, 1897-ben már 18 ezer „négyszögméteres” jégpálya „a mi jó Rábánk szeszélyétől” függött. Az anyagilag-erkölcsileg megerősödött Győri Korcsolyázó Egyesület a melegedő csarnokának korszerűsítését halogatta, mivel nagyobb szabású terveket dédelgetett. A negyed évszázados jubileum évében már egy állandó mesterséges jégpálya létesítését és a korcsolyapálya megvilágítását tűzte ki célul.

A Győri Korcsolyázó Egyesület jubileumi ünnepségének programja, Pápai Lapok, 1896. január 19.:


Beszámoló az ünnepségről, Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1897. évre:


Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményében található cím- és adattárak, lexikonok, napilapok.
Szögyi G. Vilmos Győri naptára az 1897. évre, Győr, 1896.
Bana József: A lövöldöző "Levél hordozó". Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz. Győr, 2001. (Városi levéltári füzetek, 3.)
Léh Terézia - Kozák Péter: Korcsolyázás. In: História 2005. 10. sz. p. 27-28.

A képek forrása:
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Helyismereti Gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslapgyűjteményéből származnak.