könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2016. december 20., kedd

Ady Endre: Kis, karácsonyi ének


Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

2016. december 19., hétfő

Programjaink a hétre

Szabadhegyi adventi fények – Akkordeon ráadáskoncert


A Szabadhegyi Adventi Fények programsorozat utolsó estjére kerül sor december 20-án (kedden) 17 órakor a József Attila Művelődési Házban (Móra Ferenc tér 1.), ekkor kezdődik ugyanis az Akkordeon Harmonika Zenekar adventi ráadáskoncertje. A rendezvény a helyszínen előre vásárolt 100,- forintos regisztrációs jeggyel látogatható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2016. december 15., csütörtök

Filmajánló: Négy karácsony

Négy karácsony és egy születés. Seth Gordon filmje brutális (blaszfémikus) támadás a hagyományok, úgymint: család, karácsony, házasság, utódlás ellen. Legalábbis ha a két főhős karakter attitűdjét nézzük. Brad és Kate végtelenül rajonganak egymásért, és épp ezért nincs szükségük olyan állandósult (s nem mindig pozitív) értékekre, mint a család vagy a közösségi karácsony ünnepe. Nekik csak egymásra van szükségük, menekülnek minden elől, amely általános, hagyományos, megszokott, hm… univerzáló. Ezért válnak rögtön az első perctől szimpatikussá a nézőnek (nekem) – nem, mert tagadják a társadalmilag „előírtakat”, hanem mert mernek csakis a saját jóleső világukban létezni, maguknak élni. Ha akarják, a karácsonyt hanyagolván elutaznak búvárkodni, mert nemcsak van merszük hozzá, hanem megtehetik. Nem köti őket semmi és senki, a szó valódi értelmében szabadok. Időnként ki ne vágyna cserélni velük?

Csakhogy idén karácsonykor a San Franciscóra leszálló köd teljesen keresztülhúzza a számításaikat. Itthon ragadnak. Családokkal, porontyokkal, a nagybetűs Karácsonnyal. A nagybetűs pácban. Ezúttal kénytelenek szembenézni mindazzal, amelyet eleddig tagadtak, úgymint: család, karács… na jó, nem sorolom fel újra őket. Nincs más választásuk, végig kell látogatniuk szoros rokonságuk mind a négy családját (mindenhol elváltak a szülők). Ebből pedig olyan jófajta szituációkra épülő kavarodás támad, amely összességében egy korrekt vígjátékként csapódik le a képernyőn. Brad és Kate jópofa kalandokat élnek át a verbális humortól kezdve a testnedves végletekig. A négy író szüleményéből összerakott forgatókönyv széles palettán játszik. Többféle családmodellel – és az ezekből fakadó komikus helyzetekkel – tart tükröt a társadalom elé; megpróbálja lefesteni mindennapi gyengeségeinket, hiábavalóságainkat, mellékvágányainkat. Sokáig nagyon úgy néz ki a dolog, hogy Bradnek és Kate-nek van igaza, akik tagadják a családot, karács… szóval tudjuk. Csakhogy a sok megfáradt kaland közepette a lánynak és a fiúnak is kezd felnyílni a szeme. Kate-et az anyaság érinti meg, Brad-et pedig a valahová, valaki(k)hez tartozás érzése. Persze előbb összevesznek, hogy aztán nagy egyetértésben békülhessenek ki, ahogyan azt kell. Hepiend.

A Négy karácsony teljesen élvezhető vígjáték. Mondanivalója abban áll, hogy a társadalomnak és az ösztöneinknek nem fordíthatunk teljesen hátat, ugyanakkor élhetjük az életünket a saját elképzeléseink szerint. És ez a feloldható ellentmondás tesz minket egyedivé, ez biztosítja számunkra, hogy akaratunk, elképzeléseink, álmaink, vágyaink szerint élhessük az életünket – együtt a többiekkel. Brad és Kate karaktere a film első kockájától látványosan egymásnak teremtett, ezért működőképes olyan nagyon a Négy karácsony. Akkora egység mutatkozik köztük, amelyet semmilyen történés nem képes megbontani. Egyensúlyban marad a film atmoszférája, miközben egyik szituációból vált át a másikba, a két biztos pont zökkenők nélkül vezet át egyik családtól a másikig. Óriási pozitívuma a történetnek, hogy a két fő karakter, ha számukra szokatlan szituációba cseppen, tőlük idegen emberi attitűdök közé kerül, nem az az első dolguk, hogy kiigazítják a másikat, értékítéletet alkotnak róluk-nekik, vagy éppen megpróbálják befolyásolni, megváltoztatni őket. Egyszerűen tudomásul veszik a másik individuum hatáskörét, s ha nem tetszik nekik, csupán (csupán!) megpróbálnak távol maradni tőle. Így nincsenek viták olyan véleménykülönbségek között, amelyeket soha nem is lehetne egységbe hozni. Mekkora szükség lenne erre a beállítódásra mindenki részéről a való életben is…!

Adott vonása ennek a műfajnak, hogy nagyjából ugyanakkora súllyal esik latba a történet és a színészek. Ha valamelyik látványosan gyengébb a másiknál, már nem képes egyensúlyban maradni a mozi. A Négy karácsony esetében a történet korrekt voltát a színészek biztos teljesítménye teszi élvezhetővé. Vince Vaughn Brad szerepében és Reese Witherspoon Kate bőrében egyaránt karakteressé teszik a figurák létét. Nemcsak papírbábok a kulisszák között, hanem gondolkodni, cselekedni képes szereplők. A különböző szituációkba kerülésük által kölcsönösen válik mozgóvá, élővé a történet, maga a film. Nem is beszélve a szülők szerepében feltűnő, csupa-csupa Oscar-díjas színészi nagyságról: Robert Duvall, Sissy Spacek, Jon Voight és Mary Steenburgen több mint cameo-ja mélységben is hozzátesz a történethez. Egyfajta katalizátorok ők, akik mindig továbblendítik Brad és Kate tagadó beállítódását, hogy végül elvezessék őket a részükről újragondolt végkifejlethez. Ahol ők tulajdonképpen maradtak ugyanazok, de már egy más tekintetben. A Négy karácsony remek – nemcsak – karácsonyi vígjáték, amely pontosan annyit ad, amennyit markol. Végig kiegyensúlyozott, üdítően szórakoztató látványos mélypontok nélkül, szerethető figurákkal, átélhető problémákkal. Azt hiszem, ha képesek lennénk rá, mindannyian helyet találnánk benne.

Szilvási Krisztián

2016. december 14., szerda

Ünnepi nyitvatartás a Központi és a Kisfaludy Könyvtárban


Tájékoztatjuk kedes olvasóinkat és látogatóinkat, hogy a közelgő ünnepek miatt módosul részlegeink nyitvatartása. A Központi Könyvtár felnőtt olvasószolgálata december 20-án (kedden), december 24-én, 25-én, 26-án és 27-én (szombattól keddig), valamint 2016. december 31-én (szombaton) és 2017. január 1-jén (vasárnap) ZÁRVA lesz.

A Kisfaludy Könyvtár december 24-én, 25-én, 26-án (szombattól hétfőig), valamint december 31-én (szombaton) és 2017. január 1-jén (hétfőn) ZÁRVA lesz.

2017. január 2-ától a megszokott nyitvatartási rendben várjuk Olvasóinkat! Megértésüket köszönjük, és az ünnepekre nagyszerű élményeket, remek olvasmányokat, és igazi pihenést kívánunk mindannyiuknak!

2016. december 13., kedd

Válogatás karácsonyi könyveinkből és filmjeinkből


A legszentebb ünnep közeledtével talán mindannyiunknak több ideje jut a pihenésre, a gondok, sietségek, búk és sürgetések távolabbra űzésére. Az év végi számvetés, megnyugvás, családi és baráti körben történő felengedés és feltöltődés mellett a kikapcsolódás egyéni és társas formáihoz könyvtárunk a saját módján próbál hozzájárulni azzal, hogy kollégáink ezúttal is összeállítottak egy-egy listát kölcsönözhető karácsonyi könyveink és filmjeink gyűjteményéből. Úgyhogy nincs más hátra, mint a (képzeletbeli) kandalló elé be- és lekucorodni, felcsapni egy hívogató könyvet vagy a DVD-lejátszóba csúsztatni egy filmet, és végre valóban élvezni egy kicsit az időt, amit megérdemelten fordíthatunk magunkra. (A listák megtekintéséért vagy letöltéséért katt ide.)

2016. december 12., hétfő

Programjaink a hétre

Készítsünk együtt karácsonyi papírdíszt a gyermekkönyvtárban!


December 12-én (hétfőn) 14.30 és 16.30 között a Készítsünk együtt karácsonyi papírdíszt! című kézműves foglalkozásra minden érdeklődő gyermeket és szülőt szeretettel várunk a Gyermekkönyvtárba (Herman Ottó u. 22., földszint). A résztvevők nemcsak díszeket készíthetnek karácsonyfájukra, hanem egyúttal a legszentebb családi ünnep hangulatába is ringathatják magukat. Bővebb információ a 96/516-677-es telefonszámon kérhető.

Impoetry: Import Impró és Slam Poetry Győr


December 14-én (szerdán) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross Gábor u. 4., II. emelet) Impoetry címmel az Import Impró és Slam Poetry Győr közös estjén vehetnek részt az érdeklődők. Slammer: Bárány Bence. Váratlan helyzetek, váratlan szövegek, csupa spontaneitás. A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!

Gyárvárosi Adventi Családi Nap


December 15-én (csütörtökön) 16 órakor a Gyárvárosi Fiókkönyvtár és Közösségi Házban (Külső Árpád út 6-8.) Gyárvárosi Adventi Családi Nap kezdődik, ahová minden környékben lakót szeretettel várunk! A rendezvényre a belépés díjtalan.
A program:
-         16:00 Kézműves foglalkozás a MOKKA Alkotócsoporttal
-         17:30 Aranykapu gyermekkoncert
-         18:30 Gyárvárosi Daloskör műsora

Az öt elem tana – Lukács Erzsébet természetgyógyász előadása


December 15-én (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubhelyiségében (Herman Ottó u. 22., földszint) Lukács Erzsébet természetgyógyász Az öt elem tana című ismeretterjesztő előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A hagyományos kínai orvoslás filozófiája ugyanabból a tőből ered, mint a taoizmus és a buddhizmus. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel. Eredete évezredekre nyúlik vissza. Elmélete a természet, a kozmosz és az emberi test aprólékos megfigyelésén alapszik. Legfőbb elméleti alapjai a Jin-jang, az az öt elem (öt fázis), az emberi test csatorna (meridián) rendszere, a Zand Fu elmélet, a hat megerősítés, a négy réteg, stb. A hagyományos kínai orvoslás olyan kezeléseket jelent, mint a gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrendterápiák, Tui na és Shiatsu masszázs; gyakran a Qi gong és a Tai chi-t is szorosan összefüggésbe hozzák e medicinával. A rendezvényre a belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk! 

Az Art World Hungary Egyesület tagjainak bemutatkozó könyve


December 15-én (csütörtökön) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (Baross Gábor u. 4., II. emelet) a győri székhelyű Art World Hungary Egyesület tagjainak bemutatkozó művészeti albuma kerül bemutatásra. A 12 győri kötődésű képzőművész alkotásaihoz kortárs versek adnak irodalmi kíséretet, ahol Komálovics Zoltán irodalmi szerkesztő ugyanennyi, szintén a városhoz kötődő költő műveit párosította. A kötetben így a képzőművészet és a vers új dimenziókat hoz létre. A könyvet a rendezvényen bemutatják: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, Dsc., műgyűjtő, Komálovics Zoltán költő, Borbély Károly festőművész. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szabadhegyi adventi fények – Harmonika est


A Szabadhegyi Adventi Fények programsorozat következő estjére december 16-án (pénteken) 17 órakor kerül sor a József Attila Művelődési Házban (Móra Ferenc tér 1.). Ekkor kezdődik ugyanis az Akkordeon Harmonika Zenekar adventi koncertje. A rendezvény a helyszínen előre vásárolt 100,- forintos regisztrációs jeggyel látogatható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2016. december 9., péntek

Évi végi nyitvatartás fiókkönyvtárainkban


Gyárvárosi Fiókkönyvtár

A Gyárvárosi Fiókkönyvtár (Külső-árpád u. 6-8.) december 22-től (csütörtök) 2017. január 3-ig (kedd) szabadság miatt ZÁRVA tart! Nyitás: 2017. január 4. (szerda) 13 óra!

Szigeti Fiókkönyvtár

A Szigeti Fiókkönyvtár (Köztelek u. 4-10.) a 2016-os évben már csupán a következő napokon lesz nyitva: december 14. (szerda), december 16. (péntek)! Nyitás jövőre: 2017. január 4. (szerda) 10 óra!

Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár

A Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár (Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 90.) ünnepi nyitvatartása a következőképp alakul: 2016. december 22. (csütörtök) és 2017. január 2. (hétfő) között a könyvtár ZÁRVA lesz. Nyitás: 2017. január 3. (kedd) 10 óra!

A zárvatartás ideje alatt lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának és Kisfaludy Károly Könyvtárának szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

2016. december 8., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 106.

A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig


A győriek körében jól ismert a Honvéd ligetben álló Révai Miklós Gimnázium épülete, amelyet 1893-ban építettek a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola számára. Az iskola története azonban sokkal korábbra, 1778-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Nemzeti Főbb Iskolát és hozzá kapcsolódóan 1787-ben a Győri Királyi Főbb Rajzoló Iskolát.

A mai Liszt Ferenc utca 6. számú épület – napjainkban a Liszt Ferenc Zeneiskola – volt az, amely 1778-tól a Nemzeti Főbb Iskolának és a későbbiekben a Győri Királyi Főbb Rajzoló Iskolának is otthont adott. Ez a két intézmény szorosan összefonódva fejlődött tovább, egészen a főreáliskola kialakulásáig, mely még később a mai Révai Miklós Gimnázium lett.

Még 1743-ban, amikor Győr visszakapta Mária Teréziától szabad királyi városi rangját, a város átvette a káptalantól az elemi iskolát és annak további gondozását, amely ekkor alelemi (triviális) volt. Az elemi iskola – immár városi iskola – a káptalan épületében maradt addig, míg 1778-ban a helytartótanács jóvoltából megkapta az úgynevezett nemesi konviktusi, XVI. századból származó épületet, melyben egykor a jezsuita teológiahallgatók laktak.

Már az 1757-es térképen konviktusként szerepelt az épület:


Glück József felvétele 1920 körül:


Az 1950-es években készült felvételen jól láthatók az udvar reneszánsz oszlopai, az árkádos folyosó. Az épület copf stílusú homlokzatát a benne működő rajziskola idején építhették meg.

Borbíró Virgil-Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp. 1956.:



Az 1777-ben kiadott rendelettel a nagyobb lakosságú szabad királyi városokat főelemi (schola normális) iskolák és az azokkal kapcsolatos rajziskolák alakítására utasították. A helytartótanács 1777 decemberében és 1778 februárjában leküldött rendeleteiben végre megmagyarázta a városnak a nagy különbséget, mely a régi alelemi és a mostani főelemi iskola között van. Utasította az iskola épületének kijelölésére és berendezésére, utalva egyúttal arra, hogy valamennyi szab. királyi város e költségeket önmaga fedezi, s egyedül „Győr város tanúsított ezen legfelsőbb királyi paranccsal szemben ellenkezést, miért is a város ezen eljárását elítéli, végre szigorúan meghagyja, hogy most már minden további halogatás nélkül a főelemi iskolát állítsa fel s rendezze be”.

II. József még tovább fejlesztette a rajziskola szervezetét és feladatát. Felismerte, hogy a rajzoktatás milyen jelentős szerepet játszik az egyes iparágak fejlődésében, tökéletesítésében. Kötelezte ezért az összes iparosság tanulóit, hogy legalább egy éven át látogassák a rajziskolát vasárnapokon és ünnepeken, és ott szerzett tudásukat írásbeli okmánnyal igazolják felszabadulásuk előtt. A mesterek e bizonyítvány nélkül nem bocsáthatják remekhez tanulóikat.

A létrehozott felsőbb iskola a gyakorlati élethez igazodóan nagyobb hangsúlyt fektetett a reáliák, a műszaki és gazdasági ismeretek tanításának. Időközben Győr város vezetősége, sok sürgetés után, végre megszervezte a nemzeti rajziskolát is, melynek tanítói székére Révai Miklóst hívta meg. 1787-ben megkötötte vele a szerződést arra, hogy a rajziskola vezetését vegye át, és a nemzeti főiskola IV. osztályában tanítson mértant, géptant, polgári építészetet és földrajzot.

A Nemzeti Főbb Iskolához kapcsolódó rajziskola annyiban volt külön szervezet, hogy tanulói részben a város minden fokú intézetéből kerültek ki, részben mesterlegények, inasok vagy egyéb érdeklődők voltak, akik vasárnap részesültek oktatásban.

Ma emléktábla hirdeti a Liszt Ferenc utcai zeneiskola falán, hogy itt lakott és tanított Révai Miklós:


Révai legelső teendője volt, hogy a tanításhoz szükséges elemi rajzmintákat elkészítette. A város vonakodott a rajztanításhoz szükséges eszközöket beszerezni, Révai pedig, megunva a huzavonát, nagylelkűen sokszor a saját költségén vette meg a szükséges dolgokat.

Révai tanítványa, Halper Mihály készítette építészeti rajz a Nemzeti Főbb Iskola épületéről:



A Liszt Ferenc utcára néző emeleti nagy teremben folyt a rajzoktatás mind az elemi, mind a rajziskola növendékei számára. Révai Miklós tudásának és lelkesedésének köszönhetően a helytartótanács és a bécsi rajzakadémia a győri iskolát példaképnek állította a nemzeti rajziskolák elé. Révai Miklós azonban belefáradt a városi magisztrátussal való folytonos küzdelmekbe, a rajziskolát 1796-ban bezárta, a tanítást beszüntette. Révai távozása Győrből a rajziskolának nagy veszteséget jelentett, mivel magával vitte az általa készített mintarajzokat is, pedig ezek alkották a rajziskola legértékesebb felszerelését. 1800-ban azonban Révai, mint komáromi gimnáziumi tanár, a győri rajziskolának ajándékozta mindazokat a jelentős eszközöket, melyeket saját használatára vett meg.

Révai távozása után Halper Mihályt, a nemzeti főiskola IV. osztályának tanítóját bízta meg a város a rajziskola ideiglenes vezetésével. Halper kiváló, lelkiismeretes tanító volt, de a rajz tanításához kellő készültséggel, ügyességgel nem rendelkezett, idejében az iskola színvonala visszaesett. Őt Verner Krizosztom János követte a vezetői székben 1796 októberétől 1814 júliusáig. A város azzal, hogy ismét hivatásos rajztanító kezére bízta, az iskola további hanyatlását megakadályozta. Személye mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, visszahívták Halper Mihályt, majd 1818-ban Győr város, engedve a helytartótanács követelésének, a würtembergi származású Hieronymi Ottó festőművészt hívta meg a rajziskola vezetésére, akit a helytartótanács elfogadott és megerősített.

Ebben az időben jelent meg a helytartótanács által kiadott módszeres vezérkönyv, melybe a fejlettebb viszonyoknak megfelelően összefoglalta mindazt, amit az 1782. évi utasítás előírt. Ebben négyféle rajzolási ágat követelt: 1. mértani-; 2. műépítészeti rajzot (körző és vonalzó segítségével, de mindig a tanító által megadott mérték szerint); 3-4. lombdíszből (arabeszk) és virágból álló díszítmény rajzot (szabadkézi gyakorlat alapján). Hieronymi halála után a még hanyatló korában is jó nevű rajziskola megérdemelte, hogy ismét jeles, kiváló rajzmester kerüljön az élére, Hofbauer János személyében. Növendékeinek száma az 1830-1839-es években 100 és 137 között váltakozott, kiemelkedő tehetségét és iskolájának magas színvonalát igazolta az a kitüntetés, mellyel a helytartótanács 1839-ben a budai rajziskola tanítójává nevezte ki.

Fruhmann Antal 1838 őszén lépett be az iskolába. Győri származású volt, képesítését a bécsi szépművészeti akadémián szerezte meg. Fiatal építészként került már jóval korábban Győrbe, és építészeti foglalkozása mellett kezdetben a magán tanintézetekben adott rajzórákat. A város is többször megbízta rajzok és épülettervek készítésével. Fruhmann sokoldalú képzettségével, kiváló gyakorlati érzékével és „fáradságot nem ismerő buzgóságával oly magas színvonalra emelte a győri rajziskolát, hogy az ország első iskolájává lett”. Az 1844-ben bemutatott 100 db. rajzról a kir. építészeti hivatal kimondta, hogy a tanító is, a tanulók is minden dicséretre érdemes munkát végeztek. Az iskola a budai rajziskolával, mely eddig a legkiválóbb volt, máris felveszi a versenyt. Fruhmann tanítványai között rajzkedvelő urak, mérnökök, tanítók, építőmesterek, teológusok, akadémiai hallgatók, gimnáziumi és protestáns líceumi tanulók, nemzeti főiskolai növendékek fordultak meg, az iparoslegények és inasok pedig kivétel nélkül bejártak előadásaira. Tanulói számára hétköznapokon délelőtt 10-12 óráig tartotta oktató előadásait, az iparosnövendékek részére pedig vasárnapokon és ünnepeken 8-12-ig.

A Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskolában foglalatoskodó ifjúságnak rendre való felosztása (1833):


A helytartótanács már 1835-ben arra ösztönözte a várost, hogy tekintettel a haladó korra, a polgárság és iparos osztály fokozott művelődési igényeire, „a jelenleg már ki nem elégítő 3 osztályú főelemi iskoláját fejlessze tovább, úgy hogy a 3. osztály mellé a 4. normális osztály két évfolyama létesüljön”. (Ebben az esetben a 4. classist elvégzését két évre tervezték.)

Az 1849-50-es évben a nemzeti rajziskola kivált az elemi iskola keretéből, ugyanis a 4-5. osztály átalakult kir. műtanodává, 1851-52-es iskolai évben alipartanodává. Mogyorósy Pál kanonoknak, előbbi iskolák igazgatójának kérelmére 1852 őszén nyílt meg a három osztályú „Győr-Belvárosi al-reáltanoda”. Ez új intézmények magukkal vitték a nemzeti rajziskolát is, az alreáliskolába teljesen beleolvadt a rajziskola. Az utolsó rajziskolai tanár, Fruhmann Antal a reáliskola segédtanáraként 1869-ben vonult nyugalomba.

Az 1853-54-es értesítőből már hiányoznak az elemi iskolák, s egyedül a rajziskolát említik meg, először úgy, mint „vasárnapi rajziskola”. A rajz a reáliskola rendes tantárgyává vált így, a régi rajziskola most már csak az iparosok legényeinek és inasainak tanítását szolgálta.


Az 1856-57-es tanévben a győri katolikus alreáltanoda a püspök felügyelete alá került. Az 1860-61-es tanévben nyilvános lett, ami azt jelentette, hogy tanulói felekezeti különbség nélkül iratkozhattak be. Ez évben lett az iskolák nyelve magyar.

Győri közlöny, 1860. december 9.:


Az eredeti (a mai Liszt Ferenc 6. számú) épület egyre zsúfoltabbá vált, ennek enyhítésére a város más épületekben bérelt helyiségeket. Az 1860-61-es tanévben a Wölfl-féle házba helyezték át az oktatást.

Az 1866-67-es tanévben az alreáliskola már a Megyeház utcai „régi megyeház”-ban szerzett helyet, ahol a földszinti penészes szobákat kapta meg. Ez idő tájt nyílt meg újból a Győri Királyi Jogakadémia az épület emeletén. (Ez a mai Liszt Ferenc utca 17-es számú ház, a később itt felépült jogakadémia helyén állt, 1749-től 1824-ig volt itt a megyeháza.)

A reáliskolai helyiségek közül a kisebbekben helyezték el a fizika és természettanszereket, és azokban jelölték ki helyét a vegytani laboratóriumnak is.

A jogakadémiának szánt új épület építését 1868 nyarán kezdték meg, és 1869 tavaszára már el is készültek vele. Ebben a reáliskola is helyet kapott. Az épület hátsó része megmaradt, a tanítóképezde működött benne mindaddig, míg új helyére el nem költözött. A felszabadult helyiségeket is az alreáliskola kapta meg.

A Királyi Jogakadémia 1869-ben elkészült épülete (Az 1900 körül készült képeslapon a „Magy. kir. állami polgári leányiskola” felirat szerepel, ez csak a jogakadémia megszüntetése után költözött be):


Az 1900 körül készült képeslapon már áll a jogakadémia új épülete, közte és az egykori ferences kolostor közt még egyemeletes a Liszt Ferenc utca 15-ös számú épület. Itt 1825-től volt a megyeháza, ekkor cserélte el a helytartótanács a megyével a korábbi megyeházáért (a mai Liszt Ferenc u. 17.).


Az 1870-71-es tanévben az alreáliskola elvesztette hivatalos katolikus jellegét, és községivé (városivá) lett. Közben a városban mozgalom indult el, hogy az alreáliskolát főreáliskolává alakíttassák át.

A város 1870 áprilisában a közoktatásügyi miniszterhez fordult kérelmével, hogy az iskolát „az ipar és a kereskedelmi érdekek előmozdítása céljából”, állami költségen főreáltanodává bővítsék ki, s kereskedelmi iskolával is csatolják össze.

Győri Közlöny, 1870. augusztus 14.:


1872 februárjában 334 polgár folyamodványt adott be a minisztériumhoz a főreáltanoda érdekében.

Győri közlöny, 1872. augusztus 4.:


További kérelmek hatására végül 1872. október 28-án kötötte meg Trefort miniszter a várossal a szerződést, melynek értelmében a reáliskolát az állam kezelésébe veszi, azt fokozatosan főreáliskolává egészíti ki. A szerződés szerint tehát nemcsak az alreál-, hanem a régi nemzeti rajziskola is az állami főreáliskola tartozéka lett tanárjával s felszerelésével együtt.

A város közönsége elfogadta a szerződést, az államosításnak most már semmi sem állta útját. A közoktatásügyi kormány a törvényhozás elé vitte az ügyet. Az 1873. évi országos költségvetés a győri főreáliskolára (1873. évi októbertől-decemberig) 4963 forintot, az 1874. évre pedig 14.950 forint vett fel.

Győri Közlöny, 1873. szeptember 25.:


Az államosítást azonban csak az 1873/74-es tanévvel hajtották végre.

A Győri Magyar Kir. Állami Főreáltanoda első évi értesítője:


Az 1873/74-ben kiadott első főreáliskolai értesítő megemlíti az iparostanulók részére berendeztetett vasárnapi rajzoktatást, mely a tanév végéig tartott. A vasárnapi rajziskolából fejlődött ki az iparos tanoncok vasárnapi rajziskolája. A közoktatásügyi minisztérium és a város között 1872-ben létrejött szerződés kötelezte a reáliskolai rajzprofesszort, hogy az „iparos tanoncokat” is oktassa rajzban. A város kötelezte magát továbbá, hogy a főreáltanodát a tanügynek megfelelő épülettel ellátja, a minisztérium által jóváhagyott terv szerint felállítja, illetve berendezi és karban tartja.

1873-ban az épület ügyét elhalasztották. 1874-ben a minisztérium az építkezést sürgette, mintául átküldte a körmöcbányai főreáliskola tervrajzát. A város válaszában arra hivatkozott, Győr anyagi helyzete nem teszi lehetővé a terv megvalósítását.
A Főreáliskola elhelyezésére Buzássy Károly városi mérnök tervet készített. Az akkor használt épületre emeletráépítést tervezett, így kívánt újabb helyiségekhez jutni. A minisztérium válaszában azonban meghatározta a szükséges helyiségek sorát.

1876-ban a miniszter a Jogakadémia termeit kérte a reáliskola részére. Ekkor a város a pillanatnyi bajon úgy segített, hogy az épület udvari földszintes részében bocsátott az iskola rendelkezésére két termet, s így a szomszédos kis-megyeháza két bűzös szobájába nem kellett többé átjárni az ifjaknak. Az újonnan beinduló osztályokkal azonban a tanulók száma folyamatosan nőtt, a gondokon csak újabb bérelt helyiségekkel lehetett enyhíteni.

Közben változtak a körülmények is, mivel az uralkodó jóváhagyásával a Győri Jogakadémiát az 1888-89-es tanév végétől kezdve fokozatosan beszüntették. Az így megürült helyiségeket a reáliskola vette birtokba, ez mégsem jelentett megoldást. 1890-ben a reáliskola igazgatósága elkészítette az iskolai épület tervét, miszerint a kibővítése a Harangöntő közi telken valósulna meg.

Az 1890-91-es tanévben az eddigi tervezgetések megváltoztak. A közoktatásügyi minisztérium Győr szabad kir. városhoz intézett leiratában hangsúlyozta, hogy az addig használt iskolai épület még pótépítkezések után sem alkalmas a Főreáliskola célirányos elhelyezésére.

A Győri Állami Polgári Leányiskola szintén helyiséggondokkal küzdött, amely megoldásra várt. Ekkor abban történt megállapodás, hogy a Leányiskola a régi jogakadémiai, illetve reáliskolai épületbe költözik, viszont a Főreáliskola részére új épületet építenek. Ebben az irányban indultak meg a tárgyalások a város és a minisztérium közt, amelyek most már meg is valósultak.

Sok évtizedes küzdelem vezetett el addig, hogy a Honvéd ligetben a Főreáliskola új otthont kapjon. Ennek részleteit a következő részben követjük nyomon.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bedy Vince: A Győri Nemzeti Rajziskola története. Győri Szemle könyvtára 1. Győr, 1930.
Borbíró Virgil -Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp. 1956.
Fédermayer István: Révai Miklós élete és munkássága. Győr, 2000.
Lasz Samu: A Győri M. Kir. Állami Főreáliskola monográfiája. Győr. 1895.
Lővei Pál-Nagy Judit: A győri Liszt Ferenc utca háztulajdonosai a 17. század végétől a kiegyezésig. In Kő Kövön I. : Dávid Ferenc 73. születésnapjára . Bp. 2016. p. 312.
Pálos Ede: Révai Miklós és rajziskolája. Felolvasás a győri Révai ünnepen. In: A Gőri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskola .harmincnegyedik évi értesítője az 1906-1907. tanévről. p. 5-12.
Révai Miklós Gimnázium, Győr. 200. Jubileumi emlékkönyv . Szerk. Federmayer István. Győr, 1988.
Ruby Miroszláv: A győri nemzeti rajziskola története. Győr, 1984.
Travnik Jenő: Révai Miklós iskolája. In: Az ötven éves Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskola 1922-23. iskolaévének értesítője. Győr 1923. p. 29-36.

2016. december 7., szerda

Zeneajánló: My Fair Lady

G. B. Shaw (1856-1950) Pygmalion című színdarabja alapján Frederick Loewe (1901-1988) és Alan Jay Lerner (1918-1986) írt musicalt My Fair Lady címmel, amelynek színházi ősbemutatója 1956-ban volt New Yorkban. A My Fair Lady Shaw Pygmalionjától a boldog befejezésben tér el: Eliza ugyanis a musicalben végül visszatér Higginshez. 1964-ben mutatták be a magyar származású George Cukor (1899-1983) rendezésében a musical filmváltozatát.

A musical szinte valamennyi énekszáma közismert lett. Lerner „csiszolt és szellemesen játékos szövegkönyve és dalszövegei, Loewe bájosan melodikus és kellően temperamentumos zenéi tökéletesen illeszkednek a történethez, az ábrázolt korszak légköréhez”. A film a bemutatót követően óriási sikert aratott, a zene és a szereplőknek köszönhetően az eltelt évtizedek során semmit nem vesztett értékéből.

A filmben Higginst végül ugyanaz a Rex Harrison (1908-1990) játszotta, aki a Broadway-n és Londonban is sikerrel alakította a főszereplő professzort. A szerzők Higgins dalait kifejezetten Harrison számára írták, alkalmazkodtak sajátos interpretációjához, nem elénekelte dalait, hanem sajátos énekbeszéd technikával adta elő azokat. Éppen ezen sajátos előadásmód miatt lehetetlen volt, hogy előre felvegyék az énekszámait, ezért a filmfelvétel során azt, az akkor még szokatlan megoldást választották, hogy drót nélküli mikrofont rejtettek a ruhájába, így a forgatás alatt élőben vették fel dalait.

Eliza szerepére a törékeny Audrey Hepburnt (1929-1993) választották annak ellenére, hogy Hepburn hangja semmiképpen sem volt elegendő Eliza énekszólamához, ezért Marni Nixon (1930-2016) énekelte el a dalokat egyetlen kivételével. Hepburn adta elő a Just You Wait (Várj, csak várj gaz Henry Higgins) kezdetű dalt, amelyben Eliza kiborul az állandó gyakorlás és fegyelmezés miatt.

Pickering ezredes szerepében az angol karakterszínész Wilfrid Hyde-White (1903-1991) hallható, Alferd P. Doolittle-t Stanley Holloway (1890-1982) énekelte. A musical énekszámait, az eredeti szereposztás előadásában, CD-n is kiadták, ez hallgatható meg ezen a korongon.

Ősze Mária

2016. december 6., kedd

Internet-használati tanfolyam nyugdíjasoknak


Könyvtárunk 2016. december 13-án (kedden) Internet-használati tanfolyamot tart nyugdíjasoknak. A téma: elektronikus levelezés; keresőeszközök használata; internetes források, közhasznú adatbázisok; elektronikus közszolgáltatások (ügyfélkapu, magyarorszag.hu).

A tanfolyam helyszínei:
Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross G. u. 4.) Tel.: 96/328-022
Központi Könyvtár (Győr, Herman O. u. 22.) Tel.: 96/516-676

Két csoportba várjuk a jelentkezéseket:
1. csoport: 9 – 12 óra
2. csoport: 14 – 17 óra

Jelentkezni lehet 2016. december 10-ig személyesen a megadott helyszíneken és telefonszámokon, vagy az alábbi elérhetőségeken: olvasoszolgalat@gyorikonyvtar.hu, info@gyorikonyvtar.hu!

2016. december 5., hétfő

Programjaink a hétre

Trianon: gazdaság, társadalom, politika – A Nagy Háború 9. rész



December 7-én (szerdán) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében (Baross Gábor utca 4.) A Nagy Háború című előadássorozat 9. részeként Trianon: gazdaság, társadalom, politika címmel Ablonczy Balázs történész előadására kerül sor. A programra a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Győri Atlétikai Club és az EYOF 2017


December 8-án (csütörtökön) 17 órai kezdettel Klement Tibor, a GYAC elnöke tart előadást a Központi Könyvtár klubjában (Herman Ottó u. 22., földszint) A Győri Atlétikai Club és az EYOF 2017 címmel. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk, s ha egy kicsit előbb érkeznek, megtekinthetik a Győr az olimpiákon állandó sporttörténeti kiállítást is!

Télen korán jön az est… – a Garabonciás Együttes gyermekkoncertje


December 9-én (pénteken) 16.30-kor a Kisfaludy Károly Könyvtár II. emeleti rendezvénytermében (Baross Gábor u. 4.)Télen korán jön az est… címmel a Garabonciás Együttes által adott ünnepváró gyermekkoncerten vehetnek részt az érdeklődők, ahol vers és zene az 1991-ben alakult csapat által mindig jókedvben és vidámságban forr össze. Amire biztosan számítani lehet: interaktív együttlét, játék, közös éneklés és muzsikálás. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettek várunk!

Nyomatok, pasztellek, metszetek: Barna Borbála kiállítása Gyárvárosban


December 9-én (pénteken) 17 órakor a Gyárvárosi Fiókkönyvtár és Közösségi Házban (Külső-Árpád út 6-8.) nyílik meg Barna Borbála művészetpedagógusnak, a 2006-ban alapított Paletta Hétvégi Vizuális Műhely vezetőjének XVI. egyéni kiállítása. A tárlatvezetéssel egybekötött vernisszázson közreműködik Bogár Erika szépíró. A képek december 21-ig, a Közösségi Ház nyitvatartási idejében tekinthetők meg.

Mesekuckó: Koffermesék 3.


December 9-én (pénteken) 17 órakor a Központi Könyvtár klubhelyiségében (Herman Ottó u. 22., földszint) ismét Mesekuckó lesz: az érdeklődők a Koffermesék 3. című zenés bábjátékot nézhetik meg a Pegazus Bábszínház előadásában. „Unom már a nyusziságot, keresek más rokonságot, nem ily ugri-bugri népet!” – így kiált fel Tapsi, a kisnyúl és elindul világgá „mesterséget” keresni magának... A belépődíj: 300 Ft. Mindenkit szeretettel várunk! 

Kórusok karácsonya


December 9-én (pénteken) 18 órakor kezdődik a Szabadhegyi Adventi Fények programsorozat keretében a Kórusok karácsonya a József Attila Művelődési Házban (Móra Ferenc tér 1.). Az eseményen fellép a Győri Liszt Ferenc kórus, a Rozmaring kórus, valamint a Rába Dal- és Társaskör. A rendezvény regisztrációs jeggyel látogatható, mindenkit szeretettel várunk!
  
Marcalvárosi ünnepváró családi délután


December 10-én (szombaton) 14 óra 30-tól Marcalvárosi Közművelődési részlegünkben, azaz a Kovács Margit Iskolában (Répce u. 2.) Marcalvárosi ünnepváró családi délután címmel bütykölős, játszós, zenés, mesés családi programot kínálunk a környékben lakóknak. A rendezvényre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A program:
14:30 játszóház,
16:30 a Holle Anyó meseszínházi előadás a CHIP-színház előadásában
17:30 a Kovács Margit Iskola alsós diákjainak karácsonyváró műsora
18:00 a Bojtorján együttes karácsonyi koncertje

2016. december 2., péntek

Szűkített szolgáltatások a Kisfaludy Könyvtárban


Kedves Látogatóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2016. december 5-én (hétfőn) 8-16 óráig a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross u. 4.) zártkörű esemény miatt a 2. emeleti szolgáltatások: a fénymásolás és a helyismereti szolgáltatások szünetelnek! Megértésüket köszönjük!

2016. december 1., csütörtök

John Le Carré: A panamai szabó – könyvkritika

Mr. Andrew Osnard azért érkezik Londonból Panamába, hogy a panamavárosi brit nagykövetség látszólagos alkalmazottjaként a londoni hírszerzés munkáját segítse. Mr. Pendelben, a város leghíresebb szabójában véli felfedezni a tökéletes informátort – a szabó ugyanis a panamai felső tízezernek szabja az alpakkás öltönyöket, sokan megfordulnak nála, fontos intézményekben vesz méretet ő maga is kuncsaftjairól, ráadásul a felesége is a panamai elit közelében mozog. A nyomaték kedvéért Osnard zsarolni is tudja Pendelt: tudja, hogy a múltjából egy fikarcnyi sem igaz abban a formában, ahogy azt Pendel felesége, családja és ügyfelei ismerik. Így Harry Pendel elvállalja az informátor szerepét: ő valóban sokat lát, sokat hall – de, mint kiderül, mindennél jobb a fantáziája. A hamis jelentéseket Mr. Osnard úgy szívja magába, mint itatós a kilöttyentett tintát, a minden valóságalapot nélkülöző információk repülnek Londonba, a pénz meg Pendel fiókjába – ám a lufi, mint az előre látható, kipukkan, a puskaporos hordó pedig robbanásra kész.

Dióhéjban ennyi A panamai szabó története, természetesen a végkifejlet nélkül. Ami viszont ennél sokkal több figyelmet érdemel, az a cselekmény szövése, a párbeszédek, a karakterek, és mindenekelőtt: John Le Carré utánozhatatlan stílusa. A cselekmény szövése a hagyományos Le Carré-módon történik, mondhatni: rögtön az elején bele a közepébe, hogy az igazi elejét majd valahol később, a közepén tudd meg. Bevallom, amikor az első Le Carré könyvet olvastam, ez nagyon furcsa volt. Aztán a második regényénél egyenesen bosszantott – és csak A panamai szabó esetében értettem meg, hogy túl a bosszankodáson és a szálak furcsa összevisszaságán, nem tudom letenni a könyvet. Az elbeszélés mikéntje, a finom humor, a hihetetlenül ízes párbeszédek mind arra késztetnek, hogy ne adjam fel, amíg meg nem értem az összefüggések teljes halmazát.

Külön fejezetet érdemelne a karakterek kidolgozása. Ez is eredeti Le Carré védjegy: hősei általában kémek (jelen esetben egy mondvacsinált kém), az a kép azonban, amit a főszereplőről fest, a lehető legtávolabb áll a James Bond-féle 007-es figurától. Nincs csodaszép járgány, nincs futurisztikus csodakütyü, nincs fegyver kifogyhatatlan tárral (sőt: általában nincs is fegyver), és hiányzik a jobbjáról Halle Berry is. John Le Carré kémjei egyszerű emberek, fegyverük a pengeéles észjárás, emberi érzéseik és hétköznapi problémáik vannak. A regény végére nem az fog érdekelni, hogy mi lesz a végkifejlete a hírszerző tisztek akciójának, hanem azért fogsz izgulni, hogy ez a legbelül csodálatosan egyszerű ember miként hozza egyenesbe az életét, és rendezi sorait a feleségével, a családjával és önmagával szemben!

Az írás az olvasoterem.com oldaláról származik.