könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. május 29., péntek

Thorwald Dethlefsen, Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez – A betegség jelentése és jelentősége

Könyvajánló


Mit teszünk, ha megbetegszünk? Orvoshoz fordulunk. És ez vajon elegendő segítséget jelent-e minden esetben? Egyre többen ismerik fel, hogy a gyógyszerek nem mindig adnak megoldást, sőt néha a mellékhatások miatt újabb gondokat okozhatnak. A legfontosabb pedig azt a kérdést föltennünk, hogy valójában miért is betegszünk meg. Amíg az okot nem értjük meg, csak a tüneteket kezeljük, a probléma újra és újra vissza fog térni, kisebb-nagyobb alakváltoztatásokkal.

Már a 16. századi Európában élt orvos, asztrológus, Paracelsus is azt tanította, hogy a betegségek sokféle oka mind visszavezethető egy fő okra: az ember nem él összhangban a természeti törvényekkel. Ez azt jelenti, hogy nem hallgat arra a hangra, amely a helyes irányba hívja: nem követi a Lelkét, belső igazságát. A betegség ennek a diszharmóniának a következménye.

Thorwald Dethlefsen (német pszichológus, ezoterikus) és Rüdiger Dahlke (német orvos, pszichoterapeuta, természetgyógyász) könyvében ugyanerről az alapról indulunk: minden betegség valamilyen lelki konfliktus testi megjelenése. Legyen szó akár fogfájásról, asztmáról, bélhurutról vagy magas vérnyomásról, mindegyik hátterében pszichés zavarok állnak. A szerzők sorra veszik az egyes szerveket, kórképeket, és a betegségek szimbolikáját feltárva adnak lehetőséget, hogy megérthessük, mi lehet a lelki ok, amire a fizikai tünetek utalnak. Az előszóban felhívják a figyelmet, hogy ez a könyv nem éppen kényelmes olvasmány. Szembesítő, hiszen nem engedi, hogy a betegséget alibiként használjuk megoldatlan problémáinkra. Rámutatnak, hogy milyen változtatásra lenne szükségünk a gyógyuláshoz.

Az olvasó az első részben elméleti alapozást kap, hogy valóban megérthesse, mi is a betegség, és mit jelent a gyógyulás a szerzők világképe szerint, melyből nem hiányzik a metafizikai sík sem. A betegség nem véletlen, hanem jelzés az ember tökéletlenségből a teljességbe vezető útja során, sőt maga az út. Az ember minél tudatosabban igyekszik viszonyulni a kórhoz, az annál inkább be tudja tölteni a szerepét. A könyv aktív és tanulni vágyó hozzáállásra inspirál. Mindenképpen elgondolkodtat önmagunkról, és új nézőpontokat adhat. Ezt segítik az egyes kórképek után feltett kérdések, melyek segítik a téma gyakorlati feldolgozását.

Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke követik Paracelsus legfőbb gondolatát, miszerint az ember azért kapta az élet lehetőségét, hogy önmagára találhasson. És ebben fontos szerepük van a betegségeknek, és még inkább a gyógyulás folyamatának.

Szabados Éva

2015. május 28., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 36.

Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)
II. rész


Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt. Élettörténetének előző része itt olvasható.

A tűzoltással, mely hivatása lett, korán kapcsolatba került. Érettségi után, 1900 novemberében lépett be az akkor 30 éve fennálló Győri Önkéntes Tűzoltó Egyesületbe, itt elméleti és gyakorlati vizsgát tett, és önkéntes tűzoltó tiszt lett. 1905-ben több nagy tűzeset fordult elő, köztük legjelentősebb a Royal Szálloda és a Duna-parti gabonaraktár (elevátor) kigyulladása. Ezek súlyos károkkal és emberáldozattal járó esetek voltak.

Győrött fellendült a gyáripar, egyre több értékes, gyúlékony anyagokkal dolgozó üzem létesült. Mind jobban látszott, hogy a tűzoltóságot és tűzvédelmet önkéntesség helyett a szakszerű, hivatásos, modern eszközökkel ellátott testületnek kellene ellátnia. Erdély Ernő tudta, hogy a megnövekedett tűzveszélyre fel kell készülni, továbbképezte magát. 1906-ban a hivatásos tűzoltó tiszti vizsgát is megszerezte, a győri tűzoltók közül elsőként. Amit tanult, igyekezett továbbadni. Már 1906-ban az előzőeknél alaposabb tanfolyamot tartott tűzoltóknak, a tárgyak többségét ő adta elő.

A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság kiállított tablóképe:

1907-ben a meglévő veszélyforrásokra részletes memorandumban hívta fel a törvényhatósági bizottság figyelmét, itt jegyezte meg: „Ha a Back malomban tűz találna kiütni... a tűzoltóság aligha tudná a mai fogyatékos felszerelés és a malom meg nem felelő berendezése mellett megfékezni”. 1907. szeptember 9-én sajnos valóban kigyulladt és leégett a Back-malom Nádorvárosban, és sok sérült mellett hat munkás és két tűzoltó vesztette életét ekkor. A tragédia hatására a város bizottságot szervezett a tűzrendészeti reformok kidolgozására, és hivatásos tűzoltóság felállításáról döntöttek, melynek kialakításával Erdély Ernőt bízták meg.

A Back malom égése:

1908. november 1-jén az önkéntes tűzoltóság mellett megalakult Győr törvényhatósági jogú város hivatásos tűzoltósága. A kis csapat első parancsnoka Erdély Ernő lett, 12 tűzoltó segítette munkáját. Tudta, hogy a modern tűzoltáshoz nem elég a bátorság, hanem gondozott, élvonalbeli eszközök, szaktudás szükséges. Az oktatást, a gyakorlást, a tűzvédelem megszervezését fontos feladatának tartotta.

A frissen felállt testület napirendjéről a Győri Hírlap 1908. december 25-i számában olvashatunk írást:

A Győri Hírlap 1910. január 16-i számából képet kapunk a tűzoltóság helyzetéről:

A Munkácsy utcai tűzoltólaktanya felszerelését korszerűsíteni kellett. 1910-ben kapta meg a hivatásos tűzoltóság a még 1908-ban megrendelt gőzfecskendőt. 1917 végén két autófecskendőt is beszereztek. Erdély jól ismerte kora élvonalbeli tűzoltó módszereit, eszközeit, és igyekezett korszerű felszerelést biztosítani a győri tűzoltóságnak.

Megérkezett a gőzfecskendő (Győri Hírlap 1910. május 28.):

Gőzfecskendő (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

A tűzoltólaktanya udvara (képeslap a megyei könyvtár gyűjteményéből):

A tűzoltólaktanya udvara (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

A tűzoltólaktanya (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):

Győrnek ajánlott autófecskendő:


A tűzoltólaktanya 18,3 méter magas négyemeletes mászóházzal bővült, melynek az első emeletén a múzeum és a tanterem volt. Igyekezett az önkéntes tűzoltó egyesülettel, a gyári tűzoltósággal és a katonasággal jó kapcsolatot fenntartani.

Kép a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből:

A győri révfalusi iskolában tartották az első iskolai tűzvédelmi riadót (a Győri Hírlap 1910. május 1-jén megjelent cikke):

1910-ben a győri városi hivatásos tűzoltóparancsnoki tisztség mellé megválasztották a Győri Önkéntes Tűzoltóegyesület elnökévé is, így mindkét, amúgy is egy laktanyában lévő városi tűzoltó szervezetet erőforrásaival tudott gazdálkodni.


A Győri Hírlap 1910. április 26-i cikke:

Szintén 1910-ben újjászervezte a megyei tűzoltó szövetséget. Rendszeresen szervezett tanfolyamot önkénteseknek, hetente újonc- és tiszti kiképzést tartott. Bekapcsolódott az országos tűzoltómozgalomba, és az országos szövetség elnökségi tagja lett. 1912-ben megszervezte az első kerületi tűzoltótanfolyamot Győrött, melyet az ország nagyobb városaiban sorra megtartott. 1928-ban a belügyminiszter az országos tűzoltótiszti tanfolyam tanárává nevezte ki.

A Győri Hírlap 1910. április 2-i cikke:

A Győri Hírlap 1910. április 17-i cikke:

Tűzoltólaktanya szoba (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből):

A Győri Hírlap 1913. július 18-i cikke:

Erdély Ernő mint tűzoltóparancsnok az embereivel életét kockáztatva ment tüzet oltani. 1916. május 26-án öt tűzoltójával együtt ő is megsérült a teherpályaudvari tűznél.

A Győri Hírlap 1916. május 27-én megjelent cikke:

Folytatása következik.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.

A képek forrásai:
A címlapon a megyei könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;
A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk közlését ez íráshoz.

2015. május 26., kedd

Programjaink a hétre

Döntéshozatal – Megoldom az életem (Bejczi Andrea előadása a megyei könyvtárban)


Május 28-án, csütörtökön 17 órakor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában(Herman Ottó u. 22., földszint) kerül sor Bejczi Andrea életmód tanácsadó előadássorozatának utolsó rendezvényére, ahol a téma címe: Döntéshozatal – Megoldom az életem lesz.

Tavasz végére, a májusi előadássorozat záró programjára eljutottunk a problémák megoldásáig. Aki részt vett Bejczi Andrea előadásain, tisztában van azzal, hogy hosszú utat tettünk meg, míg megoldottuk problémáinkat. Reméljük, ez az út rávezet bennünket önmagunk teljesebb megismeréséhez, hogy a jövőben hozzásegítsen a jobb döntésekhez.

A Döntéshozatal – Megoldom az életem előadásán olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint hogy mit várunk el, és mit teszünk saját életünkért? Melyek az értékeink? Valamint megismerhetjük a kitartás, a szerencse, a siker forrásait, a teljesség igényének jelentését, a szabad akaratot.

A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!




Rendszerváltás Magyarországon, 1988-1991 - Romsics Ignác előadása a megyei könyvtárban


Május 29-én (pénteken) 17.00 órakor hallgathatják meg az érdeklődők Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, akadémikus előadását Rendszerváltás Magyarországon, 1988-1991 címmel a Dr. Kovács Pál megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának (Baross Gábor u. 4.) harmadik emeleti muzeális gyűjteményében. A belépés ingyenes.

Romsics Ignác egyetemi tanár, a 20. századi magyar történelem neves kutatója, számos könyv szerzője. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra, de ezúttal a közelmúlttal foglalkozik várhatóan érdekes előadásában.











A magányosan sétáló macska - Mesekuckó Füzi Rozival a megyei könyvtárban


Május 29-én, pénteken 16 óra 30-kor a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában (Herman O. u. 22., földszint) a Mesekuckó gyerekprogram újabb előadására kerül sor: ezúttal Füzi Rozimesemondó érkezik A magányosan sétáló macska című mesével. A programra a belépőjegy 300,- forintba kerül, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

„Hallgass, várj és figyelj: ez az eset akkor esett, édes gyermekem, amikor a háziállatok még vadak voltak. Vad volt a kutya, vad a ló, a tehén, a juh, és vad volt a disznó – vadabb már nem is lehetett –, s ott járkáltak a ringó-rengő rengetegben a maguk vad csapásain. De minden vadállatok legvadabbika a macska volt. Magányosan kószált, s minden hely egyforma volt neki.” – Így kezdi bűbájos meséjétKipling a macskáról, amelyben elmeséli, miképpen szelídült a házhoz a macska. De ez a varázslás csak félig sikerült, „mert ha a hold felkél, s leszáll az éjszaka, ismét csak az a macska, aki magányosan sétál, s akinek minden hely egyforma. Ilyenkor aztán kiszökik a ringó-rengő rengetegbe, vagy a nyirkos, vad fákra, vagy a nyirkos, vad háztetőkre, s vad farkát csóválva járkál a maga vad csapásain.”



Színjátszó találkozó - A győri József Attila Művelődési Házban


Május 29–30-án a győrszabadhegyi József Attila Művelődési Házban (Győr, Móra park 1.) színjátszó találkozót szervez a Kaméleon Színjátszó Egyesület. A rendezvény programját a különböző korcsoportok által bemutatott előadások adják. A belépés díjtalan.

Május 29. (péntek)
17 óra Ludas Matyi - Nagybajcsi csoport
19 óra Kakukkfészek - Szombati csoport 

Május 30. (szombat)
10 óra Csillagszemű juhász - Fejlesztő csoport
Átvezető jelenet : Szépség és szörnyeteg
10:45 óra Kacor király - Fejlesztő csoport
11:10 óra Átvezető jelenetek:Holdkóros feleség, Salome, Ollós ember (Jógyerekek képeskönyve) 
Ebéd 
13 :30 óra Anna a kis hercegnő - Pénteki csoport
15 :15 óra Furcsa pár - Nagybajcsi csoport
17:00 óra Hamupipőke - Szombati csoport
18:45 óra A miniszter félrelép - Felmenők társulat
Értékelés, díjátadás.

2015. május 24., vasárnap

Reviczky Gyula: Pünkösd


Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!






2015. május 22., péntek

86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok

Ez évben június 4. és 6. között kerül megrendezésre immár 86. alkalommal az Ünnepi Könyvhét és 14-szer a Gyermekkönyvnapok. Ez időben 10.00 és 18.00 óra között szokás szerint könyvvásár lesz a Baross Gábor úton, és természetesen remek programok várják az irodalom szerelmeseit. Felnőtt és gyermek, könyv- és zenebarát egyaránt talál magának valót a rendezvénykínálatból, és - mint mindig - minden előadás, könyvbemutató, beszélgetés és koncert ingyenes. A Baross úti könyvheti színpadon kívül Kisfaludy Károly Könyvtárunk és az Esterházy-palota is szerepel a könyvheti helyszínek között, az esőhelyszíneket pedig a Gyermekek Háza, a Napóleon-ház és az Esterházy-palota biztosítja. A részletes program innen érhető el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.



2015. május 21., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 35.

Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)
I. rész


Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt.

1881. január 14-én született Győrben, jómódú zsidó családban. 1896-ban a család nevet változtatott, Pollák helyett az Erdély vezetéknevet használták. Az apa, Pollák Ede Újvárosban volt hentes, későbbi felesége, Fleischmann Rozália a város egyik leggazdagabb fűszer- és vegyeskereskedőjének lányaként született. Erdély Ernő nem folytatta a családi vállalkozást, hanem értelmiségi pályára lépett, és a közösség szolgálatát tekintette elsődlegesnek.

1892-1900 között a győri főreáliskolában (későbbi Révai Gimnáziumban) tanult, és már ekkor megnyilvánult irodalmi érdeklődése. Az iskola önképzőkörében Révai nyelvészetéről, valamint gyors- és titkosírásokról tartott előadást, szónoklatban és versmondásban jeleskedett. Szerepléseiért, előadói tehetségéért megválasztották az önképzőkör elnökévé. Életében később az irodalom és gyorsírás nagy szerepet kapott.

Részletek az 1899-1900-es győri főreáliskola értesítőjéből:




A frissen érettségizett fiatalember a helyét kereste Győr irodalmi, társasági életében. Már 1900-tól írt a Győri Hírlapba, de más vidéki lapokban (pl. Debrecen, Arad és Vidéke, Soproni Napló, Felsőmagyarország, stb.) is jelentek meg tárcái, rövidebb elbeszélései, versei. 1902-ben jelent meg a Járt utakon című verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötete, melynek főbb témája a csalódott szerelem.



A szépirodalom kisebb szerepet kapott életében a későbbiekben, bár az 1910-ben írt A tűzoltó című versét mindmáig szavalják ünnepségeken. Szintén 1910-ben, február 20-án jelent meg a Győri Hírlapban A tűzoltóság című verse:


1900 szeptemberétől a városi számvevőség munkatársa lett, ekkor kezdődött tisztviselői pályája. Budapesten jogot tanult az egyetemen, majd 1904-ben a felsőfokú végzettséget is megszerezte államgazdasági számtartásból.

1901-ben az akkor alakult Győri Tisztviselők Körébe is belépett, melynek jegyzőjévé is megválasztották. Első kiadványszerkesztési próbálkozása is ehhez a körhöz kötődik: az 1902 farsangjára rendezett egyesületi bálra 20 oldalas, Táncz című alkalmi kiadványt szerkesztett. 1902 novemberétől pedig megindította a Győri Színházi Lapot, melyet 1903 közepéig szerkesztett.



1904-ben ingyenes gyorsíró tanfolyamot tartott a Győri Tisztviselők Köre kurzusán, 1906-tól 1919-ig okleveles gyorsíró tanárként oktatott a kereskedelmi iskolában, a Győri Gyorsíró Kör elnöke volt. Gyorsíró magániskolát is nyitott 1909-ben Mosonyi Bélával közösen, tanítványai országos versenyek győztesei lettek.

Cikk a Győri Hírlap 1910. május 18-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1935. március 13-i számából:

Az első világháborúban a 32. gyalogezred hadnagyaként vett részt a harcokban, sebesülten, rokkantan, szurony- és golyósérüléssel tért haza.


Ekkor, 1915-ben kérte fel Erdély Ernőt a DAC (Dunántúli Atlétikai Club) nádorvárosi sportegyesület, hogy vállalja az elnöki feladatokat. Elnöksége alatt a sportegyesület fényes korszaka következett. 1916-ban az egyesület megszerezte az Erzsébet ligeti sportpálya használati jogát, és 240 fős lelátót építtetett, ahol 1917-ben már az első nemzetközi mérkőzését játszotta a futballcsapat. Az 1920-21-es évadban a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Kerület alosztályának bajnoka lett a DAC. Erdély Ernő szerette a sportot, a labdarúgást, a labdarúgóbírói tanfolyamot is elvégezte, meccseken rendszeresen szurkolt. Megválasztották a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Alszövetség (NYLASZ) elnökévé is. 1928-ban a DAC elnökségéről lemondott, de megmaradt az alszövetség élén, társelnöke, majd tiszteletbeli tagja lett az MLSZ-nek. A Dunántúli Sport Újság felelős szerkesztője 1930. februárjától a lap megszűnéséig, 1938. december 5-ig.

Cikk a Győri Hírlap 1934. március 20-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. december 22-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. augusztus 8-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. október 27-i számából:

A Győri Korcsolyázó Egylet elnöke, pályaigazgatója is volt. Fejlesztette a Rába-parti korcsolyapályáját, fűtött öltözőt biztosított, szervezte a győri korcsolyaversenyeket.

Cikk a Győri Hírlap 1935. november 26-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1936. november 10-i számából:

Folytatása következik.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.

A képek forrásai:
A címlapon a megyei könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;
A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk közlését ez íráshoz.