könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. május 30., csütörtök

Áramszünet


Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy 2019. június 5-én (szerdán) a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross u. 4.) egész nap áramszünet leszAZ ÁRAMKIMARADÁS EGÉSZ INTÉZMÉNYÜNKRE HATÁSSAL VAN, MERT ITT TALÁLHATÓK A SZERVEREINK. Ezen a napon ZÁRVA lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4.) egésze, a Gyermekkönyvtár (Győr, Herman O. u. 22., földszint) és a Marcalvárosi Fiókkönyvtár (Győr, Lajta u. 27/A.). A Központi Könyvtár Felnőtt Olvasószolgálata (Győr, Herman O. u. 22., emelet) és a többi fiókkönyvtár változatlan nyitvatartással várja olvasóit; ám a kölcsönzés ezen a napon mindenhol szünetel, látogatóink csak a helyben használható szolgáltatásokat vehetik igénybe. Az áramkimaradás miatt honlapjaink, online katalógusaink, digitális könyvtárunk, levelezőrendszerünk és Győri Szalon magazinunk sem lesz elérhető.
A közösségi médiában (Facebook, Twitter és blog) továbbra is megtalálnak bennünket. Megértésüket köszönjük!

2019. május 29., szerda

Ünnepi könyvhét



A Pünkösd miatt a megszokottnál kicsit később, június 13-15. között kerül sor a könyvbarátok által annyira várt Ünnepi Könyvhétre. Ez alkalommal a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér rendezvények sokaságát szervezi. Előprogramként helytörténeti konferencia, és Közösségben énekszóval címmel előadóest lesz.
Találkozhatnak egyebek között Csender Leventével, Szávai Gézával, Zsebők Csabával, Tóth Krisztinával. A Könyvhéten fellép Bognár Szilvia, a Kajárpéci Vízirevü, a Stimmung Band, a Fabula Bábszínház, az IZÉ együttes és a MÉZ is.
A teljes programot tartalmazó leporellót letölthetik innen.

2019. május 28., kedd

Segédkönyvtáros képzés!


A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a jövő tanévben is indít segédkönyvtáros tanfolyamot. A jelentkezés feltétele az érettségi megléte. A megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú. A tanfolyam időtartama: 2019. szeptember 3 – 2020. április 23. A 450 órás képzés csoportos formában, három modulban történik.
A megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú. Jelentkezési határidő: 2019. június 10.
A részleteket is tartalmazó információs anyagot és a jelentkezési lapot honlapunkról letölthetik.
Várjuk jelentkezésüket!

2019. május 27., hétfő

Programjaink a héten


Pódiumbeszélgetés


2019. május 27-én (szerdán) 17 órakor a Bezerédj-kastélyban (Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 9.) kerül sor az „Ismeretlen ismerősök…” – Városi portrék címmel meghirdetett beszélgetéssorozatunk következő rendezvényére. Aki kérdez: Bajzát Zsuzsi, a Győr Plusz Média műsorvezetője. A nap vendége Széles Zoltán vállalkozó, a Széles Húsüzlet tulajdonosa.
Szeretettel várjuk Önt és kedves ismerőseit közösségi beszélgetős előadásainkra közösségfejlesztő szakembereink közreműködésével! A belépés díjtalan.
A program A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.


Előadás 



2019. május 28-án (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross G. út 4., II. emelet) folytatódik a Levéltári délutánok című előadássorozat, amikor is Dr. Bagi Zoltán, Győr Megyei Jogú Város Levéltára főlevéltárosa Raimondo Montecuccoli címmel tart érdekesnek ígérkező előadást.
„Ha valakit megkérdeznének a háborúhoz szükséges dolgokról, azt mondaná, hogy három dolog: pénz, pénz és pénz!” Ha mást nem is, akkor ezt a gondolatot szinte mindenki ismeri, amit Raimondo Montecuccoli az Aforismi dell' Arte Bellica című munkájában írt le. Igaz, azt sem tagadhatjuk le, hogy ezt az aforizmát valójában nem ő találta ki, csak ügyesen átvette és alkalmazta. A hálás utókor pedig már neki, a német-római császár és magyar király híres, talján származású hadvezérének tulajdonítja e frappáns mondatot. Montecuccoli származása és életpályája egyébként is bővelkedik érdekes és különös eseményekben, helyzetekben. Emellett nem állt távol tőle, nem csak a más tollaival való ékeskedés, de saját hírnevének „elvtelen” öregbítése sem. Fényesen felívelő karrierje során azonban mind a harcmezőn, mind a politikában, mind pedig a hadszervezésben és mindennapos irányításában megállta a helyét. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1660-tól egészen 1680-ban bekövetkezett haláláig a győri végvidék parancsnoki, Oberst in Raab tisztségét is betöltötte.
A rendezvény díjtalanul látogatható!

Előadás 




2019. május 29-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross u. 4.) rendezvénytermében Ady Endre költészete a magyar sors tükrében címmel Szántai Lajos előadását hallhatják.
A rendezvény az ADY 100 programsorozat része a költő halálának 100. évfordulója alkalmából.
A belépés díjtalan.

Pódiumbeszélgetés



2019. május 30-án (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) kerül sor az „Ismeretlen ismerősök…” – Városi portrék címmel meghirdetett beszélgetéssorozatunk záró rendezvényére. Aki kérdez: Bajzát Zsuzsi, a Győr Plusz Média műsorvezetője. A nap vendége Bogdán Eszter énekes.
Szeretettel várjuk Önt és kedves ismerőseit közösségi beszélgetős előadásainkra közösségfejlesztő szakembereink közreműködésével! A belépés díjtalan.
A program A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Táncest



2019. május 31-én (pénteken) 18 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra park 1.) az Akkordeon Tánczenekar közreműködésével táncestet szervezünk.
A rendezvény 100,- forintos regisztrációs jeggyel látogatható, ami a helyszínen vásárolható meg május 27-től, a művelődési ház nyitvatartási idejében.

Mesekuckó



2019. május 31-én (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman O. u. 22., földszint) ismét Mesekuckót tartunk. Az érdeklődők az Aranykapu zenekar Daloló erdő című gyermekkoncertjén vehetnek részt.
A rendezvény 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen válthatók május 27-től 14.00-től 18.00 óráig.

2019. május 23., csütörtök

ADY 100 Az Ady Versek MásKÉPp pályázat kreatív fotósait díjazzuk


Ady Endre halálának 100. évfordulójára, középiskolások számára hirdetett fotópályázatunk értékelése lezárult. Pályázni lehetett olyan fotóval és/vagy filmetűddel, amely Ady Endre költészetének a pályázók számára leginkább megérintő üzenetéről szól.
Az értékes pályamunkákból a legjobbakat díjazta a zsűri:
1. Termeczky Kata - Hunyadi János Középiskola, Csorna
2. Dobos Dorina - Hunyadi János Középiskola, Csorna
3. Kuti Gergő – Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnázium, felkészítő tanára: Sallay-Selmeczi Anikó.
Különdíjban részesül Holchauser Liza, Révai Miklós Gimnázium és Végh Vanessza, Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, felkészítő tanára: Kissné Kostelec Éva.
A díjazottak nyereményeiket 2019. május 22-én (csütörtökön) 16.50-kor Beck Zoli, a 30Y frontemberének A dalszöveg és a vers problematikája című zenés-beszélgetős műsora előtt, a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross u. 4., II. emelet) vehetik át.
Virtuális galériánkban a legjobb pályamunkák tekinthetők meg.
A képek galériája megtekinthető ITT .

2019. május 22., szerda

Filmajánló


Phillips kapitány

Phillips kapitány egy 2009-ben, Afrika szarvának partjaitól nem messze megtörtént esetet dolgoz fel, amikor szomáliai kalózok megtámadták az amerikai Maersk Alabama teherhajót. A hajó kapitányát, Richard Phillips-et túszul ejtették, és váltságdíjat követelve több napig fogva tartották a tengeren, az eseményeknek az amerikai haditengerészet beavatkozása vetett véget. A kapitány később könyvében emlékezett vissza a túszdrámára, ezt felhasználva írta meg a forgatókönyvet Billy Ray.
A rendezői székbe Paul Greengrass ült. A film Greengrass-ra jellemzően a helyzet aprólékos, de nem túlságosan elnyújtott felépítésével indul, mindkét, később főszerephez jutó karakter (a kapitány és a kalózok vezére) hátterét igyekszik vázlatosan felfesteni a vászonra. Jelen van az egész cselekmény során a kézi kamerás, vagy legalábbis nagyon gyorsan ide-oda mozgó felvételek szerepeltetése, amelyek a statikus, hagyományos képsorokkal váltakozva nagyban segítik a helyzet átélését, sokszor ott érezzük magunkat a Maersk Alabama fedélzetén. A feszült percek ott veszik kezdetüket, amikor az óriási teherhajó radarján felbukkan két, gyorsan közeledő motorcsónak állig felfegyverzett kalózokkal, akiknek egy célja van: minél több pénzt szerezni – bármi áron. Mindennemű fegyver hiányában Phillips kapitány és a hajó legénysége magas nyomású víztömlőkkel és jelzőfegyverrel próbál szembeszállni a kalózokkal, és megakadályozni feljutásukat a fedélzetre – sikertelenül, mert a kalózok feljutnak a hajóra…
Az ilyen jellegű filmekben különösen nagy szerep hárul a két összecsapó fél vezetőit megformáló színészekre. A hajó kapitányának figurája Tom Hanks-nek jutott, aki a cselekmény egészében hiteles, visszafogott és nagyon emberi alakítást nyújt. A kalózok vezérét egy, a forgatás során castingolt amatőr színész, (az eredetileg sofőri feladatokat ellátó) Barkhad Abdi játssza. Míg Hanks emberi és hiteles játéka végtelen profizmusából, Abdié a jó értelemben vett amatőrségéből és egyértelmű tehetségéből ered. A félelmetesen sovány férfi egész megjelenése, tekintete – erős akcentusával kiegészülve – szuggesztív hatással van a nézőre, igazán méltó párja Tom Hanks-nek. Kettejük verbális és fizikai összecsapásai során sajátos viszony alakul ki közöttük, miközben távolabb nem is állhatnának egymástól: a jómódú, nyugati kultúrkörből érkező, fehér, amerikai kapitány és a szegény, szomáliai, fekete kalóz, aki a megélhetésért nyugati teherhajókat rabol ki.
Greengrass elkerüli a hollywoodi produkciók gyakori hibáját, nem választja el emberi mivoltuktól a főszereplőket, mind a kapitány heroizálását, mind a kalóz démonizálását mellőzi. A Phillips kapitány egy, a súlyos hibákat mindvégig ügyesen elkerülő, lehengerlően erős színészi alakításokat felvonultató, fontos kérdéseket felvető, izgalmakban gazdag és feszültséggel teli, bő két órát ígérő túszdrámába oltott thriller, mely mindenképpen érdemes a figyelmünkre.

2019. május 21., kedd

Pályázat eredmény



A gyermekkönyvtárunk által a Mesél az erdő… címmel alsósoknak készített pályázati füzetünk értékelése megtörtént. Az 57 pályázó közül a legeredményesebb 16 megoldó könyvjutalomban részesül. A nyertesek a köteteket nyitvatartási időben, május 15-től átvehetik  a Gyermekkönyvtárban (Győr, Herman O. u. 22., földszint).
A pályázók eredményei megtekinthetők honlapunkon.
Köszönjük a szép megoldásokat, és gratulálunk a díjazottaknak!

2019. május 20., hétfő

Programjaink a héten


Beszélgetés a Központi Könyvtár klubjában

2019. május 20-án (hétfőn) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) folytatódik az „Ismeretlen ismerősök…” – Városi portrék című beszélgetéssorozat. Aki kérdez: Bajzát Zsuzsi, a Győr Plusz Média műsorvezetője. Vendégei: Győr városrészeinek ismert egyéniségei.
A nap riportalanya Takács Dávid fogorvos
Szeretettel várjuk Önt és kedves ismerőseit közösségi beszélgetős előadásainkra közösségfejlesztő szakembereink közreműködésével! A belépés díjtalan.
A program A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Filmklub


2019. május 21-én (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4., II. emelet) vetítés kezdődik. Az érdeklődők Mosonyi Szabolcs és alkotótársa, Bagladi Erika legújabb természetfilmjét, a Vad Balatont láthatják.
A televíziós változatból kimaradt jelenetekkel bővített magyar természetfilm vetítési ideje 50 perc.
A belépés díjtalan.

Beszélgetés Beck Zolival


2019. május 22-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross u. 4.) rendezvénytermében A dalszöveg és vers problematikája: esztétikai, poétikai különbözőségek címmel pódiumbeszélgetés lesz Beck Zoli a 30Y frontemberével, aki egyben egyetemi oktató is.
S hogy ne csak beszéd legyen, Zolinál gitár is lesz.
A belépés díjtalan!

 Városi portrék


2019. május 23-án (csütörtökön) 15.30-kor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra park 1.) kerül sor az „Ismeretlen ismerősök…” – Városi portrék című programsorozat következő beszélgetésére. Aki kérdez: Bajzát Zsuzsi, a Győr Plusz Média műsorvezetője. Vendégei: Győr városrészeinek ismert egyéniségei.
Az est vendége Borbély János aranykoszorús cukrászmester (Öcsi Cukrászda).
Szeretettel várjuk Önt és kedves ismerőseit közösségi beszélgetős előadásainkra közösségfejlesztő szakembereink közreműködésével! A belépés díjtalan.
A program A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

 Városi portrék



2019. május 24-én (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4., II. emelet) kerül sor az „Ismeretlen ismerősök…” – Városi portrék című programsorozat soron következő beszélgetésére. Aki kérdez: Bajzát Zsuzsi, a Győr Plusz Média műsorvezetője. Mostani meghívottja Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár.
Szeretettel várjuk Önt és kedves ismerőseit közösségi beszélgetős előadásainkra közösségfejlesztő szakembereink közreműködésével! A belépés díjtalan.
A program A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.


2019. május 18., szombat

Rendkívüli zárvatartás

Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy Központi Könyvtárunk (9023 Győr, Herman Ottó út 22.) felnőtt- és gyermekkönyvtára, valamint Kisfaludy Károly Könyvtárunk (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.) a mai napon (2019. május 18-án, szombaton) technikai okok miatt zárva tart. Levelező rendszerünk, valamint webszerverünk működni fog, ezért e-maileket a hétvégén is tudunk fogadni, valamint honlapunk és online kulturális magazinunk, a Győri Szalon is elérhető lesz.
Megértésüket köszönjük!

2019. május 16., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 134.

A Radó-sziget a 20. században


Előző cikkemben, A győri Rába-sziget a 19. században – A „közgyönyörködtető sétatér” című részben nyomon követtük, hogy a Rába ágai közt fekvő sziget az 1800-as években a szépítő egyletnek és a közfigyelemnek köszönhetően miként vált valóságos paradicsommá, árnyas fáinak és a város közelségének köszönhetően kedvelt pihenőhellyé. A 20. század viharos eseményei, eszmei áramlatai azonban e kis területen is lenyomatokat hagytak.

Mindezt jól mutatja a sziget gyakori átnevezése is. A századfordulón a színház felőli részt Radó Kálmánról, a Rábaszabályozó Társulat kormánybiztosáról Radó térnek hívták, az északit, az egykori Sétateret Kisfaludy Károly szobrának elhelyezése után Kisfaludy térnek vagy Kisfaludy-szigetnek emlegették. A színház helyén épült Hősi emlékmű átadása után Hősök terének hívták ezt az területet, 1938-ban a Mussolini sétány elnevezést adták a Kioszk felőli részre. 1945-től két évig a Bajcsy-Zsilinszky-sziget név élt tovább 1947-ig, amikor a városi tanács a teljes szigetet Radó térre nevezte át. 1949-ben Fjodor Tolbuchin szovjet tábornagy után a Tolbuchin sétány lett a hivatalos név, majd 1957-ben Hősök tere, 1974-ben ismét Tolbuchin sétány, de a sziget a köznyelvben továbbra is csak „Radó” maradt. A Radó tér nevet 1991-től kapta vissza hivatalosan.

A 20. században épületek tűntek el, emeltek helyettük újakat, szobrot bontottak és emlékművet emeltek, emléktáblát cseréltek, de ma is van olyan építmény a szigeten, amely már három évszázadot is megélt, és romos falaival várja jövőjét.

Dunántúli hírlap 1904. június 12.:


A színház

Az 1798-ban épült színház – ahogy az előző részben láthattuk – a 19. században folyamatos átépítéseken és felújításokon esett át. Mivel ártérben állt, az árvíz is rendszeresen kárt tett benne. 1901-től Bella Kálmán színházigazgató mindent elkövetett, hogy újjávarázsolja, bevezette többek közt a „villamvilágítást” is.

Dunántúli Hírlap, 1901. július 4.:


A 19. században hiába sürgették folyamatosan új színház építését, a városi költségvetésre hivatkozva minden esetben csak a toldozgatás maradt. Sajnos ez a gyakorlat a 20. század elején is folytatódott. Lám Frigyes 1928-ban azt írta, hogy már három színház épülhetett volna fel a javítási költségekből.

A színház nézőtere 1926-ban:


1927-ben a szakértői bizottság tűz- és életveszélyesnek ítélte a színházat, többszöri halasztás után végül bezáratták.

Dunántúli Hírlap, 1927. szeptember 1.:


Glück József fotói:



Bár sokan ekkor is új színház építésében láttak megoldást, 1927-ben még mindig átépítésre készült terv a város megbízásából. A Vágó László tervezte átépítés 320000 pengőjébe került volna a városnak.

1928. március 1-jén tartották az utolsó előadást. A bezárás után a győriek évekig nélkülözték a színházat, így Sziklai Jenő szegedi színigazgató, felismerve az igényt, társulatával végül az Apolló mozit bérelte ki, ahol telt házas előadásokat tartott.

Esti Kurir, 1933. június 10.:


Győr sz. kir. város mérnöki hivatala 1933 novemberében elrendelte a régi színház lebontását, ami még márciusban is tartott (Győri Hírlap, 1934. március 2.):



A Képes Pesti Hírlap tudósítása a bontásról (1934. március 29.):


A régi színház bontásáról további képek láthatók a Régi Győr oldalán.

Sziklai Jenő színházigazgató a lebontott színház helyére 1934-ben 15000 pengő költséggel 900 személyes nyári színházat épített deszkából és vászonból. „Ízléses és modern megoldás a nyári színház, amely bár teljesen deszkából van, mégis tűzmentes. A deszkaépület kívülről tűzálló anyaggal van preparálva és hőszigeteléssel borítva, úgy néz ki, mint egy modern német épület. Csupa egyenes vonal, egysíkú felület.” (Délmagyarország, 1934. május 30.)

Győri Hírlap, 1934. április 29.:


A Sziklai Jenő által 1934 májusában benyújtott építési engedély (Győr Város Levéltára):


Délmagyarország, 1934. május 30.:


A megépített ideiglenes színház engedélye szeptemberig szólt. Az áldatlan helyzetet látva az Országos Színészegyesület a gondok megoldásához 30000 pengő kölcsönt ajánlott fel Győr városának, 10 évi törlesztésre; egyik feltételül szabták, hogy a jelenlegi deszkaépületet még egy évig ne bontsák le. A város nem fogadta el az ajánlatot, hajthatatlan volt a deszkaszínház bontásával kapcsolatban. A halogatások után a Győri Hírlap 1934. október 27-i száma tudósított arról, hogy az „ormótlan deszkaszínház” bontási munkálatait végre elkezdték.

A Sétatéri Sörödétől a későbbi Park vendéglőig

Még 1798-ban Reinpacher József egy bódét is állított az akkori színház mellé a színészek és a közönség kiszolgálására, az egykori csapszéket a 19. században Sétatéri Sörödeként ismerték. Többször átépítették, a századfordulón mint Sörcsarnokot hirdette bérlője, Gold B. József vendéglős, aki téli idényre is használhatóvá tette az épületet. 1900 májusában Mojzer Antal, a Fehér Bárány szálloda tulajdonosa bérelte a várostól.

Győri Hírlap, 1900. május 29.:


1903. április 1-jétől a hazai és külföldi tanulmányútjai után Győrbe visszatelepülő Benes Pál festőművész (a későbbi vegyészeti gyár egyik tulajdonosa) bérelte ki a várostól 3 évre az épületet. 1903. június 7-én arról ír a Győri Hírlap, hogy Benes Pál műtermet rendez be a régi Sétatéri Söröde helyiségeiben, és ott festőiskolát nyit.


Az épületet új funkciójának megfelelően át is alakíttatta: „Ügyes üvegtetőt konstruált a régi falak fölé, mely felülről vesse be a szükséges világosságot, tarka függönyökkel borította be a nedvesebb, nyirkosabb helyeket, tarka színvázlatokat helyezett ide és oda is festői rendetlenségben, szóval a rozzant öreg építmény egy bohémtanya üde fiatalságát öltötte fel.” (1903. december 16.) 1904 júniusában továbbra is Benes Pál festő bérelte a helyiséget a várostól. A műtermen Horváth Adorján szobrásszal osztozott, művésztársaival rendszeresen rendezett itt kiállításokat.

Győri Hírlap, 1904. július 3.:


1907 áprilisában az Iparos Kör jogutódjaként megalakult az Iparos és Polgári Kör, ennek vezetősége kiszemelte székháznak a régi Sétatéri Sörödét. Tervezték, hogy az épület három termét teljes mértékben átalakítják, kicsinosítják, a környezet nyári időben is kellemes lesz tagjaiknak. A városhoz folyamodtak a helyiség átengedéséért.

Benes Pál három évre megújított bérleti szerződése még tartott volna 1909-ig, ennek ellenére a város felmondta azt. Benes előbb perelni akart, végül 1908 májusában a Győri Iparos és Polgári Körrel egyezségre jutott: azonnal átadja az épületet, a befektetései a kör tulajdonába mennek át, de 800 koronával kárpótolják ezekért. A helyiség átépítéséhez azonnal hozzá is láttak, azt tervezték, hogy még az évben el is készülnek vele. Az átalakítás, bővítés 18-20 ezer korona költséggel járt, 26 áldozatkész iparos jóvoltából valósulhatott meg. A felújított épület ünnepélyes avatására végül 1909. április 20-án került sor.


A továbbra is működő vendéglő bérlője Pernitz Lajos lett. A híradások szerint 1912-ben egy éjszaka egy részeg vendég rálőtt, szerencsére felépült, és 1916-ig még tovább bérelte az egységet, amikor átadta azt Kutassy Vilmosnak. 1920. január 20-án arról tudósítottak, hogy a kör a Skarba fivérekkel kötött szerződést a vendéglő működtetésére.

Győri Hírlap, 1920. május 8.:


1920 februárjában alakult meg az Auróra Műpártoló Egyesület, amely a Győri Iparos és Polgári Kör helyiségeiben tartotta összejöveteleit. Célkitűzésük volt, hogy nívós kulturális programokat szervezzenek a „keresztény magyar szellem” nevében.

1921-ben a Parkvendéglő felirat került a homlokzatra. Skarba József idejében modernizált vendéglője igen jó hírnévre tett szert, konyhája különösen kedvelt volt a győri közönség körében.

1934 áprilisában a városi kisgyűlésen megtárgyalták, hogy a színház lebontása után szabaddá váló terület csak úgy rendezhető, ha az iparos kör elavult épületét is lebontják. Annak idejét ez év őszére jelölték meg, de végül 1935. februárra húzódtak át a munkálatok.

Győri Hírlap, 1935. január 26.:


A Hősök emlékműve

A város vezetése 1927-ben Farkas Mátyás polgármester idején határozta el, hogy Hősi emlékművet állíttat. 1936-ban Späth Gyula polgármester karolta fel az emlékmű ügyét, melynek helyét az elbontott színház és Park vendéglő területén jelölték ki.

A bontás utáni terület jobbra:



Az emlékmű ünnepélyes avatásán, 1938. július 3-án este Späth Gyula polgármester is beszédet mondott.



A felavatás után a sziget ezen részét Hősök terének kezdték nevezni. Élénk társadalmi vita indult, hogy az eddig szabadtéri koncerteknek is helyet adó szigeten az új kegyeleti hely közelében milyen zene szólhat ezután.

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. szeptember 11.:


1939-től 1946-ig rendszeres koszorúzást tartottak az emlékműnél, majd a rendszerváltás után felélesztették a Hősök napján tartott megemlékezéseket. Az emlékművet 1996-ban felújították. 2019 áprilisában adták át a megújított medencét, mely ezentúl a 20-20 befelé spriccelő fúvókának köszönhetően nemcsak tükröződő medenceként, hanem szökőkútként is funkcionál.

A Csónakázó Egylet háza

A Csónakázó Egylet csónakházának avatóünnepségét 1897. június 7-én tartották meg. Négy év múlva, 1901. október 1-jén a Dunántúli hírlap ezt írta: „A csónakázó egylet új pavilonját már megviselte az idő. Gerendázata és tornya elromlott, ki kell igazítani. Tegnap adott be a tanácshoz az elnökség távollétében Huber Dániel pénztáros, melyben az alapgerendázat helyreállítására és a torony lebontására kér engedélyt.”

Előzménye, hogy a Radó-sziget 1899 szeptemberében víz alá került, a torony melletti két csónaktárolót is elöntötte a víz. A „csengettyűs torony” alapgerendája is elkorhadt, a csónakház padló- és talpgerendái is megrongálódtak.

A Győri Hírlap 1902. április 10-én így tudósított: „A közgyűlés elfogadta Németh Károly igazgató által előadott építkezések tervét és költségirányzatát. Az egylet ugyanis az eddigi pavilon kibővítésére az épület Radó-téri végéhez befelé a Rába felé egy szárnyépületet akar emelni, melyben az emeleten a társalgási szoba, alul pedig az egyleti szolga számára fenntartott lakás lenne. Költsége kikerülne abból a kölcsönből melyet az egylet az idén építkezési célokra felvett.”

A Csónakázó Egylet 1902 áprilisában ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A Mihálkovics Tivadar elnökletével tartott közgyűlésen megemlítik az az évi építkezést is. Az eredeti tornyos, Hets Antal-féle romantikus, eklektikus épületet átépítették, tornyát lebontották, egyik oldalát L-alakban kibővítették. Az átépítés utáni állapot az 1930-as évekig állt fenn. Valószínűleg ekkor bővítették a Rába felőli toldalékot.

Az 1902-ben átépített, a toronytól megfosztott és kibővített csónakház:


A regatta ház az 1920-as évek közepén:


Az 1930-as átépítés után:


A Győri Csónakázó Egylet a fordulat évéig állt fenn, ekkor a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Győri Vörösmeteor Sportklubja kapta meg az épületet és a hajóparkot. 1968. július 1. után a Győri Ipari Győri Spartacus Sportkör néven működtette tovább a klubot. 1983-84-ben jelentősebb felújításon esett át. A csónaktárolót és a földszinti lakást, valamint az emeleti helyiségeket belső hőszigetelő burkolattal látták el, és részben felújították a gépészeti berendezéseket is. A terveket a Győri Tervező Vállalat készítette. Legutóbb a sárkányhajósok használták csónakháznak.

2001-ben a TUSCULUM Kft. építésze, Pattantyús-Ábrahám Ádám rekonstrukciós tervet készített a csónakház helyreállítására. Az épület állapota napjainkra szemlátomást leromlott, feltámadására vár a „regatta ház”, a magyarországi evezős sport építészeti emlékének ritka megmaradt példája. A jelenlegi tulajdonos, az Unicentrál Vagyonkezelő Kft. állagmegóvást végez, a tervek szerint az épület alapoktól történő teljes újjáépítése hamarosan megkezdődik, az eredeti csengettyűtornyos terveknek megfelelően.

A felújítást a legkorábbi állapotokhoz visszanyúlva tervezik (Vasárnapi Lapok, 1897. június 27.):


Az új kioszk

A sziget északi felén a 19. század végén készült el a Mádai-féle Kioszk átépítése, kibővítése. Ez a második számú kioszk 20 évig szolgálta a várost. 1915-ben Németh Károly, a Győri Olvasó Egylet (Kaszinó) akkori elnöke vetette fel 1915-ben a kaszinó és az új kioszk építésének ötletét (Győri Nemzeti Hírlap, 1936. november 4.). A tervezett költségvetés 270 ezer korona volt, melyet a Győri I. Takarékpénztárnál felvett kölcsönnel Keller Gábor 70 ezer koronás hozzájárulásával akart megvalósítani. A kölcsön felvételéhez az építkezni kívánó addigi bérlő, Keller a város kezességét kérte, ennek fejében az épület három év múlva a város tulajdonába menne át.

A Dunántúli Hírlap 1916. április 11-én ezt írta: Szőke Imre budapesti műépítész nagyszabású tervet dolgozott ki az új Kioszk és Kaszinó épületére, Keller Gábor 1916 áprilisában nyújtotta be építési kérelmét a városhoz. Indokai a következők: „Győr sz. kir. város tulajdonát képező u. n. Kioszk épület a Kisfaludy téren, mint favázas épület céljainak ezen minőségénél sem befogadó képességénél fogva egyáltalán nem felel meg…”, ugyanakkor a „Győri Olvasó Egylet, Kaszinó, mely a város középosztályának egyetlen társasköre, jelenlegi elhelyezésében nem képes társadalmi hivatását kellőképpen betölteni”. Bemutatta a terveket is. Az új épületet a Kisfaludy-szobor helyére tervezték szobor áthelyezésével, a régi Kioszk elbontásával.


Dunántúli Hírlap, 1916. április 11.:


Az új, impozáns Kioszk és Kaszinó épület a békére készülve, az első világháború okozta munkaerőhiány ellenére megépült. Az évi törlesztési részlet 16 ezer korona volt, ebből 12 ezer esett a Kioszkra, a Kaszinó fizetett 4000 koronát. A város végül rendezte a bank felé a kölcsönt, így 1920-ban az épület városi tulajdonba ment át.

1917. november 11-én nyitotta meg Keller Gábor a kávéház helyiségeit, „amelyben csupa szemnek és jó ízlésnek kellemes szín és forma uralkodik. A fő szempont a belső kiképzésnél, hogy ne nemzetközi kávéház benyomását keltse, hanem éppoly intim és klubszerűen otthonos legyen, mint amiképp a mai, az öreg Kioszk is, ami annyira kedvessé lett amiatt az úri közönség előtt.”


Az egykori kávéház:




1919-ben a Tanácsköztársaság három intézménye kapott itt helyet. Az épületben működött a katonai direktórium, az ifjúmunkások oktatási központja és a munkáskaszinó.

A háború után a város idegenforgalma fokozatosan felélénkült, a konjunktúra idején az üzlet virágzott, a Kioszk épülete előtt gyakran álltak külföldieket szállító autóbuszok, autók, ugyanakkor a városi egyesületek is rendszeresen tartották itt társas összejöveteleiket, jótékonysági rendezvényeiket. A gazdasági válság idején a vendégforgalom, a fizetőképes kereslet drasztikusan csökkent. Keller Gábor bérlő később megépítette az úgynevezett rádiótermet is, mely igen sok pénzébe került. A bérletet egy idő után nem tudta fizetni, adósságokat halmozott fel. A város így 1934 júliusában megvált bérlőjétől, és újat keresett. 1935 márciusában kalapács alá került a kávéház berendezése, többek között 6 bőrdívány, 300 darab szék, 79 márványasztal, 6 facsillár, 5 biliárdasztal, 210 kerti szék, 180 vas asztal, 30 tükör.

A Győri Hírlap 1936. október 30-i tudósítása szerint bezárták a Kioszkot, „a nyári idegenforgalom központját, ahonnan angolok, németek, franciák, olaszok és belgák vetettek elismerő pillantást a romantikus püspökvárra és a békés Rábára.”

Szórólap az 1930-as évek végéről:


1937 márciusában Bay Ferenc könyvtárigazgató vetette fel, hogy kultúrpalota lehetne a Kioszk, mely a város több kulturális intézményének adhatna közös otthont. (E gondolatot az 1950-es években élesztették fel.)

1936-tól Schultz Márton budapesti főpincér bérelte az intézményt, a 30-as évek végén újra megnőtt a vendégforgalom, egymást érték a bálok és társas rendezvények. Éjszakai bárként is működött Kioszk café (majd az 1940-es években Kioszk grill) néven, havonta új műsorral jelentkezett, állandó zenekarokat, divatba jött jazz együtteseket szerződtettek.



Úri társaság 1937-ben:


A luxuskategóriába tartozó szórakozóhely még a második világháború idején is gyakran volt zsúfolt. 1944 novemberében sebesült katonákat ápoltak az emeleti részen. 1945-ben a németek bevonulása után német tábori kórház lett.

A háborúban az épület megrongálódott. A városi tanács bérlőtől várta volna az újjáépítést, de megfelelő jelentkező hiányában a város maga kezdett a tetőszerkezet kijavításába. 1948. május 9-én avatták fel a szociáldemokrata párt (SZDP) új székházát a Kioszkban, az avatóbeszédet Szakasits Árpád mondta. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) létrejötte után a városi szervezet székhelye lett az egykori úri kaszinó, később a néphadsereg tiszti klubja vette birtokába.

A vöröscsillagos egykori „úri kaszinó” 1950-ben (Fortepan, Adományozó: UVATERV, képszám: 79937):


A Magyar Nemzet 1954. december 28-i számában foglalkozott győri népfrontbizottság kulturális tervével. Szerintük a festői helyen álló Kioszk gyakorlatilag kihasználatlan, pedig itt lehetne a Győri Művelődés Háza. A földszinten zenei rendezvényeket tartanának, az emeletre kerülne a megyei könyvtár. Itt kapna helyet az Értelmiségi Klub és a Győri Írócsoport is.

1955-ben többen is igényt tartottak az épületre, a színház, a könyvtár, a DISZ-bizottság az Ifjúság Házának szerette volna, ugyanakkor a vendéglátók az eredeti funkció visszaállítását akarták.

A megyei könyvtár 1956-1968-ig kapott otthont falai közt. A TIT elődje, a TTIT, a Kisfaludy Színház kamaraszínháza és bábszínháza is működött benne. A kamaraszínház megszűntével ismét vendéglő lett a nagyteremből. A földszinti étteremben iskolásokat is ebédeltetettek.

1965-ben a szakemberek megállapították, hogy az épület állaga egyre romlik. A tanács és a budapesti Hungaria Szálloda és Éttermi Vállalat közt megállapodás született, hogy a győri Kioszk helyén egy reprezentatív vendéglátó kombinátot építenének. A győri tanács vállalta az épület lebontását, a közművek kiépítését. A megyei könyvtárat szükségmegoldásként három helyre telepítették ki.

1969-ben végleg kimondták, hogy az épület veszélyes, lebontásra ítélték. A Kisalföld 1969. október 22-i számában az illetékesek azzal indokolták a bontás szükségességét, hogy a szigetelés nélküli alapokat az állandó víz kikezdte, statikailag meggyengítette, szórakozóhelynek így már nem alkalmas. A cikk szerint a javítási költségek olyan magasak lennének, amennyibe egy új építése is kerülne. Az ultramodern, körteraszos új Kioszk építtetője a Hungaria Szálloda és Éttermi Vállalat lenne, 8 millió forintból 1971-re el is készülne.

1970. május 22-én bezárt az étterem, amely utolsóként használta az épületet. 1970. szeptember 1-jén a hazánkban „ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok műszaki szakemberei többszöri robbantással tették lehetővé”, hogy a bontás időre, október 15-ére befejeződhessen. (A bontásról további képek a Régi Győr oldalán láthatók.)

Az építés azonban nem kezdődött el, a budapesti vállalat forráshiányra hivatkozott. 1971. június közepén még egy gazzal benőtt óriási gödör tátongott az egykori Kioszk helyén.

Horváth Andor és Majoros Gábor építészek tervei alapján a Jereván Kioszk szórakozóhely 1973 és 1977 között épült fel, amely cukrászda, kávéház és étterem is lett egyben.



Ma már Aranyszarvas fogadóként ismert az épület, melyben étterem is működik.

A Kisfaludy-szobor

Az új Kioszk építésével szorosan összefügg Kisfaludy Károly szobrának sorsa. Már az építkezés során többen tiltakoztak a közadakozásból felállított szobor elmozdítása ellen. Az építkezés során a parkban, az épület mögött helyezték el.


Az elbontott szobrot négy évig nem állították fel, egy kalyibát építettek a fekvő szobor köré, volt idő, hogy víz alá is került. 1920-ban már olyan nagy volt a felháborodás, hogy felvonulást szerveztek a bódéhoz, és kultúrbotrányt emlegettek. Még Benárd Ágoston népjóléti miniszter is megtekintette a helyszínt, végül meghozta a város a döntést a szobor Erzsébet téren történő felállításáról.

Dunántúli Hírlap, 1920. október:




Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Aki a Kioszkot meglátta, hazatért : retró : a hajdanvolt kávéház végnapjairól. /Laczó Balázs = K2, 2015. jún. 27. p. 6-7.
Bezárták a győri Kioszkot. = Kisalföld, 1970. május. 26. p. 8.
Bomlik a pénzügyi palota, pusztul a KIOSZK. Az állam és a város alszik. = Dunántúli Szabad Nép, 1946. november 15.
Csónakázó egylet háza. = Dunántúli Hírlap, 1901. október 1.
Élet költözika szigetre. Ilyen lesz az Új Kioszk. /N.M. = Kisalföld, 1969. október 22.
Felavatták az új szociáldemokrata otthont. = Győri Munkás, 1948. május 10.
Felépül-e Győrött a kioszk? Válasz a pártmunkások kérdéseire. /Imre Béla. = Kisalföld, 1971. július 16.
Felépül-e a Kioszk és mikor? = Kissalföld, 1970. október 1. p. 8.
Győr kulturális élete és problémái. /Gyertyán Ervin. = Népszava, 1955. március 12.
Győr szabad királyi város és vármegye. Győr, 1926.
A Győri csónakázó egylet közgyűléséről. = Győri Hírlap, 1902. április 10. p. 3.
Győri hétköznapok. /Csapó György. = Magyar Nemzet, 1955. augusztus 30. p. 3.
Kioszk-ügy. = Győri Nemzeti Hírlap, 1936. november 4.
A Kioszktól az olajgyári kéményig : retró : épületrobbantások Győrben. / Laczó Balázs = K2,2018. ápr. 7. p. 6-7.
Robbantották a Kioszkot. = Kisalföld. szept. 3. p. 8.
A „Szép Győr” terve a népfrontbizottság munkatervében. = Magyar Nemzet, 1954. december 28. p. 3.
Torma Attila: Régi győri szállodák, vendéglők, kávéházak... : turizmus és vendéglátás, 1850-1950. Győr, 2018.
Az új Kioszk- és Kaszinó-épület. Szőke Imre műépítész terve.= Dunántúli Hírlap, 1916. április 11. p.1-2.
Az új kioszk megnyitása. = Győri Hírlap, 1917. november 10. p. 3.
Végh Ferenc: A Győri Csónakázó Egylet alapításától a Mihálkovics Tivadar sétányig. Győr, 2002.
Végh Ferec: A Győri Csónakázó Egylet - Győri Spartakus SE evezős részleg története 1877-től. Győr, 1978.