könyv, film, zene, rendezvény egy helyen
2018. november 30., péntek
2018. november 29., csütörtök
Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 19. rész
A Pesti Nemzeti Teátrom felépítésének szükségességéről – hexameterben
Szeptember
elején vidéken és Budapesten egyaránt újra megnyitják kapuikat
a kőszínházak, hogy korábbi nagy sikereikkel vagy épp új
bemutatókkal várják közönségüket. A magyar nyelvű színjátszás
azonban nem volt mindig ennyire egyértelmű, mint napjainkban, sőt
sokáig saját épülete sem volt, amely felépítésének
szükségessége miatt a 19. század folyamán számos írás
született neves és kevésbé neves szerzők tollából. Ezek közül
egy helyi szerző, Pázmándi
Horvát Endre
hexameterben írt költeményével köszöntjük az új színházi
évadot.
Annak
ellenére, hogy Magyarországon az államalapítás óta valamilyen
formában jelen volt a színjátszás: a liturgikus drámáktól
kezdve az iskoladrámákon át, az olasz nyelvű operajátszáson
keresztül egészen a német nyelvű előadásokig, a magyar nyelvű
hivatásos színjátszásra mégis sokáig kellett várni.
Éppen
ezért a 18. század utolsó negyedétől kezdve jelentettek meg
röpiratokat, tanulmányokat, stb. a magyar nyelvű színjátszás
érdekében és az állandó magyar színház felállításáért.
1790-ben alakult meg Kelemen
László
vezetésével az első magyar hivatásos színtársulat, a Magyar
Játékszíni Társaság,
amely 1796-ig működött. Az Erdélyben 1792-ben alapított Erdélyi
Magyar Színjátszó Társaság
pedig egészen 1809-ig játszott. A vidéki városokban azonban csak
német színházak létesültek a 19. század utolsó negyedében:
Sopronban (1769), Győrött (1799), Pozsonyban (1776), Kassán
(1789). Budán a német színjátszás számára 1784-ben nyílt meg
a Várszínház,
1812-ben pedig Pesten a Pesti
Német Színház
nyitotta meg kapuit.
Már
az 1810-es évek közepétől szerettek volna Pesten egy magyar
színházat, azonban 1815-ben még a magyar nyelvű társulat is
Miskolcra költözött. A Pestre érkező, magyar nyelven játszó
színtársulatok vagy a német színházban, vagy alkalmi
játszóhelyeken kényszerültek fellépni. A magyar színjátszás
és a magyar nyelven játszó színház felépítésének fontosságát
bizonyítja az is, hogy 1807-től kezdve a magyar játékszín
ügyével az országgyűlés is folyamatosan foglalkozott, ámde
számottevő eredmény nélkül.
A
magyar játékszín felépítése és megnyitása érdekében íródott
művek sorába illik Pázmándi
Horvát Endre A
nemes szívű magyarokhoz a Pesti Nemzeti Teátrom ügyében
című hexameterben írt költeménye, amelyet Budán a Királyi
Universitás betűivel adtak ki 1815-ben. Ki is volt a szerző?
Pázmándi Horvát Endre 1778. november 28-án született Pázmándon.
1797-ben belépett a ciszterci rendbe, 1798-ban azonban hazatért, és
a győri szeminárium növendéke lett, ahol 1753-tól – hosszabb
rövidebb megszakításokkal – folyt iskolai színjátszás.
Pázmándi Horvát Endre is részt vett illetve közreműködött a
szemináriumban tartott színházi előadásokon: egyrészt szerepelt
a színdarabokban, másrészt ő maga is dolgozott át színjátékokat.
1801-ben
pappá szentelték, 1806-tól Téten, 1829-től Pázmándon volt
plébános, szülőhelyén hunyt el 1839. március 7-én. Plébánosi
tevékenykedése mellett írással is foglalkozott. Irodalmi
munkássága az 1814-ben kiadott Zirc
emlékezete
című hexameterben írt epikus költeménnyel indult, amelyben a
ciszterci apátság történetét írta meg. 1831-ben jelent meg
nyomtatásban Árpád
című eposza, amelyet 1821-ben kezdett el, de többször
megszakította az írást, mivel
közben kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő
költeményeket is papírra vetett
(Gritti Lajos,
1821; Csesznek
vára, 1826;
Török Bálint a
feleségének,
1824, stb.), amelyek – az Árpád három részlete mellett – meg
is jelentek az Aurora
című irodalmi almanachban.
1814-ben
adták ki Kultsár
István: Hazafiui
javallás Magyar Nemzeti Theatrum építéséről…
című röpiratát, amely miatt Pázmándi Horvát érdeklődése
újra a színház felé fordult, és amelynek hatására megírta
költeményét, amelyet Kazinczy
Ferenc is
lelkesedéssel fogadott, azt írva, hogy „Lelkem
leborulva hódol az ő géniuszának”.
Ezt a művét a közvélemény is élénk lelkesedéssel fogadta,
olyannyira, hogy egy éven belül négy kiadást ért meg a mű, sőt
1825-ben még egy ötödiket is.
Pázmándi
Horvát Endre így reagált írásában a Kultsár István által is
felvetett gondolatokra:
„Hol
nem szóllalt – meg Kultsárnak kürtje? Mi forrón
Ébreszt,
esdeklik, hogy emeljünk Nemzeti Játszó-
Színt;
kezdjünk magyarúl szívet lágyítani; kezdjünk
A’
már meszsze haladt szomszéd Népeknek utánnok
A’
simulás’ futamatjában kar-türve eredni!
Felséges
palotát építsünk; Nemzeti vágyra,
’S
a’ magyar ízléshez méltót; bámuljon, előtte
A’
ki meg-állapodik; …
Így
építve legyen, Magyarink, a’ Pesti Teátrom!”
Pázmándi
arra is választ adott költeményében, hogy miért kell színházat
építeni. Véleménye szerint a színház négy szempontból fontos:
egyrészt meghatározza és formálja az ízlést, másrészt a
magyar nyelv fejlődhet általa, valamint segítheti a magyar nyelv
szépségének felismerését is, harmadrészt növeli a hazaszeretet
érzését, negyedrészt erkölcsnemesítő hatása is van. Ugyanis
írásában megcáfolta a színház erkölcsromboló mivoltát,
mondván, hogy nyilvános helyen nem romolhat az erkölcs, mivel a
jelenlévők minden erkölcstelen megnyilvánulást sas szemmel
figyelnek, és rögtön elítélik azt, aki ily módon viselkedik.
„Ah
nem! Az erköltsöt meg nem süllyeszti Teátrom,
Sőt
sok jóra tanít, ’s minteggy enyelegve be-vési
A’
már fel-lágyult szívekbe az isteni törvényt;
A
fejedelm, s főbb rendek eránt hívségre szelídít;
…
A
nézőt buzdítja vitéz tettekre hazája
Védelmére
magát örömest el-szánni halálig.
Nem
lehet ott romlás, hol ezek nap-fényre hozatnak.”
Arra
is választ ad a szerző, hogy miért Pesten kell felépíteni a
magyar játékszínt.
„Úgy,
de miért Pesten? Mivel itt a Nemzeti Szín-nép,
Itt
a Múzsa-sereg közel, s meszszebbi Vidékről,
Melly
haza-térttével szakaszokra oszolva tonust ád,
Hánynak
mennie kell, és hányszor, Pestre közülünk?
Akkor
hát leg-alább Játék-színünknek örüljön. –
Pest
legyen a Mag-hely, Pestről terjedjenek az ágak;
…
Pesten
légyen azért a’ kezdet, az Iskola Pesten;
S
hogyha a szerentse reánk mosolyog, ha segédi leendnek
Néző-színünknek
fiaink, ha erőre verekszik,
S
tollat ereszt: akkor killebb terjesztheti szárnyát.”
Pázmándi
Horvát Endre
költeménye is hozzájárult ahhoz, hogy adományok gyűltek a Pesti
Nemzeti Teátrom
felépítésére. Írásában ugyan
megjelentek a korabeli röpiratok közhelyei, ennek ellenére nagyon
népszerű volt, amit annak köszönhetett, hogy „a színházat a
hazafiú
Ősze
Mária
Felhasznált
irodalom: Az
Új magyar irodalmi lexikon, Magyar katolikus lexikon vonatkozó
szócikkei; Belitska-Scholtz Hedvig utószava Széchenyi István
Magyar játékszinrűl című kötetének hasonmás kiadásához
Budapest : Magyar Színházi Intézet, 1976; A magyar irodalom
története 3. kötet 1772-től 1849-ig. Elérhetőség:
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/index.html;
Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben
In: Arrabona 26-30, Győr : Xántus János Múzeum és a
Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1991 p. 90-110.
2018. november 28., szerda
Német nyelvű vers- és prózamondó verseny
Győr Megyei Jogú Város Német Önkormányzata és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a hagyományokhoz hűen idén is meghirdeti a Megyei német nyelvű vers- és prózamondó versenyt magyar és német anyanyelvű diákoknak.
Korcsoportok:
Magyar anyanyelvű diákok: 1-2. osztályosok, 3-4. osztályosok, 5-6. osztályosok, 7-8. osztályosok. Német anyanyelvű diákoknak két korcsoportban: 1-4. osztályosok 5-8. osztályosok. A verseny időpontja: 2018. december 12. (szerda) 14 óra. A verseny helyszíne: Kovács Margit Iskola (9024 Győr, Répce utca 2.). Jelentkezési határidő: 2018. december 3., az alábbi e-mail címen, vagy postai úton. E-mail cím: marcalvaros.gyorikonyvtar@gmail.com Postázási cím: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 9023 Győr, Herman Ottó utca 22.
Magyar anyanyelvű diákok: 1-2. osztályosok, 3-4. osztályosok, 5-6. osztályosok, 7-8. osztályosok. Német anyanyelvű diákoknak két korcsoportban: 1-4. osztályosok 5-8. osztályosok. A verseny időpontja: 2018. december 12. (szerda) 14 óra. A verseny helyszíne: Kovács Margit Iskola (9024 Győr, Répce utca 2.). Jelentkezési határidő: 2018. december 3., az alábbi e-mail címen, vagy postai úton. E-mail cím: marcalvaros.gyorikonyvtar@gmail.com Postázási cím: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 9023 Győr, Herman Ottó utca 22.
2018. november 27., kedd
Köztünk élő irodalom pályázati füzet
Átadtuk a díjakat
Idei Köztünk élő irodalom című játékunkra 18 megoldás érkezett. Nagyon szoros és kiélezett volt a verseny. Kiemelkedő tudású versenyzők küzdöttek egymással szinte fej fej mellett. A maximális pontszám 215 volt. Szó szerint fél pontok döntöttek a sok kiváló megoldás között.
Az első 8 helyezett oklevelet és értékes könyvjutalmat kapott, a többi résztvevő emléklapot és szintén könyvet vehetett át. Az élmezőny sorrendje így alakult:
1. Kovácsné Horváth Bernadett 209,5 pont
2. Király Ernőné 207 pont
3. Nagy Mária 206,5 pont
4. Horváth István 205,5 pont
5. dr. Magassy Dánielné 205 pont
6. Rapkay Tamás 204,5 pont
7. Farkas Panna 203 pont
8. Süveges Jusztínia 202 pont
Minden versenyzőnek köszönjük a lelkes részvételt, és szívből gratulálunk! Valóban nagyon alapos és igényes megoldások születtek. Reméljük, sikerült új ismeretekkel és meglátásokkal gazdagítanunk Önöket. A szervezők nevében további sikereket kívánunk mindenkinek a feladatlapos versenyzés terén!
Az át nem vett ajándékok átvételéről egyeztetni fogunk az érintett versenyzőkkel.
2. Király Ernőné 207 pont
3. Nagy Mária 206,5 pont
4. Horváth István 205,5 pont
5. dr. Magassy Dánielné 205 pont
6. Rapkay Tamás 204,5 pont
7. Farkas Panna 203 pont
8. Süveges Jusztínia 202 pont
Minden versenyzőnek köszönjük a lelkes részvételt, és szívből gratulálunk! Valóban nagyon alapos és igényes megoldások születtek. Reméljük, sikerült új ismeretekkel és meglátásokkal gazdagítanunk Önöket. A szervezők nevében további sikereket kívánunk mindenkinek a feladatlapos versenyzés terén!
Az át nem vett ajándékok átvételéről egyeztetni fogunk az érintett versenyzőkkel.
2018. november 26., hétfő
Programjaink a héten
Massza
2018. november 28-án (szerdán) 16.30-kor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross u. 4., II. emelet) a RÉV színházi és nevelési társulat bemutatja Kalapos Éva Massza című regényének színpadi változatát. A regény az online és offline megfélemlítésről és arról szól, hogy hová vezet, ha a virtuális térben, a névtelenségben elveszik a kontroll.
A rendezvény egyben közönségtalálkozó is, hiszen jelen lesz a kötet szerzője, Kalapos Éva is, aki örömmel beszélget az érdeklődőkkel.
A belépés díjtalan.
Szabadhegyi Találkozások
A Szabadhegyi Találkozások című programsorozat következő estjére 2018. november 29-én (csütörtökön) 18 órakor kerül sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában(Győr, Móra park 1.). Vendég: Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész.
Moderátor: Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő.
A rendezvény a helyszínen előre megváltott, 100,- forintért kapható regisztrációs jeggyel látogatható.
Mesekuckó a könyvtárban
November 30-án (pénteken) 17 órakor ismét kinyitja kapuját a Mesekuckó a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A Chip Színház előadásában ez alkalommal a Jó tett helyében Jót várj! című mese színházi változatát láthatják az érdeklődők.
A Mesekuckó 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen válthatók november 26-tól.
2018. november 23., péntek
2018. november 22., csütörtök
Minősített Könyvtár cím
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér szakmai munkája alapján 2018. évben elnyerte a Minősített Könyvtár címet. Az elismerést 2018. november 13-án Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára adta át. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a cím használatára öt évig jogosult. A könyvtár köszöni az olvasóknak, könyvtárhasználóknak, látogatóknak, hogy szolgáltatásainkat igénybe veszik életkortól függetlenül, észrevételeikkel, kritikáikkal, javaslataikkal hozzájárulnak munkánk eredményességéhez.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér pályázatát letölthetik a Szabályzatok, letöltések/ Minőségirányítási dokumentumok menüpontból, a minőségirányítási dokumentumokat pedig megtekinthetik a Rólunk / Könyvtárunk/Minőségmenedzsment menüpont alatt.
2018. november 21., szerda
Véget ért a Szalon
Egy évre újra bezárt a Könyvszalon kapuja.
Színházi előadások, könyvbemutatók és vásár, zenei programok, dedikálások,valamint egyéb érdekességek jellemezték az idei Könyvszalont. Íme néhány pillanatkép:2018. november 20., kedd
Digitális képeslap-gyűjteményünkből 112.
Üdvözlőlapok
1938-ból
A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.
2018. november 19., hétfő
Programjaink a héten
Életünk utcái, terei
November 21-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében(Győr, Baross Gábor út 4., II. emelet) az Életünk utcái, terei című tematikus programsorozat Győr-Szabadhegyről szóló estje következik.
Szalai Attila tanár, történész A szőlőskerttől a fejlődő városrészigcímmel tarja meg előadását, amit Kozma Endre, a Régi Győr oldal szerkesztője illusztrál a gyűjteményéből válogatott képekkel.
A belépés díjtalan.
Filmklub
2018. november 22-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében(Győr, Herman O. u. 22., földszint) Filmklub kezdődik. A focirajongók Almási Tamás Puskás Hungary című életrajzi filmjét láthatják. A vetítés ideje 116 perc.
Puskás sztorija önmagában hollywoodi történet: a városszéli nyomortanyáról indulva, a szomszéd kisfiúval együtt a világ tetejére jutva, a polgári kispesti belvárosból menyasszonyt találva őrjöngve rajongott világsztár lesz, aki táviratok százait kapja minden szállodában, ahol csak pár éjszakára megszáll bárhol a világon... Olyan világsztár, aki egész életében - politikától, háborútól, társadalmi konvencióktól függetlenül - mindig csak azt csinálja, amit szeret, s amit a legjobban tud a világon: focizik.
A belépés díjtalan.
2018. november 16., péntek
2018. november 15., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 128.
A Győri Gőzhajózási Társaság története – 1. rész
„...a
vagyonos és tevékeny győriek ne támaszkodjanak senkire, hanem
hozzák létre a györ-pesti gözhajózást önnállólag,
önerejükkel.”
A
19. század közepére a vízi teherszállításnak köszönhetően
Győr országosan is elismert gabonaközponttá vált, melyben
meghatározó szerepet játszott a gőzhajózás megjelenése. A
győri kereskedők lehetőségükhöz képest mindent elkövettek,
hogy az új technikát az elsők között honosítsák meg, és
egyben a várost a magyarországi hajózás egyik központjává
tegyék. E célból hozták létre és tartották fenn több
évtizedes munkával saját dunai közlekedési vállalatukat, a
Győri
Gőzhajózási Társaságot.
A gabonakereskedelemben vagyonossá vált réteg új beruházásokkal,
építkezésekkel jelentősen járult hozzá Győr fejlődéséhez,
polgári átalakulásához.
A
gabonaszállítások 1830-ig
A
győri kereskedelmi hajózás több évszázados múltra tekint
vissza, mivel a 19. század első felében megkezdődött
vízszabályozásokig kellő mélységű, hajózható Duna-ág
mellett helyezkedett el a város. A Duna menti római kori kikötők
és partépítmények egyértelműen jelentős vízi szállítást
jeleznek. A Győrt érintő hajózást bizonyítja a Duna melletti
Gönyűn (átkelőhely) e korból származó őrtorony, út is,
valamint a Mosoni-Duna melletti Kunszigetnél talált kikötőerőd
kövei.
Győr
fekvésénél fogva áruszállítási központ volt már a
középkorban, erről V. István az 1271-es kiváltságlevelében a
településnek adott árumegállító joga is tanúskodik. Vízi- és
szárazföldi utak találkozópontja, és itt torkollik a
Mosoni-Dunába a Rába és a Rábca. A török megszállás alatt a
kereskedelmi hajózás szünetelt, s a magyar naszádos (sajkás)
katonaság egyik állomása Komárom és Esztergom mellett Győr
volt. A 17. században Pest, Komárom, Győr, Moson és Zimony
kikötőkkel újra megindult a vízi áruszállítás.
A
győri vár látképe rézmetszeten (a Rómer Flóris Művészeti és
Történeti Múzeum tulajdona):
A
18-19. században, főleg 1750 után a konjunktúra hatására a
gabonakereskedők nagy mennyiségben exportálták a bácskai,
bánáti, alsó tiszavidéki búzát nyugatra, elsősorban Bécsbe.
Ez a jól jövedelmező üzlet ugyanakkor nagy kockázatokkal járt.
A szárazföldi szállítással szekereken rossz útviszonyok között,
hosszú menetidővel lehetett eljuttatni, ezért a nehézségek
ellenére is sokkal olcsóbbnak és biztonságosabbnak bizonyult a
vízi szállítás.
A
Szeged környéki tiszai nagy bőgőshajókra (kormányozható,
viszonylag lapos fenekű, hosszú áruszállítókra) 3-9 ezer mázsa
(kb. 2-8 ezer mérő) gabonát is fel tudtak rakni, melyet aztán a
Dunán emberi vagy állati erővel (hámba fogott lovak, ökrök
segítségével) vontattak a folyó sodrásával ellentétes
(hegymeneti) irányba a parton. A többé-kevésbé megtisztított
és karbantartott vontatóutak állapota, az időjárás és a
különböző vízi akadályok (pl. hajómalmok) nehezítették a
szállítást. Szeles, viharos, avagy jégzajlásos, fagyott időben
nem lehetett vízen árut szállítani. Megfelelő időjárás esetén
is Pest és Bécs között több mint négy hétig, az Al-dunától
két-három hónapig tartott az út. A 18. század végére Győr,
Komárom, Pest, Baja, Szeged, Szolnok, Sziszek és Károlyváros
központokkal zajlott a kereskedelmi folyami hajózás.
Győr
látképe (Bouttats Gáspár rézkarca):
Gabonaszállító
hajó rakodása, 19. sz. közepe:
A
Nagy-Duna Gönyűtől Pozsonyig tartó szakasza nagyobb
gabonaszállító hajók vontatására zátonyossága, mocsaras
partvidéke miatt alkalmatlannak bizonyult, ezért a forgalom a
Mosoni-Dunán a 19. század első harmadáig Győrt érintve Mosonig
zajlott. Ekkor még Mosonból került a gabona nagy része –
mintegy kétharmada – továbbszállításra. Azonban az egyre
jobban eliszaposodó, sekélyebbé váló Mosoni-Dunán a mély
merülésű, nagy hajók Mosonig már nem tudtak eljutni, ezért
Győrben a Püspökvár alatti Rába-torkolatnál kialakított
kikötőben kisebb, ún. burcsellás
hajókra rakodták át a gabonát, mellyel tovább tudták
vontatni a szállítmányt. Másik kedvelt átpakoló hely, kikötő
a Mosoni-Duna Püspökvár alatti, egykori Dunakapu környéke volt.
Győr
északról (Ludwig Rohbock acélmetszete):
Az
1830-as évektől Győr gabonakereskedelmi központi szerepe megnőtt,
míg a Győr-Bécs vasútvonal megépülésével Mosoné szinte
megszűnt, az 1880-as évekre oda irányuló hajózás leállt.
Szávay Gyula 1896-ban megjelent kötete szerint: „Télen
rendesen 100-150 nagyobb hajó feküdt a győri kikötőben, a
Duna-part élénk munka és forgalom helye volt egész éven át.
Mikor a város 1841-ben az osztrák vasúti hálózatnak Brucktól
Győrig való kiépítését kérte, a hiteles adatokon nyugvó
emlékirat szerint az 1840-ik évben a 35 győri nagy hajótulajdonos
hajóin 2,328,000 pozsonyi mérőt, vidéki hajókon pedig 3 millió
mérőt túlhaladó gabona érkezett Győrré, melynek egy részét a
75 győri burcsellás hajója vitte Mosonyba, a többit itt adták
el, illetve magtározták be.”
A
győri vagy győrivé váló hajósok, hajótulajdonosok, kereskedők
is kivették részüket az 1880-as évek közepéig tartó
fénykorból, mely busás hasznot hozott, a városban beruházásokat
(pl. magtárak sokaságának megépülését) eredményezte. A
Nagy-Duna és a Mosoni-Duna szabályozása, állandó mederkotrások
elősegítették a 19. század első harmadában megjelenő gőzhajók
közlekedését, mellyel a hagyományos gabonaszállítás ideje
mintegy tizedére csökkent.
Győr
a Kis-Duna felől (Ludwig Rohbock acélmetszete, a Rómer Flóris
Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona):
A
gőzhajózás kezdete
Az
első gőzerővel működő vontatóhajó, az angol Symington járműve
1802-ben készült el. Az új technikai vívmány gyors elterjedését
mutatja, hogy 1815-ben már húsz, nyolc év múlva több mint
nyolcszorosa, 160-nál is több gőzös járt brit vizeken. Az
Osztrák Birodalomban az első gőzhajót Berhardt Antal pécsi
polgár tervezte és kivitelezte. A Carolina nevű gőzös 1817-ben
készült el, s bár Berhardt 15 évre szabadalmat kapott a birodalom
vizein való hajózásra, de a nehézkes szerkezettel végzett áru-
és személyvontatás nagy hasznot nem hozott, vállalkozása néhány
év után végleg elsorvadt.
Az
első magyar tervezésű gőzhajó, Berhardt Antal Carolina gőzöse:
Meghatározó
és hosszú életű lett az 1829-ben alakult osztrák Első
Duna-Gőzhajózási Társaság (DGT),
melyet a magyar főrendek közül többen is támogattak, s amely
kizárólagos szabadalommal rendelkezett. A tőkeerős, bécsi
székhelyű vállalkozást a Rotschildek is segítették, de győri
kereskedők szintén részvényesei voltak. Tevékenységük nagy
részét a Dunán a magyarországi szakaszon folytatták. Első
hajójuk, az I. Ferenc gőzös 1830 augusztusában készült el, s
Pest és Győr között szállított utasokat és teherárut.
Az
I. Ferenc gőzös, mely elsőként szállított Pest és Győr között
utasokat:
A
gyorsan népszerűvé váló osztrák gőzhajózási társaság mind
hajói számát, mind a dunai közlekedés hosszát bővíteni
kezdte, s először Bécs fölé, majd az Al-Dunára is
kiterjesztette szolgáltatásait. A társaság egyik részvényese a
nagy hazai reformer, gróf
Széchenyi István
volt, kinek javaslatára a DGT saját hajógyárat létesített
1835-ben Óbudán, és
aki 1833-ban az Al-Duna szabályozásának
királyi biztosaként Vásárhelyi Pál segítségével
sziklarobbantásokkal és a part menti út kiépítésével a
gőzhajók számára is hajózhatóvá tette
a Vaskaput közepes vízállásnál is.
Az
Első
Duna-Gőzhajózási Társaságnak
1844-ben
már 27 gőzöse,
33 uszályhajója
volt. 1846-ban
32 gőzhajójuk közlekedett a Dunán, de a feltételeket
ők szabták meg, és a győri kereskedők hajóinak vontatását
néha hetekig késleltették, valamint
a
városba be sem mentek.
A
győri személy- és áruszolgáltatásuk nehézkessé vált, mert
a
személyszállítást Gönyűtől indították. A
teherszállító gőzhajóik 1846-ban hetente csak egyszer jöttek el
Győrig, ami kevésnek
bizonyult a
helyi kereskedői igényeknek. Vahot
Imre
az Uti
élményeiben
1845 decemberében ezt írta: „Győr
bástyáiról
igen szép kilátás nyilik
a nyulasi, pannonhalmi, szentmártoni hegyekre, s másfelől a kis
Dunára, melly
tömérdek gabonahajóval van hosszant
ellepve… Leggazdagabbak
Győrött a gabonakereskedők, kik sok hajót küldözgetnek szét az
alsó és felső Dunán… Győr jövője igen fényes, és
nagyszerű, kivált ha egyszer a rajta keresztül vonuló vaspálya
elkészül, ha kis Dunáján kikötőt épitenének, s ha ide a nagy
Dunából legalább egy gőzös bejárna...”.
A
régi Győr (Hans
von Stowikowszky utólag színezett metszete):
Az
első Győri
Duna
Gőzhajózási
Társaság
megalakulása,
1846
A
hazai gabonakereskedők az 1840-es évek közepén, 1846-ban kezdték
meg Győrött, majd Pesten a helyi gőzhajózási társaságok
szervezését. A győri kereskedők először a gőzhajók Győrig
rendszeres közlekedését akarták elérni a DGT-nél, de még
Széchenyi István közbenjárása sem hozott eredményt,
kérelmüket a Duna alacsony vízállására és a parti hajók nagy
számára hivatkozva 1846 áprilisában elutasították. A
felháborodás egyre nőtt, júliusban és augusztusban már a győri
német nyelvű hírlap a 20 százalék hasznot hozó, nemzeti
kereskedelmi érdekeket figyelembe vevő hazai gőzhajózási
társaság alapítása mellett kampányolt, melyről az országos
sajtó is hírt adott.
Az
osztrák DGT-hez is eljutottak e hírek, ezért augusztus elejétől
az Argót
kétnaponta, majd augusztus közepétől a Donau gőzöst
naponta Győr és Pest közötti közvetlen szállításra állították
be,
sőt szeptember közepétől a Bécs és Pest között közlekedő
legszebb hajójuk, a 150 lóerős Nádor is bejött a győri
kikötőbe. A győri kereskedők nem vonultak vissza, hanem Győrött
1846. szeptember elsején 400 részvényes jelenlétében megalakult
a magyar Győri
Duna
Gőzhajózási
Társaság.
Az
alaptőkét 1 millió forintra tervezve megindították helyben és
országszerte a részvényjegyzéseket. Csak Győrött 2000 részvényt
jegyeztek 400 ezer forint értékben két héten belül.
Pesti
Hírlap, 1846. augusztus 11.:
Cikkrészlet
a hajóközlekedés sűrítéséről (Hetilap, 1846. szeptember 4.):
A
győri kezdeményezés hatására Pesten
a
gabonakereskedők először csatlakoztak volna a
győriekhez, majd megerősödvén, s az esetleges közös társaság
székhelyében megegyezni nem akarván
szeptember
végére már a külön, önálló győri és pesti gőzhajózási
társaság mellett kardoskodtak.
A
győriek díszpolgárukat, Széchenyi Istvánt
kérték
fel ügyük támogatására, de a gróf az őt szeptember 19-én
felkereső küldöttségüket elutasította, ezzel a társaság
feloszlott. A
győri kereskedők november közepéig megegyeztek az osztrák
társasággal a város közvetlen, rendszeres hajóösszeköttetésének
biztosításáról. A
tervezett saját gőzhajótársaság emléke még évek múlva is élt
a városban. Eöttevényi
a Hazánk 1848 április 17-iki számában erről így írt: „Ha
kiépült révünk lesz, ugy a’ henye bámulók helyett pezsgő
népet találunk ott, ugy a’ taligásokkal alkudó üzérek helyett
hajókkal rendelkező kereskedőt találunk, ugy 400 helyett 800 hajó
evez ki és be nem falaink alá, hanem városunk elé. A’
kereskedés élénkülése körünkbe vonja a’ legvagyonosabb
vidékieket… és
létre fogja önvárosunk hozni a’ magyar gőzhajó társulatot,
melly már csak emlékben látszik élni.”
Megalakult
a Győri
Duna
Gőzhajózási
Társaság
(Hetilap,
1846. szeptember
15.):
Pesti
Divatlap, 1846. szeptember 26.:
A
második
Győri
Gőzhajózási
Társaság
szükségessége
A
magyar szabadságharc leverése után az osztrák DGT nevet
változtatott: Császári
és Királyi Első Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaság
(DDSG), valamint monopolhelyzetbe került a Dunán, a Dráván, a
Száván és a Tiszán, valamint mellékfolyóin. 1858-tól a krími
háború, és a lezárását jelentő párizsi béke törte meg
kiváltságos helyzetüket, mert ez elviekben szabad hajózást
biztosított a Dunán. 1858 júliusában jelent meg a Dunán az első
olyan gabonaszállító (linzi) hajó Győrött, amely nem a DDSG
tulajdonában állt.
Közben
1854-től 1856-ig kiépült a Győr-Bécs vasútvonal, mely Győr
kereskedelmi központ szerepét megerősítette. A városból induló
hatalmas gabonaszállítmányok miatt Bécsben külön, ún. Győri
rakodót létesítettek a vasútállomáson. Nem csoda, hogy a Győri
Közlöny 1859. december 3-iki számában ez a jóslat kerül
közlésre: „Győrnek virágzó fényes jövendője van. A
vasúti összeköttetés már is két világvárost
hozott szomszédságunkba, t.i. Hamburgot és Triestet… mint
közlekedési vonal a fenemlített két városig itt megy keresztül
a város kellő közepén, a nagy gabonakereskedés
központján. E gyülpontból megy ki a nagyszerü gabona- és
sertéskereskedés Kölnig, Hamburgig, a borkereskedés Triestig,
Francziaországig s az éjszaki tengerig.” Ugyanakkor a
gőzhajóval való vontatás még mindig töredéke a hagyományos
szállításénak, mert „kevés embernek van elég pénzereje,
hogy gőzhajót szerezhessen magának. Egy gőzhajó 150-200 ezer
forint, egy gép nélküli teherhordó vashajó 20-25 ezer forint.
Egyetlen teherhordó vashajó árán legkevesebb 5 nagy fahajót
lehet megszerezni, s mig a vashajó 5-6.000 mérőt visz, a fahajónak
mindegyike 8-9.000 mérőt tartalmaz.”
A
győri gabonaszállítmányoknak nincs elég raktára (Győri
Közlöny, 1859. január 6.):
1862-ben
a váratlanul korán jött tél az Al-Duna különböző pontjain
érte a teherhajókat, s a
Luczenbacher
testvérek gőzhajóikkal (1860-ban alapítottak személy- és
áruszállítási vállalkozást) önzetlen segítséget nyújtva a
zajló jég között Földvár alá vontatták
őket, ezzel a kételkedő gabonakereskedőket meggyőzve szereztek
bizalmat a gőzhajózással a vontatás ügyének. Példájukat
követve
Houchard
Ferenc és
Medgyasszay
István
hajóskapitányok a Dunán, Tiszán és a Száván történő
hajózásra hozták
létre az 1862.
augusztus 9-én megalakult Első
Magyar Gőzhajózási
Társaságot.
Választmányi tagokul a Pesten kívüli nagyobb kereskedő
városokból hárman kerültek be: Győrből Peregi
Mihály,
Bajáról Imrédi és Szegedről Zsótér kereskedők. Peregi Mihály
a pár év múlva Győrött megalakuló gőzhajótársaság
egyik kezdeményezője lett.
Népszerű
lesz a gőzhajóval való vontatás (Győri
Közlöny, 1863.
január
18.):
Itt,
Győrben kellett
egy saját gőzhajótársaság, mely fontosságát a helyi kereskedők
és a közélet szereplői felismerték. 1863
januárjában
a Győri
Közlönyben erről
jelent meg írás:
„A
gabna-kereskedő, ha vizeni szállitmányaira nézve független akar
maradni, ha a kinálkozó kedvező alkalmakat üzletének előnyére
úgy és akkor akarja felhasznalni, mikor azt saját belátása és
gyakorlati tapintata tanácsolja, saját szállitó járműveit még
azon esetben sem nélkülözhetne, ha a dunagőzhajótársaság
400-al meghaladó szállitó hajóin kivül egy más versenyző
társulat még ugyanannyi szállitó hajóval kisértene meg a
versenytérre lépni.”
Az osztrák DDSG
akkor 130 gőzhajóval és 492 vontatóval rendelkezett. Azt
tanácsolja a cikk írója, Nagy
Endre
a győri kereskedőknek, hogy ne kössenek a vontatásra kizárólagos
szerződést a Luczenbacher testvérekkel, mert nincs elég hajójuk,
hogy a győri igényeket ki tudják elégíteni. Jelenleg két
vontató hajójuk mindegyike két-két közönséges teherhajót
képes felvontatni a Tiszatoroktól Győrig, hetente 2 hajót, ebben
16 ezer mérő gabonát szállítva. A győri gabonakereskedőknek
pedig legalább 8-10 vontatóhajóra lenne szükségük
szállítmányaiknak. 1863 őszén már tömegesen vették igénybe a
lóvontatás helyett a gőzhajóval való vontatást. Ugyanakkor a
hazai belvízi úthálózaton a gőzhajók mellett a partról
vontatott, illetve evezős hajók és tutajok a
19. század végéig továbbra
is jelentős forgalmat bonyolítottak le, a
gőzösökkel nem hajózható folyókon,
ill. folyószakaszokon
kizárólagos közlekedési eszközként
szolgáltak.
Az
Első
Magyar Gőzhajózási Társaság
bekapcsolódott
a győri személyszállításba
(Győri
Közlöny, 1863. szeptember
13.):
A
Győri Gőzhajózási
Társaság története
1864-től a cikk következő részében
folytatódik majd.
Némáné
Kovács Éva
Felhasznált
irodalom:
Balázs
Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom
idején. Bp. Akad. K., 1980.
Bay
Ferenc: A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856-1936.
Győr, 1942.
Csodahajó
: Noé bárkájától a szárnyashajóig. Főszerk.
Raffai Zsuzsa. Bp., 2006.
Csonkaréti
Károly: A magyar belhajózás rövid története In:
Honismeret, 1984.
Fogadó
a határon : római kori útállomás Gönyűn : kiállításvezető
: [Xántus János Múzeum, Győr: 2009. november 12. - 2010. április
4.]. Szerk.
Bíró Szilvia, Molnár Attila. Győr,
2009.
Gonda
Béla: A magyar hajózás történeti fejlődése. Budapest, 1899.
Gráfik
Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pécs, Pro Pannonia Kiadói
Alapítvány, 2004.
Győr,
1539-1939. Összeáll. Winkler
Gábor-Kurcsis
László.
Győr, 1998.
Hámori
Péter: A magyar hajózás képes története. Bp., 1999.
Horváth
József: A géperejű folyami hajózás hazai története I.
http://www.uskok.eoldal.hu/cikkek/cikkeim_-irasaim/folyamtorteneti-cikksorozat.html
Magyarország
vármegyéi és városai. Győr vármegye. Borovszky Samu szerk.Bp.,
[1910].
Pisztóry
Mór: Győrváros gabnaforgalma
és gabnakereskedése.
In:
MTA Statisztikai Nemzetgazdasági Közlemények,.1871. p.37-60
Pisztóry
Mór: Győrváros gabonakereskedése összehasonlítva
Pestvárosáéval, Győri Közlöny, 1871. március 2. (18. sz.),
március 5. (19. sz.), márc. 9. (20. sz.) márc. 16. (22. sz.)
Szávay
Gyula:
Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők
érintésével. Győr, 1896.
Tóth
László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól. In:
Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. Győr, 1997.
Vörös
Károly: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért: 1850
-1881. In: Arrabona 7. Győr, 1965. p. 471-491.
Készült
a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kép- és
sajtógyűjteménye, valamint
adatbázisai alapján.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)