könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2019. december 20., péntek

Karácsonyi üdvözlet


Minden Kedves Olvasónknak és Követőnknek áldott, békés karácsonyi ünnepeket, és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk! 

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

2019. december 19., csütörtök

Győri advent 2019

gyori-advent-2019

Manapság az adventi időszakban fénybe borulnak a városok, rendezvények szórakoztatják az embereket, akik vásárokban tehetnek szert karácsonyi ajándékaikra. Győrben sincs ez másként. November 29-én este ünneplőbe öltözött a belváros, és kezdetét vette az Advent Győrben fesztivál.



Az adventi időszak idén is felejthetetlen hangulatot, színes programokat és sok meglepetést tartogat az érdeklődőknek Győr városában, erről az Adventi Fesztivál gondoskodik, mely a felnőtteknek és gyerekeknek is sok érdekes programot tartogat. Minderről részletesen tájékozódhatnak a rendezvénysorozat programfüzetéből



Idén is működik a MikulásGyár és a jótékonysági faház. Baross Gábor út a forralt bor és az ízek utcája, a Széchenyi téren van adventi kapu, mindenki karácsonyfája, adventi koszorú, betlehem és kézműves vásár. Állandó program a fényjáték – naponta többször is látható. A Dunakapu téren óriáskerék, korcsolyapálya, Mikulás-szán és hóember várja a kicsiket és nagyokat.



És persze sok-sok érdekesebbnél érdekesebb rendezvény közül választhatunk, mint például az Öt Templom Advent programjai, koncertek, színpadi produkciók, gyerekprogramok.



Az adventnek nem az év végi rohanásról kell szólnia, hanem a csendes elmélyülésről, a készülődésről; arról, hogy több időt töltsünk szeretteinkkel, és akár jól is szórakozzunk az Advent Győrben fesztivál programjaiból szemezgetve...



Fotók: Beledi Márta

2019. december 18., szerda

Programjaink a héten

Filmklub




2019.december 19-én (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának (Herman ttó u. 22.) földszinti klubelyiségében a filmklub lez évi utolsó vetítésére kerül sor. Ez alkalommal Richard Loncraine Táncterápia című filmjét láthatják. A vetítési idő 111 perc, a belépés díjtalan.
Sandra nyugdíjba vonulása előtt nem sokkal felfedezi, hogy a férje viszonyt folytat a legjobb barátnőjével. Fényűző otthonát otthagyva húgához költözik, aki egy rossz hírű lakótelepen lakik. Sandra eleinte elviselhetetlennek találja új életét, azonban egy társastánc-tanfolyam mindent megváltoztat...

Mesekuckó




019. december 20-án (pénteken) 17 órakor kerül sor a decemberi Mesekuckóra a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közöségi Tér Központi Könyvtárában (Herman Ottó u. 22.). Ezúttal a Holle Anyó Színház előadásában a Manók és a Télapó című mese elevenedik meg a színpadon. A rendezvény regisztrációs jeggyel látogatható.
Jegyek 300 Ft-os áron a helyszínen válthatók december 16-tól naponta 14 és 18 óra között.

2019. december 17., kedd

Karácsonyi kikapcsolódás-Tematikus könyvajánló


Karácsony idején talán mindannyiunknak több ideje jut a pihenésre. A családi és baráti körben történő felengedés és feltöltődés mellett a kikapcsolódás egyéb formájához könyvtárunk a saját módján próbál hozzájárulni. Kollégáink idén is összeállítottak egy listát kölcsönözhető karácsonyi könyveink gyűjteményéből. 
Úgyhogy nincs más hátra, mint kiválasztani a legvonzóbb darabokat és hazavinni azokat. Aztán az ünnepek idején egy kényelmes zugba bekucorodni, felcsapni egy hívogató könyvet és végre valóban élvezni egy kicsit az időt, amit magunkra fordíthatunk. A listák megtekinthetők és letölthetők honlapunk Szabályzatok, letöltések menüjéből. Jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk!

2019. december 16., hétfő

In memoriam dr. Szabó Imréné

(1944-2019)
A napokban jutott el hozzánk a megdöbbentő hír: dr. Szabó Imréné, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatóhelyettese 2019. december 6-án – életének 76. évében – váratlanul elhunyt. Alig múlt el három hónap azóta, hogy szeretett Férje ravatala mellett álltunk…
Schandl Katalin néven született 1944. szeptember 13-ánSzombathelyen. Celldömölkön nőtt fel, itt végezte középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, és – amint azt később többször elmondta – itt döntötte el, hogy könyvtáros lesz. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár, valamint német nyelv és irodalom szakára benyújtott jelentkezését azonban helyhiány miatt elutasították; így került 1962 őszén a celldömölki városi könyvtárba, ahol előbb a gyermekrészleg, majd 1968-ig a felnőtt olvasószolgálat munkatársa lett. Közben 1963-ban felvételt nyert a szombathelyi tanítóképző főiskola könyvtár-népművelés szakára, ahol 1966-ban szerzett diplomát. A következő év őszétől viszont már az ELTE hallgatója volt könyvtár-magyar szakon, levelező tagozaton, az okleveles könyvtáros, valamint a magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár diplomát is megszerezve.
Újabb tanulmányainak nagyobb részét azonban már győri könyvtárosként végezte: 1968-ban – házasságkötése után – került Győrbe, és lett ez év november elsejétől a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár munkatársa. Előbb a győri járás községi könyvtárainak gondozása lett a feladata; 1972 őszétől lett az állománygyarapító és feldolgozó osztály munkatársa, ahol az első évtizedben főként szakozói és katalógusszerkesztői munkát végzett, majd 1983-tól az osztályvezető-helyettesi feladatokat is ellátta. 1987 őszén lett a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgató-helyettese; ebben a beosztásban tevékenykedett 2004 decemberében történt nyugalomba vonulásáig, 1994-től párhuzamosan egykori osztályának vezetői feladatait is ellátva. Közben 1992-ben – Sinay Jenő igazgató nyugalomba vonulásától utódjának kinevezéséig – az intézmény megbízott igazgatója volt.
Dr. Szabó Imréné személyében egy kiválóan felkészült, önmagát állandóan képző, nagy munkabírású, lelkiismeretes munkatársat ismerhettünk meg, aki folyamatosan igyekezett megfelelni a kor újabb kihívásainak. Bár nagy vágya, hogy német nyelvből diplomát szerezzen, nem sikerülhetett, számos tanfolyamon, továbbképzésen – itthon és külföldön, ösztöndíjakat elnyerve – igyekezett német nyelvtudását tökéletesíteni, és azt intézménye, valamint a magyar könyvtárosok érdekében hasznosítani. Ez utóbbi érdekében rendszeresen forgatta a német nyelvű könyvtári szaksajtót, számos cikket fordított magyarra, vagy tette közzé azok legfontosabb tanulságait tömörítvény formájában. 1990-től az Alpok-Adria Munkaközösség közkönyvtári szakértői csoportjában képviselte Győr-Moson-Sopron megyét; e minőségében több nemzetközi konferencián tartott előadást, melyek közül néhány a külföldi szaksajtóban német nyelven napvilágot látott.
Győrbe kerülésétől aktív tagja volt az Magyar Könyvtárosok Egyesülete Győr-Sopron megyei szervezetének, majd – 1990-ben történt megalakulása után – önálló szakmai szervezetünknek, a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének. Ez utóbbi megalakulásakor vezetőségi tagjának választotta, majd két ciklusban az egyesület titkáraként tevékenykedett, Mezei György elnök munkáját segítve; ez utóbbi lemondása után pedig – ugyancsak két cikluson keresztül, 1998 és 2006 között – követte Őt az elnöki székben is. Egyesületi vezetői munkáját nagy lendülettel, bővülő külföldi szakmai kapcsolatait sikeresen gyümölcsöztetve végezte; elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a KKKE tagsága évente legalább egy-két híres külföldi könyvtárba eljuthatott, a szomszédos országokkal kezdve, majd távolabbra is „merészkedve”. Olyan munkatársaink láthattak így „világot” – alkalmanként egy autóbusz befogadóképességének erejéig -, akik számára a külföldi szakmai ösztöndíjak elérhetetlenek voltak. Mindannyiunk nevében köszönet érte, miként más területeken végzett áldásos tevékenységéért is!
Nem hagyjuk említés nélkül dr. Szabó Imréné szerkesztői munkáját sem. 1988-ban, Mónus Imre igazgatóhelyettes nyugdíjazása után átvette a Kisalföldi Könyvtáros szerkesztését is: 2002-ig az Ő szerkesztésében évente általában kettő – néha egy összevont – számmal megjelenő orgánumunk magas színvonala, változatos tartalma egyaránt igényességét, alaposságát, széles körű kapcsolatrendszerét bizonyítja. Szerkesztőként folyamatosan törekedett új, fiatal munkatársak bevonására, a szerzői kör bővítésére; szerzőként pedig maga is színvonalas írások tucatjaival gazdagította folyóiratunk tartalmát. De rendszeresen jelen volt az országos szaksajtóban is: a Könyvtári Figyelő, a Könyvtári Levelező/Lap és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros egyaránt több értékes írását közölte.
A fentiekben csupán utalásszerűen említett szerteágazó szakmai munkássága önmagában is egész embert kívánt volna; miközben számos nehézséggel kellett megküzdenie. Több esetben támadta meg súlyos betegség szervezetét, melyeket óriási akaraterővel sikerült leküzdenie. Amikor pedig húga és sógora halála után azok két tizenéves fia árván maradt, Őket is magához vette – így saját gyermekeikkel együtt nevelték őket is Férjével nagy szeretetben.
A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárból történt nyugalomba vonulása nem jelentette Számára a szeretett hivatásától való elszakadást. Nyugdíjasként még hosszú évekig dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-Dunántúli Tudományos Intézetének könyvtárosaként, e munkakörében határon átnyúló pályázat keretében dolgozhattunk együtt; a KKKE munkáját pedig továbbra is segítette tanácsaival, tapasztalatainak átadásával.
Munkásságát több szakmai kitüntetéssel is elismerték: az egyesületben végzett magas színvonalú munkájáért 1998-ban az MKE Emlékérem kitüntetésben részesült, 2001-ben pedig a Szinnyei József-díjat is elnyerte. Ez utóbbi átvétele után egy hosszabb interjút készített Vele akkori igazgatója, Tuba László. Ebben nem csupán pályájának fontosabb állomásait tekintették át, de szó esett terveiről is. Többek között elmondta, hogy nagyon örül a kötelező továbbképzés bevezetésének, és – bár életkoránál fogva felmentést kérhetne alóla – ennek keretében máris elvégzett egy 180 órás szövegszerkesztő és táblázatkezelő tanfolyamot. Úgy vélem, ez mindennél jobban jellemzi minden újra való nyitottságát, fogékonyságát!
Az említett interjút az alábbi mondattal fejezte be: „Kívánom kollégáimnak, hogy a nehéz körülmények ellenére továbbra is tudják lelkesen és lelkiismeretesen végezni munkájukat, hiszen eredményeket eddig is így tudtunk együttesen elérni, és ez ezután sem lehet másként!” Azt hiszem, ezt a biztatást felfoghatjuk dr. Szabó Imréné szakmai végrendeleteként is!
Nyugodjék békességben!

2019. december 12., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 141.

Liszt Ferenc győri hangversenye


A győri Liszt Ferenc utca 13. alatti Vármegyeháza hatalmas, klasszicizáló épülettömbje eredetileg ferences templom és kolostor volt. Amikor 1786-ban II. József rendeletére feloszlatták a szerzetesrendeket, a kolostorban katonaiskolát helyeztek el, a templomot pedig raktárrá alakították. 1826-ban az épületegyüttes árverésen Győr város tulajdonába került. Ekkor építették át megyeházának, a templomhajó lett a közgyűlési terem, amelynek ablakai a Nefelejcs utcára néznek: itt adott hangversenyt Liszt Ferenc 1840. január 16-án.


A világsikereinek teljében magyarságára rádöbbent, 29 esztendős Liszt gyermekévei után először tért vissza Magyarországra. 1840. január elején Pesten adott történelmi jelentőségű hangversenyeit követően, egy egész éjszakát a postakocsin töltve, 16-án reggel érkezett Győr határába, ahol a város vezetősége díszkísérettel várta. Távolabbi falvakból is összesereglett nagy tömeg előtt a Széchenyi téren zajlott le a hivatalos fogadás. A megyeháza nagytermében este 6 órakor Liszt öt részből álló hangversenyt adott.

Fáklyás hajdúk álltak a megyeház kapujában írta korabeli források nyomán Bay Ferenc győri helytörténész , ahol a megye és a város vezető személyiségei várták Liszt Ferencet. Láthatóan meghatva lépdelt fel a lépcsőkön az éljenzés lelkes sorfala közt. Majd kitárultak a nagyterem szárnyas ajtói, és a karos és koszorús gyertyatartók fényözöne köszöntötte a díszmagyarban megjelent művészt.

A Honművész tudósítóját ilyen patetikus szavakra ihlette Liszt zongorajátéka: „Vágy-csillámmal szegződött minden szem az emeltt helyen álló két zongorára, s a jelenési idő teltével kitörtt örömteli harsány tapsos „éljen” köszönté a magyar disz-öltözetü művészt. A bűvszer megzendült s most hangtengert, majd kéjpatakot teremte elő a remekül merészkedő ügyes kéz. […] egyformán végtelen hatalmu úr ő zongorája s az emberi érzelem felett.

A hangversenyen Liszt a Hexameron-variációkat, saját átiratában Bellini: Puritánok című operája alapján írt Ábrándját és Mercadantétól a Donna cariteát játszotta. Brányi Fanni és Vász Lujza egy Schubert-dalt és egy Bellini-áriát énekelt Liszt zongorakíséretével.

Adjuk át ismét a szót a Honművész tudósítójának: „Magában érthető, hogy mindenik csuda-müve után sokszoros, de az egésznek végeztével mind addig nem szünő „éljen” harsogott, míg előbbi helyét ismét el nem foglalá. Rákoczi-indulóját kezdé most, de harmadik fogása az örömriadásba veszvén, magasztos érzetek köztt várá a meghatott szivek zajleappadtát. Ezt is hallottuk hát; miként? azt nem irhatom, tudják, kik őt szerencsések valának látni és hallani. Kéztyüit szépeink emlékül maguk köztt szétdarabolták, s dicsekszik szerencséjével, ki ennek parányi részecskéjét is mutathatja. Hangversenye után a megyéspüspök Stankovics János ő méltóságánál számára rendezett fényes vigalomban nem jelenhetett meg, részint utazás, részint működés–okozta bágyadtsága miatt.

Az egykori tudósító utolsó mondatában azonban tévedett: koncert után, amelynek bevételét az árvák, illetve a győri színház számára ajánlotta fel, Liszt a város színházi és zenei életéért sokat fáradozó Ecker János házába ment, és ott töltötte az estét.

Az eseményt a Megyeháza Nefelejcs utcai oldalán, a hangverseny helyszínének ablakai alatt emléktábla örökíti meg:


A közelmúltban, Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából az épület főhomlokzatára is felkerült egy emlékjel. Nagy Sándor József mozaikja – Barabás Miklós híres festménye nyomán – a fiatal Lisztet örökíti meg; elkészítésében részt vettek a Waldorf iskola diákjai is.



Források:
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Barsi Ernő: Liszt Ferenc győri hangversenye. = Honismeret 1986. 6.
Bay Ferenc: Liszt Ferenc és Bartók Béla hangversenye Győrött. = Győri Zenei Hetek 1956. Programfüzet. Győr, 1956
Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Köztérkép.hu

A „kataliszt” jelzésű fényképeket 2008-ban és 2012-ben készítettem.

2019. december 11., szerda

Karácsonyi játék



Még tart!

December 5. és 14. között karácsonyi játékra hívjuk Kedves Olvasóinkat és Követőinket az év zárásaként. Karácsonyfánk alatt 10 könyv várakozik, hogy megtalálja tulajdonosát. A feladat nagyon egyszerű lesz: a játék ideje alatt minden nap 17 órakor kiteszünk a Facebook-oldalunkra  (facebook.com/gyorikonyvtar) egy képet, és felteszünk egy kérdést. Aki a leggyorsabb és legügyesebb lesz, azaz elsőnek írja meg a helyes választ kommentben, viheti a képen látható könyvet, hogy betegye saját karácsonyfája alá, vagy a békés adventi időszakban elolvassa. 
A nyereményeket Kisfaludy Károly Könyvtárunk (Baross Gábor u. 4.) első emeletén, a tájékoztató pultnál lehet majd átvenni nyitvatartási időben (hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-19, kedden 13-19, szombaton 9-13 óra között). A Győrtől távol élő játékosok pedig írjanak egy e-mailt a diszol@gyorikonyvtar.hu címre, amelyben tudatják velünk, hova küldjük a nyereményt. Jó szórakozást kívánunk!

2019. december 9., hétfő

Programjaink a héten


Kézműves foglalkozás

December 9-én (hétfőn) 14.30-tól 16.30-ig a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtárában (Győr, Herman O. u. 22., földszint) Adventi készülődés címmel kézműves foglalkozás lesz. Az érdeklődők pingvines gömbdíszt készíthetnek.
Szeretettel várunk minden érdeklődő gyereket és szüleit! A programon való részvétel díjtalan

Filmklub


2019. december 10-én (kedden) 17 órakor kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., III. emelet) a Filmklub. Ezen a napon Eric Toledano és Olivier Kanache Eszeveszett esküvő című vígjátékát láthatják.

A vetítési idő 117 perc.
A belépés díjtalan.

 Életünk utcái, terei...


Radó-sziget - győri idők tanúja címmel hallgathatják meg a lokálpatrióták Antaliné Hujter Szilvia helyismereti könyvtáros előadását 2019. december 11-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában (Baross Gábor u. 4.), a 2. emeleti rendezvényteremben. A program az Életünk utcái, terei… című helytörténeti előadás-sorozat 25. része.
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Szabadhegyi adventi fények


2019. november 25-én kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában  (Győr, Móra park 1.) a Szabadhegyi Adventi fények című programsorozat. Koncertek, kézműves játszóházak, Mikulás-est és karácsonyi műsor szerepel a kínálatban.
A rendezvények többsége regisztrációs jeggyel látogatható

2019. december 5., csütörtök

Hang- és médiatárunk karácsonyi ajánlata

Az advent a várakozás, az ünnepre való készülődés, a lelki megnyugvás időszaka. A ráhangolódáshoz, a készülődéshez nyújtunk segítséget Kedves Olvasóinknak, hang- és médiatárunkban ugyanis összegyűjtöttük a téli ünnepkörhöz tartozó dokumentumokat, és ezt ajánljuk: mindenki kedvére válogathat ízlése, kedve vagy hangulata szerint. 
Kikölcsönözhetik gyűjteményünk karácsonyi CD-lemezeit: régi és új felvételekből válogathatnak többféle műfajban. Ha játszanak valamilyen hangszeren, vihetnek haza kottákat, ha pedig filmes élményre vágynak, rendelkezésükre állnak DVD-ink. Kicsik és nagyok, szinglik és családosok egyaránt találhatnak kedvükre valót, hiszen vidám, szomorú, drámai, családi és gyerekfilm is akad közöttük. 
Jöjjenek, válogassanak és vigyenek! Jó szórakozást, elmélyülést vagy kikapcsolódást kívánunk az élményekhez, valamint feltöltődést az ünnepek előtt! Mindenkit szeretettel várunk.


2019. december 4., szerda

Hencidától Boncidáig-mesevetélkedő-Lezárult az idei verseny

A gyermekkönyvtár által 12. alkalommal meghirdetett Hencidától Boncidáig című mesevetélkedő három levelezős fordulójának értékelése megtörtént. A 4 legmagasabb pontszámot elért csapat 2019. november 26-án, kedden mérte össze tudását könyvtárunkban. 
A döntő végeredménye:
I. Zenemanók - csapattagok: Dinnyés Benedek Zétény, Fűke Gréta, Kovács Anna Borbála, Sztankó Eszter
Felkészítő tanár: Kissné Éder Rita (Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola, Győr)
II. Mesehősök - csapattagok: Barta Nóra, Berecz Lilla, Kovács Petra, Molnár-Nagy Benedek Zoltán
Felkészítő tanár: Nagyné Folkmayer Enikő (Rábapatonai Petőfi Sándor Általános Iskola)
III. Börcsfalvi manók - csapattagok: Burányi Barnabás, Lóránt Béla, Nagy Tamás, Sándor Döme
Felkészítő tanár: Burkus Tivadarné (Abdai Zrínyi Ilona Általános Iskola Börcsi Tagiskolája)
IV. Mesebaglyok - csapattagok: Burányi Vanessza, Csáki Nóra, Gergely Domonkos, Sinogli Zsombor
Felkészítő tanár: Lőrinczné Schnepp Katalin (Abdai Zrínyi Ilona Általános Iskola Ikrényi Tagiskolája)
Gratulálunk a csapatok kitartó és eredményes munkához, és az elért eredményekhez!
A vetélkedő összesített eredménylistája erre a linkre kattintva megtekinthető és letölthető. 

2019. december 3., kedd

Fókuszban a fiókkönyvtárak



Könyvtárunk felmérést végez a fiókkönyvtárainkat látogató olvasók könyvtárhasználati szokásairól. A válaszok alapján szeretnénk megtudni, hogy egy-egy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg felhasználóinknak. Kérjük, osszák meg velünk véleményüket, észrevételeiket és javaslataikat! A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, s mindössze néhány percet vesz igénybe az Önök idejéből.
A kérdőíveket arra a fiókkönyvtárra/fiókkönyvtárakra vonatkoztatva töltsék ki, amelyeket látogatnak! A kérdőív papíralapú változata elérhető a fiókkönyvtárakban, de mód van online kitöltésére is! A kérdőívet erre a linkre kattintva érhetik el.
A felmérés ideje: 2019. november 11 - december 10.
Köszönjük, ha válaszaikkal segítenek abban, hogy még jobban tegyük a dolgunkat!

2019. december 2., hétfő

Programjaink a héten

Levéltári délutánok


2019. december 3-án (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) folytatódik a  Levéltári délutánok című ismeretterjesztő előadássorozat. 
Ez alkalommal Dr. Bagi Zoltán főlevéltárostól a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmekről és perekről hallhatnak.
A belépés díjtalan.

Előadás



2019. december 4-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Szentiváni Fiókkönyvtárában (Győr, Ősi u. 1.) Betlehem kis falucskában - Vadrózsától a lucfenyőig címmel Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató tart előadást a karácsonyi ünnepkör szokásairól és jelképeiről.

A rendezvény díjtalanul látogatható!

 Koncert


2019. december 4-én (szerdán) 17 órakor kezdődik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) a Cseh Tamás Projekt koncertje. A rendezvény díjtalanul látogatható.
A 2014-ben alakult zenekar Cseh Tamás dalokat ad elő. "Célja hogy ezek a szerzemények eljussanak a mai kor közönségéhez illetve, hogy felelevenítse azon élményeket amelyeket ezen dalok éneklése közben (előtte/utána) szereztünk táborokban.…"

Digitális élményközpont




Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér december 5-én (csütörtökön) 10-15 óráig Utazó digitális élményközpont címmel információs napot tart a Központi Könyvtár klubjában (Herman Ottó u. 22., földszint). A látogatók kipróbálhatnak 3D nyomtatót, drónt, lego robotot és VR szemüveget is.

A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött!  A jelentkezéseket december 4-ig várjuk: sebok.zsuzsa@gyorikonyvtar.hu címen vagy a 96/516-676-os telefonszámon.


Hangraforgó klub


„És lészen egyszer fényes jel az égen!” címmel jelentkezik a Hangraforgó Klub december 6-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának földszinti klubjában (Herman Ottó u. 22.), ahol is vers és ének üzeneteit hallgathatják meg a résztvevők a Felvidékről. Vendégek: Berényi Margit versmondó és Bánfi Kata színművész.
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak.


Gyermekkoncert

2019. december 5-én (csütörtökön) 16.30-kor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) a Belvárosi Betyárok adnak koncertet gyerekeknek és szüleiknek.
A belépés díjtalan.

2019. november 28., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 23. rész


Az oktatás szabályozása 1806-ban, azaz a II. Ratio Educationis


Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő központosítási intézkedései a politika, a gazdaság, az ipar, az egészségügy és az oktatás területén egyaránt érvényesültek. 1777. augusztus 22-én adta ki „az oktatásügy átfogó szabályozásáról szóló rendeletét, a Ratio Educationist”.

Majdnem három évtizeddel később, 1806. november 4-én bocsátotta ki I. Ferenc osztrák császár és magyar király a II. Ratio Educationist, amelyet latin nyelven 1806-ban Budán jelentetett meg az Egyetemi Nyomda Ratio Educationis publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas címmel.

Mária Terézia felvilágosult abszolutizmusa azt jelentette, hogy az állam az addig teljes mértékben egyházi fenntartású iskolákat és oktatást saját felügyelete és irányítása alá vonta. Mária Terézia úgy gondolta, hogy az oktatáspolitika célja csak a hasznos állampolgárok nevelése lehet. Éppen emiatt egységesítették mind a tanterveket, mind a tananyagot, mind a tankönyveket, valamint a tananyagot „az új, az állami célkitűzéseknek megfelelő tantárgyakkal” egészítették ki.

Mária Terézia királynő 1775-ben a népiskolai és a középiskolai oktatási reform kidolgozásával az udvari kancellária munkatársát, Ürményi Józsefet bízta meg. A Ratio Educationis, azaz „a nevelésnek és az egész tanügynek rendje Magyarországon és kapcsolati tartományaiban” Bécsben jelent meg 1777-ben nyomtatásban. A protestánsok azonban nem fogadták el.

A Ratio Educationis rendelkezései nyomán:

  • kialakították az oktatás szervezeti kereteit és ellenőrzési rendszerét,
  • megerősítették az iskolatípusokat,
  • meghatározták a tananyagok tartalmát, a gimnáziumi kötelező, ajánlott és választható tananyagokat, továbbá növelték a reál ismeretanyag mennyiségét,
  • ún. normaiskolákat alakítottak ki a tanítóképzés számára,
  • foglalkoztak a testi neveléssel, a játékkal és a szellemi felfrissülés kérdésével is.

Azonban sok olyan elképzelés is belekerült, amelyek a „korabeli állapotok konzerválására törekvő, a polgári haladást akadályozó előírások voltak”:

  • Nem használhatták a magyar nyelvet sem a közép-, sem a felsőoktatásban. A tanárok a magyarázat nyelveként csak addig használhatták a magyart, amíg a diákok latintudása nem fejlődött annyira, hogy az egész oktatás latinul folyhasson.
  • A német nyelvet minden iskolatípusban és szinten kiemelten oktatták.
  • A 10-15 éves diákok lélektani sajátosságait nem vették figyelembe a tananyag összeállítása során.

II. József uralkodása során az egész Habsburg-birodalom területén „egységes közoktatási rendszert kívánt meghonosítani”. A reformokat szükségesnek tartotta ugyan, de az oktatás területén teljes mértékben elfojtotta a nemzeti törekvéseket. A német nyelv még jobban előtérbe került, minden iskolatípusban és minden szinten kötelezően tanították, valamint a magyarországi oktatási intézményekben minden tantárgyat németül kellett tanítani. A népiskolák könyveit németül és latinul adták ki. Tandíjat kellett fizetniük a gimnáziumi tanulóknak, az akadémiai és az egyetemi hallgatóknak. Pozitív kezdeményezés volt azonban, hogy „a különböző vallásfelekezetű tanulók számára közös iskolák felállítását” rendelték el.

A magyar nemesek II. Lipót uralkodása idején az 1790-91-es és az 1792-es országgyűlésen adhatták elő a magyar iskolaügy átszervezésére vonatkozó követeléseiket. A protestáns vallásszabadság kinyilvánítása mellett a protestánsok tanügyi autonómiával is rendelkezhettek, ezáltal például iskolát alapíthattak és tarthattak fenn, adományokat gyűjthettek, és legálisan vált lehetővé, hogy a protestáns diákok külföldön járhassanak egyetemre. Az oktatás fő nyelve továbbra is a latin maradt. Magyarul azonban csak azok tanulhattak, akik nem tudtak magyarul.

Ugyanebben az időszakban alakították meg a Művelődési Bizottságot is, azzal a céllal, hogy az oktatásügyet megreformálják, és kidolgozzanak egy újabb Ratio Educationist. Ebben a bizottságban egyaránt helyet kaptak a világi szakemberek, valamint a protestáns és a katolikus egyházak képviselői. Összesen 43 ülést tartottak, ezeken elemezték a korábbi tapasztalatokat és az iskolaügyre vonatkozó javaslatokat, amelyek alapján végül kidolgozták az oktatás új rendszerét.

Az alapelv az volt, hogy minden gyermeket, a származástól függetlenül, egységes és ingyenes oktatásban kell részesíteni. Megfogalmazták azt is, hogy a változatos iskolatípusokban olyan ismereteket kell oktatni, amelyekre a diákoknak hivatásuk végzéséhez leginkább szükségük lesz. Vallástant a felekezeti megosztás mentén kell tanítani, de kihangsúlyozták a más vallásúak iránti toleranciára nevelés fontosságát is. Elképzelésük szerint az oktatás magyar nyelven folyt volna.

A végleges változat 1806-ban jelent meg. A II. Ratio Educationis fontos szegmense volt a nemzetiségi és a vallási türelem. Magyarországon ugyanis hét nemzetiség tagjai, valamint a katolikusok mellett evangélikusok, reformátusok és görög szertartású katolikusok éltek. A II. Ratio Educationis egyik újdonsága az volt, hogy előírta, hogy lehetőleg „minden nemzetiség saját anyanyelvi iskolával rendelkezzen”, valamint az iskolarendszeren belül nem lehet semmiféle vallási megkülönböztetést alkalmazni.

A II. Ratio Educationis rendelkezései:

  • anyanyelvi iskolák a falusi egytanítós iskoláktól a tankerületi székhelyeken működő normaiskolákig,
  • az alsó fokú oktatás ingyenessége,
  • a szülők büntetése, amennyiben nem járatták iskolába a gyerekeket,
  • lányok iskoláztatása,
  • a városi iskolák továbbfejlesztése,
  • a kisgimnázium éveinek háromról négyre emelése,
  • a retorikai és a poétikai osztályokban a szónoklat- és költészettan mellett hittan, matematika, természetrajz, földrajz és történelem tanítása,
  • a líceumok és az akadémiák tananyagának szabályozása: pl. a tantárgyi sokféleség egyszerűsítése, a tantárgyak sorrendisége pedig lélektanilag megalapozottabbá vált,
  • az egyetemi képzés módosítása: a filozófiai fakultás tananyagának természettudományos ismeretekkel való bővítése.

  • Az oktatás hivatalos nyelve továbbra is latin maradt a gimnáziumokban, de a kötelező német nyelvoktatást eltörölték, de aki akart, tanulhatott németül.
  • A nemzetiségek által lakott területeken lehetővé tették, hogy a gimnáziumi tantárgyak oktatása során a magyarázathoz segédnyelvként használhassák a nemzetiségek anyanyelvét. Az anyanyelvük mellett magyarul is elhangzottak a magyarázatok.
  • A magyar nyelv jelentősebb szerepet kapott: „a magyar nyelv nem egy a többi nyelv között, hanem kiemelt jelentősége van”. Segédnyelvként használhatták a latin nyelvű tananyagok oktatása során, nemcsak a magyarok, hanem a nemzetiségek lakta területeken is. Másrészt azt is megfogalmazták, hogy „a magyar nyelv oktatása a többi tantárggyal fokozatosan haladjon előre”.

Az első Ratio Educationis jelentősége abban állt, hogy „első ízben kísérelte meg egy olyan egységes oktatási-nevelési rendszer létrehozását, amely az állam, illetve az államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll”. A második Ratio Educationis fontossága pedig az, hogy ez alapján „folyt az oktatás a magyarországi iskolákban az egész reformkor idején”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Katus László: Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711-1918). In: Magyarország története főszerk. Romsics Ignác; Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet. Elérhetősége ezen a linken található.