könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2018. január 31., szerda

Időtlen időkig-eredmény

Az Időtlen időkig című, felsősöknek szóló pályázati füzet értékelése megtörtént. A 90 beérkezett pályázatból a legtöbb pontot elért 10 gyermek könyvjutalomban részesül. Őket levélben is értesítjük. Gratulálunk az eredményekhez!
A legtöbb pontot elérők listája erre a linkre kattintva letölthető honlapunkról.

2018. január 30., kedd

Értékeltük az Ünnepek világszerte című rejtvényfüzetünk megfejtéseit


Gratulálunk a nyerteseknek!


2018. január 8-án lejárt az Ünnepek világszerte címmel meghirdetett kvízünk beküldésének határideje. Köszönjük a játékban résztvevők megfejtéseit! A maximálisan elérhető 97 pontból legalább kilencvenet elérők könyvjutalomban részesülnek. 

A nyertesek az ajándékokat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában (Győr, Baross G. u.4.), nyitvatartási időben a földszinti kölcsönző pultnál vehetik át.

A díjazottak névsora:
Ácsné Szemes Hajnalka
Bende Katalin
Domián Sára
dr. Galavics Krisztina
Király Ernőné
Kis Péter
Klampferné Terjék Györgyi
Kovácsné Horváth Bernadett
Kozmáné Rácz Beatrix
Liziczai Ákos
Nits Adrienne
Oltai Judit
Perjés Katalin Boglárka
Pungor Miklósné
Rajna Beatrix
Rapkay Tamás
Sallai Regina
A listán szereplőket e-mailben is értesítjük.

2018. január 29., hétfő

Programjaink a héten

Életünk utcái,terei...



Január 31-én (szerdán) 17 órakor folytatódik az Életünk utcái, tereicímű helyismereti előadássorozat. Ezen a délutánon Torma Attila helytörténész tart vetített képest előadást Nádorváros 1850-1950 közötti fejlődéséről. A rendezvény helyszíne a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvényterme (Győr, Baross G. út 4., II. emelet).
A program díjmentesen látogatható.

Meridiántorna



Február 1-jén (csütörtökön) 17 órakor Meridiántorna 3-1-2. Egészségmegőrzés és rekreáció címmel Pető Zsófia coach, meridiántorna-oktató ismeretterjesztő előadását hallgathatják meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint).
Az egészséges emberben az életenergia akadálytalanul kering a meridiánokban, ám betegség állapotában elakad az energia. A kínai medicinára alapozott gyakorlatok biztosítják a szabad energiaáramlást, az egészséges egyensúly megőrzését.
A belépés díjtalan.

Hangraforgó



Február 2-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubjában tartja következő összejövetelét a Hangraforgó Klub. A hónap témája: játék és költészet Weöres Sándor és a kortársak verseiben. A klub vendége a csornai verséneklő csapat, a Garabonciás együttes.
A rendezvény díjtalanul látogatható.

Irodalomtörténeti előadás


A Kisfaludy Könyvtár 3. emeletén február 9-ig látható balatonfüredi kamarakiállításhoz kapcsolódóan február 2-án (pénteken) 17 órakor Prof. Szörényi László irodalomtörténész tart ismeretterjesztő előadást Jókai és Arany levelezése címmel. A rendezvény helyszíne a könyvtár Muzeális Gyűjteménye (Győr, Baross u. 4., III. emelet).
A program díjmentesen látogatható.

2018. január 25., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 10. rész

Magyar tudósok az északi sarkkörön túl


Az 1769. június 3-áról 4-ére virradó éjszakán két magyar tudós jezsuita szerzetesnek, Hell Miksának és Sajnovics Jánosnak a mai Norvégiához tartozó, az északi sarkkörön túl fekvő Vardø-szigeten sikerült megfigyelniük a Vénusz bolygó elhaladását a Nap előtt. Ki volt Hell Miksa és Sajnovics János? Mi volt az az expedíció, amelyen hazájuktól oly távol vettek részt? Milyen kötetekben számoltak be az expedíció tudományos eredményeiről?

Bevezetés

Az előkelő családból származó Hell Miksa 1720. május 15-én született a Selmecbányához tartozó bányásztelepen, Szélaknán. Alap- és középfokú tanulmányait követően 18 éves korában Zsolnán lépett be a jezsuita rendbe. Három tanulóévét is ebben a városban töltötte. 1740-től, bécsi egyetemi tanulmányai idején teológiai és tudományos stúdiumokat egyaránt elvégzett. Itt ismerkedett meg az asztronómiával, a bécsi jezsuiták obszervatóriumában pedig a csillagászattal. Az egyetem elvégzése után Lőcsére került tanárnak, 1748-tól pedig újra Bécsben tanult. 1751-ben szentelték pappá. 1752 és 1755 között Kolozsvárott működött, ahol az oktatás mellett többek között csillagászati megfigyeléseket is végzett.

A bécsi egyetem új csillagvizsgálóját 1755-ben adták át, ennek élére császári csillagászként Hell Miksát nevezték ki, ezt a tisztséget haláláig viselte. Szerkesztője volt a bécsi egyetem csillagászati évkönyvének, amelyben „a csillagászok napi munkájához szükséges táblázatok mellett” latin nyelvű tanulmányokat, beszámolókat jelentettek meg, például Hell tudományos cikkei is ebben a sorozatban láttak napvilágot. Ezekkel az írásaival Hell egyrészt jelentős tekintélyt vívott ki saját maga számára, másrészt Európában is ismertté vált.

A 18. század folyamán a csillagászati kutatások legfontosabb feladatának az égitestek pályaszámítását tartották. Ebben a században egyre inkább az került előtérbe, hogy a különböző csillagászati megfigyeléseket hogyan lehet a gyakorlatban is alkalmazni: különösen a térképészet, a földmérés és a tengeri navigáció korszerű módszerei alapultak ezeken a csillagászati méréseken.

Az európai tudósok számításai alapján 1769. június 3-ára várták a Vénusz bolygónak a Nap koronája előtt való átvonulását. Hell Miksa korában különösen fontos jelenség volt ez, mivel a Vénusz bolygó megfigyelésével tudták megállapítani a Nap parallaxisát, ennek alapján pedig pontosan kiszámíthatták a Nap és a Föld közötti távolságot. Hell Miksa 1761-ben sikeresen észlelte a Vénusz elhaladását a Nap előtt, és azok közé tartozott, akik pontosan számították ki a Vénusz-átvonulás adatait.



Ennek a jelenségnek a megfigyelésére az északi sarkkörön túl fekvő, az akkor a Dán Királyság fennhatósága alá tartozó, Vardø-sziget volt a legalkalmasabb. VII. Keresztély, a tudományok iránt is érdeklődő dán és norvég király ismerhette Hell Miksa tudományos közleményeit, ezek alapján hívták meg őt a megfigyelésre és az expedíció vezetésére.

Az utazás előtt

Hell Miksa egyetlen feltételt szabott a felkérés elfogadásának: mind rendi, mind világi elöljáróinak is pártfogolnia kell ezt a vállalkozást. Miután mindkét oldalról megkapta a támogatást, hajlandó volt vállalni az utazást és a rá váró feladatokat, ezért tárgyalások indultak a bécsi és a koppenhágai követségek között az utazás időpontjáról és részleteiről. A teljes expedíció költségeit a dán királyi kamara állta.

Hell Miksa javasolta az expedícióba Sajnovics Jánost, aki a „kor egyik legjobb képességű magyarországi csillagásza” volt. Sajnovics korábban megfigyeléseket is végzett, de igazi erőssége az „elméleti számítások végrehajtása volt”. Sajnovics János 1733. május 12-én született a Fejér megyei Tordason nagy vagyonú földbirtokos család gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a győri és a budai jezsuita gimnáziumban végezte, már 15 évesen belépett a jezsuita rendbe. 1762-től Bécsben folytatott egyetemi tanulmányokat, matematikát és csillagászati ismereteket is tanult. 1758 és 1760 között Hell Miksa asszisztense volt a bécsi obszervatóriumban, később, 1766-tól a nagyszombati csillagvizsgálóban segédfelügyelő. Budán hunyt el 1785. március 4-én. A házigazdák részéről Jens Finne Borchgrevink vett részt az expedícióban.

Az utazásról

Hell Miksa és társai 1768. április 28-án hajóval indultak el a Vardø-szigetre, június 11-én értek Koppenhágába, ahonnan július 9-én utaztak tovább Trondheimbe. Ezt a települést augusztus 22-én hagyták el, végül szeptember 11-én érkeztek meg hajón Vardø szigetére.

Az expedíció tudományos megfigyelései

A Vénusz bolygó átvonulását a Nap előtt 1769. június 3-áról 4-ére virradó éjszaka sikerült Helléknek megfigyelniük. Az ekkor összegyűjtött adatok, valamint további öt helyen végzett észlelések segítségével Hell pontosan kiszámította a Nap parallaxis szögét. A mai adattól csak két tizeddel eltérő értéket kapott. Szerencséjük is volt, mivel a borús, felhős időjárás ellenére a Nap „közvetlenül a jelenség megkezdése előtt bukkant ki a felhőkből, s hét perccel a Vénusz átvonulása után már ismét felhők borították”.

Vardø-n további tudományos tevékenységeket is folytattak Hellék az expedíció során:
- Rendszeresen végeztek „földrajzi helymeghatározásokat, a hegyvidéken pedig barométeres magasságméréseket”.
- Különböző térképeket készítettek, valamint feltérképezték egyrészt a sziget, másrészt a közeli szárazföld partvonalát.
- Földmágnesességi vizsgálataik során figyelték a mágneses iránytű elhajlását, tanulmányozták a mágnesesség és az északi fény összefüggéseit.
- Foglalkoztak „az apály-dagálynak, a levegő elektromosságának, a Föld horpadt alakjának problémáival” is.
- Meteorológiai megfigyeléseik során különböző légkörtani észleléseket és méréseket végeztek. Fontos megemlíteni, hogy Hellék voltak az elsők, akik „hosszabb időre terjedő meteorológiai vizsgálatokat folytattak a sarkkörön túli területen”.
- Oceanográfiai, állat- és növénytani megfigyeléseik során megismerkedtek a vidék élővilágával, többek között új kagyló- és csigafajtákat is felfedeztek.
- Magyar szempontból pedig különösen fontosak az expedíció során végzett néprajzi megfigyeléseik és nyelvészeti kutatásaik. Hell Miksa csillagászati tevékenysége mellett érdeklődött a magyarok őstörténete iránt is. Útjuk során az ő javaslatára kezdtek el foglalkozni a lappok életével, történetük, szokásaik, nyelvük tanulmányozásával. Hell ötletét azonban Sajnovics vitte végig: összehasonlította a magyar és a lapp nyelvet. Nehézséget jelentett azonban, hogy nem állt rendelkezésre lapp-magyar szótár, ennek ellenére azonban Sajnovics a latin nyelvben való jártassága és matematikai logikája révén sikerrel bizonyította a két nyelv közti nyelvrokonságot. Sajnovics útjuk második felében már csak ezzel a munkával foglalkozott. Ennek megfelelően Sajnovics nevéhez fűződik „a magyar és a lapp nyelv összehasonlításának megvalósítása, a vizsgálat módszereinek kidolgozása és az összehasonlító szókészlet gyűjtése” is.

Az expedíciót követően

A Vardø-szigeten lefolytatott megfigyelésekről és az expedíció eredményeiről Hell Miksa először a koppenhágai akadémián tartott előadást, amely nagy feltűnést keltett. Az expedíciót követően 1770-ben Hell Miksát a Vardø-szigeten elért tudományos eredményekért, Sajnovics Jánost pedig a lapp nyelv vizsgálata során szerzett érdemeiért a Dán Királyi Akadémia tagjává választották. Később Hell Miksát érdemei miatt számos tudományos testület is felvette tagjai közé, valamint megbízták a bécsi tudományos akadémia megszervezésével is.


Az expedíciót követően mindketten Magyarországon és külföldön egyaránt nagy visszhangot keltő könyvet írtak az utazás során elért tudományos eredményeikről. A korban a tudomány nyelve a latin volt, így mindketten latin nyelven jelentették meg írásukat. Hell Miksa könyve Koppenhágában jelent meg 1770-ben Observatio transitus Veneris ante discum Solis die 3. Junii Anno 1769. Wardoehusii (A Vénusz bolygó Nap előtti elhaladásának megfigyelése Vardø-n 1769. június harmadikán) címmel, amelyet természetesen VII. Keresztély királynak ajánlott. A kötet elején a szerző rövid összefoglalást ad az expedícióra való felkérésről és az útról, ezt követően 12 pontban összefoglalja az expedíció legfontosabb tudományos eredményeit. Majd felsorolja az észlelés előtti eseményeket, például hogyan készült el az obszervatórium. A két legfontosabb fejezetben pedig leírja „az optikai kontaktusok észlelésének módját a Vénusz átvonulásakor a Nap korongja előtt”, valamint magát a Vénusz bolygó átvonulását.

Az expedíciót követő megállapításai miatt számos támadás érte Hell Miksát, amelyekkel szemben meg kellett védenie magát. Megkérdőjelezték csillagászati észleléseinek és számításainak pontosságát és megbízhatóságát is. Ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy mérései pontosak, mindezt sikeresen igazolta is, sőt egy amerikai tudós, Simon Newscomb is kiállt mellette. Ezután a vádlók visszavonták kritikáikat.

Sajnovics János az expedíciót követően rendezte kéziratos jegyzeteit, könyvtárakban kutakodott, és kiegészítette ismereteit, majd „a dán tudós társaság előtt három felolvasóülésen számolt be lapp-magyar nyelvészeti kutatásairól”. Sajnovics János tudományos eredményeit összefoglaló könyvét Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos) címmel adták ki először 1770-ben Koppenhágában, de még ugyanebben az évben Nagyszombatban is megjelent a mű.



Sajnovics logikusan felépített, átgondolt tudományos munkát írt, amely 12 fejezetre oszlik. Az 1-3. fejezetekben a szerző bemutatja, hogy „mi okozza a nyelvek kapcsolatait, eltéréseit, és azok miben nyilvánulnak meg”. A 4-7. fejezetekben Sajnovics betekintést nyújt „a lapp és a magyar nyelv hasonlításának módszertani problémáiba”. A 8. fejezetben áttekintést ad „a magyar-lapp nyelvrokonság bizonyítékairól”, valamint ismerteti „a magyar és a lapp nyelv közösnek vélt szavait”. A 9-11. fejezetekben a „lapp és a magyar nyelv szerkezetét hasonlítja össze”.

Sajnovics „igazi tudós volt, és a Demonstratio mindenben megfelel egy tudományos közlemény ismérveinek: adatai megbízhatóak, ellenőrizhetőek, a szerző gondolatmenete, következtetéseinek kialakulása a műben nyomon követhető”. Jelentősége, hogy ez volt az első kísérlet „a finnugor-magyar nyelvhasonlításra a szókészletbeli és nyelvtani egyezések alapján”.

Sajnovics művével külföldön nagy visszhangot keltett. A Dán Királyi Akadémia tagsága mellett svéd, finn, stb. szaktekintélyek ismertetést, vagy külön tanulmányt írtak a műről. A Demonstratio… megjelenésekor Magyarországon még kevés olyan tudós akadt, aki felismerhette volna Sajnovics írásának igazi jelentőségét. A megjelenés után pár évvel kezdtek el ellenségesen fellépni megállapításai ellen olyan jelentős személyiségek, mint Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc, Bessenyei György, később Kazinczy Ferenc és Virág Benedek. Mellette álltak ki Dugonics András, Sándor István, Verseghy Ferenc és Révai Miklós. A 19. század folyamán meghonosodott a finnugor nyelvrokonság eszméje a nyelvtudományban is, ettől kezdve Sajnovics János eredményei alapján elfoglalhatta az őt megillető helyet a magyar tudományos életben.

Befejezés

Hell Miksa és Sajnovics János tudományos munkásságának csúcspontja a vardø-i expedíció volt. Hell Miksa a csillagászat és a geodézia területén alkotott jelentőset. A modern csillagászat „első magyar származású művelőjeként az egész Habsburg Birodalomban elsőnek számított abban is, hogy már nem csak átvette, de továbbfejlesztette, és önálló eredményekkel gyarapította a csillagászat és a geodézia tudományát”. Sajnovics János pedig elsősorban a nyelvtudomány nagyjai közé írta be örökre a nevét az összehasonlító nyelvtudományban és a finnugor nyelvészetben elért eredményei révén. Kettejük közös sikere volt a vardø-i expedíció számos tudományos eredménye, amely több tudományterületen is új ismeretekkel bővítette az addigi tudást. Hell teljesítményéhez nagyban hozzájárult Sajnovics csendes, szerény személyisége és tevékeny munkája, Hell pedig ösztönözte, inspirálta és támogatta Sajnovicsot kutató munkája során.

Ősze Mária

Források:
Bartha Lajos: Hell Miksa és Sajnovics János : két barokk tudós portréja. In: Hadobás Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/06200/06237/06237.pdf
Pinzger Ferenc: Hell Miksa. In: A csillagászat magyarországi történetéből : a klasszikus századok asztronómusai; A Magyar Művelődéstörténeti Lexikon vonatkozó szócikkei; Horányi Gábor-Pivárcsi István: Magyar világjárók kalandjai p. 60-63. Hell Miksa és Sajnovics János;
A finnugor nyelvrokonság kutatástörténete, a magyarság eredettudatának kialakulása, változásai, és a finnugor nyelvrokonság elméletének hazai fogadtatása 4. Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel – a Demonstratio és az Affinitas. Elérhetőség: http://finnugor.elte.hu/?q=urkuttort/4
Éder Zoltán: Sajnovics és Demonstratiója új megvilágításban. Elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tul-dunatajon-elzo/ch03s02.html

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

A 3. és 4.. képek könyvek címlapjai és oldalai, amelyek a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményének állományából származnak.

2018. január 24., szerda

Jártam a jelenben, éltem a jövőben

Arany János kiállítás a Kisfaludy Könyvtárban
Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Könyvtára(Győr, Baross u. 4., II. emeleti rendezvényterem) ad otthont a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Könyvtára által Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett vándor kiállításnak. A tárlat február 7-ig tekinthető meg. Nyitvatartás: hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 10.00-től 16.00-ig; kedden 13.00-tól 16.00-ig. A kiállítás ettől eltérő időpontokban előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Dr. Szilágyi Judit főmuzeológus és Koczka István látványtervező közös munkájának köszönhető e nem mindennapi tárlat. Az „A” betűket formázó táblákon Arany János életútját ismerheti meg a látogató.
Nagyszalontán született költőnk életének fontosabb állomásai kaptak helyet idézetekkel, művészi illusztrációkkal, fényképekkel kiegészítve. Életszakaszai elválaszthatatlanok költeményeitől, ezért Arany egy-egy kézzel írt versének mása ugyancsak a kiállítás része.
Kiállítás 10 nagy témát dolgoz fel: Arany János származása és családja; költői indulása; a nagykőrösi évek; a forradalmi időszak; Petőfi barátsága; az Akadémia titkára; folyóiratok szerkesztője; műfordításai; időskori költészete.

2018. január 22., hétfő

Programjaink a héten


Kézimunka kiállítás


Magyar Kultúra Hete keretében, január 23-án (kedden) 17 órakornyílik Székely Erzsébet népi iparművész és tanítványainak kézimunka kiállítása a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra Ferenc tér 1.). A kiállítást Horváth Éva Andrea etnográfus nyitja meg.
A tárlat megtekinthető: február 23-ig, hétköznap 10.00-16.30 óráig.A belépés díjtalan.

Libikóka


Január 24-én (szerdán) 17.00 órakor kerül sor Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés, irodalmi estjére, Libikóka címmel A magyar kultúra hete programsorozat keretében, a Kisfaludy Károly Könyvtár (Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében. A belépés díjtalan!
Az ismert író és a népszerű zeneszerző közös estjén anyáink, apáink történetei kerülnek elő. Úgy, ahogy régen, társaságban volt szokás, dalban, mesében mondva el. Zene, irodalom és színház találkozása az este, új írások és a szerzők közös dalai. Műhelytitkok és songok a Játszótér című Grecsó-Hrutka zenés darabból, és persze anekdoták, melyek nem a sublótba valók. Hintázzanak velünk!

A magyarság szimbólumai


Január 25-én (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel dr. Lanczendorfer Zsuzsanna előadását hallgathatják meg az érdeklődők A magyarság szimbólumai címmel a Központi Könyvtár(Herman Ottó u. 22.) klubjában A magyar kultúra hete programsorozat keretében. Ingyenes rendezvény.
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna 1964-ben Győrött született. Itt végezte el a tanítóképző főiskolát, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán néprajz szakos diplomát szerzett. 2001-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg PhD disszertációját az ELTE BTK Folklore Tanszékén. Disszertációjának címe: Személyiség és repertoár egy sokoróaljai iparos életútjának tükrében. 2005-ben a PTE Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődésszervezői szakát végezte el. 2008–2011 között elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Ezzel a témával 2008-ban kiérdemelte a Pannon Tudományos Napok rendezvényén megtartott legjobb előadásért járó oklevelet. 2012-ben kiemelkedő kutatói munkáért, MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma elismerő Oklevéllel jutalmazta.
Fő kutatási területe a gyermekfolklór, népballada és egyéniségvizsgálat. Öt könyve és számos tudományos és tudománynépszerűsítő publikációja van, amelyek tanulmánykötetekben és az Arrabona, Győri Tanulmányok, Honismeret, Műhely, Néprajzi Hírek, Ügyészek Lapja folyóiratokban jelentek meg. Kötetei: Időtök. Népi időjárásjóslások gyermekeknek. 1993., Ósdi Állatosdi 1998., 2010. (Balázs Líviával), A vérző liliom. Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében. 2003. (Gülch Csabával) Mindent apámról… Egy sokoróaljai iparos emlékei. 2007.
Kutatói és tanári munkája mellett tudományos konferenciákon szerepel, néprajzi táborokat szervez, közművelődési feladatokat lát el, énekel kiállításokon, szerepel művészeti fesztiválokon és tagja a győri Melodiárium Kamarakórusnak. 
Számos kitüntetés, szakmai elismerés, oklevél birtokosa: Kazinczy-Emlékérem, Kiváló Oktató, Országos Tudományos Diákkonferencia, Néprajz, II. Díj, Rákóczi –Emlékérem, Hallgatókért Díj, Győr-Moson-Sopron Megye Közművelődéséért Kovács Pál –Díj (2010), Győr Közművelődéséért – Díj (2016). 
Jelenleg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Főiskolai Karának egyetemi docense és a Kulturális Mediáció Mesterszak szakfelelőse. 
Mesterei, pályáját meghatározó tanárai: Dr. Barsi Ernő, Dr. Küllős Imola.

Mesekuckó


Január 26-án (pénteken) 17 órakor Manómesék címmel koncertmeséket hallhatnak klasszikus muzsikával. Az Európa Meseduó(Farkas Árpád és Hornung Dóra) Manócska énekhegedűjéről és Sanyi manó almájáról mesél a kicsiknek a Dr. Kovács Pál Könyvtár Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint).
A meseelőadás 300 Ft-os regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek elővételben a helyszínen válthatók január 22-től 14-18 óráig.

Vigh Attila kiállítása


Magyar Kultúra Hetében, január 26-án (pénteken) 17 órakor nyílik Vigh Attila grafikus kiállítása a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Közösségi Házában (Győr, Külső-Árpád út 6-8.). Megnyitót mond: Barna Borbála művésztanár.  A kiállítás február 22-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében, illetve a rendezvényekhez kapcsolódóan.
A belépés díjtalan.

2018. január 18., csütörtök

Irodalmi évfordulók 2018-ban

Frissítsék olvasmánylistájukat!

A 2018-as esztendő is bővelkedik irodalmi évfordulókban. Nehéz lenne számba venni azokat a neves alkotókat, akik születésének vagy halálának kerek évfordulóját idén ünnepeljük. Az efféle jeles napok hozzásegítenek bennünket, hogy bővítsük olvasmánylistánkat, újra kézbe vegyük egy-egy régen olvasott, félig-meddig elfeledett szerző kötetét.
Pedig ugyan ki akarna elfeledkezni Janikovszky Éváról, Szilágyi Domonkosról, Sánta Ferencről, Bálint Ágnesről, Szántó Piroskáról, Lőrincze Lajosról, Kittenberger Kálmánról, Rejtő Jenőről, Karinthy Frigyesről, Tóth Árpádról, Tompa Mihályról?! És még sorolhatnánk, de a Petőfi Irodalmi Múzeum a segítségükre sietett! A PIM ez évben is összeállította a magyar irodalmi évfordulók listáját, a teljes névsort ittolvashatják. Csemegézzenek, válogassanak, olvassanak!

2018. január 17., szerda

DVD vásár a Központi Könyvtárban Filmbarátok figyelmébe!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Központi Könyvtárunkban (Győr, Herman Ottó u. 22.) DVD vásárt tartunk. A gyűjteményünkből kivont filmeket 200,- forintos darabáron vásárolhatják meg. A kínálatban komoly és könnyed alkotások, családi és gyerekfilmek egyaránt megtalálhatók, mindenki találhat köztük kedvére valót. A DVD-k használható állapotban vannak.
Éljenek az alkalommal!

2018. január 15., hétfő

Programjaink a héten


Filmklub


Január 16-án (kedden) 17.00 órakor újra filmklub a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross Gábor u. 4.)! Ezúttal Luc Jacquet 2017-ben készült, 82 perces A pingvinek vándorlása 2. c.magyarul beszélő, francia dokumentumfilm kerül vetítésre. A belépés díjtalan!
"12 évvel ezelőtt Luc Jacquet készített filmet róluk, munkáját Oscar-díjjal jutalmazták. A gleccserkutató Claude Lorius életét bemutató dokumentumfilmje után csapatával két hónapra újra a császárpingvinek közé költözött, hogy bemutassa, milyen kalandok várnak a fiatal egyedekre a költőhely és a tenger közötti vándorút során. Rengeteg tapasztalattal a háta mögött felhasználta a legújabb technológiákat, a víz alatt tengeralattjáróval, a levegőből pedig drónokkal kísérte kedvenceit a hosszú úton. A páratlan szépségű felvételek mellett a film azért is fontos, mert az élőhely rohamos gyorsasággal zsugorodik, a század végére a populáció harmadolódni fog, végül a faj kihalása várható." (est.hu)

Előadás



Január 17-én (szerdán) 17.00 órakor Kositzky Attila, a Magyar Légierő nyugállományú vezérkari főnöke tart előadást a Kisfaludy Károly Könyvtár (Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében V. Horthy István főhadnagy tragédiája címmel. A belépés díjtalan!
Kositzky Attila Kazincbarcikán született 1943. szeptember 4 -én. Az érettségi után elvégezte a 4 éves vadászpilóta tiszti iskolát, a 3 éves Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát és az 1 éves Vezérkari tanfolyamot. 1999-ben mint a Magyar Légierő vezérkari főnöke altábornagyi rendfokozattal, „Aranykoszorús” vadászpilótaként vonult nyugállományba. 43 évig repült, 29 repülőgéptípussal, 3369 órát töltött a levegőben, 6665 felszállást hajtott végre. 22 kitüntetés birtokosa, köztük az Egyesült Államok „Legion of Merit” érdemrenddel.
2 szakdolgozatot, 21 cikket, 2 életrajzi regényt írt, fotókiállítása 25 településen 35 alkalommal lett bemutatva. A Pápai Jókai Kör örökös tiszteletbeli alelnöke, a Veszprémi Polgári Társas Kör és a Szent György Lovagrend tagja. Balatonfüredi lakásán állandó jellegű repüléstörténeti kiállítás látogatható. Elõadásaival ma is járja az országot.

Filmklub


Január 18-án (csütörtökön) 17.00 órakor a Központi Könyvtár (Herman Ottó u. 22.) klubjában újra filmklub lesz! Kaszás Géza A lovasíjász című, 2015-ben készült, 115 perces dokumentumfilmjét nézhetik meg az érdeklődők. Ingyenes rendezvény.
"A film Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett - csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel - a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik.
Mindezekről számtalan anyag található az írott és elektronikus médiában. Hasonló témával foglakozó könyve már több kiadást megért, több nyelvre lefordították. Kínában sztárként ünneplik mind a bemutatókon, mind a televízióban. Ha Hollywood olyan szuper produkciót forgat, amiben lovasíjászok szerepelnek, akkor őt kérik fel szakértőnek és ő tanítja be a sztárokat, mint a legutóbb Kínában forgatott filmben, Matt Damon-nak." (port.hu)

2018. január 11., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 119.

Benes Pál gyáros, győri festőművész


150 éve, 1867. november 13-án született Benes Pál győri festőművész és gyáros, aki a XIX. és a XX. század fordulóján a kor egyik jeles, közkedvelt művésze volt. Nevéhez fűződik a Benes Testvérek Vegyészeti Gyár Rt. megalapítása, a Kakas (Le Coq) cipőpaszta és a Salan fertőtlenítőszer forgalmazása. (A címlapképen: Győr szabad királyi város és vármegye. Bp., 1926. p. 19.)

Benes Pál győri festőművész és gyáros a győrszigeti anyakönyvi bejegyzés szerint a család hatodik gyermekeként, 1867. november 13-án látta meg a napvilágot Győrben. Édesapja a Csehországból származó Benes Vince 1827-ben, míg édesanyja, Lantesz Mária Terézia 1842-ben született Győrben. A család 1961 és 1970 között szinte minden évben gyarapodott egy-egy új taggal (Vince 1861, Mária-Anna 1862, József-Ferenc 1862, Terézia-Ida 1862, Ida-Paula 1866, Pál-Mátyás 1867, Zsuzsanna-Gabriella 1869, György-Sándor 1870).

A népes család a XIX. század hatvanas éveiben Győrszigetben, a 192. számú házban lakott, és az édesapa saját tulajdonában lévő gőzmalom jövedelméből tartották el magukat. A gyermek Benes Pál korai iskolai éveiről keveset tudunk, viszont egy későbbi újságcikk alapján feltételezhetjük – melyben az iskola 50 éves jubileumi ünnepségéről tudósítottak –, hogy Skultéti László fiú iskolájának növendéke volt.

Dunántúli Hírlap, 1925. május 28.:


Az iskola elvégzése után a győri Szent-Benedek-rend Főgimnáziumba járt 1880-ig majd ezt követően a szülei – ezt már ő maga említi – beíratták egy nyitrai középiskolába. Benes Pál az 1920-as években írt részletes önéletrajzában a korai gyermekéveit nem említi behatóan, de ebből a kéziratból tudunk további tanulmányiról.

Értesítvény a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumáról... 1878.:


Akkoriban Magyarországon az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképezde elsősorban rajztanárokat és kézműiparosokat képzett. Mivel ő festőművész szertetett volna lenni, ezért jó választásnak tűnt a Bécsi Képzőművészeti Akadémia, ahol a konzervativizmus és a hagyománytisztelet uralkodott, és a szakma alapvető fogásait alaposan el tudta sajátítani. 1887-1892 között Bécsben végezte tanulmányait, a festőakadémián a mesterei a kor osztrák kiemelkedő művészei, August Eisenmenger és Sigismund L’Allemand voltak.

Ez idő tájt érdeklődött az akkoriban kialakuló új francia festészeti irányzatok iránt is. 1894-ben Budapesten Karlovszki Bertalan festőművésznél tanult három hónapot. 1895-96 között Münchenben Hollósy Simon (1857-1917) magániskolájának tanulója lett, ahol a naturalizmus és a plein air festészet elkötelezett hívévé vált. A Hollósy iskola után 1896-tól Olaszországban folytatta tanulmányait.

Pályakezdés

Ezekben az években szülővárosában, Győrben rövidebb hosszabb időt töltött, miközben rendszeresen Magyarország különböző vidékeit járta. Szorgalmasan dolgozott, sorra születtek újabb és újabb alkotásai. Az 1890-es évek közepétől először nyílt lehetősége kiállításokon is bemutatkozni, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat éves bemutatóin. Ezeken a kiállításokon az 1900-as évek elejéig, Győrben való végleges letelepedéséig vett részt. A Képzőművészeti Társulat 1898/99 Téli kiállításán három képpel is szerepelt, amely meghozta számára a várva várt sikert is.

Új Idők, 1899. január 5.:


 A legnagyobb feltűnést A kis nagyzó  (más forrásokban nagyzoló) keltette, melynek reprodukciója megjelent az Új Idők képes folyóiratban. A kép sikerét mutatja az is hogy „A kép Őfelsége tetszését is annyira megnyerte, hogy megvásárolta azt 500 frtért a budai kir. palotában elhelyezett magán képtára számára.” – írta a Győri Hírlap 1899. január 8-án. A Nagybánya és Vidéke napilap is tudósított a győri festő sikeréről, segítve boldogulását és megmaradását Nagybányán, melyet ezen felül még azzal is támogatott, hogy 1899-ben rendelkezésre bocsátotta tágas vendégfogadó termét, melyben Benes megrendezhette egyéni kiállítását.

Nagybánya és Vidéke, 1899. január 29.:


 A már említett önéletrajzi írásból tudjuk azt is, hogy 1898-1904 között az év nagyobb részét Nagybányán töltötte. 1898-99-ben rendszeresen látogatta a nagybányai festőiskola kurzusait, melyet a Münchenből hazatelepülő Hollósy Simon indított útjára. Festészetében radikális változás állt be 1898-ban, a zsánerképek helyett a természeti jelenségek, naturális környezetben ábrázolt hétköznapi események lettek alkotásainak témái. A század utolsó éveiben viszonya megromlott Hollósy Simonnal, mivel Benes műveit továbbra is Pesten állította ki a Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon kiállításain, amelyektől a nagybányai művészek többsége és a festőiskola diákjai elvből távol tartották magukat.

1899 év végén Nagybányán újabb sikert ért el Gergely Károly református lelkész arcképének megfestésével, amit a Nagybánya és Vidéke, 1899. december 10-i számában így méltattak: „A művészgárda egy fiatal, de kitűnő tehetségű tagja, Benes Pál éppen ma készült el Gergely Károlynak az oly korán elhunyt derék ref. lelkésznek arcképével, mely hű vonásokban örökíti meg a szeretet emez igazi apostolának nemes vonásait. A képet többen, az elhunyt tisztelői rendelték meg, s vasárnap lesz ünnepélyes átadása, amikor aztán valószínűleg módot fognak nyújtani arra nézve, hogy a remekül sikerült művet a közönség is megláthassa.”

Annak ellenére, hogy Benes Pálnak a nagybányai alkotóközösséggel megromlott a viszonya, és nem mutatkozott be a városban rendezett csoportos kiállításaikon, festményei a gyűjtők körében kelendőnek bizonyultak. Végül 1904-ben úgy döntött, hogy beszünteti tevékenységét Nagybányán és végleg Győrben telepedik le.

A győri évek

Győrrel sohasem szakadt meg a kapcsolata, hiszen minden tanulmányútját követően néhány hónapot elidőzött a szülői házban. Innen indult azokba a városokba, ahová az éppen aktuális munkája vagy egy-egy kiállításon való részvétel szólította.

A már többször említett önéletrajzi írásából azt is megtudtuk, hogy miután visszatért olaszországi tanulmányútjáról, 1897-ben Győrben festőiskolát nyitott. „Győrbe jöttem, itt festőiskolát nyitottam, melyet azonban miután igen lefoglalt, két év után felhagytam.”

Az iskolanyitásról a helyi sajtó így tudósított (Győri Hírlap, 1897. március 11.):


Az iskola sikerét mi sem bizonyította jobban, mint hogy két évig talpon tudott maradni. Bezárására nem anyagi megfontolások miatt került sor, hanem azért, mert Benes ezekben az években érte el művészeti sikereinek csúcsát, a kiállításokra újabb és újabb alkotásokkal kellett jelentkeznie, és ekkor döntött úgy, hogy 1898-tól ismét átteszi a székhelyét Nagybányára.

Fürdőzők, Nagybánya, 1900:


Benes Pál neve a győri sajtóban majd csak 1902 tavaszán tűnik fel újra, amikor a Győri Hírlap közölt egy hosszabb írást. A Művészet című cikkében arról ír, hogy sorra alakulnak meg az ország különböző városaiban a műpártoló egyesületek a vidék képzőművészeti életének fellendítésére. 1902-ben a győri műtárlat megrendezésére és egy állandó jellegű egyesület szervezésének előkészítésére létrehívott intézőbizottság soraiba is beválasztották, melynek elsődleges feladata volt a Képzőművészeti Társulat országjáró vendégkiállításának bemutatása Győrött. A tárlatot 1902. május 11. és 18. között rendezték meg, ahol Benes Pál 3 képpel szerepelt. 1903-ban megyei magán- és közgyűjteményekben található műalkotásokból rendeztek újabb tárlatot. Az intézőbizottság felhívására 100 tulajdonos több mint 233 festménye, grafikája, plasztikája érkezett be a kiállításra. Ez a tárlat azonban nem hozott annyi látogatót és akkora elismerést, mint az egy évvel korábbi bemutató. Miután a szervezők lelkesedése alábbhagyott és a megyei elöljáróság anyagi támogatása is megszűnt, így ezzel egy időben az országos jelentőségű kiállítássorozatnak is jó időre vége szakadt.

Már 1902 októberében a Győri Hírlap arról tudósított, hogy Benes Pál Győrben kíván letelepedni és a városban művésziskolát nyitni, melyre azonban a következő év nyaráig kellett várni. Végül 1903. június 15-én megnyílt a festőiskola, ahol évi 24 korona tandíj ellenében bárki tanulhatott rajzolni és festeni.

Erről a Győri Hírlap így tudósított (1903. június 7.):


Benes Pál a műtermét és az iskolát a Radó-szigeten álló „sétatéri söröde” helyiségeiben rendezte be, melyet 1903. április 1-től 3 évre kapott bérbe a várostól évi 200 koronáért azzal a kikötéssel, hogy ugyan átalakításokat – saját költségen – végeztethet, de a bérlet megszűnésekor a helyiséget vagy az átalakított, vagy az eredeti formában köteles visszaadni a városnak. Az átalakításokról a Győri Hírlap számaiból szerezhettünk tudomást: „Ügyes üvegtetőt konstruált a régi falak fölé, mely felülről vesse be a szükséges világosságot, tarka függönyökkel borította be a nedvesebb, nyirkosabb helyeket, tarka színvázlatokat helyezett ide és oda is festői rendetlenségben, szóval a rozzant öreg építmény egy bohémtanya üde fiatalságát öltötte fel.” (1903. december 16.) „Ha belépünk a kis ajtón a tágas csarnokba, oly különös érzés vesz rajtunk erőt. Pedig hányszor jártunk itt ki és be azelőtt, mikor még sörcsapolástól döngtek a falak, mikor még a cigány játszott vacsora mellé. Nem új e hely nekünk. Nem is változott nagyon, néhány falat döntöttek csak ki, egy pár új ablak jött oda, ahol azelőtt nem volt… és mégis… Most a művészet lakik benne.” (1904. július 6.)

Az épület újonnan kialakított műterem és festőiskolában „lázas munka” vette kezdetét, melynek első eredményét Benes Pál az 1903. december 16-án megnyitott kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Ezen a tárlaton Benes 25 nagyméretű festménnyel, Holló Alajos – aki meghívott vendég volt – 80 akvarellel, a festőiskola ígéretes tehetségei pedig több csendélettel vettek részt. A következő kiállításra egy év múlva, 1904. december 6-án nyílt lehetőség. Ezen a lassan rendszeressé váló, Holló Alajossal közösen rendezett kiállításon mutatkozott be két másik művész, a fiatal Horváth Adorján szobrászművész és a vas- és fémipari iskola rajztanára, Molnár Jenő is. A négy művész együttes kiállítása okán a győri sajtó – nem kis túlzással – már valóságos győri művészkolóniáról beszélt, írt.

1904-ben Benes Pál végleg letelepedett Győrben, és az év végétől az ideje nagy részét az öccsével közösen alapított gyár működtetése kötötte le, de ekkor még tudott annyi időt szakítani magának, hogy folytathassa alkotói tevékenységét is. 1905-ben megbízást kapott a városi közgyűléstől Bálint Mihály – egykori törvényhatósági bizottsági tag – arcképének megfestésére. Benes örömmel fogadta el a felkérést, mivel Bálint Mihály nemcsak első gyűjtője volt műveinek, hanem a barátja is. A portréval 1905 májusára készült el, melyet augusztusban helyeztek el a városi tanácsteremben.

Bálint Mihály portré:


1905 nyarán Benes Pál a Dalmáciába utazott, ahol anyagot gyűjtött a következő kiállításához. Vázlatokat, skicceket készített a következő hónapokban, a győri műtermében megfestésre váró kompozíciókhoz – melyek közül egy a győri múzeumban található. A kiállítás, melyet Holló Alajossal és Horváth Adorjánnal közösen rendeztek, 1905. december 17. nyílt meg, és 1906. január 3-ig tekinthette meg a nagyközönség. Ez az 1905-ben rendezett kiállítás volt az utolsó műtermi bemutatója.

A Győri Hírlap erről a tárlatról így írt (1905. december 29.):


1906-ban felkérést kap a Győr városának tanácsa által díszpolgárok sorába választott Kossuth Ferenc és Andrássy Gyula grófnak szánt oklevelek megfestésére. Az utolsó hivatalos megbízatásokat 1908 és 1909 között kapta a győri polgári leányiskolától és a városi közgyűléstől. Mindkettő Dr. Kautz Gusztáv, az iskola egykori tanára, a győri népnevelési bizottság elnöke arcképének megörökítésére kérte fel. A polgári leányiskola számára készített portrét 1908. május 11-én leplezték le egy ünnepség keretében az iskola épületében. Míg a városi közgyűlés felkérésére megfestett életnagyságú portrét a művész csak 1909 októberére fejezte be, és leleplezésére 1909. november 11-én került sor.

Kautz Gusztáv portré:


Benes a XX. század első évtizedének közepétől fokozatosan visszavonult a „képzőművészeti élet forgatagától”. Ennek oka leginkább az egyre terebélyesedő vegyi üzemének irányításával járó napi gondok, a növekvő család fenntartása volt. 1907. április 29-én megnősült, felesége a szombathelyi születésű Éder Gizella lett, aki 3 gyermekkel ajándékozta meg őt (1905-ben született Gizella, 1910-ben Vince-Pál, majd 1915-ben József).

A visszavonulását még az a tény is meggyorsította, hogy a város 1907. november 1-jével fel akarta mondani a „sétatéri sörödében” lévő műterem bérleti szerződését, noha az eredetileg 1909. március 31-ig szólt. Ugyanis a Győri Iparos és Polgári Kör – amely 1907-ben alakult – abban az épületben akarta berendezni a székhelyét. Végül egy hosszabb jogi útra terelt huzavona után Benes Pál 800 korona kártérítés fejében lemondott bérleti jogáról, és az addig festőműterem és festőiskola céljaira szolgáló helységet átadta a Győri Iparos Körnek. 1908. június végén kiköltözött a műteremből, festményeit kiárusította. Innentől kezdve a nevével egyre kevesebbet találkozhattunk a helyi sajtó kulturális rovatában. Még 1910. áprilisában részt vett a vármegyeház közgyűlési termében rendezett kiállításon, ahol „gyönyörű tengeri és érdekes állatképeket állított ki” (Győri Hírlap, 1910. április 7.)

Benes nevével legközelebb 1919-ben találkozunk, amikor megalakult a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat, melynek elnöke volt 1931-ig. A társulat rendszeres kiállításán csak két alkalommal, 1923-ban és 1926-ban volt jelen. Az 1923-ban megrendezett tárlaton Önarcképével vett részt, és ekkor szerepelt első alkalommal kiállításon felesége, Benes Pálné is, aki „választékos ízléssel készített kézműipari tárgyakat” mutatott be a nagyközönség számára. 1926. szeptember 19-én először rendezett közös kiállítást a budapesti székhelyű Nemzeti Szalon és a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat, melyen 120 művész több mint 400 alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A tárlatot – melyen Benes Pál két festményével szerepelt – a Vármegyeházán rendezték, és megnyitásakor a Nemzeti Szalon igazgatósága több győri művésznek, köztük Benesnek is átadta az egyesület legnagyobb kitüntetését, a Mention honorable-t.

A győri gyáros

Miuátn felhagyott nagybányai-győri kétlakiságával, legifjabb testvérével, Benes Györggyel 1904-ben Győrben cipőkenőcs gyárat alapított. A gyár a Vásár tér 24. szám  alatt kezdte meg működését, kezdetben mintegy 20 embert foglalkoztatott. A Le Coq (Kakas) cipőkrém előállításával foglalkozó vállalkozás hamarosan kinőtte eredeti székhelyét, ezért a tulajdonosok arra az elhatározásra jutottak, hogy – kibővítve a gyár profilját – új telephely után néznek.

Friss Újság, 1928.:


Erre alkalmas helyszínnek Nádorvárosban, a Hosszú utca 39-41. szám alatti telek bizonyult, ahol 1906-ban elkezdték építeni az új „Fénymáz és lakk” gyárat – ezzel egy időben a Vásártér 24. sz. alatti üzletet beszüntették. A gyár területén a következő években lázas építkezés, bővítés folyt. 1909-ben engedélyt kértek munka és raktárhelyiség felállítására. Közben 1911-ben Benes György kilépett a cégből, de az új cégbejegyzés szerint az építkezés, a gyárbővítés tovább folytatódott. 1912-ben kocsislakást, színt és istállót, 1917-ban magtárat és a családnak egy emeletes villát építettek. 1915-ben a Hosszú utcát átnevezték a néhai polgármester után Wennesz Jenő utcának. A már említett cégbejegyzésben találunk információt arról, hogy Benes Pál a Wennes J. u. 45-47. sz. alatti telken a leégett gyárépület helyén emeletes gyárépület építésére nyert telepengedélyt 1917-ben, majd még ugyanebben az évben egy ideiglenes főzőépület felállítására is. 1918-ban asztalosműhelyt, raktárépületet, majd egy évvel később kazánházat, lakatosműhelyt és gyárkéményt építtetett fel.

Győri térképrészlet 1920-ból (Török Pál: Győri kalauz melléklete):



A jól működő cég 1918-ban tovább terjeszkedett. Ebben az évben alapították meg a Pyram zsolnai üveggyárat. Július 9-én tartották meg a részvénytársaság alakuló közgyűlését. A győri székhelyű társaság alaptőkéje 750.000 korona volt, mely 375 darab, egyenként 2000 korona névértékű bemutatóra szóló részvényből állt. A 3-12 tagú igazgatóság: Benes Pál elnök, Benes György alelnök, továbbá Benes Vince, Mács János, Kallós Ernő és dr. Kallós Henrik volt. Céljuk „az ’üveggyár részvénytársaság Zsolna’ cég üveggyárának megszerzése, üvegárúknak, valamint mellék és származéki terményeinek gyári előállítása, forgalomba hozatala, továbbá minden ezen üzem keretébe eső, vagy azzal rokonfajú és tárgyú gyári és kereskedelmi üzlet folytatása, avagy ilyenekben érdekeltség vállalás”.

Központi Értesítő, 1918. 62. sz. (08.08.):


1922. január 2-án a Benes Testvérek vegyészeti gyár részvénytársasággá alakult, alaptőkéje 5.000.000 korona volt, mely 25.000 darab egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvényből állt. Az igazgatóság legalább három és legfeljebb tíz tagból állhatott, és az első igazgatóságot 3 évre az alapítók nevezték ki öt taggal: Benes Pál gyáros, Benes Pálné sz. Éder Gizella a gyáros neje, id. Benes Vince és ifj. Benes Vince gyárigazgatók és dr. Kallós Henrik ügyvéd.

Központi Értesítő 1922. 47. évf. 5. sz. (02.02.):


A Magyar Pénzügyi Compass adatai szerint a részvénytársaság 1922. november 29-én az alaptőkéjét 5.000.000 koronáról felemelte 10.000.000 koronára, majd 1923. szeptember 4-én 30.000.000 koronára. 1924. május 25-én 100.000.000 koronára, végül pedig 1926. április 22-én az alaptőkét 400.000 pengőben állapították meg. A gyárnak a győri gyártelep mellett Bécsben, Temesváron és Nagykikindán is voltak telepei.

1924-ben a Prágai Magyar Hírlapban olvashattunk arról, hogy a Weisz Manfréd-féle csepeli acélművek a nyáron a Benes Testvérek vegyészeti gyárral – amely ekkor Románia legnagyobb vegyitermékeket előállító gyára – közösen, 30 millió lej alaptőkével fémárugyárat kíván létesíteni Temesváron. „Weisz Manfrédék elsősorban bádoglemezeket és bádogdobozokat akarnak gyártani, így cipőkrém-dobozokat, amely cikkben igen nagy a romániai fogyasztás. Innen magyarázható meg, hogy az új alapítást a Benes Testvérek cipőkrémgyárral közösen szervezik.”

Prágai Magyar Hírlap, 1924. április 10.:


1928-ban több napilapban is megjelent tudósítás a Benes Testvérek Vegyészeti Gyár Rt. és a Salan Művek R.T. fúziójáról. A győri gyár átvette a Salan fertőtlenítőszer gyártását és forgalomba hozatalát.

Pápai Hírlap, 1928. május 26.:


Az új csomagolású termék bevezetésére reklámpályázatot hirdettek, melynek felhívását a korabeli lapokban tették közzé.

8 Órai Ujság, 1928. május 27.:


Végül a nyertes pályamű Az Est 1928. május 20-i számából:


1929-ben a győri gyár körülbelül 25 tisztviselőt és 60 munkást foglalkoztatott. Termékei között megtalálható volt a „Kakas” cipőfénymáz, padlófénymáz, ezenfelül bőrkonzerváló szerek és a „Salan” fertőtlenítőszer. (Kerekes S. 1929.)

Központi Értesítő, 1932. szeptember 8. (57. évf. 36. sz.):


A részvénytársaság 1932. április 21-én megtartott közgyűlésén döntöttek arról, hogy a társaság székhelyét Győrből Budapestre teszik át. Az alaptőkét 200.000 pengőben határozták meg, amely feloszlik 20.000 darab, egyenként 10 pengő névértékű részvényre, melyek bemutatóra szólnak.

Központi Értesítő, 1933. május 18. (58. évf. 20. sz.):


Életének utolsó éveiben Benes Pál szinte kizárólag vegyi gyárának igazgatásával foglalkozott. A nagy gazdasági világválság következtében az üzem és a család is egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. Az egyre többet betegeskedő Benes Pál az üzemét a talpra állás reményében Budapestre költöztette a 30-as évek elején, de romló egészségi állapota már nem engedte a nagy munkát véghez vinni, mert 1932. szeptember 21-én meghalt.


Benes Pált 1932. szeptember 24-én helyezték örök nyugalomra, sírja a győri köztemető V. parcellájában található.

Köszönöm Almási Tibor művészettörténésznek és a Győr Megyei Jogú Város Levéltára dolgozóinak segítségét a cikkem megírásához!

Bedő Mónika

Forrás:
A Benes Testvérek vegyi gyárával kapcsolatos hivatalos iratokat a Győr Megyei Jogú Város Levélétára őrzi.
Almási Tibor: Egy elfeledett győri festőművész: Benes Pál, 1867-1932. In: Arrabona, 2003. p. 223- 248.
Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat, 1919-1944. Győr, Xantus János Múzeum, 1999.
Győri életrajzi lexikon / szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Városi Könyvtár (Győr), 1999. p. 41-42.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, 1998. p. 35.
Kerekes Sámuel és Enyedi Barnabás: Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre. Bp. 1930.
Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1923-1924. Bp. 1924.
Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1927-1929. Bp., 1928.
Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 között. Bp. 2002.
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Nádorváros. In: Arrabona 10., p. 239-264.
Valló István (szerk.): Győr Szab. Kir. Város évkönyve az 1930. évről. Győr, 1931.
Winkler Gábor- Kurcsis László: Győr. 1939-1999. Győr, 1999.

Készült a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján.