könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2017. augusztus 31., csütörtök

Kamila Shamsie: Istent a kőben

Könyvkritika

„Ázsia nagyobb részét Dareiosz fedezte fel, amikor meg akarta tudni, hogy az Indus folyó, amely az összes folyó közül a második legtöbb krokodilnak ad otthont, hol ömlik a tengerbe, s ezért hajókat küldött legénységgel a fedélzeten, akikben bízott, hogy az igazságot fogják mondani, mindenekelőtt Szkülaxot, egy Karüandából való férfit. Ők Kaszpatürosz városából és Paktüiké vidékéről indultak el, s a folyó folyását követve keletnek, a napfelkelte irányába hajózva elérték a tengert...” (Hérodotosz: Hisztoriai, 4,44)

A borítón látható kedvcsináló idézetek, „Szerelem, politika, történelem – minden benne van”, „Walter Scott-díj jelölés” miatt emeltem le a polcról Kamila Shamise kötetét. Kedvelem a történelmi regényeket, s ez megkönnyítette a választást. Nagy várakozással tekintettem a könyvre, mert arra számítottam, hogy a pakisztáni származású szerző árnyalt és hiteles képet fest az általam oly kevéssé ismert területről, korról és társadalomról.

A történet az első világháború idején kezdődik, és több szálon fut a 30-as évekig. Az egyik főszereplő Vivian Spencer, egy fiatal angol hölgy, aki a legelső női régészek egyike. Szokatlan pályaválasztásának oka egy romantikus szerelem, amit Tahszin bej iránt érez. Diplomája birtokában, családja kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően rengeteg ásatáson vesz részt, s lassan szakmája mesterévé válik.

A regény másik meghatározó alakja Kajjam Gul, a Brit Indiában élő patán, aki az első világháborúban elkötelezetten harcol a korona szolgálatában. Súlyos sérülése miatt fél szemére megvakul, ez és háborús tapasztalatai gyökeresen megváltoztatják világlátását. Egyre inkább észleli a brit gyarmatbirodalom visszásságait, és elborzasztja embertársainak értelmetlen halála. Világlátott, írástudó emberként tagja lesz a britek ellen lázadó „fegyvertelen hadseregnek”, a Kudhai Guzmathárnak.

A szinte burokban élő régésznő és a kiérdemesült katona közötti kapocs Nadzsib Gul, Kajjam Gul öccse, aki a pesavári ásatáson dolgozó Vivian tanítványaként kezd el érdeklődni népe dicső múltja és a régészet iránt, s szerez később diplomát történelemből a pesavári iszlám főiskolán. Az ottani múzeum helyi munkatársaként veszi fel a kapcsolatot a későbbiekben ismét Vivian Spencerrel, s szervez meg egy ásatást, ahol a Dareiosz korából származó legendás tiara lelőhelyét sejti.

Míg a régészek a feltáráshoz kapcsolódó forrásteremtéssel, adminisztrációval, logisztikával küszködnek, addig körülöttük felfordul a világ. A brit gyarmatbirodalom helyi képviselői mit sem tudnak kezdeni a helyi lakosok függetlenedési törekvéseivel, Gandhi és társai békés mozgalmával. A feszültség fokozódik, mígnem 1930. április 23-án az angol katonák Pesavárban több száz fegyvertelen indiai polgárt mészárolnak le. Ha maga a vérontás nem lett volna elég, a holttestek eltüntetésével a hatóságok a végtisztesség megadását is lehetetlenné tették – megalázva ezzel az őslakosokat. Erre már nincs elfogadható magyarázat és nincs feloldozás sem.

Az Istent a kőben kötete mint szerelmes regény, felejthető; mint történelmi regény, annál izgalmasabb. Erénye, hogy egy tőlünk távoli, teljesen eltérő kultúra mindennapjait, szokásait, előítéleteit bemutatja számunkra. Legfőbb erősségének azt tartom, ahogy két szereplőjével ugyanazt az eseménysort képes két teljesen eltérő szemszögből elmesélni – ránk bízva a választást, kivel is értünk egyet. A szerző vallja, hogy az írónak állást kell foglalnia, s ezt az olvasó sem kerülheti el. A gyarmatbirodalmak bukását bemutató könyvekből nincs sok a magyar piacon, ezért minden, a téma iránt érdeklődő olvasónak jó szívvel ajánlom Kamila Shamsie kötetét.

B.E.
 Köszönet a könyvért a Tarandus Kiadónak!

2017. augusztus 30., szerda

Új adatbázisokban kereshetnek

Szótárak, kézikönyvek online

Bővül az intézményünkben használható adatbázisok köre. Az internetezésre szolgáló olvasói gépeken ezentúl elérhetőek lesznek az Akadémiai Kiadó angol, német, francia, holland, olasz, orosz és spanyol szótárai. Ezek mellett online használhatják A magyar helyesírás szabályai című kötet legújabb, 12. kiadását, az Idegen szavak és kifejezések szótárát, a Magyar értelmező kéziszótárt és a Magyar szinonimaszótárt is.
A kézikönyvek eléréséhez és használatához kérjék a könyvtárosok segítségét!

2017. augusztus 28., hétfő

Programjaink a héten

Barkácsolj velünk!


2017. augusztus 30-án (szerdán) indián fejdíszt készíthetnek az érdeklődő gyerekek a Gyermekkönyvtárban (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A várható nagy érdeklődésre tekintettel két foglalkozást is szerveznek, melyek 10.00 órakor, illetve 10.45 órakor kezdődnek.
A foglalkozás díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Bejelentkezni személyesen a Gyermekkönyvtárban vagy a 96/516-677-es telefonszámon lehetséges.

Hangraforgó klub

Az őszi évad első Hangraforgó Klubjára szeptember 1-jén (pénteken) 17 órakor kerül sor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). Az est vendége Dinnyés József daltulajdonos, aki a magyar nyelvű irodalom első antológiájából, a magyaróvári kötődésű reformátor, Huszár Gál 1560-ban született énekeskönyvéből szólaltat meg számos éneket.
A rendezvény díjmentesen látogatható.

2017. augusztus 24., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 6. rész


Orvosbotanikai könyvek a 18. század utolsó negyedéből


Magyarországon egészen a 18. század végéig az orvostudomány nyelve a latin volt, ennek megfelelően a tudományos igényű orvosi művek jelentős részét szerzőik latinul írták. A 18. században kezdtek kiadni olyan orvosi könyveket, amelyek esetében íróik már célul tűzték ki, hogy az orvostudomány területén is megteremtik a magyar tudományos szaknyelvet. Azonban igazán kiemelkedő jelentőségű magyar nyelven írt orvosi munkákat a 19. század első harmadától-közepétől jelentettek meg.

Különlegesség, hogy egy olyan világban, amelyben a nyomtatott könyv már rég kiszorította a kéziratos könyveket, az orvostudomány területén a 18. századig még számtalan „másolatban terjedő kézirat” forgott közkézen, amelyekhez a különböző receptgyűjtemények, a sebészeti vagy az állatgyógyászati tanácsadó könyvek tartoztak. Ezeket a köteteket szerzőik általában saját maguk használatára állították össze, megjelentetésükre nem is gondoltak. Tartalmukat tekintve az orvosi könyvek között megkülönböztethetünk: gyógyszerészeti szakkönyveket, különböző szójegyzékeket, szótárakat és kommentárokat, sebészeti könyveket, valamint különböző orvosi kivonatokat. Külön csoportot jelentenek az ún. orvosbotanikai könyvek, amelyekhez különböző színvonalú herbáriumok és növényszimbolikai művek tartoznak.

Az orvosbotanikai könyvek műfajból két 18. századi mű található meg a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményében. Ezeket sem a kortársak, sem a későbbi szerzők nem tekintették a magyarországi botanika csúcspontjainak, de helyi vonatkozásaik miatt mindenképp fontosnak tartom, hogy ezen sorozat keretein belül kicsit szót ejtsek ezekről a könyvekről is.

Az évszázadok során Magyarországon vegyészek, kémikusok, a természettudományok iránt is érdeklődő helytörténészek, teológusok, orvosok stb. saját tudományterületük mellett botanikával is foglalkoztak. Sőt olykor még hosszabb időn keresztül Magyarországon élő külföldiek is sokat tettek azért, hogy a magyarországi növényeket szélesebb körben is megismertessék. A hétköznapi orvoslásban pedig kiemelt szerep jutott a gyógynövényeknek, mint gyógyszereknek, emiatt különösen fontos volt, hogy tanulmányozzák, megismerjék és le is írják ezen növények különböző gyógyhatásait. Ennek megfelelően sok esetben a botanika fő célja az volt, hogy feltárják az egyes növények orvosi célból történő felhasználhatóságát és gyógyító erejét, nem pedig „a florisztika, vagy a növényföldrajzi flórakutatás”.

A 18. század folyamán összeállított orvosbotanikai könyvek nem előzmények nélkül jelentek meg. A korábbi évszázadokban, évtizedekben olyan jelentős művek keletkeztek – a teljesség igénye nélkül –, mint Melius Péter Herbariuma (Kolozsvár, 1578), Carolus Clusius Stirpium nomenclator Pannonicus (Növények pannon névjegyzéke) című műve (Németújvár, 1583), Beythe András Fiveskönyve (Németújvár, 1595), és Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) Catalogus plantarum circa Danubium sponte nascentium (A Duna környékén szabadon nőtt növények jegyzéke) (Amszterdam-Hága, 1726) című kiadványa. Helyi vonatkozása miatt megemlítendő az a kéziratos mű, amelyet a soproni orvos Loew Károly Frigyes (1699-1741) és a soproni tanár Deccard János Kristóf (1686-1764) állított össze Flora Semproniensis címmel, amelyben 1100 Sopron környékén megtalálható növényt ismertettek.

Csapó József Új füves és virágos magyar kert című írása 1775-ben jelent meg Pozsonyban a Landerer-nyomdában. Ki is volt Csapó József? Győrben született 1734. július 18-án. Alsó- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte el, majd német és svájci egyetemeken tanult. 1759-ben a baseli egyetemen szerzett orvosi diplomát. Hazatérését követően Debrecen város főorvosává nevezték ki, ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Emellett azonban egyaránt írt tudományos és ismeretterjesztő orvosi műveket is, ezáltal a magyar nyelvű orvosi ismeretterjesztés egyik legjelentősebb személyiségének tekinthetjük. A magyar nyelven kiadott művei azonban különösen nagy jelentőségűek. A Kis gyermekek isputalja, mellyben külömbféle nevezetesebb nyavalyái, és külső hibái a kis gyermekeknek, 's ezek eránt lehető orvoslásnak módgyai című Csapó mű, amely 1771-ben Nagykárolyban jelent meg, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati és gyermeknevelési tanácsadó. 1791-ben kinyomtatott Orvosló könyvecske című munkájában Csapó „a szegény sorsú betegeknek ad hasznos tanácsokat”, ezáltal „számos népi gyógyászati eljárás emlékét is megőrizte”. Ugyanebben az évben német nyelvű gyermekgyógyászati könyvet is írt, ez azonban nem jelent meg nyomtatásban. Ezzel szemben a latin nyelvű színvonalas gyermekgyógyászati munkáját 1794-ben Pesten megjelentették Valetudinarium infantile Hungaricum novum, sistens morbos infanum centenos, horumque tutos curandi modos címmel. Csapó József 1799. május 21-én hunyt el Debrecenben.




Csapó József 1775-ben Pozsonyban kiadott orvosbotanikai munkájának két példánya is megtalálható a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményében. Ebben a szerző 417 gyógynövényt ismertet ábécérendben, a magyar elnevezésük mellett megadta a növények latin, francia, olasz és német nevét is, valamint felsorolta, hogy milyen betegségek gyógyítására alkalmasak. A különböző gyógynövényeket Debrecen környékén, a Bakonyban, Győr, Veszprém, Fejér, Somogy és Baranya megyékben a szerző saját maga gyűjtötte.

A mű pozitívumait kiemelők azt hangsúlyozzák, hogy Csapó a magyar gyógynövénynevek gazdag gyűjteményét állította össze, és ezzel párhuzamosan a magyar növényneveket is összegyűjtötte. A 16. századi Melius és Beythe óta ez volt az első olyan magyar nyelvű botanikai mű, mely „a latinul nem tudók között igyekezett a botanikai ismereteket terjeszteni”, ezzel Csapó is hozzájárult a magyar botanikai szaknyelv megteremtéséhez. Valamint ő volt az első, aki magyar nyelven ismertette a növények belső és külső hasznainak részletesen ismertetésével azt is, hogy az adott növény milyen betegség gyógyítására alkalmazható.

Negatívumként említik meg Csapó ezen műve kapcsán, hogy a gyógynövények leírásai vagy hiányosak, vagy teljes mértékben hiányoznak, valamint kevés lelőhelyet adott meg a szerző, és alig-alig közölt új adatot. Az Új füves és virágos magyar kert egyik legnagyobb hibájának pedig azt tartják, hogy nevezéktanában nem Carl von Linnét követte, hanem Heinrich Johann von Crantzot. Linné (1707-1778) svéd orvos, természettudós és botanikus volt, aki megalkotta a „modern rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit. Kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását alkalmazzák a biológiában”. Habár 1770-ben egy helytartótanácsi rendeletben kötelezővé tették, hogy a Nagyszombati Egyetemen a botanikát már Linné rendszere alapján oktassák, a tudományos művekben lassabban, évtizedekkel később jelentkezett a hatása.

Az emberek körében minden vélt vagy valós hibája ellenére Csapó József műve népszerű lehetett, valamint gyaníthatóan kereslet is mutatkozott rá, mivel újra kiadták 1792-ben Pozsonyban.



Ahogy korábban már említettem, a 18. században még számos kéziratos orvosi mű forgott közkézen, vagy várt kiadásra. Váli Mihály 1710 körül született Szalk-Szentmártonban. Szülei halálát követően nagynénjéhez került, aki ismerte a különböző gyógynövények hatásait, számos alkalommal együtt mentek gyűjtő körútra is. Körülbelül 17 éves korában a vidéken különösen népszerű szlovák olajárusokhoz csatlakozott, utazásai során tovább fejlesztette „kuruzslótudományát”, olyannyira sikeres volt, hogy társai körében egyre nőtt a tekintélye. 1733-ban huszárezredbe állt, ahol gyaníthatóan sebészi ismereteket is szerzett, valamint több hadjáratban is részt vett segédfelcserként. 1743-ban a padovai egyetemen doktorrá is avatták annak ellenére, hogy soha nem volt az egyetem hallgatója. Egyrészt azonban igazolni tudta, hogy mind a katonaságnál, mind a civil életben jelentős orvosi gyakorlattal és gyógynövényismerettel rendelkezik, másrészt elfogadták a komoly tudósoktól kapott ajánlásait is, harmadrészt pedig sikeresen abszolválta az egyetem által előírt szigorlatot a gyakorlati orvostudomány tárgyaiból és botanikából. Észak-Olaszországban sikereket ért el az epilepszia, vagy ahogy akkor hívták, a nyavalyatörés gyógyítása területén is, azonban az akkor ördöngösségnek tekintett betegség gyógyítása miatt boszorkánysággal vádolták meg és bebörtönözték. Habár pártfogóinak sikerült a börtönből kiszabadítani Válit, állását a katonaságnál elvesztette.

Gróf Erdődy György vette végül pártfogásba, aki magával vitte Galgócra uradalmi orvosnak. Itt állította össze Herbáriumát, amelynek kapcsán azonban plágiummal vádolták meg, nevezetesen, hogy Méliusz Juhász Péter Herbáriumának másolata a mű. Gyaníthatóan az átnézésre felkért Torkos Justus Jánosnak nem volt igaza. Valószínűleg ellenszenvvel viseltetett az orvosi botanikával foglalkozókkal szemben, és nagy ellenérzéssel figyelte a kuruzslókönyvek szaporodását. Erdődy így nem adatta ki a művet. Habár a megszégyenített Váli maradhatott volna állásában, mégis inkább eltávozott Galgócról. Egy ideig nem tudjuk, merre járt. Végül Győrbe jött, ahol 1759-ben írta meg Házi orvos szotárotska című művét. A cenzori vélemény szerint meg lehetett volna jelentetni a művet, de nem találtak pártfogót a kiadáshoz, annak ellenére sem, hogy kereslet lett volna az emberek körében a magyarul írt és érthető módon megfogalmazott egyszerű orvosi könyvekre. A győri megjelentetésre tett sikertelen próbálkozást követően újra útnak indult, Zala megyében megyei tisztiorvossá választották, azonban a Helytartótanács nem nézte jó szemmel az egykori katonaorvosok polgári ténykedéseit, ezért például diplomáját sem fogadták el, és hivatalát sem tarthatta meg. Eszterházy Antal azonban semmibe vette a magángyakorlatot is tiltó udvari végzést, és uradalmi orvosként alkalmazta Válit. A sok kudarctól megtörten 1772-ben hunyt el Fertőszentmiklóson.

Házi orvos szótárotska című műve két évtizeden keresztül kéziratos formában forgott csak közkézen. Húsz évvel Váli halálát követően, 1792-ben a győri Streibig József adta ki Házi orvos szótárotska az az betű szerént magyarúl szólló orvos könyvetske címmel. A kötet népszerűségét talán az a tény is bizonyítja, hogy öt év múlva, 1797-ben Streibigék újra megjelentették. Művének első részében Váli 62 fát, második részében 142 növényt írt le. Ebben a kötetben is ábécérendben szerepelnek a különböző fa- és növénynevek, valamint az ezekhez tartozó különböző orvosi tanácsok. Veszélyes növények leírását – öt kivételével – kihagyta a szerző, azonban a könyvben szereplőknél felhívta a figyelmet az óvatosságra. A kiadvány használhatóságát elősegítendő a kötet végén szerepel „A nyavalyáknak laistroma”, amelyben ábécérendben sorolták fel a betegségeket, és mellettük szerepelnek, hogy a kötet mely pontján, illetve pontjain találhatók megfelelő gyógymódok.

Még az utókor is meghurcolta szegény Válit. Weszprémi István például Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographia (Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza) című művében Magyarország „híres sarlatánjaként” említette Válit, és hosszan sorolta „bűneit”. Egyfajta rehabilitációt talán az jelenthet, hogy a „közelmúlt etnobotanikusai azonban sokat és szívesen idéznek Váli Mihálytól, könyvét a népi gyógynövényismeret tárházának tekintve”.

Források: Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon; Gombocz Endre: A magyar botanika története; Ernyey József: Nedeliczi Váli Mihály és művei; http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_von_Linn%C3%A9; a Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei.


Ősze Mária

2017. augusztus 23., szerda

Filmajánló

A hét pszichopata és a si-cu – Seven Psychopaths


2012, angol, 110 perc
rendező: Martin McDonagh
forgatókönyvíró: Martin McDonagh
szereplők: Colin Farrell, Sam Rockwell, Christopher Walken, Woody Harrelson, Abbie Cornish, Kevin Corrigan, Helena Mattsson

Nekem biztosan valami bajom van. Mostanában nem értem ugyanis a szatírákat. Már ha ez megint az volt. Vagy csak totálisan megteltem az angolok néha kiszámíthatatlan, néha humortalan humorával. Martin McDonagh egyszer már (4 évvel a most tárgyalt film előtt) tisztességesen a filmvászonra csapott, s az Erőszakik magyar címre erőszakolt In Bruges meglehetősen mókás csihi-puhi-uzsgyi is lett. A hét pszichopata és a si-cu viszont éppen ellenkezőleg. A történetet McDonagh valószínűleg kaktusz-pszichedelikus tudatmódosító meszkalin hatása alatt írta, mert hogy úgy tűnt, mintha kiszámítható lenne, pedig nem volt az, vagyis mégis. Nem volt tudható, mi jön, bár mondjuk a film felétől nem jött semmi. Nem értettem, miért nincs dinamika. Meg összeszedettség. Vagy legalább jóleső szétszórtság. Nem kevés hollywoodi utalás hangzott el fű alatt és fű fölött, igaz, de a szatirikus élt mindezekkel sem sikerült élvezetessé kifenni. Pedig igazán jól mutatott együtt a Christopher (Elmebeteg) Walken - Woody (NemNormális) Harrelson - Colin (McDonagh Kedvenc Színésze) Farrell - Sam (Infantilis) Rockwell négyes. Aki csaj volt mellettük-köztük, hamar lekopott vagy elhalt, a férfinak való vidéken si-cu csak a fickóknak termett. Az összkép viszont élvezetromboló módon (meg)zavart értetlenséget szült bennem, a 7 pszichopata erőszakolt (vagy erőszak ölt) "legendáját" sokkal jobban is ki lehetett volna használni. Vagy ha már ennyire nem, akkor meg minek. Whatever. Tanulság: nyúl vagy kutya biztosan nem hal meg a filmvásznon. Emberből meg van bőven elég.


Szilvási Krisztián

2017. augusztus 21., hétfő

Zárva lesz a Szigeti Fiókkönyvtár




Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Szigeti Fiókkönyvtár  szabadság miatt ZÁRVA tart augusztus 23-án és augusztus 25-én.



A zárvatartás ideje alatt lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

2017. augusztus 20., vasárnap

Szent István királyunk ünnepére


Tűz Tamás: Szent István király


Jól megjelölte ezt az ezredévet: 
kereszttel írta rá kemény nevét, 
mint halhatatlan győzelmi ék. 
Alapkő lett, de kőnél súlyosabban 
vetette el az épülő falakban 
toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább 
úrrá emeli roppant erején, 
a bércre hág s egy országon tekint át, 
hol hajnalpírban reszket még a fény. 
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég 
s virrasztva várja népe ébredését 
a századok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattal 
lendül előre tervező keze, 
míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal 
a forró puszták zendülő szele. 
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba 
s pillantásával féltőn átkarolja 
a frissen szántott szűzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, 
hogy megkösse a rónák vad porát, 
szőlő teremjen és kenyér, fehérebb 
s hogy mindenki meglelje otthonát. 
Áldott szigor, rendet hozó szelídség! 
Arany szív, mely eltékozolja kincsét, 
hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Hát róla zengjen most a lelkes ének! 
Uram, téged dicsérünk általa, 
mert ő volt a te választott edényed, 
apostolod; híved s a föld sava. 
És ő volt ama bibliai sáfár; 
kire be jó, hogy éppen rátaláltál, 
midőn megvirradt napunk hajnala! 

2017. augusztus 17., csütörtök

Filmkritika

Kettős játék – Duplicity 

 1 perces filmkritika



2009, amerikai-német, 125 perc
rendező: Tony Gilroy
forgatókönyvíró: Tony Gilroy
szereplők: Julia Roberts, Clive Owen, Tom Wilkinson, Paul Giamatti, Carrie Preston, Ulrich Thomsen, Thomas McCarthy

Az ipari kémkedés legalább annyira izgalmas és veszélyes, mint a politikai-háborús kémkedés, ráadásul elképzelhetetlenül jövedelmező biznisz is egyben. Tony Gilroy filmjében kém kémnek ágyasa, de mindenképpen bizalmatlana. Azt kell mondanom, a sztori jól felépített, de az író (szintén Gilroy) végül addig építgette suttyomban, hogy az összezavart, már senkinek és semminek hinni nem tudó néző végül szépen kívül is reked a történeten az utólag ugyan mindig nagyszerűen felvázolt-végigjátszott, de ott és akkor zavarba ejtő fordulat-csavarok miatt. Nem arról van szó, hogy agyjátszmát igényel a dolog, mert elszórt jelekből nem fejthető meg a ki-kinek dolgozik talányegyüttese. Csakis dramaturgiai érzékkel, az meg kell a fenének, ha élvezetet akarunk. A párosok különben jól működnek: Clive Owen és Julia Roberts tényleg izzóan szexin mutatnak együtt (külön meg ugyancsak), ráadásul a két polaritás, a multicégek bolondhisztériáig paranoiás tulajait karakterszínész császárok alakítják (Paul Giamatti privát kedvenc, imádom!). Az már más kérdés, hogy nincsenek egyensúlyban (Tom Wilkinson alig szerepel, pedig tudna), így az ő dinamikájuk nehezen robbantja előre a mozit. Robbantja helyettük Clive és Julia magánjátszmája, amely a filmidő előrehaladtával sajnos azért egyre jobban veszít a frissességéből, másrészről pedig nincs is mindig kellően megalapozva. A végeredmény: nézhető ki-kivel-miért-minek kémbecsapós, átverős-visszaejtős, lájtos dekor-krimi (értsd minden téren jólfésült, sorry natúr hitelesség), amelynek helyenként van íze és bűze, de a hajhagymákra tépdesés címén nem veszélyes. Mert tényleg nincs meg benne a csodaszer.


Szilvási Krisztián

2017. augusztus 16., szerda

Zárva lesz a Gyárvárosi Fiókkönyvtár



Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Gyárvárosi Fiókkönyvtár  szabadság miatt ZÁRVA tart augusztus 21 és szeptember 5 között.
A zárvatartás ideje alatt lejáró könyvek kölcsönzési határidejét természetesen meghosszabbítjuk, azok miatt késedelmi díjat fizetni nem kell! Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

2017. augusztus 14., hétfő

Programjaink a héten


Barkácsolj velünk!

2017. augusztus 16-án (szerdán) flitteres katicát készíthetnek az érdeklődő gyerekek a Gyermekkönyvtárban (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A várható nagy érdeklődésre tekintettel két foglalkozást is szerveznek, melyek 10.00 órakor, illetve 10.45 órakor kezdődnek.
A foglalkozás díjtalan, de regisztrációhoz kötött! Bejelentkezni személyesen a Gyermekkönyvtárban vagy a 96/516-677-es telefonszámon lehetséges.

Kézműves foglalkozás

Augusztus 17-én (csütörtökön) 10 órakor kézműves foglalkozás kezdődik gyermekeknek a MOKKA Egyesület részvételével a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Közösségi Házában (Győr, Külső-Árpád út 6-8.). Az érdeklődők mozgatható állatfigurákat készíthetnek papírból.
A rendezvényre a belépés díjtalan.

Szent István-napi megemlékezés


Augusztus 20-án, vasárnap 17 órakor a győr-szabadhegyi Rózsák terén Szent István-napi megemlékezésre kerül sor. Az ünnepi műsor után zenés szórakoztató produkciókkal várják a szervezők az oda látogatókat.

Ünnepi műsor:
- Történelmi zászlók
- Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz bevonulása
- Himnusz
- Ünnnepi beszédet mond Diligens Tibor önkormányzati képviselő
- Zászlók felvonása
- Kenyéráldás
- Szózat

Az ünnepséget követően operett slágerek és sanzonok csendülnek fel Baranyai Judit és Pintér László előadásában, ezután a Rába Koncert Fúvószenekar szórakoztató műsora következik.
A helyszínen kedvezményes áron, helyben készített gulyásleves kapható, melynek bevételével a szervezők a Radó Tibor Általános Iskolát támogatják.

2017. augusztus 10., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 114.

Ecker János, Győr krónikásának háza


A Győrben a Kazinczy utca 20. szám alatt található, zárt sarokerkélyes barokk polgárház a 19. század első felében Ecker Jánosé volt. A ma is színpártoló tevékenységéről és naplóírásáról ismert, széles látókörű Ecker a városért több mint 4 évtizedes munkássága alatt rengeteget tett.

A vas- és szénkereskedő, s mellette városi tisztviselő Ecker János (1788-1852) – Kisfaludy Károly osztálytársaként – sokoldalú műveltséget szerzett a benedekrendi gimnáziumban. Német anyanyelve mellett jól tudott magyarul és latinul. Jártas volt az irodalomtörténetben, de ugyanolyan érdeklődéssel foglalkozott a természettudományokkal is.

1836-ban eladta a vaskereskedést, s csak a közügyeknek élt. Többek között ellenőre volt a Magyar Színpártoló Egyesületnek, s ebben a minőségében rendkívül sokat tett Győr színházi és zenei életének fejlesztéséért: ő tárgyalt a színigazgatókkal, intézte a pénzügyeket, heroikus küzdelmet folytatott egy új, megfelelő színházépület emeléséért, illetve az akkori alkalmatlan épület karbantartásáért.


Krónikás” melléknevét arról kapta, hogy 1823-tól 1852-ig naplót vezetett, amelyben napi rendszerességgel lejegyezte a városi eseményeket, német nyelven. 1841-től külön színházi naplót is írt. A kötetek legnagyobb részét közvetlenül halála után – részben politikai, részben személyes okokból – megsemmisítették. Egyik lánya szerencsére megmentette az 1847-1850 közti naplókat, illetve a színházi feljegyzésekből is előkerült később egy kötet. A felmérhetetlen veszteség mellett a megmaradt anyag ma alapvető helytörténeti forrásműnek számít.

Lám Frigyes, Győr színházi életének kutatója így írt Eckerről 1928-ban megjelent, Egy győri polgár a reformkorszakban című könyvében:

„…legnagyobb gyönyörűsége a zene volt. Sok hangszerhez értett, de legszívesebben csellózott. Volt neki rendes négyes társasága [vonósnégyese], amellyel együtt muzsikált. Nevenapját, születésnapját, karácsony második estéjét zenebarátaival töltötte. Megszerzett minden új zeneművet, ebből igen nagy könyvtára volt. Képes volt Pestre vagy Bécsbe utazni egy-egy operai előadásra.”

Lám Frigyes ír arról is, hogy Ecker János az 1820-as évektől rendszeres vendége volt Sztankovics János kanonoknak, aki a zöldséges piacra néző erkélyes házában minden héten kétszer tartott zeneestélyt. Akkor is jó kapcsolatot tartottak, amikor 1838-ban Sztankovics győri püspök lett, akinek zenepártolásáról halála után meleg szavakkal emlékezett meg naplójában.

Ecker két évtizeden keresztül birtokolta ezt a ma is álló házat, amely a reformkori Győr egyik szellemi központja volt. Mivel a naplóírás és városi teendői sok idejét igénybe vették, elmés módszert talált ki, hogy zavartalanul tudjon dolgozni: megfelelő szögben beállított tükrök segítségével íróasztalánál ülve láthatta, hogy ki áll a kapu előtt. Ha kedves volt a vendég, megnyomott egy gombot, s a látogató bejuthatott.


A zenekedvelő Eckernek számos művész volt a vendége, szinte mindenki járt nála, aki vendégszerepelni jött Győrbe. Naplójában leírja az akkor fiatal Anton Rubinstein és barátja, a fuvolista Eduard Heindl látogatásait 1847 júniusában, akik – Sztankovics püspök vendégeként – több hangversenyt is adtak a városban. Mindkét fiatalember beleszeretett egy-egy győri kisasszonyba, s pénzük teljesen elfogyván, Rubinstein Eckertől kért kölcsönt, hogy tovább tudjanak utazni. Később Ecker széljegyzetet fűzött a napló megfelelő soraihoz, miszerint a pernahajder zongorista sohasem adta meg tartozását…

A ház leghíresebb látogatója – 1840. január 16-i győri koncertje alkalmából – Liszt Ferenc volt. A Megyeházán adott hangverseny után a Püspökvárban elszállásolt Lisztet oda várták ünnepélyes vacsorára, Liszt azonban szívesebben ment fel Eckerhez. Mivel az ezt az estét leíró napló is megsemmisült, idézzük Ecker megmaradt naplóinak győri fordítóját, Bay Ferencet:

„A szíves házigazda mellett ott látjuk a hangverseny két szépséges hangú és tüzesszemű szereplőjét is, Brányi Fanni és Vász Lujza kisasszonyokat. A hangok nagy tanára a női nem nagy hódítója és hódolója is volt egyúttal, na meg Ecker János messze földön híres ménfői borai is megtették a maguk hatását. […] Liszt […] meghitt kis társaságát nem hagyta el a püspök fényes vigalmáért.”

Ecker János 1852-ben, hatvannégy éves korában hunyt el; a karmeliták templomának kriptájában (Bécsi kapu tér) helyezték örök nyugovóra. Sírköve ma is látható. A naplóiból fennmaradt eredeti kéziratokat a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térben őrzik a Kisfaludy Károly Könyvtárban található muzeális gyűjteményben. Anyagából a könyvtár 1973-ban közre is adott magyar fordításban egy bő válogatást Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta címmel.

Házát 1988-ban jelölték meg nem túl szerencsés szövegű és nyelvtanilag sem pontos emléktáblával:


Kocsis Katalin

Források:
Cziglényi László: Győr. 2. jav. kiad. Bp. Panoráma, cop. 1987
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Írta és szerk. Orbánné Horváth Márta. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980
Győri életrajzi lexikon. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
Ecker János: Győr 1847–1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. Győr, Kisfaludy Károly Könyvtár, 1973
Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr Szab. Kir. Város Kiadása, 1928
Pernesz Gyula: „A kultúra és Győr szerelmese…”.  Győr, 2002, Városi Könyvtár
Bay Ferenc: Liszt Ferenc és Bartók Béla hangversenyei Győrött. = Győri Zenei Hetek 1956. Programfüzet. Győr, 1956
A fotók a szerző saját felvételei.

2017. augusztus 9., szerda

Filmajánló

Béke, szerelem és félreértés - Peace, Love and Misunderstanding

2011, amerikai, 96 perc
rendező: Bruce Beresford
forgatókönyvíró: Christina Mengert, Joseph Muszynski
szereplők: Catherine Keener, Nat Wolff, Elizabeth Olsen, Jeffrey Dean Morgan , Kyle MacLachlan, Jane Fonda, Chace Crawford, Ann Osmond, Joseph Dunn

A veterán Bruce Beresford egyaránt csapott le már az asztalra emlékezetes filmeket (Miss Daisy sofőrje, A csend fogságában, Láger az édenkertben), valamint könnyebben feledhető darabokat is, mindenesetre rendezéseinek színvonala sosem megy a jóleső átlag alá. Ez pedig manapság nagy szó, mindenféle malícia és irónia nélkül. Az persze más kérdés, hogy talán sosem tartozott a nézői szempontból mainstream rendezők közé, így például a Béke, szerelem és félreértés sem robbant (kicsit sem) a mozikban. Pedig igazán mennyire jólesett! Elmenekülni a hétköznapok betonjából a mindennapok zöldjébe (néha átvitt értelemben is...) úgy, hogy őszinte, nyílt lelkű rácsodálkozással döbbenhessünk rá: élünk! Látunk, ízlelünk, szagolunk, hallunk, tapintunk, kapcsolatba lépünk, szeretünk. Ahogyan azt kell, vagy legalábbis többnyire kellene. Nem félünk annak lenni, amelynek létrejöttünk, olyan kulisszákkal, amelyeket mi diktálunk pillanatnyi érzés- és lelkivilágunk befolyásolásával. Teljesen rokonszenvezünk az illő (mint szakmailag helyénvaló, s mint érzelmileg odaillő) szereplőgárda fellépésével Beresford filmjében, amely a csendesen érzékrobbantó Woodstock-ban egyszer volt, ám máig ható szellemiséggel garázdálkodik. A színekké transzformált érzések, motivációk, akaratok és hitek bizsergése akupunktúrás szúrásokkal találja meg a nézők érzékeny (nem sebezhető, hanem gyógyító) pontjait. Egyet sajnálok csupán: a tévé akkor is áthághatatlan műtárgy marad, ha dundi képcső helyett lapos ledeken át tekintek egy olyan világba, ahová gondolkodás nélkül bele- és elbújnék. Igazán mehetnék, nem lehetne valahogy mégis?


Szilvási Krisztián

2017. augusztus 8., kedd

2017. augusztus 7., hétfő

Programajánlók a hétre

Még látogatható kiállításaink:


Kiál(lí)tás

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyárvárosi Közösségi Házában(Győr, Külső Árpád út 6-8.) július 19-én (szerdán) 17 órakor „Kelet” címmel alkotó-találkozóra - és egyben - kiállítás megnyitóra kerül sor. A tárlat augusztus 15-ig látogatható, a könyvtár nyitvatartási idejében.
Kelet Irodalmi és Kulturális Egyesület által bemutatott alkotók: Csonka László, Szabó Anikó, Dávid Helga, Szabó Borka, Fórizs Krisztián, Kertész Nóra, Pantocsek Tamás és Szabóné Szabó Erika. 
 A kiállításra a belépés ingyenes.



A Győri Sportélet Büszkeségei - Csay Renáta relikviái

Győr Megyei Jogú Város Kulturális és Sport Főosztálya, a Városi Sporttörténeti Bizottság, valamint a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tisztelettel meghívják Önt és az Érdeklődőket a Győri Sportélet Büszkeségei beszélgetéssorozat következő rendezvényére. Meghívott: Csay Renáta tizennyolcszoros maratoni kajakvilágbajnok, a Graboplast Győri Vízisport Egyesület versenyzője. A beszélgetést vezeti: Nagy Roland sportújságíró.
Csay Renáta sportolói relikviáiból rendezett kiállítás a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal együttműködve jött létre. A kiállítás 2017 nyarának végéig tekinthető meg. 
Időpont: 2017. május 11. (csütörtök) 17 óra.
Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtár, Olimpiatörténeti Kiállítás, klub (Herman Ottó u. 22.)
Szeretettel várjuk rendezvényünkre!  



2017. augusztus 3., csütörtök

Filmajánló


A holnap határa


A holnap határa az utóbbi évek egyik legjobb, legszórakoztatóbb sci-fije. A filmet 2014-ben mutatták be Tom Cruise és Emily Blunt főszereplésével.
A forgatókönyv Hiroshi Szakurazaka történetéből született (magyarul 2014-ben jelentette meg a Gabo kiadó), a regénybeli főszereplő Kirija Keidzsi azonban a filmben Bill Cage-ként jelenik meg. Bill az amerikai hadsereg tartalékos tisztje, aki mindenáron megpróbálja elkerülni, hogy részt vegyen a tényleges harcban (az emberiség már öt éve háborút vív a mimikeknek hívott űrlényekkel). Ellenszegülése miatt lefokozzák, és újonc közlegényként kell szolgálatba állnia. Másnap bevetésre küldik, ahol, mivel még kiképzést sem kapott, rögtön megölik. A filmnek persze itt nincs vége, mert főhősünk valamiféle időhurokba kerül, így minden nap újra kezdődik számára. Az így „nyert” időt saját maga felkészülésére fordítja. Célja az idegenek legyőzése, amiben az amerikaiak különleges egységének legendás harcosa, Rita Vrataski segíti.
A film végig izgalmas marad, lekötnek a történések, a vicces jelenetek is helyükön vannak, és annak ellenére, hogy olykor közhelyesek, mégis szórakoztatóak. A harcok dinamikusak, látványosak, egyáltalán nem érződik, hogy animált felvételeket láthatunk. A robotruhák kivitelezése elképesztő, legszívesebben rendelnénk egyet. A befejezés kicsit összecsapott, nem dolgozták ki megfelelően a történetben rejlő lehetőségeket, de lehet, hogy ezt egyetlen részben nem is lehetett volna. Tom Cruise már a Különvéleményben is fantasztikus volt, ezúttal sem okoz csalódást. Hihetően játssza a simlist, akiből végül terminátor-erejű szuperhős lesz. Azoknak ajánlom, akik szereti Tom Cruise-t, mert egy újabb jó filmet láthatnak a főszereplésével, de azoknak nem, akik szeretik, és látni akarják, hogy számtalanszor lelövik, felrobban, elüti egy teherautó, stb.