2013-ban jelent meg Vincenzo
Bellini talán leghíresebb művének, a Normának
első, korhű hangszereken előadott felvétele, amely a partitúra új kritikai
kiadásán alapul. A címszerepet éneklő Cecilia
Bartoli úgy fogalmazott: „ezzel az volt a célunk, hogy visszatérjünk ahhoz,
amit Bellini ténylegesen komponált.” Ugyanis az 1950-es évekből eredő előadási
hagyomány és gyakorlat alapján Normát
általában drámai szopránok, Adalgisát
mezzoszopránok, Pollionét pedig
drámai tenorok énekelték, éneklik. –
Cecilia Bartoli
véleménye szerint a címszereplő szólamának hangterjedelme és jellege
egyértelműen azt bizonyítja, hogy Norma
szólamát a zeneszerző mai fogalmak szerint mezzoszoprán hangra komponálta, Adalgisát pedig szoprán hangra. Az énekesnő
állítását az is igazolja, hogy az 1831. december 26-án a milánói Teatro
alla Scalában megtartott ősbemutatón Norma szerepét a nagy hangterjedelemmel rendelkező mezzoszoprán Giuditta Pasta, Adalgisát a koloratúrszoprán Giulia
Grisi énekelte. Ez az új kiadás ehhez a hagyományhoz tér vissza, Normát a mezzoszoprán Cecilia Bartoli, Adalgisát a koloratúrszoprán Sumi
Jo, Pollionét pedig az ősbemutató
hagyományainak megfelelően a könnyű, lírai, hajlékony tenorhanggal rendelkező John Osborn szólaltatja meg. „Ezzel a
lemez készítőinek hite szerint helyreáll a szólamok eredeti szerzői szándékot
tükröző karaktere.” A druida főpap Oroveso-t
Michele Pertusi szólaltatja meg. A
felvételen közreműködik a Zürichi Operaház korhű hangszereken
játszó zenekara, az Orchestra La
Scintilla Giovanni Antonini
vezényletével.
A Norma szövegkönyvét Felice Romani írta Louis Alexandre Soumet azonos című tragédiája alapján. Az
opera cselekménye az ókorban, a római hódítások idején játszódik Galliában. A
druida papnőnek, Normának kell megadnia a jelet a galloknak a római elnyomók
elleni harcra. Norma titkos szerelme, a római prokonzul Pollione, aki azonban
már a fiatal papnőbe, Adalgisába szerelmes. A kétségeivel küzdő Adalgisát
Pollione arra akarja rávenni, hogy szökjenek el együtt Rómába. Adalgisa
elárulja Normának, hogy szerelmes, mire a főpapnő felmenti esküje alól a lányt.
Mikor azonban kiderül, hogy Pollione a titkos hódoló, Norma óriási haragra
gerjed. Haragjában közös gyermekeiket is meg akarja ölni, végül azonban mégsem
képes ezt megtenni. Papnőként ő ad jelet a római sereg megtámadására. A gallok
fogságába kerülő Pollione-t fel akarják áldozni, ha azonban lemondana
Adalgisáról Norma még meg tudná őt menteni, a prokonzul azonban erre nem
hajlandó. Norma azonban nem Adalgisát leplezi le népe előtt, hanem önmagát.
Ennek láttán Pollione Normával együtt önként vállalja a máglyahalált.
Bellini
muzsikájára az emberi érzelmek és szenvedélyek zenei megjelenítése jellemző.
Egyaránt nagy hatással volt Liszt, Chopin, Verdi és Wagner művészetére.
A CD-lemez kölcsönözhető könyvtárunk hang- és médiatárából.
Ősze Mária
Forrás: a CD eredeti
nyelvű kísérőfüzete; Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek, szerk. Batta
András, Budapest, Vince K., 2006
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése