A könyvtár helyismereti gyűjteményének részét képezi a több, mint kétezer darabból álló képeslapgyűjtemény, melynek sok-sok példányán látható a Városháza. Ezek közül választottunk ki egyet az 1910-es évekből, hogy megmutassuk Önöknek. Amennyiben szívesen nézegetnek régi képeslapokat, keressék fel digitális könyvtárunkat!
Régen városunkat a Tűztorony, más néven Várostorony szimbolizálta, melyet 1792-ben emeltek a történelmi jelentőségű Fehérvári kapu (Győr visszafoglalása a törököktől) fölé. Amikor 1894-ben híre ment, hogy lebontják a Tűztornyot, ill. hogy új Városháza fog épülni (mivel a régi már kicsinek bizonyult), a polgárok ragaszkodtak ahhoz, hogy a Várostorony az új épületben éljen tovább. Így is történt, a pályázati kiírásban feltételként jelölték meg, hogy a torony meghatározó formája emlékként szerepeljen a tervekben. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. A bíráló bizottság ugyan Alpár Ignác tervét találta a legmegfelelőbbnek, mégisHübner Jenő tervének eredményét látjuk ma, aki második helyezett volt; ugyanis Alpár Ignác nem vállalta a megbízást más elfoglaltsága miatt.
Bisinger József győri üvegesmester hagyatéki hozzájárulásával teremtődött meg a lehetőség a megvalósításra. Az építkezést jelképesen 1896. május 14-én, a millenniumi ünnepségen kezdték meg, az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester ejtette meg. A kivitelezéssel Schlichter Lajos építési vállalkozót bízták meg, aki szakértő csapatával kitűnő munkát végzett. Az új városháza ünnepélyes felavatására 1900. március 19-én került sor. Az előcsarnokban ekkor helyezték el Mátray Lajos szobrász carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger szobrát és Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját. A Városházát többször is javították, felújították, mert az eltelt idő, a megváltozott kor, a háborúk szükségessé tették. A teljes, az egész épületre vonatkozó legnagyobb felújítás 1981-1984 között zajlott.
A városháza francia-reneszánsz, neo-barokk stílusban épült, U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal, s a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal (fiáléval) ékes épület, mely Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának székháza, a város jelképe. Az épület hosszúsága 85 m, szélessége 40 m, magassága 59 m; több mint 200 helyiséggel rendelkezik. Az alagsorban a konyha, az étterem, a házi nyomda és egyéb gazdasági-ellátó egységek kaptak helyet, a földszinten irodák, a központi iktató, a főporta és az aula található. Az épület legdíszesebb része az első emelet, itt van a díszterem, a Kék terem, a Barna terem, a polgármesteri iroda és egyéb irodák. A második emeleten csak irodák helyezkednek el. És ott van még a torony, melyből az e tájhoz kötődő Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra nyolc évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét Gulácsi János pécsi erősáramú- és műszerésztechnikus, villanyszerelő mester által készített kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
tmoni
Forrás: Czvikovszky Tamás, Papp Zsolt: A győri Városháza == www.gyor.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése