Győr kedvelt
kirándulóhelye: szemelvények Kiskút történetéből
Ha megkérdeznénk a győrieket, mit jelent számukra Kiskút, valószínűleg minden
korosztálynak más és más jutna eszébe róla. A kicsiknek az állatkert, a
fiataloknak a műjégpálya és a sportcsarnokok, a középkorúaknak a régi május 1-i
majális, a vidámpark és kertmozi, az időseknek a ligetben tett séták,
fürdőzések az Iparcsatornán, a kiskúti búcsú és zarándokhely…
Lehetnek azonban olyanok is, akik nem hallottak még róla: induljunk
hát egy képzeletbeli sétára, melyben a teljesség igénye nélkül, vázlatosan
felidézem Kiskút történetét. A győri Dr.
Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében
igazi „kincsekre” bukkanhat az érdeklődő.
Kiskút területét
a Mártírok útja (régen Budai út)-Iparcsatorna-Puskás Tivadar út (régen Teleszky
út) zárja közre, mely jól kivehető a madártávlatból készült fotón.
Győr-Moson-Sopron:
ortofotók (2001, részlet):
A Győr környéki régi településeket körvonalazó 13. századi
térképen már jól kivehető a későbbi Kiskút területének körvonala:
Fátay Tamás: Győr:
városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között: Kiskút a Buda felé vezető úttól délre, a Névtelen falutól keletre eső terület
A 19. századi katonai felmérések térképén még Bründl, ill. Bründel néven szerepel. (A képen halványan jelölve a mai
Iparcsatorna vonala):
Mai elnevezését feltehetőleg arról a forrásvízzel táplált
kútról kapta, mely a környéket látta el ivóvízzel.
A Hazánk című helyi lap 1847. augusztus
5-i száma így ír róla:
A liget megvalósításának ötlete már gróf Zichy Ottó fejében is megfogalmazódott,
melynek hangot is adott az Egy eszme című írásában a Győr Közlöny 1863. januári 8-i számában:
Fehér Ipoly: Győr
megye és város egyetemes leírása című művében (1874) így jellemezte
Kiskutat:
A Budapesti Hírlap 1895. május 12-i
számában is jelent meg egy rövid hír Kiskútról:
Borovszky Samu: Magyarország
vármegyéi és városai 9. Győr megye című könyvében (1909) így ír róla: „Győr
egyetlen kirándulóhelye a „Kiskút”, a régi vízvezeték forrástelepe, a hol a
város tetemes áldozatokkal remek parkot létesített, gyönyörű fenyvessel, a
melynek kibővítése tervbe van véve.”
A Győri Közlöny c.
kereskedelmi és szépirodalmi lapban rendszeresen jelentek meg a kiskúti
„mulatóhelyiséggel” kapcsolatos hirdetmények. Ezekből a cikkekből sok értékes
információhoz jutunk. A mulatóhely megnyitásáról szóló értesítést maga a bérlő
tette közzé a helyi lapban.
A bérleti hirdetést a győri italmérők társulata jelentette
meg, amelyből kiderül, milyen ingatlanok tartoznak a létesítményhez.
Győri Közlöny, 1878.
szeptember 5.:
A győri ének- és zeneegylet rendszeresen kirándult Kiskútra,
de a lövész-, a tűzoltó-, a csónakázó-egylet és a dalárda is gyakran tartotta
itt rendezvényeit.
Nagy eseménynek számított Kiskúton a majális is, melyre
kivonult az egész város.
Győri Közlöny, 1874.
május 14.:
Húsvét hétfőjén tartották a galambi búcsúi mulatságot
Kiskúton, mely nagy népünnepélynek számított a győriek körében.
A beszámolóban olvashatjuk, hogy az ide látogatók örömét
megkeserítette a poros környezet és a közeli sertéstelep bűze. A panaszok
hatására a győri szépítő-egylet 1890. április 9-i közgyűlése tervbe vette Kiskút
környékének „parkírozását”. A huszonhárom holdnyi területet két ütemben
telepítették be. Az első fákat 1892-ben ültették Petz Ármin budapesti főkertész tervei alapján.
Gyárváros Győrben
(2007):
Győri Közlöny, 1892.
július 10.:
Korának országosan
ünnepelt költőjét, Harsányi Lajost is megihlette Kiskút, Győri Hírlap 1934.
március 4.:
Kiskút jelentős szerepet játszott Győr
vízvezetékrendszerének kialakításában is. A gazdaságilag erősen fejlődő város
még az 1870-es évek elején is a Dunából és a Rábából merített, és hordós
talyigákon házhoz szállított, kétes tisztaságú vízre volt utalva. A város
közgyűlése is foglalkozott a vízmű-létesítés gondolatával, de a beérkező
javaslatok kivitelezésére szűkös anyagi fedezet állt rendelkezésre.
1875 tavaszán T.R.
Cramton angol mérnök ajánlata a Kis-Dunából szivattyúzott vizet juttatta
volna a vízvezetékbe. A bencés gimnázium tudós tanára, Bierbauer Lipót a mesterségesen átszűrt folyóvíz helyett a
természetesen szűrt talajvizet ajánlotta ivóvíz céljára felhasználni, mely
szerinte Kiskút területén elegendő mennyiségben található.
Győri Közlöny, 1879.
június 8.:
Új lendületet kapott a vízvezeték-átépítés ügye, amikor a
bécsi vízmű építője, Junker Károly
megvizsgálta Győr környékének geológiai viszonyait. Ő is alkalmasnak találta
Kiskút altalaját nagy mennyiségű fenékvíz összegyűjtésére, mely kutakban
összegyűjtve, és gépi erővel a városba vezetve a lakosság rendelkezésére
állhat. Elfogadva Junker ajánlásait, a vízvezetéki bizottság nagyválasztmányt
és albizottságokat választott.
Pénzügyi nehézségek miatt azonban jó időre csak terv maradt
a vízvezeték ügye, mígnem Bierbauer Lipót a helyi nagyiparos Back Hermannhoz fordult, aki előzetes vizsgálatokat
végeztetett. A város a mai Iparcsatorna, a régi 1. sz. út és a Mártírok útja
által határolt 60 négyszögölnyi területet adta át a jövendő kút helyéül.
Győri Közlöny, 1879.
szeptember 18.:
Szakvélemény készítésére Zsigmondy Vilmos híres bányamérnököt kérték fel, aki Kiskút
környékének földtani viszonyait megfelelőnek találta: a felső termőföld-réteg
alatt homokos kavicsból álló vízzel telített réteg található, amely víztartó
agyagon nyugszik. A kút megfelelt a várakozásoknak, kitűnő forrásvizet adott
megfelelő vízhozammal. A mérnök jelentésében örömének adott hangot, miszerint a
fővároson kívül Győr városa volt az első, mely igyekezett polgárainak jólétét
az átgondolt vízvezeték-építéssel előmozdítani.
A kiskúti gépház építésére a város vezetése a kút előtti
területből jelképes összegért 856 négyszögölt adott át a győri vízvezetéki
részvénytársaságnak. Ezt követően felgyorsultak az események, a kiskúti
telepről két kilométer hosszú, 225 mm átmérőjű öntöttvas csőhálózaton át
érkezett a víz a Budai és Fehérvári út sarkán 1884 áprilisára elkészült
víztoronyba.
A vízvezeték-építés
történetét Bierbauer Lipót kötetbe foglalva örökítette meg:
Kiskúton meteorológiai
állomás is működött, a Győri Közlöny rendszeresen tájékoztatott az aktuális
időjárásról.
Győri Közlöny, 1887. június 12.:
Győri Közlöny, 1887. június 12.:
Győr város 1902. május elsején tartotta meg először a munkásság
ünnepét, mely kiskúti mulatsággal ért véget, ezzel napjainkig tartó hagyományt
teremtettek.
A győri városvezetés 1904-ben tervbe vette Kiskút
fejlesztését.
Győri Hírlap, 1904.
augusztus 17.:
Fontos mérföldkő volt Kiskút történetében az Iparcsatorna megépítése.
Egyszer volt: Győr
vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920 (2013):
Forrás: Gyárváros Győrben:
1926 májusától augusztusig a belvárosi Duna-partról Kiskútig
sétahajókat indítottak.
A következő év júniusában a gyárvárosiak kérésére
szabadstrandot alakítottak ki az Iparcsatornán. November 22-re elkészült az
Iparcsatorna torkolata, ezzel megoldódott a szállítás az ipartelepek üzemeiből
a Mosoni-Dunára. Télen kikötőnek is használták. Fontolóra vették hajógyár
építését is.
Az 1930-as években a város iskolái tanulmányi kirándulásokat
is szerveztek Kiskútra, ezt igazolja a mai Gárdonyi
iskola évkönyvében található szaktárgyi kirándulások jegyzéke.
A II. világháború alatt az ipartelep közelsége miatt 1944.
október 7-én a reptér és Kiskút környékét is bombázták, megsérült a
vízvezetékrendszer is.
1945. augusztus 18-án a helyreállított ETO-stadionban sportnapot rendeztek.
Az állatkert mögött, a kiskúti fák által körbevett területen
1961. november 15-én elkészült az Elektromos
Sportegyesület labdarúgópályája, 1967-ben átadták az öltözőt, 1976. október
8-án a teremsportoknak helyet adó sportcsarnokot. A sportpálya és az
Iparcsatorna közötti területen épült meg a vízügy garzonháza és teniszpályái.
1967. május 1-én elnevezték Kiskút-ligetet Május 1. Kultúrparknak, majd 1987.
január 1-től a Szabadidő és Sportközpont
nevet kapta.
A Kisalföld
napilap 1967. május 16-i cikke arról tájékoztat, hogy új ívóvízréteget tártak
fel Kiskúton:
Érdekesség még, hogy az I.
Győri Ipari Kiállítás és Vásárt 1970. július 24-től augusztus 1-ig Kiskúton
rendezték meg.
Mezeiné Bogdán Beatrix
Felhasznált irodalom és képek forrása:
Győri Közlöny, Szabad
Polgár, Győri Hírlap, Kisalföld
szövegben jelölt számai
Egyszer volt. Győr
vármegye és Győr szabad királyi város, 1848-1920. / Sády Erzsébet. Szentendre: Editor
21, cop. 2013
Gyárváros Győrben: egy
munkástelep története / [a kötet szerzői Forgács János et al.] ; [fotó Harsányi
Attila, Andorka Zsolt, Orbán László] ; [... szerk. Orbánné Horváth Márta]. -
[Győr]: Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület, 2007
Győr / közrem. Uzsoki
András. – Bp.: Panoráma, [1968].
Győr: városépítés és
városrendezés 1945 és 1986 között / Fátay Tamás ; [szerk. Orbánné Horváth
Márta].- Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2011
A Pannon-Víz
Részvénytársaság jubileumi évkönyve a 120. évfordulóra: 1884-2004 / [szerk.
Tóth Gyula]. - [Győr]: Pannon-Víz Rt., [2004]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése