Helytörténeti kalandozások 35.

Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)

I. rész

Erdély Ernő (1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt.

1881. január 14-én született Győrben, jómódú zsidó családban. 1896-ban a család nevet változtatott, Pollák helyett az Erdély vezetéknevet használták. Az apa, Pollák Ede Újvárosban volt hentes, későbbi felesége, Fleischmann Rozália a város egyik leggazdagabb fűszer- és vegyeskereskedőjének lányaként született. Erdély Ernő nem folytatta a családi vállalkozást, hanem értelmiségi pályára lépett, és a közösség szolgálatát tekintette elsődlegesnek.

1892-1900 között a győri főreáliskolában (későbbi Révai Gimnáziumban) tanult, és már ekkor megnyilvánult irodalmi érdeklődése. Az iskola önképzőkörében Révai nyelvészetéről, valamint gyors- és titkosírásokról tartott előadást, szónoklatban és versmondásban jeleskedett. Szerepléseiért, előadói tehetségéért megválasztották az önképzőkör elnökévé. Életében később az irodalom és gyorsírás nagy szerepet kapott.

Részletek az 1899-1900-es győri főreáliskola értesítőjéből:

A frissen érettségizett fiatalember a helyét kereste Győr irodalmi, társasági életében. Már 1900-tól írt a Győri Hírlapba, de más vidéki lapokban (pl. Debrecen, Arad és Vidéke, Soproni Napló, Felsőmagyarország, stb.) is jelentek meg tárcái, rövidebb elbeszélései, versei. 1902-ben jelent meg a Járt utakon című verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötete, melynek főbb témája a csalódott szerelem.

A szépirodalom kisebb szerepet kapott életében a későbbiekben, bár az 1910-ben írt A tűzoltó című versét mindmáig szavalják ünnepségeken. Szintén 1910-ben, február 20-án jelent meg a Győri Hírlapban A tűzoltóság című verse:

1900 szeptemberétől a városi számvevőség munkatársa lett, ekkor kezdődött tisztviselői pályája. Budapesten jogot tanult az egyetemen, majd 1904-ben a felsőfokú végzettséget is megszerezte államgazdasági számtartásból.

1901-ben az akkor alakult Győri Tisztviselők Körébe is belépett, melynek jegyzőjévé is megválasztották. Első kiadványszerkesztési próbálkozása is ehhez a körhöz kötődik: az 1902 farsangjára rendezett egyesületi bálra 20 oldalas, Táncz című alkalmi kiadványt szerkesztett. 1902 novemberétől pedig megindította a Győri Színházi Lapot, melyet 1903 közepéig szerkesztett.

1904-ben ingyenes gyorsíró tanfolyamot tartott a Győri Tisztviselők Köre kurzusán, 1906-tól 1919-ig okleveles gyorsíró tanárként oktatott a kereskedelmi iskolában, a Győri Gyorsíró Kör elnöke volt. Gyorsíró magániskolát is nyitott 1909-ben Mosonyi Bélával közösen, tanítványai országos versenyek győztesei lettek.

Cikk a Győri Hírlap 1910. május 18-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1935. március 13-i számából:

Az első világháborúban a 32. gyalogezred hadnagyaként vett részt a harcokban, sebesülten, rokkantan, szurony- és golyósérüléssel tért haza.

Ekkor, 1915-ben kérte fel Erdély Ernőt a DAC (Dunántúli Atlétikai Club) nádorvárosi sportegyesület, hogy vállalja az elnöki feladatokat. Elnöksége alatt a sportegyesület fényes korszaka következett. 1916-ban az egyesület megszerezte az Erzsébet ligeti sportpálya használati jogát, és 240 fős lelátót építtetett, ahol 1917-ben már az első nemzetközi mérkőzését játszotta a futballcsapat. Az 1920-21-es évadban a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Kerület alosztályának bajnoka lett a DAC. Erdély Ernő szerette a sportot, a labdarúgást, a labdarúgóbírói tanfolyamot is elvégezte, meccseken rendszeresen szurkolt. Megválasztották a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Alszövetség (NYLASZ) elnökévé is. 1928-ban a DAC elnökségéről lemondott, de megmaradt az alszövetség élén, társelnöke, majd tiszteletbeli tagja lett az MLSZ-nek. A Dunántúli Sport Újság felelős szerkesztője 1930. februárjától a lap megszűnéséig, 1938. december 5-ig.

Cikk a Győri Hírlap 1934. március 20-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. december 22-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. augusztus 8-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1934. október 27-i számából:

A Győri Korcsolyázó Egylet elnöke, pályaigazgatója is volt. Fejlesztette a Rába-parti korcsolyapályáját, fűtött öltözőt biztosított, szervezte a győri korcsolyaversenyeket.

Cikk a Győri Hírlap 1935. november 26-i számából:

Cikk a Győri Hírlap 1936. november 10-i számából:

Folytatása következik.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.

Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.

Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.

A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága

Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.

A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.

A képek forrásai:

A címlapon a megyei könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;

A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk közlését ez íráshoz.