Helytörténeti kalandozások 103.

A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján

1889. június 13-án rendkívüli ülésen született döntés arról, hogy ha Győr az ítélőtábla felállításának jogát megkapja, akkor az ítélőtábla épülete számára ingyen telket adnak, valamint egyszerre 100.000 forintot vagy 30 éven keresztül 6-6 ezer forintot juttatnak a tábla működtetéséhez. Ugyanakkor döntöttek arról is, hogy küldöttséget menesztenek az igazságügy-miniszterhez az ítélőtábla elhelyezése ügyében.

Győri Közlöny, 1889. június 16.:

A Győri Közlöny áprilisi számában arról olvashatunk, hogy az igazságügy-miniszter a királyi táblák egyik székhelyéül Győrt jelölte ki.

Győri Közlöny, 1890. április 15.:

Győri Közlöny, 1890. április 17.:

Miután Győr elnyerte a székhelyi státust, három helyszín is felmerült az intézmény elhelyezésére.

Győri Közlöny, 1890. május 11.:

Az intézménynek – a kimutatás szerint – 58 kisebb-nagyobb szobából álló épületre lenne szüksége.

Győri Közlöny, 1890. május 15.:

1890 júniusának végén az önkormányzat kijelölte az építő céget. Az építésvezető Buresch mérnök lett, az építés felügyeletével Ódor István városi mérnököt bízták meg. Az ítélőtábla melletti bérház felépítésére pályázatot írtak ki, amely a bírák és a személyzet lakhatását biztosította. A beérkezett pályázatok elbírálását Buresch építészmérnök végezte, a nyertes pályázat Alpár Ignácz budapesti építészmérnöké lett.

Győri Közlöny, 1890. június 8.:

Az ítélőtábla építésének kezdetéről a Győri Közlönyben a következő cikk jelent meg.

Győri Közlöny, 1890. július 1.:

Az építkezés gyors ütemben folyt, július 27-én a korabeli napilap már arról tudósított, hogy az épület alapfalai teljesen, a pincefalak pedig részben már állnak.

Győri Közlöny, 1890. július 27.:

Győri közlöny, 1890. augusztus 3.:

Győri Közlöny, 1890. augusztus 24.:

Szeptemberre már álltak a második emelet falai is, és a hó végére tervezték az épület tető alá hozását is. Az ilyenkor szokásos bokrétaünnepély megtartásáról a Győri Közlöny hirek rovatában olvashatunk.

Győri Közlöny, 1890. szeptember 21.:

A királyi tábla épületének építéséről az igazságügy-miniszter minden héten jelentést kért, és arról a korabeli újságok hasábjain folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt is.

Győri Közlöny, 1890. október 12.:

A városi tanács felkínálta a vállalkozóknak a tábla épületének tűzfalát hirdetések, reklámok elhelyezésére.

Győri Közlöny, 1890. október 19.:

Az építkezés előrehaladtáról, a határidő betartásáról az igazságügy-miniszter újabb tájékoztatást kért.

Győri Közlöny, 1890. október 23.:

Decemberben került sor a városi közgyűlésen a tábla berendezése kérdésének megvitatására.

Győri Közlöny, 1890. december 25.:

Pályázatot írtak ki, melyet a Győri Közlönyben tettek közzé.

Győri Közlöny, 1891. január 8.:

A felhívásra kilenc pályamű érkezett, melyek közül a közgyűlés az I., II. és III. rendű bútorok szállítására Kőnig Izidor budapesti vállalkozót kérte fel, ha belemegy a részletes szállításba. Ha nem, akkor a Győri Közlöny tudósítása szerint Thék Endrével fogják szállíttatni – a Győri Hírlap tudósítása szerint viszont a Dózsa testvérek budapesti cégével. A III. rendű bútorok egy kis részére és a IV. rendű bútorok szállítására a Jahn és Róth győri cég kapott megbízást. A felszerelés mintegy 13500 forintba került.

Győri Közlöny, 1891. január 22.:

Győri Hírlap, 1891. január 22.:

Győri Közlöny, 1891. január 25.:

A királyi tábla elnöke Erdély Sándor kíséretével és Zechmeister Károly polgármesterrel együtt megnézte a királyi tábla és a bérház addig elkészült épületét.

Győri Hírlap, 1891. február 8:

Győri Közlöny, 1891. március 22.:

A Győri Hírlap áprilisi számában arról olvashatunk, hogy ülésezett a kir. tábla felszerelése ügyében a táblai bizottság. Sürgették a felszerelési munkálatokat, hiszen rövid időn belül a tábla megkezdi működését.

Győri Hírlap, 1891. április 12.:

Miután az épület még nem volt kész, ezért a kir. tábla elnöksége és bírói kara a törvényszéki épületben nyert ideiglenes elhelyezést. De a segéd- és kezelőszemélyzet már az új épület földszinti helyiségeit foglalta el. A munka megkönnyítése miatt ideiglenesen mindkét épületben bevezették a telefont.

Győri Közlöny, 1891. április 30.:

A tábla megnyitásáról, az ünnepség megrendezéséről mindkét korabeli napilap az első oldalakon tudósított. Az ünnepségre a meghívott vendégek közül sokan nem tudtak elmenni.

Győri Hírlap, 1891. május 3.:

Az ünnepélyes megnyitóról a Győri Közlöny részletesen tudósított.

Győri Közlöny, 1891. május 7.:

Közben folytatódtak az épület belső munkálatai, hogy a kitűzött időre átadható legyen az épület. A bérházak átadási határideje viszont kitolódott júniusra.

Győri Közlöny, 1891. május 19.:

Az elkészült épületet 1891 júniusában vették át Schlichter Lajos vállalkozótól.

Győri Közlöny, 1891. június 6.:

Az épület előtti járda aszfaltozásával befejeződött a királyi tábla építése.

Győri Közlöny, 1891. július 2.:

A táblai bizottság elbírálta a szőnyegek beszerzésére kiírt pályázatot, és a szőnyegszállítással Fábián Sándort bízta meg.

Győri Közlöny, 1891. július 12.:

Júliusra az alapítványi bérházak is elkészültek.

Győri Közlöny, 1891. július 26.:

Amint látható, a győri sajtó kiemelt figyelemmel kísérte a város presztízse szempontjából igen fontos királyi ítélőtábla építését, a későbbi cikkek pedig a benne folyó szakmai munkát méltatták.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom: Biczó Zalán: A győri ítélőtábla története. Győr, 2007.

A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságok és a képeslapgyűjtemény felhasználásával készült.