Helytörténeti kalandozások 76.

A „jégsport” kezdete városunkban: a Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada

A korcsolyázás divatja, a skandináv országok hagyományaira építve, Európa északnyugati országaiból indult ki. Szezonális téli sportként divatossá vált az arisztokrácia körében is. Londonban alakult meg az első korcsolyázó egyesület az 1860-as évek elején, amelyet egyre több követett Európa nagyvárosaiban.

1868-69 telére a magyar arisztokrácia Bécsben a frissen létrejött ottani korcsolyázó-egylet szervezésében a Dunacsatorna partján kialakított egyesületi jégpályán hódolhatott az új sportnak. A téli testedzéshez igazodott a hölgyek ruházata. Magas szárű fűzős cipőt, rövid kabátot, elegáns kucsmát vagy kalapot viseltek, és a szabadabb mozgás érdekében rövidre húzták az alsószoknyájukat.

Magyarországon először 1869 decemberében alakult meg a pest-budai korcsolyázó-egylet 400 taggal. A későbbiekben Budapesti Korcsolyázó Egyesület néven ismert egylet a Városligeti tó egy részét ingyenes használatra megkapta. Tagjai a bécsi műhelyből szerezték be a korcsolyákat és szánkókat, és segítségüket felajánlották a majdan megalakuló vidéki egyesületeknek is.

Vadász- és Versenylap, 1864. február 10.:

Korcsolyázóink Bécsben, Vadász- és Versenylap, 1864. január 30.:

Korcsolyázás a Városligeti jégpályán (a képek az Új Idők 1896-os évfolyamában jelentek meg):

A divatos korcsolyázás Győrött is egyre népszerűbbé vált. 1869-70 telén először a Kálvária melletti réten találtak csúszkálásra alkalmas helyet, ahol a város hölgyei is megjelentek. A jégsport hódolói Győrben is egyesületbe tömörültek. Fő szervezője id. Mersich József lett, ideiglenes elnöke, jegyzője Csupor László. 1870. november 27-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében a Megyeházán kezdődött a Győri Korcsolyázó Egyesület megalakítása. Az egyesület alapszabályát heten készítették:  Mersich József, Fischer Zsigmond, Magvassy Mihály, Lozsi Ede, Schaffner Mihály, Mladonitzky Béla és Csupor László.

A Győri Közlöny cikkírói nagy lelkesedéssel fogadták az új egyesületet. 1870. december 4-én Telemaque A korcsolázás nemes élvezete című cikkét így zárta: „Az egylet buzgó tagjai közül már többen kényelmes szánok s tökélyes korcsolák megszerzéséről gondoskodtak, s remélni lehet, hogy a téli zuzmarás idény sok – még eddig városunkban nem élvezett mulatsággal fogják fűszerezni. Ily kilátások mellett pedig örömmel nézhetünk az első fagy elé!”. December 11-én pedig az alapszabályt megvitató, tisztségválasztó alakuló közgyűlést tartották meg szintén a Megyeházán, ahol Némethy Ernőt választották egyleti elnöknek. A pár hete szervezett egyesület ekkor már 200 tagot tartott nyilván.

Korcsolyázás a Kálvária mellett, Győri Közlöny, 1870. február 17.:

A Kálvária és környéke az 1920-as években, Glück József fényképe:

Meghívó a tervezett alakuló ülésre, Győri Közlöny, 1870. november 27.:

Hír a tisztválasztó közgyűlésről, Győri Közlöny, 1870. december 18.:

Zalka János győri püspök is csatlakozott a Győri Korcsolyázó Egyesülethez és a győr-szigeti fürdőház melletti területet átengedte korcsolyázásra. Nagyszámú nézőközönség jelenlétével 1870 december végén sor került az első belépődíjas korcsolyázásra, melyre 140 jegyet adtak el. Az új év első napján (1871) a jégen 30 pár táncolt francianégyest a Vilmos gyalogezred zenekarának kíséretével. Az egylet bevételeinek növelésére farsangi bált is rendeztek a Lloydban, ahol hölgyek az egyesület jelképeivel díszítve és színeibe, kék-fehérbe öltöztek.

Első egyesületi korcsolyázás, Győri Közlöny, 1870. december 29.:

Az új mulatságot egyre nagyobb érdeklődés övezi, Győri Közlöny, 1871. január 12.:

Győrött az első korcsolyaversenyt 1872. január 21-én tartották a győr-szigeti korcsolyapályán, külön női, férfi és gyerek kategóriában. A nők három, a gyerekek kettő, a férfiak hat pályahosszon mérkőztek, egy pályahossz 330 lépés volt. A korcsolyapályát minden évben a szigeti Rábca-hídnál alakították ki, és az időjárás szabta meg, hány napot lehetett korcsolyázással tölteni. (A Rábca akkor még a régi medrében folyt, a jelenlegi Bercsényi liget helyén, és a szigeti híd a jelenlegi Híd utcában állt.) A beszámolók szerint mostoha körülmények vártak a korcsolyázókra: befagyott dereglyéken, felállított padokon kötötték fel korcsolyáikat. Az egyesület mégis jól állt anyagilag, az időjárás is kedvezőnek bizonyult, sokan látogatták a jégpályát.

Az első korcsolyaverseny Győrött, Győri Közlöny, 1871. január 28.:

Korcsolya-szezon nyitás és tárca az egyesületi közgyűlés lefolyásáról az 1873-74-es évadban. Győri Közlöny, 1873. december 14.:

Újváros-sziget rész, Berecz Viktor képeslapja:

Győri Közlöny, 1874. január 15.:

Térképrészlet 1883-ból:

Szabad Polgár, 1875. február 18.:

Rendszeresen szerveztek korcsolyaversenyeket, amelyekre a versenyzők nevezési díjat, a nézők belépti díjat fizettek. Látványos „jégünnepélyeket” tartottak, amelyekre zeneszóval, tánccal, különleges bemutatókkal, fényjátékokkal készültek.

Az 1870-es évek végén az Erzsébet téri Auer-kávéház erkélyéről az egyesület kék-fehér lobogója már messziről jelezte, hogy alkalmas-e a jég a korcsolyázásra. 1880-ban az egyesület farsangi rendezvényét fáklyákkal, lampionokkal és görögtűzzel világították meg, zenekar mellett melegítő italokról is gondoskodtak.

A jégpálya előkészítése, Győri Közlöny, 1878. január 13.:

Meghívó a jégünnepélyre, Győri Közlöny, 1878. január 20.:

A jégünnepély a magas vízállás miatt elmaradt, Győri Közlöny, 1878. január 24.:

A Rába-part az Auer kávéházzal, Berecz Viktor képeslapja:

Beszámoló a jégünnepélyről, Győri Közlöny, 1880. február 1.:

Térképrészlet a Kalauz Győr város és környékén című 1893-ban megjelent kötetből:

Az egyesület első évtizedének sikereit nehézségek követték. Az 1880-as évek első harmadában a Győri Korcsolyázó Egyesület aktivitása és taglétszáma visszaesett, már-már a megszűnés veszélyeztette. Egyszerre anyagi és személyi nehézségek támadtak: a kedvezőtlen időjárás miatti magas költségek és a kevés bevétel az egyesület pénzügyi egyensúlyát felborította. Ehhez járult, hogy a vezetőség több tagja kilépett vagy meghalt.

Átalakított alapszabállyal, új vezetőséggel 1885-ben éledt újjá a Győri Korcsolyázó Egyesület. Zechmeister Károly, az egylet elnöke 1886-ban kérvényezte, hogy a Rába folyó partján, a Hosszú híd mellett a város tulajdonában levő ún. Prater területén állandó korcsolyapályát létesíthessenek. Ez az eredetileg egyenetlen, agyagos-gödrös, fákkal benőtt terület lett a tereprendezés után az új egyesületi jégpálya. A téli szezonban újra korcsolyaversenyeket és jégünnepélyeket rendeztek. Egyesületi pavilont állítottak fel a pálya mellett, ahová a Sétatérről télire behozott padokat tettek. Mellette az alkalmi zenekar felszerelésének és szertárnak adott helyet a vásári szétszedhető, évente újra összeállítható fabódé.

Korcsolyapálya, Berecz Viktor képeslapja:

Térképrészlet, 1883:

Korcsolyaverseny, Győri Közlöny, 1888. február 9.:

1888-as egyesületi tisztújító ülés, Győri Közlöny, 1888. november:

Részlet Győr térképmellékletéből, 1910 körül:

1888-89-es újítások a Rába parti jégpályánál, Győri Közlöny, 1888. december 16.:

Összegzés az 1888-89-es szezonról, Győri Közlöny, 1889. március 12.:

1889-ben a Hosszú híd melletti jégpályánál a Lelóczky Cukrászda is egy fióküzletet nyitott. Az így egyre komfortosabbá váló korcsolyapályát egyre többen használták. Az egyesület – a Csáky-féle rendelet hatására – a tanuló ifjúságnak nagy kedvezményeket biztosított, így a szegényebb diákok is csúszkálhattak a pályáján.

A híres jégkorcsolyázó, Földváry Tibor többször is kipróbálta a Rába-parti jégpályát. A Győr vármegyei Öttevényen született műkorcsolyázó a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjaként több Európa-bajnokságon vett részt, díjakat szerzett. Pályája csúcsán – az 1895-es aranyérem elnyerése után – a versenyzéstől visszavonulva összeállította a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát.

Az egymást követő hat év adatai rohamos fejlődést jeleztek: 1889-ben 226, 1890-ben 350, 1891-ben 340, 1892-ben 508, 1893-ban 699, 1894-ben 824 idényjegyet (bérletet) adtak el a szezon kezdetén decemberben. Az 1891/92-es évadban a meleg időjárás miatt csak 21 napig lehetett korcsolyázni az átlagos 50-55 nap helyett. Az 1893-as nagyszabású jégünnepélyt Hets Antal mérnök és Mendel Béla festőművész rendezte.

Pápai Lapok, 1889. december 8.:

Földváry Tibor 1893-as győri látogatása, Győri Közlöny, 1893. január 8.:

Földváry Tibor arcképe:

Földváry Tibor 1895-ös tervezett győri látogatása, Győri Közlöny, 1895. február 10.:

Beszámoló a Mendel Béla festőművész rendezte jégünnepélyről, Győri Közlöny, 1893. február 2.:

Az 1890-es évek derekán már két korcsolya-egyesület és pálya működött Győrben. A Rába partján a Hosszú híd melletti drágább belépti díjas Győri Korcsolyázó Egyesület pályáját az elitebb közönség látogatta. Szerényebb viszonyok mellett, verkli-zenére lehetett korcsolyázni a Győrszigeti Korcsolyázó Egylet szigeti jégpályáján. 1896-ban ünnepelte a Győri Korcsolyázó Egyesület fennállásának negyed évszázados jubileumát.

Az ártérben fekvő, 1897-ben már 18 ezer „négyszögméteres” jégpálya „a mi jó Rábánk szeszélyétől” függött. Az anyagilag-erkölcsileg megerősödött Győri Korcsolyázó Egyesület a melegedő csarnokának korszerűsítését halogatta, mivel nagyobb szabású terveket dédelgetett. A negyed évszázados jubileum évében már egy állandó mesterséges jégpálya létesítését és a korcsolyapálya megvilágítását tűzte ki célul.

A Győri Korcsolyázó Egyesület jubileumi ünnepségének programja, Pápai Lapok, 1896. január 19.:

Beszámoló az ünnepségről, Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1897. évre:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményében található cím- és adattárak, lexikonok, napilapok.

Szögyi G. Vilmos Győri naptára az 1897. évre, Győr, 1896.

Bana József: A lövöldöző "Levél hordozó". Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz. Győr, 2001. (Városi levéltári füzetek, 3.)

Léh Terézia - Kozák Péter: Korcsolyázás. In: História 2005. 10. sz. p. 27-28.

A képek forrása:

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Helyismereti Gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslapgyűjteményéből származnak.