Helytörténeti kalandozások 43.

Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban

(Glück József felvétele az 1920-as években készülhetett)

Újváros egyik legrégebbi utcájára, a Kossuth utcára nyílt egykoron a Nádor szálló és a hozzá tartozó épületek által bezárt udvar. Az 1840-es évektől kezdődően sok adat segít elképzelni az itt zajló változatos társasági életet. Megfordultak híres és kevésbé híres szállóvendégek, termeiben bálozott a város, imaháznak bérelték az izraeliták, tartottak itt színházi előadásokat, munkásgyűléseket, majd otthont adott erdélyi menekülteknek is. Az 1930-ban történő lebontásáig Újváros és Győr közéleti eseményeinek egyik fontos helyszíne volt.

A Kossuth utca évszázadokon át a városrész úthálózatának gerincét képezte. Az 1703. évi telekkönyv egykori Öreg utcaként emlegette, később Fő utca lett a neve. 1848-ban Március 15-e utcára nevezték át az akkori Hosszú vagy Bécsi utcát. A szabadságharc leverése után újra Fő utca lett 1892-ig, azóta viseli Kossuth Lajos nevét.

„A győri - bécsi országút – a fő postaút - vezetett keresztül Győr-Újvároson, melyen mindig igen nagy volt a vásáros iparosok, kereskedők, marhahajtók közlekedése; ezen át jöttek Győrré az országút mellett fekvő falvak lakói is: azért a számos kis korcsmán kívül, kisebb-nagyobb szabású beszálló vendéglőre is szükség volt e városrészben.” (Bedy Vince)

Klempa Károly Goldmark Károly 1849-es győri vendégszerepléséről szóló visszaemlékezésének közlése során megemlíti, hogy Goldmarkot elfogták. „A két katona meghökkenve állt ott, nem tudták mit csináljanak, hogyan teljesítsék a parancsot. Ekkor az egyik így szólt: A Sas-vendéglőben (a későbbi Nádor szálló) lakik a vezérkar, vezessük oda”. Ha hihetünk az írásnak, az ősi Sas vendéglő, vagy annak helyén épült ház lett a későbbi Nádor vendégfogadó.

A XIX. században Újváros főutcáján, a Nádor vendégfogadó közelében állt még a híres Arany Bárány fogadó is, ahol többek közt Széchenyi István is megszállt, amikor Döblingbe kísérték.

Több utcára néző épületszárnyak fogták közre a Nádor udvart, ahol a fogadó mellett az akkori közlekedés igényeinek megfelelően az istállók és kocsiszín számára is volt elegendő hely. Egyes források szerint egykor ez volt a régi postaház épülete is. Tomaj Ferenc megemlíti, hogy Újvárosban volt a postakocsik váltóhelye, a postabeszállító (Palatínus). (A források egy időben a Nádor és a Palatinus elnevezést egyidejűleg is használták.) Az akkori utazók gyakran vették igénybe a postajáratokat, melyekkel a korhoz képest viszonylag gyorsan, nagy távolságokat tudtak megtenni. Az utazás során biztosítani kellett az utasok számára a szállást, az ellátást és pihenést, valamint a lovak váltását is.

Az átutazókon kívül a Nádort a győriek is gyakran látogatták, vonzerejét többek között az emeleti nagy terem adta, amely több száz embert tudott befogadni egyszerre.

A Hazánk című győri kereskedelmi és szépirodalmi lap 1848-as farsangi tudósítása szerint 700 vendég is bálozott itt egyszerre. Farsang idején a vendégek lovas szánkókon érkeztek a belvárosból. Több teremben mulathattak, cigányzenészekkel rophatták az „ős-eredeti” csárdást, vagy másik helyiségben finomabb muzsikára is táncolhattak.

Részlet a Hazánk 1848. január 29-i számából:

A XIX. század közepétől a győrszigeti egyesült izraelita hitközség számára egyre sürgetőbbé vált egy új templom építése. Elhatározták, hogy amíg az építkezéshez az engedélyt megkapják, imahelyiséget bérelnek híveik számára. 1856 szeptemberétől három évre „kibérelték Rammershoffer Józseftől a régi postaház, a Nádor-szálló (Gasthof zum Reichspalatin) emeleti nagytermét a Fő- utcáról följárással, és több szobát lakásnak, 800 frt-ért.” – olvasható Kemény József Vázlatok a győri zsidóság történelméből című könyvében. A bérleti szerződést az évek során többször meghosszabbították, végeredményben 1870-ig használták erre a célra a nagytermet.

A templomba járókat egyre jobban zavarta azonban, hogy a vendégfogadóban, istállók és fuvarosok szomszédságában tartják az istentiszteletet. 1861-ben fogalmazódott meg először, hogy a templomukat és iskolájukat a Nádor fogadó és az ottani mázsaház között építsék fel. 1866-ban még az is felmerült, hogy az imaház és az iskola számára megvásárolják a Nádor épületét. Ezt az elképzelést végül is elvetették, így 1866 szeptemberében pályázatot írtak ki az új izraelita templom építésére.

A Nádor udvar többi részében közben is zajlott az élet. Az alábbi farsangi meghívó a Győri Közlöny 1862. február 16-i számában jelent meg:

A kor technikai vívmányának számító látványosságot ajánlottak egy 1863-as hirdetéssel: vetítéses előadásra várták a közönséget, ahol a sztereoszkóp segítségével térhatású képeket tudtak kivetíteni (Győri Közlöny, 1863. január 22.).

Hirdetés a Győri Közlöny 1870. január 30-i számában:

Az alábbi cikk tanúsága szerint 1879-ben az ódon épület teljes felújításon esett át. Az utcai homlokzatot, a több, mint ötven ablakot, a belső termeket és a padozatot is felújították. Ekkoriban tűnt el a veszélyessé vált balkon is. Mindezek után „az égész épület a fő utcának díszére, amúgy is imposans nagyságára nézve értékesebbé vált”.

Az évtizedek során a tulajdonosok, de még inkább a bérlők gyakran váltották egymást. A Győri Hírlap bérlőváltásról adott hírt 1878. május 5-én, miszerint Bakoss Imre vendéglős Rameshofer Józseftől kibérelte a vendéglőt. A közönségcsalogatás egyik legfontosabb eszköze volt a jó cigányzene, amit a nagy kedvenc, Farkas Miska és zenekara biztosított az 1881. január 9-i reklám szerint:

Újabb tulajdonosváltásról és újabb átalakításról tudósított a Győri Hírlap 1885. június 11-én. Ekkor a Kiss-Jankovics családtól Frenreisz Antal marcaltői vendéglős tulajdonába került a ház. A cikk írója szerint a látogatottság fellendülését az épület-, különösen a fő tér felőli utcai üzletek felújításától várták.

Az első emeleti lakásokat rendszeresen kiadták. Győri Közlöny, 1886. január 10.:

A nagyteremben színházi előadásokat is tartottak, ahogyan az 1893. március 23-i meghívó is bizonyítja, még páholy jegyeket is eladtak:

A kor igényeit követve külön kávéházat is működtettek, ahogy az 1895-ös útikönyvből is kiderül.

Az útikönyv térképmellékletén a zsinagóga és Nádor épülettömbje (7) is látható:

Az 1895-ös útikalauz a „másodrangú” szállodák közt említi a Nádor udvart, a kávéházak közt külön szerepel a Nádor kávéház is.

A Hölgyek és urak győri ezredévi naptára 1897-es hirdetése szerint a kávéház a Kossuth elnevezést viselte.

Az újságcikkek tanúsága alapján az 1800-as évek végén, az 1900-as elején az épület gyakran adott helyet politikai gyűléseknek, a munkásmozgalom számos eseménye kötődik a fogadó nagyterméhez.

A Győri Közlöny 1872. február 1-ji cikke:

Népgyűlés elmaradásáról számol be az alábbi Győri Közlöny cikk (1896. június 14.):

Az 1908-as látképen a zsinagóga mögötti tömb rejti a Nádor udvart (A kép forrása Borbíró Virgil, Valló István: Győr városépítésének története. Bp., 1956.).

Az 1914-es újévi jókívánság tanúsága szerint ez évben Tompa József a Nádor szálloda tulajdonosa.

Glück József felvétele a Széna tér felől készült:

Az első világháborúban, 1916 szeptemberében, ahogyan más magyar városokban, Győrben is megjelentek a harcok elől menekülő erdélyi magyarok. A város vezetése a Nádor szállóban helyezte el őket, az udvaron állított fel népkonyhát számukra.

A Tanácsköztársaság idején az épület már rossz állapotban lehetett, mert a tervezet szerint a Nádor telkére kívántak építkezni: „A rokkantak, a kiöregedett fizikai munkások tarthatatlan elhelyezési körülményein kívántak segíteni a Nádor-szálló telkére építendő jóléti intézményekkel.” (Lengyel Alfréd. Arrabona 11)

A város 1923-ban elhatározta, hogy lakásokat alakít ki az épületben. Az ház állaga egyre jobban leromlott, az újságcikkekben egyre gyakrabban esett szó bontásáról. Glück József felvételén az egyik romos szárny látható.

Győr Szab. Kir. Város 1929 februárjában az iparostanonc-iskola építési helyét Újvárosban a Nádor szálló helyén jelölte ki. Előbb elárverezték a romos épületet, majd megkezdődött a bontás.

Az 1930-as Dunántúli Hírlap részletesen számolt be az épület végnapjairól:

Lúdtollas aláírással (az álnév Csokonai Vitéz Mihályt takarja) egy cikk jelent meg az 1930-as Győri Hírlapban, amely szót emelt a szálló homlokzati címerének megmentéséért, a megépülő iskola falára a címer és egy emléktábla elhelyezését javasolja, miszerint Kossuth Lajos a Palatinus erkélyéről tartott lelkesítő toborzóbeszédet 1849-ben. (Ez utóbbira nem sikerült történelmi forrást találnom.)

Glück József felvételén látszik egy nádori címer, talán ezért emelt szót az újságíró:

A Dunántúli Hírlap 1930. április 13-i cikke:

A Dunántúli Hírlap 1930. május 8-i cikke:

A telken a Weichinger Károly tervei alapján felépített iparos tanonciskola 1932-ben készült el. Az alábbi, 1934-es feladású képeslapon már az új iskola látható. Napjainkban is részben itt működik a Kossuth Lajos Ipari Szakképző iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:

Bay Ferenc: Győr régi kávéházai és fogadói. In: Győri Kalendárium 1943 évre. p. 54-56.

Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez. 6. közlemény. In.: Győri Szemle, 1942. p. 181-194.

Borbíró Virgil, Valló István: Győr városépítésének története. Budapest, 1956

Jenei Ferenc. Fejezetek a győri vendégfogadók és kocsmák történetéből. In. Arrabona 2. 1960. Győr, 1960. p. 61-70.

Kemény József: Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Győr, 1930.

Klempa Károly: Goldmark Károly győri vendégszereplése 1849-ben. In.: Győri szemle, 1937. p. 47- 56. p.

Lengyel Alfréd: Győr megye tanácsköztársasági szerveinek szociálpolitikája. In.: Arrabona 11. 1969. Győr, 1969. p. 265-283.

Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Újváros. In.: Arrabona 11. 1969. Győr, 1969. p. 199-218.

A képek a Dr. kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményéből származnak.