könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2014. október 31., péntek

Helytörténeti kalandozások 12.

A Batthyány park

„Amióta azt a bástya alatti mocsaras nádas térséget elődeink feltöltötték, mindig legvonzóbb pontja volt Győrnek a Szedres. A kiváló érzékkel befásított pázsitos térség emberöltőn át a játszó ifjúság otthona volt. Majd a gyárak fejlődésével a munkások százainak ebédlő és pihenő helye. A megvénhedt szederfák sorai azonban megritkultak és helyüket csak akácokkal töltötték be, úgy, hogy mikor a selyemhernyó tenyésztés szélesebb körben elterjedt, egyéb alkalom hiányában megmaradt szederfákról szerezték be a tenyésztők a lombszükségletet.” (Győri Hírlap, 1907. május 30.)

A Batthyány park (gróf Batthyány Lajos tér) az 1910-es években:

1885. június 9-én a város és a győri „szépítő” egylet megállapodott a szedreskerti sétatér felügyeletéről és gondozásáról. 1890-ben a győri szépítő egylet tervet is készített az átalakításról. Akkoriban nagy volt a pusztítás a fákon, mivel a gyerekek felmásztak rájuk, a szederfák levelét és ágait szedték a selyemhernyóknak. Már ebben az időben felismerték, hogy „a kertek a város tüdői, éltetői szervei”. (Győri Közlöny, 1890. június 5.)

A Batthyány park (gróf Batthyány Lajos tér) 1920 körül:

A ligetet sokféleképp szerették volna még hasznosítani. A Győri Közlöny 1891. augusztus 3-i számában megjelent Dr. Bánóczy Gyula javaslata, miszerint a reáliskolát a Szedereskertben kellene felépíteni, így az ifjak mozgására is bőven lenne lehetőség. Erre a 15-i számban válaszolt a város, miszerint építkezés céljára nem adhatja oda a ligetet, mert a város gyermekeinek biztosítani kell a mozgás helyét.

A Batthyány park ma:

1892-ben felmerült az ötlet, hogy a Széchenyi téri piacot ide kellene költöztetni. (Győri Közlöny, 1892. február 28.)


A győri korcsolyázó egylet 1896-ban jégpályát szeretett volna építeni a Szedreskert területén, büfével és várakozócsarnokkal. (Győri Közlöny 1896. január 21.)


1907-ben a városi építő bizottság Wenes Jenő polgármester előterjesztésére, a közgyűlés döntésére a Szedres-teret gróf Batthyány Lajos térnek nevezte el. (Győri Hírlap, 1907. február 16.)


1907 májusában elkészült az új park. 6183 fát és cserjét ültettek el. „Az ültetvények között pázsitos foltok adnak pihenőt a szemnek. A kanyargó utakat egyelőre fekete szénsalak borította. A környék lakossága óhajtva várja az időt, amikor a kifejlődő új park kapui kitárulnak előtte”. (Győri Hírlap, 1907. május 18.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése