Helytörténeti kalandozások 94.

Gyógyszertár az Angyalhoz: adatok a Mányoki-ház történetéhez

Győr szívében, a Rákóczi Ferenc utca, a Széchenyi tér, valamint a Gyógyszertár köz által határolt tömbben található az az épület, melyben több évszázadon át patika működött, egészen 1950-ig. A győriek régebben Patika- vagy Gyógyszertárháznak hívták, az útikönyvek régi tulajdonosaik alapján Torkos- vagy Mányoki-háznak említik. A ma élők legtöbbje már csak a földszintjén levő Ofotért üzletre emlékezhet, ma egy bank működik falai közt.

A 16. században Torkos István városbíró, majd az 1703-as telekkönyv szerint Mányoki Ádám birtokában volt az itt álló lakóház. Utóbbi rokona volt annak a Mányoki Ádámnak, aki II. Rákóczi Ferenc udvari festőjeként a fejedelemről több portrét is készített. A művész maga is többször megfordult rokonánál Győrben.

Fruhmann Antal 1845-ben készített metszetén látható a még egyemeletes épület:

Érdekes módon ezzel a házzal is összefonódott egy ideig az egykori jezsuita patika története. Az 1620-as években Dallos Miklós püspök, majd Draskovics György győri püspökök telekvásárlásai révén a főtér déli oldalára letelepülhettek a jezsuiták. Ők 1654-ben gyógyszertárat is létrehoztak kolostorukban „Megváltó” néven. A levéltári dokumentumok szerint ennek első jezsuita gyógyszerésze 1655-től Andreas Pfeuffert volt. Széchényi György kalocsai érsek és győri püspöknek köszönhetően 1667-ben készült el az új rendi kolostor, ennek „szeglet teremeiben” elhelyezett patikájukat a jezsuiták az 1691-es alapítólevél tanúsága szerint nyilvánossá tették. Az addig csak a folyosóról megközelíthető helyiségre az utca felé is kaput nyitottak.

A rend feloszlatása, azaz 1773 után Joannes Tumler volt jezsuita vette meg a Megváltó patikát, amely az 1770-es években átköltözött a tér túloldalára, a Mányoki-házba. A gyógyszertár 1805-ben Schrottenbach József tulajdonába került, majd Pasperger Antal gyógyszerész lett a tulajdonosa, miután beházasodott a családba. Némethy (máshol Némethi) Pál patikus 1854-ben tőle vette bérbe, annak 6 évig volt bérlője.

Győr másik régi gyógyszertára az itt állomásozó nagyszámú várőrséghez köthető, ebből lett később Győr városi gyógyszertára. 1654-ben „a bécsi nagyméltóságú hadi tanácstul” „Kresz Károly József gyógyszerész megszerzé a várőrségi patikát 1000 ezüst forintért.” A konkurencia harc azonban tovább folytatódhatott, emiatt keletkezhetett III. Károly rendelete 1715-ben. (Forrás: Szávay: Győr)

A Jogkönyv alapján végigkövethetők a patika tulajdonosai 1773-tól. A korai városi gyógyszertár pontos helyét a dokumentumokból biztosan nem lehet meghatározni. Egyes kutatók (pl. Nemák Lajosné) feltételezik, hogy a XVII. században már a Patikaházban volt, mások a mostani Baross úti gyógyszertár környékére teszik. Annyi biztosan ismert, hogy több tulajdonosváltás után, 1829. február 14-én, 18 000 forintért Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész vette meg Buchberg Jánostól. A Mányoki-házon ma egy tábla található, felirata hirdeti, hogy e házban született Liezen-Mayer Sándor győri festőművész. Az ő édesapja volt Liezen-Mayer Ferenc gyógyszerész. Amennyiben itt is lakott valameddig, a tulajdonában levő városi gyógyszertár valószínűleg nem ebben az épületben volt.

Valló István írásából tudjuk, hogy az 1831-es kolerajárvány idején három patika volt a városban, a fent említett, egykori jezsuita, Megváltó néven – ennek alapítását ő 1630-ra tette –, az 1654-es alapítású városi gyógyszertár, amely a járvány idején Liezen-Mayer Ferenc tulajdona volt, valamint az 1767-ben alapított újvárosi Aranysas gyógyszertár.

A negyedik gyógyszertár felállításáról Kovács Pál Hazánk című lapja számolt be 1847. szeptember 4-én, amely Anwander János jóvoltából a Fehérvári utcában nyílt meg.

Közben Fruhmann Antal tervei alapján 1850 körül kétemeletessé építették át az egykori Mányoki-házat, amely Balogh Kálmán földbirtokos tulajdonába került. A Győri Püspökség acélmetszetén már a megmagasított épület látható a Nigl-féle kávéház mellett.

Némethy Pál gyógyszerész – aki Pasperger Antaltól bérelte az egykori jezsuita Megváltó patikát – kérelmet nyújtott be a városhoz egy új gyógyszertár alapítására 1860-ban.

Győri Közlöny, 1860. augusztus 19.:

A város jóváhagyása után az engedély megszerzéséért a helytartótanácshoz kellett folyamodni, az meg is adta Némethynek a patika alapítási jogát. Bár első körben a belváros helyett Nádorvárosra adta ki a működési engedélyt, módosító kérelmek után végül a belvárosban állíthatta fel Némethy személyi jogú gyógyszertárát.

Győri Közlöny, 1862. január 12.:

Érdekes módon az újonnan alapított és „ízletesen” bebútorozott „Angyalhoz” patika maradhatott a régi helyiségében, és a „gyökös” Megváltó gyógyszertár pedig átköltözött a szemben levő Apátúr ház földszintjére. (Az egykori Megváltó gyógyszertár később a főtér másik épületébe is továbbköltözött, míg végül visszatért eredeti helyére, ami akkor már bencések rendháza volt.)

Győri Közlöny, 1861. július 7.:

Ráth Károly levéltáros 1863-ban a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent, II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel kapcsolatos tanulmányában az egykori jezsuita patika költözéseit is megemlíti.

A győri gyógyszertárak történetével kapcsolatban, a meglevő források ellenére is, még számos nyitott kérdés van, többek közt a névhasználat körül is. Liezen-Mayer Ferenc a belvárosban levő, Angyalhoz címzett gyógyszertárat vette meg, a városi gyógyszertár a későbbiekben azonban már a „Magyar czímer” elnevezést használta. Ugyanakkor Némethy Pál 1860-ban az Angyalhoz névvel alapított egy új patikát. (Ezzel talán az egykori városi patika nevét elevenítette fel?)

Az aktuális állapotokat rögzítette az 1876 Legújabb nagy-győri naptár: a szigetivel együtt immár 6 gyógyszertár volt a városban.

Már a saját korában sem volt könnyen áttekinthető a kialakult helyzet, ezért 1875-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium bekérte Győr sz. kir. várostól a „Magyar czímer” és az „Angyal című” gyógyszertár felállítására vonatkozó összes adatot és okmányt, hogy ezek alapján tisztán lássa a tulajdonviszonyokat. (A Magyar Czímer ekkor a városi, reáljogú gyógyszertár elnevezése volt.)

Az új „Angyal” tulajának hirdetéseiből megismerhetjük a korszak „sükeres” szereit is.

Győri Közlöny, 1862. július 31.:

Győri Közlöny, 1863. július 30.:

Győri Közlöny, 1868. február 27.:

Győri Közlöny, 1873. november 30.:

Némethy Pál szaktudását a korabeli ellenőrzésekről szóló dokumentumok is megerősítik, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Győri Közlöny egyik karcolatában megjelent, vele kapcsolatos vidám versike.

Győri Közlöny, 1886. március 25.:

1875-ben az Angyalhoz gyógyszertár Hagelman Lajos tulajdonába került, tőle vette meg Keserű József 21000 forintért.

Győri Közlöny, 1887. december 1.:

Hölgyek és urak Milleniumi naptára 1896-os évre:

Keserű Józseftől Keserű Aladár örökölte meg az üzletet, amely 1940-ben belügyminisztériumi engedéllyel Keserű József veszprémi gyógyszerész tulajdonába került.

Imre Béla újságíró egy cikkében idézte fel a Keserű patikához fűződő gyermekkori emlékeit, az ablakában látható piócatartályokat és a Keserű úr megbízásával történő piócagyűjtéseket.

1950-ig, az államosításig volt itt a patika, amikor a gyógyszerellátás átszervezése miatt kiköltöztették Nyúl községbe. Helyén Ofotért üzlet nyílt.

Konok Tamás felvétele az 1960-as évekből (FOTO:FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó):

Utcakép 1971-ből (a megyei könyvtár gyűjteménye):

2016 nyarán (a szerző felvétele):

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:

Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona 45/1. Győr, 2007. p. 379-396:

Bogcha-Novák Zoltánné: A győri „Széchényi” múzeumpatika. In: győri tanulmányok, 5. Győr, 1983. p. 235-245.

Szőgyi G. Vilmos: Hölgyek, urak Milleniumi naptára 1896-os évre. Győr, 1895.

Imre Béla: A Mányoki-házban járt Rákóczi festője. „Szellemidézés” a győri belvárosban. In: Kisalföld, 1997. augusztus 23.

Józsa Alajos. Győr-Moson vármegye gyógyszerészetének kialakulása és fejlődése az 1600-as évektől 1950-ig. Gyógyszerész-doktori értekezés. Budapest, 1987.

Ladocsi Béláné: A „várőrségi” patikától a Lenin u. 4. sz. alatti 2. sz. patikáig. Honismereti pályázat. Győr, 1978.

Legújabb Nagy-győri Naptár 1876. szökő évre Győr sz.kir. Város és Győr-sziget lakosainak czimtárával. Győr, 1875.

Nemák Lajosné. Régi magyar patikák. Bp. Corvina, 1976.

Ráth Károly.: Ii. Rákóczi György erdélyi fejedelem mozsara és a legrégibb győri gyógyszertárról. In. Győri Történelmi és Régészeti füzetek. 1863. 2. füz.

Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.

Valló István: Az 1831. évi kolera története Győrött. In: Győri Szemle, 1930. 4-6. sz. 2. közlemény. p. 142-161.