Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

A Kisfaludy Irodalmi Kör Jókai ülése

Forrás: Dunántúli Hírlap,1925. febr. 19. p. 3. (XXXIII. évf. 40.sz.) 

Helyismereti konferencia Győrben

Használó – közönség – közösség címmel

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete huszadik országos konferenciáját a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térrel együttműködésben Győrben rendezi 2018. július 25 - 27. között. A konferencia címe: Használó – közönség – közösség. Helyismeret és kapcsolatépítés az információk áramlásában. A rendezvény helyszíne a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Könyvtára (Győr, Baross Gábor u. 4.).

Az infokommunikációs társadalomban jelentősen változik a könyvtárosok, a helyismereti könyvtárosok szerepe is: az értékőrzés, a dokumentumfeltárás és a szolgáltatás hagyományos feladatai mellett egyre hangsúlyosabb a kapcsolatépítő, közösségfejlesztő tevékenység. Milyen eszközökkel, módszerekkel lehet megszólítani a fiatalabb generációt? Hogyan válhat a könyvtár valóságos és virtuális közönsége közösséggé? Milyen szakmai együttműködésre van szükség ahhoz, hogy biztosítsuk a csak elektronikusan megjelenő helyismereti tartalmak számbavételét és megőrzését az utókor számára? A konferencia ezekre a kérdésekre keres válaszokat.
Az alábbi linken várjuk a kollégák jelentkezését.

Keressék kiadványainkat a Lokálpatrióta Könyvesboltban!

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 101.

Sétatér

2.rész

1900

 1913

 1916

A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.

Nyári olvasmányajánlók

Minden korosztálynak

Napsütés, strand, limonádé és egy jó könyv… kerek a világ – mondhatják a könyvmolyok. Nyári könyvajánlóinkkal segítünk, hogy minél „gömbölyűbb” legyen a vakáció! Olvasmányos és egyben tartalmas köteteket gyűjtöttünk össze kínálatunkból, hogy könnyebb legyen a választás. Külön listát állítottunk össze lányoknak és felnőtt nőknek; srácoknak és érettebb férfiaknak.

Az ajánlójegyzékek megtalálhatók a Központi Könyvtár olvasószolgálatán és letölthetők honlapunkról is. Szép nyarat és kellemes olvasmányélményeket kívánunk minden látogatónknak!

Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

Sportoló ölebek a Kisfaludy sétányon

Forrás: Győri Hírlap,1936. szept. 10 p. 4. (LXXX.évf. 206.sz.) 

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből – 15. rész

Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 2.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösség Tér muzeális gyűjteményének köteteit bemutató sorozatunk előző részében Ecker János győri polgár kéziratos naplóiról írtam. Az 1848-1849-es naplók érdekessége a helyi események lejegyzése mellett, hogy ebbe a két naplóba bekötöttek néhány, az adott évben a győri Streibig-nyomdában kinyomtatott dokumentumot is.

Ecker János ugyanis 1829 óta gyűjtötte a Győrben kiadott sajtótermékeket. Sajnos ez a gyűjteménye sem maradt fenn az utókor számára. Ecker 1849. júliusában kelt naplóbejegyzése arról tanúskodik, hogy a városban is köztudott volt a gyűjtés ténye. Gróf Apponyi Károly tábornok, városparancsnok ugyanis magához rendelte Eckert, akihez így szólt: „Ön összegyűjtötte az összes hirdetményeket, melyek a lázadó kormányzat alatt megjelentek. Szükségem lenne néhányra”. Ecker így folytatja: „Nem tagadom, eleinte meghökkentett ez a váratlan felszólítás, de aztán összeszedtem magamat, s nyugodtan válaszoltam: Tábornok uram, húsz év óta gyűjtöm az összes itt megjelenő nyomtatványokat, ennél fogva összeszedtem a „lázadókéit” éppúgy, mint a császári manifesztumokat, és így birtokomban vannak az Ön által kiadott hirdetmények és falragaszok is”. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követően például be is gyűjtötték a magánszemélyek által birtokolt, ezen időszakban kiadott kisnyomtatványokat.

Az 1848. évről szóló kötetbe kötött, Streibig-nyomdában kiadott nyomtatványok a következők:

Szózat Vörösmartytól: énekeltetett a’ győri magyar szinházban martius 16-án 1848. Ecker 1848. március 16-i naplóbejegyzéséből az derül ki, hogy ezen a napon a színházban a Négy Haimonfi című operát játszották. Az előadás megkezdése előtt a színházban a zenekar előadta a Rákóczi-indulót, a férfikar elénekelte Vörösmarty megzenésített Szózatát, ezt követően olvasták fel a 12 pontot és az országgyűlés március 14-i kéréseit. A szünetben a közönség énekelte el a Szózatot, a zenekar Hunyadi-indulót játszott. A második felvonást követően újra „a Rákóczi-indulót játszotta a zenekar. A teljesen zsúfolt ház lelkesen tüntetett a magyar szabadság … mellett”.

Kossuth Lajos’ felszóllitása a’ néphez!, amelynek dátuma 1848. Pest szeptember 18. A négy oldal terjedelmű hazafias felszólításában Kossuth a Jellasich elleni harcra szólítja fel a magyarokat. Ahogy írja: „Fegyverre tehát, a’ ki férfiu!”, „Fegyverre tehát magyar! Életedért, becsületedért, hazádért, házadért…„ vagy „Hazánk mindenünk! A’ hazát megmenteni első kötelesség! A’ hazát mentve magunkat mentjük.”

Szabad ’s királyi Győr városának az 1848-ik évi május hó 22-ik és többi utána következett napjain, Tóth Imre, választási elnök vezérlete alatt folytatva tartatott tisztújítási közgyűlésen megválasztott tiszti karnak, a’ választás alá nem került tisztviselőknek, a’ képviselőknek, a’ sajtó vétségekre rendelt bíróságok, az állandó választmány és irodai egyéneknek névjegyzéke a’ választási elnök által tartott beszéddel együtt című 16 oldalas dokumentum az 1848. májusában megválasztott tisztkar névjegyzéke. Zmeskál Sándor főjegyzőt bízták meg a képviselők neveinek sorba állításával és kinyomtatásával.

Szabad ’s királyi Győr városának hatósági belszerkezetét és tanácskozási rendjét megállapíttó szabályok’. Győr szabad királyi város közgyűlése határozatban kötelezte Mendel István tanácsost, Zmeskál Sándor főjegyzőt, Vurda Ferenc, Schandl János és Király Lajos képviselőket, hogy készítsék el „a városnak hatósági belszerkezetét s tanácskozási rendjét”. Az 500 példányban kinyomtatott, 15 oldalas szabályzatban megfogalmazták a közgyűlés, a tanácskozás, a polgári törvényszék, a szakbizottságok rendtartását, és a hivatalnokokra vonatkozó szabályokat.

A’ földmivelési, ipar és kereskedési ministertől: körlevél a’ hatóságokhoz, a’ czéhi szabályzat módositása iránt. Kelt Budapesten 1848-ik évi jun. 9-kén. A Hazánk című folyóirat 1848. június 20-i számában jelent meg, hogy Klauzál Gábor földművelési, ipar és kereskedési miniszter körlevelet adott ki, melyben a céhszabályzat módosítását kéri annak érdekében, hogy a „céhi ügyvitel számos visszaéléseit” elhárítsák, s a „céheket természetes rendeltetésükre” visszavezéreljék. A 24 oldalas dokumentum egyben tartalmazza a céhszabályok egyes paragrafusait tartalmazó módosításokat is.

A’ Győri Olvasó Társaság Névkönyve 1848-ik évre. A Győri Olvasó Társaságot 1838-ban dr. Kovács Pál alapította. Az ezt követő években több alkalommal is a győri Streibig-nyomda kiadásában jelentek meg a társaság névkönyvei. Ebben a kötetben a társaság tagjainak betűrendes névsora szerepel, amelyből például az is kiderül, hogy olyan jeles tagjai voltak a Győri Olvasó Társaságnak, mint például Ecker János, az építész és rajztanár Fruhmann Antal, a jogász Karvasy Ágoston, a közgazdász és jogász Kautz Gyula, a 48-as honvéd ezredes gróf Zichy Ottó. A kötetben továbbá felsorolják a társaságnak erre az évre választott tisztviselőit, valamint a választmányi tagokat (pl. Eckert és Karvasyt). Könyvtárnok Raab József volt. A különböző névsorok mellett szerepel még a kötetben a társaság bevételi és kiadási elszámolása. Ez utóbbiból például kiderül, hogyan osztották fel a társaság beszerzési keretét, mennyit költöttek biztosításra, bérletre, ruházatra, fizetésre, stb.

Ecker Jánost 1832-ben a Szegény Intézettel egyesült Árvaház felügyelőjének választották. Ettől az évtől kezdve kinyomtatott jelentésben számolt be a két intézet vagyoni állapotáról és gyarapodásáról. A’ szabad királyi Győr városa szegények intézete ’s azzal egyesült árvák házának az 1848-ik évi januarius hó első napjától, ugyanazon évi december hó utolsó napjáig volt mindenféle bévétel és kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis über die Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit verbundenen Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis lezten December 1848). Ez a kétnyelvű írás tartalmazza a győri Szegények Intézete és Árvák Házának 1848. évről vezetett számadását, valamint szerepel még a kiadványban az adakozók névsora is.

Az 1849. évi kötetben szereplő, Streibig-nyomdában megjelent kiadványok:

Kundmachung. Ezt a hirdetményt a hírhedt Julius Jacob von Haynau táborszernagy adta ki. Ebben a korszakban ezeknek a magyarul és/vagy németül kinyomtatott hirdetményeknek jelentős szerepük volt, mivel a város lakói ezek segítségével „értesültek az eseményekről, a különböző rendezvényekről, a rendeletekről és a tennivalókról”. Győr városát is arra kötelezték, hogy ezer példányban magyarul, ezer példányban pedig németül megjelentessék mind ezt a dokumentumot, mind a következő Birodalmi alkotmányt, amelyet nemcsak kihirdetni kellett, hanem ezeket a szövegeket ki is kellett osztani. A hirdetmény szövegéből: „Szükségesnek találom a birodalmi alkotmányt … minden az országban élő nyelvekre fordítva ezennel az összes lakosság tudomására juttatni… népeinek tudtára adatni”.

Reichsverfassung für das Kaiserthum Oesterreich. Ez a Birodalmi alkotmány, azaz az Olmützi alkotmány német nyelvű változata. Az olmützi alkotmány I. Ferenc József osztrák császár által a morvaországi Olmützben kiadott oktrojált, azaz adományozott alkotmány volt, amelyet tulajdonképpen rákényszerített a Habsburg Birodalom államaira az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Az olmützi alkotmány kimondta „az egy és oszthatatlan ausztriai császárság létrehozását, a tartományi különbségek megszüntetését”. A magyarországi tartományokat is beintegrálta a birodalomba. Mind a külpolitikát, mind a felsőoktatást, mind az egyházi, had-, pénz- és rendőri, valamint ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyeket birodalmi hatáskörbe vonta. Az egész birodalom területén felháborodtak ezen az alkotmányon, Magyarországon ennek hatására keletkezett például a Függetlenségi Nyilatkozat.

Ecker december 26-i bejegyzéséből ismerhetjük meg a kihirdetés győri lezajlását: „A székesegyházban tartott szentmise, és magyar, valamint német nyelvű prédikáció után a polgári és katonai hatóságok, tisztviselők, városi képviselők és megyei testületek a városházára vonultak, a nagy tanácsterembe, ahol már ott függött Ferenc József arcképe. Mendel polgármester nyitotta meg az ünnepséget magyar és német beszéddel, majd mind a két nyelven felolvasták a birodalmi alkotmány szövegét. Ezt később 2000 példányban szét is osztották a lakosság között.” A Birodalmi Alkotmány bevezetését először a magyarországi szabadságharc lezárásáig halasztották el, végül 1851. december 31-én vonták vissza.

A’ szabad királyi Győr városa szegények intézete ’s azzal egyesült árvák házának az 1849-ik évi januarius hó első napjától, ugyanazon évi december hó utolsó napjáig volt mindenféle bévétel és kiadásait tárgyazó tudósitás (Ausweis über die Einnahme und Ausgabe des Armen-Instituts und des damit verbundenen Waisenhauses der K. Freistadt Raab vom 1. Januar bis lezten December 1849). Ahogy 1848-ban, úgy 1850-ben is megjelentette Ecker János a győri Szegények Intézete és Árvák Házának 1849. évről vezetett számadását a két intézet vagyoni állapotáról és gyarapodásáról. Ecker a kétnyelvű dokumentumban többek között az adakozókat is felsorolta.

Nemes szabad királyi Győr városa Nemzeti Polgár Őrhada fegyvergyakorlatainál divatozó vezér szavak. A 9 oldal terjedelmű, kvázi kétnyelvű szótár a Győr szabad királyi városban működő Nemzeti Polgár Őrsereg gyakorlatozásainak vezérszavait tartalmazza német és magyar nyelven.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom:

Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta: szemelvények Ecker János kéziratos naplójából szerk. Pernesz Gyula, ford. Bay Ferenc Győr, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, 1973; Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, Győri Hírlap Könyvnyomdája, 1928; Zsupos Zoltán: Hirdetmények, színlapok, aprónyomtatványok, Győr 1848-1849 Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2014; Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember. In: Arrabona 47/2. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyeik Múzeumok Igazgatósága, 2009; Hermann Róbert: 1849. március 4. Az olmützi oktrojált alkotmány

http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1849_marcius_4_az_olmutzi_oktrojalt_alkotmany_/

Nyári programok

Részlegeinkben kézbe vehető, és honlapunkról letölthető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér nyári rendezvényeit tartalmazó leporelló.  Vakációs gyermekprogramok, könnyed szórakozást ígérő zenés-táncos rendezvények, ünnepi műsor, kamarakoncert, kiállítás alkotja a kínálat gerincét.

A leporellót weboldalunk linkjére kattintva letölthetik és tanulmányozhatják

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 100.

Sétatér

1900-as években

A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból.

Programjaink a héten

Kézműves foglalkozás

Június 20-án (szerdán) a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára (Győr, Herman O. u. 22., földszint) két ízben is tart kézműves foglalkozást a vakációzó gyerekeknek. A korábban kelőket 10 órára, a hétalvókat 10.45-re várják.

A gyerekek a játszóházban zseníliadrótból készíthetnek teknőst.
A programok látogatása díjtalan, de regisztrációhoz kötött.Bejelentkezni személyesen vagy a 96/516-677-es telefonszámon lehet.

Nyári napközis színjátszó tábor

Nyári napközis színjátszó tábor lesz két turnusban (június 18-22, valamint június 25-29között) a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Móra park 1.) a Kaméleon Színjátszó Egyesület szervezésében. További információ az egyesület honlapján, és Facebook-oldalán található, ill. e-mailben (kameleon.no2@gmail.com) vagy telefonon (+36 20 9832032) lehet érdeklődni.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

 VIII. Edward angol király átutazott Győrött

Forrás: Győri Hírlap,1936.szept. 10 p. 1.(LXXX.évf. 206.sz.) 

Helytörténeti kalandozások 124.

Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

Liezen-Mayer Sándor 1839. január 24-én született Győrben. Szülei jómódú, művelt családból származtak. Édesapja, a pozsonyi születésű Liczenmayer Ferenc Ferdinánd Bécsben folytatott tanulmányokat, ahol gyógyszerészi oklevelet szerzett 1924-ben. Édesanyja, Mossig Aloizia ugyancsak a pozsonyi és nevezetes Édl család leszármazottja volt. Valószínűleg ott kötöttek házasságot, és a kedvezőbb megélhetés reményében költöztek Győrbe.

1829. február 14-én – a város hivatalos okiratai között található német nyelvű szerződés szerint – Liczenmayer Ferenc 18000 aranyforintért megvásárolta Buchberg Jánostól a Győr központjában lévő „Angyal” patikát. Néhány nappal később a város elismerte Liczenmayer Ferenc Bécsben nyert patikáriusi oklevelét, majd február 27-én városi gyógyszerésszé nevezte ki a győri közgyűlés, aki ez alkalommal le is tette hivatalos esküjét. Tevékenységét 1867-ig folytatta, ahogy ezt a korabeli sajtóból megtudtuk.

Győri Közlöny, 1867. január 6.:

Liczenmayer Ferenc már 1829 elején kérvényezte felvételét a város polgárainak sorába, melyet a korabeli dokumentumok szerint 1829. március 11-én el is nyert. 1836. december 30-án nyílt árverésen, 5003 váltó forintért megvásárolta a győri Hosszú utcában (a mai Bartók Béla út) az úgynevezett Lövészkör házat a hozzá tartozó óriási telekkel. Az 1930-as években a Lövészkört többször meghirdették, de mivel a telek ekkor még a város peremén terült el, így értékesítése az érdeklődés hiányában mindannyiszor meghiúsult. Az ingatlanvásárlást követően feltételezhetően ebben a házban születtek a gyerekek is: Liezen-Mayer Fanni 1838. január 17-én, Sándor 1839. január 24-én, Laurencia-Krisztina 1840. április 30-án.

Liezen-Mayer Sándor kora gyermekéveiről szinte semmit sem tudunk. Iskolai tanulmányait a Szabad Királyi Győr-Belvárosi Elemi Fő Tanoda részeként a Liszt Ferenc utca elején – a Királyi Nemzeti Főbb Iskola mellett – tevékenykedő rajzképzőben, a Győri Királyi Népfőtanodai Rajziskolában kezdte 1846-ban. Az első évfolyamot az iskolai értesítő szerint jeles minősítéssel végezte el.

A tanulásban és főképp a rajzolás terén átlagon felüli tehetséggel megáldott kisdiákot Fruhmann Antal „vette szárnyai alá”. A bécsi származású Fruhmann Antal (1801-1869) az 1830-as években került Győrbe, és kezdetben magániskolákban tartott rajzórákból, kisebb városi megbízásokból készített épülettervekből tartotta fenn magát. Később beválasztották Győr építészeti bizottmányába, és egyre több felkérést kapott mind magánszemélyektől, mind a püspökségtől, illetve a várostól több épület megtervezésére, műemlékek helyreállítási, restaurálási munkálatainak elvégzésére. 1838-ban nevezték ki a rajziskola tanárának, és néhány év alatt elérte azt, hogy az iskola felvehette a versenyt a budai rajzképzővel, az ország legkiválóbb hasonló profilú iskolájával.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő megtorlás időszakában a győri rajziskola ugyan háborítatlanul működhetett, de évkönyvek nem jelentek meg, így ezekből az évekből nincsenek információink Liezen-Mayer Sándor tanulmányi eredményeiről sem. Az 1849-es újabb iskolai reform következtében, az 1849-50-es évben a Nemzeti Rajziskola kivált az elemi iskola kerete közül, a 4-5. osztály átalakult királyi műtanodává, 1851-52-ben alipartanodává, 1852-53-ban háromosztályú alreáltanodává. Ez utóbbiba olvadt be az addig különálló rajziskola, mely így régi formájában végleg megszűnt.

Legközelebb az 1852-53-as tanévben kiadott Szabad Királyi Győr-Belvárosi Al-Reál és Főelemi Tanoda értesítőjében találkozunk Liezen-Mayer Sándor nevével – a II. osztályt kitüntetéssel, kitűnő minősítéssel végezte el. A következő, 1853-54-es tanévben az osztály második legjobb tanulója lett, kitűnő-elsőrendű minősítéssel.

Liezen-Mayer Sándor ábrázoló tehetsége, elhivatottsága a művészetek iránt korán megmutatkozott. Erről tanúskodnak azok a ceruza- és tusrajzok, akvarellek, olajportrék, melyek ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók. A győri évekből ránk maradt művek hűen tükrözik az egykori tanár, Frumann Antal és a tanmenet szigorú követelményeit. Az első ismert, 1847-ből származó, papírra készült ceruzarajza „egy jól megkomponált, precízen, a bizonytalanság, habozás legapróbb jelét sem mutató, virágcsokrot ábrázoló alkotás”. A következő ismert rajzai 1852-ből valók, melyek közül kiemelkedik – többek között – a „tusciai oszloptalpot”, a „tusciai gerendázatot”, a „jóniai oszlopsort” megörökítő, részben tus, részben tus és akvarell rajz.

Az 1853-as évből számottevő alkotása a „Hidrogén előállítására szolgáló készülék” és a különböző kémiai kísérleti eszközökről készült tus- és ceruzarajzok.

Hidrogén előállítására szolgáló készülék (Arrabona, 2007. 45/1.):

Tanára, Fruhmann Antal kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy diákjai a legmagasabb szinten elsajátítsák a szabadkézi rajzolás elemi fortélyait (melyet a nagy mesterek alkotásainak másolásával gyakoroltak). Ezen készségfejlesztő rajzok és festmények közül is kiemelkedik a „Fültanulmányok”, a „Három ló”, a „Női fej”, a „Karikatúra Rowlandson után” és a „Gyermekfej”, melyek Liezen-Mayer Sándor győri tanulmányainak utolsó éveiben születtek.

Gyermekfej (Arrabona, 2007. 45/1.):

Alap- és középfokú tanulmányai befejezése után a bécsi szépművészeti akadémiára került. Ebben nagybátyja, Edl Tivadar (1805-1882) kir. tanácsos, pozsonyi földbirtokos segítette, támogatta. Noha a Bécsi Képzőművészeti Akadémián Karl Rahl (1812-1865) tanítványaként sokat fejlődött technikai tudásban, itt csak egy évet töltött el. Innen Münchenbe utazott, ahol 1856. október 18-án nyilvántartásba vették a Bajor Királyi Akadémián. Kezdetben Johann Georg Hiltensberger (1806-1890) antik osztályában tanult.

Magyarok a Müncheni Művészeti Akadémián (Művészet, 1912. 5. sz.):

Ezután került Hermann Anschütz (1802-1880) festőiskolájába, majd 1862-ben Carl von Piloty (18026-1886), az Akadémia vezető tanárának osztályába. Piloty (korának elismert festőművésze) Európa-szerte nagy megbecsülésnek örvendő történelmi festő volt, aki mellett Liezen-Mayer Sándor hamar kitűnt kortársai közül „finom szín és formaérzékével, a történelmi festészethez elengedhetetlenül fontos komponáló tehetségével”.

Erzsébet és Mária királynő Nagy Lajos sírjánál, 1862. A fiatal művész ezzel a képpel nyert felvételt Piloty osztályába. (A 120 legszebb magyar festmény, 2002):

Erzsébet királynő aláírja Stuart Mária halálos ítéletét, 1879. (München – magyarul: Magyar Művészek Münchenben 1850-1914., 2009):

Már 1865-ben a müncheni akadémia pályázatán első díjat nyert két történelmi vázlata. Mire 1867-ben befejezte Piloty mesteriskoláját, addigra alig győzte kielégíteni a legkülönfélébb művészeti megbízatásokat.

Győri Közlöny, 1865. június 25.:

Liezen-Mayer Sándor erősen kötődött szülővárosához. A bécsi és a müncheni tanulmányai idején a nyári szünidőket Győrött töltötte szülei, testvérei, barátai és régi iskolatársai körében. Az ifjú művész az egyik ilyen alkalommal kötött barátságot Simor János (1813-1891) győri püspökkel, a későbbi magyarországi hercegprímással, aki azután bizalmába fogadta és támogatta különféle megrendelésekkel is. A festő első felkérése összefüggésben volt a győri székesegyház megkezdett restaurálási munkáival.

Győri Közlöny, 1861. október 10.:

Ezután a művészetkedvelő, műgyűjtő Simor János az 1960-as évek közepén azzal a feladattal bízta meg Liezen-Mayert, hogy készítsen másolatot Raffaello Sixtusi Madonna című művéről, melyet aztán a győri püspök a Veszprém megyei Tüskevár templomának ajándékozott. A festmény ma is a főoltárt díszíti.

Győri Közlöny, 1870. január 17.:

1870-ben meghívást kapott Bécsbe, ahol megfestette Ferenc József és Erzsébet királyné portréit, valamint több osztrák arisztokrata család tagjának arcképét. Két év múlva visszatért Münchenbe, és a 70-es évek elején feleségül vette a nála jóval fiatalabb, művelt, amerikai származású Schwing Florence-t. Házasságukból egy lánygyermek született, Cora von Liezen-Mayer, aki – mint Dénes Tibor a Győri Szemle 1932-es számában megjelent írásából tudjuk – iparművész lett. Ebben az időben fogott hozzá kedvelt írói, Shakespeare, Schiller, Scheffel, Goethe műveinek illusztrálásához.

Faust (Vasárnapi Újság, 1898. 9. sz.):

Az 1876-os müncheni képző- és iparművészeti kiállításon óriási elismerést és sikert hozott neki Goethe Faustjához készített, 50 darabból álló sorozata.

Győri Közlöny, 1877. március 25.:

Vázlat Schiller A harang című művének illusztrációjához, 1878 k. (A XIX. századi magyar rajzművészet mesterei, 2000):

1879-ben hazalátogatott szülei aranylakodalmára, de később ezek a látogatások egyre ritkábbá váltak.

Vénusz és Tannhäuser, 1880. (Magyar festészet a XIX. Században című kiállítás, 1972):

Egykori iskolája, a müncheni Királyi Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorába választotta, és 1880-ban a württembergi kormány megbízta a stuttgarti Szépművészeti Akadémia vezetésével, melynek működését új, a kor igényeinek megfelelő alapokra helyezte.

Győri Közlöny, 1880. október 7.:

Nagy feltűnést keltő kiállításokat rendezett, megalapította a „Verein zur Förderung der Kunst” művészetpártoló egyesületet, mellyel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Stuttgart az ország egyik legjelentősebb művészeti központja legyen.

Győri Közlöny, 1881. január 13.:

Ennek ellenére, mikor Gabriel Max (1840-1915) 1883-ban lemondott a müncheni Akadémia történelmi festészeti tanszékének irányításáról, Liezen-Mayer Sándor visszatért a bajor fővárosba, és a felkínált állást elfogadta. Majd néhány év elteltével rábízták az egyházi festészeti tanszék vezetését is.

A XIX. század közepétől a müncheni Akadémia a külföldön tanulni szándékozó magyar diákok zarándokhelye volt. Liezen-Mayer maga köré gyűjtötte az iskolába érkező tehetséges diákokat, és lehetőségéhez képest segítette őket a kinntartózkodás nehézségeinek leküzdésében. Lyka Károly írásából tudjuk, hogy tanulói nagyra becsülték tanárukat, segítőjüket és pártfogójukat, aki sokszor adott föl nekik kompozíciós témákat, ezeknek megbeszélése gyakran este zajlott egy-két pohár bor mellett, egy vendéglő különszobájában. Ilyen alkalmakkor került szóba a magyar bor, a magyar élet. A beszélgetések során mindig hangsúlyozta hazatartozását is.

Liezen-Mayer folyamatosan figyelemmel kísérte a magyar festészet megteremtéséért folyó küzdelmet, segítette, támogatta a mozgalom céljait. Műveivel jelen volt a Pesti Műegylet, majd a Magyar Képzőművészeti Társulat Budapesten és az ország nagyobb városaiban rendezett kiállításain. Utolsó nagy kompozíciójával – Hunyadi Mátyásnak Prágában Podjebrád udvarában hírül hozza a magyar küldöttség a királlyá történt megválasztását – a millenniumi nagy országos tárlaton szerepelt, ahol aranyéremmel díjazták.

Simor János ezalatt az évek alatt sem feledkezett meg Liezen-Mayer Sándorról, és újabb megbízásokkal látta el, többek között megfesttette vele legismertebb művének, az 1882-ben Stuttgartban befejezett Magyarországi Szent Erzsébet-nek egy Árpádházi Szent Erzsébet címet viselő változatát. Majd 1886-ban saját arcképét, és végül 1887-ben a Menekülés Egyiptomból című bibliai ihletésű művét. A szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet témára készült egy harmadik változat is, amely eredetileg a győri Szent József templomba – melyet Fruhmann Antal tervezett –, majd onnan az 1937-ben felavatott újvárosi – napjainkban Árpád-házi Szent Erzsébet templomként működő – kultúrházba került.

1883-ban édesanyja 79 éves korában meghalt, majd ezt követően 1887-ben, 86 éves korában az édesapja is.

Fővárosi Lapok, 1883. március:

Vasárnapi Újság, 1887. 6. sz.:

Liezen-Mayer Sándornak mindig fontos volt magyar állampolgársága. 1855-től kezdve évente a város vezetőségéhez fordult útlevelének megújításáért. A rendszeresen megújított kérelmeket fia nevében az apa, Liczenmayer Ferenc nyújtotta be. Ezzel egyidőben, mikor az ifjú művész betöltötte 18. életévét, az apa évente benyújtotta fia katonai szolgálat alóli felmentési kérelmét is. Miután az 1870-es évek elején házasságot kötött, magas királyi pártfogói jóvoltából megkapta a bajor állampolgárságot, és egyre ritkábban látogatott Győrbe. Élete utolsó éveiben a már súlyos beteg festő a Bécsben székelő „német császári követség” útján is hivatalosan elindította azt a folyamatot, amelynek célja magyar állampolgárságának tisztázása volt. A hivatalos eljárás több mint fél évig tartott, és a kedvező elbírálásról hivatalos értesítést kapott Győr város polgármestere, Zechmeister Károly is, aki ezt egy 1897. október 20-án kelt levélben tudatta Liezen-Mayer Sándorral.

1898 februárjában a győri napilap arról tudósított, hogy Liezen-Mayer Sándor súlyos beteg, állapota rosszabbra fordult. Betegségéből már nem épült fel, és 1898. február 19-én, 59 évesen, Münchenben elhunyt.

Köszönöm Almási Tibor művészettörténésznek a segítséget cikkem megírásához!

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:

Almási Tibor: Liezen-Mayer Sándor és Győr. In: Arrabona. 2007. 45/1. p. 379-396.

Csánky Dénes: Száz év magyar festészete. Győr, 1943.

Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor. Győr, 1932.

Magyar festészet a XIX. században című kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. Győr, 1972.

München – magyarul: Magyar Művészek Münchenben 1850-1914 kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: 2009. október 1. – 2010. január 10. Bp. 2009.

A XIX. századi magyar rajzművészet mesterei – válogatás a Magyar Nemzeti Galéria és a Soproni Múzeum rajzgyűjteményéből. Győr, 2000.

A 120 legszebb magyar festmény. Bp., 2002.

Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Corvina Kiadó, Bp, 1982.

Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 7., p. 3.

Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 8., p. 3.

Csányi Károly: Egy győri születésű nagy festőművész. In: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. dec. 10., p. 2.

A címlapkép forrása: Vasárnapi Újság, 1898. 9. sz. p. 141-142.