Az I. számú Polgári
Fiúiskola építésének története – II. rész
Egy előző cikkben a győri I. számú Polgári Fiúiskola építésének
körülményeiről írtam, amely az 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk alapján Győr
Város Tanácsa kezdeményezésére 1903-ban községi jelleggel jött létre. Felállításának
szükségességéről elsőként a Győr Szabad Királyi Város 1900. szeptember 24-én
tartott közgyűlésének 251/1900. számú jegyzőkönyvében olvashatunk.
Az iskola ideiglenesen, az
1903/1904. tanévben 134 tanulóval a régi városháza épületében (a mai Rákóczi utca)
kapott helyet. Felszerelésül az iparostanonc iskola bútorzatához jutott hozzá, melyet
egy kevés új taneszközzel egészítettek ki. Az iskola hamar népszerű lett, egyre
több tanuló kívánt ebben az oktatási intézményben továbbtanulni, diákjai közül sokan
vidékről jártak be. Az 1905/1906. tanévre már kiépült a 4 évfolyamos oktatás, a
7 osztályba összesen 234 tanuló járt. Az iskola ekkor még két helyen működött:
a régi városháza épületében, valamint a Rákóczi utca 37. szám alatti bérelt
helységben.
Az 1905-ös év IV.
osztályának végzett növendékei (Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve,
1903-1978.):
Az iskola fenntartását 1907-ben
átvette az állam, ettől kezdve Állami
Polgári Fiúiskola néven működött tovább. Miután a városi közgyűlés
elfogadta egy új épület felépítését, az 1904. szeptember 22-i közgyűlésen
megbízták Weil Rezső és Szilárd Lajos budapesti vállalkozókat a
Kereskedelmi és Iparkamara melletti üres telken felállítandó iskola megépítésével.
Az új iskolát 1908. március 10-én vették használatba.
Az 1909/1910-es tanévben a létszám
már 323-ra duzzadt. Két év elteltével az akkori iskolaépület már szűknek
bizonyult, így szükségessé vált annak bővítése.
Az iskola gondnoksága az 1910-es
tanévben lépéseket tett, hogy az iskola melletti 430 691m2 területet (a
mai Árpád út és Munkácsy út sarkán) a polgári fiúiskola kibővítésére ingyen kapja
meg. Miután az iskola gondnoksága az 1910. december 9-én megtartott városi
közgyűlés válaszát nem tartotta kielégítőnek, a vallás és közoktatásügyi m.
kir. miniszterhez fordult. A miniszter a válaszát az 1911. március 27-én kelt
38302 számú leiratban közölte:
A győri m. kir.
Állami Polgári Fiúiskola értesítője az
1910-11. iskolai évről:
És a válasz sem
késlekedett sokáig:
A győri m. kir.
Állami Polgári Fiúiskola értesítője az
1910-11. iskolai évről:
Az iskola 7 osztályába
az 1913/1914-es tanévben 348 tanuló járt, a tanári testület létszáma 11 fő volt.
Az iskola igazgatója, Nánai András 41
éves korában, 1913. december 27-én elhunyt.
Győri Hírlap, 1913. december 30.:
Az igazgatóhelyettesi
teendőket 1913. december 16-tól a tanév végéig Mosonyi Béla tanár látta
el.
Győri Hírlap 1914. március 1.:
A
megüresedett igazgatói székre kiírt pályázatok közül a vallás- és
közoktatásügyi miniszter 1914. március 21-én Metzingh Lajosét fogadta el
(ő addig a körmendi áll. polgáriskola igazgatója volt, ezért székét csak a következő
tanév elején foglalta el).
Győri Hírlap, 1914. március 31.:
Metzingh
Lajos nyugdíjba vonulásáig, 1933-ig vezette az intézményt.
A győri m. kir.
Állami I. számú Polgári Fiúiskola XXXI.
évi értesítője az 1933-1934. iskolai évről.:
1914-ben
kitört az első világháború, mely komoly nehézségeket okozott az intézmény
életében is. 1914. július 31-én az iskolát lefoglalták, és szeptember elsejéig
katonákat szállásoltak el a termekben. Helyükre szeptember 10-ig bosnyákok
kerültek. Miután a katonák elvonultak, elkezdődött az iskolai munka, készült az
új tárgy- és órabeosztás. Még tartott a nagytakarítás, amikor tartalék kórházi
célokra ismét lefoglalták az épületet. Megmaradt a természetrajzi szertár,
ahová az intézet minden ingóságát összezsúfolták, és az igazgatói és
szolgalakás. Legfontosabb feladat az volt, hogy az iskolai oktatásnak helyeket keressenek.
Szeptember végére a győri róm. kath. autonóm hitközség, belvárosi elemi
iskolájában kaptak 3 termet, habár csak délután tudtak tanítani, ennek ellenére
az oktatás szeptember 30-án megindult. Október 10-én a háború miatt lefoglalták
a még szabadon maradt iskolaépületeket is, csak a bencés gimnázium és az állami
főreáliskola maradt szabadon. Úgy tűnt, hogy ebben a tanévben már nem is tudnak
tanítani.
Az október
20-ra a városi iskolaigazgatók számára Wennes Jenő udvari tanácsos által
összehívott értekezlet következménye az lett, hogy a két iskolaépületet – a bencés
rend gimnáziumát és az állami főreáliskola épületét – végleg mentesítették a
katonai célok alól. Ez azért volt fontos, mert a két intézmény annyi
tanteremmel rendelkezett, hogy az összes középfokú iskola osztályai helyet kaphattak
benne, így el tudták kezdeni, és sikeresen be is tudták fejezni a tanévet.
A háború
alatt az iskola épülete 6 évig katonai korház, majd további hat évig kaszárnya,
ill. menekültek szükséglakása volt. Ezen idő alatt az oktatás 5 éven át a
bencés gimnáziumban, további két évig pedig az állami főreáliskolában zajlott.
A tanulói létszám 1920-1921-re már 431 főre emelkedett, ekkora létszám
elhelyezése már gondot jelentett az iskola épületében, az épületbővítésre pedig
nem volt lehetőség. Ekkor született meg egy második polgári fiúiskola
létesítésének a gondolata. (Az 1921/22. tanévben az iskolából kivált három –
egyes források szerint négy – osztállyal megnyílt a II. számú Állami Polgári
Fiúiskola, amely ideiglenes elhelyezéssel az iparostanonc iskolában kapott
helyet.)
Az
1921-ben a tantestületről készült fotón balról a második Szabó Alajos
festőművész-tanár, aki 1903-1906-ig a Győri Állami Polgári Fiúiskola diákja
volt, majd később mindkét iskolában tanított.
Almási Tibor: Szabó Alajos:
1892-1975: mindenki „Bizi bácsija” (A hivatás bűvöletében):
Miután az
I. számú iskola épületét részben kiürítették, hét év távollét után
megkezdődhetett a felújítás és visszaköltözés. Az épületben lakó családokat is lassan-lassan
kiköltöztették.
Az
iskolai jegyzőkönyvek szerint az 1921-25 közötti évek a lassú, de biztos
konszolidáció időszaka volt, a tanulói létszám 1925-re 335 fő lett, ezzel újra
szűknek bizonyult az iskola épülete.
1928-ban
ünnepelte az iskola fennállásának 25. évfordulóját, melyről Metzingh Lajos
igazgató az 1927/28. évkönyvben emlékezett meg.
1933-ban
nyugdíjba vonult Metzingh Lajos, és Lébényi Lőrincet nevezték ki a megüresedett igazgatói székbe, aki
1937-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.
Győri Nemzeti Hírlap, 1937. január 17.:
1937 és 1949 között Most
Gyula volt az igazgató.
Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978.:
A néhány
békés év után 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Az iskola
épületét 1942. szeptember 23-án kórház céljára ismét lefoglalták, és a tanítás
a II. sz. Polgári Fiúiskolában folyt egészen a háború végéig. A Győr
városát ért angolszász bombatámadások az iskola épületét sem kímélték, találatot
kapott az igazgatói lakás udvari szárnya, melynek halálos áldozata is volt. A helyreállítási munkálatok 1950-ig
tartottak.
1945-ben megjelent a
8 osztályos általános iskoláról rendelkező 6650/1945. ME sz. rendelet, melynek
értelmében a népiskola 1-8. osztálya, a polgári iskola 1-4. osztálya és a
gimnázium 1-4. osztálya megszűnt, és helyette
bevezették a 8 osztályos általános iskolát. A polgári iskolai osztályok
fokozatosan megszűntek, az általános iskolai osztályok pedig folyamatosan épültek
ki. Ez a folyamat 1949-ig tartott.
Az 1945/46-os
tanévben még nem volt alsó tagozat, egy általános iskolai 5. osztály indult 54
tanulóval, a többi polgári volt. A következő évben sem volt alsó tagozat, de az
5-6. osztály általános iskolai lett. 1947/48-ban lépett be az alsó tagozat
osztott jelleggel, 1-2. és 3-4. osztályos összevonással, a felsőben 7-ig
kiépült az általános iskola, a 8. osztály még polgári volt. Ebben az évben a
felsoroltakon kívül még a dolgozók iskolája működött, és mellette a polgári
iskola 2-4. osztályában megközelítőleg 100-an vizsgáztak. 1948/49-ben aztán
végre kiépült az általános iskola valamennyi osztálya.
Most Gyulát 1949-ben
Cseh Béla váltotta az igazgatói székben, majd 1950-1951 között Janák
József, 1951-1954 között Horváth Ottóné volt az intézmény vezetője.
A napközis munka egy
csoporttal 1953-ban vette kezdetét. A konyhát és az étkezdét hely hiányában az
épület alagsorában alakították ki. Ez nem bizonyult jó megoldásnak, így a
következő évben a napközit a bejárat melletti földszinti tanteremben helyezték
el. Társadalmi munkában és az üzemek összefogásával az udvari részben napközis
konyha és terem épült, amelyet 1958-ban adtak át (később gyakorlati
foglalkozási terem lett). Az iskolai létszám növekedésével
párhuzamos osztályokat is indítottak. Az emelkedő tanuló létszám miatt – amely
már meghaladta az 500 főt – újra előtérbe került az iskolabővítés lehetősége.
Az Árpád út és a Munkácsy út közötti teleksarok beépítése, illetve még az
emeletráépítés került szóba. A teleksarok beépítésére a városfejlesztési tervek
miatt nem kerülhetett sor, az emelet ráépítését pedig statikai problémák nem
tették lehetővé. 1958-ban bevezették a gyakorlati foglalkozás oktatását.
Műhelyterem
céljára a tornaterem fiúöltözője (ez a felújításkor lebontásra került), a szűk
padlásfeljárat, valamint egyes
osztálytermek szolgáltak. Végül a gyakorlati foglalkozás kiépülésével az udvari
napközis termet alakították át e célra.
1959-ben a
Művelődésügyi Minisztérium 7210/59. sz. engedélyével az iskola felvette Radnóti
Miklós, a mártírhalált halt költő nevét.
1964-ben
– kezdetben kísérleti jelleggel – bevezették az angol nyelv oktatását 3.
osztálytól 8. osztályig. 1965-ben kísérleti jelleggel, az országban
harmadikként vezették be az egyik első osztályban az egész napos rendszerű
oktatást. Sikerét elősegítette, hogy addigra a napközi otthon végleges
elhelyezést kapott. A megürült igazgatói lakásban kialakították a két
ebédlőtermet, és épült egy melegítőkonyha is. Az első sikeres év után az egész
napos rendszer felmenő jelleggel kiépült a 4. osztályig.
Újra akadályként
jelentkezett a már annyiszor gondot jelentő terem- és
helyhiány. Megoldásként csak az emeletráépítés jöhetett szóba, bár a statikai
vizsgálatokról szóló jelentés, amit 1969-ben végeztek el, nagyon lesújtó volt. Részlet
a jelentésből:
Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve 1903-1978.:
A városi tanács vb.
művelődésügyi osztálya a felújítás és emeletráépítés terveit elkészítette. Az
építkezés költsége 6,5 millió forint volt. Az építkezés megkezdése viszont
különböző okok miatt késett. Végül 1972 őszén végleges döntés született, és megkezdődhettek a munkálatok. A téli szünetben kiürítették az egész épületet, a bútorzat
egy részét a pinnyédi kultúrházban, a ménfőcsanaki kastély termeiben és a
zsinagógában tárolták. Az alsó tagozat a Bisinger óvodában, az 5-6. osztály a
Kossuth iskolában, a 7-8. osztály pedig az Engels iskola két épületében nyert
elhelyezést. A tanítás délután zajlott, este 7-ig vagy fél 8-ig. Tornatermi
használatot a Kossuth-, a Bartók-, és a Németh László iskola biztosított.
Az
iskolavezetés állandó helye a
Bisinger óvodában volt, ott tartották meg a szülői értekezleteket, a fogadóórákat és a megbeszéléseket is.
Az elkészült épület: Radnóti Miklós Általános Iskola
évkönyve 1903-1978.:
1974. szeptember elsejére elkészült a felújított épület,
amely 11 millió forintba került. Megkezdődtek a visszaköltözések, a régi bútorok
mellé megérkeztek az újak is. A felújított épületben 15 tantermet rendeztek be,
melyből kettő előadó (fizika és kémia), két gyakorlati foglalkozási terem, két
napközis ebédlő, három szertár, egy-egy tornaterem, tanári szoba, gondnoki és
igazgatói iroda lett. Bevezették a központi fűtést, mely lehetővé tette a
vaskályhák szanálását.
Az iskola 1978-ban
ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból került sor a Radnóti-fal kialakítására és a Radnóti dombormű leleplezésére. Szabó
Alajos festőművész Martinász című festményét kapta az iskola
ajándékba a művész-tanár özvegyétől.
2003-ban ünnepelte
az iskola a 100 éves évfordulóját. Mindkét alkalomból emlékkötetet jelentettek
meg.
Az iskola
elnevezései:
1903-1907: I. sz.
Polgári Fiúiskola
1907-1948: I. sz.
Állami Polgári Fiúiskola
1948-1949: Belvárosi
Állami Általános Fiúiskola
1949-1959: Nagy Jenő
utcai Állami Általános Fiúiskola
1959-1981: Radnóti
Miklós Általános Iskola
1981-1991: 2. sz.
Általános Iskolai Körzet
1991-től: Radnóti
Miklós Általános Iskola
Bedő Mónika
Források:
A győri m. kir. Állami
Polgári Fiúiskola értesítője az
1910-11. iskolai évről. Győr, 1911.
A győri m. kir. Állami
I. számu Polgári Fiúiskola XXXI. évi
értesítője az 1933-1934. iskolai évről. Győr, 1934.
Almási Tibor: Szabó
Alajos : 1892-1975 : mindenki "Bizi bácsija" In.: A hivatás
bűvöletében.
Radnóti Miklós Általános Iskola évkönyve
1903-1978. Győr, 1978.
Radnóti Miklós Általános Iskola centenáriumi
évkönyv 1903-2003. Győr, 2003.
A cikk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és
Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése