könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. augusztus 25., kedd

300: A birodalom hajnala - Filmkritika

Kegyetlen. Barbár. Vértől iszamos. Kíméletlen. Heroikus. Felemelő. Dicsőítő. Háromszázjelző is kevés lenne hozzá. „Megtiszteltetés, hogy melletted halhatok meg. Nekem pedig megtiszteltetés, hogy melletted élhettem.” Kvintesszencia. A képregényfóbiás művész,Frank Miller graphic novel-jéből készült, 2006-os 300 színekkel, mozdulatokkal és fényekkel brillírozó stílustanulmánya olyan látvány(álom)világba szippantotta a nézőt, ahol a vizualitás mellett még a tartalomnak is jutott hely.
8 évet kellett várni a történet mozivásznas „folytatására”, amely se nem szó szerinti folytatás, se nem előzmény, hiszen a kronológia szerint pontosan körbeöleli a spártai (ön)feláldozásnak állított, mozgóképes emlékművet. A Xerxes című képregény alapján szőtt újabb vizuális orgia mind cselekményében, mind pedig történelmi „nagyságrendjében” szélesebb, mint a szűkebbre vett, háromszáznyi szabadságvágy, mindazonáltal némileg mégis sterilebb és sekélyesebb. Zack Snyder és Kurt Johnstad szkriptje katonai pontossággal hajtja végre a dramaturgiai koreográfiát, remekül érzi és helyezi a hangsúlyokat (legyenek azok karakterek vagy történések), a dinamikai hajtóerőket jó helyen és megfelelő pontossággal robbantja (be), de a nagyobb volumenű érzelmi töltet mégis mintha hiányozna.
Talán Xerxszész lett egy kissé papírmasé, Themisztoklészről nem hisszük el maradéktalanul hősségét, vagy (a történelmileg fals vágányra terelt) Artemiszia lett rendkívül túlmisztifikálva? Esetleg ami megvolt Leonidász és háromszáza szemében-hitében-lelkében, az hibádzik most egy kissé görögrészről. Összességében a 300: A birodalom hajnala (ezúttal is) lélegzetbennakasztó, szemkápráztató és képes mindazt nyújtani, amelyre egy film eszköztára láthatóan lehetőséget ad, a láthatatlan hatások tekintetében azonban a maximálisnál kevesebbre hajlik. Themisztoklész (a számomra jelentékenyen aura és kisugárzás nélküli Sullivan Stapleton) és Artemiszia (a végtelenül szexi, de túl egyoldalra domborított Eva Green) jó-rossz harca nincs egyensúlyban, a hullámzó tengeren ki-kicsúszik lábuk alól az egység úgy fizikailag, mint lelkileg. Ennek ellenére azonban a (szinte) kezdőNoam Murro filmje élvezetes látványba taszított, elsősorban a tekintetnek szóló eposz, ahol a tartalom őszinteségét helyenként hígabbra mossa a CGI-vérfolyam patakzása. A birodalom hajnala esetén 300 jelzőt bajosabb lenne összeírni, de a csatát így is könnyűszerrel nyerik a perzsa túlerő ellen. A többi pedig már úgyis történelem.

2014, amerikai, 102 percrendező: Noam Murroforgatókönyvíró: Zack Snyder és Kurt Johnstadszereplők: Sullivan Stapleton, Eva Green, Rodrigo Santoro,
Lena Headey, Jack O'Connell, Callan Mulvey, Andrew Tiernan, Hans Matheson
Szilvási Krisztián

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése