Helytörténeti kalandozások 68.

A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora

Az Erzsébet liget 1898-ban létesült, a város Kiskút után második legnagyobb ligete volt, mely kezdetben mintegy 13 holdon terült el. Már az alapításakor kerékpárpályát is terveztek hozzá, ezt az idők során többször bővítették, az átalakításokkal otthont teremtettek a tornászoknak, labdarúgóknak, lovasrendezvényeknek is.

Nádorvárosban a 19. század közepén nagy beépítetlen területek voltak. Lapos fekvése miatt néhol mocsaras talaját nádasok, rétek borították, kertek és majorságok. Itt álltak a belvárosi polgárok nyári lakhelyei is. Sűrűn beépített területei csak a veszprémi, pápai országút, azaz a Kálvária út és a vasútvonal mellett voltak.

A Győr Sz. Kir. Város átnézeti térképe az 1886-iki kolerajárvány alatt című, 1887-ben kiadott térkép részlete:

Ezen láthatjuk a veszprémi út mentén a Grünwald-féle téglaépítő telken a két épületből álló állandó járványkórházat is. Ez a későbbi liget közvetlen szomszédságában, a mai Kölcsey Ferenc Általános Iskola helyén állt.

A 19. század végén városunkban nagy divattá vált a kerékpározás, 1888 novemberében megalakult az első kerékpár egyesület. A sportág népszerűségével egyre több versenyt szerveztek, így igényként jelentkezett egy zárt kerékpárpálya megépítése. 1896-ban már két győri kerékpáregylet vezetője kért a várostól versenypályának helyet, de akkor még kérésüket elutasították.

Kerékpárosok Győrben 1897-ben, megjelent a Vasárnapi lapok 1897. 13. számában:

A Vasárnapi lapok 1897. 13. száma fényképeket is közölt a híresebb győri kerékpározókról:

1896-ban a magyar honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelték országszerte. A budapesti Városligetben rengeteg kiállítással és rendezvénnyel kápráztatták el a millenniumi látogatókat. A magyar termékeket és iparcikkeket 240 pavilonban láthatták az érdeklődők. Győr is képviseltette magát, a győriek közül is sokan utaztak el megnézni a látványosságokat. Ezen élmények hatására döntött arról a város vezetősége, hogy Győrnek is kellene egy városliget.

1896 őszén még a belvároshoz legközelebbi nagyobb területen szerettek volna játszóteret és biciklipályát, szórakozásra és pihenésre alkalmas helyet kijelölni. Így került szóba a Városrét, mint leendő népliget. A Győri Közlönyben arról olvashatunk, hogy bár az „előrelátó mérvű politika városréten találhatná föl leendő városligetét”, de ennek területe a szeszgyár közelsége és a mocsaras, egészségtelen talaja miatt erre a célra nem alkalmas, a sétatér kicsi, Kiskút megközelítése kisebb kirándulással jár, és az oda vezető út elhanyagolt.

Részlet a Győri Közlöny 1896. szeptember 13-án A városrét jövő sorsa című cikkből:

1897 májusában végül a lehetséges helyszínek közül a nagy szabad területtel rendelkező Nádorváros mellett döntöttek. A veszprémi országúthoz közel jelölték ki a jövendőbeli Városliget helyét.

Részlet a Dunántúli Hírlapban 1897. május 2-án megjelent A városliget című cikkből:

1897 októberében a város közgyűlése elfogadta az új városliget vagy népliget (a korabeli sajtóban e neveken szerepelt) létesítésének tervét. A Győri Kerékpár Egylet és a Győri Polgári Kerékpáregylet „zöld útat kapott” a versenypálya megépítésére, melynek tervét a Dunántúlon eddig már16 kerékpárpályát tervezett Molnár Endre építész készítette.

Dunántúli Hírlap, 1897. október 17.:

Dunántúli Hírlap, 1897. december 8.:

Szabó István volt huszárfőhadnagy, Győr egyik nagy sportembere, a győrszigeti választókerület országgyűlési képviselője, a győri vívóklub alapítója, a Győri Kerékpár Egylet elnöke, később tiszteletbeli elnöke és több más győri sportegyesület tagja.

A liget területének kialakításához szükséges földmunkák végzésére pályázatot írt ki a város, a megbízatást négy pályázó közül Kupi István és társa nyerte el 1898 január elején.

A Győri Kerékpár Egylet és a Győri Polgári Kerékpáregylet 1898 februárjában megkapta a várostól az új népliget területéből a kerékpárpálya helyét. Az egyesületek a kiadásaik fedezésére részvényeket bocsátottak ki. Később, június elején két pályázatot írtak ki a versenypálya és a lelátó építésére. 1898 júliusában elkezdődött a makadám (zúzott apró kövekkel borított) sportpálya építése, augusztus elején a 320 fős tribün terveit is elfogadták, s szeptember elején az építését megkezdték. A létesítményt 480 méter hosszú deszkakerítés határolta el az Új Népligettől. Az építkezés 8.200 forintba került. A megnyitót 1898. október 9-én kerékpárversennyel egybekötött avatóünnepséggel tartották.

Részlet a Dunántúli Hírlap 1898. február 6-i cikkéből:

Pályázati kiírás a versenypálya építésére: Dunántúli Hírlap, 1898. június 9.:

Megkezdődik az építkezés: Győri Hírlap, 1898. július 3.:

A kerékpárpálya építése, szerkezete: Győri Hírlap, 1898. szeptember 3.:

A tribün leírása a Győri Hírlap 1898. szeptember 27-i cikkében:

A versenypálya tervrajza: Győri Hírlap, 1898. július 17.:

A kerékpárpálya avatása, Győri Hírlap, 1898. október 9.:

A kerékpárpálya avatása, Győri Hírlap, 1898. október 11.:

Az eddigi munkálatok összegzése: részlet a Dunántúli Hírlap 1898. december 25-én megjelent cikkéből:

1898. október 10-én Genfben meggyilkolták Ferenc József császár feleségét, a magyarok Erzsébet királynéját. Az egész ország gyászolta, emlékére szobrokat, oszlopokat állítottak, a községekben sok helyütt fákat ültettek. Győrben Zechmeister Károly polgármester az 1899. január 12-én tartott városi közgyűlésen javasolta, hogy az új népligetet nevezzék el a királyné emlékére Erzsébet ligetnek.

A liget Erzsébet királyné emlékére kapta a nevét: Győri Hírlap, 1899. január 13.:

Az Erzsébet liget növényzetének kialakítása Győr város neves, nagy tehetségű főkertészének, Földy Lajosnak munkáját dicséri. Ő tervezte és gondozta 1904-ig Győr zöld területeit, a Sétateret a Radó-szigeten, a Petőfi teret, a város két faiskoláját és a város összes ültetvényét. A kanyargós sétautakkal rendelkező Erzsébet liget fásítása 1899 tavaszán történt meg. Juhar, alásfa, bodza, bükkfa, égerfa, gesztenyefa, havasi kőris, platán, nyírfa, különféle hársfa, fenyő került kiültetésre a különféle díszcserjék mellett. A park megközelítésére 1909-ben Lovas Zsigmond mérnök utat tervezett a Zrínyi út meghosszabbításával.

A Győri Hírlap 1899. április 2-án megjelent cikke az Erzsébet liget fásításáról számol be:

Győr térképrészlete 1911-ből, amelyet Borovszky Samu szerkesztett Győr vármegye kötetébe:

1911-től jelentős fejlődésnek indult az atlétikai élet. Az új népligeti (Erzsébet ligeti) sporttelep-kerékpárpályát rendbe hozták, atlétikai versenyek lebonyolítására is alkalmassá tették. A sporttelepet a Győri Torna és Evezősegylet (GYTE) bérelte.

Bencés diákok tornavizsgája a sportpályán: Dunántúli Hírlap, 1914. június 3.:

Országos és kerületi atlétikai verseny Győrött, az Erzsébet ligeti sportpályán: Dunántúli Hírlap, 1914. május 30.:

Az első világháború alatt a város sporttelepei siralmas állapotba kerültek, az Erzsébet ligeti pályát a gyakorlatozó katonák tették tönkre.

A Reggel című lap 1918. december 25-i cikkének részlete a sporttelepekről:

Az Erzsébet ligeti pálya bár a város tulajdonában állt, de a használati jogot az 1900-as évek elejétől a Győri Torna és Evezősegylet gyakorolta. 1916-ban Erdély Ernő, a Dunántúli Atlétikai Club (DAC) elnöke megállapodott a GYTE vezetőségével, hogy a pálya karbantartásáért a DAC kaphassa meg a használati jogot. A DAC focicsapat így kapott lehetőséget arra, hogy fejlődhessen, és állandó labdarúgópályájuk legyen. A salakos futballpályát felújították, és a biciklipályát futópályának alakították át. Az 1898-ban épült tribünt újjáépítették, így 240 férőhelyessé vált.

1916 júniusára befejeződött az Erzsébet ligeti pálya felújítása, mely birtoklásának kérdése 1920-ban újra felmerült. A GYTE és a DAC mellett igényt tartott rá a főként belvárosi sportolókat tömörítő Hungária SE is. Végül a három sportegyesület közösen újította fel a futballpályát és az atlétikai pályát. 1921. szeptember 4-én mintegy ötezren jelentek meg az avatóünnepségen és atlétikai versenyen.

A pálya felújításához nyújtott támogatásról a Győri Hírlap 1920. szeptember 25-i számában jelent meg hír:

A pályaavató ünnepség előzetese: Győri Hírlap, 1921. szeptember 4.:

Beszámoló a pályaavató ünnepségről: Győri Hírlap, 1921. szeptember 6.:

Győri térképrészlet 1920-ból, Török Pál: Győri kalauz melléklete:

Az Erzsébet liget Győr kedvelt szórakozóhelyévé vált: népünnepély az Erzsébet ligetben, Dunántúli Hírlap, 1922. július 7.:

1925. május 11-én a Győri Ének- és Zeneegylet teljes férfikara, a helyőrség katonazenekarának kíséretében, sétahangversenyt adott az Erzsébet liget nyilvános avatóján. A ligetben ugyanekkortól vendéglő is helyet kapott: a nyitáskor még Németh-féle sportvendéglőt később Rosenberger János üzemelteti. A vendéglő tulajdonosa aztán vitéz Szabó Lajos lett, és vezette Varga János vendéglős 1941 augusztusáig, ekkor Kovács István vásárolta meg. 1952-ben bontották le, majd a helyére két salakos teniszpályát építettek.

Az Erzsébet liget felavatása: Dunántúli Hírlap, 1925. május 12.:

Az Erzsébet liget felavatása: Győri Hírlap, 1925. május 10.:

Részlet Győr szab. Királyi város 1930 táján készült térképéből:

A városi tanács 1926-ban 30 millió koronát adott az Erzsébet ligeti betonkaréjos kerékpárpálya kiépítésére, így motoros versenyek rendezésére is alkalmassá vált. 1930-ban az eladósodott Erzsébet ligeti Sportpályabizottság felajánlotta a sporttelepet a városnak. Dr. Szauter István szerint „Budapest és Bécs között igen nagy fontossága van annak, hogy egy nemzetközi versenyek megtartására alkalmas sportpálya legyen Győrött. Ezért kell a pályát átvenni és kiépíteni”. 1931-ben elkészült az Erzsébet ligeti kerékpárpálya betonteknője. 1932-ben gondnoki lakás épült, valamint új öltőzővel, fürdővel gyarapodtak.

A tervezett felújításokról: Győri Hírlap, 1930. július 25.:

Kerékpár és motorkerékpár versenyek az Erzsébet ligeti sportpályán: Győri Hírlap, 1931. május 17.:

Egy nemzetközi labdarúgó mérkőzés reklámja: Győri Hírlap, 1930. június 6.:

Csányi Károly: Győr útikönyvének térképrészlete 1933-ból:

Az 1930-as évektől ínségmunkások közreműködésével töltötték fel a nádorvárosi lapos területeket. Az egykori szántóföldek helyén családi házak épültek. 1931-ben a Nádorvárosi Polgári Kör a Győri Hírlapban emlékeztette a város vezetőit a Nádorváros fejlesztése – Memorandum a kisgyűlés előtt című cikkben, hogy a város polgári családi házainak mintegy negyede, nagyjából 1200 épület itt található. A város legfőbb bevétele a házadókból származik, ezért súlyuk arányában szeretnének több közérdekű beruházást a városrészben. Az 1930-as népszámlálás szerint e városrész bizonyult a legnépesebbnek a belvárost is megelőzve: Győr 50.881 lakosából 12.454 fő lakott itt.

Az egyre dinamikusabban benépesülő városrész lakóinak iskolára, óvodára, templomra lett szükségük. 1929 őszén az Erzsébet liget mellett megépült a járványkórház helyén az új állami elemi népiskola (jelenleg Kölcsey Iskola). 1931-ben új templom építésére templomépíttető bizottság alakult Szabados János vezetésével. 1934. május 29-én a város közgyűlése új templom és plébánia céljára az Erzsébet ligetből 1.100 négyszögöl telket biztosított ingyen.

Az Erzsébet ligetben lesz az új templom helye: Győri Hírlap, 1931. július 4.:

Az Erzsébet liget környékének benépesülése: Győri Hírlap, 1934. április 1.:

1935-től megindult a gyűjtés a felépítendő templom javára. A Dr. Szelestey Béla lelkész vezetésével újraalakult templomépíttető bizottság rendszeresen jótékony célú népünnepélyeket rendezett az Erzsébet ligetben, ahol a hívek az általuk készített tárgyakat, süteményeket árusítva a bevételt a templom javára ajánlották fel. 1936. október 17-én a város közgyűlése 40.000 pengőt szavazott meg a Szent Imre templom építésére, és elfogadta Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervét. 1937. május 23-án kezdődött az építkezés, a felszentelésre 1943. június 3-án került sor.

A templom avatása: Győri Nemzeti Hírlap 1943. június 5.:

A Szent Imre templom képe, alaprajza 1943-ban. Magyar Építőművészet, 1943. 13. szám:

1935-re az Erzsébet liget területe a kezdeti 13 holdról 11 hold 672 négyszögölre csökkent a sportpálya lekerítése miatt, de még így is nagy területen lehetett sétálni, pihenni, szórakozni. A ligetben és a hozzá kapcsolódó sportpályán az iskolai sportbemutatók, katonai felvonulások, megemlékezések, politikai nagygyűlések, jótékonysági, egyesületi rendezvények, lovasversenyek zajlottak. A sporttelepen rendszeres labdarúgó és egyéb sportmérkőzéseket tartottak. Az intenzív közösségi használat a liget és a sporttelep fénykorát is jelentette.

A Gárdonyi Iskola diákjainak tornaünnepsége: Győri Nemzeti Hírlap, 1939. május 21.:

1934. október 7-én a 200 éves győri háziezred jubileumi ünnepségén az Erzsébet ligetben előadták Zilahy Lajos Szibéria című színművét.

Győri Hírlap, 1934. augusztus 26.:

Rendszeresen az Erzsébet liget adta a Klapka-tüzérek ezrednapjának helyszínét.

Az 1936-os ünnepségről: Győri Hírlap 1936. április 23.:

1936-ban például a Szent László napok zárásául a körmenet után az Erzsébet ligetben tartottak nagygyűlést és a népünnepélyt.

Győri Hírlap, 1936. június 21.:

Katonai parádé: Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 10.:

A Szent Erzsébet Egylet pünkösdi népünnepélye: Győri Nemzeti Hírlap, 1937. május 2.:

A lóversenyek, díjugratások, lovasfelvonulások az Erzsébet ligeti látványosságok közül is kiemelkedtek.

Győri Hírlap, 1934. május 17.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. május 24.:

A Győrvidéki Földművelők Egyesülete látványos lovasversenyéről tudósított a Győri Nemzeti Hírlap 1942. november 17-én:

1935-ben az Erzsébet ligeti sportpályát fejlesztették, teniszpályát építettek, de az 1940-es évek elejére a sportpálya elhanyagolt állapotba került.

A sportpálya felújítási terve: Győri Hírlap, 1935. november 28.:

Beszámoló a pálya és az öltözők állapotáról: Győri Nemzeti Hírlap, 1941. október 9.:

1943-ban a Magyar Építőművészet folyóiratban látható Weichinger György építész városrendezési tervében az Erzsébet liget kelet felé bővítését, és más liget kialakítását is tervezte.

Győr városrendezési tervpályázatának részlete 1943-ból:

Az Erzsébet liget és a sportpálya háború utáni sorsáról sorozatunk következő cikkében olvashatnak majd.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Papp Győző-Pálkövi Gyula-Szabady János: Hetvenöt év kék-fehérben. A MÁVDAC története 1912-1987. Győr : MÁVDAC Sportegyesület, 1987.

Horváth Tibor-Radó Tamás Horváth Tibor (összeáll.): A győri Szent Imre templom felszentelésének 50 éves jubileumára. Győr : Szent Imre Egyházközség, 1993.

Valló István (szerk.): Győr Szab. Kir. Város évkönyve az 1930. évről. Győr, 1931.

Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Nádorváros. In: Arrabona 10., p. 239-264.

Magyar Építőművészet, 1943. 13. sz.