Az egykori
Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
A Rákóczi utca 57-es számú épülete ma a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú
Művészeti Iskola és Kollégium székhelye. Az 1950-es évek elején költözött e
falak közé a zenekonzervatórium.
Eredetileg, az 1905-ben készült árvaház épületében 1906 szeptemberétől volt
internátus is. Az épületbővítés után, 1910 szeptemberében ünnepélyes keretek
közt katolikus fiúinternátust avattak fel ezen a helyen.
Az internátus megalapítása a 20. század első évtizedének
szellemi irányzataival szorosan összefüggött. Ekkoriban kezdett felerősödni a
társadalmi egyenlőtlenség iránti érzékenység, kezdett ismertté válni a
társadalmat vizsgáló szociológia.
A feltárt problémákra különféle válaszok születtek. Győrben
az 1900-as évek elején a szabadkőművesek megalapították a Philantróphiai Páholyt, a tagok közt
számos ismert győri személyiséggel. A szabadkőművesek az oktatásban a
felekezeti jelleget akarták visszaszorítani, a hangsúlyt inkább a
természettudományos nevelésre kívánták helyezni. Ennek szellemében már 1900-ban
megalakították a Győrvárosi Diák-Otthon
Egyletet. Ezzel együtt 1904-től a városi közéletben élénk vita kezdődött
arról, hogy a vidéki rászoruló középiskolásokat valóban „felvilágosult,
humánus, szigorúan erkölcsös és társadalmi ferde előítéletektől mentes”
nevelésben kell-e részesíteni. E szabadkőműves nevelési törekvések jegyében
létrehozott diákotthont végül 1911-ben adták át a Bisinger sétányon, Győrvárosi
Diákotthon néven. Ma ebben az épületben működik a Deák iskola.
A diákotthon körül kialakult vita kiadványai – a bal oldali
a katolikus, a jobb oldali a szabadkőműves véleményeket összegzi:
A szabadkőműves
szellemben létrehozott Diákotthon az 1910-es években:
A szociális problémákra a katolikus egyház is megoldásokat
sürgetett. A 19. század végétől többek között Győrben működött Giesswein Sándor, aki a magyar
keresztényszocialista mozgalom megalapozó teoretikusa volt. A katolikusok
szorgalmazták, hogy hozzanak létre egy olyan internátust, ahová egyrészt a
középosztályhoz tartozó, vidéken élő szülők megnyugvással helyezhetik el iskolába
járó gyermekeiket, s ahol másrészt az „ifjakból megbízható, vallásos, hazafias
és munkás férfiakat nevelnek”.
Széchényi Miklós
győri püspök 1905-ben hívott össze egy nagy értekezletet az egyházmegye vezető
férfiainak részvételével. Győr befolyásos és ismert személyei közel 150-en
adták nevüket a katolikus internátus ügyének támogatásához. Védnökül megválasztották
Széchényi Miklós győri püspököt, dr. Fehér Ipoly bencés főapátot és Esterházy Miklós herceget.
Részlet a jegyzőkönyvben
közölt támogatók névsorából:
Az értekezlet idejére már 50 000 korona össze is gyűlt. Egy
év múlva Fehér Ipoly főapátnak
köszönhetően a gyűjtés során az összeg megkétszereződött. Frigyes királyi herceg, Esterházy
Miklós herceg, gróf Széchényi Miklós
püspök, Fehér Ipoly főapát, gróf Wenckheim Frigyes, valamint a székeskáptalan
tagjai együtt 10-10 ezer, gróf Esterházy
Miklós Móric és Lévay Henrikné
5-5 ezer koronával támogatták az ügyet.
Az összegyűlt alapból az internátus megnyitása már
biztosítottnak tűnt, csak alkalmas épületről kellett gondoskodni. Úgy
határoztak, hogy az internátus számára átveszik az 1905-ben készült árvaház
épületét, mely alkalmasnak bizonyult 20-30 növendék befogadására. Így 1906. szeptember 1-jén megnyílhatott a
katolikus fiúinternátus.
Már az első évben, majd 1907-ben és 1908-ban is annyian
jelentkeztek felvételért, hogy szükségessé vált az épület bővítése. Az anyagiak
biztosítására „internátus-egyesületet” hoztak létre, amelynek elnökévé Lippay Géza volt győri főispánt
választották.
Az egyesület
alapszabályzatának részlete:
1910. február végén véglegesen elhatározták a bővítést,
márciusban el is kezdődtek a munkálatok. Szeptemberben már az előző évek
létszámának kétszeresével nyílhatott meg az intézmény.
A felavatás napján tartott ünnepségsorozattal három
létesítményt adtak át a városban. E napon avatták fel a papnevelde új épületét, a középiskolásoknak szánt katolikus internátust, valamint a tanítóképző internátusát.
Az országos Vasárnapi Újság is hírt adott az
eseményekről:
A Dunántúli Hírlap tudósítása az
átadásról:
Az ünnepségre a miniszterelnök, Khuen-Héderváry Károly is ígérkezett, aki végül is nem tudott
eljönni, de felesége képviselte őt. Zichy
János, a vallás és közoktatásügyi miniszter is jelen volt az ünnepségeken.
A cikkek egyike Győrt az iskolák
városának nevezte. Ahogy írta, az egyetlen főiskolán, a teológián kívül
„összefoglalva ma Győrött közép – és polgári iskola van 10, az internátusok
száma úgy a papság, mint a polgári tanulók számára 7, az elemi iskolák száma
20, nem számítva a különböző iparos iskolákat”. Már ekkor nehezményezték, hogy
csupán az egyetem hiányzik a városból.
Az épület homlokzata
1910 körül, az utca még kövezetlen:
A Rákóczi utcai épülettömbben levő intézet három részből
állt, és 100 gyermek neveléséről gondoskodott. A katolikus internátusban évi
600 korona ellenében kaptak a tanulók elhelyezést. Az árvaházban az elemi
iskolába járó árva gyermekek nevelését látták el. A két intézménnyel
kapcsolatban létesült a konviktus,
amelyben szegény, de tehetséges tanulók nyertek elhelyezést, ők egyben a
növendékek felügyeletében és az oktatásban is segédkeztek. Így az új épületben
gondoskodtak az árvákról, a szegény tanulókról és a jómódú középosztály
gyermekeiről is.
Az internátus növendékei részben a gimnázium, részben a reáliskola
tanulói voltak. A leírás szerint két tágas tanulószoba, ebédlő, öt „egészséges”
hálóterem, két játszószoba állt rendelkezésükre. Volt több fürdőszobájuk,
modern betegszobájuk. Szabadidejüket a nagy udvaron tölthették, ahol
tornaszereket is elhelyeztek.
Az internátus szomszédságában volt elhelyezve a katolikus fiúárvaház, de a két intézetet
kőfal választotta el. Az árvák részére nemcsak külön épületet emeltek, de
számukra külön udvar is el volt kerítve.
Az internátus
tanulószobája: a képet a Vasárnapi Újság
közölte:
Az udvar egy 1910 körüli
képeslapon (Torma Attila gyűjteményéből):
Játék az udvaron
(Vasárnapi Újág, 1910):
Az internátus kápolnájának oltárképét – ahogy Bedy Vincétől tudjuk – Liezen-Mayer Sándor festette, és a Szeplőtlen
fogantatást ábrázolta. Ez előbb a kisszemináriumban
volt, tőlük kapta meg a katolikus internátus használatra.
Széchényi Miklós
püspök Győrből való távozása előtt gondoskodott az internátus fenntartásáról és
fejlődéséről. Az internátus létesítési költségei még 137 500 korona kölcsön
fölvételét tették szükségessé, amelynek részleteit a kormány az ő
közbenjárására az állampénztár terhére átvállalt. Továbbá Széchényi Miklós
visszaszerezte az internátus számára a még a 17. században Széchenyi György győri püspök, valamint Lippay György és Draskovich
György püspökök által létrehozott alapítványokat, melyeket a konviktus
javára szántak. Ezen alapítványok összege 300 000 korona volt, melynek
kamataiból a tervek szerint annyi ingyenes és félingyenes helyet biztosíthattak
az internátusban, hogy annak jövője biztosítottnak látszott.
Képeslap az 1910-es
évekből (Torma Attila gyűjteményéből):
Pár év elteltével azonban kitört az első világháború. 1915
januárjától az épületben tartalék kórházat rendeztek be. Az első napon már 102
sebesült érkezett az egri kórházból.
Dunántúli Hírlap, 1915. január 3.:
1916 január elején a
hadikórház egy éves fennállásáról is megemlékeztek (Dunántúli Hírlap, 1916. január 4.):
Az 1916-os húsvét a
hadikórházban (Dunántúli Hírlap, 1916. április 28.):
Az épület és kis
lakói (Forrás: Győr szabad királyi város és vármegye. Bp. 1926.):
A két világháború közt újra működött a katolikus
fiúinternátus Rákócziánum néven,
illetve a konviktus Pálffyánum
néven. A különféle városi társadalmi eseményekre az egyenruhás növendékek is
kivonultak.
Az intézmény
hagyományairól a Győri Hírlap 1934.
június 3-i számában is olvashatunk:
Győri Nemzeti Hírlap, 1935. június 12.:
A győri intézmény „szolgáltatásait” a dunántúli megyék
sajtójában is hirdették. Részlet a Pápai
Lapok 1937. május 15-i számából:
A Magyar Katolikus Lexikon szócikkéből az
is kiderül, mely szolgáltatásoknak milyen díja volt a 30-as években:
A második világháború idején is működött az intézmény. Részlet
a bencés gimnázium 1943/44-es
évkönyvéből:
Ugyancsak a bencés évkönyvből értesülhetünk róla, hogy az
1944. április 13-i bombatámadás során az épületben súlyos kár keletkezett,
melyet a légnyomás okozott, a bencés diákok is részt vettek a károk enyhítésében.
Dobos Vilmos
felvételein a bombázások során keletkezett károk jól láthatók. (Forrás: A
pusztulás képei: Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól. Szerk.
Perger Gyula. Győr, Xántus János Múzeum, 2010)
1947. évi püspöki körlevekből kiderül, hogy a Rákócziánum a háború után újra működött
40 férőhellyel (1948-tól már 60 férőhelyet terveztek), a Pálffyánum viszont a háborús károk miatt szünetelt.
1948. június 16-ával a nem állami iskolákat és nevelő
intézményeket állami tulajdonba és irányításba vették. A 6500/1948. sz.
kormányrendelettel zárolták a nem állami iskolák és tanulóotthonok épületeit és
fölszerelését.
1952-ben új fejezet kezdődött az épület történetében,
beköltözött az 1946-ban megalapított Győri
Állami Zenekonzervatórium. A középfokú zeneoktatást szolgáló konzervatórium
– melyet csak „konzi”-ként emlegetnek
a győriek – hivatalos elnevezése 1952-től zeneművészeti
szakiskola lett. A konzi mellett tanári lakásokat is kialakítottak az
egykori internátus épületében. Azóta is zeneoktatásnak ad otthont a ház, bár az
intézményi rendszer az ezt kövező évtizedekben többször is átszervezésre
került. A zenei szakiskolából szakközépiskolát alakítottak ki 1968-ban.
1992-ben felvette az iskola győri születésű, világhírű Richter János karnagy nevét. 2008-ban az iskolához csatolták a Bartók Béla ének zenei általános iskolát
a zeneiskolájával együtt. Ettől
kezdve az iskola neve: Richter János
Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és
Kollégium lett.
A Richter János Zenei
Szakközépiskola bejárata 2016-ban. A kapu felett ma is látható Széchényi Miklós püspök címere.
Antaliné Hujter Szilvia
Felhasznált irodalom:
Bedy Vince: A
győregyházmegyei papnevelés története, Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája,
1937
Bihar Jenő: Széchényi
Miklós gróf... győri megyés püspök, 1901-1911.Győr, Dunántúli Hírlap, 1911. 16
p.
Borbély Tamás: Egy
évtizedes politikai vita. A győri Diákotthon –ügy. In: Győri tanulmányok 35,
Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2015. pp. 69-77.
A Győri Középiskolai
Diák-Otthon (internátus) igaz világításban. Győr, Középiskolai Diák-Otthon,
1905.
Három új kulturális
intézmény Győrött. In: Vasárnapi Újság, 1910. 38. sz. (szeptember 18.) pp.
781-783.
Jegyzőkönyv a ...Győrött
létesítendő középiskolai kath. internátus érdekében tartott nagyértekezletről.
Győr, Győregyházmegye Könyvnyomdája, 1905.
A kultúra ünnepe Győrött. In: Dunántúli Hírlap, 1910. szept.
18.
Magyarország kultúrünnepe Győrött. Ünnepi emléklap. In:
Dunántúli Hírlap, 1910. szept. 18. p. 1.
Néhány szó a szabadkőműves internátusról és más egyebekről.
Győr, Győregyházmegyei Könyvsajtó, 1905.
Nagyné Balázs Éva: A szakmai képzés és vizsgáztatás
története a győri Konzervatóriumban . In:
http://www.parlando.hu/2015/2015-1/NagyneBalazsEva.pdf (letöltés: 2015. dec 27.)
A pusztulás képei : Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es
bombázásairól. Szerk. Perger Gyula. Győr, Xántus János Múzeum, 2010.
Ragats János: Középskolai Katholikus Fiuinternátus. I:
Dunántúli Hírlap, 1910. szeptember 18. p. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése