Egy győri polihisztor
tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944)
II. rész
Erdély Ernő
(1881-1944) rendkívül sokoldalú, Győr kulturális, sport és társasági
életének egyik meghatározó személyisége, egyben a modern tűzoltóság
kialakítója, a tűzvédelem szakértője volt. Élettörténetének előző része itt olvasható.
A tűzoltással, mely hivatása lett, korán kapcsolatba került.
Érettségi után, 1900 novemberében lépett be az akkor 30 éve fennálló Győri Önkéntes Tűzoltó Egyesületbe, itt
elméleti és gyakorlati vizsgát tett, és önkéntes tűzoltó tiszt lett. 1905-ben
több nagy tűzeset fordult elő, köztük legjelentősebb a Royal Szálloda és a Duna-parti
gabonaraktár (elevátor) kigyulladása. Ezek súlyos károkkal és
emberáldozattal járó esetek voltak.
Győrött fellendült a gyáripar, egyre több értékes, gyúlékony
anyagokkal dolgozó üzem létesült. Mind jobban látszott, hogy a tűzoltóságot és
tűzvédelmet önkéntesség helyett a szakszerű, hivatásos, modern eszközökkel
ellátott testületnek kellene ellátnia. Erdély
Ernő tudta, hogy a megnövekedett tűzveszélyre fel kell készülni,
továbbképezte magát. 1906-ban a hivatásos tűzoltó tiszti vizsgát is
megszerezte, a győri tűzoltók közül elsőként. Amit tanult, igyekezett
továbbadni. Már 1906-ban az előzőeknél alaposabb tanfolyamot tartott
tűzoltóknak, a tárgyak többségét ő adta elő.
A Győri Városi
Tűzoltóparancsnokság kiállított tablóképe:
1907-ben a meglévő veszélyforrásokra részletes memorandumban
hívta fel a törvényhatósági bizottság figyelmét, itt jegyezte meg: „Ha a Back
malomban tűz találna kiütni... a tűzoltóság aligha tudná a mai fogyatékos
felszerelés és a malom meg nem felelő berendezése mellett megfékezni”. 1907.
szeptember 9-én sajnos valóban kigyulladt és leégett a Back-malom Nádorvárosban,
és sok sérült mellett hat munkás és két tűzoltó vesztette életét ekkor. A
tragédia hatására a város bizottságot szervezett a tűzrendészeti reformok
kidolgozására, és hivatásos tűzoltóság felállításáról döntöttek, melynek
kialakításával Erdély Ernőt bízták
meg.
A Back malom égése:
1908. november 1-jén az önkéntes tűzoltóság mellett
megalakult Győr törvényhatósági jogú város hivatásos tűzoltósága. A kis csapat
első parancsnoka Erdély Ernő lett,
12 tűzoltó segítette munkáját. Tudta, hogy a modern tűzoltáshoz nem elég a
bátorság, hanem gondozott, élvonalbeli eszközök, szaktudás szükséges. Az
oktatást, a gyakorlást, a tűzvédelem megszervezését fontos feladatának
tartotta.
A frissen felállt
testület napirendjéről a Győri Hírlap 1908. december 25-i számában olvashatunk
írást:
A Győri Hírlap 1910.
január 16-i számából képet kapunk a tűzoltóság helyzetéről:
A Munkácsy utcai tűzoltólaktanya felszerelését
korszerűsíteni kellett. 1910-ben kapta meg a hivatásos tűzoltóság a még
1908-ban megrendelt gőzfecskendőt. 1917 végén két autófecskendőt is
beszereztek. Erdély jól ismerte kora élvonalbeli tűzoltó módszereit, eszközeit,
és igyekezett korszerű felszerelést biztosítani a győri tűzoltóságnak.
Megérkezett a
gőzfecskendő (Győri Hírlap 1910. május 28.):
Gőzfecskendő (a Győri
Városi Tűzoltóság gyűjteménye):
A tűzoltólaktanya
udvara (képeslap a megyei könyvtár gyűjteményéből):
A tűzoltólaktanya
udvara (a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):
A tűzoltólaktanya (a
Győri Városi Tűzoltóság gyűjteménye):
Győrnek ajánlott
autófecskendő:
A tűzoltólaktanya 18,3 méter magas négyemeletes mászóházzal
bővült, melynek az első emeletén a múzeum és a tanterem volt. Igyekezett az
önkéntes tűzoltó egyesülettel, a gyári tűzoltósággal és a katonasággal jó
kapcsolatot fenntartani.
Kép a Győri Városi
Tűzoltóság gyűjteményéből:
A győri révfalusi
iskolában tartották az első iskolai tűzvédelmi riadót (a Győri Hírlap 1910.
május 1-jén megjelent cikke):
1910-ben a győri városi hivatásos tűzoltóparancsnoki
tisztség mellé megválasztották a Győri
Önkéntes Tűzoltóegyesület elnökévé is, így mindkét, amúgy is egy
laktanyában lévő városi tűzoltó szervezetet erőforrásaival tudott gazdálkodni.
A Győri Hírlap 1910.
április 26-i cikke:
Szintén 1910-ben újjászervezte a megyei tűzoltó szövetséget.
Rendszeresen szervezett tanfolyamot önkénteseknek, hetente újonc- és tiszti
kiképzést tartott. Bekapcsolódott az országos tűzoltómozgalomba, és az országos
szövetség elnökségi tagja lett. 1912-ben megszervezte az első kerületi
tűzoltótanfolyamot Győrött, melyet az ország nagyobb városaiban sorra
megtartott. 1928-ban a belügyminiszter az országos tűzoltótiszti tanfolyam
tanárává nevezte ki.
A Győri Hírlap 1910.
április 2-i cikke:
A Győri Hírlap 1910.
április 17-i cikke:
Tűzoltólaktanya szoba
(a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből):
A Győri Hírlap 1913.
július 18-i cikke:
Erdély Ernő mint
tűzoltóparancsnok az embereivel életét kockáztatva ment tüzet oltani. 1916.
május 26-án öt tűzoltójával együtt ő is megsérült a teherpályaudvari tűznél.
A Győri Hírlap 1916.
május 27-én megjelent cikke:
Folytatása következik.
Némáné Kovács Éva
Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: A győri
tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély
Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A
győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság
története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula:
Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep.
In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.
A képek forrásai:
A címlapon a megyei
könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi
Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;
A Dr. Kovács Pál
Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;
A Győri Városi
Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk
közlését ez íráshoz.
