Helytörténeti kalandozások 105.

A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

Közelmúltunk fordulatokban gazdag történetét lehet végigkísérni a győri pénzügyi palota kapcsán. A város egyik központi helyén, a Kereskedelmi és Iparkamara modern épületével szemben, a Szent István úton egy régi, eklektikus stílusú ház, a pénzügyi palota áll, kissé leromlott állapotban. A hatalmas épület egyik oldala a Gárdonyi Géza utcára néz, a hátsó része (a főbejárathoz hasonló, impozáns homlokzattal) pedig az Árpád útra nyílik.

A Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság építette Zobel Lajos budapesti építész 1903-ban készült tervei alapján, 1904 májusától az akkor még egyemeletes épületbe állami adó-, vám- és egyéb pénzügyi hivatalok költöztek be. Történetét az épületről szóló előző írásomban ismertettem 1945-ig. 1944-ben bombatalálat miatt az épületet súlyos károk érték, a tetőzet és az épület oldalfalának harmada sérült meg, az első emelet szintje teljesen kiégett. 1946 végén kezdődött meg az épület újjáépítése, rendbehozatala.

A pénzügyi palota és a Bisinger sétány egy 1917-es képeslapon:

Dunántúli Szabad Nép, 1946. november 15.:

Győri Hétfő, 1947. június 23.:

A második világháborús károk helyreállítása, a pénzügyi épület felújítása és egyben kétszintesre átalakítása 1948 májusára fejeződött be. A 25 vállalkozóból 22 volt győri, a helyreállítás végül közel hárommillió forintjába került a pénzügyminisztériumnak.

A korábban egyemeletes, majdnem kétezer négyzetméteres alapterületű épület kétemeletesre átalakításával az összes szint mintegy nyolcezer négyzetméteres hasznosítható területet eredményezett. A hivatalok (pénzügyigazgatóság, számvevőség, adóhivatalok, pénzügyőrség, földmérési felügyelőség) mellett tíz lakást alakítottak ki benne. 1948 júliusában a közélelmezési hivatal is ide költözött a Baross útról. 1948 novemberében nyugdíjazták a pénzügyigazgatót és helyettesét, mert fiaik benzinutalványokat sikkasztottak el, Szilágyi Tamás lett a pénzügyigazgató. 1949-től a pénzügyi közigazgatást államosították és átszervezték.

Győri Hétfő, 1948. január 11.:

Győrmegyei Hírlap, 1948. június 3.:

Győrmegyei Hírlap, 1948. november 19.:

Az 1956-os forradalom elbukása után a pénzügyi palota épülete elől kocsik sora vitte nyugatra az emigrálók tömegeit. Már 1956 novemberében az épületben felállították a határon elfogott és visszairányított, valamint Ausztriából visszatért menekültek gyűjtőtelepét. A pénzügyi palotába elhelyezett embereket a belügyminisztérium igazoltató csoportja hallgatta ki, és döntött sorsuk fölött. Maros József 1956. november 27-i naplóbejegyzése szerint itt „jelenleg már több mint ezer ember tartózkodik... vizsgálatban lévők kb. kétszáz fős csoportja ma kitört az épületből, és ismét Nyugat felé ment. Az elfogott menekültek deportálástól félnek.”

A volt pénzügyi palotában felállított vöröskeresztes szállás ekkora tömeg (naponta mintegy kétszáz embert hoztak ide) ellátására nem volt alkalmas, kevés élelem, gyógyszer jutott, és nagy zsúfoltság alakult ki. Szakolczai Attila írta az 1956. Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében című művében: „A városi tanács rendszeresen ellenőrizte a hazatelepítő központot, további gyógyszert és segélyt igényelt az épület kezelését átvevő Belügyminisztériumtól, és ide irányították a külföldről érkező segélyek egy részét is.”

Hazánk, 1956. november 29.:

Hazánk, 1956. december 4.:

1957-től 1972-ig az épület katonai objektum volt: karhatalmista laktanyát helyeztek el benne, és itt működött a Katonai Ügyészség, valamint a győri munkásőrség is. Az új karhatalmi szervezetet az 1956-os forradalom bukása után kezdték szervezni. Feladatuk a közbiztonság megszilárdítása, valamint a fontosabb objektumok őrzése volt. Gyakorlatilag a politikai párt-hatalom szolgálatában álltak, egységeik a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek részeként az 1957-ben létrehozott Karhatalmi Parancsnokság alá tartoztak. A BM átszervezését követően Budapesten 1 karhatalmi ezredet, és hat városban (Szombathely, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs után végül Győrött is) karhatalmi zászlóaljat állítottak fel. Kezdetben a karhatalmistákat katonai téli öltözettel („pufajkával”) öltöztették fel, mert a szervezéskor csak ebből állt rendelkezésre megfelelő mennyiség, 1958-tól azonban fokozatosan új egyenruhával látták el őket. A karhatalmi alakulatokat fokozatosan hivatásos állományú tisztekkel töltötték fel, és azokat végül mint készenléti erőket illesztették be a magyar hadsereg és rendőrség hadrendjébe. 1971-es döntés alapján a karhatalmi feladatok nagy része a rendőrség hatáskörébe került, ezért 1972-től megszűntették a BM karhatalom szervezeteit, így a győri karhatalmi zászlóaljat is.

Kisalföld, 1956. november 22.:

Hazánk, 1956. november 29.:

Karhatalmista sapka és jelvény:

Az 1956-os forradalom után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 13. törvényerejű rendelete alapján jött létre a szocialista rend védelmére az önkéntesekből álló fegyveres testület, a munkásőrség. A szervezetileg a belügyminisztérium alá tartozott munkásőrséget a honvédség patronálta és fegyverezte fel. A volt pénzügyi palotában 1957. március 9-én 350 fővel alakult meg a győri munkásőrség, mely három századra tagolódott (az első főleg Vagongyári munkásokból, a második szerszámgépgyári, kisalföldi gépgyári, öntödei alkalmazottakból és a 400-as szakmunkásképző oktatóiból állt, a harmadik sok pártfunkcionáriust tömörített a megyei és városi pártbizottságból). Alakuláskor a Győr-Sopron megyei munkásőrség parancsnoka (1957. március 10-től) Kőhegyi Béla tartalékos őrnagy, a főleg vagongyári dolgozókból álló városi 1. zászlóalj vezetője 1957. március 5-től Markotics Lajos százados lett. A győri munkásőregység Németh László János nevét vette fel.

A munkásőrök kezdetben havi két foglalkozáson, később félévente háromnapos kiképzésen vettek részt. Egyenruhájuk sötétkék volt, siltes sapkával. Fegyverzetük vegyes (karabélyok, szovjet géppisztolyok, TT pisztolyok, csehszlovák zbrojovkák, 6,5 mm-es pisztolyok), melyeknek használatát gyakorlatokon sajátították el. A karhatalmista laktanya megszüntetése után, 1972 végétől a munkásőrségé volt a pénzügyi palota első emeletén a Tanácsköztársaság úti és a Gárdonyi úti szárny, az alagsorban a Gárdonyi út felé eső rész, valamint az udvar és az udvari melléképületek használati joga is. Közlekedésre a Tanácsköztársaság út felőli nagy kaput jelölték ki nekik, ezen kívül használhatták a főbejárat melletti bal oldalú közös kaput, és nekik engedélyezték a Katonai Ügyészség és Bíróság számára kijelölt Árpád úti nagy kapu használatát is. Később a munkásőrség helyére – átépítés, felújítás után – a Pattantyús Ábrahám Imre Szakközépiskola 100 fős fiú kollégiuma került. A félkatonai szervezetet az 1989. évi XXX. törvénnyel 1989. október 20-án jogutód nélkül szüntették meg.

Kisalföld, 1957. március 12.:

Az első győri munkásőrök zászlóavatása, 1957:

Az épület alaprajza 1972 januárjából:

Az épület első emeletének és alagsorának alaprajza 1972-ből:

Munkásőr sapka és egyenruha:

Nagy és kis kapuk a Tanácsköztársaság út felől:

1972-73-ban az épületet átépítették az eddigi két intézmény (Karhatalmista laktanya és Munkásőrség) helyett öt intézmény (Munkásőrség, Katonai Bíróság, Tanítóképző Kollégiuma, KISZ Bizottság, Hírlapkiadó Vállalat) számára. 1972. október 11-én kelt Palme Rudolf építés tervező műszaki leírása, mely részletesen ismerteti az U alakú, négyszintes (alagsor, földszint, első és második emelet), lapos tetős épületben elhelyezendő szervezetek, intézmények helyét.

A Megyei KISZ Bizottság az épület második emeletén a Tanácsköztársaság úti és a Gárdonyi úti szárny egy részét, valamint az alagsorban a Tanácsköztársaság út felőli bejárattól jobbra, az udvar felé eső két helyiséget kapta meg használatra. 1973-ban költözött be a pártházból a volt pénzügyi palota épületébe, és az 1989. április 22-i megszűnéséig működött itt a Megyei KISZ Bizottság.

Az épület földszintjének és második emeletének alaprajza 1972 októberéből:

A Hírlapkiadó Vállalat a földszinten a Tanácsköztársaság út felőli bejárattól jobbra eső részen, a második emelet Gárdonyi-Árpád út felőli részen kapott helyiségeket és az alagsorban három raktárt. Ide költözött át a Kisalföld szerkesztősége is 1974. november 28-án a második emeletre, másnaptól már impresszumában ezzel az új címmel jelent meg a megye egyetlen napilapja. Puskás Csaba, a Kisalföld főszerkesztője 1986. április 20-án nyitotta meg a Rát Mátyás Újságíró Klubot a pénzügyi palota épületének földszintjén, amely 1990-ig működött itt a hirdetésfelvevő iroda mellett. 1996. december 9-én adták át a Kisalföld Kiadó Kft. és a Pressprint Kft. új épületét az Újlak utcában, melybe 1997. február 1-én költözött át.

Fénykép a Gárdonyi utca – Tanácsköztársaság út sarki, Kisalföld feliratú épületrészről (Régi Győr Facebook-oldala):

A Kisalföld szerkesztősége elköltözött az épületből (Kisalföld, 1997. január 31.):

Az MSZMP Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága 1971. november 9-i ülésén döntött arról, hogy a Tanácsköztársaság út 51. számú épületben 800 négyzetméteres részt kaphasson az állandó helyhiánnyal küzdő Tanítóképző diákjainak elhelyezésére, valamint az intézet épületének bővítését is elhatározták. A volt pénzügyi palota Gárdonyi utcai részén a földszinten kapott helyet a Tanítóképző Lánykollégiuma, a kollégiumi szobák mellett egy közös társalgó-éttermet is kialakítottak. Az 1973-74-es tanévtől használták évtizedekig a fiatal lányok ezt a részt. A Tanítóképző kollégiumába később a Révai Miklós Gimnázium diákjait helyezték el. Az épület e része jelenleg üresen áll.

A volt kollégium épülete ma:

A volt kollégium bejárata a mai Szent István útról nyílt:

A Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1986-ban készítette el az épület átalakítási tervét, mely szerint az egykori munkásőrség helyén az alagsorban és az első emeleten egy 100 fős középiskolai fiúkollégiumot helyeznének el a pihenő, oktató és kiszolgáló helyiségekkel. Az 1988-ben módosított tervekből csak az alagsori rész átalakításait végezték el az 1988-1989-es években. 1989-ben e munkák során az épület pincéjében emberi csontokat, koponyát találtak. Az ekkor indult találgatások az ÁVO-s múltat emlegették, de ebben az épületben sohasem volt az Államvédelmi Hivatal győri csoportjának központja, csak az ún. kék-ávósok igen kis (pár fős) irodája az 1950-es években. A régészeti vizsgálat a régi győri temetőből (amelynek a széle ide esett) eredeztette a csontokat. A Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola 1990 novemberében vette használatba az alagsorban kialakított melegítő-konyhát és laboratóriumot.

Az első emeleti szint felújítására csak 1991 végén került sor. Az első emeleti kollégium számára igénybe vehető terület változott, a terveket is e szerint kellett módosítani. A Szent István úti szárnyon jobbra tanuló-oktató szobák kerültek, baloldalra a nevelő szoba, iroda, ügyeleti szoba és könyvtárterem. A Gárdonyi út felőli részen a diákok 8 fős hálószobákban kaptak helyet, rendelkezésükre álltak még betegszobák, egyéb közösségi és mellékhelyiségek. Az 1991. október 25-én keltezett tervdokumentációk kivitelezésekor cserélték ki az alagsorban és az első emeleten a régi ablakokat műanyagra.

Az 1992-től hivatalosan Győr-Moson-Sopron megye Közgyűlésének Diákotthonának nevezett kollégiumban elsősorban a Pattantyús Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola (1963. szeptember 1-től indult jogelődje, a Gárdonyi utcai Gimnázium) diákjai kaptak szállást, Meggyesi József volt az intézmény vezetője.

Az épület homlokzatrajza:

Az épület északi és déli homlokzatrajza, Glaser Ferenc tervrajza 1988-ból:

A diákotthon képe 1996-ból:

Népszava, 1990. március 30.:

A mai épületben még láthatók az egykori kollégiumra utaló feliratok:

Az épület Gárdonyi utcai része az Árpád úttól a Szent István útig nyúlik el:

Az épület Árpád úti részén (Árpád út 58. szám alatt) működött a Katonai Ügyészség és a Katonai Bíróság. Az 1972-ben készült tervek szerint az épület földszintjén a bejárattól balra, valamint az első emeleten kaptak helyet, bár a Katonai Ügyészség már előzőleg is itt működött egészen 2011. december végéig. A Katonai Ügyészség feladata az igazságszolgáltatás részeként különböző bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás volt. A 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye szabályozta az új ügyészségi szervezetet. A katonai ügyészségek 2011. december 31-től megszűntek, szervezetük az ügyészi rendszerbe integrálódott, felügyeletük elkerült a Honvédelmi Minisztériumtól. Az épületben ma is ügyészség működik, a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya.

A Katonai Bíróság (Honvédség Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság Katonai Bíróság) döntött a különböző fegyelemsértésekkel kapcsolatos ügyekben, az épületben 1973-tól 1991-ig működtek. Az 1991. LVI. törvény alapján megszűnt katonai bíróságok feladatait az erre kijelölt megyei (polgári) bíróságok katonai tanácsai vették át.

Népszabadság, 1993. január 19.:

Az ügyészség bejárata az Árpád útról nyílik:

Az épület romos homlokzata:

Az épület az Árpád út felől:

Még sok adalék kerülhet elő a közelmúlt kutatása során az egykori pénzügyi palota épületével és használóival kapcsolatban. Az eddigi adatok szerint az 1980-as évek vége felé az épület Szent István út felőli részén kapott helyet a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete is, amely innen a Szent István út 49. szám alá költözött el, valamint a megyei adóhivatal (APEH) irodái is itt voltak a Liszt Ferenc utcai megyeházba áttelepülésük előtt.

Táblák és feliratok a nagykaputól jobbra nyíló lépcsőház falán:

A rendszerváltás és privatizáció megváltoztatta az épület tulajdonviszonyait, használatát, és nagyban befolyásolta állapotát is. Az egykor impozáns palota egyre leromlottabb állapotba került; felújítása nagy összegeket igényelne, amelyet eddig senki nem vállalt fel. Jelenleg sok (tíznél is több) tulajdonosa van az épületnek, így az Államkincstáron kívül a győri városi és megyei önkormányzat is, de a többségi tulajdont értesülésem szerint egy oroszlányi cég (Párkány Kft.) birtokolja. Az épület Árpád úti részén a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya, a Szent István út felől a Magyar Bazár Szerkesztősége működik, illetve irodákat bérelnek, de az épület nagy része üresen áll, és az állapota folyamatosan romlik.

A jelen képei:

Az épület udvara:

A nagy kapu melletti bal oldali bejárat:

A nagy kapu melletti jobb oldali bejárat:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Kőhegyi Erika: A munkásőrség megalakulása és fejlődése Győrben. Kézirat, 1987.

Csiszár Zita: A munkásőrség születése. Kézirat, 1983.

Győr, az iskolaváros 1996. Szerk. Boros Bálint, Olaszi Imre. Győr, 1996.

Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006.

Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006. Győr, 2007.

Forró János: A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhartalom és a Készenléti Rendőri Ezred. In: Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), 2011. 23. sz. p. 36-59.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Helyismereti Gyűjteményéből származnak, az épület eredeti tervrajzai pedig a Győri Városi Levéltár Műszaki Részlegében találhatóak, valamint a szerző saját felvételei.

Köszönetet szeretnék mondani a győri levéltár műszaki részlege munkatársainak, Pálfi Károlynak és Borbély Jánosnak az építési dokumentációkért (15-16. kép, 24-25. számú képek), Nagy Istvánnak (2. számú kép) és Kozma Endrének (20. számú képek) segítségükért.

Helytörténeti kalandozások 104.

A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig

A 112 éves győri, napjainkban már omladozó vakolatú pénzügyi palota egykor a város impozáns épülete volt. A mai Szent István út, Gárdonyi Géza utca és Árpád út övezte hatalmas épülettömbben kaptak otthont a korábban alkalmatlan helyiségekben működő állami adó-, vám- és egyéb pénzügyi hivatalok.

A 19. század végén a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság hivatalai a győri vármegyeháza épületében működtek, és Győr-Moson vármegyére, valamint Győr szabad királyi város területére terjedt ki a hatókörük. 1895 októberében Netkovszky Adolf került a győri pénzügyigazgatóság élére, aki a hatékonyabb munkavégzést, annak feltételeinek biztosítását szorgalmazta. A győri pénzügyigazgatóság szervezetéhez tartozott az adóhivatal és vámügyőrség mellett a számvevőség is. Netkovszky Adolf működésének első évében a győri pénzügyigazgatóság már naprakésszé vált az „anyagfeldolgozásban”, és méltányos eljárásokat folytatott a kincstár érdekeinek megóvásáért. 1896 júniusában a pénzügyi hivatalvezetőt előléptették, megkapta a királyi tanácsosi címet. Netkovszky 1908-ig terjedő vezetői időszaka alatt készült el a győri kincstári hivatalok monumentális, közös épülete, a győri pénzügyi palota, mely a 19. század végén országosan megindult, látványos középületek építésének folyamatába illeszkedett.

Győri Közlöny, 1895. október 24.:

1900 márciusában a városvezetés a pénzügyminisztérium megkeresésére Győr másik részén, a kereskedelmi székház épületével szemben biztosított területet a felépítendő győri pénzügyi igazgatóság és a hozzá tartozó hivatalok számára. A tervek szerint még 1900-ban szerették volna megkezdeni az építkezést. A pénzügyminisztérium Zobel Lajos budapesti építészt bízta meg a középület megtervezésével, aki ez időben sorozatban pénzügyi palotákat és más pénzügyi épületeket (pl. a pápai dohánygyárat 1894-ben, 1902-1903-ban a gyulai pénzügyi palotát) tervezett. Megyénkben ő készítette Exler Jenő építésszel az 1924-25-ben felépített soproni pénzügyi palota terveit is.

1901 novemberében a pénzügyi palota korábban kijelölt építési telkét a város a Vásártér melletti területre cserélte el. A pénzügyminisztérium 1902 novemberében a tervezett 430 ezer koronás építkezésre az 1903-as költségvetésben 260 ezer koronát irányozott elő, a hiányzó összeget a következő évi keretből ígérte. Az építkezés szükséges és hasznos hosszú távú beruházás volt, mert miként a korabeli sajtóban megjelent: „Egészségtelen és a hivatalos használatra nem alkalmas bérelt helyiségek helyett a jövőben díszes, modern épületbe lesznek elhelyezve a győri pénzügyi hivatalok”.

Dunántúli Hírlap, 1900. március 18.:

Dunántúli Hírlap, 1902. november 6.:

Zobel Lajos arcképe (forrás: Tolnai Világlapja, 1916. 7. sz. február 18.):

Zobel Lajos budapesti építész elkészítette a mélyített földszinttel ellátott hatalmas, egyemeletes épület terveit. A győri pénzügyi palota alagsor, földszint, emelet és padlás-tetőszerkezet tervrajzát 1903. február 23-án a városi tanács jóváhagyta, építését engedélyezte. Welisch Hugó budapesti mérnök, vállalkozó kivitelezte az építkezést, és – a korban szokatlan módon – a tervezett költségeken belül is maradt az épület megvalósítása. Bár a Pesti Naplóban megjelent 1903. május 16-i hír szerint a pénzügyi palota építkezésénél mintegy 50 kőműves sztrájkja hátráltatta a munkát, mégis egy év alatt felépült az akkori Vásártér és Fácán út mellett a nagyméretű hivatali épület. A győri pénzügyi palota méretét jelzi, hogy több mint 3300 négyzetméteres telken helyezkedett el a 2054 négyzetméteres alapterületű létesítmény. A hivatalos helyiségek mellett magánlakásokat, raktárakat is kialakítottak benne. A Vásártér és a Fácán út felől a földszinten dohányáruraktár, az Árpád út felől a vámhivatal raktárai kaptak helyet. A Vásártér felőli főbejárat vörösmárvánnyal burkolt oszlopai, két oldali lépcsősora tekintélyt sugároztak.

Győri Hírlap, 1904. január 1.:

A győri pénzügyi palota homlokzatrajza 1903-ból:

A győri pénzügyi palota metszetrajzai 1903-ból:

A győri pénzügyi palota metszetrajzai 1903-ból:

Győri címtár, 1904:

Az 1904. április 20-án átadott pénzügyi palotába már másnap beköltözött az adóhivatal. A hónap végéig áthurcolkodott az egyemeletes új épületbe a pénzügyi hivatalok nagy része, a pénzügyőri biztosság, a számvevőség is, később pedig a fővámhivatal és a dohányáruraktár is. Több hónap múlva, csak 1904 októberében sikerült az épületet telefonnal is felszerelni, ekkor két telefonvonalon lehetett az épületben működő hivatalokat elérni: 95-ös számon a pénzügyigazgatóságot, a 336-on a számvevőséget.

Győri Vasárnapi Újság, 1904. március 13.:

Győri Vasárnapi Újság, 1904. április 24.:

Dunántúli Hírlap, 1904. április 28.:

Képeslapok a győri pénzügyi palotáról:

1906 decemberében a pénzügyminiszter elhatározta, hogy 1907 májusától Győrött kataszteri felügyelőséget létesít mintegy 30 hivatalnokkal, amelyet egyelőre szintén a pénzügyi palotában helyezett el. Netkovszky Adolf pénzügyigazgató, királyi tanácsos 1908 áprilisában vonult nyugdíjba. Ez év végén a pénzügyminisztérium soron kívül mintegy 11 ezer koronát költött a győri pénzügyi palota épületére. Ekkor a pince nyirkossága miatt az alagsort utólagosan szigetelték, alapozták, a szomszédos telkek vízelvezetését is megoldották, valamint bővítették a vámáruraktárt, az épület udvarának egy részét is raktárnak alakították ki.

Dunántúli Hírlap, 1906. december 16.:

1909 decemberétől került Solymássy Ágoston áthelyezéssel a győri pénzügyigazgatóság élére. Ekkor pár hónapon belül a pénzügyi palota régi győri hivatalnokgárdájának egy része kicserélődött, mert az új vezető hozta magával a korábbi barátait és kedveltjeit, a több évtizede itt élt tisztviselőket pedig áthelyeztette más településre, ami elégedetlenséget szült. Solymássy Ágoston nagy tapasztalattal bíró szakemberként legyőzte a helyi ellenállást, és kivívta helyét a városi társadalmi életben. A Győrött 1913. szeptember 20. és 22. között megrendezésre került állami tisztviselők IV. országos kongresszusának szervezésében jelentős részt vállalt Solymássy egyesületi elnök, pénzügyigazgató. Az első világháború alatt a pénzügyigazgatóság feladata volt a bevezetett új adók (hadijövedelem-, vagyon- és hadinyereség-adók) beszedése, nyilvántartása is.

Előzetes az 1913-as győri államtisztviselők országos kongresszusáról (Dunántúli Hírlap, 1913. szeptember 18.):

Győr nevezetes épületei: a vasútállomás, a pénzügyi palota és a Lloyd-épület (a Borovszky Samu-féle kötet illusztrációja):

1915-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki Solymássy Ágostont (Dunántúli Hírlap, 1915. április 24.):

A pénzügyi palota épületének átalakítása a következő pénzügyigazgató, Kvirsfeld László (szül. 1868) nevéhez köthető. Kvirsfeld László királyi tanácsos nagy gyakorlattal rendelkező tisztviselő volt, aki állami hivatalnokságát még 1893-ban kezdte meg, és 1919-ig a pozsonyi pénzügyigazgatóságot vezette. A határváltozások miatt menekültté váló tisztviselő a győri pénzügyigazgatósághoz került, és 1922-ben nevezték ki pénzügyigazgatónak.

Kvirsfeld László 1922 nyarán javasolta a pénzügyi palota Fácán úti részének kétemeletesre való bővítését, átépítését. Elképzelése szerint így a hivatalok zsúfoltságán is enyhíteni lehet, valamint több menekült pénzügyi tisztviselőnek lakást tudnának biztosítani. 1922. november 14-én kezdődtek meg a munkálatok, 14 millió koronáért a budapesti Lázár és Társa cég végezte az átalakításokat. Az utcai frontról nem is látszó szintbővítés az udvar felé nyíló, alacsonyabb magasságú, üvegablakok sorával tágított teret eredményezett. Az itt kialakított szinten 11 szoba, két előszoba és egy mellékhelyiség kapott helyet, az első emeletről ide költöztették fel a számvevőséget. 1923. május 25-ére átadták a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság Fácán (Gárdonyi) utcai megemelt épületszárnyát. Már egy hónapon belül kiderült, hogy az építők nem megfelelő munkát végeztek a tetőzet visszarakásakor, mely nem jól zárt. Június 22-én az épület beázott, három emeleti szobát öntött el a víz, megsérült a vakolat, a bútorzat és az iratok, a hibát javítani kellett. 1927. szeptember 20-án újabb átalakítással a második emeleten rajztermek, raktárak, kezelői, hivatalfőnöki, vendég- és szolga szobák lettek.

Kvirsfeld László arcképe:

Győri Hírlap, 1922. december 7.:

Győri Hírlap, 1923. május 26.:

Győri Hírlap, 1923. június 23.:

Illusztráció a Győr szabad kir. város és megye című kiadványból, 1926-ból:

Glück József fényképe a Vilmos császár útról:

Czirner Ödön 1933 februárjától került a győri pénzügyigazgatóság élére. A német származású, de ízig-vérig magyar érzelmű, református vallású pénzügyhivatalnokot Sopronból helyezték át először ideiglenes pénzügyigazgatónak, majd 1934 augusztusától véglegesítették. 1936-ban a győri pénzügyi palotába jöttek tanulmányozni az országos pénzügyi vezetők a Czirner Ödön által kidolgozott új kartotékrendszert, mely lehetővé tette az adók pontos nyilvántartását. A pénzügyminisztérium engedélyezte ennek a rendszernek először csak Győr és Moson vármegyére terjedő kipróbálását. A hivatalvezető 1937 júliusában miniszteri tanácsos címet kapott érdemeiért. Czirner Ödön racionalizáló, új eljárásának sikerét látva a pénzügyminisztérium ezt 1938-ban országos szinten is bevezette.

A pénzügyi palota melletti vásártéren nagy forgalmat bonyolítottak le, így például az 1939-es úrnapi kirakodó- és állatvásárra 508 ló, 1035 szarvasmarha, 1188 apró állatot hajtottak ide.

Czirner Ödön, aki 1879-ben a székelyföldi Nagyenyeden született, 1940 szeptemberében, Erdély visszafoglalásakor ünnepi díszkivilágítást rendezett a győri pénzügyi palota hatalmas épületének főbejárati, Szent István úti első emeletén, ahol családjával lakott. A trombózison átesett, egyik lábára megbénult pénzügyigazgatót 1941. augusztus 21-én váratlanul érte a halál.

Czirner Ödön kinevezése (Dunántúli Hírlap, 1933. január 8.):

A pénzügyi palota Árpád út felőli homlokzata a Vilmos császár (ma Szent István) úti homlokzat szinte azonos mása:

Győri Hírlap, 1936. december 30.:

A pénzügyi palota a Vilmos császár út felől egy 1920-as évekbeli képeslapon:

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. szeptember 13.:

Czirner Ödön utóda 1941 decemberétől az addigi „örökös” helyettes, Lapacher Károly lett. Lapacher kinevezésekor már harminc éve dolgozott pénzügyi tisztviselőként. 1911-ben Pozsonyban kezdte pályáját, azonban 1919-ben a cseh fennhatóságnak nem volt hajlandó esküt tenni, ezért menekülnie kellett. 1921-től a győri pénzügyigazgatóságon dolgozott, 1930-tól mint pénzügyigazgató-helyettes. Magyarsága mellett kiálló keresztény ember volt, aki főleg adózási területen publikált. A háborús években is igyekezett ellátni a rárótt feladatokat. Így aztán 1944 áprilisában Győrből, illetve Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéből a zsidó lakosságtól elvett, beszolgáltatásra ítélt vagyontárgyak begyűjtetésének hálatlan feladatát is megszervezte. Berendelt tanítók és tanítónők végezték a mintegy kétezernyi bejelentésről a jegyzékek felvételét, a vagyontárgyakat a pénzügyi palota szobáiban, pincéjében helyezték, raktározták el. 1944 szeptemberében miniszteri rendelet alapján megkezdődött a győri zsidó üzletek árukészletének, teljes berendezésének kiárusítása. Az 1944. szeptember 20-i légitámadás során az épületet súlyos károk érték, a tetőzet és az oldalfal harmada megsérült, az első emeleti szint teljesen kiégett. 1944 novemberének végén még megkezdődött a lebombázott volt zsidó otthonokból a kályhák és tűzhelyek begyűjtése a pénzügyigazgatáson keresztül, amelyeket a rászorultaknak osztottak ki. 1944 decemberében a nyilas hatalom uralomra kerülésekor Koller Jenő győri polgármesterrel együtt Lapacher Károly is lemondott állásáról, és nyugdíjazását kérte. A lebombázott pénzügyi palota helyreállítása 1946-ban kezdődött csak meg.

Lapacher Károly arcképe:

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. december 3.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1944. május 7.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1944. szeptember 1.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1944. november 25.:

Dunántúli Hírlap, 1944. december 2.:

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:

Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek. Szerk. Palatinus József-Halász Imre. Győr : Pohárnik Pál és Társa Könyvnyomdája, 1931. 332 p. : ill.

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr... város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre / főszerk. Kerekes Sámuel ; szerk. Enyedy Barnabás. Budapest : Kerekes Sámuel Szerkesztőség és Kiadóhivatal, [1930]. VII, 584 p.

Perger Gyula: A pusztulás képei : Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásairól. Győr : Xantus János Múzeum, 2010. 359 p.

Győr, 1539-1939 / szöveg Winkler Gábor ; könyvtervező Kurcsis László ; forrásjegyz. összeáll. Horváth József . Győr : Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, 1998.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Helyismereti Gyűjteményéből származnak, az épület eredeti tervrajzai pedig a Győri Városi Levéltár Műszaki Részlegében találhatók.

Köszönetet szeretnék mondani a győri levéltár munkatársainak, Borbély Jánosnak és Pálfi Károlynak (7-9. számú képek), valamint Kozma Endrének (Régi Győr Facebook-oldal, 15-16. számú képek) segítségükért!