Üdvözlet Beledről, 1967-ből!
könyv, film, zene, rendezvény egy helyen
2016. április 29., péntek
2016. április 28., csütörtök
Helytörténeti kalandozások 81.
A győri Petőfi-szobor
az Eötvös parkban
1961-ben Győr Város Tanácsa a Magyar Népköztársaság
Képzőművészeti Alapjának hat köztéri szobor elkészítésére adott megrendelést,
melyet neves budapesti művészekkel készítettek el. Ezek között volt Kiss István Petőfi Sándor szobra is. (A
címlapkép Orbánné dr. Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások című
könyvéből származik)
Petőfi Sándor és Győr kapcsolata igencsak közismert. 1847.
január 2-án jelent meg a Vaterland
című lap folytatásaként a Hazánk
kereskedelmi és szépirodalmi folyóirat, melynek első számában jelent meg Petőfi
Csalogányok
és pacsirták című verse. A költő és a lap kiadójának, Dr. Kovács Pálnak kapcsolata jóval
korábbra nyúlt vissza: 1841-ben találkoztak először, mikor a pápai református
főiskola növendékei által írt balladák elbírálására kérték fel Kovács Pált és Czuczor Gergelyt. A munkák közül egyetlen
emelkedett ki, melyet 2 arannyal jutalmaztak. Később – mikor az író nevét rejtő
borítékot felnyitották – derült csak ki, hogy a jutalmazott ballada írójának
neve Petrovics Sándor.
Hatvany Lajos: Így
élt Petőfi (Budapest, 1967, 383. oldal):
A történtek után, 1843 tavaszán Petőfi felkereste Kovács
Pált, melyről a hírlapíró így számolt be (Hatvany Lajos: Így élt Petőfi; Budapest,
1967, 459. oldal):
Később többször is megfordult a városban, a Hazánkban számos verse jelent meg.
1961-ben tudósított először a Kisalföld arról, hogy Kiss
István szobrászművész megbízást kapott egy Petőfi Sándort ábrázoló szobor
elkészítésére, melyet a következő évben állítanának fel. A 2 méter 60
centiméter magas bronzszobrot az Eötvös
parkban, a Kazinczy Gimnáziummal
szemben kívánták elhelyezni. A felállítás előtt átrendezték a parkot anélkül,
hogy egyetlen fát is kivágtak volna. A tér átrendezése Schmidl Ferenc fővárosi építészmérnök tervei alapján valósult meg. A
szoborhoz 30 méter hosszú, enyhén emelkedő mészkőlapból kirakott út vezetett.
1962 márciusában már arról olvashattunk, hogy Kiss István szobrászművész budapesti
műtermében megtartották a városunk számára készülő Petőfi-szobor agyagmodelljének bírálatát. A szobor arcmásának
megmintázásához felkérték tanácsadásra Dienes
Andrást, az Irodalomtörténeti Intézet
munkatársát, az ismert Petőfi-kutatót.
Kisalföld, 1962. március 23.:
Ugyanebben az évben, a lap májusi számának hírek rovatában
már arról olvashatunk, hogy a szobor öntés alatt van, és készítik a parkban a
helyét.
Kisalföld, 1962. május 25.:
Júliusban elkészítették az Eötvös parkban felállítandó szobor
talapzatát.
Kisalföld, 1962. július 12.:
A napilap az augusztusi utolsó számában, a rövid hírek rovatban
tudósított arról, hogy az Eötvös téren augusztus 30-ra virradóra felállították
a Petőfi-szobrot.
Kisalföld, 1962. augusztus 31.:
A szobor felavatására szeptember 15-én került sor. Az
ünnepségen megjelentek a városi tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront
küldöttei is. Ezenfelül valamennyi helyi iskola képviseltette magát egy-egy
osztállyal. A Himnusz elhangzása után
Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront
elnöke emlékezett meg Petőfi Sándor
irodalmi munkásságáról, majd a Kazinczy
Ferenc Gimnázium énekkara énekelte el a Feltámadott
a tenger című kórusművet. Ezután került sor a koszorúzásra. Végül Peczkay Endre, a Kisfaludy Színház művésze elszavalta Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeményét. Minderről a helyi
napilap az első oldalon tudósított.
Kisalföld, 1962. szeptember 16.:
Salamon Nándor a Győri Műsorban így írt a szoborról: „A
szeszélyes alakú mészkövekből rakott út végén nyúlánk bronzalak lépdel. Karjai,
lábai ellentétesen mozdulnak el a test tengelyétől, erőteljes, lendületes
mozgást kölcsönözve a szobornak. Kitárt nyakú, alig jelzett zsinóroktól összefogott
ing alatt rajzolódik ki izmos törzse. Lábára feszes nadrág, rövid szárú csizma
simul. Enyhén nyújtott nyakon elszánt tekintetű fej ül. A csontos arc mélyén
magabiztos, jövőbe látó szem formái rajzolódnak ki. Egész mozdulatában,
fejtartásában, az ujjak játékában van valami, a várakozás feszültségéből
származó keménység. Kevés, műtörténeti szempontból jelentős szobrunk egyike e
büszke bronzfigura.”
„…a szobrász a költő megmintázása közben Ferenczy Béni új
értelmezésű Petőfi-ábrázolását követte, de továbblépett az egyszerűsítés, a jelképpé
nemesítés útján. A mozgás erőteljesebb, magabiztosabb. A kellékek
alkalmazásakor beéri a jelzéssel (zsinórok), vagy egyszerűen elhagyja azokat
(pl. a kard). A portré a közel három méter magasban is meggyőző erejű, hiteles.
Az akadémikus posztamensről lelépő poéta emberközelibb, természetesebb
megformálásának vagyunk tanúi, az ifjúság hitét egész lényében, magatartásában
hordozó jelképnek befogadói. … A mintázás bizonyos kettősségről árulkodik. A fő
tömegek felrakásában, a felület alakításában nagyvonalúan járt el a művész. A
fej és a kezek, kifejező ujjak megalkotása részletgazdagabb. Ez egyféle
feszültséget teremt az egész művön belül, ugyanakkor fokozza a szoborrészek
kifejező erejét.”
Az Eötvös ligetben
elhelyezett Petőfi-szobor mellett
nap mint nap fiatalok százai haladnak el, melyhez számos diákhagyomány fűződik.
Bedő Mónika
Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő:
Szobrokkal és domborművekkel gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. márc. 23. p.
4.
Győri szobrok. In:
Kisalföld, 1962. máj. 25. p. 6.
Hat szobrot készített
Győrnek a Képzőművészeti alap – Tejfölt áruló asszony, Petőfi szobor és más
érdekességek. In: Kisalföld, 1961. okt. 27. p. 2.
Hatvany Lajos: Így élt
Petőfi. Budapest, 1967.
Orbánné Horváth Márta:
Emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006. p. 71.
Öt szoborral
gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. júl. 12. p. 6.
Pernesz Gyula: Petőfi
és Győr. Győr, 1972. 35 p.
Petőfi szobor Győrött.
In: Kisalföld, 1962. aug. 31. p. 6.
Petőfi-szobrot avattak
Győrött. In: Kisalföld, 1962. szept. 16. p. 1.
Salamon Nándor:
Szobornézőben (2) – Kiss István: Petőfi, 1963. In: Győri Műsor, 1977. (dec.) p.
21.
Salamon Nándor: a
hónap műtárgya: Kiss István: Petőfi. In: Győri műsor, 1983. nov. p. 13.
Szabó Ernő, P.: Elvek
és alkotások – Beszélgetés Kiss István szobrászművésszel. In: Kisalföld, 1985.
nov. 7. p. 12.
2016. április 27., szerda
Ngugi Wa Thiong’o: Közöttünk a folyó - könyvajánló
Április 11-től kapható a Tarandus Kiadó 2010-es Irodalmi Nobel-díj jelöltjénekKözöttünk a folyó című regénye. Az afrikai írópápának is nevezett, 79. életévében járóNgugi Wa Thiong’o 1965-ben írt könyve „ritka tulajdonságokat vonultat fel: visszafogott, okos és érzékeny.” – mondta róla a The Times Literary Supplement, a The Guardian pedig nemes egyszerűséggel úgy minősíti a szerzőt, mint „az elementáris változás páratlan krónikása”.
A Közöttünk a folyó varázslatos, balladisztikus történet. Angolul is őrzi a gikuju (gikuyu vagy kikuyu) nyelv vélhető tömörségét. Szépségről, szerelemről, az élet völgyéről mesél, miközben feleleveníti a legkegyetlenebb törzsi szokásokat. Nem ítélkezik, érteni segít a sokféleség mélyén az embert, önmagunkat.
Kenyában járunk. A soha ki nem száradó Honia folyó mentén, a zegzugos dombvidéken, ahová a fehér ember még nem merészkedett be. Murungu isten az első férfinak és nőnek adta ezt a termékeny földet, ajándékba. A folyó az élet, itt mártóznak meg lányok és fiúk, a felnőtté avató szertartás, azaz a körülmetélés után. Mert körülmetélik, azaz a fehér ember szerint megcsonkítják a lányokat is. A szent liget és az ősi dombok érintetlenül őrzik a törzsek varázslatait és rítusait. Itt nő fel Waiyaki, a látónak tartott Chege fia és a megtérített Józsué lánya, Nyambura. A dombokon túl pedig ott a síkság, Nairobi városa, és a misszió, ahol elítélik a pogány szokásokat.
Nyambura testvére, Muthoni, elszökik az apjától, és önként veti alá magát a szertartásnak, hogy a törzse szokásai szerint nő lehessen. A seb elfertőződik, Muthoni meghal. Waiyaki közben a fehér ember tudását sajátítja el, de csak azért, mert apja arra neveli, akkor győzheti le a fehér embert, ha megismeri. Nagy Tanító lesz, iskolákat épít, élni segít. A dombok felélednek és összecsapnak. Harcol egymással hit és meggyőződés, kereszténység és pogányság, az őslakos és az őt saját földjén megadóztató fehér ember. A fiatalok között szerelem szövődik, de az afrikai Rómeó és Júliának sem jut biztatóbb sors, mint az elődeinek. Vagy mégis? „A föld elcsendesült. Két domb állt egymás mellett, sötétségbe burkolózva. A Honia tovább folyt közöttük, végig az élet völgyén, zúgása a sötét csend fölé emelkedett, hogy Kamenóban és Makuyuban is egészen az emberek szívéig hatoljon.”
Ngugi Wa Thiong’o 2010-es Irodalmi Nobel-díj jelölése kapcsán a The Guardian így fogalmazott: „A kenyai író a legmagasabb elismerést érdemli, művészi teljesítményén felül azért a bátor elhatározásért is, hogy anyanyelvén folytatja az írást”, 2015-ben pedig ismét a három legesélyesebb között emlegették a nevét. A kenyai író, költő, drámaíró, publicista 1938-ban született James Ngugi néven. Kálvinista missziós iskolákban, illetve független anyanyelvi iskolában tanult. Egyetemi tanulmányait Ugandában, majd Angliában végezte, közben különböző újságoknak írt. Első regénye, a Weep Not, Child (1964; Búcsú az éjtől, Európa, 1971) elnyerte az Első Néger Művészeti Fesztivál (Dakar, 1966) nagydíját.
1967-től a Nairobi Egyetem tanára lett, ám 1977-ben politikai okból letartóztatták. A börtönben, vécépapírra írta első gikuju nyelvű regényét, az Ördög a kereszten-t. Emigrálni kényszerült, de az írást az anyanyelvén (is) folytatta, ma a Kaliforniai Egyetemen az International Center for Writing and Translation Intézet vezetője. 2004-ben ismét megpróbált hazatérni, de miután őt és családját is erőszakos támadás érte, visszaköltözött Amerikába. Magyarul eddig két regényét jelentette meg az Európa Kiadó, amelyhez most a Tarandus Kiadó csatlakozott a Közöttünk a folyóval.
A könyv megrendelhető a Tarandus
Kiadó honlapján.
Tarandus Kiadó
2016. április 26., kedd
Vicces újságkivágások Digitális Könyvtárunkból
További érdekességek találhatóak a Megyei Könyvtár Digitális Archívumában!
2016. április 25., hétfő
Programjaink a hétre
Szving magyarul - koncert
Április 25-én (hétfőn)
19.00 órakor intézményünk József Attila Művelődési Házában (Győr,
Móra park 1.) Szving magyarul címmel a
Friends Big Band koncertjén vehetnek részt. A műsor magyar szerzők műveiből
áll össze jazz, rock, funky, blues és „big band stílusban”. A rendezvény előre megvásárolt
regisztrációs jeggyel látogatható! A jegy ára: 100,-Ft.
Barátság megsárgult levelek tükrében - kiállítás
Április 27-én (szerdán)
16.30 órakor a Győrszentiváni Fiókkönyvtár (Ősi u. 1.) szeretettel meghívja
látogatóit a Molnár Vid Bertalan Emléknapok keretében
megrendezésre kerülő kiállítás megnyitójára. A rendezvényt megnyitja dr. Horváth József igazgatóhelyettes. A
kiállítás április 28.-május 6. között
látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.
Apnoé együttes - koncert
Titkok és érdekességek a mindenkori olimpiákról
Április 28-án (csütörtökön)
17.00 órakor a Központi Könyvtár
klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) egy újabb
sporttörténeti előadást hallhatnak. Ezúttal Takács Krisztián történész lesz a vendég, aki beavatja a közönséget
a modern kori olimpiák titkaiba – számtalan érdekességet megosztva
hallgatóságával. A rendezvényre a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt hívunk,
várunk!
Jó tettért jót várj! - mesekuckó
Április 29-én
(pénteken) 17 órakor a Központi Könyvtár
klubjában (Győr, Herman Ottó utca 22., földszint) ismét Mesekuckó lesz. A lurkók a jól ismert Grimm mese színpadi változatát láthatják Károly Szabolcs átiratában. Előadja a Chip Színház. A rendezvény a helyszínen előre megvásárolt 300,- forintos
regisztrációs jeggyel látogatható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
További
rendezvényeinkről az alábbi oldalakon tájékozódhat:
2016. április 22., péntek
Vicces újságkivágások Digitális Könyvtárunkból
További érdekességek találhatóak a Megyei Könyvtár Digitális Archívumában!
2016. április 21., csütörtök
Szabó Lőrinc: Könyv és álom
Éhes
vagy, etetlek, agyam,
egyél,
egyél:
étel
és ital van a könyvben,
rokoni
hús, rokoni vér.
Terülj-asztalkám
és gyümölcskert
a
könyvtár sok dús polc-sora,
egyél,
jó barátok között vagy
s
nemes kéj ez a lakoma!
Persze,
rab voltál mostanában,
követ
rágtál és salakot:
pénzért
dolgoztál!… (bár talán még
az
is hasznos lesz valahogy!),
s
nagyon elfoglaltalak én is,
a
test, sok durva, földi vágy ...
Mindegy,
most ráérsz, s a gyönyörtől
szinte
nyalogatod a szád.
Egyél
csak, bár látnom lehetne,
hogy
tömöd meg a gyomrodat,
hogy
születsz újjá! ... Ugye, ízlik
minden
korty és minden falat?
Ugye,ízlik
a szellemekkel
ez
az égi szeretkezés?
Megszívod
magad, s ez a munka,
ez
neked áldott pihenés.
Pihenj
hát, s frissülj! Nekem is jó,
ami
teneked élvezet:
megtelsz
boldog, rest nyugalommal
aztán
behunyod a szemed,
én
meg lecsavarom a lámpát:
elalszunk
... Már fáradt vagyok ...
Álmodunk,
és belső egünkön
kigyulladnak
a csillagok.
Helytörténeti kalandozások 80.
A győri idegenforgalmi
pavilon története: 1938-1975
Győr központi helyén, a Baross
híd lábánál majdnem négy évtizedig lehetett látni egy jellegzetes, köríves,
beton-üveg épületet, mely egy új iparág – az idegenforgalom – megjelenését reprezentálta. Több elnevezése is
volt: IBUSZ-, MÁVAUT-,
VOLÁN-irodának
is hívták, vagy „gombának” becézték
alakja miatt.
A tér e sarkán 1934-ben a Vashonvéd szobra helyén Pfannl
Egon terve alapján Országzászlótartó
emlékművet építettek fel. Ugyanebben az évben kezdett egyre előtérbe
kerülni a győri idegenforgalom
kérdése.
Mint 1934 májusában megjegyezte az egyik cikkíró: „Látjuk,
amint itt szaladnak el az orrunk előtt a külföldiek, csakhogy ... olyan
körülményeken múlik a győri idegenforgalom, melyeknél sokkal inkább a véletlen
akarata, mint az idegenforgalmi iroda agilitása és élelmessége az irányadó ... az
átvonuló idegenforgalomból lehet ittmaradót teremteni...".
A más hozzáállás, szemlélet kialakításának első lépéseként a
kereskedelmi és iparkamarától Győr saját kezelésébe vette át az idegenforgalmi hivatalt, melynek
felelőse dr. Valló István tanácsos,
helyettese dr. Bay Ferenc városi
főlevéltáros lett. Már az első nagyobb osztrák látogató csoport jelentkezése szállásproblémákat
okozott, a hatszáz vendégből csak négyszázat tudott Győr városa fogadni.
Idegenforgalmi kiadványok, prospektusok, kötetek, ajándéktárgyak sem álltak
rendelkezésre. Így a felállt idegenforgalmi bizottság megállapította, hogy
Szeged példáját ünnepi hete rendezésével nem tudja követni szállodai kapacitás
hiányában, helyette dekoncentrált rendezvények szervezésével tudja időben is
eltolva az átmenő idegenforgalmat egy-egy eseménnyel megállítani.
A Győri Hírlap 1934. július 17-i
tudósítása az idegenforgalmi hivatal átvételéről:
Osztrák látogatók
elhelyezési problémái (Győri Hírlap
1934. augusztus 26.):
A párizsi és berlini
idegenforgalmi hivatal prospektus kérése, melynek Győr nem tudott eleget tenni
(Győri Hírlap, 1934. augusztus 10.):
Már 1934 szeptemberében felmerült a Vashonvéd helyén egy idegenforgalmi
pavilon felállítása, mely akkor még nem valósult meg. Helyén a Turul Hargita Bajtársi Egyesület
kezdeményezésére az Országzászló emlékművet
állították fel 1934. október 21-én. A belvárosban, más helyre tervezte az IBUSZ egy félkör alakban kiugró
idegenforgalmi iroda építését 1935 márciusában, mely a Király és Kovács Pál
utca sarkán állt volna. Ez sem valósult meg. A győri idegenforgalom
fejlesztésében nagy üzleti lehetőséget látó önkormányzat saját kezében szerette
volna az irányítást tartani, és városi tulajdonú épületet akart építtetni.
Valló István tervei
az idegenforgalom fellendítésére (Győri
Hírlap, 1934. szeptember 2.):
Az IBUSZ
irodaalapítási tervei (Győri Hírlap,
1935. március 8.):
Folyamatos sport-, gazdasági- és kulturális rendezvények
vonzották 1935-ben a látogatókat. A nyitóprogram egy nagyszabású lovasnapokkal
összekötött luxuslóvásár volt június
1-2-én, ugyanekkor a Radó téren a Gyöngyösbokrétások
is műsorral készültek, az utcákat kivilágították. A fényes sikerrel záruló
eseményre a soproni filléres vonattal ötszázan jöttek, ezenkívül Budapestről, a
környező hét vármegyéből, Ausztriából érkeztek vendégek. Az idegenforgalmi hivatal
győri levelezőlapok kibocsátását szorgalmazta, és prospektusok készültek.
A város 1936 februárjában 1500 pengő póthitellel támogatta
az idegenforgalom fellendítését. A hivatal a pécsi Zsolnay-gyártól rendelt 1937 januárjában győri emléktárgyként
kétezer darab emblémás hamutartót, melyet üzletekben, kávéházakban, éttermekben
lehetett két pengőért megvásárolni. A balatoni főút kiépítése az
Ausztria-Budapest közti forgalom mellett a helyi nyaraló tömegeket is Győrön át
vezette. Az idegenforgalom érezhető fellendülése Späth Gyula polgármestert meggyőzte, hogy érdemes ebbe az iparágba
befektetni.
1937 decemberében a város döntött az országzászló
áthelyezéséről, és az idegenforgalmi pavilon központi
helyen történő felépítéséről, melynek költségeit 30 ezer pengőre tervezték. Már
1938 januárjában három építész – Rentler
János, Stadler Dezső és Lakatos Kálmán – nyújtott be építési
tervet, melyből az utóbbiét fogadta el az építészeti bizottság. A város az
1938. évi két nagy idegenforgalmi jelentőségű rendezvényre, a győri Eucharisztikus Kongresszusra és a Szent Jobb látogatására gondolva
siettette az építkezést.
Új győri levelezőlap-sorozat
jelenik meg (Győri Hírlap, 1935.
szeptember 4.):
Az idegenforgalmi
pavilon építését eldöntötték (Győri
Nemzeti Hírlap, 1937. december 8.):
Lakatos Kálmán
építész tervrajzát fogadta el az építészeti bizottság (Győri Nemzeti Hírlap,
1938. január 8.):
Az épület alaprajza (megjelent
a Tér és Forma 1938. évi 10.
számában):
Az idegenforgalmi pavilon építése mozgósította a helyi
iparos társadalmat, a munkák elvégzésére 45 pályázat érkezett be, melyet a
sajtó ismertetett. Tízen kaptak megbízást, az építés kivitelezője Nagy Ernő építőmester lett. A modern
épület főhelyisége kb. 100 négyzetméteres fogadóterem középen helyezkedett el,
melyhez mellékhelyiségek, üzletek csatlakoztak két oldalról körbefogva. A
főforgalmi út felőli oldal 34,5 méter hosszú homlokzata megszakítás nélküli
vasvázas üvegfal volt, mely légiessé tette az építményt. A többi oldalfal
téglából készült. A bútorzatot Pápay
Béla asztalosmester készítette cseresznyefából, a bútorszövetet Szabó Éva takácsmester kézi szövésű, színes
erdélyi háziszőttese adta.
Győri vállalkozók
árajánlatai (Győri Nemzeti Hírlap,
1938. február 22.):
Az épület hátulról és
elölről (Tér és Forma, 1938. évi 10.
szám):
Döntés a tényleges
kivitelezőkről (Győri Nemzeti Hírlap,
1938. február 26.):
Az épület bútorzatának
kivitelező reklámhirdetése (Tér és Forma,
1938. évi 10. szám):
Győr városa az állomás jellegű idegenforgalmi szalont az IBUSZ-nak évi 1200 pengőért és a
fenntartási költségek fejében bérbe adta, hogy ott menetjegy- és utazási irodát
tartson fenn, mindamellett a város is jogosult maradt idegenforgalmi szolgálatot
ellátni. A kis üzletekben bérleményként fotó- és dohánybolt kapott helyet. Már
1938 júniusában felépült és megnyílt az idegenforgalmi pavilon, a hivatalos
átadási ünnepséget pedig június 27-én tartották meg.
Valló István
nyilatkozata az idegenforgalmi pavilon építéséről (Győri Nemzeti Hírlap, 1938. március 29.):
A Foto Weinstock
képeslapja 1939 előtt készült:
Megkezdte működését
az idegenforgalmi pavilon (Dunántúli
Hírlap, 1938. június 5.):
Az IBUSZ MÁV menetjegyiroda
nyitvatartása a pavilonban (Győri Nemzeti
Hírlap, 1938. július 10.):
Dobos Gyula fotós
fióküzlete is a pavilonban működött (Győri
Nemzeti Hírlap, 1938. szeptember 20.):
Röszler Károly
képeslapja a győri nevezetességek fotójával:
Az idegenforgalmi
pavilon avatása (Dunántúli Hírlap,
1938. július 3.):
A nemzetközi és belföldi autósforgalom számára központi
helyen épült, látványos új létesítmény villámgyorsan népszerűvé vált. A Szent Jobb látogatásakor külön elsősegélynyújtó
helyet is létesítettek erre az alkalomra.
Sikerült a MÁV
ellenkezését legyőzni, és Győrből is indítottak filléres vonatokat Budapestre.
Az első alkalommal Győrött a nagy túljelentkezés miatt szinte hisztérikus
jelenetek zajlottak le. Az Idegenforgalmi
Pavilon előtt „többszáz főnyi tömeg állott sorban, mint a kommun alatt a
burgonyáért, hogy kiharcoljon magának egy-két jegyet a budapesti filléres
vonatra”. 1939 májusában húszezer új győri prospektus is készült. A beinduló idegenforgalmat
a második világháború vetette vissza, valamint a győri szállodák mennyiségi és
minőségi problémái.
Riport dr. Sármás
Györggyel, az idegenforgalmi pavilon vezetőjével (Győri Nemzeti Hírlap, 1938. július 3.):
Az épület látványa
este (Tér és Forma, 1938. évi 10.
szám):
Filléres vonatok
indítása (Győri Nemzeti Hírlap, 1938.
szeptember 10.):
A paviloni
ajándéküzlet reklámja (Győri Nemzeti
Hírlap, 1940. március 27.):
Kis ajándéküzletek, hírlapárusok megélhetését biztosította a
pavilon. 1944-ben a bombázások után újra működőképes lett az IBUSZ-iroda.
Győri szállodák
állapota (Győri Nemzeti Hírlap, 1940.
április 7.):
Reklámhirdetések a Győri Nemzeti Hírlap számaiból (1941.
december 20., 1943. szeptember 2., 1943. december 29.):
Az Idegenforgalmi
Iroda Nagy József fotóalbumából:
Újranyílt a jegyiroda
(Győri Nemzeti Hírlap, 1944. július
20.):
1945 után az idegenforgalmi pavilon elé egy szovjet hősi
emlékművet állítottak, a hosszú oszlop tetején vörös csillaggal, melyet az
1956-os forradalomban október 25-én a felkelők megrongáltak, ezért 1957-ben
csendben el kellett bontani az épület elől.
Látkép 1957 előtt (Göcsei
Imre: Győr-Sopron megyei képeskönyv
címlapja, megjelent 1958-ban):
Hazánk, 1956. december 4.:
A Volán-iroda az
1960-as években:
Előtte a sarkon
forgalomirányító fülke állt:
A pavilon az 1960-as
évek végén:
1967. május elsejei
ünnepség a pavilon előtt a Tanácsköztársaság úton elvonulókkal:
A pavilon 1971-ben
(Győr képeskönyv kötetből, a fényképeket Meződy Ö. István készítette):
A pavilon 1973-ban (Győr
Megyei Állami Építőipari Vállalat kötetéből):
1975 augusztusában bontották el az épületet, mert a Bisinger
park e részét dísztérré alakították át. Helyére Pátzay Pál Zászlóbontók elnevezésű
„felszabadulási” emlékműve került, melyet a november 7-i nagy ünnepségen
avattak fel.
A pavilon 1974-ben,
Nagy József albumából:
Az IBUSZ-iroda
elköltözött a pavilonból (Kisalföld,
1975. szeptember 6.):
A Pátzay-emlékmű
avatási képe (Kisalföld, 1975.
november 6.):
Némáné Kovács Éva
Felhasznált irodalom:
Dr. Kovács Pál Megyei
Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményében található cím- és
adattárak, útikönyvek, napilapok.
Lakatos Kálmán: Győr
város idegenforgalmi pavilonja. In: Tér és forma, 1938. 10. sz. p.
Szakolczai Attila:
1956 forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006.
Orbánné Horváth Márta:
Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
Kezdetektől
napjainkig. Emlékkönyv a szervezett autóközlekedés Győr-Moson-Sopron megyei
kialakulásának 50. évfordulójára. Szerk. Csiszka Antal, Nagy Béla. Győr,
Kisalföld Volán Közlekedési Részvénytársaság, 2011.
Göcsei Imre.
Győr-Sopron megyei képeskönyv. Győr, 1958.
V. Reismann Marian:
Győr. Fotóalbum. Budapest, 1967.
Győr. Szerk. Finta
Lajos, Markó Ödön. Győr, Győr Városi Tanács, 1971.
Győr képeskönyv. A
fényképeket kész. Meződy Ö. István. Budapest, 1971.
Győr Megyei Állami
Építőipari Vállalat. Szerk. Virág Imre. Győr, 1973.
Az illusztrációk a Dr.
Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának
Helyismereti Gyűjteményéből, képeslapgyűjteményéből, valamint korabeli újságokból származnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)