könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2015. november 30., hétfő

Programajánló

Szabadhegyi Adventi Fények

Szabadhegyen is lesz idén karácsonyváró programsorozat. Koncertek, foglalkozások kapcsán hangolódhatnak rá a legszebb családi ünnepre. A rendezvénysorozat helyszíne a József Attila Művelődési Ház (Győr, Móra park 1.). A program: 

November 30. (hétfő) 19.00 A FRIENDS BIG BAND KONCERTJE
Elővételben vásárolt regisztrációs jeggyel látogatható program.

December 5. (szombat) 16:00 SZABADHEGYI ÜNNEPVÁRÓ CSALÁDI DÉLUTÁN
Kézműves játszóházak, Eszményi Viktória és Heilig Gábor koncertje várja az érdeklődőket.

December 11. (péntek) 18:00 A 75 ÉVES RÁBA DAL- ÉS TÁRSASKÖR ÉS A RÁBA FÚVÓSZENEKAR ADVENTI KONCERTJE 

December 18. (péntek) 17:00 AZ AKKORDEON HARMONIKAZENEKAR KONCERTJE
A rendezvény 100,- forintos regisztrációs jeggyel látogatható.
A jegyek elővételben kaphatók a helyszínen. A programsorozat az Adventi fesztivál rendezvénye.




Terek és tér-képzetek. Könyvbemutató

December 1-jén (kedden) 17 órakor intézményünk Kisfaludy Károly Könyvtárában (Győr, Baross Gábor u. 4.) a Terek és tér-képzetek című, Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában alcímű, Hardi Tamás által szerkesztett kötet bemutatójára kerül sor. A kötetet a szerzők közreműködésével bemutatja: Vörös Ferenc nyelvész, főiskolai tanár. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan! 




 



2015. november 27., péntek

Helytörténeti kalandozások 60.

Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József, a Gárdonyi iskola freskóinak festője


Pandur József festőművész, restaurátor 1888. február 11-én született Győrben. Egyszerű iparos családból származott, édesapja lakatos volt. Gyerekkoráról, kora iskolai életéről keveset tudunk. Tanulmányait Győrben végezte. A négy gimnáziumi év után tanonciskolába járt, és egy győri festőmesternél vállalt munkát.

1911-ben beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Balló Ede tanítványa lett. A főiskola elvégzése után harcolt az első világháborúban, harminc éves volt, amikor leszerelt. Családot alapított, felesége Ranschbauer Anna lett, két gyermekük született, Mária és József. (Tételes életrajza itt olvasható)


A festőművész pályája kezdetén nagyon szegényes körülmények között élt Győrött. Kezdetben Újvárosban, a Bálint Mihály utcában, később 1926-tól Nádorvárosban, a Zrínyi utcában, a város bérházában volt a műterme. Borsos Miklós – aki a főiskolai felvételre készülve tőle vett rajzórákat – így emlékezik rá vissza önéletrajzi írásában: „Szép, fekete szakállas férfi volt, Makart típusú festő”. Tanítványaként már másképp emlékezett rá, addigra csak a fekete kicsi bajusz maradt meg a régi külsőből.


1919-ben festőtársaival megalapította a Győri Képző és Iparművészeti Társulatot, melynek – több tisztség betöltése után – 1938-tól művészeti alelnöke lett. 1920-ban Lóth Józseffel és Albert Andorral együtt mutatkozott be egy közös kiállításon.

Győri Nemzeti Hírlap, 1920. október 10.:

1922-ben megfestette a Tatárjárás című körképét, melyet a Megyeházán állított ki május 27-én.

Az eredeti festményről készült fotó:

Sajnos a kép nem maradt fenn. Miután a nagyméretű festményt (10x4 m) értékesíteni nem tudta, saját maga darabolta fel a vászon újrahasznosítása céljából.

Győri Nemzeti Hírlap, 1922. május 19.:

1925-ben egy hosszabb tanulmányúton Olaszországban járt, melyre Győr szab. kir. város küldte.

Győri Nemzeti Hírlap, 1925. március 15.:

Hazatérve újult erővel látott munkához, több tárlaton is sikeresen szerepelt, és mecénásai is akadtak.

Győri Hírlap, 1925. december 25.:

1925-ben megbízást kapott a győri Lloyd nagytermének freskóinak megfestésére (Csodaszarvas mondája, Bachus felvonulása).

Győri Hírlap, 1925. július 26.:

1926-ban a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat együttes kiállításán megkapta a Nemzeti Szalon díját, a „Mention Honorables”-t. Ezen a kiállításán mutatta be Önarckép és Kovácsműhely című festményeit. Ugyanebben az évben a város bérházában műtermet kapott, és karácsonykor műtermi kiállítást rendezett a képeiből. A győri Hungária kávéház falára festette meg a Hungária freskót, ebben az időben kapta első egyházművészeti megbízását, a csornai prépostság freskójának restaurálását.

Schutzbach (Borsa) Antallal díszítő-festő és berendező vállalatot alapított. Első megrendelésük a győri Gárdonyi Géza polgári iskola számára készült. 1927-ben Pandur megfestette az iskola lépcsőházának falán található nyolc freskót. A sorozat képei a „magyar történelem néhány jeles alakjával különböző korok szellemét idézik”. (Mátyás királyról készült festménye a címlapon látható.)

Szent István király:

Szent László király:

Árpád fejedelem:

A vállalkozás néhány év közös munka után felbomlott. 1928-ban olasz művészekkel együtt állított ki a vármegyeházán.

Győri Nemzeti Hírlap, 1928. október 12.:

Pandur József munkássága a győri egyházmegye egész területére kiterjedt, 18 templomában festett freskókat és oltárképeket. Restaurálással is foglalkozott. 1931-ben Fetser Antal megyéspüspök meghívta a Győregyházmegyei egyházművészeti bizottság tagjai közé. Közben rendszeresen kiállított a győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításain. Csendéleteket és tájképeket festett. Festményei közül kiemelkedik a Cigánytanya és a Kubikusok.

A vidéki festőre felfigyelt a budapesti kritika is. 1928 januárjában a Nemzeti Szalonban rendezett vidék művészeit bemutató kiállításon a sajtó elismeréssel nyilatkozott róla, és a Kovácsműhely című képe nagy sikert aratott. 1830-ban a győri egyházmegyei kiállításról Somogyi Antal írt méltatást a Győri Szemlében, melyben kiemelte Pandur két festményét.

1934 decemberében a győri Lloydban megrendezett Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat téli kiállításán több művel is szerepelt. Köztük egy önarcképpel, Őszi csendélet című munkájával, 11 akvarellel és a már említett Kubikosok című képével. Ezenkívül több vallásos tárgyú képe is megtekinthető volt; a Napkeleti Bölcsek, az Angyali üdvözlet, a Jó pásztor és a Vihar. Ezen a kiállításon vásárolta meg a Rotary Club Pandur Székesegyházi részletét, melyet a kultúrháznak szándékoztak adni. Nem csak a festményeivel keltett feltűnést Pandur József ezen a tárlaton, szobrászként is bemutatkozott. Rögtön négy művel lepte meg a közönséget, közülük a legismertebb a már kivitelezésre is elfogadott ménfőcsanaki emlékmű. Készítette Hoy Nándor szobrász, 1935-ben. (A kép forrása itt található)


A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat kiállítási bizottsága 1935. október 8-án ülést tartott, melyen az új közgyűlési határozat értelmében a három műtáros helyett titkos szavazással egy műtárost választottak Pandur József személyében. Rá két évre a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat XVIII. közgyűlésén Schima Bandival együtt titkárrá választották.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. január 23.:

1937 áprilisában a városi Kultúrházban megrendezett Tavaszi Kiállítás kapcsán így méltatták a művészt: „Pandur József is fölfelé halad, művészetében egyre elmélyülésre, egységre törekszik, az ábrázolás és kifejezés eszközeiben finomodik, képei nem egyszerű természetmásolások, hanem beszélő hangulatok, amelyek megfogják a szemlélőt”.

1937-ben restaurálási munkálatokat végzett a győri székesegyház Mária-hajójában.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. május 30.:

A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat XX. Jubileumi tárlatán vallásos vonatkozású oltárképekkel jelentkezett. A kiállítás kapcsán így nyilatkozott: „Szokatlanul nívós, magasan felette áll az elmúlt évek tárlatainak. Művészeink kitettek magukért”. (Győri Nemzeti Hírlap, 1939. március 23.)

1939 áprilisában Győrött rendezték az országos jelentőségű művészeti hetek ünnepélyes megnyitóját, amelyhez kapcsolódóan rendezett kiállításon szintén jelentkezett festményekkel neves művészek között.

1940 augusztusában több hónapnyi megfeszített munka után befejezte a nádorvárosi plébániatemplom restaurálását, melyet szívügyének is tekintett, lévén ő maga is nádorvárosinak vallotta magát.

Győri Nemzeti Hírlap, 1940. augusztus 10.:

A templomban végzett munkája mellett új képekkel készült a társulat következő kiállítására is, melyről a Győri Nemzeti Hírlap 1940. november 20-i száma így tudósított:


Pandur József népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a korabeli napilap a lánya esküvőjéről is tudósított.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. február 07.:

1941-ben a győrszigeti plébániatemplomot restaurálta, és a mennyezeti freskókat festette meg.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. augusztus 30.:

Ugyanazon év október 15-én ünnepelte a Kármelita Rend alapítójának, Avilai Szent Teréznek az ünnepét. Ebből az alkalomból kifolyólag a győri kármelita templomban tartott ünnepi szentmise után az elöljáróságok megtekintették Pandur Józsefnek az ünnepre elkészült freskóját.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. október 15.:

Utolsó munkája egy Madonna-kép volt. 1943. május 29-én halt meg Győrött. Halála előtt másfél héttel szállították be a győri Szentháromság kórházba ápolásra, azonban menthetetlen volt. Rövid szenvedés után, szombatra virradóan, 55 éves korában elhunyt. A Győri Nemzeti Hírlapban jelent meg róla nekrológ május 30-án.


A győri köztemető VIII. parcellájában temették el. Halála után a Városi Múzeum kiállítással emlékezett meg a kiváló győri művészről, melyről a Győri Nemzeti Hírlap 1943. szeptember 20-i száma tudósított:


A kiállítás olyan sikeres volt, hogy meg kellett hosszabbítani az időtartamát.

Győri Nemzeti Hírlap, 1943. október 13.:

Tanítványai voltak: Samodai József 1939-1942 között, Gallyas (Goldsand) Frigyes, Pázmándi Bak János, Borsos Miklós, Endrédy György és Illés Árpád is.

Salamon Nándor írásában így emlékezik rá: „Pandur József csak egy, de jelentős festő volt azok közül, akik tettek azért, hogy a „kalmárvárosban” otthonra találjon a művészet. S elinduljon néhány tehetséges ifjú – meghaladva mesterét – a hírnév felé.”

Bedő Mónika

Forrás:
Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944. Győr, Xantus János Múzeum, 1999. 118 p.
Győri életrajzi lexikon. Győr. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. p. 250-251.
A Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat emlék-katalógusa. 1919-1929. Győr. Győri Hírlap, 1929.
Hősi magyar múlt a művészet nyelvén: Pandúr József festménysorozata a győri Gárdonyi Géza Iskolában. Győr. Gárdonyi Ált. Isk., 1996.
Kató Pál: Emlékezzünk régiekről. Pandúr József (1888-1943). In: Kisalföld, 1993. júl. 31. p. 9.
L.B.: Egy méltatlanul elfelejtett győri festőművészről: Történelmi freskók mestere. In: Kisalföld, 1988. febr. 11. p. 5.
Magyar festők és grafikusok adattára: életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkot festő- és grafikusművészekről/...gyűjt... Seregélyi György. Szeged, 1988. p. 464.
Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. Bp., Akad. Kiadó, p. 688.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona: építészek, szobrászok, festők, műgyűjtők, művészeti írók: XVI-XX. század: A-Z. Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, 1998. p. 231-232.
Salamon Nándor: Pandur József. (1888-1943) (Győri Művészek 7.) Győr. p. 1.

A képek forrása:
Hősi magyar múlt a művészet nyelvén: Pandur József festménysorozata a győri Gárdonyi Géza Iskolában. Győr. Gárdonyi Ált. Isk., 1996

2015. november 26., csütörtök

Adventtől újévig – Zeneajánló


A közelgő ünnepek alkalmából szíves figyelmükbe ajánljuk Hang- és Médiatárunk megújult zenei kínálatát! A Hangtárban (Kisfaludy Károly Könyvtár, Győr, Baross u. 4.) kiválogatott, külön tárolókban elhelyezett karácsonyi témájú kották és lemezek közül kölcsönözhetnek. Az ünnepi kollekcióban találhatnak karácsonyi népénekeket, barokk klasszikusokat, gregorián dallamokat, orosz ortodox muzsikát, világzenét, popzenét, megzenésített verseket is. Ajánlólistánk innen tölthető le.

2015. november 25., szerda

További programjaink



Téli praktikák. Előadás

November 26-án (csütörtökön) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Győr, Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében Téli praktikák címmel Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadását hallgathatják meg. Ha a hideg, kellemetlen téli időjárás miatt kissé ingerültek, fáradtak vagyunk és szeretnénk egészségünk érdekében valami jót tenni, nem kell rögtön orvoshoz vagy gyógyszertárba rohanni, mert gyógynövények segítségével is javíthatjuk közérzetünket! Ezek a mindentudó növények enyhítik a testünk fizikai nehézségeit, segíti a közérzetünket, javítják a hangulatunkat és nyugtató hatással vannak ránk, mindazt tudják, amire télen leginkább szükségünk van. A rendezvényre a belépés díjtalan. minden érdeklődőt szeretettel várunk!



Mesekuckó - Mazsola

November 27-én (pénteken) 16.30-kor a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára (Győr, Baross Gábor u. 4.) 2. emeleti rendezvénytermében a Mesekuckó kinyitja kapuját. A Hold Színház előadásában Bálint Ágnes tüneményes meséjét, a Mazsolát láthatja a nagyérdemű közönség. A mesebeli kis disznócska aranyos, füllentős, csintalan, akaratos és féltékenykedős "kistestvérére" Tádéra, vagyis olyan, mint minden kisgyerek... Az őket nevelő Manócska pedig türelmes, okos, megértő, bölcs...., mint minden felnőtt. Ugye!? Egy biztos: a róluk szóló mese utolérhetetlenül kedves, bájos, tanulságos. Az előadásra jegyek november 23-tól a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4.) földszintjén vásárolhatók 300,- forintos egységáron.



Bioenergetika. Virizlai Richárd előadása

Vannak szkeptikusok és vannak olyanok, akik hisznek az ezotériában. Ez utóbbiakhoz szól Virizlai Richárd előadása. November 27-én(pénteken) 17 órakor a Marcalvárosi Fiókkönyvtárunkban (Győr, Lajta u. 27/a) Bioenergetikáról tudhatnak meg többet. Belépődíj nincs, minden érdeklődőt szeretettel várunk!





Mozaikok a múltból - Beszélgetés Csanakon

November 27-én (pénteken) 14 órakor Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárunkban (Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 90.) „Mozaikok amúltból” címmel beszélgetést tartunk Kontra Józsefné, Aranka nénivel. Beszélgetőtárs:Sulyok Attiláné könyvtáros, tanár. A rendezvényre a belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!




Szőcs Géza: Hat-százhat Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül


November 28-án (szombaton) 17.00 órakor kerül sor Szőcs Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar költő-író Hat-százhat: Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül című verseskötetének bemutatójára Kisfaludy Károly Könyvtárunk (Baross Gábor u. 4.) harmadik emeleti Muzeális Gyűjteményében. A szerzővel Bogár Erika könyvtáros beszélget. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk.



2015. november 24., kedd

A Szabadhegyi Fiókkönyvtár november 30-i nyitvatartása


Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a Szabadhegyi Fiókkönyvtár november 30-án (hétfő) rövidített nyitvartással várja az olvasókat: a szokásos 18 óra helyett 15 óráig tart csak nyitva!
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy érvényes olvasójegyükkel a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér bármely részegységének szolgáltatásait igénybe vehetik újabb díj megfizetése nélkül! Megértésüket köszönjük!

2015. november 23., hétfő

Programjaink a hétre



A tél, fotós szemmel. Az Arrabona Fotósok kiállítása

November 24-én (kedden) 18-kor József Attila Művelődési Házunkban (Győr, Móra park 1.) „A tél, fotós szemmel” címmel nyílik meg az Arrabona Fotósok kiállítása. Az évszak szépségeit, nehézségeit, színeit, fényeit bemutató tárlat december 17-ig tekinthető meg. A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!




Keller Péter: Az élő Gárdonyi-arc

November 24-én (kedden) 17 órakor a Kisfaludy Károly Könyvtárunk 2. emeleti rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4.)Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című kötetének bemutatójára kerül sor. A vendégekkel, Keller Péterrel (Gárdonyi Géza dédunokájával) és Cs. Varga Istvánirodalomtörténész, egyetemi tanárral dr. Horváth József az intézmény igazgatóhelyettese beszélget. A rendezvényre a belépés díjmentes. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.





Kalligráfia és szamuráj kardok


A Magyar-Japán Baráti Társaság győri csoportja szervezésében november 25-én(szerdán) 17 órakor Kamocsai Péter előadását halhatják Kalligráfia és szamuráj kardok címmel. Az előadást vetített képek színesítik. A program helyszíne: a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4., 2. emelet)rendezvényterme. A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2015. november 20., péntek

Tititá

Filmklub a megyei könyvtárban

November 17-én, a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárában került sor a Filmklub rendezvénysorozatának következő vetítésére, ahol Almási Tamás 2015-ös dokumentumfilmje, a Tititá tanulságos, szinte mesebeli története várta az érdeklődőket, ahol a legkisebb, szegény fiú elmegy szerencsét próbálni, hogy végül elnyerje a világszép királylány kezét, s apjának fele királyságát.

A Tititá valóban bíztatóan indul: egy távoli falu düledező viskójában él Anti, a 18 éves romafiú, aki a gitár szerelmese, a tehetség szikrája rejlik benne. Ő persze nem az üveghegyen túlra, hanem egy magyarországi tehetséggondozó tanodába indul, s úgy is tűnik, vágya teljesül, hiszen megérkezik az intézménybe. Ám míg a mesebeli szegénylegény a vándorútján hétfejű sárkánnyal, boszorkánnyal kerül szembe, addig Antinak legnagyobb ellenlábasát, önmagát kellene legyűrnie, hogy célba érhessen. Valójában akaratgyengeségén kellene úrrá lennie, levetkőzni a roma élet számos szokását, mintegy újra kellene szocializálódnia.

Ezekkel a nehézségekkel már a helyszínen, az első foglalkozások során szembesül: szeretne teljesíteni, de állandóan kétségek gyötrik. A segítőkész tanárok támogatnák törekvését, bevezetnék a szolfézs alapismeretei, a hangérték, ütem, kottaolvasás rejtelmeibe. Anti azonban az improvizálásban, az ad hoc dallamszerzésben leli örömét, az okoz neki élvezetet, kielégülést, s bár látszólag elfogadja foglalkozásvezetőinek instrukcióit, igazából nem tudja megtenni őket. A megbeszéléseken érezzük zavarát, küzdelmét ambivalens érzéseivel – szeretne kiemelkedni környezete nyomorúságából, elmaradottságából, de kevés az ereje. Élete korábbi szakaszában nem láthatott pozitív mintát az erőfeszítésre, senki nem mondhatta neki, hogy a felcsillanó tehetség sok-sok áldozatos munka árán fordul csak termőre.

A tehetséggondozó iskola oktatói elkötelezett emberek, a jó pedagógus minden ismérvét magukénak mondhatják, a szaktudás, a türelem, a személyiség tisztelete, magasfokú empátia sugárzik róluk. A tanodában számos hangszer tanítása folyik, és a zenei képzés mellett angolra is oktatják a növendékeket. Kiváló körülmények biztosítják a nyugodt, elmélyült foglalkozásokat, a tanulás, gyakorlás lehetőségei is adottak, tartalmas szabadidő eltöltésre is nyílik mód – jó hangulatú társaságokat látunk. Felemelő pillanat a növendékek együttes meghallgatása, ahol felettébb óriási az eredményes bemutatkozás tétje: a sikeres bemutatók résztvevői felléphetnek a Művészetek Palotájában. Anti azonban nincs közöttük.

A film záró képsorai a tanulók későbbi sorsaira utalnak: Anti a falujában marad, bizonyítva, hogy a nyomorból való kiemelkedés nem egyszerű. Sajnos itt tér el a történet a mesék általában boldog befejezésétől, Anti sorsa rávilágít a romavilág égető problémájára, mely magyar probléma is egyben. Hogyan változhat meg az ínségben élő hátrányos helyzetű ember jövője? Hogyan válhat a társadalom hasznos tagjává? Közhely, hogy az oktatás emelhet ki a nyomorból, de adódik a kérdés: hogyan küzdjük le az előítéleteket, a romák bizalmatlanságát, hogyan győzzük meg szűkebb környezetüket a változás szükségességéről?

Akadnak roma származású értelmiségiek, politikusok, de ez még csepp a tengerben. Törekedni kell arra, hogy a sok százezernyi roma közösség elmozduljon a szellemi igényesebb lét irányába. Sok-sok elkötelezett pedagógus, tetemes anyagi ráfordítás szükségeltetik, de a másik fél részéről el kell fogadni a kinyújtott kezet. Össztársadalmi összefogás kell, meg kell erősíteni nem csupán az említett közösség oktatását, hanem hatásosabbá tenni az egészségügyi felvilágosító munkát mind a higiéné, mind egyéb vonatkozásokban.

A roma közösség iskolázott és karriert befutott szereplői életútjának a tömegkommunikáció keretében kell nyilvánosságot biztosítani: rá kell mutatni, hogy igenis van kivezető út, amely azonban tövisekkel borított, számolni kell a kudarcokkal is, ez azonban nem igazolhatja egyik fél oldaláról sem a meghátrálást, az előrelépésről való lemondást. A peremre szorult népesség élethelyzete a művészetek számára is fontos téma kell, hogy legyen, hiszen ez a gond a szociológusoktól a pedagógián keresztül a jog és egyéb területek számára temérdek megválaszolandó kérdést vet fel.

Ahhoz, hogy eredményesen vehessük fel a cselekvés fonalát, nélkülözhetetlen az adott gonddal kapcsolatos helyes problémafelvetés, pontos diagnosztika, valamint az orvoslás módja. Remélhetjük, hogy a jó törekvések eredőjeként egyre több szerencsésen végződő kitörési kísérletről adhatunk számot, ahol a messziről jött szegény fiú vagy lány – fáradozása jutalmaként – ha nem is a királyságot nyeri el, de akaraterejének, szorgalmának, leleményességének eredményeként révbe érkezett, s nem csupán a maga számára, de családjának is pozitívabb jövőképet tud kínálni.

Csiszár Antal

2015. november 19., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 59.

Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „győri Margitszigeten”


1938-ban avatták fel az első világháborúban harcolók és elesettek emlékművét a Radó-szigeten, Horvay János szobrászművész alkotását (a címlapképen id. Konok Tamás felvétele). A látványosságnak is szánt szobrot központi helyre akarták állítani, ezért került a győriek kedvelt sétaterére, annak is déli részére, a történelmi emlékekben gazdag Belváros és Újváros közti, a Rába folyó két ága által ölelt területre.

1963-as látkép a Radó-szigetről (forrás a megyei könyvtár képgyűjteménye):

A győri Margitszigetnek is nevezett festői Radó-sziget déli, platánfákkal ékesített részén állt Győr, melynek helyére került a későbbiekben az első világháborús emlékmű. 1798-ban Reinpacher József építette részben kőből, részben fából a színházépületet, melyet 1839-ben Fruhmann Antal tervei alapján alakítottak át. A 20. század elején már felmerült egy új színház építésének igénye, mert az épület elavult és rossz állapotú volt. A többszöri próbálkozás ellenére 1927-es bezárásáig itt, a régi színházban tartották az előadásokat. A méltatlan körülményeket jól mutatta, hogy 1922 márciusában, Jászai Mari fellépésekor patkányt is láthattak a színpadon a nézők Ibsen Kísértetek című darabjának bemutatásakor.

A Radó-szigetet ábrázoló Barasits kiadásában 1933 előtt megjelent képeslap a Kioszk- és szemben vele a régi színház épületével:

A régi színház épülete Glück József fotóján:

1927-ben döntött a város az épület elbontásáról, amely egy darabig üresen állt, végül az 1930-as évek elején lebontották.

A Radó-szigetet ábrázoló Weinstock kiadásában 1936 előtt megjelent képeslap a Kioszk épületével, és szemben vele az üresen álló területtel:

Az első világháborúban elszenvedett emberveszteségek hírére az országban több helyen, már 1914-ben kezdeményezték a hősök, elesettek emlékének ápolását. Az 1917. évi VIII. törvény kimondta, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni. A távoli helyeken, sokszor névtelenül és hagyománytól eltérően, szertartás nélkül eltemetett katonák emlékére otthon, a családtagok és a helyi közösség számára is elérhető helyre kerültek az első emlékművek, többnyire temetőkben.

A Győrhöz közeli Écsen 1921-ben avatták fel a közadakozásból készített első világháborús emlékművet. 1923-ban a győri evangélikus öregtemplomban emléktáblákat, a zsinagóga bejáratánál oroszlános emlékművet állítottak. Az 1924. XIV. törvény 1925-től május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepe nemzeti ünnepének nyilvánította. A győri köztemetőben 1925-ben kezdték az első világháború áldozataiként a győri kórházban meghaltak sírját a XIV. parcellába, az olasz fronton elesett győri katonák hamvait hazaszállításuk után a IX. parcellába eltemetni. 1926-ban készült el a nádorvárosi kamillus templom falán elhelyezett emléktábla. 1927-ben a temetőben és a városban több emlékművet, emléktáblát állítottak. Ekkor készült el a Székesegyház déli falán elhelyezett 19-es gyalogezred emlékműve, 1933-ban pedig a győri 11-es vadászzászlóalj katonáinak síremléke Révfaluban.

A Nyugatmagyarországi Híradóban 1914 novemberében felhívás jelent meg a méltó megemlékezésről és emlékművek készítéséről; részlet A hősök és unokáik című cikkből:


Győri Nemzeti Hírlap, 1937. március 12.:

Id. Konok Tamás 1941-es fényképe a Hősi Emlékműről, a Fortepan oldaláról:

Az emlékmű építéséről már 1927-ben döntött Győr város törvényhatósági közgyűlése, és még ekkor, Farkas Mátyás polgármester idején 23 ezer pengőt különítettek el erre a célra.

Az 1936. március 28-án megválasztott Späth Gyula polgármester azt remélte, hogy még az év végéig meg fog épülni az első világháborús emlékmű. Ekkor erre a célra 27 ezer pengőt tartalékoltak, és a költségeket 50 ezer pengőre becsülték. Lakatos Kálmán építész bevonásával megalakult a Hősi Emlékmű kisbizottság az emlékmű építéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek biztosítására. Nagyszabású társadalmi mozgalom indult, jótékony célú rendezvényekkel gyarapították a szoborra szánt összeget.

Győri Hírlap, 1936. június 23.:

1937 áprilisában a polgármester a Radón az emlékműhöz kis, világító szökőkutat képzelt el, de még ekkor is akadtak olyanok, akik az Országzászló mellett szerették volna a város emlékművét elhelyezni.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. április 11.:

A szobor készítésére egy helyi alkotó, valamint Markup Béla és Horvay János pályázott, de az Országos Iparművészeti Tanács csak két művészt támogatott. A polgármester felkérésére budapesti szakbizottságok győri környezet-tanulmányozásokat folytattak. Ezek a szakértők is a Radó-szigetet ajánlották egy másik változat mellett, amely a Pénzügyi Palota mögötti területtel számolt. 1937. november végén a város kisgyűlése egyhangúan a szobor Radó-szigetre való állítása mellett döntött. A költségkalkuláció alapján a szobor 30 ezer, a terepmunkák 5 ezer pengőt igényeltek. Az eddig gyűjtéssel növelt pénz 32.452 pengőt tett ki, amely a szobor készítésére futotta ugyan, de az összes költséget nem fedezte volna. A kistanács megnézte Horvay János gipszvázlatát: a tervezet a lépcsőzetes talajon elhelyezett nagyobb kőtömb két oldalán reliefet, felette oszlopon örökmécsest, előtte párducos katonát ábrázolt. Späth Gyula polgármester javasolta, hogy az emlékmű a járdától 40 méterrel beljebb kerüljön, előtte pedig medencét alakítsanak ki. A Hősök Tere térrendezési munkálatainak céljára a város közgyűlése 30 ezer pengőt szavazott meg.

Részlet A győri hősök szobra című cikkből, Győri Nemzeti Hírlap, 1937. november 30.:


1937. december elején döntöttek arról, hogy Horvay János szobrát fogják támogatni. A művész a pályázat elbírálásakor Győrbe jött, és riport készült vele, amelyben kifejezte örömét, hogy az emlékmű a győri Margitszigeten, festői környezetben fog állni, és a medencében tükröződik majd a látványa. Horvay János (1874-1944) korának neves szobrásza volt, több hősi emlékművet készített, de leginkább mint Kossuth-szobrok készítőjeként ismerték. A pécsi származású művész Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán, majd a bécsi Akadémián tanult. 1927-ben a Parlament előtt elhelyezett Kossuth és kormányáról készült szoborkompozíciót is ő készítette.

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. december 3.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1937. december 4.:

Három 1940 előtti képeslap a Hősi Emlékműről a megyei könyvtár gyűjteményéből:



Az emlékművet 1938. július 3-án este fél kilenckor avatták fel, hogy megvilágítva teljes pompájában ragyoghasson. Az ünnepség bevezetéséül Győr templomainak harangjai öt percig zúgtak, majd Valló István alpolgármester ismertette a szobor építésének történetét. Az emlékművet Albrecht királyi herceg adta át, és ő mondott ünnepi beszédet is, melyben elhangzott, hogy az új emlékmű a városhoz kötődő valamennyi katonai egység: a 31-es honvéd gyalogezred, a 19-es gyalogezred, a 11-es vadászok, a 9-es Nádasdy-huszárok, a 26-os közös gyalogezred, a 7-es és 17-es közös tüzérek, az 5-ös utászzászlóalj és a 31-es népfelkelő gyalogezred győri és Győr környéki elesettjeinek közös emlékműve. A szobor leleplezésekor a Himnusz hangjai mellett reflektorok és az örökmécses lángja borították fénybe a hősi emlékművet. Späth Gyula polgármester beszéde után a volt győri háziezred, a 19-es gyalogezred Győr városától kapott ezüstkürtje szólalt meg, amelyre tárogató hangja válaszolt. Klempa Kálmán tábornok, a háziezred utolsó parancsnoka is megjelent az ünnepségen. Az egyházi, katonai és polgári hatóságok, hivatalok, intézmények és intézetek, egyesületek képviselői mellett a város lakói elhelyezték a megemlékezés koszorúit, virágjait.

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. június 29.:

Beszámoló az avatásról, Budapesti Hírlap, 1938. július 5.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. július 5-i szalagcíme:

A rózsaszínű ruskicai márványból készült szobor egy párducot átölelő katonát ábrázol, mely egy óriáskígyót tapos el. A párduc a művész szerint a bátorságot jelképezi, ezért választotta az erőtől, dinamikától feszülő alkotás egyik fő alakjává. A német katonákra jellemző fejvédőt az első világháborúban is használták, a győri katonaszobor fején feltehetőleg a saját fejlesztésű, „berndorfer” sisakot láthatjuk. A Monarchia hadvezetése 1915-ben a szövetséges német hadsereg ruhaszínéhez közelítő, zöldes árnyalatú, hivatalosan „tábori szürke” egyenruhát vezetett be, és a nemez és posztó tábori sapka mellett három típusú fém rohamsisak is az osztrák-magyar sereg felszereléséhez tartozott. A harcos katona jobb kezében kardot ölelve puszta kézzel tartja féken a támadni készülő párducot. Egyes források pumaként említik, a korabeli cikkek és az alkotó szerint párducnak nevezett szoboralakot.


A kilenc méter magas oszlop csúcsán örökmécsest helyeztek el, a talpazatán két oldalon egy-egy relief díszítette.


Az emlékmű belváros felőli oldalán az özvegyeket és árvákat vigasztaló Krisztus láthatjuk.



Harcoló katonákat ábrázol a szimmetrikusan, az oszlop másik felén elhelyezett relief.



1939-től Győrben a Radó-szigeti Hősök emlékműnél tartották évente a megemlékezést és koszorúzást 1946-ig, amely csak 1944-ben, a bombázások miatt maradt el. A szocialista időszak alatt szünetelő Hősök Napja megemlékezéseket az 1990-es évek elején kezdték újra megtartani. Az első nyilvános megemlékezésre 1989-ben Szekszárdon került sor, az első győrit pedig 1994-ben tartották a Radó-szigeti emlékműnél. A szobor környezetét folyamatosan rendezték, tartókat helyeztek el a nemzeti és Győr város zászlóinak, s az emlékmű reflektoros megvilágítását is biztosították. 1996-ban a Hősi Emlékművet restaurálták. A 2001. évi LXIII. törvény újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját, melyet minden év május hónap utolsó vasárnapján tartanak.

Az ötödik győri megemlékezésről a Kisalföld 1998-ban adott hírt:

2000-ben az Öregcserkész Baráti Kör kezdeményezésére a szobor talpazatára felvésették a második világháború idejét is.

Kisalföld, 2002. május 27.:

Az emlékmű egyre rosszabb állapotba került, árvíz esetén az egész szobor környéke úszott, és az eredeti állapotától eltérő környezetépítés miatt (a medence a szobor tükröződése helyett a betelepített növényzet és aranyhalak látványát nyújtotta) egyre inkább sürgette a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület a szobor felújítását.

A 2002-es árvíz idején:

Az emlékmű 2008 környékén:

2009 novemberében kezdődött meg a Hősi emlékmű restaurálása, amely 5,3 milliós tervezett költségéből 700 ezer forintot a győri önkormányzat vállalt, a többit adományokból gyűjtötték össze. E munkálatok során a medencét szigetelték, belsejét kékre festették, pereme kőszínű lett. A második világháború kezdetét és végét jelölő felirat is lekerült az emlékműről. Szabó Gyula építész, a Hősi Emlékmű Bizottság titkára tervek között említette a térkő cseréjét és a lépcső melletti 150 éves kőváza restaurálását.

2010. május 22.:

Az emlékmű átadását 2010. május 29-ére tervezték, de az állandó esőzések miatt erre június 30-án került csak sor. Fehér Imre, a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület elnöke így összegezte az avatás előtti sajtótájékoztatón a Hősi emlékmű rekonstrukcióját: „A felújítás költségeit 90 százalékban kisvállalkozók és civil szervezetek állták, de Győr önkormányzata is hozzájárult a kivitelezéshez. Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Horvay János szobrát teljes eredetijében sikerült helyreállítani, sőt, graffitibiztos felületet kapott a szobor. A medence is visszakapta egykori óceánkék színét. A tervezet 5-6 millió forintos felújítási költség ugyanakkor az előre nem kalkulált nehézségek miatt 10 millió forintra ugrott, de szerencsére a támogatóknak köszönhetően sikerült kifizetnünk mindent”.

2010. június 28.:

2010. június 30.:

2010. július 1.:

2015-ben viszont helyenként sajnos újra az emlékmű rongálását láthatjuk…




Némáné Kovács Éva

Források:
Bedécs Gyula-Tóth Vilmos: Győr első világháborús emlékjelei. In: Az első világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig. Győr, 2010. p. 279-289.
Grábics Frigyes Szini kultura és szinházi előadások Győrött, 1927-1935. Kézirat. Győr, 1990.
Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
Ságvári György: Magyar katonai uniformisok. Bp., 2010.
Winkler Gábor: Színházépítési tervek Győrött a XX. században. = Műhely, 1978. 1. sz. p. 23-39.
Győri Hírlap, Győri Nemzeti Hírlap, Kisalföld cikkei.

Internetes források:
Restaurálják a Radó szigeti Hősi emlékművet Győrben. In: gyorinap.hu, 2010. ápr. 22.
Szeghalmi Balázs: Van Hősök tere Győrben, lesz örökmécses is. In: kisalfold.hu, 2010. ápr. 22.  http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/van_hosok_tere_gyorben_lesz_orokmecses_is_-_video/2153718/?adminbolnezzuk=1
Szeghalmi Balázs: Öröklángot hoznának - Terv a győri Hősi Emlékmű felújítására. In: kisalfold.hu, 2008. dec. 18. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/oroklangot_hoznanak_-_terv_a_gyori_hosi_emlekmu_felujitasara/2081243/?adminbolnezzuk=1
Szeghalmi Balázs: Szerdán meggyújtják az öröklángot a Hősök terén Győrben. In: kisalfold.hu, 2010.06.28. 12:42 http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/szerdan_meggyujtjak_az_oroklangot_a_hosok_teren_gyorben/2165907/

A képek forrásai:
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye képeslapjai, a szerző saját felvételei és FORTEPAN / id. Konok Tamás fényképei (42754., 42580. számúak)