könyv, film, zene, rendezvény egy helyen

2020. február 27., csütörtök

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből 25. rész


Protestáns segédkönyvek a Biblia tanulmányozásához Ősze Mária írása


A Szentírás különösen fontos szerepet játszott a reformáció különböző irányzatainak követői számára, akiknek a Biblia „az isteni igazság első számú forrása volt és maradt évszázadokig”. Azonban nemcsak a lelkészek, hanem a hívők is olvasták az Ó- és Újszövetséget. Az anyanyelvű Biblia-kiadások mellett protestáns szerzők tollából különböző, a Biblia tanulmányozását segítő könyvek születtek.

Bod Péternek (1712-1769), a korszak egyik legműveltebb és legsokoldalúbb református lelkészének, irodalom- és egyháztörténet-írójának „egyháztörténeti, egyházjogi, teológiai, államismereti, nyelv- és irodalomtudományi munkái” mellett a bibliaértelmezés területén is jelentek meg írásai. Munkásságával a magyar nyelvű teológiai irodalom gyarapodásához is hozzájárult. Egyik első és jelentős munkája „a bibliai fogalmak szimbolikus értelmét magyarázó” Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikon 1746-ban, Kolozsvárott jelent meg először. Érdekesség, hogy még ugyanebben az évben Győrött Streibig József is kiadta ugyanezt a művet, amellyel Bodnak az volt a célja, hogy egyrészt megvilágítsa a bibliai fogalmak, helyek és példabeszédek értelmét, másrészt megértesse az olvasóval a Szentírás üzenetét. Ez a kötet lényegében egy bibliai értelmező szótár, amely összesen 657 betűrendbe sorolt bibliai kifejezést magyaráz meg, megadva párhuzamos helyeiket is. Bod Péter könyvét egyaránt szánta a lelkészeknek és a laikus olvasóknak.


A Jean-Fréderic Ostervald (1663-1747) protestáns svájci teológus és lelkész által írt bibliamagyarázat magyarul 1780-ban a győri Streibig Gergely János kiadásában jelent meg Biblia’ tárháza, mellyben az Ó és Uj Testamentom’ könyveinek és részeinek summái, és azokból való épületes rövid tanúságok foglaltatnak, a’ Szent Irásnak olvasásáról tanitó elöljáró-beszéddel együtt címmel. Az eredeti, 1720-ban kiadott francia nyelvű írást az a református lelkész Némethi Sámuel (1729-1802) fordította le magyar nyelvre, aki 1780 és 1783 között a Győr vármegyei Csilizpatason teljesített lelkészi szolgálatot.

A 18. században Osterwald művei közül jó néhányat Magyarországon is kiadtak. Népszerűségének oka az lehetett, hogy egyházi írásait világi funkcióval is ellátta, ezáltal „a közéleti ember, a hivatalnok vagy katonatiszt számára körvonalazta a helyes, erkölcsös magatartást”.


A bibliai könyvek történetét foglalta össze Bod Péter A’ Szent Bibliának historiája című könyvében, amelyet 1748-ban Nagyszebenben adtak ki először. 1782-ben a győri Streibig-nyomdában jelentették meg a mű harmadik kiadását. A kötet azonban hamis impresszumot tartalmaz, a címlapon ugyanis Szeben szerepel megjelenési helyként, Sárdi Sámuel kiadóként, 1748 pedig megjelenési évként. Ebben az írásában Bod „a magyar nyelvű bibliafordítások történetét dolgozta fel és adta közre”, mégpedig teljesen áttekinthetően, káté, azaz kérdés-felelet formájában.

A 13. századtól kezdve jelentek meg nyomtatásban „a Biblia szavainak alfabetikus rendbe szedett előfordulási jegyzékei”, az ún. bibliai konkordanciák, amelyek tulajdonképpen válogatott név- és tárgymutatók voltak. Magyar nyelven 1593-ban adtak ki először szentírási konkordanciát.


Kőrösi Mihály (1706?-1775) református esperes által az Újszövetséghez összeállított konkordanciáját Az Uj Testamentomra mutato tabla címmel 1739-ben a debreceni Városi Nyomdában adták ki, amelynek második, javított kiadását szintén Debrecenben nyomtatták 1773-ban. Az Ószövetséghez elkészített konkordanciája azonban életében nem jelent meg nyomtatásban. Végül 1788-ban Streibig József Győrben jelentette meg Kőrösinek a teljes Bibliához elkészített konkordancia-jegyzékét Magyar concordántzia avagy Az Ó és Új Testamentomra mútató tábla címmel, két kötetben.

Kőrösi eredeti művét az 1783-tól haláláig Győrött református lelkészként működő Szerencsi Nagy István (1747?-1789) javította és egészítette ki, sőt saját költségén ő maga rendezte sajtó alá is. Szerencsi Nagy „az ószövetségi konkordancia javításához Kőrösi eredeti kéziratát, az újszövetségi részhez pedig az 1773-as második kiadást vette igénybe”. Az eredeti változat hibáinak javításához és a bővítéshez egy német nyelvű konkordanciát és a Bibliát is felhasználta. Szerencsi Nagy azonban nem érhette meg mind a két kötet elkészültét. A második kötet P betűjétől Szentmiklósi Timót (1754-18/35) református lelkész és egyházi író, 1789 és 1791 között győri lelkész vette át a munkálatokat, ő fejezte be a szöveget.


Streibig közreműködésével 1787. január 12-i keltezéssel jelent meg az előfizetőket toborzó Tudósítás, továbbá a bécsi Magyar Kurir Magyar Musa című mellékletében is jelent meg írás a kiadás tervezetéről. Az előfizetők száma azonban nem érte el a remélt 1000 főt, csak 50 ember írt vissza előfizetési szándékkal, de mintegy 800 ember jelezte, hogy megjelenés esetén esetleg igényt tartana a műre. 1787 nyarán kezdték el nyomtatni az első részt, a második kötet a címlaptól eltérően valószínűleg 1789-ben jelent meg. Kőrösi Mihály bibliai konkordanciája mintegy 2000 példányban hagyta el a sajtót.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei; Oláh Róbert: Kőrösi Mihály konkordanciája : egy 18. századi bibliai segédkönyv kiadástörténete In: Könyv és Könyvtár XXX/2008 p. 71-94.; Kurta József-Tibor: Bod Péter és a szentírástudomány; Dominkovits Péter: Adatok Némethi Sámuel győri kiadású Osterwald fordításához. In: Kisalföldi Könyvtár 1993. 1.; V. Ecsedy Judit: Bod Péter műveinek kiadástörténetéhez – hamis évmegjelölésű változatok; http://biblia.hu/bibliaforditasok_a_reformacio_korabol/bevezetes;



2020. február 26., szerda

Korlátozott nyitvatartás a Kisfaludy Könyvtárban

Ezúton is értesítjük látogatóinkat, hogy 2020. február 27-én (csütörtökön) 15 órától a Kisfaludy Károly Könyvtár (Győr, Baross u. 4.) 2. emeleti folyóiratolvasó- és helyismereti kutatóterme nagyszabású rendezvény miatt ZÁRVA lesz. Megértésüket köszönjük!
A Kisfaludy Könyvtár többi olvasói tere ez idő alatt is nyitva lesz és várja olvasóit!

2020. február 24., hétfő

Programjaink a héten


Slágerdélután

2020. február 24-én (hétfőn) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman O. u. 22., földszint) farsangi retró slágerdélután kezdődik az IZÉ (Inkább Zenéljünk Élőben) együttes közreműködésével.

Belépés egy tányér süteménnyel!
A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Koncert



2020. február 26-án (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvényteremében (Győr, Baross u. 4.) a Lámpaláng zenekar lemezbemutató koncertjén vehetnek részt.
A belépés díjtalan.


A Magyar széppróza napja



Magyar Napló Kiadó és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a Magyar Széppróza Napja alkalmából vacsorával egybekötött irodalmi estet rendez 2020. február 27-én (csütörtökön) 18 órai kezdettel. Az est házigazdája Dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény igazgatója.
A program helyszíne a könyvtár rendezvényterme (Kisfaludy Károly Könyvtár; Győr, Baross u. 4, II. emelet).
Részvételi jegyek február 24-től, 1000,- forintos áron, korlátozott számban vásárolhatók a helyszínen.

Mesekuckó



2020. február 28-án (pénteken) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtár klubhelyiségében (Győr, Herman O,. u, 22., földszint) a Mesekuckóban interaktív meseelőadás kezdődik székely módon Sík Frida színművész közreműködésével.
A Mesekuckó regisztrációs jeggyel látogatható. Jegyek 300,- Ft-os áron 2020. február 24-től 14.00 és 18.00 óra között a klubban vásárolhatók.

Beszélgetés



2020. február 28-án (pénteken) 17 órakor a Bezerédj-kastély kiállítótermében (Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 90.) Érdekes életutak a közösségben címmel pódiumbeszélgetésre kerül sor. Aki kérdez: Ihász Anna. Aki válaszol: Dr. Törzsök Ferenc urológus főorvos és felesége, Dr. Szilágyi Erzsébet gyógyszerész.
A belépés díjtalan!
A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

Kézműves foglalkozás és buli


A közeljövőben a Révfaluban is lesz olyan program, ahol új ismerősökre tehetnek szert. 2020. február 29-én (szombaton) 14-20 óráig lampion készítés és közösségi batyus buli lesz a Kálóczy téri parkban. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: miabarobazis@gmail.com. 

A részvétel díjtalan.
A rendezvény a TOP-6.9.216-GY1-2018-00001 A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című pályázat keretében valósul meg.

2020. február 20., csütörtök

Módosuló nyitvatartás

Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy két részlegünk nyitvatartása 2020. március 1-től módosul. Ettől kezdődően Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárunk (Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 90.) kedden 12-től 16 óráig, pénteken pedig 10-től 18 óráig tart nyitva.
Győrszabadhegyi Fiókkönyvtárunk (Győr, Móra park 1.) nyitvatartási ideje bővül, ezután szerdánként 10-12 óra között és 13-tól 18 óráig is felkereshetik a látogatók. Kollégáink ezen túl is minden érdeklődőt szeretettel várnak!

2020. február 19., szerda

Facebook-on a zene-Online játék felsősöknek


A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára 2020. március 2-6. között Facebook-on a zene címmel internetes játékot hirdet az általános iskolák felsős tanulói részére. Ebben az időszakban minden nap egy-egy kérdést teszünk fel híres zeneszerzőkről, amik a gyermekkönyvtár Facebook oldalán (Facebook/Győri Gyermekkönyvtár) lesznek megtalálhatók.
A választ tartalmazó linket minden nap mellékelni fogjuk az adott kérdéshez. A megfejtéseket névvel, valamint e-mail cím és iskola megadásával várjuk legkésőbb 2020. március 8-áig a gyermekkonyvtar@gyorikonyvtar.hu e-mail címre.
A helyes válaszok beküldői között könyvjutalmakat osztunk ki. Egy válaszadó több kérdésre is küldhet be megfejtést, de nem feltétel, hogy az összes kérdésre helyes megfejtést adjon. A szerencsés megfejtőket e-mailben értesítjük 2020. március 10-én.

2020. február 18., kedd

Digitális képeslap-gyűjteményünkből 132.

Az Első Takarékpénztár az 1910-es években


Az időjelző torony az 1910-es években


Az Iparostanonc Iskola az 1930-as években


A képeslapok teljes gyűjteménye megtekinthető, letölthető Digitális Könyvtárunkból

2020. február 17., hétfő

Programjaink a héten

Filmklub


2020. február 18-án (kedden) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára Filmklubjában (Győr, Baross u. 2., emeleti rendezvényterem) a Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar thrillert láthatják. A többszörös díjnyertes animációs film vetítési ideje 96 perc.
A belépés díjtalan!

Pódiumest 


2020. február 19-én (szerdán) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében (Győr, Baross u. 4., II. emelet) Bora Levente bábszínész Akvárium című pódiumestjét láthatják.
A belépés díjtalan.

 Vetített képes előadás



2020. február 20-án (csütörtökön) 15 órakor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Marcalvárosi Fiókkönyvtárában (Győr, Lajta út 27/A.) Vigyázzunk értékeinkre! címmel Boros Sándor ny. rendőr alezredes tart vetített képes előadást.
A belépés díjtalan.


Filmklub


2020. február 20-án (csütörtökön) 17 órától a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára klubhelyiségében (Győr, Herman Ottó u. 22., földszint) rendezendő Filmklubban a Folyékony arany című magyar dokumentumfilmet láthatják.
Az 2019-ben forgatott, 78 perces alkotás a tokaji aszúról szól.
A vetítésre a belépés díjtalan.

Családi farsang


2020. február 22-én (szombaton) 14.30-kor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér József Attila Művelődési Házában (Győr, Móra park 1.) batyus családi farsang kezdődik. A programkínálat sokszínű: játszóház, jelmezverseny, táncház, tombolasorsolás, interaktív gyermekkoncert a Bóbita zenekarral.
A belépő: egy kis süti.

2020. február 13., csütörtök

Helytörténeti kalandozások 143.

A győri Schlichter villa története


A Győrbe látogatókat a vasúti- és buszpályaudvar között egy gyönyörűen felújított saroktornyos épület látványa fogadja. Az 1991-ben műemlékké nyilvánított eklektikus épület egykori tulajdonosa és építtetője az építési vállalkozó Hlatky-Schlichter Lajos volt. Az ő nevéhez fűződik Győrben számos ismert középület, többek között a közkórház, az állami főreáliskola, továbbá a városháza, az első takarékpénztár, a Királyi Ítélőtábla, a Gráb- és az Ágyúgyár épületének építése.


Hlatky-Schlichter Lajos 1853-ban Győrben született. Édesapja Schlichter Károly, édesanyja Schmikl Terézia. Az apa szerény kőműves kisiparos volt, de anyagilag tehetős lehetett, mivel fiát a budapesti, majd a müncheni egyetemre küldte építészmérnöki diplomát szerezni. Tanulmányai befejeztével 1876-ban átvette édesapja vállalkozását. Az akkor mindössze 23 éves fiatalember kiváló érzékkel figyelt fel a köz- és az ipari építkezésekben rejlő lehetőségekre. A vállalkozás teljes vertikumát építette ki a téglagyártástól a kivitelezésig. Szaktudásával gyorsan fölé nőtt a nagyobb tőkeerővel rendelkező helyi konkurenciának. Az általa épített épületek ma is bizonyítják kivitelezői szaktudását.

Megnősült, felesége Horváth Eleonora (1854-1910) volt, gyermekeik Károly, Gyula és Lajos.

Győri Közlöny, 1889. május 19.:


A Schlichter család tulajdonában volt a Vasútsor 8., 10., 12. sz. házhely. Hlatky-Schlichter Lajos 1892-ben levélben kérvényezte, hogy az építendő ingatlanra a tanács 1890. 86. sz. határozata alapján 20 éves adómentességet kapjon. E rendelet szerint, aki az 1891-ben megkezdett építkezést 1892 év végéig befejezte, adómentességet kaphatott. Schlichter Lajos az építkezés elhúzódását azzal indokolta, hogy a Baross híd építése miatt nem tudta időben elkezdeni és befejezni sem a munkát.

1893. szeptemberben építési engedélyt kért és kapott, hogy a Vasútsoron lévő raktára helyébe a saját tervei alapján egyemeletes lakóházat építsen. A telek adottságai már építése idején is kiválóak voltak, hiszen az akkor kiépülőfélben lévő Nádorváros északi részén, közvetlenül a Bécs-Budapesti vasútvonal mellett, a Vasút sortól délre épült fel.


A közvetlenül mellette lévő telekre egyszoba-konyhás, mellékhelyiséget magába foglaló toldalékot szándékozott építeni, amelyre kért és kapott is engedélyt.

Helyszínrajz – a tervrajzon is szerepel:


Az engedély a kép jobb felső sarkában:


Schlichter Károly és fia lakóházának tervrajza, Vasútsor 10., Győr, 1893. szeptember 6.:


A beadványi terv ekkor még nem tartalmazta a pincerészt, nincs utalás a lépcsőház melletti kiszögelésre sem. Ezek – a jelentősebb homlokzati módosításokkal és a belső változtatásokkal együtt – az építkezés közbeni módosítások eredményei. Az említett változtatásokkal együtt a villaépület együttese 1894-ben készült el. 1897-ben ez a lakóház még egy kocsiszínnel és két fáskamrával bővült, majd ennek folytatásában 1902-ben egy kisebb irodaház épült fel.


Az építkezés lefolyásáról még a győri napilap is tudósított (Győri Közlöny, 1893. november 23.):


A Schlichter villa a századfordulós képeslapon:


A ház 1900-ban kapta a Zrínyi utcai alápincézett keresztszárnyait. Még 1894-ben az építtető felajánlotta a Révfaluban állomásozott csendőrszakasz számára a Vasútsor 12. sz. alatti ingatlanát, miután az a döntés született, hogy számukra a város nem építtet új laktanyát.

Győri Hírlap, 1894. október 18.:


Végül az őrs állomáshelyének átalakítására Schlichter Lajossal kötött szerződést a csendőrség.

Győri Hírlap, 1897. július 28.:


Dunántúli Hírlap, 1899. február 26.:


Dunántúli Hírlap, 1899. június 18.:


A Zrínyi utcai csendőrlaktanyáról itt található kép (a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona).


A teljes felújítás 1900 áprilisában lett kész, melyről a korabeli napilap is beszámolt (Dunántúli Hírlap, 1900. április 26.):


1912-ben a villa egyemeletes toldalékkal bővült, melyet a lépcsőház Zrínyi utca felőli oldalán építettek meg, és ugyanakkor lett kész a pince is. Az épület különleges jellegét a 45 fokban ráépített saroktorony adja.

Az épület belső kialakítása is igényességről árulkodott. A padlót szép mintás terazzo burkolat borította. Az emeleten található ajtók közül kiemelkedőek azok, melyek közül néhánynak szemöldöke művészi faragású, és melyek emberi, állati és növényi formaelemekkel, díszített párkányzattal rendelkeztek. Az egyes ablakok belső faburkolatai, a színes ólombetétes lépcsőházi ablakok, a díszműkovács munkái közül az ajtórácsok, a lépcsőkorlátok mind arra engedtek következtetni, hogy aki ezeket készítette, nagy szakmai ismerettel és tudással rendelkezett.

Az emeleten található egykori ebédlő és szalon stukkódíszes mennyezetét B. Pauly Erik festőművész 1898-ban készített képei díszítik. A Berlinben született, később Münchenben tanult művész 1892 óta Budapesten élt. Munkásságának emlékét jelentős középületek, templomok belső dekorációi őrzik, többek között ő alkotta meg a millenniumi történeti épületcsoport – Vajdahunyad várának – teljes belső dekorációját.

Az épület főbejárata a ház északkeleti – autóbusz-pályaudvar felőli – oldalán található, ezen felül még egy kijárat is nyílik a belső udvarra.

A villát a Schlichter család 1939-ig lakta, az év augusztusában az épület az akkori Posta Takarékpénztár bérleményébe került, mely azt zálogházként használta. Ekkor alakították ki a két szolgálati lakást az emeleten, melyet a zálogház vezetője és altisztje használt. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás után az épület a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) bérleményébe került, de továbbra is zálogházként üzemelt. Ebben az időben kisebb átalakításokat végeztek az épületen, többek között a veranda földszinti részét is ekkor falazták be.

A győri vasútállomás építésekor készült 1956-os fotón jól látható a villa, valamint a hozzá tartozó irodaház és a Zrinyi úti pattantyúsházak képe. (A képen jobbközépen található a villa-együttes.)

Fortepan 79660. sz. kép (Fortepan/Adományozó: UVATERV):


1965-ben a Volán-pályaudvar építésekor került lebontásra az épülethez tartozó irodaház, kocsiszín és fáskamrák, csupán a lakótömböt keretező épületek maradtak fenn.

A villát az 1990-es évek végéig bérelte a budapesti székhelyű Bizományi Vállalat (BÁV). Az épület karbantartásának kötelessége a Győri Ingatlankezelő Vállalatra (IKV), majd annak jogutódjára, az INSZOL Győri Önkormányzati Ingatlanközvetítő és Szolgáltató Rt.-re hárult.

Az épület felújítására 1988 óta több tervpályázat is készült, de a megvalósításra nem sikerült pénzt és közreműködőt szerezni. Az épületegyüttes 1991-ben műemlék jellegű védettséget kapott.

Az épületegyüttes házai a 2000-es évek eleje óta használaton kívül, üresen álltak, állapotuk gyorsan romlott. A tulajdonos önkormányzat állagmegóvási munkálatokat sem végzett rajtuk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2005 tavaszán a Schlichter-villa a Frigyes laktanyával együtt megkapta az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának „Citromdíját”.

A Leier Hungária Kft. 2012-ben 240 millió forintért megvásárolta a villát, és hozzáfogott a felújításhoz, amely 2014-ben készült el. 2015-ben felépült a Leier Üzletközpont, melyet a földszintes pattantyúsházak helyére – amit a villa hajdani építtetője, Schlichter Lajos felvonulási épületnek használt és három álhomlokzattal takart el a Zrínyi utca felől – épített a Leier cégcsoport. A teljes műemléképület-együttes felújítása 1 milliárd forintba került.

A felújított Schlichter villa:






Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Knoll Judit: A Schlichter-ház története és építészeti érdekességei. Győr, 1996.
Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek. Bp., Tarsoly K. 2001.
Laczó Balázs: Kétszintes házat épít a Leier. In: Kisalföld, 2015.02.07.p.7.
Laczó Balázs: Nyitásra kész a Leier Üzletközpont. In: Kisalföld, 2012.05.25.p.7.
Sudár Ágnes: Leieréké a Schlichter-villa. In: Kisalföld, 2012. 05. 25. p. 7.
Pomaranski Luca: „Túlvédett” a Schlichter-villa környéke? In: Kisalföld, 2007. 12. 04. p. 7.
Laczó Balázs: Ledőlt a fal a Zrínyi utcában. In: Kisalföld, 2015. 02. 05. p. 1.,6.
Laczó Balázs: Schlichter-villa: nem kell a freskó. In: Kisalföld, 2012. 09. 28. p. 5.
Pomaranski Luca: Ráday megtartaná a házakat. In: Kisalföld, 2008. 07. 04. p. 4.

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezena linken található.

A felújított Schlichter villáról a fotókat Csendes Richárd készítette.