Eredményhirdetés-Versek a Facebook-on

2020. április 6-30. között Versek a Facebook-on - Online játék gyerekeknek címmel játékot hirdetett a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára az általános iskola alsós és felsős tanulói részére. Ebben az időszakban minden nap egy-egy kérdést tettünk fel versekhez kapcsolódóan.

A megfejtések:

1. hét: "Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék"! Tudod melyik madarunk jelzi így a tavasz érkeztét? Széncinege
2. hét: Melyik versből idéztünk? Ki a szerzője? Petőfi Sándor: János vitéz
3. hét: Ki írta a kedves verses mesét? Fazekas Anna
4. hét: Mivel dolgozik a szoftverfejlesztő? számítógéppel

A beküldött válaszok értékelése megtörtént. Sok helyes megfejtést kaptunk! Köszönjük, hogy velünk játszottatok! Minden nyertest e-mailben értesítettünk! Gratulálunk a remek eredményhez!

Pegazus-online

Az online irodalmi közvetítések a könyvtár Facebook-oldalán jelentkeznek, s a Videók fülön (vagy menüpontban) a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listát választva bármikor visszanézhetők, éppúgy mint YouTube-csatornánkon a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listáról.

Hogy ne maradjanak le róla, néhány videót itt is közzé teszünk, íme a következő:

Pegazus online

Az online irodalmi közvetítések a könyvtár Facebook-oldalán jelentkeznek, s a Videók fülön (vagy menüpontban) a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listát választva bármikor visszanézhetők, éppúgy mint YouTube-csatornánkon a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listáról.

Hogy ne maradjanak le róla, néhány videót itt is közzé teszünk, íme a következő:

Pegazus-online

Hogy ne maradjanak le róla, az online irodalmi közvetítések a könyvtár Facebook-oldalán jelentkeznek, s a Videók fülön (vagy menüpontban) a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listát választva bármikor visszanézhetők, éppúgy mint YouTube-csatornánkon a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listáról.

Néhány videót itt is közzé teszünk, íme a következő:

Pegazus online

Az online irodalmi közvetítéseinket itt is láthatják a  Győri Nemzeti Színház művészeinek előadásában.Íme a következő videó:

Pegazus-online 1.rész

Tekintsék meg elsőként Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét, Posonyi Takács László színművész előadásában:

Karácsonyi üdvözlet

Minden Kedves Olvasónknak és Követőnknek áldott, békés karácsonyi ünnepeket, és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk! 

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Nagy László: Pirosodik Húsvét (részlet)

...Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Kassák Lajos: Harangszó (részlet)

Feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik,
a nevét a názáretinek, ki az ács fia volt…

...Igen, igen, az Ő árnya és visszhangja vagyunk mi
s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát
mindennapi kenyerünkben s vizünkben dicsérjük,
hogy vérünkből való s meghalt értünk a kereszten.

Német nyelvű vers- és prózamondó verseny

Győr Megyei Jogú Város Német Önkormányzata és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a hagyományokhoz hűen idén is meghirdeti a Megyei német nyelvű vers- és prózamondó versenyt magyar és német anyanyelvű diákoknak.

Korcsoportok:
Magyar anyanyelvű diákok: 1-2. osztályosok, 3-4. osztályosok, 5-6. osztályosok, 7-8. osztályosok. Német anyanyelvű diákoknak két korcsoportban: 1-4. osztályosok 5-8. osztályosok. A verseny időpontja: 2018. december 12. (szerda) 14 óra. A verseny helyszíne: Kovács Margit Iskola (9024 Győr, Répce utca 2.). Jelentkezési határidő: 2018. december 3., az alábbi e-mail címen, vagy postai úton. E-mail cím: marcalvaros.gyorikonyvtar@gmail.com Postázási cím: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 9023 Győr, Herman Ottó utca 22.

Gyereknapra

Kosztolányi Dezső: Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most

Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most, 

legyen tiéd örökre az egész. 

Vedd a telet és a nyarat, a lombost, 

itt van neked az epe és a méz. 

Ez itt a keserű s ez itt az édes, 

ez a fekete és ez a fehér, 

ez a nyugalom s a láz is, hogy égess, 

ez itt a méreg és ez a kenyér. 

Tejet adok, de hozzá szörnyű vért is, 

ölelni lágyan és birkózni kart 

és harcot is, hogy harcolj csakazértis, 

a rózsa mellett ott legyen a kard. 

Van még néhány elhányt és csonka holmi, 

egy kis verőfény és egy-két kacaj, 

viaskodó kedv, várat ostromolni 

és végezetre egy nagy, tompa jaj. 

Iker ajándékot veszel örökbe, 

oly ember-ízű és oly felemás, 

de ember adta, nem telt néki többre, 

eget ne vívj, mély kútakat ne áss. 

Sötéten nyújtom ezeket tenéked 

s koldus apád most tétovázva áll, 

mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet 

és a baljában ott van a halál. 

(1922)

Pünkösd

József Attila:

PÜNKÖSD ELŐTT

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,

Mint jóllakott tuzok, magadba hullva

Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat

Cibálja, tépi vérek irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:

A Végtelenség az a magyar bánat

S hiába vergődsz haló hattyuként,

Szomorubb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,

E végtelen vizen büszkébben usszál

S csudáljanak, hogy méltóbban repül

Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,

Mint vadludat rozsdás vessző találja,

Ne sírj, dalold el híres éneked,

Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!

Anyák napjára

Kosztolányi Dezső: Anyák

Már a szemük oly szörnyü nagy,

hogy megijed, ki belenéz,

s szemük alatt sovány gödör,

amelybe rémek alszanak.

Oly vékonyak, akár a rongy,

tejadó mellük elapadt,

könnyes szemük kiszáradott,

kezük, mint a kardpenge oly

éles, határozott, kemény,

s uruk sóhajtva néz reá,

a kézre, amely puha volt,

az álmok lágy párnája volt,

s nem ismeri fel a kezet.

Nem is nők többé, férfiak,

álmos, sebesült katonák,

fejükön fekete sisak,

a szenvedés, a vassisak.

Mind egyformák ők: az anyák.

S ha lenne egy találkozás,

leülnének a földre ők,

a föld anyái szeliden.

S azt mondanák: igen, igen.

Bólongnának: igen, igen,

vádolnának: igen, igen.

Így csak járkálnak szótlanul,

s nem tudják merre, mért, hová,

nem tudják soha, mi a hír,

nem tudják, éj van-e, nap-e.

Csak néha emelik kezük,

hogy megállítsák, ami megy,

a szörnyűséges valamit,

miről remegve hallanak,

ha ujságot olvas uruk.

Csak néha kelnek fel búsan,

ebédidőn, s berontanak

oda, hol a fiuk lakott,

s az üres ágyba keresik

eltávozott kisfiukat,

az üres égbe keresik

az istent, aki nincs sehol.

Húsvét

Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen.

Húsvétra

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal-
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.

Szent István királyunk ünnepére

Tűz Tamás: Szent István király

Jól megjelölte ezt az ezredévet: 

kereszttel írta rá kemény nevét, 

mint halhatatlan győzelmi ék. 

Alapkő lett, de kőnél súlyosabban 

vetette el az épülő falakban 

toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább 

úrrá emeli roppant erején, 

a bércre hág s egy országon tekint át, 

hol hajnalpírban reszket még a fény. 

Komor felhőkből bomlik ki a kék ég 

s virrasztva várja népe ébredését 

a századok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattal 

lendül előre tervező keze, 

míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal 

a forró puszták zendülő szele. 

Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba 

s pillantásával féltőn átkarolja 

a frissen szántott szűzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, 

hogy megkösse a rónák vad porát, 

szőlő teremjen és kenyér, fehérebb 

s hogy mindenki meglelje otthonát. 

Áldott szigor, rendet hozó szelídség! 

Arany szív, mely eltékozolja kincsét, 

hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Hát róla zengjen most a lelkes ének! 

Uram, téged dicsérünk általa, 

mert ő volt a te választott edényed, 

apostolod; híved s a föld sava. 

És ő volt ama bibliai sáfár; 

kire be jó, hogy éppen rátaláltál, 

midőn megvirradt napunk hajnala! 

Anyák napjára

Móra Ferenc: Anyának

Álmomban az éjszaka

aranykertben jártam.

Aranykertben aranyfán

aranyrigót láttam.

Aranyrigó énekét

a szívembe zártam.

Ahány levél lengedez

szélringatta ágon,

ahány harmatcsepp ragyog

fűszálon, virágon,

Édesanyám, fejedre

annyi áldás szálljon.

Reviczky Gyula: Feltámadás

Fakadnak már a virágok,

Kiderül az ég,

És a föld most készül ülni

Drága ünnepét.

Sziveinkben, mint a földön,

Ma öröm legyen,

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Akik tanait gyülölték,

Meg nem ölheték.

Nem rejthette sír magába

Égi szellemét.

Mert égből eredt s nem is volt

Születése sem...

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Kettős ünneplés azóta

Minden kikelet!

A mennyországé s a földé...

Ünnepeljetek!

Adjatok hálát, hogy ismét

Új világ terem,

S feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel

Sírját a dicső;

Aki látja, hogy a földön

Minden újra nő;

Gondoljon feltámadásra,

Mely örök leszen...

Feltámadt az istenember

Győzedelmesen!

Adjatok hálát s virágot,

Tömjént hozzatok.

Hallelujah! hallelujah!

Zengje ajkatok.

Mert feltámadtok ti is még

Valamennyien,

Mint az istenember egykor:

Győzedelmesen.

A kép az everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

Aranyosi Ervin: A könyv a legjobb barát

Kis barátom, nincs szerencséd,

– előregyártott az életed.

A számítógépből hiányzik,

az álmot szövő képzelet.

Nélküle már nem is tudsz élni,

csak programokban létezel.

Nem tudsz adni a nagy világnak,

egy monoton kis rész leszel.

Tudod, a könyv nagyon hiányzik,

benne ott volt a gondolat!

Saját magad nem leszel képes

megoldani a gondokat.

Elfelejtesz szépen beszélni,

elmondani érzéseket.

Nem fogsz tudni szavak alapján

felidézni szép képeket.

Emlékeid nem történések,

nem csupa kedves pillanat.

Ha jelened nincsen leírva,

nyomodban semmi sem marad.

Hát kell a könyv! Létünk tanúja.

Egy kedves, régi, jó barát,

melyben az ember bölcsen őrzi,

életét tükröző korát.

A könyv egy járat az időben,

amin keresztül közlekedsz.

Gyökérzet, mellyel mélyről jövő,

komoly, s bölcs tanításra lelsz.

Ne hagyd, hogy ezt is úgy “kivágják”,

ahogy fákat tüntetnek el!

Tudod, a könyv a jó barátod,

melyben tudást ültetnek el.

Az ember csakis úgy fejlődhet,

úgy alkothat új dolgokat,

ha az, mit milliárd könyv őriz,

elérhető és megmarad!

Legyen a könyv a jó barátod,

az útjelződ, utad során.

Segítsen jobban, szebben élni,

nemcsak meghalni ostobán…

Augusztus 20.

Tűz Tamás: Szent István király

Jól megjelölte ezt az ezredévet: 

kereszttel írta rá kemény nevét, 

mint halhatatlan győzelmi ék. 

Alapkő lett, de kőnél súlyosabban 

vetette el az épülő falakban 

toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább 

úrrá emeli roppant erején, 

a bércre hág s egy országon tekint át, 

hol hajnalpírban reszket még a fény. 

Komor felhőkből bomlik ki a kék ég 

s virrasztva várja népe ébredését 

a századok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattal 

lendül előre tervező keze, 

míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal 

a forró puszták zendülő szele. 

Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba 

s pillantásával féltőn átkarolja 

a frissen szántott szűzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet, 

hogy megkösse a rónák vad porát, 

szőlő teremjen és kenyér, fehérebb 

s hogy mindenki meglelje otthonát. 

Áldott szigor, rendet hozó szelídség! 

Arany szív, mely eltékozolja kincsét, 

hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Hát róla zengjen most a lelkes ének! 

Uram, téged dicsérünk általa, 

mert ő volt a te választott edényed, 

apostolod; híved s a föld sava. 

És ő volt ama bibliai sáfár; 

kire be jó, hogy éppen rátaláltál, 

midőn megvirradt napunk hajnala!