Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

Sakkujság Győrött

Forrás: Dunántúli Hírlap, 1911. ápr. 9. p. 5. (XIX.évf. 43. sz.) 

Ne parázz! MAGYARázz!

A Pegazus online keretében kisfilm-sorozatot indítunk fiataloknak Posonyi Takács Lászlóval, a Győri nemzeti Színház művészével. A Ne parázz! MAGYARázz!  című sorozat elsősorban érettségizőknek készült, de mindenkinek ajánljuk, aki szeretne közelebbről megismerkedni egy-egy irodalmi művel – rendhagyó módon és rövid idő alatt.

A 8 részes sorozatban a magyar és a világirodalom klasszikusai éppúgy helyet kapnak, mint a kortárs szerzők írásai, sőt két életművel is megismerkedhetnek az érdeklődők. Nem műelemzések ezek – a színművész lényegre törően és közérthetően ismerteti a műveket a maga egyéni módján: néhol különös nézőpontból, máshol megtűzdelve érdekességekkel. Olykor meglepő összehasonlításokat tesz, és a végén még egy filmet is ajánl, amely valamilyen módon kapcsolódik a témához.

A kisfilmeket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a Facebook-oldalán mutatja be, de utólag is megtekinthetők itt, valamint az intézmény YouTube-csatornáján, a Ne parázz! MAGYARázz! lejátszási listára kattintva.

Érdekességek állományunkból

Online játék alsósoknak

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára az 2020. április 27. és június 7. között időre Grimm-eskedjünk! címmel internetes játékot hirdet az általános iskola alsós tanulói részére. Ebben az időszakban minden héten egy-egy kérdést teszünk fel a Grimm testvérek egy-egy meséjéhez kapcsolódóan a Gyermekkönyvtár Facebook oldalán.

A választ tartalmazó szövegrészletek honlapunkról lesznek letölthetők.  Az első mese április 27-én kerül fel weboldalunk Letöltések menüjébe, azt követően hetente töltünk fel új mesét.
A megfejtéseket névvel, e-mail címmel, és a beküldő iskolájának feltüntetésével 2020. június 7-éig a következő e-mail címre várjuk: gyermekkonyvtar@gyorikonyvtar.hu . A legjobbak nyereménye könyv.

Grimm-eskedjetek velünk!

Zenthe Ferenc 100-Játékfelhívás

Zenthe Ferenc, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze születésének századik évfordulóját, ezért 2020. április 24-től (péntektől) új, 5 napos játékra hívjuk Önöket, melynek végén a legjobbak jutalmat kapnak, 

dén április 24-én ünnepeljük 

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el” a megnyerő egyéniségű művészt. Játszott történelmi kalandfilmekben, romantikus vígjátékokban, teleregényben. Ezekből a filmekből kell kitalálniuk minden nap egyet péntektől keddig egy-egy kép, ill. három vagy négy fontos adat segítségével, melyeket a könyvtár Facebook-oldalán teszünk közzé. A helyes válaszokat NEM NYILVÁNOS KOMMENTBEN, hanem a hangtar@gyorikonyvtar.hu e-mail címre várjuk, pontos név és postázási cím megjelölésével. Kérjük, hogy a Tárgy mezőbe írják be: Zenthe Ferenc 100. Az 5 napig tartó játék végén a legtöbb helyes választ beküldők jutalmat kapnak, amelyeket postai úton juttatunk el Önökhöz! Az összes megfejtés beküldési határideje (akár egyszerre, akár egyben) április 29. (szerda) éjfél! A szerencsés nyerteseket e-mailben fogjuk értesíteni. Várjuk megfejtéseiket!

Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből 26. rész

A vallásgyakorlás könyvei: protestáns imádságoskönyvek

A hívők „egyéni hitéletét, a magán áhítatosság megélését, elmélyítését” szolgáló imádságokat egyaránt megjelentettek kisebb-nagyobb terjedelemben bibliákban, prédikációs- és énekeskönyvekben, katekizmusokban, agendákban, azaz ez a műfaj „a közösségi és az egyéni hitéletet szolgáló valamennyi kiadványtípusban megtalálható”. Azonban önállóan is adtak ki protestáns imádságoskönyveket. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér muzeális gyűjteményében evangélikus és református imakönyvek egyaránt megtalálhatók.

A keresztény hit és tanításai az imádságok révén kerültek a hívő „személyiségén belülre”, „az imádság az a műfaj, amely a hívő életének minden részletét viszonyba állítja a keresztyén tanítással, illetve Istennel, Isten akaratával”.

Tartalmukban azonban az imádságoskönyvek különböznek egymástól. Megjelentettek olyan imákat, amelyeket vagy a naptári év különböző időszakaiban mondhattak el a hívők, vagy különböző napszakokban, például reggel, este, vagy egyházi ünnepeken, például vasárnaponként, karácsonykor és húsvétkor, vagy „templomba menetelkor, kijövetelkor, úrvacsora előtt, után, prédikáció előtt, után, vagy a mindennapi élet különböző alkalmaikor, például betegség idején, háborúban, úton, gyász idején, örömben, ínségben, lelki szükségekben, szorongattatásban, kísértésben”. Továbbá felölelték „a legkülönbözőbb emberi kapcsolatokat” is, mivel egyes imádságoskönyvek tartalmaznak többek között az elöljárókért, a gyermekekért, a szülőkért, a távollevőkért, stb. mondandó könyörgéseket is. Az imák mellett fohászkodásokat, dicséreteket, hálaadásokat és kéréseket is közreadtak.

A legrégebbi imádságoskönyv gyűjteményünkben az olmützi származású Patzkó Ferenc Ágoston által kiadott cseh nyelvű evangélikus imádságoskönyv, amely Pozsonyban jelent meg 1782-ben Jana Arnda ... Zahrádka ragská plná křesťanských ctností, genž skrze wroucné, nábožné a potěssitedlné modlitby do dusse wsstípeny býti mají címmel. Az eredeti, német nyelvű változat Johann Arndt (1555-1621) német evangélikus prédikátor, író és költő műve.

Rát Mátyás győri evangélikus lelkész gyermekeknek és növésben lévő leányoknak szánt imádságos könyvét 1788-ban adta ki Győrött Streibig József Keresztyén fehjér népnek való imádságos könyv 1. darabja címmel. A kötet első fejezete a kisgyermekek által különböző napszakokban, vagy különböző családtagokért, szolgálókért, tanárokért, stb. elmondható imákat tartalmaz. A könyv második felében az úrvacsorához „először járulandó” leányok számára írt elmélkedések és imádságok vannak. Rát (Ráth) Mátyás Győrben született 1749-ben, ugyanitt hunyt el 1810-ben. Győrött, Modorban, Pozsonyban és Sopronban végezte iskolai tanulmányait. 1773-tól Göttingában járt egyetemre. 1779-ben tért vissza Magyarországra, és Pozsonyban telepedett le. 1780-ban kiadta az első magyar nyelven szerkesztett újságot Pozsonyi Magyar Hírmondó címmel. 1783-ban az újraszerveződő győri evangélikus gyülekezet lelkészének hívták. 1786 végén lemondott állásáról, és visszaköltözött Pozsonyba. 1789-től azonban újra a győri gyülekezet lelkésze volt.

Georg Johann Rosenmüller (1736-1815) német protestáns teológus és lelkész Morgen- und Abendandachten címmel 1792-ben megjelent imakönyvét Horváth Sámuel (1753-1826) evangélikus lelkész fordította le magyar nyelvre, amely A hétnek minden napjaira való reggeli és estvéli, és az ember’ életének nevezetessebb környülállásaira szolgáló buzgó imádságok címmel 1799-ben jelent meg Győrben Streibig József kiadásában. A kötet első felében a hét minden napján reggel és este elmondható könyörgések szerepelnek, a második részben az úrvacsorára készülő hívők által mondható imádságok, a harmadik részben pedig különböző alkalmakkor, pl. szülés közeledtekor, „égi háborúban”, gyermekekért mondandó imákat közölnek. Horváth Sámuel többek között Nemeskéren és Sopronban végezte tanulmányait, majd 1776-től Wittenbergben járt egyetemre. Két év elteltével tért vissza Magyarországra, ahol több településen is lelkészként működött.

Ugyanebben az évben jelent meg szintén Streibig József kiadásában a Horváth Sámuel által összeállított imakönyv Imádságos könyv, avagy A közönséges istenitiszteletre és az időnek ’s külömbbféle eseteknek különös környüállásaikra alkalmaztatott buzgó könyörgések címmel. A könyv első részében a hétköznapokon tartott istentiszteleteken elmondható imák szerepelnek, a második rész ünnepnapokra szánt imádságokat, a harmadik rész pedig könyörgéseket tartalmaz, pl. „Az országnak békességéért”, vagy „Az ország’ gyűlésének boldog folytatásárt és szerentsés elvégzéséért”, vagy „A föld gyümölcsének megadásáért és megtartásáért”, stb. A negyedik részben hálaadások szerepelnek, amelyeket pl. templomszenteléskor, az ellenség legyőzése alkalmából, bő aratásért, stb. mondhattak el a hívők. A toldalékban pedig betegekhez szóló imádságokat jelentettek meg.

A rábaszentandrási születésű Kis János (1770-1846) evangélikus szuperintendens, költő, író Lelki áldozatok imádságokban és énekekben címmel írt imádságoskönyve és énekeskönyve 1812-ben a soproni Siess-nyomdában jelent meg először, később még számos alkalommal újra kiadták. Kis János kötetében reggeli és esti imádságok, egyházi ünnepnapokon (pl. ádventkor, karácsonykor, húsvétkor, stb.), úrvacsora vételekor mondható imádságok szerepelnek, továbbá az emberi élet különböző helyzeteihez illő imádságok mellett betegek vagy haldoklók imái is szerepelnek a könyvben. A könyv 6. része „énekbe foglalt könyörgéseket és hálaadásokat” tartalmaz, megadva azt a dallamot is, amire a szöveget énekelni lehet. Kis János Téten és Vadosfán megkezdett tanulmányait a soproni Evangélikus Teológiai Akadémián folytatta, később pedig Göttingában, majd Jénában hallgatott teológiát. 1793-tól a győri evangélikus iskola professzora lett, 1796-ban lelkésszé avatták, ezt követően több településen is működött ebbéli tisztségben. 1808-tól soproni lelkész. 1810-ben azonban a győri gyülekezet hívását visszautasította. 1812-ben választották evangélikus szuperintendenssé. 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Sopronban hunyt el 1846-ban.

Johann Habermann (1516-1590) német evangélikus teológus és prédikátor imakönyvét Ugróczy Mihály (1790-1826) evangélikus lelkész teljesen átdolgozta és kibővítette. A kötet 1822-ben Sopronban jelent meg Michael Gottlieb Schrabs kiadásában, D. Joh. Habermann’s Morgen- und Abend Gebete, denen beygefüget sind: Reise-Beicht-, Communion-, Standes-, Fest- Wetter- und Kranken-Gebete, nebst Morgen-, Abend- und andern Gefängen címmel. A kötet valószínűleg a német anyanyelvű evangélikusok mindennapi vallásgyakorlását szolgálhatta. Többek között tartalmaz reggel és este, ünnepnapokon, utazás alkalmával, betegágynál, stb. elmondható imákat. Ugróczy, magyarországi tanulmányait követően, Jénában járt egyetemre. 1811-től Sopronban volt tanár, 1814-től pedig Fertőmeggyesen lelkészként dolgozott.

Csúzi Cseh János (1677 körül-1732) református lelkész és orvos Isten eleiben fel-vitetett lelki áldozat, az-az: Oly áhitatos könyörgések, mellyeket, az Istennel szüntelen járó lélek a’ Jesus Krisztusban fundáltatott hit által fiúi bizodalommal minden nap’ Istennek bémutathat címmel írt imádságoskönyve Sator Péter anyagi támogatásával a szerző halála után négy évvel, 1736-ban a győri Streibig-nyomdában jelent meg. Csúzi Cseh tanulmányait Losoncon, Debrecenben és Pápán folytatta, felsőfokú teológiai és orvosi képzést Franekerben végzett. 1702 és 1707 között, majd 1723-tól egészen haláláig Győrött működött református lelkészként és orvosként. Sokoldalú tudósként többször vendégeskedett a győri katolikus püspöknél is.

1780-ban Streibig Gergely János Győrben kiadta a református esperes Ónodi Sámuel (1720 körül-1783) Házi és egyházi magános rövid könyörgések című imakönyvét, amelyet egyszerűbb hívőknek és gyerekeknek szánt a szerző, aki művéhez az Ó- és Újszövetséget egyaránt felhasználta. Ónodi Sámuel debreceni tanulmányait követően az utrechti és a franekeri egyetemeken tanult. Hazatérése után Dömsödön, Zámolyon és Bicskén élt és működött lelkészként. 1770-ben a vértesaljai egyházmegye esperessé választotta.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Győri életrajzi lexikon, Magyar művelődéstörténeti lexikon vonatkozó szócikkei; Heltai János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601-1655); Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon 3. kiad. (elérhetőség itt).

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

Virtuális szolgáltatásaink

Köszöntjük a kedves olvasókat, aki idetaláltak intézményünk blogjára! Most csak így, virtuálisan találkozhatunk. De tudják-e, hogy ezen a honlapon túlmenően számtalan olyan internetes szolgáltatásunk van, amit most is nyújtani tudunk? Naponta frissülő kulturális magazin (Győri Szalon), Elektronikus Könyvtár, FB oldalak, blog stb.

Otthonról, a fotelben ülve, vagy akár mobiltelefonon keresztül igénybe vehető szolgáltatásainkat egy kollégánk számba vette és ismertette. A hasznos információkban gazdag cikk magazinunkban, a Győri Szalonban jelent meg. Éljenek a lehetőséggel! Ismerjék meg intézményünk teljes internetes kínálatát :

https://www.gyorikonyvtar.hu/internetes-szolgaltatasok

Pegazus online

Az online irodalmi közvetítések a könyvtár Facebook-oldalán jelentkeznek, s a Videók fülön (vagy menüpontban) a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listát választva bármikor visszanézhetők, éppúgy mint YouTube-csatornánkon a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listáról.

Hogy ne maradjanak le róla, néhány videót itt is közzé teszünk, íme a következő:

Sorsfordító történetek-Novellaíró pályázat

Hamarosan érkezik az élőszereplős Mulan-film. A Menő Könyvek Sorsfordító történetek címmel Disney ifjúsági regénysorozatot indít, amiben minden máshogy történik, mint ahogy megszoktuk. Mi lett volna, ha...

Mulannak az Alvilágba kell leszállni, hogy megmentse a szerelmét? Ha Elza és Anna nem együtt nőnek fel? Ha nem Hófehérkét mérgezi meg a gonosz mostoha, hanem a herceget? Ha Csingling nem Pán Péterrel megy először Sohaországba, hanem Hook kapitánnyal?
Te is eljátszottál már a gondolattal, hogy kedvenc meséd, filmed valahogy máshogy ér véget, vagy egy adott ponton más fordulatot vesz és teljesen másképp folytatódik? Ha igen, itt az idő, hogy megoszd velünk.
Írd meg novella formában vagy szinopszisban kedvenc történeted, ahogy te elképzeled, és küldd el nekünk!
A nyertesek műveit e-bookban jelentetjük meg, és megkapják a Sorsfordító történetek első kötetét!
Hova? A pályázatokat a manokonyvek@lira.hu e-mail címre várjuk, a tárgyban „Sorsfordító történetek” megjelöléssel.
Meddig? Május 1, éjfél.
Mennyit? Maximum 10 000 leütés.
Ki? – ha elmúltál 10 éves, de még nem vagy 30.
Az e-mailben tüntesd fel neved, életkorod, telefonos elérhetőséged is.

Visszapillantó– Hírek a múltból, érdekességek a győri hírlapok cikkeiből

Léghajóállomás Győrött

Forrás: Dunántúli Hírlap, 1911. ápr. 9. p. 4. (XIX. évf. 43. sz.) 

Pegazus-online

Hogy ne maradjanak le róla, az online irodalmi közvetítések a könyvtár Facebook-oldalán jelentkeznek, s a Videók fülön (vagy menüpontban) a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listát választva bármikor visszanézhetők, éppúgy mint YouTube-csatornánkon a Pegazus online folyamatosan bővülő lejátszási listáról.

Néhány videót itt is közzé teszünk, íme a következő:

Online játék gyerekeknek

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára 2020. április 6-30. között Versek a Facebook-on címmel internetes játékot hirdet általános iskolás korú gyermekek részére. 

Ebben az időszakban minden héten egy-egy kérdést teszünk fel versekhez kapcsolódóan, amely a gyermekkönyvtár facebook oldalán lesz megtalálható.

A választ tartalmazó linket minden nap mellékelni fogjuk a kérdéshez. A megfejtéseket névvel, valamint e-mail cím és postázási cím megadásával várjuk legkésőbb 2020. május 4-éig a gyermekkonyvtar@gyorikonyvtar.hu e-mail címre.  A helyes válaszok beküldői között könyvjutalmakat osztunk ki. Egy válaszadó több kérdésre is küldhet be megfejtést, de nem feltétel, hogy az összes kérdésre helyes megfejtést adjon. A szerencsés megfejtőket e-mailben fogjuk értesíteni.

Hosszabbítás

Ezúton is tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér részlegeiből kikölcsönzött dokumentumok kölcsönzési határidejét a könyvtár zárva tartásának idejével automatikusan meghosszabbítjuk. Ez ügyben sem személyesen, sem online, sem telefonon nem kell intézkedniük!

Ugyanígy meghosszabbítjuk az éves beiratkozások időtartamát is.

Megértésüket köszönjük!

Pegazus online

Az online irodalmi közvetítéseinket itt is láthatják a  Győri Nemzeti Színház művészeinek előadásában.Íme a következő videó:

Kilátás a balkonomról – ablak a városrészre

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában (TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001) projekt keretében FOTÓPÁLYÁZATOT hirdet Kilátás a balkonomról – ablak a városrészre címmel győri polgárok részére Adyváros, Belváros, Gyárváros, Gyirmót, Győrszentiván, Kismegyer, Likócs, Marcalváros, Ménfőcsanak, Nádorváros, Sziget, Pinnyéd, Révfalu, Szabadhegy városrészekben.

Pályázni a fenti városrészekben készült képekkel lehet, amelyek úgy mutatják be a környezetet, ahogy a pályázó azt lakóhelyének ablakából, balkonjáról kitekintve látja. A képek készülhettek fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal. A beküldött képeknek egyenként legalább 6MB méretűnek kell lenni. Egy alkotó maximum 4 db fotóval pályázhat. Beküldési határidő: 2020. április 30. 24.00 óra. 

A teljes pályázati kiírás letölthető honlapunk Szabályzatok, letöltések/Letölthető dokumentumok menüpontjából.

Helytörténeti kalandozások 145.

Fidel Castro győri látogatása

Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a kubai politika évtizedekig megkérdőjelezhetetlen szereplője 1972. május 30-án érkezett Magyarországra, majd egy hetet töltött a Magyar Népköztársaság vendégeként. A látogatásra egy meglehetősen feszült időszakot követően került sor.

A kubai vezetés ugyanis 1960-ig bírálta a Szovjetuniót az 1956-os magyarországi forradalom leverése miatt. Raúl Roa, Kuba későbbi külügyminisztere 1959-ben például „szovjet becstelenségről és pusztításról” írt 1956 kapcsán, megkérdőjelezve ezzel a magyarországi szocialista rendszer alapját képező „ellenforradalmi” narratívát.

Az 1960-as években tehát még feszültség jellemezte a két ország közötti kapcsolatot, és a szocialista tömb többi állama is gyanakodva tekintett a szigetországra. Bírálták a kubaiak sajátos nemzeti vonásokat hangsúlyozó szocializmusát, a „régi” kommunisták megregulázását, a forradalom latin-amerikai és harmadik világbeli „exportjának” módját, valamint az állandó külkereskedelmi deficitet. A kubaiak ezzel szemben az európai szocialista országok „elpuhulását” nehezményezték. Az évtized végére világossá vált, hogy Kuba rá van kényszerülve a Szovjetunióval és a mögötte felsorakozó szocialista államokkal való szoros együttműködésre.

Fidel Castro:

Castro mellett a kubai forradalom másik kiemelkedő alakja, Ernesto Che Guevara, aki 1961-ben kubai ipari miniszterként találkozott Kádár Jánossal is:

Fidel Castro győri, illetve magyarországi látogatása egy többhetes „turné” részét képezte. A Kubát egyébként viszonylag ritkán elhagyó Castro 1972-ben – Ernesto Che Guevara 1961-es útjához hasonlóan – diplomáciai körutazáson vett részt, mely során érintette Guineát, Algériát, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Lengyelországot, a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát és a Szovjetuniót. Hazánkba 1972. május 30-án érkezett, majd június 6-án távozott. Annak ellenére, hogy Castro látogatását Kádár János és a hazai pártvezetés egyaránt gyanakvással fogadta, a kubai vendég összességében pozitív tapasztalatokat szerzett az országról. Ez nem volt magától értetődő még az elméletileg „baráti” országok között sem: Romániából például kifejezetten kedvezőtlen benyomással távozott a latin-amerikai delegáció.

Fidel Castro 1972-es körutazása Kelet-Németországban…:

...és a Szovjetunióban:

A kubai diktátor a korszak „szokásainak” megfelelően üzemeket, mezőgazdasági termelőszövetkezetet, katonai egységet látogatott meg. Maradt idő a kikapcsolódásra is: vadászaton és balatoni kiránduláson vett részt a hazai politikai elit tagjaival. Castro lépteit mindenhol jelentős tömeg követte, ami egyrészt köszönhető a diktatúra természetének, másrészt az is tény, hogy a kubai vezető viszonylagos népszerűségnek örvendett mind a szocialista államokban, mind pedig a világ többi részén. Fiatalabb volt a szocialista tömb országainak szürke, kiöregedett diktátorainál, és latinos temperamentumával, közvetlenségével, humorával egy pozitív kisugárzású forradalmár képét sugározta. (Más kérdés, hogy erről rengeteg uralma alatt élő kubai állampolgárnak kevésbé kedvező a tapasztalata.)

Fidel Castro a magyarországi látogatását megelőző évben, Augusto Pinochet társaságában:

Castro 1972. június 1-jén látogatott Győrbe, miután megtekintette a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli alakulatának gyakorlatát, előző este pedig átvette a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatát.

A vagongyárban tett látogatás – a hivatalos beszámoló szerint legalábbis – váratlan lehetett: a Kisalföld azt írja, „csütörtökön délelőtt vált ismertté, hogy a Fidel Castro vezette küldöttség a Vagongyárra is kíváncsi”. Ennek némileg ellentmond a Népszava tudósítása, miszerint „a gyár magyar, kubai és vörös zászlókkal, üdvözlő felirattal díszített bejárata előtt sok győri lakos gyűlt össze Fidel Castro érkezésének hírére, s nagy tapssal köszöntötték a kubai párt első titkárát, a kubai kormány elnökét”.

A híres vendéget az üzemben Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára, Jankovits István, a városi pártbizottság első titkára, Varga Tibor, a gyári pártbizottság első titkára, valamit Czöndör János termelési és Wurtzinger Ernő kereskedelmi igazgató fogadta.

Fidel Castro a Vagongyárban 1972. június 1-jén (Nagy Éva fotói):

A politikus győri megjelenéséről készült híradások minden alkalommal Fidel Castro közvetlenségét, kíváncsiságát, humorát helyezik középpontba – a kötelező politikai elemek mellett. A Kisalföld megállapítása szerint a kubai vezető társaságában „legfeljebb kerékpárral lehetett volna kényelmesen haladni. Minden érdekelte, mindent jegyzett”. Pár mondattal később azt írják: „A baseball játékot kedvelő kubai miniszterelnök elindult balra, és biztosra lehetett venni, hogy valahol jobbra fog majd kikötni. A rendelkezésre álló rövid időben mindent meg akart ismerni”.

A Népszabadság megjegyzi: „Gyakran szakította félbe kérdéseivel Czöndör János tájékoztatóját: mit neveznek közvetett exportnak, milyen futóműveket gyártanak, mekkora az évi termelési érték, mennyi az rubelre vagy dollárra átszámítva, mennyibe kerül a motor és így tovább. Minden választ megköszönt és gondosan feljegyzett.”

A gyárlátogatásról készült részletes beszámolók név szerint is említik a híres vendéggel néhány mondatot váltó munkásokat: „Szalai Károlytól arról érdeklődött, mióta dolgozik a Vagongyárban. Németh Attilától, mi a mestersége, s mit kell tudni egy technikusnak. Szót váltott Császár Éva és Gombos József esztergályossal. Parker-tollával végigkopogtatta az acélöntvényeket, kézbe vette a jelzőkalapácsot, mindent megfogott, felemelt, kipróbált, amit csak lehetett.”

Fidel Castro a népes küldöttség és az újságírók társaságában a munkába is „bekapcsolódott”: „A motorgyár végszereldéjében Fidel Castro Döbrösi László szerelő mellett állt meg. ‒ Egy kézzel vagy két kézzel kell megfogni a szerszámot? - kérdezte. Elkérte a fiatalembertől az elektromos meghajtású csavarbehajtó masinát, aztán elkezdte rácsavarni a blokkra a csavarokat. ‒ Egy kicsit lelassítom a termelést ‒ szabadkozott mosolyogva ‒, de igazán láthatja, mennyire igyekszem. ‒ Aztán végül, dolga-végezetten, vagy tízpercnyi munka után tréfálkozva így búcsúzott el a fiatalembertől: ‒ Ha valami baj lesz a motorral, tudja, hol talál meg!”

A munkásokkal közösséget vállaló forradalmár képét sugallja a Népszabadságnak az üzemlátogatásról készült írásának zárómondata is: „A gyárlátogatás végére már olajtól feketéllett a keze”.

Fidel Castro a győri belvárosban (Nagy Éva fotója):

A program a belvárosban folytatódott. Sok győrinek lehet személyes emléke arról, hogy a Vagongyár megtekintését követően a kubai küldöttség a központban folytatta útját. Fidel Castro több ezer ember jelenlétében érkezett meg az akkori megyei tanács épülete elé. A híradások szerint Castro fiatalokkal fogott kezet, a városról kérdezte vendéglátóit, majd üdvözölte a megjelent tömeget. A rövid sétát követően a küldöttség távozott a városból.

A kubai politikus magyarországi tartózkodása hátralévő napjaiban többek között a Balatonon, Telkiben, illetve egy polgárdi termelőszövetkezetnél járt. Ezeken a helyeken sem nélkülözte a győrihez hasonló epizódokat: pingpongozott újságírókkal, meglátogatta a termelőszövetkezet nyugdíjasait, a „szájhagyomány” szerint pedig, megunva a protokollt, egy Pannónia motorkerékpárral „elszökött” a balatonaligai pártüdülőből, hogy a környéken pihenőkkel találkozzon. Bár Castro látogatásának egyes elemei – mint például a kiszökés – nehezen ellenőrizhetők, ezek mégis azt mutatják, hogy a politikus valóban népszerűségnek örvendett, és kilógott a rettegett kommunista politikusok sorából.

Fidel Castro politikai szerepe a mai napig vitatott, ám a Népszabadság győri látogatásáról szóló tudósításának megállapítása valószínűleg azért helytálló: „A rövid idő alatt is sokan találkoztak Fidel Castróval Győrött, és akik találkoztak vele, azok számára ez maradandó élmény”.

Borbély Tamás

Felhasznált Irodalom:

Udvardi Péter: Fidel Castro 1972-es magyarországi látogatása. Metszet a magyar-kubai kapcsolatok történetéből. In.: Múltunk, 2015/4. 72-93.

Fidel Castro látogatásai. Győri munkások között. /Cserhalmi Imre = Népszabadság, 1972. június 2. p. 3.

A kubai küldöttség a Vagongyárban. /Ferenczi = Kisalföld, 1972. június 2. p. 2.

Fidel Castro látogatást tett egy katonai alakulatnál és a győri Vagon- és Gépgyárban. = Népszava, 1972. június 2. p. 1.

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

A 7. és 8. kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik.

Újvárosi közösségi cselekvési terv és programnaptár

A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr-Újváros szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó társadalmi együttműködést erősítő komplex program című TOP-6.9.1-15-GY1-2016-00001 azonosítószámú projektjéhez kapcsolódóan készült Újvárosi közösségi cselekvési terv és programnaptár letölthető honlapunk Szabályzatok, letöltések/Letölthető dokumentumok menüpontjából.

A projekt, melynek része ez a dokumentum, az Európai Szociális Alap 200 millió forintos támogatásával valósul meg.