Helytörténeti kalandozások 12.

A Batthyány park

„Amióta azt a bástya alatti mocsaras nádas térséget elődeink feltöltötték, mindig legvonzóbb pontja volt Győrnek a Szedres. A kiváló érzékkel befásított pázsitos térség emberöltőn át a játszó ifjúság otthona volt. Majd a gyárak fejlődésével a munkások százainak ebédlő és pihenő helye. A megvénhedt szederfák sorai azonban megritkultak és helyüket csak akácokkal töltötték be, úgy, hogy mikor a selyemhernyó tenyésztés szélesebb körben elterjedt, egyéb alkalom hiányában megmaradt szederfákról szerezték be a tenyésztők a lombszükségletet.” (Győri Hírlap, 1907. május 30.)

A Batthyány park (gróf Batthyány Lajos tér) az 1910-es években:

1885. június 9-én a város és a győri „szépítő” egylet megállapodott a szedreskerti sétatér felügyeletéről és gondozásáról. 1890-ben a győri szépítő egylet tervet is készített az átalakításról. Akkoriban nagy volt a pusztítás a fákon, mivel a gyerekek felmásztak rájuk, a szederfák levelét és ágait szedték a selyemhernyóknak. Már ebben az időben felismerték, hogy „a kertek a város tüdői, éltetői szervei”. (Győri Közlöny, 1890. június 5.)

A Batthyány park (gróf Batthyány Lajos tér) 1920 körül:

A ligetet sokféleképp szerették volna még hasznosítani. A Győri Közlöny 1891. augusztus 3-i számában megjelent Dr. Bánóczy Gyula javaslata, miszerint a reáliskolát a Szedereskertben kellene felépíteni, így az ifjak mozgására is bőven lenne lehetőség. Erre a 15-i számban válaszolt a város, miszerint építkezés céljára nem adhatja oda a ligetet, mert a város gyermekeinek biztosítani kell a mozgás helyét.

A Batthyány park ma:

1892-ben felmerült az ötlet, hogy a Széchenyi téri piacot ide kellene költöztetni. (Győri Közlöny, 1892. február 28.)

A győri korcsolyázó egylet 1896-ban jégpályát szeretett volna építeni a Szedreskert területén, büfével és várakozócsarnokkal. (Győri Közlöny 1896. január 21.)

1907-ben a városi építő bizottság Wenes Jenő polgármester előterjesztésére, a közgyűlés döntésére a Szedres-teret gróf Batthyány Lajos térnek nevezte el. (Győri Hírlap, 1907. február 16.)

1907 májusában elkészült az új park. 6183 fát és cserjét ültettek el. „Az ültetvények között pázsitos foltok adnak pihenőt a szemnek. A kanyargó utakat egyelőre fekete szénsalak borította. A környék lakossága óhajtva várja az időt, amikor a kifejlődő új park kapui kitárulnak előtte”. (Győri Hírlap, 1907. május 18.)

Programajánló a hétre 2

Templomos lovagok nyomában

Október 30 -án (csütörtökön) 17 órakor a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi  Tér Klubjában (9023 Győr, Herman O. u. 22., földszint) a fenti  címmel hallgathatják meg az érdeklődők Dr. Szabó Péter előadását. „A Szentföld zarándokútjait keresztények százezrei taposták hosszú évszázadokon át, s e nagy hitbéli menetelésnek 1070-ig még az iszlám fennhatóság sem szabott gátat. A szeldzsuk törökök térhódításával azonban életveszélyessé váltak ezek az utak a zarándokok számára. Válaszként tűzte ki feladatul a kereszténység felé a római pápa: el kell foglalni a Szentföldet, hogy újra biztosítva legyen a zarándoklatok lehetősége. Ezzel vette kezdetét a keresztes háborúk kora.” A rendezvény díjmentesen látogatható.

Kézműves est felnőtteknek - Konzervdobozból dísztárgy

Október 31-én, (pénteken) 17 órakor folytatódik a Kézműves esték felnőtteknek című foglalkozás-sorozat a könyvtár Klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A rendezvény keretében ezúttal konzervdobozból készülő asztaldíszek kerülnek terítékre. Az ingyenes foglalkozást Pozsgai Krisztina vezeti, akinek segítségével az érdeklődők színvonalas kivitelű tárgyakat készíthetnek – az újrahasznosítás jegyében. A kézműveskedésre vágyó, környezettudatos, ügyes kezűeket várjuk a megyei könyvtár központi épületének klubjába, hogy az elmúlt alkalmakhoz hűen ismét újabb szépségeket alkossanak „felesleges” anyagokból!

Programajánló a hétre

Őszi kézműves foglalkozás a Gyermekkönyvtárban

Halloween a Gyermekkönyvtárban: Ha ellátogatsz hozzánk 2014. október 30-án (csütörtök) 10 és 11.30 között, őszi lámpást készíthetsz velünk! Minden barkácsolni szerető gyermeket és az őket kísérő szülő(ke)t szeretett várjuk ingyenes foglalkozásunkra! Helyszín: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára (Győr, Herman O. u. 22.)

Szabadhegyi Találkozások - Borbás Marcsival

A József Attila Művelődési Házban (9028 Győr, Móra F. tér 1., tel.: 421-740) 2014. október 30-án (csütörtökön) 18 órától kerül sor a Szabadhegyi Találkozások sorozatának következő beszélgetésére. A program vendége: Borbás Mária televíziós műsorvezető, a Gasztroangyal műsorának háziasszonya. Házigazda: Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő. A belépés díjtalan.

Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből – 5. rész

Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861-1869)

Az eddig közzétett négy részben két nagyobb jelentőségű győri újságról – Hazánk (1847-1848), ill. Győri Közlöny (1857-1896) –, valamint néhány rövidebb életű, de érdekes alkalmi kiadványról ejtettem szót; ezúttal egy olyan időszaki kiadványt szeretnék bemutatni a Tisztelt Olvasóknak, melynek nemcsak a győri időszaki sajtó története szempontjából van nagy jelentősége, de országosan is az volt a maga korában és fontos forrás ma is – ráadásul tartalma több szaktudomány számára is hasznosítható.

A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek első darabja 1861-ben hagyta el Sauervein Géza győri nyomdáját. Az első kötet címlapjáról megtudhatta az olvasó, hogy „Simor János győri püspök ő méltósága kegyes pártolása mellett” Ráth Károly és Rómer Flóris, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai adták azt ki. Mindkettőjük neve meglehetősen ismert, ezért itt és most róluk röviden csak annyit: Rómer Flóris ekkor – 1861 tavaszán – a győri bencés főgimnázium tanára és régiségtárának őre, Ráth Károly pedig Győr vármegye főlevéltárnoka. Mindkettőjük mögött – fiatal koruk ellenére – már komoly tudományos eredmények vannak, szakmai körökben ismertek és elismertek. Érdeklődésük jól kiegészíti egymást: míg Rómer elsősorban a régi tárgyak gyűjtője és elemzője, Ráth a régi iratokat gyűjti és kutatja.

A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek megjelent köteteit forgatva megállapíthatjuk: hatalmas szerkesztői munkát végeztek mindketten; de szerzőként is gyakran találkozhatunk mindkettőjük nevével. Különösen igaz ez Rómer Flórisra, akinek e téren végzett munkásságát Tóth László számszerűen is összegezte, megállapítva: a négy kötetben található 16 füzet közül mindössze kettőben nem található Tőle írás; egyébként pedig a négy kötet együttesen 188 közlése közül 54 Rómer Flóris nevéhez fűződik! Az első kötet négy füzetének anyagát szinte ketten állították össze: Rómer Flóris – több más értékes tárgyi emlék mellett – a győri káptalan könyvtárában őrzött „Corvin-codex”, a „Német-Jáhrndorfi szentségmutató”, valamint a bőnyi református egyház XII-XIII. századbeli „pohara” bemutatására vállalkozott, de közölte Kesző várának 1592. évi urbáriumát, számos boszorkányper anyagát, és értekezett a „győri főegyház” történetéről, ill. több román kori templomról is; Ráth Károly pedig közzétette – folytatásokban – az Asszonyfai Okmánytárat, közölt számos – nem csupán győri – céhszabályzatot és megkezdte „A magyar királyok hadjáratai és utazásai” című nagy munkájának folytatásokban történő közlését is. Talán az idézett példákból is látható: meglehetősen széles tematikát vállaltak fel a szerkesztők, a forrásközlés és az elemző tanulmányok tekintetében egyaránt!

Rómer Flóris 1861 nyarán Pestre költözött – a királyi katolikus főgimnázium igazgatójává nevezték ki; ez azonban – a kortársak és az utókor nagy szerencséjére – nem akadályozta meg abban, hogy győri szerkesztői munkáját folytassa. Azt viszont mindenképpen szükségessé tette a változás, hogy újabb szerzőket vonjanak be a munkába. Ennek köszönhető, hogy míg az első kötetben a szerkesztők által jegyzett közlemények mellett mindössze négy szerző öt írása jelent meg, addig a második kötet tartalomjegyzékében a Ráth Károly által közzétett 11 és a Rómer Flóris nevéhez kötődő 7 közlemény mellett további 18 szerző nevével találkozhatunk, akik együttesen 23 írással, ill. forrásközléssel gazdagították az évfolyam tartalmát. Ez utóbbiak név szerinti felsorolását itt és most mellőzve csupán megemlítem, hogy közöttük olyan ismert történészek is találhatók, mint Aigner Lajos, Botka Tivadar, Csukási Károly vagy az akkor még Frankl Vilmos néven publikáló Fraknói Vilmos; ez utóbbi két részletben megjelent, „A tudományok állapota hazánkban az Árpádok alatt” című tanulmányára külön is felhívnám a figyelmet.

A második kötettel elindult tendencia a következő években tovább folytatódik; a már említettek további jelenléte mellett – Fraknói Vilmos pl. többek között a bécsi békéről közöl tanulmányt – újabb jeles kutatók is a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek szerzői lesznek: így pl. az építész Henszlman Imre, a leginkább helynévgyűjtéséről ismert Pesthy Frigyes vagy a családtörténeti kutatás egyik alapművét megalkotó Nagy Iván – hogy csak az országosan ismert nevek közül említsek néhányat. De felfedezhetünk egy másik fontos csoportot is: a helyi és környékbeli szerzőkét, az utóbbiak közé a szomszédos megyékben élőket is beleértve. Hogy csak néhányat említsek közülük: Holdházi János győri kanonok Kazinczy Ferenc egy levelét tette közzé; Ebenhöch Ferenc koroncói plébános – Rómer Flóris jó barátja, az Általa a Bakonyból írt „Szünnapi levelek...” címzettje – számos apró adat közlésével tette gazdagabbá a kiadványt, hogy azután kísérletet tegyen Koroncó történetének feldolgozására is; a Veszprém megyében élő Véghelyi Dezső az első évfolyamtól szerzője volt a vállalkozásnak, fontos munkákat – pl. a marcaltői régi kastélyról és a Marczaltőy család utolsó tagjairól – közzétéve; ugyancsak rendszeres szerzőnek mondható a Sopron megyei Répceszemerén élő Alsószopori Nagy Imre, aki helyi, ill. országos témákkal egyaránt jelentkezett; az utolsó kötetben pedig már Jancsik Ede „Csallóköz és egy kis böngészet Somorja levéltárában” című közleményével is találkozhatunk. (Ez utóbbi név azért lehet kevésbé ismerős számunkra, mert viselőjét – a magyaróvári piarista gimnázium tudós tanárát – később Ivánfi Ede néven ismerte meg a történeti kutatások iránt érdeklődő közönség.)

A szerzőgárda kapcsán talán nem érdektelen utalnom egy további összefüggésre. Lengyel Alfréd az 1960-as években egy fontos írást tett közzé „Megemlékezés a dunántúli történetkedvelők példamutatásáról” címmel; ebben állít emléket annak a történetkutatói körnek, mely az 1860-as évek első felében szerveződött. Első találkozásukat 1863. december 26-án Répceszemerén tartották Alsószopori Nagy János kúriájában; a házigazda névnapi köszöntése ürügyén összejött népes társaságból vált ki az a történelem iránt érdeklődőkből álló csoport, melynek tagjai azután a következő évben többször is találkoztak kutatási terveik egyeztetése, ill. eredményeik megvitatása céljából. E találkozóknak kezdettől fogva egyik legaktívabb szervezője és résztvevője Ráth Károly volt; aligha véletlen, hogy a negyedik találkozónak – 1864 augusztusában – már az ő győri otthona lett a helyszíne. E kör tagjai komoly szerepet vállaltak a nyugat-dunántúli családi levéltárak átnézésében, az azokban őrzött oklevelek és értékes kora-újkori iratok lemásolásában; a közzétételhez pedig kiváló fórumot biztosított a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozata – így váltak a folyóirat szorgos és rendszeres szerzőivé e kör tagjai! És lett ezen együttműködésnek egy további fontos eredménye is: mivel a nagy számú középkori oklevél közlésére az 1860-as évek második felében már ritkábban megjelenő Győri Történelmi és Régészeti Füzetek nem vállalkozhatott, ezeket önálló kiadványban adták közre: ez lett a Hazai Okmánytár, melynek kötetei 1865-től láttak napvilágot Győrött Ráth Károly, Nagy Imre, Paur Iván és Véghelyi Dezső szerkesztésében.

A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek utolsó, „15. 16.” sorszámjelöléssel megjelent füzetén kiadóként már csak Rómer Flóris neve szerepel; a változás sajnálatos oka, hogy Ráth Károly 1868 áprilisában – életének 40. évében – váratlanul elhalálozott! Ez a tény a vállalkozás megszűntét is magával hozta: az immár 8. éve Pesten élő, a szerkesztés fáradságos munkáját onnan végző Rómer Flóris – megnövekedett egyéb feladatai mellett – már nem tudta egyedül vállalni a folyóirat további szerkesztését; így e nemes vállalkozás e „dupla számmal” megszűnt.

Végezetül érdemes utalnom arra is: a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozata fontos szerepet töltött be kora tudományos világában: az első magyar történettudományi szakfolyóirat volt, mely a szorosabb értelemben vett történettudomány mellett a régészet, a művészettörténet és az akkortájt bontakozó néprajztudomány számára is fontos forrásközlésekkel és tanulmányokkal szolgált. Indulása hat évvel előzte meg a Magyar Történelmi Társulat Századok című – ma is élő – szakfolyóiratának megszületését; és mint láthattuk, létezésével inspirálta a korszak kutatóit: publikációs lehetőséget biztosított a dunántúli „történetkedvelők” számára és hozzájárult a jelentős középkori okleveles anyagot közzétevő Hazai Okmánytár megszületéséhez is. Mindez nem jöhetett volna létre Ráth Károly és Rómer Flóris áldozatos gyűjtő- és szerkesztői munkája, valamint a győri püspökök – Simor János, majd utóda, Zalka János – jelentős anyagi támogatása nélkül.

Büszkék lehetünk arra, hogy az első történettudományi szakfolyóirat Győrött indult útjára; mint ahogy arra is, hogy szerkesztői és szerzői ma is hasznosuló értéket hagytak általa a későbbi korok – így a mai kutatók – számára!

Horváth József

Van kedvenc verse, esetleg novellája? És egy százasa?

E kettő kell ahhoz, hogy élni tudjon a könyvtárunk által meghirdetett lehetőséggel. Október 13-tól november 8-ig ugyanis 100,- forintért iratkozhat be könyvtárunk bármelyik részlegébe! A kitétel csak annyi, ossza meg velünk kedvenc költeményének vagy elbeszélésének címét! Ha kedve tartja, akár idézhet is belőle! Ezekből egy későbbi időpontban felolvasást szervezünk. Hogy ismert filmszínészek miképpen „népszerűsítik” akciónkat megláthatják, ha ellátogatnak Facebook-oldalunkra. Minden nap újabb plakát kreatív, csavaros eszű és egyben mozirajongó kollégáinktól!

Fehérlófia: Rajzpályázat a Könyvszalon alkalmából

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Gyermekek Háza rajzpályázatot hirdet a XIV. Győri Könyvszalon alkalmából. Pályázati felhívásunk a „FEHÉRLÓFIA” című meséhez kapcsolódik. E mese ihlette alkotásokat, illusztrációkat várunk a 4-11 éves korosztálytól. A pályázat beadási határideje és helye: 2014. október 31. péntek 16 óra, a rajzokat postán vagy személyesen a Gyermekek Házába kell eljuttatni (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 23.)

A díjazott rajzokat kiállításon mutatjuk be a XIV. Győri Könyvszalon ideje alatt a Győri Nemzeti Színházban, a Mesekuckóban, a rendezvény nyitva tartási ideje alatt. A pályázatra beküldött munkák közül válogatott kiállítást rendezünk a könyvtár klubhelyiségében (9023 Győr, Herman Ottó u.22.) a Könyvszalont követő egy hónapban. A teljes pályázati felhívás innen tölthető le. További információ kérhető telefonon: 96/518-032.

MÚLTIDÉZŐ JÁTÉK – eredményhirdetés

Kedves Játékosok!

Véget ért két hétig tartó online vetélkedőnk, a MÚLTIDÉZŐ JÁTÉK, melyet az Országos Könyvtári Napokhoz kapcsolódóan október 6-án indítottunk könyvtárunk Facebook-oldalán és itt a blogunkon. A hibátlan megfejtéseket könyvutalványokkal jutalmazzuk, de azokat is szeretnénk megajándékozni egy-egy helyismereti kiadvánnyal, akik csupán apróbb hibákat vétettek. A nyertesek email-ben kapnak értesítést!

Reméljük, a feladatok megoldása közben jól szórakoztak, és egyúttal Győrrel kapcsolatos ismereteik is bővültek. A helyes válaszokat itt olvashatják és tölthetik le! Köszönjük a részvételt!

Új lehetőség a községi könyvtárak használóinak

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és partnerkönyvtárai (Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron és Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár) által működtetett Kisalföldi Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KKSZR) új, állandóan bővülő és rendszeresen karbantartott weboldalt indított, mely lehetővé teszi, hogy a hozzá tartozó 152 községi könyvtár olvasói és használói a legegyszerűbben, egy helyen férjenek hozzá mind a központi, mind a helyi információkhoz és szolgáltatásokhoz.

Lássuk csak, hogy mi is valójában a KKSZR! Egyfajta térségi szolgáltatás, a községekben élő lakosság helyben történő minőségi könyvtári ellátása, azaz annak biztosítása, hogy a kistelepüléseken élők lakóhelyükön élvezhessék ugyanazon szolgáltatásokat, mint a városi lakosok. Ennek érdekében a megyei könyvtár és partnerkönyvtárai gyűjteményszervezési, dokumentumellátási, információs, számítógépes, közösségi és képzési szolgáltatásokat nyújtanak a szerződött községi könyvtáraknak, hogy modern szolgáltató helyekké válhassanak. Mindehhez nagy segítség az új honlapcsalád, melynek használatával akár egy kényelmes fotelben ülve, otthonról is tájékozódhat a felhasználó a helyi és a többi könyvtár állományáról, híreiről, eseményeiről, adatairól, újdonságairól, ill. a megyei könyvtár online szolgáltatásain keresztül hozzájuthat helyismereti, helytörténeti információkhoz, valamint a községre vonatkozó digitalizált könyvekhez és újságokhoz. És mindezt ingyen!

A kezdőlapon rövid tájékoztató után egy interaktív Google-térképen látható a 152 KKSZR-könyvtár, melyek járásonként különböző színekkel vannak jelölve. A Szolgáltatások menüpont alatt lehet tájékozódni a központi szolgáltatásokról (pl. könyvtárközi kölcsönzés), ill. innen lehet elérni őket: közös katalógus, digitális könyvtár, adatbázisok, megyei wiki, a megyei könyvtár honlapja, közösségi oldala és online kulturális magazinja. A Hírek és az Eseménynaptár menüpont összesítve jeleníti meg a tagkönyvtárak legfrissebb híreit és eseményeit, a bal oldalon pedig címerükkel együtt láthatók a községek – az adatok feltöltése folyamatos –, melyek linkként működnek, rájuk kattintva megtekinthető a konkrét községi könyvtár honlapja.

A konkrét kistelepülési könyvtár oldalán az alapvető adatokon kívül (elérhetőségek, nyitva tartás, szolgáltatások) fotókat találunk mind az épületről, mind a már lezajlott rendezvényekről, valamint helyi eseménynaptárt és híreket, az aktuális évre előfizetett folyóiratok listáját és felületet az online katalógusban való kereséshez. Láthatók a könyvtárba beszerzett legújabb könyvek, méghozzá oly módon, hogy rákattintva azonnal az internetes katalógusba jutunk, ahol arról is informálódhatunk, az adott mű bent van-e vagy éppen kölcsönzés alatt áll. Ha a településnek van saját újságja, annak elektronikus, teljes szövegűen kereshető példányai is elérhetők, sőt a községről megjelent, a megyei könyvtár által digitalizált könyvek is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez folyamatos munka eredménye, tehát új dolgokat bármikor találhat az érdeklődő.

Végül, de nem utolsó sorban minden községi könyvtári honlapról egy mozdulattal elérhető a település hivatalos honlapja, a Duna menti közös katalógus – melyben a KKSZR-tagkönyvtárak állományára is lehet keresni –, a megyei könyvtár digitális könyvtára, valamint a Győr-Moson-Sopron megyeiwiki.

Véleményem szerint egy modern, könnyen kezelhető, hasznos, komplex felületről van szó, ahol a megye kistelepülési lakossága, a lokálpatrióták, a helytörténeti kutatók, valamint az egyszerű érdeklődők egyaránt megtalálják a szükséges releváns információkat egy helyen és egységes szerkezetben.

tmoni

Megújult a bogyoszlói könyvtár

A nagyközönség által kevéssé ismert, hogy a megye apróbb településeinek jelentős része megrendeli a könyvtári szakmai szolgáltatásokat. Így tettek Bogyoszló elöljárói is. Ilyen ellátást területünkön a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és szerződéses partnerei (pl. a Huszár Gál Városi Könyvtár) nyújtanak. A Könyvtári Szolgáltató Rendszer vásárol számukra új dokumentumokat, törli az elavult köteteket, leltároz és gondoskodik a működtetés egyéb feltételeinek biztosításáról is.

Örömteli hír, hogy idén megtörtént a bogyoszlói könyvtár felújítása, Dr. Horváth Sándor Domonkos, intézményünk igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a megújult intézményt a használóknak. Ezentúl megszépült belső tér és új bútorzat fogadja az olvasókat, a könyvtár szolgáltatásait korszerűen berendezett térben vehetik igénybe.

Közeleg a XIV. Győri Könyvszalon - elkészült a műsorfüzet!

2014. november 7. és 9. között kerül megrendezésre a XIV. Győri Könyvszalon, az ország második legnagyobb könyves eseménye – az elmúlt évekhez hasonlóan tele irodalommal, könyvekkel, zenével, színházzal. Idén is a kortárs magyar irodalom legkiemelkedőbb alakjaival, írókkal, költőkkel, előadóművészekkel találkozhatnak az érdeklődők a legnívósabb hazai könyvkiadók kínálatán keresztül, és ismételten itt lesznek Győr testvérvárosai is a három napos rendezvény során.

A fő helyszín ezúttal is a Győri Nemzeti Színház épülete lesz, ahol a Nagyszínpadon, a Kisfaludy Teremben, a Pódiumszínpadon, a Mesekuckóban, valamint a külső helyszíneken író-olvasó találkozókon, előadásokon, kulturális programokon keresztül kerülhet közelebb egymáshoz a művészet és a közönség, hiszen a Könyvszalon olyan rendezvényeket kínál, amelyek minden korosztálynak és érdeklődési körnek izgalmas szórakozást nyújthatnak.

„Ezekben a napokban minden Gutenberg örökségéről szól, az olvasott, szavalt, megzenésített és énekelt irodalomról, mindarról, amelyből műveltségünk, azaz szavaink és gondolataink minősége táplálkozik.” – olvashatóak Borkai Zsolt polgármester szavai a XIV. Győri Könyvszalon műsorfüzetében, amely itt tekinthető meg és innen tölthető le!

MÚLTIDÉZŐ JÁTÉK

14. KÉP

A 17. század második felében gyakori volt barokk oszlopszobor állítása, a győri a bécsújhelyi szobor mintájára készült. A kb. 15 méter magas kompozíció az akkori vásártéren került elhelyezésre.

Milyen alkalom emlékére állíttatta Kollonich Lipót győri püspök az oszlopot? Kiket ábrázol a talapzatán látható négy barokk szobor?

13. KÉP

A képen (részben) látható építmény felállítását „A polgárok hasznos tájékoztatása és a városi élet vonzerejének növelése céljából” Egerváry József kezdeményezte. Csányi Károly műépítész tervezte, az építkezés befejezésére 1903-ban került sor. A második világháborúban megsemmisült. Mikor állították fel újra és hol található?

12. KÉP

A cégérek vagy céhjelvények a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszközök voltak. Győr egyik patinás épületének cégére látható a képen, hol járunk? Egyik legrégibb tárgyi emléke 1647-ből származik. Kihez köthető és mi a tárgy neve?

11. KÉP

Egy híd és egy néhány éve felújított épület részlete látható a képen. Egy kis segítség: a híd a fából készült Hosszú híd helyén 1932–1933-ban épült. A tervezése idején Európában a legnagyobb fesztávolságú tisztán hegesztett acélszerkezetű híd volt. A mögötte látható épület a 19. században épült historikus, szecessziós stílusban. Melyik híd és milyen épület látható a képen? Kik voltak a tervezők?

10. KÉP

A szobrot ismeretlen mester készítette 1764-ben. Története nem mindennapi. Seregély István vérszerződést kötött több társával, hogy az ördög segítségével sok pénzt szerezzenek. Szándékuk nem sikerült, végül egymást adták fel az ördöggel való cimborálással vádjával. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segíti Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie. Hol található és milyen latin nyelvű felirat olvasható rajta?

9. KÉP

A győri belváros jellegzetes díszei a zárt sarokerkélyek. Először a barokk korban, majd a XIX. század végén és a XX. század elején a belváros külső részein és a külvárosokban is megjelentek a sarokerkélyes épületek, melyeknek egyik szép példája látható a képen. Hol járunk és napjainkban miként funkcionál az épület?

8. KÉP

A mészkőtalapzatra helyezett, két méter magas Szent László-szobor az uralkodót ünnepi öltözetben, lovagként ábrázolja, bal kezében a kereszténység, jobb kezében pedig uralkodói mivolta szimbólumaival. Hol állították fel és kinek az alkotása? 

7. KÉP

Könyvtárunk névadója, dr. Kovács Pál (1808-1886) orvos, író, lapszerkesztő 1835-ben telepedett le Győrben és itt élt haláláig. A Győri Olvasó Társaság egyik alapítója, a magyar nyelvű színház lelkes támogatója volt. Mi volt a címe az első magyar nyelvű győri újságnak, melynek szerkesztője volt? Születésének 100. évfordulóján bronz emléktáblát helyeztek el lakóháza homlokzatán. Hol található a dombormű?

6. KÉP

A szerzetesrend a XVII. század végén telepedett meg Győrött, akkoriban a Perger-ház lett első otthonuk. Amikor ez az épület már szűkösnek bizonyult, új kolostor és templom építését határozták el, melynek terveit a rend egyik tagja, Wittwer Márton Athanász készítette. Melyik szerzetesrend temploma látható a képen és mikor épült?  (A fotó halszem objektívvel készült.)

5. KÉP

Győr város idős német ajkú lakosainak megsegítésére 1746-ban tett alapítványt Haberle Farkasné Wagner Cecília. Az alapítvány csak a jótevő halála után lépett érvénybe, így a menház 1765-től indult. Az emeletes épület homlokzatán fülkében elhelyezve látható Szűz Mária és Jézus szobra. Mi az épület neve? Milyen stílusú a hozzátartozó templom belső berendezése?

4. KÉP

Két angyal őrködik Győr egyik nevezetes épületének tetején, melynek padlásterét 1995-ben alakították át. A tervezőt Wim Wenders két nagysikerű filmje ihlette meg, a Berlin fölött az ég (1985) és a Távol és mégis közel (1993).  Melyik épületről van szó és ki volt a tervező?

3. KÉP

Győr egyik legszebb műemléki épülete a Rozália-ház, melyet 1703-ban építtetett Sajnovics Mátyás. Az akkor még földszintes épületet a Beniczky család alakította emeletesre a XVIII. században. Erkélye a manzárdtetőig nyúlik, csúcsát egykor a fiait vérével tápláló pelikán alakja zárta le. Zárt erkélyén Szent Rozália fekvő alakját láthatjuk. Hol van ez az épület? Kiknek a védőszentje volt Szent Rozália?

2. KÉP

Rieger Tibor szobrászművész több alkotását is megcsodálhatjuk Győr közterein (Hintaló, József Attila emlékplasztika, Czuczor Gergely és Jedlik Ányos bronz szobra stb.). Melyik szentnek állít emléket a képen látható díszkút? Hol található?

1. KÉP

Az első világháborúban elesett katonák hősi emlékművét 1938-ban avatták fel. A márványból készült alkotás két oldalán egy–egy dombormű az özvegyeket és árvákat vigasztaló Jézust, illetve a harcban küzdő katonákat ábrázolja. Kinek az alkotása és hol található az emlékmű?

Az Országos Könyvtári Napokhoz kapcsolódóan október 6-án (hétfőn) online játékot indítottunk könyvtárunk felnőtt Facebook-oldalán és blogunkon. A játék árulkodó módon a MÚLTIDÉZŐ címet viseli – hiszen városismereti, helytörténeti vetélkedőt hirdetünk meg. Online játékunk során október 6. és 19. között minden nap délelőtt kiteszünk egy fotót és két hozzá tartozó kérdést felnőtt Facebook-oldalunkra és blogunkra. Olyan győri épületek, látnivalók (vagy azok részleteinek) képeit közöljük, amelyeket jól ismernek, amik mellett talán mindennap elmennek. De tudják-e miért is fontosak ezek számunkra, kihez, mihez köthető a létrejöttük, mi a históriájuk? Ha tudják, esetleg csak sejtik a választ kérdéseinkre, akkor a megoldást küldjék be nekünk!

A megfejtést NEM nyilvános kommentben, hanem a vetelkedo@gyorikonyvtar.hu e-mail címre várjuk! A Tárgy mezőbe írják be: Múltidéző-megfejtés. A két hétig tartó játék végén a legtöbb helyes választ beküldőket meglepetés ajándékkal jutalmazzuk! Az összes megfejtés beküldési határideje (akár egyszerre, egyben is) október 19. (vasárnap) éjfél! Továbbítsák felhívásunkat mindazoknak, akikről úgy gondolják, hogy lokálpatrióták! Várjuk megfejtéseiket!

Rajzolatok a Nazca fennsíkon

Mintegy 2000 évvel ezelőtt egy dél-amerikai civilizáció létrehozta Földünk legkülönösebb ábráit. A sivatagi vörös kőzetbe száznál több alakzatot véstek, köztük állatok és növények kontúrjait, geometriai mintákat és egyenes vonalak sorozatát, melyek nem keresztezik egymást. Az alkotás a perui Nazca fennsíkon látható.

Dr. Szabó Péter ezeknek a rejtélyes vonalaknak az eredetéről, jelentéséről, az őket övező legendákról tart előadást 2014. október 9-én (csütörtökön) 17 órakor a Központi Könyvtár klubjában (Győr, Herman O. u. 22., földszint). A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

MÚLTIDÉZŐ JÁTÉK: Ismeri a várost, ahol él?

Az Országos Könyvtári Napokhoz kapcsolódóan október 6-án (hétfőn) online játékot indítunk könyvtárunk felnőtt Facebook-oldalán és itt, a blogunkon. A játék árulkodó módon a MÚLTIDÉZŐ címet viseli – hiszen városismereti, helytörténeti vetélkedőt hirdetünk meg. Online játékunk során október 6. és 19. közöttminden nap délelőtt kiteszünk egy fotót és két hozzá tartozó kérdést felnőtt Facebook-oldalunkra és blogunkra. Olyan épületek, látnivalók képeit közöljük, amelyeket jól ismernek, amik mellett talán mindennap elmennek. De tudják-e miért is fontosak ezek számunkra, kihez, mihez köthető a létrejöttük, mi a históriájuk? Ha tudják, esetleg csak sejtik a választ kérdéseinkre, akkor a megoldást küldjék be nekünk!  A megfejtést NEM nyilvános kommentben, hanem avetelkedo@gyorikonyvtar.hu e-mail címre várjuk! A Tárgy mezőbe írják be: Múltidéző-megfejtés. A két hétig tartó játék végén a legtöbb helyes választ beküldőket meglepetés ajándékkal jutalmazzuk! Az összes megfejtés beküldési határideje (akár egyszerre, egyben is) október 19. (vasárnap) éjfél!  Továbbítsák felhívásunkat mindazoknak, akikről úgy gondolják, hogy lokálpatrióták! Várjuk megfejtéseiket!

Helytörténeti kalandozások 11.

A Fehér Hajó szálló

A Vásártér közelében a XIX. sz. végétől kedvelt, híres vendégfogadó volt a Fehér Hajó.

A szálloda 1900-ban

Egy hirdetés 1909-ből

Az országos vásárok alkalmából főleg bel- és külföldi lókereskedők és nemes lótenyésztők szálltak meg itt. Hetenkénti törzsvendégei a környékbeli földbirtokosok és vidéki gazdák voltak. Innen indult naponta a gyorskocsi Pápára.

 A felépült Royal szálló szomszédságában, 1919-ben

A beszálló vendégeken kívül Győr társadalmi életében is jelentős szerepet játszott, mint ahogy erről a Győri Közlöny rendszeresen beszámolt. 1873. júniusában a megyei agarász egyesület évi közgyűlését tartották itt. 1878 februárjában itt lépett fel először nyilvánosan a győri magán dalkör. 1878-ban a városi képviselőtestület választásakor Ferenc- és Ferdinándváros szavazóköre szavazhatott itt. 1878. március elsejétől a Fehér Hajó szállóban, a vásári bíróság helyiségében  a községi bíráskodás kapott helyet. Rendszeresen volt helyszíne fényes esküvőknek, báloknak, ahol a város és megye előkelőségei vettek részt.

Hirdetés 1920-ból

Központi helyzetéből adódott, hogy kiindulópontja volt városi eseményeknek, mint például 1936-ban egy autóversenynek: 

Előtte volt a Budapest - Bécs nemzetközi buszjárat megállója is:

A második világháborúban - sajnos -találatot kapott, Dobos Vilmos felvétele:

Mi változott azóta? Íme: