Kelemen Márton, az
elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
Alig ismert Győrben Kelemen
Márton neve, aki művészként szobrokkal, iparosként számos épületszobrászati
elemmel gazdagította a várost. Megyénk falvaiban a templomok őrzik – sokszor
alkotójukat nem ismerve – fából faragott oltárait, faszobrait, a temetők pedig
művészi kivitelű síremlékeit.
Kelemen Márton
1854. április 23-án született Győr-Újvárosban, apja molnár volt. Akkoriban a
molnárok számos faipari munkát is végeztek, így gyermekkorában sajátíthatta el
az alapvető famegmunkálási fogásokat, és itt kedvelhette meg a faragást.
Az 1870-es évek második felében a zay-ugrócki fafaragó iskolában Fadrusz
Jánosnak volt iskolatársa, együtt töltött éveikről az alábbi cikk
tanúskodik.
Győri Hírlap, 1903. október 20.:
Rokoni kapcsolatok révén kerülhetett Tirolba, itt tanulta meg a faszobrászatot és a fa festését. Itt
ismerhette meg a faragott gótikus oltárok ornamentikáját és az oltárépítést.
Gyakorlati felvételi vizsga után mint fafaragó került a
budapesti Felső Építőipari Iskolába,
ahol építőmesteri képesítést szerzett. Oltárépítő, épületdíszítő
iparengedéllyel 1880-ban céget alapított. A győri Andrássy úton (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky
úton) nyitott műhelyt. (Hirdetésein előbb a 24-es házszám szerepelt, később
a 17-es.)
Győri Közlöny, 1896. január 26.:
Iparosként külső és belső épületdíszítő elemeket gyártottak.
Az agyagból Kelemen Márton mintázta
meg a formákat, az ezekről készített negatívok után már sorozatban gyárthatták
a segédek az épületdíszítő elemeket. Külön erre a célra épített gipszműhelyében
százával készültek a mennyezeti rozetták, belső fali díszek a festőmesterek
számára. A külső falakra műkőből homlokzati díszeket, domborműveket,
virágfüzéreket öntöttek. Az első világháború előtt és után, a nagyszámú
építkezés igényeinek kielégítésére sok esetben 15-en is dolgoztak a műhelyében.
Kurucz József: A győri ipartestület és a régi győri ipartársulatok
története. Győr, 1911:
A múltban gyakran helyeztek el az épületek homlokzati
fülkéibe kisebb szobrokat, ezek készítője ma már legtöbbször ismeretlen.
Biztosan azonosítható Kelemen Márton alkotás a Király utca 10. számú épület Baross út felőli szoborfülkéjében álló
Immaculata
szobor.
Már 1896-ban arról tudósított a Győri Hírlap, hogy a nagy tehetségű, győri szobrász, Horváth Adorján újra szülővárosában
van, és első mesterénél, Kelemen Márton
műhelyében mintáz.
Győri Hírlap, 1896. december 11.:
Nemsokára munkakapcsolatuk még szorosabbá vált, mivel Horváth Adorján az 1910-es években
feleségül vette a mester Erzsébet
nevű lányát. Ettől kezdve munkáik gyakran összefonódtak, például a tehetséges
Horváth Adorján nagyméretű műveinek kivitelezésére is Kelemen műhelyében került
sor. Így készítették el a kereskedelmi és iparkamara számára kétméteres férfi-
és nőalakot, melyek az ipart és a kereskedelmet szimbolizálják. (Ezeket a
figurákat az Erkel Ferenc utcai
gépműhely szoborfülkéiben is elhelyezték.) Horváth Adorján benősülésével a
műhely forgalma nagyon fellendült, megrendelés megrendelést követett.
Győri Hírlap, 1904. január 24.:
Kelemen Márton
műterme méretei révén alkalmas volt arra, hogy monumentális szobrokat is
kifaragjanak itt. Tanítványa, a kapuvári születésű Varga F. András visszaemlékezése szerint itt készült Varga Ferenc Szent Imre alkotása, amely ma a Szent Imre templom előtt áll. Több neves polgári család síremléke
is fűződik nevükhöz.
Ráth Zoltán,
illetve a Ráth család kriptájának fehérmárvány nőalakját – lábánál könyvön ülő
bagollyal – Kelemen Márton faragta ki.
Győri Hírlap, 1904. január 26.:
A megvalósult szobor
napjainkban így néz ki, tisztításra és felújításra vár:
Az eredeti iparengedélyhez hűen folyamatosan folyt a
nagyméretű oltárok építése is, melyeket leginkább tölgyfából faragott ki, és
melyek többnyire az egyházmegye templomaiba kerültek.
Hölgyek és urak millenniumi naptára, 1896:
Dunántúli Hírlap, 1900. november 8.:
Nyúl nagyfalusi templomában
két nagy oltárt is készített, majd pár év múlva, 1909-ben, a nyúli búcsút a
hegyen, a megújult Szent Donátus
kápolnában ünnepelték. A tudósítás szerint az elavult oltár helyébe Kelemen Márton szép oltárt ajándékozott
a kápolnának. Ugyancsak ebben az évben faragta ki a falunak Szent
János szobrát, amely ma is látható a templomkertben, az alábbi
felirattal: „Ker. szt. János tiszteletére
emeltette özv. Bellavári Györgyné 1909. Javítva 1930.”
Dunántúli Hírlap, 1909. augusztus 12.:
1910-ben adták át a győri
papnevelde épületét, melynek kápolnaoltárát Kelemen Márton tervezte és
építette. A Vasárnapi Újság 1910-es,
38. száma közölte az alábbi képet:
Megrendelést kapott az Újvárosi
katolikus templom József oltárának elkészítésére is.
Az Abdai Hírlapokban
nemrég tették közzé az alábbi képeslapot 1912-ből, amely az abdai új oltárt ábrázolta, melyet 3200
koronáért készített Kelemen Márton.
Abdai Hírlap, 2015. 12. szám (balra) és az abdai oltárszentelésről szóló beszámoló
az 1912. május 3-i Dunántúli Hírlapból
(jobbra):
Varga András
tanítványa szerint ő készített a csornai apácák kápolnájának és a kónyi
templomnak is oltárt.
A rábapordányi oltár
szintén Kelemen Márton műve. Balázs
Lívia felvétele 2016-ból:
Miklósfalu
(Nickelsdorf) templomának oltára is az ő keze munkáját dicséri.
Forrás: Biczó Zalán: „Bemegyek szent templomodba”,
Győr, 2007:
Templomok számára szentek szobrait is kifaragta, Dör számára Páduai Szent Antal szobrát,
a kapuvári templom számára Szent Mihály szobrát.
Dör, 1906. június
26.:
A kapuvári templom Szent Mihály angyala.
Forrás: Zsebedics József: A kapuvári egyház
története. Győr, 2001.:
Templomi sikerei után a MÁV
győri állomásfőnökségétől megrendelést kapott Baross Gábor mellszobrára.
1895-ben készítette el, melyet a Hunyadi
u. 14. számú ház, a Baross híd
nádorvárosi fülkéjében helyezték el. Az 1960-as években még látható volt,
1979-ben helyezték el a vasútállomás előcsarnokában.
Kató Pál felvétele (a
szobor jelenleg épp nincs a talapzatán):
Az Árpád utcanévtábla
dombormű is Kelemen Márton alkotás, elkészítésénél a millenniumi plakát
ábrázolását vette alapul. Az utcanévadás 1896. május 14-én történt.
Sárváron áll egy
kőből igényesen kifaragott Mária szobra, talapzatán a következő
feliratokkal: „Máriát dicsérni / Hívek
jöjjetek! A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz tiszteletére emeltették Dombay
Károly és neje Magasházy Gizella”. Itt látható a készítő neve is: „KELEMEN M szobrász Győr”.
Kelemen Márton a
győri ipari tanonciskolának 30 éven át volt díjtalan szakoktatója, valamint
felügyelőbizottságának tagja. Az Országos
Ipartestülettől a tanoncok művészetre neveléséért kapott kitüntetést 1914
júliusában. Tanítványai voltak többek között: Földessy Gyula, Karikás
Vilmos, Varga F. András.
Családi élete tragikusan alakult, három gyermeke, felesége
is elhunyt tüdővészben, veje, Horváth Adorján is meghalt korán, 41 évesen,
csupán unokája, Horváth Dénes maradt
neki.
A gazdasági világválság idején az építőipari megrendelések
visszaestek. A faipari gépek megjelenésével a fafaragás visszaszorult, a
faszobrász utánpótlás megszűnt, a segédek is más munka után néztek. Az egyházi
szobrászatban újabb művészi stílusok jelentek meg, a díszítő faragások utáni
igény visszaszorult. A nagynevű műhely végül utód nélkül megszűnt.
Varga F. András
mesterére, Kelemen Mártonra mint a társasági életet kedvelő kedélyes emberre
emlékezett vissza, aki különös öltözködésével jól beleillett a bohém
művészvilágba. „Ha szórakozni ment, malaclopó köntösébe, nagy karimájú
kalapjába, kabátja gomblyukában dáliával, szájában rövid szivarral, kezében
sétapálcával indult el kedvenc helyére, a
Hungária kávéházba.” (A szórakozóhely
berendezéseinek famunkái is műhelyében készültek.)
1933. március 1-jén
hunyt el. A győrszigeti temetőben
temették el, síremlékét tanítványa, Földessy
Gyula készítette. A templomokban található festett faszobrok alkotóját
többnyire elfeledték, a faragott, festett faoltárokat sok helyen modernebbekre
vagy márványra cserélték. Kelemen Márton
életműve a levéltári dokumentumok, a sajtóhírek alapján azonban még teljesebbé
tehető.
Antaliné Hujter Szilvia
Felhasznált irodalom:
Almási Tibor: Fejezetek
Győr képzőművészetének életéből. I. 1896-1900. In: Arrabona, 43. Győr, 2005.
Biczó Zalán: „Bemegyek
szent templomodba”. A XX. században épült templomok. Győr, 2007.
Kató Pál:
Molnárgyerekből fa- és kőszobrász. In memoriam Kelemen Márton. In: Kisalföld,
1992. jún. 30. p. 4.
Kurucz József: A győri
ipartestület és a régi győri ipartársulatok története. Győr, 1911.
Nagy István, Hancz
István: A Győri Ipartestület 130 éves története: kezdetektől 2015-ig. Győr,
2015.
Orbánné Horváth Márta:
Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
Salamon Nándor:
Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012.
Varga F. András
visszaemlékezése Kelemen Nándorra. Kézirat. (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és
Közösségi Tér)
Zsebedics József: A
kapuvári egyház története. Győr, 2005
A címlapkép forrása:
Nagy István, Hancz István: A Győri Ipartestület 130 éves története: kezdetektől
2015-ig. Győr, 2015.
A jelöletlen képek a
szerző felvételei
