Nemrégiben töltötte be nyolcvanadik életévét sokunk
kedvence, Alain Delon. Hatvanas években készült filmjeivel vált ismertté,
de azon kevesek közé tartozik, akik népszerűségüket sikerrel megőrizték. Zavaros
gyerekkor, családi problémák, internátus, nevelőszülők után 17 évesen a francia
gyarmati hadsereg katonája lett. Nehezen tűrte a fegyelmet, leszerelése után Párizsba
került. Innen már egyenes út vezetett a filmek felé, amit nem kis részben előnyös
megjelenésének köszönhetett. Harmadik filmje a Christine, melyben
partnere a gyönyörű Romy Schneider volt, akivel a forgatás alatt egymásba
szerettek. Több évig éltek együtt, viharos kapcsolatuk szakítással végződött. Pályafutásának
egyik kulcsfigurája Luchino Visconti volt. Első közös filmjük, a Rocco
és fivérei hozták meg számára a szakmai elismerést. Számos kiváló rendezővel
forgatott együtt, mint pl. Michelangelo Antonionival a Napfogyatkozásban.
Későbbi filmjeiben próbálta saját arculatát megtalálni, ami az 1967-ben készült
Szamuráj címszerepében sikerült leginkább. A film a szakma és a közönség
körében is sikeres volt. Az általa megformált bérgyilkos üres tekintete valójában
óriási mélységeket takar. Ez a fajta jellemábrázolás további szerepeinek
jellegzetességévé vált. Pályafutása talán legkedvesebb alkotása az 1976-os Kalandorok,
amely Lino Ventura személyében egy barátot is hozott az életében. Ő énekelte
el és vitte sikerre a film Laetitia című betétdalát. Emlékezetes
alakításai közé tartozik még A medence, Klein úr, Pierrot bandája, Három
fölösleges férfi, Egy zsaru bőréért, Fekete Tulipán, Zorro, Borsalino, Casanova
visszatér főszerepe. Magánélete sosem volt botrányoktól mentes, filmjei
viszont ma is remek szórakozást nyújtanak. Alain Delon emlékezetes filmjei
megtalálhatók Központi Könyvtárunk Médiatárában, ajánlatunk itt
tekinthető meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése